Nagyon egyszerűen elkészíthető finomság a túrófánk, ráadásul villámgyors is: az egész fánksütés az elejétől a végéig nem tart fél óránál tovább, és már falatozhatunk is. Amikor összegyúrjuk a tésztát, még úgy tűnhet, hogy sütés után egy nehéz, tömör fánkot kapunk majd, de ez egyáltalában nincs így. A tésztája sütés után pillekönnyű, és a bő olajban való sütés ellenére sem szívja magába az olajat.
A frissen kisült fánkokat ízlés szerint beleforgathatjuk például fahéjas vagy vaníliás porcukorba, de simán csak porcukorral megszórva is tálalhatjuk, kínálhatunk mellé sárgabaracklekvárt vagy bármilyen más lekvárt, akár csokiszószt is, mindegyikkel nagyon finom.
Hozzávalók:
Elkészítés: A túrót tegyük egy tálba, majd villával kicsit nyomkodjuk össze, hogy ne maradjanak benne nagyobb darabok. Adjuk hozzá a reszelt citromhéjat, a vaníliás cukrot, egy csipet sót, a rumot, az egész tojásokat, majd kanállal keverjük össze. Ezután szitáljuk hozzá a sütőporral összekevert lisztet, majd gyors mozdulatokkal gyúrjuk össze. Ha túl lágy lenne a tészta, akkor egy pici lisztet, ha túl kemény, akkor egy pici tejfölt keverjünk hozzá!
Ezután a tésztából formázzunk diónyi golyókat. Minden golyó előtt picit lisztezzük be a tenyerünket, úgy nem ragad rá a tészta.
Egy serpenyőbe öntsük bele az olajat, majd forrósítsuk fel.
Amikor már kellőn felforrósodott az olaj, óvatosan helyezzük bele a tésztagolyókat, majd pár perc alatt süssük szép aranybarnára a fánkokat, sütés közben többször fordítsuk át, hogy szép egyenletesen süljön. Ezután szedjük ki a zsiradékból a megsült fánkokat, és helyezzük papírtörlőre, hogy a felesleges zsiradékot felszívja.
A kisült, még forró fánkot ízlés szerint beleforgathatjuk őrölt fahéjjal összekevert porcukorba is.
Tálaláskor a langyosra hűlt fánkot ízlés szerint szórjuk meg porcukorral, és lekvárral kínáljuk.
Forrás: Kard Éva
Igazi maceramentes villámdesszert a túrófánk, egyetlen tálban kikeverhető, robotgép sem kell hozzá, kezdők is bátran elkészíthetik, mert elrontani sem lehet, ha a megfelelő arányokkal dolgozunk. Az egyetlen, amire érdemes figyelni, hogy az olaj jó meleg, de azért ne forró legyen, hogy belül is át tudjanak sülni a falatnyi fánkgolyók, mielőtt a külsejük túlpirulna.
Az alaptésztába most vanília került ízesítésként, már sülés közben nagyon finom az illata, de ízlés szerint akár egy kis citrom- vagy narancshéjjal is illatosíthatjuk a tésztát, ezek is jól passzolnak a túróhoz.
Hozzávalók:
Elkészítés: A túrót keverőtálba tesszük, hozzáütjük a tojásokat, hozzáadjuk a cukrot, a vanília-kivonatot és a cukrot, simára keverjük, majd hozzáadjuk a sütőporral elkevert lisztet, és összedolgozzuk.
Pihentetés nélkül diónyi golyókat formázunk a masszából vizes kézzel, és bő, forró olajban szép aranybarnára sütjük, majd szűrőkanállal kivéve alaposan lecsöpögtetjük, és konyha papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja.
Porcukorral meghintve tálaljuk, kínálhatunk mellé lekvárt vagy csokiszószt is.
Fantasztikusan foszlós, könnyű és puha ez a sütőben sült fánk, nagy gyakorlatra és sok alapanyagra nincs szükség hozzá, türelemre viszont igen, hiszen ahhoz, hogy levegős és pihepuha legyen, kétszer kell megkeleszteni. Az eredmény nagyon finom, a tésztát elkészíthetjük előző nap is, a hűtőben megkel egy éjszaka alatt, langyos helyre téve pedig 1 óra alatt.
A kelt tésztába most egy kis vanília került, hogy illatosabb legyen, de akár citrom vagy narancs héjával, esetleg egy kis rummal is ízesíthetjük! Nem lesz pont ugyanolyan, mintha olajban sütnénk, kelés közben egy kicsit elterül, de a végeredmény isteni finom!
Hozzávalók:
Valamint:
Elkészítés: A tejet a cukorral, a vaníliás cukorral és a vajjal egy kis edényben összemelegítjük, megvárjuk, míg a vaj felolvad, majd hagyjuk langyosra hűlni.
Egy keverőtálban a lisztet és az élesztőt összekeverjük, hozzáadjuk a villával elhabart tojást, és elektromos robotgép dagasztókarjával elkezdjük összedolgozni, közben apránként hozzáöntjük a langyos tejes keveréket és egy csipet sót, és addig dagasztjuk, amíg lágy, enyhén ragacsos tésztát kapunk. Gombóccá formázzuk, és a keverőtálban, konyharuhával letakarva langyos helyen 1 órát kelni hagyjuk – vagy a hűtőben 1 éjszakát.
A megkelt tésztát enyhán lisztezett munkafelületen kicsit átdolgozzuk, majd ellapogatjuk, és 1-1,5 centi vastagra kinyújtjuk. Köröket szaggatunk belőle, a közepüket is kiszúrjuk, és sütőpapírral fedett tepsire rakosgatjuk. A maradék tésztát összedolgozzuk, nyújtjuk, szaggatjuk. A fánkokat langyos helyen 35-40 percet hagyjuk újra megkelni.
180 fokos sütőbe toljuk, és 10-12 perc alatt megsütjük.
A fánkokat hagyjuk langyosra hűlni, majd klasszikusan lekvárral tálaljuk, vagy megmártjuk a tetejüket olvasztott csokiban vagy karamellszószban.
A bomba vagy bombolone (többes számban bomboloni) az olaszok fánkja, nevét golyó formájának köszönheti, nem pedig kalóriabomba mivoltának. 🙂 Toscanában leggyakrabban töltve készítik, a profiterolhoz hasonlóan szinte bármi kerülhet bele utólag, habzsákkal töltve. Népszerű a vaníliakrémes és a nutellás változat, de sokszor a nyers tésztát dúsítják valamilyen finomsággal, bogyós gyümölcsökkel vagy éppen apróra vágott almával.
Az alábbiakban egy almás fánk következik, amit az alma mellett némi vanília tesz elképesztően illatossá és puhává. Bár a videóban olajban sül, és nagyon érdekes technikát is láthatunk az olajba helyezésre, hogy a fánkok tökéletes formája megmaradjon, de a recept szerint sütőben is megsüthetjük, mégpedig 180 fokon, légkeverés mellett, míg aranybarna nem lesz.
Hozzávalók:
Elkészítés: Az élesztőt egy tálkába morzsoljuk, hozzáadunk egy kevés tejet, simára keverjük. A kétféle lisztet egy keverőtálba mérjük, a közepébe egy mélyedést formázunk, ide tesszük a tojásfehérjét, a puha vajat, a félbevágott vaníliarúd kikapart magjait, valamint a tejjel elkevert élesztőt. Elkezdjük összedolgozni a tésztát, közben apránként és fokozatosan adjuk hozzá a langyos tejet, míg sima tésztát kapunk. Elképzelhető, hogy nem kell mind, ez függhet a liszttől vagy hogy mekkora tojásnak a fehérjéjével dolgozunk.
A tésztát gombóccá formázzuk, és kelesztőtálban langyos helyen a duplájára kelesztjük kb. 1 óra alatt.
Közben az almákat meghámozzuk, kicsumázzuk, és apró kockákra vágjuk.
A tésztát kicsit átgyúrjuk, majd az almát beledolgozzuk, és féltenyérnyi fánkokat formázunk, sütőpapírral bélelt tálcára vagy tepsire tesszük, konyharuhával letakarjuk, és langyos helyen még 20 percet kelesztjük.
Bő olajat melegítünk, közben egy ollóval felvágjuk a sütőpapírt úgy, hogy minden fánk egyedül üljön egy-egy papíron, és a papír segítségével tesszük az olajba a fánkokat, majd a papírt az olajból kiemeljük, és időnként megforgatva szép aranybarnára sütjük a fánkot. Konyhai papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges olajat felszívja, majd cukorral megszórva tálaljuk.
A Berliner vagy berlini fánk, ami Franciaországban boule de Berlin, Portugáliában bolas de Berlim (igen, m-mel a végén), Németországban pedig Berliner Pfannkuchen, a miénkhez nagyon hasonló könnyű és foszlós fánk, amit porcukorba vagy kristálycukorba forgatnak kisülés után még forrón, és megtöltik különféle krémekkel vagy lekvárokkal, ami lehet vaníliakrém, csokoládékrém, bármilyen puding és tetszőleges gyümölcsből főzött hígabb dzsem, illetve a portugálok édes tojáskrémmel töltik, mint szinte minden desszertjüket.
De miért éppen Berlin?
Egy berlini péklegény miatt, aki a legenda szerint 1750-ben szeretett volna a porosz hadseregben szolgálni, ám alkalmatlannak találták a katonai szolgálatra, de addig könyörgött, míg végül megengedték neki, hogy ha már pék, hasznosítsa magát a konyhán. Mivel a katonai konyhán nem volt kemence, ezért zsírban sült kelt tésztát, vagyis fánkot sütött a katonáknak, amit lekvárral töltött meg.
A töltött fánk manapság egyre népszerűbb street food és partidesszert, hiszen menet közben is falatozható úgy, hogy nem kell mártogatni, mert a tunkolnivaló a belsejében van, így minden falat tésztához jut egy kis édes-krémes finomság is, ha szisztematikusan körkörösen esszük a fánkot.
Az alábbi fánk tésztája nagyon könnyű, levegős és foszlós, a tésztában lévő rumnak köszönhetően pedig nem szívja magába az olajat. A legjobb, ha kisebb, kétfalatnyi fánkokat sütünk, és többféle töltelékkel készítjük, így kellő töltelék jut minden falathoz, ráadásul – a kisebb méretnek köszönhetően – többféle ízben kóstolhatjuk a pihe-puha fánkokat.
A Berlinert töltelék nélkül érdemes sütni, így sokkal könnyebb dolgunk van: utólagosan egy csőrös habzsák segítségével gyerekjáték bejuttatni a belsejébe a különféle lekvárokat, a Nutellát, a csoki- vagy vaníliapudingot – vagy bármilyen édes-krémes tölteléket, amit éppen szeretnénk.
Hozzávalók:
A töltelékhez:
Elkészítés: A tejet meglangyosítjuk, megfelezzük, az egyik felébe 1 teáskanál cukrot teszünk, elkeverjük, belemorzsoljuk a friss élesztőt, és langyos helyen felfuttatjuk.
Közben a szoba-hőmérsékletű lisztet egy keverőtálba szitáljuk, hozzáadjuk a sót, a porcukrot, a tojássárgákat, a rumot, a tejet, a felolvasztott, de már csak langyos vajat és a felfutott élesztőt, és dagasztófejes kézi mixerrel rugalmas tésztává dolgozzuk 8-10 perc alatt. Gombóccá formázzuk, és konyharuhával lefedve, langyos helyen, 1 órát kelni hagyjuk.
Amíg kel a tészta, előkészítjük a töltelékeket: a lekvárt kikeverjük egy kis rummal, a csokoládét megolvasztjuk, ha pudingosan szeretnénk, akkor megfőzzük a pudingot. A töltelékeket habzsákba töltjük.
A megkelt tésztát lisztezett munkafelületen kicsit átgyúrjuk, diónyi adagokat tépünk belőle, amit gombóccá formázunk vizes kézzel.
Egy nagyobb edényben olajat melegítünk, és a tésztagolyókat adagonként belerakjuk, egyszerre nem túl sokat, és 6-8 perc alatt megsütjük, időnként kicsit megforgatva, hogy mindenhol egyenletesen süljön.
Ha szép piros, lecsöpögtetve papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja, majd kristálycukorba forgatjuk.
Ha mindegyik megsült, az előkészített töltelékekkel habzsákból megtöltjük úgy, hogy a zsák fejét a tésztába nyomjuk, és egy kevés – vagy több – finomságot a belsejébe töltünk.
Azonnal tálalhatjuk, de langyosan, hidegen is finom.
A vappu, vagyis a mi farsangunknak megfeleltethető, pogány gyökerekkel bíró ünnep náluk nem februárban, hanem április utolsó és május első napján van. Gondolhatjuk, mennyire örülnek akkor már a melegedő időnek és a világosodó napoknak! Jelmezbe öltöznek, kiözönlenek az utcákra, ellepik a közös tereket, és hagyományosan mézsört isznak – nem keveset! – és mini cukros fánkokat esznek.
A vappu-fánk kelt tésztából készül, falatnyi kis golyóbis, amit sülés után kristálycukorba forgatnak, ami kellemesen ropog a fog alatt, amint beleharapunk. Különlegessége, hogy nem kevés kardamomot is tesznek bele, mint sok skandináv desszertbe, amitől elképesztően illatos és ellenálhatatlan lesz.
Hozzávalók:
Valamint:
Elkészítés: A tejet meglangyosítjuk, hozzáadunk 1 evőkanál cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, felfuttatjuk.
A lisztet egy keverőtálba szitáljuk, hozzáadunk egy csipet sót és a maradék cukrot. A kardamomokat kés élével megroppantjuk, a magokat kiszedegetjük belőle, mozsárban összetörjük, majd a liszthez adjuk. A tojást is beletesszük, hozzáadjuk az olvasztott vajat és a felfutott élesztős tejet, és konyhai robotgép dagasztós karjával sima tésztává dolgozzuk. Gombóccá formázzuk, tiszta konyharuhával letakarjuk, és langyos helyen 1 óra alatt megkelesztjük.
A tésztát kicsit átdolgozzuk, majd lisztes kézzel diónyi darabokat csippentünk belőle, golyóvá formázzuk, és lisztezett munkafelületen addig pihentetjük, míg végzünk a golyókkal.
Bő olajat melegítünk egy mélyebb serpenyőben, és a fánkgolyókat szép aranybarnára sütjük, majd szűrőkanállal kiemeljük, jól lecsöpögtetjük, és kristálycukorban megforgatjuk.
Még melegében, frissen tálaljuk.
Míg a könnyű, kelt tésztájú fánkot a franciák a németeknek tulajdonítják, és boule de Berlin, vagyis berlini golyónak hívják – történet és recept itt -, addig a ropogós, sütőpor és élesztő nélkül készülő illatos bugne (ejtsd: bünny) a sajátjuk, amire irodalmi bizonyítékuk is van, ezt a fánkfélét ugyanis Francois Rabelais Pantagruel című művében már 1532-ben említi, mint klasszikus és tipikus lyoni fogást. És bár sokáig elsősorban Lyon környékén és a dél-keleti régióban volt népszerű, mára már mindenhol sütik és kedvelik, elsősorban karnevál, fagyis farsang idején.
A bugne nagyon hasonlít a mi csörögénkre, de ebbe még sütőpor sem kerül, ellenben egy kis reszelt citrushéj és narancsvirágvíz igen, amitől nagyon illatos lesz a tésztája. Ízlés szerint variálható a fűszerezés, készülhet vaníliával, fahéjjal, citrom- vagy narancshéjjal, ha pedig nincs narancsvirágvizünk, akkor rummal is nagyon finom!
Hozzávalók:
Elkészítés: A lisztet tálba tesszük, a közepébe egy mélyedést formálunk, beleütjük a tojásokat, hozzáadjuk a cukrot, a lágy vajat, a narancs reszelt héját, a narancsvirágvizet vagy rumot, valamint egy csipet sót, és kézzel lágy tésztává összedolgozzuk. Letakarva 30 percre a hűtőbe tesszük.
A pihentetett tésztát lisztezett munkafelületen 5 mm vékonyra nyújtjuk, és egy derelyevágó segítségével csíkokra, majd rombuszokra vágjuk, a formák közepét pedig bevágjuk.
Bő olajat forrósítunk, majd a lapos fánkokat szép pirosra sütjük mindkét oldalukon, szűrőkanállal kiemelve lecsöpögtetjük, és konyhai papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja.
Ízlés szerint porcukorral meghintve vagy lekvárral tálaljuk, melegen és hidegen is finom.
Régi magyar kedvenc a csöröge, amit az is bizonyít, hogy régiónként másképp formázzák és másképp nevezik, van, ahol herőce, forgácsfánk vagy bába ujjaként ismerik, a tésztalapokat csak bevagdossák vagy a közepére vágott lyukon át is húzzák, máshol pedig szalagokra vágják, és lazán feltekerik. Tán az amerikai donut-hullámnak tudható be, hogy háttérbe szorult a buci kelt fánkokkal szemben, de érdemes újra összebarátkozni vele, mert egyrészt isteni finom, másrészt sokkal egyszerűbb.
A csörögénél a tésztát csak pár perc összeállítani, és mivel sütőporral készül, keleszteni nem kell, csak röviden pihentetni. Ha jót akarunk, érdemes a tésztát egy kis vaníliával és rummal gazdagítani, az alkohol ráadásul könnyebbé, levegősebbé is teszi a fánkot belül, a külsejét pedig ropogósabbá.
Hozzávalók:
Valamint:
Elkészítés: A lisztet egy keverőtálba kimérjük, hozzáadjuk a sütőport, a sót, a kétféle cukrot, elkeverjük, majd a vajat, a tejfölt, a tojássárgákat és a rumot is hozzáadjuk, és gyors mozdulatokkal összedolgozzuk, majd negyed órát a hűtőben pihentetjük.
Lisztezett munkafelületen fél centi vékonyra kinyújtjuk, rombuszokra vágjuk, a közepükön hosszanti irányban bevágjuk, és az egyik csücsköt a vágáson áthúzzuk.
Bő olajat forrósítunk, és fánkokat szép aranyszínűre sütjük néhány perc alatt, időnként megforgatva, majd szűrőkanállal kiemeljük, alaposan lecsöpögtetjük, és konyhai papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges olajat felszívja.
Porcukorral meghintve tálaljuk, lekvárt – de akár csokiszószt is – kínálhatunk hozzá.
A töltött fánk tésztája hasonló, mint a szalagos fánké, de egy kis furfanggal készül: finom karamellizált almával és fahéjas dióval van megtöltve. Kicsit időigényesebb, és nagyobb odafigyelést igényel, mivel a tölteléket is el kell készíteni, a tésztát pedig alaposan le kell nyomkodni, nehogy sütés közben szétnyíljon, és kiforduljon a töltelék, de aki fánksütésre adja a fejét, az úgyis rászánja az idejét, hiszen a kelt tészta nem a villámgyors desszertek műfaja…
Viszont a végeredmény olyan finom, hogy minden fáradozást megér. A fahéjas dió és a barna cukorral karamellizált alma különösen illatossá és puhává varázsolja a fánkot, és tulajdonképpen önmagában vagy egy kis porcukorral meghintve is tökéletes, de kínálhatunk persze hozzá finom, házi készítésű lekvárt is.
Forrás: Kard Éva
Hozzávalók kb. 15 darab fánkhoz:
A tésztához:
Elkészítés: Az élesztőt langyos tejben futtassuk fel 1 teáskanál cukor hozzáadásával. A maradék cukrot öntsük keverőtálba, adjuk hozzá a tojássárgát, az olvasztott vajat, majd keverjük simára. Ezután öntsük, keverjük hozzá a felfuttatott élesztőt és a rumot, kanalazzuk rá a csipet sóval összekevert lisztet, majd robotgéppel dagasszuk meg a tésztát. (Természetesen kézzel is megdagaszthatjuk.)
Tegyük át egy lisztezett kelesztőtálba, majd langyos helyen kb. 1 óra alatt kelesszük a duplájára a tésztát.
Közben készítsük elő a tölteléket.
Forrás: Kard Éva
Almás-diós töltelék
Hozzávalók:
Elkészítés: Az almát hámozzuk meg, távolítsuk el a magházat, majd vágjuk fel apróra a húsát.
Egy serpenyőben állandó keverés mellett olvasszuk fel a barna cukrot, majd adjuk hozzá a feldarabolt almát, szórjuk meg ízlés szerint őrölt fahéjjal, facsarjuk rá a citromlevet, majd öntsük rá a vizet, és pároljuk roppanósra. Ezután alaposan csepegtessük le, és hűtsük ki egészen.
A megkelt tésztát borítsuk ki lisztezett felületre, majd nyújtsuk ki vékonyra. A kinyújtott tésztának a felénél valamivel kisebb részén egy 6 cm-es szaggatóval jelöljük ki a fánkok helyét. Vigyázzunk, nehogy egészen átszúrjuk a tésztát! Minden kör közepére tegyünk 1 mokkáskanálnyi, csipet őrölt fahéjjal összekevert darált diót, majd arra pár darab karamellizált almát. Ezután az üresen maradt tésztát hajtsuk rá a megtöltött tésztára, és közvetlen a töltelek mellett alaposan nyomkodjuk le, nehogy sütés közben szétnyíljon a tészta. Amikor alaposan lenyomkodtuk a tésztát, szaggassuk ki a fánkokat. A visszamaradt tésztát gyúrjuk össze, és szintén töltsük meg, de kisüthetjük töltelék nélkül is.
Ezután takarjuk le egy konyharuhával, majd szobahőmérsékleten kelesszük 20 percig a megtöltött tésztát.
Egy serpenyőben hevítsünk kb. 5 dl olajat, majd amikor már elég forró, óvatosan helyezzük bele a fánkokat, takarjuk le egy fedővel, majd mérsékeljük a hőfokot, és süssük az alsó felét szép pirosra. Én üvegfedővel takarom le, így látom, mikor kell megfordítani. Amikor már szép pirosra sült az alsó fele, fordítsuk át a fánkokat, és fedő nélkül süssük tovább, majd szedjük ki papírtörlőre, hogy a felesleges olajat felszívja.
Tálalás előtt szórjuk meg porcukorral, majd ízlés szerint lekvárral kínáljuk.
Forrás: Kard Éva
A könnyű tésztájú, apró kis puffancsokat készíthetünk érett banánokkal, az sem baj, ha kicsit már túl érettek, így még simábbra összetörhető vagy turmixolható. Ezután csak tojással, liszttel, egy kevés cukorral és sütőporral kell összekeverni a gyümölcspépet. Ennél a zseniálisan egyszerű receptnél még pihentetni sem kell a tésztamasszát: az összeállítás után már lehet is sütni a fánkgolyókat. Arra ügyeljünk, hogy a tészta ne legyen túl folyós: a banán és a tojás méretétől függően lehet, hogy még kevés lisztre szükség lesz a megfelelő állag eléréséhez!
A fánk tésztájába most egy kis vaníliás cukor és rum került, hogy még finomabb és illatosabb legyen, de hozzáreszelhetünk kevés citrom- vagy narancshéjat, adhatunk hozzá 2-3 evőkanálnyi kókuszreszeléket, vagy ízesíthetjük őrölt fahéjjal… Porcukorral meghintve önmagában is finom, de természetesen kínálhatunk mellé Nutellát, csokiszószt vagy akár lekvárt is.
Hozzávalók:
Elkészítés: A banánokat meghámozzuk, felkarikázzuk, és egy villával pépesre összetörjük. Hozzáütjük a tojásokat, elkeverjük, majd a cukrokat és a rumot is hozzáadjuk, elkeverjük. A sütőport és a lisztet a masszához adjuk, elkeverjük. Az egészet elkészíthetjük egy turmixgépben vagy késes mixerben is…
A sütéshez bő olajat forrósítunk, majd két olajba mártott teáskanál segítségével kis fánkokat szaggatunk a masszából az olajba, és 2-3 perc alatt megsütjük. Szűrőkanállal kiemeljük, lecsöpögtetjük, majd konyhai papírtörlőre szedjük.
Ízlés szerint porcukorral meghintve tálaljuk, kínálhatunk hozzá fahéjas édes tejfölt vagy mogyorókrémet, csokiszószt is…
Nem a villámgyors kategória, de nem is nehéz elkészíteni ezt a nagyon krémes finomságot, rá kell szánni egy kis időt. Az eredmény viszont kárpótol a befektetett munkáért: krémes, habos, könnyű és elegáns süti a végeredmény.
Az éclair (ejtsd: ékler) az olasz profiterol közeli rokona: de míg Olaszországban golyó formát kapnak a fánkot, addig a franciák hosszú csíknak, mindkettőbe kerül töltelék – és a tetejére is öntet. Most csupa csokis változatban készült, francia módon, és mindenkinek ajánljuk, mert ellenállhatatlanul finom!
Hozzávalók:
A töltelékhez:
A tésztához:
Valamint:
Elkészítés: A töltelékhez 4 dl tejet a kakaóporral és a cukorral egy kisebb lábasba tesszük, kézi habverővel összekeverjük, tűzre tesszük. Közben a maradék 1 dl tejet az étkezési keményítővel simára keverjük, hozzáadjuk a vaníliát, majd a kakaós-cukros tejhez adjuk, és folyamatosan kevergetve sűrűre főzzük. A tűzről levéve hozzáadjuk a vajat, addig keverjük, amíg a vaj teljesen felolvad és elkeveredik, kicsit hűlni hagyjuk, majd frissen tartó fóliát teszünk rá úgy, hogy a felületére nyomkodjuk, így nem bőrösödik be, majd ha langyosra hűlt, a hűtőben pihentetjük legalább 2 órát.
A tésztához a vizet, a felkockázott vajat, a cukrot és egy csipetnyit sót egy lábasba tesszük, felforrósítjuk és elkeverjük, majd a lisztet hozzáadva folyamatosan addig keverjük, amíg masszává összeáll, és elválik az edény falától. A tűzről levéve kicsit hűlni hagyjuk, majd egyesével hozzákeverjük a tojásokat, kézi vagy elektromos habverővel mindig simára keverve. A tésztát habzsákba töltjük, és csillagcsőrös kinyomóval sütőpapíros tesire 6-8 centis rudakat nyomunk egymástól távolabb.
190 fokos sütőbe toljuk, és kb. 20-25 perc alatt megsütjük, majd a sütőből kivéve hűlni hagyjuk.
A pihentetett krémet elektromos habverővel 3-4 perc alatt krémesre keverjük, majd habzsákba töltjük. A Az üregesre sült tésztarudakba hegyes késsel lukat fúrunk, majd a habzsákba töltött csokikrémmel megtöltjük.
A borításhoz az étcsokoládét összetördeljük, és gőz fölött megolvasztjuk, majd tányérba öntjük, és a töltött fánkok tetejét megmártjuk benne, vagy ecsettel lekenjük – ízlés szerint mandulalapokkal vagy csokireszelékkel meghintjük – azonnal tálalhatjuk is.
Nagyon egyszerű és gyors ez a pillekönnyű fánk, nem szív magába olajat sütés közben, és légiesen könnyű a tésztája, köszönhetően a benne lévő sütőpornak és szódabikarbónának. Sütés közben szépen feljön, aranyló, puha, kellemesen vaníliás és rumos illatú.
Forrás: Kard Éva
Szerintem egy kis rummal összeforralt házi baracklekvárral a legfinomabb, de magában is nagyon finom egy tartalmasabb leves után másodikként, de csokiszószba mártogatva is mesés… Kiadós, pofonegyszerű és isteni, nem lehet elrontani. 🙂
Forrás: Kard Éva
Hozzávalók kb. 20 fánkhoz:
Elkészítés: A porcukorhoz adjuk hozzá az egész tojást, a tejfölt, a rumot és a vanília-aromát, majd keverjük alaposan össze.
A lisztet keverjük össze a sütőporral és a szódabikarbónával, majd szitáljuk hozzá a tejfölös-cukros keverékhez. Ezután keverjük, majd gyúrjuk össze a tésztát. Ha túl lágy lenne, akkor még adjunk hozzá egy kevés lisztet.
Ezután lisztezett felületen nyújtsuk ki kb. 3 mm vastagra, és egy 8 cm átmérőjű szaggatóval szaggassuk ki a tésztát, majd szúrjuk ki a közepét. A visszamaradt tésztát szintén gyúrjuk össze, és szaggassuk ki.
Egy serpenyőben hevítsünk fel kb. fél liter olajat, majd amikor már elég forró, helyezzünk bele pár darab fánkot, majd mérsékeljük a lángot, és kisebb hőfokon kezdjük el sütni. Sütés közben többször fordítsuk át a fánkokat, hogy egyenletesen szép pirosra süljenek. Ezután szedjük ki, és tegyük papírtörlőre, hogy a felesleges olajat felszívja. A fánk sütés közben egyáltalában nem szívja magába az olajat!
Tálalás előtt ízlés szerint szórjuk meg porcukorral, majd lekvárral kínáljuk.
Forrás: Kard Éva
