A tavaszi hidegtálak egyik nagy kedvence a sonkatekercs, természetesen a franciasaláta és a töltött tojás mellett. A vékony szelet gépsonkába kerülhet snidlinges sajtkrém, körözött vagy tojáskrém is, de a legfinomabb talán mégis a tormakrémes változat.
Tormakrém sokféle módon készülhet: a legegyszerűbb, ha az ecetes tormát mascarpone krémsajttal vagy más natúr krémsajttal egyszerűen kikeverjük, esetleg lazítjuk egy kis felvert tejszínnel, de a főtt, besameles változat sem bonyolult, és igazán krémes, könnyű krémet kaphatunk – nem sok pluszmunkával.
Sonkatekercs főzött tormakrémmel
Hozzávalók:
Elkészítés: A tormakrémhez először besamelt készítünk: 10 dkg vajat egy kisebb edényben felolvasztunk, meghintjük a liszttel, és habverővel elkeverjük, ha kifehéredett, hozzáöntjük a tejet és a tejszínt, simára keverjük, és folyamatos keverés melett sűrűre főzzük, közben sózzuk, fehér borssal ízesítjük, hagyjuk kihűlni.
A maradék lágy vajat robotgéppel krémesre, habosra keverjük, hozzáadjuk az ecetes tormát és a kihűlt besamelt, és krémesre, simára keverjük.
A sonkaszeleteket kiterítjük, megtöltjük a tormás krémmel, feltekerjük. Díszíthetjük ízlés szerint petrezselyemmel, snidlinggel, vagy a maradék tormakrémből habzsákból nyomhatunk rá pöttyöket vagy rózsákat.
Franciasalátával vagy friss salátával, péksüteménnyel tálaljuk.
Belátható, hogy a gyorséttermek engednek az olcsóbb alapanyagoknak, így a tavaszinak mondott tekercsekbe sem túl fantáziadús töltelék kerül, főleg káposzta, hagyma és esetleg kis répa, és persze nem is frissen sülten kerülnek a tányérunkra, így nem is ropogósak. Ha otthon készítjük, akkor viszont fantasztikusan finom kis tésztatekercseket készíthetünk, ami partifalatnak vagy kicsit egzotikusabb vacsorának is tökéletes egy kis mártogatóssal és salátával.
A tavaszi tekercs lényege a rizspapír vagy rizstészta, amit egyszerűen csak meleg vízbe kell áztatni egy rövid időre, ez lesz a burok, ami nagyon ropogósra sül. A tölteléke sokféle lehet, gyakorlatilag bármilyen zöldség, húsféle vagy rák kerülhet bele, valamint egy kis üvegtészta vagy rizstészta, némi fokhagyma, gyömbér és szójaszósz. Igen, ettől valóban messze áll a kínai gyorsétkezdék tavaszi tekercse, de épp ezért érdemes adni egy esély ennek az egyszerű és gyors házi változatnak, amihez ma már szerencsére utánajárás nélkül is beszerezhetjük az ázsiai alapanyagokat bármelyik nagyobb szuperben-hiperben.
Tavaszi tekercs ropogósan, húsosan
Hozzávalók:
Elkészítés: A sárgarépát és az újhagymát megtisztítjuk, a répát lereszeljük, az újhagymát finomra vágjuk. Az üvegtésztát tálba tesszük, és forró vízzel leöntjük, 5 percet állni hagyjuk, majd leszűrjük.
A darált húst tálba tesszük, hozzáadjuk a reszelt répát, az újhagymát, a leszűrt üvegtésztát, hozzáreszeljük a gyömbért és a fokhagymát, végül a szójaszószt és a tojást is hozzáadjuk, és jól összedolgozzuk.
Egy nagyobb tányérba vagy tálba meleg vizet öntünk, és a rizstésztalapokat egyesével megmártjuk benne, addig, míg felpuhul, ez kb. fél perc, majd tiszta konyharuhára terítjük. Nagyobb kanálnyi tölteléket teszünk a felénk közelebb lévő részére, oldalt behajtjuk, és szorosan feltekerjük. A többi tésztával és töltelékkel ugyanígy járunk el.
Egy mélyebb serpenyőben olajat forrósítunk, és a tekercseket 4-5 perc alatt, minden oldalukon szép pirosra, ropogósra sütjük, szűrőkanállal kiemelve lecsöpögtetjük, majd konyhai papírtörlőre szedjük.
Azon melegében tálaljuk, édes csiliszószt kínálva hozzá mártogatósnak.
A rántott karfiol tartárral tipikus vega menzakaja, de sokkal több is kihozható ebből a bundás zöldségből. A klasszikus panírozás helyett egy villámgyorsan kikeverhető sűrű és fűszeres palacsintatésztába mártva, előfőzés nélkül isteni finomságot készíthetünk, maceramentesen és gyorsan.
Remek előétel vagy falatka, ha fűszeres joghurtot kínálunk mellé, de salátával vagy rizskörettel kiegészítve gyors húsmentes főételnek is ideális. Nagy előnye még ennek a receptnek, hogy pikk-pakk megvan, bátran variálható mindenféle fűszerrel, ahogy a zöldség is lehet a karfiol helyett-mellett akár brokkoli, cukkini, sárgarépa, padlizsán vagy akár sütőtök is.
Karfiol fűszeres bundában, joghurtos mártogatóssal
Hozzávalók:
A joghurtos mártogatóshoz:
Elkészítés: A karfiolt megtisztítjuk és kisebb rózsákra szedjük, a torzsa részének külső, fás részeit levágjuk, a belső, zsenge részt feldaraboljuk. Keverőtálba teszük, és meghintjük 1 evőkanál liszttel, összeforgatjuk, hogy a tészta majd könnyebben tapadjon rá.
A maradék lisztet tálba tesszük, hozzáadjuk a sütőport, a római köményt, a gyömbért és a fokhagymaport, bőségesen sózzuk és borsozzuk, és alaposan összekeverjük. Hozzáöntjük a villával elhabart tojásokat, sűrű tésztává keverjük, ha szükséges, kevés vizet adunk hozzá, hogy sűrű palacsintatészta sűrűséget kapjunk.
Egy mélyebb serpenyőben bő olajat felforrósítunk, a lisztes karfiolokat adagonként a tésztában megmártjuk, majd óvatosan a forró olajba tesszük, és szűrőkanállal időnként kicsit átforgatva 4-5 perc alatt szép pirosra sütjük, majd alaposan lecsöpögtetve szűrőkanállal kiemeljük, és konyhai papírtörlőre szedjük.
A mártogatóshoz a joghurtot tálkába tesszük, hozzáreszeljük a citrom héját, sózzuk, borsozzuk, 2 evőkanál olívaolajjal és 1 csapott evőkanálnyi őrölt koriandermaggal kikeverjük.
A bundás karfiolt melegen kínáljuk a joghurtos szósszal – de langyosan, hidegen is finom.
A süthető tököknek számos fajtája létezik, amelyek színre, formára és ízre is kissé különböznek egymástól. Az óriás vagy takarmánytök, amiből a töklámpás is készül, talán a legkevésbé ízletes. Sokan nem tudják, de például a pézsmatök is a sütőtökök családjába tartozik, pedig gyakorlatilag gyümölcsnek számít. Édeskés, diós ízvilága miatt kifejezetten jól passzol salátákhoz, sajtokhoz.
Leginkább azért, mert ízletes és alacsony a kalória-, illetve szénhidráttartalma. Éppen emiatt a diétázók körében is rendkívül népszerű. Említést érdemel az is, hogy tápanyagtartalom szempontjából is sok előnnyel bír. Nutri-funkcionális élelmiszernek tekinthető, mivel számos vitamint, ásványi anyagot, rostot és antioxidánst is tartalmaz.
A legelterjedtebb, emberi fogyasztásra is alkalmas sütőtök a szemet gyönyörködtető, vidám, narancssárga színét a karotinnak köszönheti. Az A-, C-, E- és B-vitaminok mellet bővelkedik folsavban, káliumban, foszforban, vasban, rézben és mangánban is. Káliumtartalma miatt vértisztító, vérnyomáscsökkentő és vízhajtó hatású.
Az A-vitaminok elengedhetetlenek a sejtek, a szem és a csontok egészségéhez, valamint az immunrendszer szabályozásához. Magas C-vitamin tartalma nem csak az immunrendszert támogatja, hanem segíti a kollagén szintézist, sebgyógyulást és a szövetek helyreállítását. Többféle B-vitamint is tartalmaz, melyekre nagy szüksége van a szervezetünknek az energia előállításhoz és a vörösvértestek képzéséhez.
A népi gyógyászatban is megfigyelték már jótékony hatását. A fenti vitaminoknak köszönhetően fogyasztása szebbé teszi bőrünket, jótékony hatással van az emésztési problémákra, serkenti a máj működését, segít a szív- és koszorúér-problémák megelőzésében, továbbá fogyasztásával csökkenthetők a prosztataproblémák és a szürkületi vakság kialakulásának kockázata is.
A leghatékonyabb ásványianyag- és vitaminforrás a hidegen sajtolt tökmagolaj. Ebből akár naponta fogyaszthatunk 1-2 kiskanálnyit.
Felhasználás szempontjából is könnyű a sütőtökkel bánni: jól eltartható nyersen, és a hideget is egészen jól tűri. Az egészben vásárolt tök akár hetekig is eltartható sötét, hűvös helyen.
Édeskés, de alapvetően semleges íze miatt a csecsemők szilárd ételre való átszoktatásánál is jó kezdet lehet. Ha pedig ízesíteni szeretnénk, igazán jól passzol az általános és a különlegesebb fűszerekkel is, mint a vanília, fahéj vagy a narancs. De harmonizál a sáfránnyal, chilivel, sőt még a kókusszal is.
A sütőtökből készült selymes krémlevesnél kevés jobb étel létezik, ha valami lélekmelengetőre vágyunk egy hideg, téli nap végén. Változó, hogy ki hogyan készíti: van, aki inkább az édes-naracsosabb ízvilág felé mozdul el, mások pedig inkább a sósabb-csípősebb ízeket kedvelik. Ha van otthon alaplevünk, bátran főzzük bele, még tartalmasabbá teszi a levesünket. Ha a sósabb változatot preferáljuk, tegyünk hozzá zöldfűszereket, például zsályát, a tetejére pedig jöhet a ropogós sült bacon vagy pirított tökmag. Ha édesen készítjük, sűríthetjük kókusztejjel.
A sült tökhöz adjunk pirított hagymát, fűszerezzük ízlés szerint, vagy ahogy a leveseknél már említettük, végül pürésítsük. Tálaljuk pirított kenyérszeletekkel vagy friss, ropogós zöldségmártogatóssal.
Bolondítsuk meg vele a salátánkat, legyen az zöld vagy akár tésztasaláta. Jól passzol a karakteres sajtokkal, sonkával, de akár még a fügével is!
Ha ki szeretnénk próbálni, nem kell mást tennünk, mint megsütni vagy megfőzni a tököt, dinsztelt hagymával és fűszerekkel pürésíteni, majd tejszínnel és a tészta vizével felfőzni, utána már önthetjük is a tésztára. Ha van kedvünk, akár házi töltött tésztát (gnocchi) is készíthetünk vele.
Ha már meguntuk a krumplipürét, nyugodtan helyettesíthetjük sütőtökkel is. Vagy megsüthetjük sütőben, hasábokra vágva, jó fűszeresen, akárcsak az édesburgonyát.
Főételekhez is kiváló alapanyag, készülhet belől töltött sütőtök, ha megtöltjük finom darált húsos-sajtos raguval. De lehet belőle hamis lasagnet is készíteni, vegetáriánusok számára: ilyenkor a tésztalapok közé sajt, besamel és tökkrém kerül.
A sütőtököt desszertekhez is sokoldalúan felhasználhatjuk. A muffin vagy brownie tésztájához adagolva könnyíti a tésztát és kevesebb cukorra lesz szükségünk az alapvetően édes íze miatt. Pite töltelékként is alkalmazhatjuk, az ízesítés ez esetben is lehet édes vagy akár sós is, attól függően, hogy éppen melyikhez van kedvünk.
A reggeli kása, de még a smoothie alapanyagaként is használhatunk sült sütőtököt.
Természetesen a legnépszerűbb és egyben legismertebb, amikor sütve, önmagában fogyasztjuk. Akkor a legfinomabb, ha a széleinél már kezd egy kicsit barnulni, igazán kellemes, karamellizált ízt kap ezáltal.
Igazán kevés alapanyagból készül, de abból viszont érdemes jó minőségűt választani, gondolunk itt elsősorban a zamatos, érett paradicsomra, hiszen ez adja a lepény lényegét. Ehhez jön a készen kapható leveles tészta, amiből ma már nagyon finomakat találunk, illetve egy kis kecskesajt. Aki nem szereti ennek a sajtfélének a jellegzetes „kecskés” ízét, használhat fetát vagy rokfortot, esetleg más sajtot, de mindenkit rábeszélnénk a kecskesajtos változatra, mert ezzel igazán különleges és finom.
A lepényekben egy kis csavar még a mézes-mustáros kence, ami a paradicsomok alá kerül: istenien passzol az édes és pikáns ízvilág ehhez a kombinációhoz, miközben pofonegyszerű. Ha salátát készítünk mellé, akkor azt is érdemes mézes és mustáros, citromlével és olívaolajjal elkevert öntettel meglocsolni, tökéletes lesz az összhatás.
Paradicsomos-kecskesajtos lepénykék
Hozzávalók:
Elkészítés: A leveles tésztát kiterítjük, téglalapokra vágjuk, és sütőpapírral bélelt tepsire rakjuk.
A mustárt és a mézet összekeverjük, megkenjük vele a tésztalapokat, meghintjük a kakukkfűvel.
A paradicsomot vékonyan felszeleteljük, ha koktélparadicsomokat használunk, akkor félbevágjuk, majd a tészták tetején elosztjuk. Rámorzsoljuk a sajtot, sózzuk, borsot őrölünk rá, megcsepegtetjük olívaolajjal, és 180 fokos sütőbe toljuk, ahol 15–20 perc alatt megsütjük.
A sütőből kivéve forrón, langyosan és hidegen is tálalhatjuk, pár levél bazsalikommal meghintve.
Mára egy nagyon zöld recepttel készülök – gondoltam én, amikor betettem a sütőbe egy tepsi üdítően zöld brokkolis-tökmagos vegán fasírt elnevezésű gombóckát. Arra persze nem számítottam, hogy ami sütés előtt csodaszép és élénk színű, az a hőkezelés hatására bebarnul… Sebaj, habár a kész fasírtgolyókon nem látszik, de ezek a szívük mélyén igenis zöld golyók, higgyétek el. Egyébként olyan nagyszerű érzés, amikor a tavasz a konyhában is egyre jobban utat tör, hogy már pusztán a színektől feldobódik az ember: lédús, pirosló paradicsomok, eprek, harsányzöld saláták és uborkák. Mindjárt más így főzőcskézni, nem?
Ezért is reméltem, hogy ezek a fasírtok sokkolóan zöldek lesznek és annak ellenére, hogy ez a terv nem jött be, azért mégis elégedett vagyok, mert az ízük szuper lett. Azóta sem tudtunk betelni vele. 🙂
Szénhidrátok
A teljes recept 113,7 gramm inzulinrezisztancia diétában számolandó szénhidrátot tartalmaz. Én 30 golyót formáztam a „tésztából”, így nálam egy darab vegán fasírt 3,8 gramm szénhidráttal egyenlő.
Brokkolis-tökmagos vegán fasírt
Hozzávalók:
Elkészítés: A sütőt melegítsük elő 200 fokra.
Tisztítsuk meg a brokkolit, és lobogó vízben főzzük 2-3 percig. (Vagy ha fagyasztottal dolgozunk, olvasszuk fel és öntsük le róla a vizet.) Tisztítsuk meg a hagymákat is, majd készítsük el a lenmagtojást.
Egy aprítógépben aprítsuk össze a brokkolit, a lenmagtojást és a hagymákat, miközben hozzákeverjük az összes többi hozzávalót a liszteken kívül. Ha kicsi az aprító, csináljuk két részletben, és keverjük össze a végén. Amikor egynemű a massza, adjuk hozzá a lisztet és a zabpelyhet, keverjük jól össze (ekkor már elég csak kanállal). Kóstoljuk meg, hogy elég sós-e.
Kézzel formázzunk kis golyókat, és tegyük őket egy sütőpapírral bélelt tepsibe.
Toljuk be a sütőbe, és süssük aranybarnára. Én 25 percig sütöttem légkeveréssel.
Tálaljuk salátával, főzelékhez feltétként, vagy akár önmagában mártogatóssal.
Én most egyszerűen pár perc alatt roppanósra főztem, majd vajon megfuttatva szezámmaggal, csilivel és citrommal ízesítve tálaltam. Mivel nem akartam, hogy a spárga ízét egy szelet fűszeres sült hús elnyomja, viszont azért csak úgy magában sem szerettem volna tálalni, így buggyantott tojást készítettem hozzá.
A tojást én lágyabbra hagytam, de ez ízlés dolga, mert kicsit tovább főzve a sárgája már nem is lesz ennyire folyós. A spárga és a tojás remekül illettek egymáshoz, így spárgakedvelőknek csakis ajánlani tudom ezt az egyszerű, ám istenien finom fogást.
Szezámmagos-csilis spárga buggyantott tojással
Hozzávalók:
Elkészítés: A spárgát egyesével hajlítsuk meg, és törjük le a fás részét, majd enyhén sós vízben főzzük 4-5 percig. Ezután tegyük jéghideg vízbe, hagyjuk kihűlni, majd szedjük papírtörlőre, hogy leszáradjon.
A vajat hevítsük fel, és futtassuk meg rajta a vékonyra karikázott csilit, majd adjuk hozzá az előfőzött spárgát. Ízlés szerint sózzuk, reszeljük rá a citromhéjat, facsarjuk rá a citromlevet, szórjuk meg a szezámmaggal, és óvatosan forgassuk, rázogassuk össze. Tálalásig tartsuk melegen.
Buggyantott tojás
Hozzávalók:
Elkészítés: Forraljuk fel a vizet, majd adjuk hozzá az ecetet. A tojásokat egyesével készítsük el. Egy tálba üssünk bele egy tojást. A forrásban lévő vizet keverjük meg egy kanállal, hogy örvény keletkezzen a közepén, majd vegyük kisebbre a lángot. Ezután öntsük bele a tojást úgy, hogy a tál szinte beleérjen a vízbe, majd gyöngyözve főzzük 2-3 percig, hogy a sárgája még lágy maradjon. Ha nem szeretnénk, hogy ennyire folyós legyen a sárgája, akkor legalább 5 percig főzzük.
Végül szűrőkanállal emeljük ki a vízből, csepegtessük le, és tálalásig tartsuk melegen. Külön-külön minden tojással így járjunk el.
Tálalás előtt helyezzük tányérra a spárgát, majd óvatosan tegyük rá a tojást. Ízlés szerint őröljünk rá frissen színes borsot, majd úgy kínáljuk.
Amalia Nani Mocenigo grófnő orvosi utasításra szigorú diétán élt, aminek értelmében csak nyers húst fogyaszthatott. Amikor 1950-ben a velencei Harry's Barban asztalt foglalt a contessa, Giuseppe Cipriani, a bár tulajdonosa és szakácsa hajszálvékonyra szelt marhabélszínt rendezett egy tányérra, amit citrommal, olívaolajjal locsolt meg, majd fehér szarvasgombával és parmezánforgáccsal meghintve tálalta fel a különös diétát követő elegáns vendégének.
A leleményes Giuseppe a carpaccio nevet adta a fogásnak, amivel a híres velencei festő, Vittore Carpaccio (1465–1525) jellegzetes színhasználatára utalt, a képein ugyanis visszatérő és markáns a hússzín és a fehér dominanciája.
Nemcsak a grófnőt nyűgözte le az egyszerű, de nagyon izgalmas ízvilágú fogás, hanem a kíséretét és az étterem vendégeit is, és azonnal étlapra is került, majd elterjedt előbb a régióban, majd a világ minden pontján az elegánsabb helyeken ez a kiváló előétel. Ma már nemcsak bélszínből készítik, hanem borjúból, szarvasból, de még tonhalból, lazacból is, illetve szárított vagy füstölt sonkából, kacsa- vagy libamellből is, az elmúlt években pedig megjelentek a zöldséges változatok is, amelyeknél már nincs semmi kapcsolat a velencei festő színhasználatával: minden lehet carpaccio, ami hajszálvékonyra van szelve, kis olajjal vagy balzsamecettel, citrommal meglocsolva kerül előételként (vagy gyümölcsösen akár desszertként) az asztalra.
Carpaccio
Hozzávalók:
Elkészítés: A húst betesszük a fagyasztóba, és hagyjuk félig fagyosra dermedni, mert így tudunk belüle nagyon vékony szeleteket vágni nagyon éles késsel vagy konyhai szeletelővel.
A hússzeleteket tányérokra szétterítjük, frissen őrölt borssal, kevés sóval meghintjük. Az olívaolajat és a citromlevet összekeverjük, majd a felével egyenletesen meglocsoljuk a húst, és fél-1 órát a hűtőben pihentetjük, hogy kicsit összeérjenek az ízek.
Tálaláskor a közepére halmozzuk a rukkolát vagy a salátakeveréket, meglocsoljuk a maradék citromos olajjal, végül meghintjük a parmezánforgáccsal.
Egy jó érett avokádóból, némi olajbogyóval, pár darab főtt tojással és ízlés szerinti fűszerezéssel pikk-pakk elkészíthetjük ezt a finom krémet. Megvásárlás után a kissé még éretlen avokádót én mindig becsomagolom újságpapírba, majd megvárom, hogy 2-3 nap alatt kellően megpuhuljon.
Mivel az avokádó állás közben elveszti a szép színét, így nem sokkal fogyasztás előtt érdemes csak elkészíteni ezt a finom krémet, persze azért időt hagyva annak, hogy az ízek összeérjenek. Tálaláskor pedig ízlés szerint kínálhatunk mellé friss péksüteményt, kétszersültet, pirítóst.
Olívás avokádókrém
Hozzávalók:
Elkészítés: Az avokádót vágjuk félbe, majd emeljük ki a magját. Ezután kanalazzuk ki a húsát, majd villával törjük össze.
A keményre főtt tojást villával szintén nyomkodjuk össze, majd adjuk az avokádóhoz.
Az olívabogyót ízlés szerint vágjuk fel apróra, majd az olívaolajjal együtt adjuk hozzá az avokádóhoz.
Ezután ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, adjuk hozzá a mustárt, a citromlevet, majd keverjük össze, és tálalásig hagyjuk legalább egy fél órát állni, hogy az ízek összeérjenek.
Az elkészült avokádókrémet ízlés szerint friss péksüteménnyel, kétszersülttel, pirított kiflikarikákkal kínáljuk reggelire vagy éppen vacsorára.
Tényleg nem túlzás az egekig méltatni az égetett tésztával készülő illatos kis sajtos pamacsokat, gyorsan és egyszerűen összeállítható az alap, és attól függően, milyen sajtot használunk hozzá, különféle karaktereket adhatunk neki. Érdemes mindenképpen karakteresebb, érettebb sajtot választani – gouda, emmentáli, cheddar tökéletes hozzá -, és ha egy kis fehérbort is adunk hozzá, istenien megbolondítja a sajtos pufikat, sőt még egy kis fűszerrel is fokozhatjuk a finomságot: bármilyen zöldfűszert, csilit, római köményt vagy frissen őrölt borsot adhatunk hozzá, sőt sütés előtt is megszórhatjuk a tetejüket reszelt sajttal, köménnyel, csipetnyi pirospaprikával, számtalan a lehetőség.
Ami még jó ennél a receptnél, hogy a bekevert tészta a hűtőben 2 napig eláll, sőt le is fagyaszthatjuk zsákba töltve, és félig fagyosan kinyomva ugyanígy megsüthetjük a pufikat – amikor csak kedvünk szottyan rá!
Sajtos pamacsok
Hozzávalók:
Elkészítés: A vizet és a fehérbort egy kis lábasba öntjük, hozzáadjuk a sót és a felkockázott vajat, és addig melegítjük, amíg a vaj teljesen felolvad. Ekkor a tűzről levéve hozzáadjuk a lisztet, és gyors mozdulatokkal simára keverjük. Ekkor visszatesszük a tűzre, és fakanállal folyamatosan keverve kb. 2 perc alatt addig főzzük-szárítjuk, amíg gombóccá összeáll, és elválik az edény falától.
A tésztát egy keverőtálba átöntjük, pár percet hűlni hagyjuk. Közben a tojásokat egy tálba telütjük, villával felverjük. Frissen őrölt borsot, esetleg kevés csilit vagy cayenne-i borsot adunk hozzá, és 1/3 részét a tésztához adjuk, eldolgozzuk, míg felveszi a tojást, majd további 2 részletben ugyanígy adjuk hozzá a maradék tojást, mindig jól elkeverve. Végül a reszelt sajtot is belekeverjük.
Habzsákba töltjük a tésztát, és sütőpapírral fedett tepsibe diónyi adagokat nyomunk egymástól távolabb, vizes ecsettel finoman lekenjük, megszórhatjuk reszelt sajttal, szezámmaggal ízlés szerint, és 220 fokos sütőben légkeverés mellett 15 perc alatt megsütjük.
Melegen, langyosan, hidegen is finom, magában is nagyon jól csúszik, de kínálhatunk mellé bármilyen mártogatóst, kencét is.
A tatárbifsztek jó ismert és kedvelt a húsimádók körében, és mintájára megálmodták a halas tatárokat is. Ezeknek az a lényege, hogy csak nyers húst vagy halat tartalmaznak, hal esetében füstölt is lehet, amit nagyon apróra vágnak, esetleg összeaprítanak gépben, de a profik a késre és a vágódeszkára esküsznek. A halas tatárok közül a legismertebb a füstölt pisztrángból vagy lazacból készült változat, de jóval karakteresebb és mutatósabb ez utóbbi.
A lazactatár receptje szemtelenül egyszerű: a felaprított halat fűszerezzük egy kis finomra vágott lila hagymával vagy újhagymával, kevés citromlével, citrom reszelt héjával, pici olívaolajjal, de ízesíthető egy kis aprított olajbogyóval vagy kapribogyóval is, frissen őrölt borssal, nagyon jól ilik hozzá a kapor vagy az édeskömény. Aki krémesebben kedveli, 1-2 kanál tejföllel összekeverheti.
Pirítóssal nagyon mutatós és finom előétel, elég tömény és karakteres ízű, ezért érdemes salátaágyon tálalni, de legalábbis salátát is kínálni mellé.
Lazactatár
Hozzávalók:
A tálaláshoz:
Elkészítés: A lazacot éles késsel nagyon apróra vágjuk, ahogy a meghámozott lila hagymát is. Tálba tesszük, hozzáreszeljük a citromlét, belefacsarjuk a levét, hozzáadjuk a finomra vágott kaprot, ízlés szerinti mennyiségű borsot őrölünk rá, meglocsoljuk az olívaolajjal, és alaposan összekeverjük. Fél órát érdemes érlelni tálalás előtt.
Pirítóssal tálaljuk, rukkolaágyra helyezve nemcsak mutatós, de ízeiben is jól illik hozzá.
Brazíliában nagyon népszerűek a különféle töltött és ropogósra sült tésztafélék, falatnyi kis huncutságok, amiket esti baráti beszélgetések, együttlétek alatt, koktélok és jóféle borok, sörök mellé falatoznak. Létezik sütőben és olajban sült változata, töltik különféle húsos ragukkal vagy egyszerűen aprított sonkával és sajttal, főtt csirkemellel és krémsajttal, vagy csak simán reszelt sajttal, de mindig jár hozzá valamilyen mártogatós… Fűszeres paradicsommártás vagy csiliszósz, zöldfűszeres-joghurtos mártogatós… Abbahagyhatatlan!
Természetesen az olajban sült változat a népszerűbb, aminek a tésztája hólyagosra sül, köszönhetően a friss tésztába beledolgozott kevés alkoholnak és ecetnek, és épp ettől lesz elképesztően ropogós. A tészta pár perc alatt összeállítható, nem kell pihentetni sem, így tényleg gyorsan elkészíthető, legalábbis a legegyszerűbb sajtos verzió, amit az alábbiakban láthattok, és amihez érdemes karakteresebb, érettebb sajtot használni. Brazil sajt itthon nem nagyon beszerezhető, de nagyon jól működik a recept érettebb cheddarral vagy akár kecskesajttal.
Brazil sajtos ropogós (pastel de queijo)
Hozzávalók:
Elkészítés: A lisztet egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a felütött tojást, az olívaolajat, a rumot, az ecetet, a sót és a vizet, és egy kanállal elkezdjük keverni. Amikor kezdi felvenni a vizet és sűrűsödik, akkor kézzel dolgozunk vele tovább, és lágy tésztává dolgozzuk. A liszttől függően lehet, hogy kell még hozzá vagy egy kis víz, vagy egy kis liszt, a lényeg, hogy pár perc alatt puha, könnyen formázható tésztát kapjunk.
A tésztát lisztezett felületen jó vékonyra kinyújtjuk, nagyobb pogácsaszaggatóval köröket szúrunk ki belőle. Mindegyikre egy jó csipet reszelt sajtot teszünk, félbehajtjuk, és villával a széleket lenyomkodjuk.
Bő olajat melegítünk, és amikor már forró, akkor adagonként kisütjük a sajtos táskákat, időnként megforgatva, hogy szép aranybarnák legyenek. Szűrőkanállal kiemeljük, alaposan lecsöpögtetjük, és konyhai papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja.
Melegen tálaljuk, kis csiliszószba mártogatva… Hmmm…
