A rizottó azon kevés vega ételek egyike, amiket még a húsimádók is szívesen megesznek – bár tehető bele akár egy kis falatokra vágott csirkemell vagy pár karika kolbász, de önmagában is teljes és tartalmas. A tavaszi nagyböjt idején nem is készíthetnénk jobbat, mint egy krémes rizottót.
A rizottó nagyon könnyen elkészíthető, de felügyeletet igényel, mert akkor lesz igazán jó az állaga, ha apránként adjuk hozzá a főzőlevet, ami jó esetben leves (készülhet kockából is), mégpedig forrón. Erre azért van szükség, hogy ne hűtse vissza a rizst, hanem folyamatosan tudjon főni, puhulni, beszívni az ízes levet.
Amikor már majdnem kész a rizs, vagyis harapós még, de majdnem puha, akkor általában egy kis vajjal krémesítik, de használható nyugodtan mascarpone is, ettől még selymesebb, szaftosabb lesz. Itt most egy kis zöldséglevessel elturmixolt friss medvehagyma is került bele, amitől elképesztően tavaszi és üde lett – de ennek hiányában néhány kanál pestóval is felvidíthatjuk a rizottónkat.
Hozzávalók:
Elkészítés: Az újhagymát felkarikázzuk, az olaj és olvasztott vaj keverékén kicsit megfuttatjuk, majd hozzáadjuk a leöblített és lecsepegtetett rizst, pár percig kevergetve pároljuk, majd felöntjük a fehérborral. Addig kevergetjük, míg elpárolog, majd jöhet annyi forró zöldségleves, amennyi épp ellepi. Folyamatosan adagoljuk a forró alaplevet, időnként megkeverve.
Közben a medvehagymát megmossuk és finomra vágjuk, majd 1 merőkanálnyi zöldséglevessel összeturmixoljuk.
Amikor a rizs már az összes levest felszívta, addigra nagyjából el is készült: ekkor hozzáadjuk a medvehagymás szószt és a mascarponét, összekeverjük, megkóstoljuk, és sózzuk, ha szükséges, majd a tűzről lehúzzuk, lefedjük, és 5 percet pihentetjük a saját gőzében.
Tálaláskor frissen őrölt borssal és parmezánforgáccsal vagy reszelt parmezánnal kínáljuk.
A konzerv csicseri az egyik legpraktikusabb alapanyag, mert olcsó, hosszan eltartható, rengeteg módon felhasználható. Általában nem vagyunk a konzervek hívei, de a főtt hüvelyesek konzerv változatai merőben különböznek a májkrémtől, a löncshústól és a fémdobozba zárt kész ételektől: tartósítószert és semmilyen ízfokozót nem tartalmaznak, csak magát a fehérjében és rostokban gazdag főtt csicseriborsót, vizet és sót, a vákuumos technológiának köszönhetően pedig semmilyen adalékot, tartósítót a gyártóknak nem kell hozzáadniuk. Azt is érdemes megjegyezni, hogy nemcsak időt spórolunk így, hanem energiát is, mert amúgy a száraz csicserit még éjszakányi áztatás után is 1-1,5 órát kell főzni a puhulásig.
A csicseri most egy gyors serpenyős fogásnak készült, currys szafttal, zsenge spenóttal és cukkinivel, amit benne sült tükörtojás tesz még tartalmasabbá. Alakbarát, vegetáriánusoknak vagy böjt idejére is ideális, tavaszváró, de melengető egytálétel, kiadós és pikk-pakk elkészíthető.
Hozzávalók:
Elkészítés: Az újhagymát és a fokhagymát megtisztítjuk, finomra vágjuk, a cukkinit hosszában félbevágjuk, felkarikázzuk. Az olívaolajat egy serpenyőbe öntjük, felforrósítjuk, rádobjuk az újhagymát és a fokhagymát, hozzáadjuk a curryt és a római köményt, átkeverjük, majd a cukkinit, a spenótot és a leszűrt csicserit is hozzáadjuk, átforgatjuk, rámorzsoljuk a leveskockát, majd felöntjük 1 dl vízzel, és lefedve 5 percet pároljuk.
Ezután hozzáadjuk a koktélparadicsomokat, majd 4 kis fészket formázunk, és a tojásokat egyesével beleütjük. Lefedjük, és még 5 percet hagyjuk kis lángon rotyogni, majd a tojásokat sózzuk, és az egész ételre borsot őrölünk.
Azon melegében tálaljuk, friss kenyeret kínálhatunk hozzá.
A spanyol tapas-ok éllovasa a tortilla, ami alapváltozatban krumpli, hagyma és tojás szentháromságából készül, olívaolajjal, serpenyőben sütve, majd cikkekre vágva fogyasztható melegen, langyosan vagy akár hidegen. Léteznek változatai is, amelyekbe sonka, chorizo vagy épp színes zöldségek is kerülnek, de a krumpli-hagyma-tojás trió szent és sérthetetlen.
Hagyományos módon a tortillához a krumplit bő olajban elősütik a hagymával, majd a felvert tojással serpenyőbe öntik, és félidőben megfordítva sütik készre, de spórolhatunk az olajmennyiséggel, ha a krumplit előfőzzük, majd csak kevés olajon lepirítjuk a hagymával – így garantáltan nem lesz nehéz, a krumpli nem tudja megszívni magát az olajjal, és ugyanolyan finom lesz.
A tortilla akkor tökéletes, ha kívül aranyszínűre sütjük, belül pedig a tojás kissé rezgős, lágy marad, de jól szeletelhető. Tökéletes kiadós vacsorának egy jó adag salátával, de baráti beszélgetéshez, borozgatás mellé is ideális harapnivaló.
Hozzávalók:
Elkészítés: A krumplit meghámozzuk, apróra kockázzuk, és sós, forró vízben félpuhára, főzzük. Közben a hagymát megtisztítjuk, szálasra vágjuk.
Egy serpenyőben az olívaolaj felét felforrósítjuk, rádobjuk a hagymát, majd a leszűrt krumplit is, és rázogatva egy kicsit megsütjük, lepirítjuk.
Közben a tojásokat egy keverőtálba felütjük, alaposan sózzuk és borsozzuk, hozzáöntjük a hagymás krumplit. A serpenyőt visszatesszük a tűzre, beleöntjük a maradék olajat, felforrósítjuk, és a krumplis tojást beleöntjük, és 5-6 percet sütjük, majd a tojáslepényt egy nagy tányérra csúsztatjuk, ráborítjuk a serpenyőt, majd a tányér alá nyúlva egy határozott mozdulattal megfordítjuk, belefordítjuk a serpenyőbe, és visszatesszük a tűzre. Lapáttal a széleket körben lenyomkodjuk, és még 4-5 percet sütjük.
Tányérra csúsztatjuk, és szeletelve tálaljuk, mellé salátát kínálunk.
Nagyjából ugyanannyi idő alatt fő meg al dente a harsányan zöld brokkoli és a tészta, ráadásul így a főzés közben már kicsit felveszi a tészta a zöldség aromáit. A szósz pedig nem más, mint tejszín és mascarpone keveréke, amit kevés fokhagyma és kakukkfű ízesít, de ízlés szerint más zöldfűszerrel is készíthető vagy pluszban gazdagítható.
Egyetlen kevésbé gyakori alapanyag került bele, ez pedig a sós szardellapaszta, ami tubusos változatban kapható, sokáig eláll, és már egy kevés is belőle nagyon jól feldobja, teltebb ízűvé teszi az egyszerűbb fogásokat, legyen az akár egy salátaöntet, mint a Caesar-salátánál, de szendvicskrémbe, mártogatósba is nagyon jól használható.
Hozzávalók:
Elkészítés: Egy lábasban vizet forralunk. Közben a brokkolit megtisztítjuk, kisebb rózsákra vágjuk, a szárrészről levágjuk a külső kemény részt, és a belsejét felkockázzuk. Amikor felforrt a víz, sózzuk, majd hozzáadjuk a tésztát és a brokkolit, és a tészta csomagolásán feltüntetett idő alatt megfőzzük.
Közben a fokhagymát meghámozzuk, összezúzzuk. A mascarponét, a tejszínt, a zúzott fokhagymát, a szardellapasztát és a kakukkfüvet egy tálkában összekeverjük, sózzuk – vigyázat, a szardella sós -, borsozzuk.
A tésztát és a brokkolit leszűrjük, a lábasba öntjük a tejszínes keveréket, amikor felforrt, hozzáadjuk a brokkolis tésztát, és óvatosan átforgatva 2-3 perc alatt készre főzzük.
Tányérokba osztjuk, és reszelt sajttal megszórjuk.
Aztán párt találtam, különköltöztünk, és a gyerekvárás nagy részét otthon töltöttem, a megnövekedett étvággyal együtt járt, hogy főzőcskézni kezdtem. Szerencsére igazán semmit nem rontottam el, így a sikerélmény csak ösztönzött. Közben sokszor telefonnal a fülemen alkottam, a felmenőim adták a tanácsokat.
Szóval az első dolog, amit elkészítettem, az a paprikás krumpli volt, anyukám szerint ez a világ legegyszerűbb étele. Innen ugye már csak egy lépés a krumplis tészta (gránátos kocka, burgonyás kocka, grenadírmars), tehát ez lett a második.
Forrás: Hajós Ágnes
Tudom, mindenkinek megvan a saját tuti tippje, én így készítem. Persze a szalonnát el lehet hagyni, de főételben valamennyi húst azért elvárnak tőlem…
Hozzávalók 4 főre:
Elkészítés: A hagymát és a szalonnát apróra vágjuk. A krumplit meghámozzuk, kis kockákra vágjuk.
A szalonna zsírját egy lábasban kiolvasztjuk, ha túl száraz, kevés olajat önthetünk alá, rátesszük a hagymát, megpirítjuk. Megszórjuk a pirospaprikával, hozzáadjuk a krumplit. Felöntjük annyi vízzel, ami még éppen nem lepi el, majd egyszer-kétszer megkeverve puhára főzzük. A lé nagy részét is elfőzzük, ha a krumpli nem esik szét, krumplinyomóval kicsit segítünk neki, de azért darabos és szaftos maradjon. A tésztát készre főzzük egy másik edényben, majd a paprikás burgonyához adjuk. Alaposan összekeverjük, pár percig együtt főzzük, sózzuk, borsozzuk.
Tetszés szerinti savanyúsággal fogyasztjuk.
Forrás: Hajós Ágnes
A sárgaborsó és a felesborsó nem más, mint a borsó héjától megszabadított és szárított formája. A babhoz és a lencséhez hasonlóan gazdag ásványi anyagokban, kálium, kalcium, magnézium, cink, foszfor, mangán és vas is van benne, valamint remek B-vitamin-forrás, így a tavaszi fáradtság, téli fáradékonyság ellen is hatékony. Nemcsak rostokban, de fehérjében is gazdag, segíti az emésztést, vérnyomáscsökkentő és keringést javító hatása is ismert, sőt méregtelenítőként is ajánlja a népi gyógyászat.
Ha ez nem lenne elég, akkor azzal érvelünk tovább, hogy kimondottan olcsó, gyorsabban megfő, mint a lencse vagy a bab, ráadásul a gluténmentes étrendbe is könnyedén beilleszthető, mert nem szükséges hozzá semmilyen rántás vagy lisztféle a sűrítéshez. Mivel nincs héja, ezért könnyen szétfő, és így önmagát sűríti, a hozzáadott víz mennyiségétől függően lehet egész sűrű főzelék állagú, vagy akár akár hígabb, mint egy krémleves.
A sárgaborsó nagyon jól fűszerezhető, a magyaros, a mediterrán, de az egzotikus ízvilág is nagyon jól áll neki. Most egy indiai currys változatot hoztunk, náluk nagyon népszerű mindenféle hüvelyes fűszeres ragunak, dahlnak elkészítve. Önmagában vagy pitakenyérrel is nagyon tartalmas, laktató fogás, de hússal is tálalható, ha valaki úgy kívánja.
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymát, a fokhagymát, a meghámozott gyömbért és a paradicsomot apróra kockázzuk.
Egy lábosban 2-3 evőkanál olajon megdinszteljük a hagymát, majd hozzáadjuk a fokhagymát és a gyömbért, átforgatjuk, hozzáadjuk a fűszereket, ezekkel is átkeverjük, majd mehet bele a sárgaborsó, felöntjük bőséges vízzel, sózzuk, borsozzuk, és ha felforrt, közepes láng mellett, időnként megkeverve kb. 30 perc alatt puhára főzzük. Ha szükséges, pótoljuk a folyadékot.
Megkóstoljuk, ha szükséges, még ízesítjük, hozzákeverjük a citrom levét, és finomra vágott petrezselyemmel vagy korianderrel meghintve tálaljuk.
A gersli főzési ideje kicsivel hosszabb időt vesz igénybe, de megéri azt a kis pluszmunkát, mert nagyon finom, kissé más állagú, mint a rizs, ruganyosabb és nagyobb szemű. Az elkészítésében nincs nagy különbség, mint ha rizsből főznénk a rizottót, az a lényeg, hogy apránként adjuk hozzá a folyadékot, és az mindig meleg, forró legyen, hogy ne hűtse vissza az árpagyöngyöt (vagy rizst), így lesz kellően krémes, szottyos a rizottónk.
Mivel éppen volt itthon kelbimbó, úgy gondoltam, fűszeres olajba beleforgatom, majd a sütőben készre sütöm. Érdemes ezzel kezdeni, mert épp egyszerre készülnek el, és a rizottó igazából csak frissen jó.
Forrás: Kard Éva
A rizottó és a sült kelbimbó nagyon jól összeillenek, és együtt igencsak laktató ebédet tudunk feltálalni. Ezzel is bebizonyítva a családnak, hogy hús nélkül is lehet finomat főzni, és jól is lehet lakni.
Hozzávalók a rizottóhoz:
Elkészítés: Az árpagyöngyöt mossuk meg, majd alaposan csepegtessük le.
A vajat hevítsük fel, majd adjuk hozzá az alaposan lecsepegtetett árpagyöngyöt, és 1-2 percig kevergetve futtassuk meg. Adjuk hozzá az apróra vágott fokhagymát, a babérlevelet, a rozmaringot, és szórjuk meg ízlés szerint őrölt borssal, majd öntsük fel a borral és a szójaszósszal. Keverjük alaposan össze, majd félig lefedve addig főzzük, míg a folyadékot teljesen felszívja. Ezután öntsük fel egy merőkanál meleg húslevessel, majd szintén félig lefedve addig főzzük, míg a folyadékot teljesen felszívja. Ezt addig ismételjük, míg az árpagyöngy kellően megpuhul és jó szottyos lesz. Közben többször keverjük meg!
Forrás: Kard Éva
Hozzávalók:
Elkészítés: A kelbimbó külső leveleit szedjük le, majd mossuk meg, és alaposan csepegtessük le. Ezután vágjuk félbe a nagyobbakat.
Az olajat keverjük össze a sóval, a borssal és a préselt fokhagymával, majd öntsük rá a kelbimbóra, forgassuk össze, hogy a fűszeres olaj mindenhol érje.
Egy tepsit béleljünk ki sütőpapírral, és rendezzük el rajta a kelbimbót, majd a visszamaradt fűszeres olajat öntsük rá.
Helyezzük be előmelegített sütőbe, majd közepes hőmérsékleten kb. 20 perc alatt süssük készre. Én légkeverésnél 130 fokon 20 percig sütöttem.
Tálaláskor szedjük tányérba a rizottót, majd helyezzük rá a sült kelbimbót, és úgy kínáljuk.
Forrás: Kard Éva
Brokkoli, sovány hal, tejföl és reszelt sajt – ennyi kell csak a boldogsághoz és ehhez a tartalmas, alakbarát, szénhidrátszegény fogáshoz. Én most tonhalat használtam, de jó hozzá bármilyen halfilé, amit szeretnénk vagy amihez hozzájutunk.
A rakottasokban megszokott rizses réteget kihagytam, de így is laktató, sokkal gyorsabb – nem mellesleg nagyon finom. 🙂
Forrás: Hajós Ágnes
Hozzávalók 4 főre:
Elkészítés: A halfilét (ha kell, felolvasztjuk) két centis kockákra vágjuk, sózzuk, borsozzuk, megszórjuk pirospaprikával. Az olívaolajon megsütjük, egy kiolajozott, tűzálló tál alján elterítjük.
A brokkolit rózsáira szedjük, lobogó, sós vízben 5 percet előfőzzük. Leszűrjük, a halkockák tetejére szedjük.
A tejfölt simára keverjük a reszelt sajttal, sózzuk, borsozzuk, belereszeljük a szerecsendiót. Elosztjuk a masszát a brokkoli tetején, 220 fokos sütőben addig sütjük, míg a teteje enyhén megpirul.
Forrás: Hajós Ágnes
A jambalaya (ejtsd: dzsámbálájá) a spanyol és francia bevándorlók konyhájában született, a helyi alapanyagokkal kiegészülve, és tulajdonképpen egy paella-változatnak is tekinthető. Rizs az alapja, és mindig többféle hús, kolbász és garnéla is kerül bele, emellett pedig a kreol konyha szentháromságának tartott hagyma-paprika-zeller elengedhetetlen belőle. Igazán színes és fűszeres fogás, amit az úgynevezett cajun fűszerkeveréknek köszönhet.
A nálunk kevésbé ismert, de nagyobb boltokban vagy gourmet üzletekben könnyedén megtalálható fűszerkeverék, ami cayenne borsból, fokhagymagraulátumból, szárított és őrölt hagymából, köményből, kakukkfűből és oregánó keverékéből áll, vagyis akár magunk is összeállíthatjuk.
Az alábbi változat kolbásszal és garnélával készült, de gazdagíthatjuk csirkemellel, pulykamellel is, adhatunk hozzá más zöldségeket, sőt egy kis csilivel vagy cayenne-i borssal ízlés szerint egy kicsit csípősre is hangolhatjuk.
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymát és a fokhagymát megtisztítjuk, finomra vágjuk. A szárzellert felszeleteljük, a kaliforniai paprikát és a paradicsomot felkockázzuk, a kolbászt felkarikázzuk.
Egy mélyebb serpenyőben az olajon megfuttatjuk a hagymát, hozzáadjuk a kolbászt, kicsit lepirítjuk, a fokhagymát, a rizst, a húsos paprikát, a paradicsomot és a zellert is hozzáadva 3-4 percig kevergetve pirítjuk, majd meghintjük a rozmaringgal és a cajun fűszerkeverékkel, felöntjük az alaplével, és forrástól számítva 15 percet főzzük, majd a garnélát is hozzáadjuk, és fedő alatt még 5 percet főzzük.
Azonnal tálaljuk, meghinthetjük aprított korianderrel vagy petrezselyemmel is.
Van, aki ropogós vajas morzsával, más porcukros mákkal vagy épp dióval kedveli a falatnyi kis krumplinudlikat, sőt sós változatban is kedvelt szaftosabb raguk köreteként. A krumplis tészta készítésétől sokan tartanak, bonyolult és macerás ételnek gondolják, de ez nem igaz. Ha van maradék főtt krumplink, akkor percek alatt megvagyunk vele, ha nincs, akkor a krumpli főzésére és kihűtésére egy kis időt kell szánnunk.
Az alábbi alaprecept nemcsak nudlihoz, de barackos vagy szilvás gombóchoz, derelyéhez, barátfüléhez is ideális, de akár zöldséglevesbe krumpligombócnak is tökéletes.
Hozzávalók:
Elkészítés: A krumplit meghámozzuk, felkockázzuk, és sós, forró vízbe tesszük, puhára főzzük. Leszűrjük, majd tálcára vagy nagyobb vágódeszkára terítjük, krumplinyomóval összetörjük, és hagyjuk, hogy minél több nedvesség kigőzölögjön belőle, megvárjuk, míg langyosra hűl.
Közben egy serpenyőben megolvasztjuk a vajat, és a zsemlemorzsát szép aranyszínűre pirítjuk rajta folyamatosan kevergetve.
A krumplit tálba tesszük, sózzuk, hozzáadjuk a tojásokat és a liszt felét, majd fokozatosan annyi lisztet adunk hozzá, hogy jól gyúrható tésztát kapjunk. A tésztából diónyi darabokat csípünk, és lisztezett felületen nudlikat sodrunk belőlük.
Egy fazékban bő vizet forralunk, megsózzuk, majd a nudlikat beletesszük, és addig főzzük, míg feljönnek a víz tetejére. Szűrőkanállal kiemeljük, jól lecsöpögtetjük, és a vajas zsemlemorzsához adjuk, összerázzuk, hogy a zsemlemorzsa mindenhol a nudlikra tapadjon.
Tányérokba szedjük, és porcukorral meghintve, lekvárral kínáljuk.
Egy napfényes nyaralást, gondtalan pihenést, tengerparti kalandokat idéző fogással nemcsak azok lephetik meg kedvesüket, akik ünneplik a Valentin-napot, de mindenki, aki szeretne egy kis különlegesebb finomsággal kedveskedni párjának, szeretteinek – és persze szeretik a tenger gyümölcseit. Ma már fagyasztott formában sokféle herkentyűt találunk, ezekkel pedig gyorsan és egyszerűen isteni fogást kerekíthetünk percek alatt.
Az olasz tésztaételeket azért is szeretjük, mert nincsenek túlbonyolítva – igaz ez erre a fokhagymás, fehérboros, petrezselymes, kagylós tésztára is, ami gyakorlatilag percek alatt elkészül, friss és fantasztikusan finom, különösen egy pohár könnyű fehérborral. Az olaszok a halas tésztaételekhez nem használnak parmezánt, de ha mégis jólesne hozzá, ízlés szerint azt is kínálhatunk hozzá.
Hozzávalók 2 személyre:
Elkészítés: A fokhagymát megtisztítjuk, apróra vágjuk a petrezselyemmel és a paradicsommal együtt. Egy serpenyőben 2 evőkanál olívaolajon megfuttatjuk a fokhagymát, hozzáadjuk a paradicsomot és a petrezselyem felét, átforgatjuk, sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a kagylót, felöntjük a fehérborral, és lefedve 5-6 percet pároljuk.
Közben bő vizet forralunk, sózzuk, majd a tésztát a csomagon feltüntetett idő alatt megfőzzük, majd leszűrjük. Hozzáöntjük a kagylós raguhoz a maradék petrezselyemmel együtt, összeforgatjuk, és azonnal tálaljuk.
A rák nem a legolcsóbb alapanyag, de ünnepi alkalmakkor talán bele kell férnie a költségvetésbe azoknál, akik szeretik a tengeri dolgokat. Jóval pénztárcabarátabb viszont a surimi, aminek a magyar meghatározása elég csúnyára sikeredett: rákhús-imitáció. Lássuk csak, mi is ez a sokat vitatott alapanyag.
Mint a nevéből is sejthető, japán eredetű, és a különféle halak és rákok feldolgozásakor leeső apróhúsból készül, amit először pépesítenek, ízesítenek, majd hengerelnek és szorosan feltekernek, akárcsak a szusit, így keletkeznek ezek a fehérjében gazdag rudacskák. Mivel már hőkezelik a készítés során, így nyersen is felhasználható – Japánban amúgy is szeretik a nyers halat –, de nyugodtan főzhető vagy süthető is, ha például egy tenger gyümölcseis tésztaszószba vagy pizzára tennénk.
A surimi leggyakrabban nagyobb mennyiségű tőkehalból és kisebb mennyiségű, épp csak enyhe ízt adó rákhúsból készül, mindkettő zsírszegény, ugyanakkor fehérjében gazdag, könnyen emészthető, így diétába is könnyen beilleszthető!
Az alábbi saláta nagyon egyszerűen összeállítható, de mégis nagyon izgalmas ízvilágú, és nemcsak azért rózsaszín, mert a surimi külseje rózsaszín, hanem a paradicsomtól és az öntettől is, aminek alapja majonéz és tejszín, amit ketchup ízesít és színesít, valamint egy korty konyak tesz igazán izgalmassá.
Hozzávalók:
Elkészítés: A paradicsomot felkockázzuk, a hagymát apróra vágjuk, a surimit felkarikázzuk, és egy tálba tesszük.
Az öntethez a majonézt a tejszínnel, a ketchuppal, a konyakkal és ízlés szerint sóval és borssal összekeverjük, majd az előkészített alaphoz öntjük, összeforgatjuk.
Ízlés szerint salátástálba vagy akár kelyhekbe rakjuk, és néhány órára hűtőbe tesszük, hogy az ízek összeérjenek. Előételként tálaljuk.
