Ráérős hétvégékre ideális ez a kiadós, sűrű, ízekben gazdag házias fogás, ami egy jóféle pörkölt és a bableves ötvözete. Klasszikusan marhahússal készül, de sertéshússal is nagyon finom, így kicsit tán gyorsabban készül el ez a főételnek is beillő, laktató leves. Jó forrón az igazi, friss kenyérrel, kis csípős paprikával – sőt vannak olyanok is, akik még tejfölt is tesznek bele, bár megoszlanak a vélemények, hogy illik-e hozzá, de hát ízlések és pofonok, így mindenki döntse el, neki melyik változat a kedvére való.
A füstölt hússal és kolbásszal készülő klasszikus Jókai-bablevessel ellentétben ebbe a fogásba nem kerül semmi füstös, de akinek ez hiányozna, indíthatja a receptet füstölt szalonna lepirításával, az biztos, hogy elrontani ez a kis szalonna nem fogja…
Hozzávalók:
Elkészítés: A babot folyó vízben leöblítjük, majd bő vízzel felöntve előző este beáztatjuk.
A hagymát és a fokhagymát megtisztítjuk, finomra vágjuk, a húst felkockázzuk. A zsiradékot egy lábasban felhevítjük, és a hagymát kevergetve megdinszteljük rajta, hozzáadjuk a fokhagymát és a húst, és kifehéredésig kevergetjük, majd a tűzről lehúzva meghintjük a pirospaprikával, összekeverjük, majd hozzáadjuk a köményt, a babérlevelet és egy kevés vizet. Közben apróra vágjuk a paradicsomot és a paprikát, a húshoz adjuk (vagy a lecsót beletesszük), sózzuk, borsozzuk, és alacsony lángon, fedő alatt 1/2 órát főzzük.
A babot leszűrjük, a húshoz adjuk, felöntjük annyi vízzel, hogy bőven ellepje, és félig lefedve 1 órát főzzük takarékon.
Közben a zöldségeket meghámozzuk és felkockázzuk, majd leveshez adjuk, felöntjük annyi vízzel, amilyen sűrű levest szeretnénk, megkóstoljuk, utánsózzuk, pótoljuk az esetlegesen hiányzó fűszereket, és addig főzzük, amíg a zöldségek is megpuhulnak.
Tálalás előtt a leveshez adjuk a finomra vágott petrezselymet, és ízlés szerint kenyérrel, csípős paprikával és tejföllel tálaljuk.
A kelbimbó tulajdonképpen a káposzta mini változata, csakhogy sokkal könnyebben emészthető, mint más káposztafélék, emellett pedig még egy sor jótékony hatással bír: a zöldségek között kimagasló a fehérjetartalma, rostokban, C-vitaminban, vasban és folsavban gazdag, így nők számára különösen áldásos a fogyasztása.
A kelbimbó készítésekor a leggyakoribb hiba, hogy sokan túlfőzik, ilyenkor az íze és az állaga is megváltozik. Elég 5 percet sós vízben főzni, majd serpenyőben vagy akár sütőben megsütni, így karamellizálódik egy kicsit, és sokkal finomabb lesz az íze. Most baconnel és hagymával, egy kevés balzsamecettel készült, önmagában is isteni, de köretként is tálalható ízlés szerint.
Hozzávalók:
Elkészítés: A kelbimbók tönkjét levágjuk, a külső leveleket lefejtjük, félbevágjuk. Egy lábasban bő vizet forralunk, sózzuk, a kelbimbót beledobjuk, és újraforrástól számítva 5 percet főzzük, majd leszűrjük.
Közben a bacont és a megtisztított hagymát felkockázzuk. Egy nagyobb serpenyőt felforrósítunk, a bacont elkezdjük megpirítani rajta, ha nem elég zsíros, akkor 1 evőkanál olajat adhatunk hozzá. Ha már kissé megpirult, hozzáadjuk a hagymát, és 2-3 percet kevergetve pároljuk, majd a kelbimbót is hozzáadjuk, borsozzuk, rádobjuk a vajat, és időnként megkeverve hagyjuk lepirulni és karamellizálódni a zöldséget. Amikor majdnem kész, meglocsoljuk a balzsamecettel, még egyszer átforgatjuk.
Azonnal tálaljuk magában friss kenyérrel, de készíthetünk mellé krumplipürét is köretként.
Forró, fűszeres, állagra valahol a leves és a főzelék között van ez a laktató lencsés egytál, amit paradicsom és petrezselyem tesz frissé – nincs benne se rántás, se habarás, így könnyebb, mint hagyományosan készítve.
Jó tudni, hogy ha a lencsét előzőleg beáztatjuk, akkor gyorsabban megfő, 20 perc elég is neki a puhulásig, és ha az első főzővizet leöntjük róla, akkor sokkal könnyebben emészthető, és egyáltalán nem okoz puffadást azoknál sem, akik amúgy hajlamosak rá.
Hozzávalók:
Elkészítés: A lencsét egy éjszakára vagy legalább 4-5 órára bő, hideg vízbe áztatjuk. Leszűrjük, és friss vízzel felöntve feltesszük főni, forrás után közepesre mérsékeljük a lángot, és 10 percet főzzük, majd leszűrjük.
Közben a hagymát és a fokhagymát meghámozzuk, finomra vágjuk, a füstölt húst felkockázzuk. Egy lábasban az olajat felforrósítjuk, a hagymát rajta üvegesre pároljuk, hozzáadjuk a fokhagymát és a füstölt húst, átforgatjuk, majd mehet rá az előfőzött lencse, a passzírozott paradicsom, a mustár, a pirospaprika és a babérlevél, felöntjük annyi vízzel, hogy épp ellepje, alaposan sózzuk és borsozzuk, és fedő alatt, takarékon 30 percet főzzük, hogy jól összeérjenek az ízek.
A főzés vége felé finomra vágjuk a petrezselymet és felkockázzuk a paradicsomot, és beleforgatjuk a fűszeres lencsébe. Azonnal tálalhatjuk, ízlés szerint tejfölt, kenyeret kínálhatunk mellé.
A cukkini és a gomba is nagyon alakbarát, kevés kalóriát és sok rostot tartalmazó alapanyag, a kettő együtt is nagyon jól működik, gyakorlatilag bárhol és bármikor beszerezhető, nagyon sokféle ízesítést, fűszerezést elbírnak. A cukkininak megvan az a jó tulajdonsága is, hogy egy spirálozóval vagy egy egyszerű zöldséghámozóval spagetti vagy tagliatelle – metélt – formára is vágható, így kis túlzással tésztaételt varázsolhatunk belőle pofonegyszerűen.
Ebbe a mindenmentes, vegán cukkinitésztába most a gomba mellett szójaszósz, citromlé, fokhagyma és mogyoróvaj került, illetve egy kis kakukkfű, ami elsőre szokatlannak tűnhet, de nagyon jó ízkombinációt adnak így együttesen, olaj nélkül készül, ízgazdag és izgalmas, egészséges és diétás, magában is nagyon finom, de egy kis rizzsel is kiegészíthetjük, hogy még tartalmasabb legyen.
Hozzávalók 2 személynek:
Elkészítés: A cukkini végeit levágjuk, és egy zöldséghámozóval vékony csíkokra vágjuk. A hagymát és a fokhagymát megtisztítjuk, és finomra vágjuk, a gombát felszeleteljük. A szószhoz a szójaszószt, a mogyoróvajat, a citrom kifacsart levét egy kevés alaplével simára keverjük, majd a többi alaplevet is hozzáadva átkeverjük.
Egy lábasba 3-4 evőkanál vizet teszünk, felforrósítjuk, rádobjuk a hagymát, és üvegesre pároljuk, majd a gombát is hozzáadjuk, és időnként megkeverve hagyjuk összeesni és kicsit megpirulni. Felöntjük a szósszal, és ha felforrt, beledobjuk a cukkinit, meghintjük a kakukkfűvel, és néha megkeverve pár perc alatt roppanósra főzzük, közben a szósz is kicsit besűrűsödik.
Azonnal tálaljuk, ha kicsit tartalmasabbá és laktatóbbá tennénk, akkor párolt rizs tökéletes mellé, ami felveszi a finom fűszeres szószt.
Aki szereti az édes-sós párosítást és a kicsit egzotikusabb ízvilágot, annak kedvence lesz ez a fantasztikusan fűszeres és nagyon harmonikus, ugyanakkor izgalmas marokkói tajine (ejtsd: tazsin), ami ezúttal édesburgonyával és aszalt sárgabarackkal készült. A tajine egyébként egy gazdag húsos-zöldséges egytálétel, amit leggyakrabban valamilyen aszalt gyümölccsel is kiegészítenek. Rengeteg változata létezik, gyakorlatilag bármilyen zöldség-hús kombinációjával működik, mindig szaftos és fűszeres, és kuszkusszal tálalják.
Ez az édesburgonyás változat nagyon finom és illatos, igazi lélekmelengető fogás hűvös napokra, a hús – ami lehet bárány, borjú, de akár pulyka is – omlósra, a zöldség krémesre fő benne, ráadásul igazán kevés dolgunk van vele, mégis egy különlegesebb fogást tálalhatunk.
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymát és a fokhagymát megtisztítjuk, finomra vágjuk, a húst felkockázzuk. A vajat és az olívaolajat egy nagyobb lábasban felforrósítjuk, hozzáadjuk a hagymát, a fokhagymát, a kurkumát, az őrölt köményt és a gyömbért, átkeverjük, majd a húst is hozzáadjuk, kevergetve 4-5 percet pároljuk. Közben felkockázzuk a paradicsomot, ezt is hozzáadjuk a fél csokor petrezselyemmel vagy korianderrel együtt, sózzuk, borsozzuk, felöntjük 2 dl vízzel. Ha felforrt, takarékra vesszük, és fedő alatt kb. 30 percet főzzük.
Közben meghámozzuk az édesburgonyát, felkockázzuk. A húsos raguból eltávolítjuk a zöldfűszert, hozzáadjuk az édesburgonyát és az aszalt barackot, meghintjük a fahéjjal, ha kell, még kis vizet adunk hozzá, átkeverjük, és fedő alatt kb. 15 perc alatt készre főzzük, míg az édesburgonya puhára fő, aszósz pedig besűrűsödik.
Azon melegében tálaljuk, kuszkuszt – vagy akár bulgurt, rizst – kínálhatunk mellé.
Házias, rusztikus, egyszerű, durván kiadós és igazi téli kalóriabomba a quiche, de a hűvős, téli napokon azért belefér, hogy tartalmasan étkezzünk. Sok tojás, sajt, tejszín, vajban gazdag omlós tészta az alap, ami Lotharingiából származik: ez a quiche lorraine, vagyis a lotharingiai pitetorta. Annyira egyszerű és jól variálható, hogy idővel mindenütt elterjedt, és ma már világszerte ismert és kedvelt fogás: rengeteg változat létezik, és az alap tényleg nagyon jól személyre szabható.
Valamikor régen csak sült szalonna, tojás és tejszín került bele, aztán jött némi sajt hozzá, ma már ez számít a klasszikusnak, de elhagyható a hús is, hiszen a tejszínes-tojásos-sajtos töltelék a lényeg, ami összefogja a belevalót, ami lehet akár hal, zöldség, gomba is, bármi, amit szeretünk, vagy amit épp kiürítenénk a hűtőből. Isteni finom, egy nagy adag salátával tökéletes igazán!
Hozzávalók:
A tésztához:
A töltelékhez:
Elkészítés: A tészta alapanyagait egy tálba mérjük, kézzel gyorsan összegyúrjuk. Gombóccá formázzuk, és a hűtőbe tesszük, amíg a tölteléket előkészítjük.
A húsos szalonnát felkockázzuk, és egy forró serpenyőben pár perc alatt megpirítjuk. A tojásokat egy tálba felütjük, hozzáöntjük a tejszínt, kézi habverővel elhabarjuk, majd hozzáadjuk a reszelt sajtot, összekeverjük.
A pihentetett tésztát kinyújtjuk, majd egy pitetálba tesszük, az oldalához odanyomkodjuk, az alját villával megszurkáljuk, majd a bacont egyenletesen elterítjük az alján. Meghintjük a kakukkfűvel, és egyenletesen rálocsoljuk a sajtos-tojásos-tejszínes keveréket.
170 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett 45–50 perc alatt megsütjük. A sütőből kivéve 10–15 percet pihentetjük, majd szeletelve tálaljuk finomra vágott snidlinggel vagy petrezselyemmel meghintve, egy nagy adag salátával tálaljuk.
A savanyú káposzta nagyon egészséges, alacsony a kalóriatartalma, rengeteg rostot tartalmaz, a bélrendszer seprűjének is nevezik, egyszerre tisztítja és erősíti a bélflórát, jótékonyan hat a gyomorra, nyersen tejsavtartalma pedig vetekszik a joghurtéval. Emellett rengeteg C-vitamin van benne, így érdemes minden nap elcsipegetni belőle nyersen is, mert nemcsak finom, de valóban nagyon jótékonyan hat a szervezetünkre.
A magyar konyha általában húsban gazdag, szalonnás, kolbászos egytálételekhez, csülök köreteként használja leggyakrabban, de Zalában és a Jászságban kedvelt alapanyag böjti időszakban is, amikor viszont csak gombával készül, olykor rizzsel gazdagítva. Aki nem ragaszkodik a húsmentes változathoz, egy kis szalonnát, bacont piríthat alá, vagy akár virslikarikákkal dúsíthatja.
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymát megtisztítjuk, finomra vágjuk. A káposztát átöblítjük, kinyomkodjuk, és nagyjából összevágjuk. A gomba szárvégeit levágjuk, és a gombafejeket folyó víz alatt gyorsan leöblítjük, majd felszeleteljük.
Egy lábasban az olajon megdinszteljük a hagymát, majd rádobjuk a gombát, pár percet pirítjuk, majd a tűzről lehúzva meghintjük a pirospaprikával, hozzáadjuk az előkészített savanyú káposztát, óvatosan összeforgatjuk, és visszatesszük a tűzre. A sűrített paradicsomot elkeverjük 1,5 dl vízzel, a gombás káposztához adjuk a babérlevéllel, a cukorral, borsot őrölünk hozzá, ha szükséges, sózzuk – de lehet, hogy a káposzta miatt nem igényel sót! –, és fedő alatt 20–25 perc alatt készre főzzük.
Tálalhatjuk párolt rizzsel vagy kenyérrel, kínálhatunk hozzá tejfölt is.
A most következő étel pedig az abszolút favorit, komolyan, bármekkora mennyiséget képes vagyok eltüntetni belőle. De nem vagyok vele egyedül, Luca, a félig lányom is imádja, sőt, hidegtálakra is gyakran készítem.
Ez az étel ugyanis, akárcsak a fasírt, hidegen és melegen is finom. Bár, ha magunknak sütöm, még nem volt ideje kihűlni…
Forrás: Hajós Ágnes
Hozzávalók:
Elkészítés: A csirkemájakat az ereiktől megszabadítjuk, 2-3 darabba vágjuk, egy tálba tesszük. Összekeverjük a mustárral, a zúzott fokhagymával, nagy adag frissen őrölt borssal és 2 teáskanál majoránnával.
A baconszeleteket hosszában kettévágjuk, belecsavarunk egy-egy májdarabkát, összeillesztéssel lefelé egy kissé kiolajozott tepsibe fektetjük őket egymás mellé. Közéjük öntünk 1 dl vizet, mehet be a 200 fokos sütőbe. Kb. fél óra alatt kész is, salátával, krumplipürével tálaljuk.
Forrás: Hajós Ágnes
A tésztafőzés nem túl bonyolult dolog, épp ezért is szeretjük őket, de a friss tésztákkal még figyelmesebben kell bánni, mint a már jól bevált száraztésztákkal. Rém egyszerű szétfőzni vagy eláztatni őket, akár a főzés során, akár a mártással, és akkor még a legjobb minőségű tortellini vagy ravioli is élvezhetetlenné válik.
Mindig bő vízben főzzük a friss tésztát, a felforrás után sózzuk, majd már a lobogó vízbe tegyük bele a tésztát. Ha esetleg egy kicsit összetapadtak, akkor még szárazon szedegessük szét őket, és egy-két darabonként dobjuk a vízbe. A tészta visszahűti a vizet minden esetben, és ha még nem forr a víz, akkor a tészták könnyen elázhatnak, mire főni kezdenének, vagyis mire a víz forráspontra visszamelegedne. Két perc türelem megéri, és így a tészta is gyorsabban fő meg.
A főzési időt tekintve mindig érdemes betartani a csomagoláson feltüntetett időt, a leszűrés után saját gőzében még puhul-fő a tészta. A gyártók ismerik a termékeiket, ők tudják, milyen vastag a tészta, milyen lisztből készült, és arról se feledkezzünk el, hogy létezik olyan vákuumcsomagolt töltött tészta is, ami már előfőzött, és épp csak át kell forrósítani 1-1,5 perc alatt.
A leszűrés után a tésztát érdemes azonnal tálalni, tökéletes egy kevés olívaolajjal és parmezánnal meghintve, de ha szósszal tálaljuk, azzal már csak a tányérban locsoljuk meg, ne főzzük tovább a mártással. Mivel a tortellini és a ravioli tölteléke fűszeres, inkább szelídebb, kevéssé karakteres szószt készítsünk hozzá, például egy tejszínes-zöldfűszeres vagy sajtos, könnyű paradicsomos mártást, ami nem uralja el a töltelék ízeit.
Szerencsére ma már mindenhol kapható konyhakész gnocchi, ami nagyon gyorsan és változatosan tányérra varázsolható, és még előfőzni sem kell, ha kellően leveses szószba tesszük, és ebben főzzük készre. Ebben az egyedényes receptben kis póréval és brokkolival, tejszínnel és parmezánnal lesz belőle laktató és kellemesen melengető egytálétel, mire megfő a gnocchi, a szósz besűrűsödik a gnocchi keményítőtartalmától, és finom krémes lesz.
Fűszerként reszelt szerecsendió került bele, ami igazi téli, melegítő hatású fűszer, frissen reszelve a legaromásabb, de persze őrölt változat is használható – nagyon jól passzol a brokkolihoz, és meglepő módon a parmezánhoz is, nagyon jó ízkombó, amit nem is várnánk egy ilyen gyors és egyszerű fogástól!
Hozzávalók:
Elkészítés: A brokkolit, a fokhagymát és a pórét megtisztítjuk, a brokkolit kisebb rózsákra szedjük, a szárrészről a fás külsőt levágjuk, a zsenge belsejét felaprítjuk. A pórét vékonyan felkarikázzuk.
Egy nagyobb edényben az olívaolajat felforrósítjuk, rádobjuk a pórét és a brokkolit, 3-4 percig kevergetve pároljuk, majd mehet hozzá a zúzott fokhagyma, sózzuk, borsozzuk, és ha megérezzük a fokhagyma illatát, akkor 1 dl vizet öntünk alá, és fedő alatt 4 percig pároljuk, majd felöntjük a tejszínnel, szerecsendiót reszelünk hozzá, és még 5 percig főzzük.
A brokkolit villával vagy krumplinyomóval kicsit összetörjük az edényben, hozzáadjuk a reszelt parmezánt és a nyers, konyhakész gnocchit, összeforgatjuk, és fedő alatt még 5 percet főzzük, majd a tűzről levéve még 5 percet pihentetjük a saját gőzében.
Forrón tálaljuk, ízlés szerint kínálhatunk mellé még parmezánt vagy más reszelt sajtot.
A biryani szó szerint pirítottat, pörköltet jelent, és valójában egy fűszerekben gazdag rizses hús, ami készülhet báránnyal, pulykával, csirkével, de akár hallal, rákkal vagy csak zöldségekkel is. A három fő összetevőjét – a pácolt húst, a hagymát és a rizst – külön-külön le kell pirítani és elkészíteni, majd egymásra rétegezve még egy kicsit összepárolni, hogy az ízek mindent átjárjanak.
Elsőre kicsit macerásnak tűnhet, de egyáltalán nem olyan bonyolult, a végeredmény pedig egy csoda, illatos és fűszeres, tápláló és isteni finom egytálétel, ami a szürke, hűvös napokon hangulatjavítónak sem utolsó a sok illattal és ízzel.
Hozzávalók:
A rizshez:
Elkészítés: A csirkemelleket falatnyi kockára vágjuk. A fokhagymát és a gyömbért megtisztítjuk, lereszeljük, és a joghurttal együtt egy tálba tesszük. Hozzáadjuk a pirospaprikát, a római köményt, a kurkumát és a garam masalát, sózzuk, és alaposan összekeverjük, majd beleforgatjuk a csirkét, és lefedve legalább fél órát pácoljuk, ha van időnk, jót tesz neki hosszabb érés, hogy az ízek jól átjárják a húst.
Közben a sok hagymát megpucoljuk és szálasra vágjuk, majd 3-4 evőkanál olajon, gyenge tűzön hagyjuk először összeesni, majd karamellizálódni, ha kész, szűrőkanállal kivesszük, félretesszük.
A hagyma visszamaradt zsiradékára öntjük a joghurtos pácolt csirkét, hozzáadjuk a sűrített paradicsomot és kb. 2 evőkanálnyit a pirított hagymából, és tűzre téve átforraljuk időnként megkeverve, majd felöntjük 2 dl vízzel, és takarékra véve, fedő alatt kb. 30 percet főzzük.
Közben egy másik edényben 2 evőkanálnyi olajat hevítünk, hozzáadjuk a rizst, a szegfőszeget, a babért és a kardamomot, üvegesre dinszteljük, sózzuk, és felöntjük a vízzel, és közepes lángon, fedő alatt kb. 15 percet főzzük, majd fedő alatt hagyjuk puhulni a saját gőzében.
A csirke szaftját egy merőkanállal nagyjából lemerjük, a rizsből kiszedegetjük a fűszereket, majd a rizst és a karamellizált hagymát a csirkére rétegezzük, meglocsolva a szafttal, majd lefedve még kb. 5 percet pároljuk.
Tálalás előtt összeforgatjuk a fűszeres rizses húst, és tányérokba szedve, friss korianderrel vagy petrezselyemmel meghintve kínáljuk.
A lilakáposztát ritkán használjuk, pedig egészséges és finom, így a maradék egy ideig nálam is a hűtőben árválkodott, végül egy kicsit kutakodtam a neten a felhasználást illetően. Igen, tudom, isteni lett volna párolt káposztának is, de most valami másra vágytam, így készült belőle lila rizottó.
Mondjuk ennek is párolt káposzta az alapja, és mivel ezt a németek is szeretik, pirított bajor kolbászkákkal próbáltam erre a hangulatra ráerősíteni, amit a négybetűs szuperekben már egyszerűen beszerezhetünk. Nagyon finom lett, mindenkinek csak ajánlani tudom!
Forrás: Hajós Ágnes
Hozzávalók 4 főre:
Elkészítés: A lilakáposztát vékonyra, majd kisebb darabokra szeljük. A hagymát apróra vágjuk, a kolbászokat felkarikázzuk.
A vaj felét 1 evőkanál olívaolajjal felforrósítjuk, megpirítjuk rajta a hagymát, félidőben mehet hozzá a káposzta. Kicsit megsózzuk, időnként megkeverve alacsony lángon félpuhára pároljuk. Hozzászórjuk a rizst, felöntjük a borral. Elkeverjük, mikor a rizs beszívta, mehet hozzá merőkanalanként a forró alaplé. Mindig csak akkor, amikor az előzőt már eltüntette a rizs. Akkor lesz kész, mikor a rizs puha és az egész étel krémesen folyós lesz.
Elzárjuk a lángot, a maradék vajat a parmezánnal hozzáadjuk, addig keverjük, míg mindkettő elolvad. Megkóstoljuk, beállítjuk a sóját, és alaposan megborsozzuk.
Közben a kolbászt egy másik serpenyőben a maradék olívaolajon megpirítjuk.
A rizottót a feldarabolt kolbásszal és az apróra vágott petrezselyemmel megszórva tálaljuk.
Forrás: Hajós Ágnes
