Ennek a pillekönnyű, üreges kis fánkocskának természetesen története is van – ilyen névnél muszáj magyarázat az eredetre… A legenda szerint a francia Marmoutier apátságban épp a püspököt fogadták, a konyhán sürögtek-forogtak, lakomára készültek az apácák. A szentéletű Ágnes nagy igyekezetében és izgalmában épp akkor szellentette el magát, amikor a püspök a konyhába lépett, zavarában pedig beleejtette a kezében lévő tésztát a forró olajba. Így született meg a légiesen könnyű fánk, és innen származik a neve is. Több névváltozata is létezik amúgy, egy kis eufemizmussal apácasóhajnak (soupir de nonne) és szellőfánknak (beignet de vent) is hívják. 😉
Akárhogy is nevezzük, a lényeg, hogy nagyon finom, kiadós és egyszerű, ízlés szerint beforgathatjuk kristály- vagy porcukorba, vaníliás vagy fahéjas cukorba, kínálhatunk mellé lekvárt, csokiszószt, vagy akár Nutellát is…
Hozzávalók:
Elkészítés: A tejet és a vajat egy lábasba tesszük, hozzáadjuk a cukrot és egy csipet sót, tűzre tesszük. Amikor elolvadt a vaj és a cukor, folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a lisztet, és addig keverjük, amíg a tészta elválik az edény falától. Levesszük a tűzről, és kicsit hűlni hagyjuk. Közben a tojásokat egy tálkába felütjük, villával elhabarjuk, és 3 részletben a masszához adjuk, közben simára mindig elkeverve.
Egy nagyobb edényben bő olajat hevítünk, és kanállal a forró olajba szaggatjuk a tésztát, de nyomózsákból is nyomhatjuk, ollóval vagy késsel kis falatnyi darabokat vágva. Szép pirosra sütjük, majd papírtörlőre kiszedjük, hogy a felesleges olajat felszívja.
Porcukorba, fahéjas vagy kakaós cukorba hempergetjük még melegen, és azonnal fogyaszthatjuk.
Az olasz konyhának rengeteg finom fogást és desszertet köszönhetünk, Szicíliából viszont nehezebben érkeznek el hozzánk a kiváló helyi jellegzetességek. Ilyen a cannolo, vagyis többes számban cannoli is, ami tulajdonképpen egy habroló, a szó maga csövet jelent. A tésztája egy nagyon izgalmas, olajban sütött omlós tészta, a tölteléke pedig tejszínnel selymesített ricotta, többnyire kandírozott gyümölccel gazdagítva, de gyakori a darabolt pisztáciával vagy aprított csokival összeforgatott töltelék is.
Eredetileg farsangi sütemény volt, de annyira népszerű lett, hogy ma már egész évben kapható, és terjed Olaszország-szerte.
Fontos tudni, hogy a krémtől felpuhul a tészta, ami egy teljesen természetes folyamat, így aki jó ropogósan szereti, az csak közvetlenül fogyasztás előtt töltse meg a szivarkákat. A kisütött és kihűlt tészta akár egy hétig is eltartható zárt dobozban, így tulajdonképpen egy jól előkészíthető desszertről van szó.
Hozzávalók:
A töltelékhez:
Elkészítés: A lisztet egy keverőtálba öntjük, hozzáadjuk a puha vajat, a cukrot, a tojásokat és a desszertbort, összedolgozzuk, és egy órát pihentetjük a hűtőben.
Közben elkészíthetjük a tölteléket: a ricottát a cukorral, a vaníliás cukorral és a reszelt narancshéjjal alaposan kikeverjük. A tejszínt habbá verjük, majd a ricottával összeforgatjuk.
A pihentetett tésztát lisztezett felületen nagyon vékonyra nyújtjuk, majd akkora négyzetekre vágjuk, hogy körbeérje a fém habrolócsöveket, finoman rányomkodjuk.
Bőséges olajat melegítünk, ha kellően forró, akkor beletesszük az előkészített csöveket, és szép pirosra sütjük. Szűrőkanállal papírtörlőre szedjük, ha kissé hűltek, akkor kinyomjuk belőlük a fémformákat.
A ricottakrémet habzsákba kanalazzuk, és megtöltjük a kihűlt tésztaszivarkákat. Ízlés szerint kandírozott citrushéjjal vagy csokiforgáccsal megszórjuk.
Hogy mi köze a képviselőknek a fánkokhoz? A legenda szerint az eredetileg falatnyi finomság honatyáink körében vált különösen kedveltté még az 1800-as évek végén, akik két parlamenti interpelláció között éhségük csillapítására – vagy vércukorszintük helyrebillentésére – az ülésteremből kiszöktek, és a legegyszerűbben bekapható kis süteménnyel ajándékozták meg magukat. Hogy igaz-e a sztori vagy sem, az szerencsére semmiben nem csökkenti ennek a vaníliakrémes, tejszínhabos csoda érdemeit.
A képviselőfánk alapja az úgynevezett égetett tészta ami víz, vaj, liszt és tojás keveréke, és sütés előtt tűzön kell összepirítani. Ezzel a tésztával készül a zseniális spanyol churros, amit olajban sütnek, vagy a franciák kedvence, az éclair fánk is, és jellegzetessége, hogy sülés közben felpuffad, belül csupa levegő lesz, és könnyen megtölthető mindenféle krémes finomsággal – akár édes, akár sós változatban.
Képviselőfánk
Hozzávalók:
Az égetett tésztához:
A vaníliakrémhez:
Valamint:
Elkészítés: A vizet egy csipet sóval egy kisebb lábasba tesszük, hozzáadjuk a felkockázott vajat, és addig melegítjük, amíg a vaj teljesen elolvad. Hozzáadjuk a lisztet, és kézi habverővel addig keverjük folyamatosan, míg elválik az edény falától. A tűzről levesszük, és egyenként belekeverjük a 3 tojást.
A tésztát habzsákba töltjük, és sütőpapírral bélelt tepsire diónyi halmokat nyomunk egymástól távolabb. 180 fokos sütőbe toljuk, a sütő aljába egy jénaiba vagy tepsibe kétujjnyi vizet teszünk, és nyitogatás nélkül kb. 12-15 perc alatt megsütjük, majd a sütőben hagyjuk még 5 percet, csak ezután vesszük ki, hűlni hagyjuk.
Közben a vaníliakrémhez a vaníliarudat hosszában félbevágjuk, a belsejét kikaparjuk, és 4 dl tejjel feltesszük melegedni egy kis lábosban. A tojássárgákat a cukorral, a keményítővel és a maradék 1 dl tejjel kézi habverővel simára keverjük. A melegedő tejhez adjuk, folyamatos kevergetés mellett sűrűre főzzük, majd a tűzről levéve hagyjuk kihűlni, idpnként átkeverve, hogy ne bőrősödjön meg a teteje.
Tálalás előtt a jól behűtött habtejszínt elektromos habverővel felverjük, majd habzsákba tesszük. A kihűlt fánkokat félbevágjuk, vaníliakrémet kanalazunk bele, majd habot nyomunk rá, és befedjük a fánkkalapokkal.
Ízlés szerint porcukorral meghintve kínáljuk.
Ennek a pillekönnyű, üreges kis fánkocskának természetesen története is van – ilyen névnél muszáj magyarázat az eredetre… A legenda szerint a francia Marmoutier apátságban épp a püspököt fogadták, a konyhán sürögtek-forogtak, lakomára készültek az apácák. A szentéletű Ágnes nagy igyekezetében és izgalmában épp akkor szellentette el magát, amikor a püspök a konyhába lépett, zavarában pedig beleejtette a kezében lévő tésztát a forró olajba. Így született meg a légiesen könnyű fánk, és innen származik a neve is. Több névváltozata is létezik amúgy, egy kis eufemizmussal apácasóhajnak (soupir de nonne) és szellőfánknak (beignet de vent) is hívják. 😉
Akárhogy is nevezzük, a lényeg, hogy nagyon finom, kiadós és egyszerű, ízlés szerint beforgathatjuk kristály- vagy porcukorba, vaníliás vagy fahéjas cukorba, kínálhatunk mellé lekvárt, csokiszószt, vagy akár Nutellát is…
Apácapuki – apró és ropogós fánkgolyók
Hozzávalók:
Elkészítés: A tejet és a vajat egy lábasba tesszük, hozzáadjuk a cukrot és egy csipet sót, tűzre tesszük. Amikor elolvadt a vaj és a cukor, folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a lisztet, és addig keverjük, amíg a tészta elválik az edény falától. Levesszük a tűzről, és kicsit hűlni hagyjuk. Közben a tojásokat egy tálkába felütjük, villával elhabarjuk, és 3 részletben a masszához adjuk, közben simára mindig elkeverve.
Egy nagyobb edényben bő olajat hevítünk, és kanállal a forró olajba szaggatjuk a tésztát, de nyomózsákból is nyomhatjuk, ollóval vagy késsel kis falatnyi darabokat vágva. Szép pirosra sütjük, majd papírtörlőre kiszedjük, hogy a felesleges olajat felszívja.
Porcukorba, fahéjas vagy kakaós cukorba hempergetjük még melegen, és azonnal fogyaszthatjuk.
Nagyon egyszerűen elkészíthető finomság a túrófánk, ráadásul villámgyors is: az egész fánksütés az elejétől a végéig nem tart fél óránál tovább, és már falatozhatunk is. Amikor összegyúrjuk a tésztát, még úgy tűnhet, hogy sütés után egy nehéz, tömör fánkot kapunk majd, de ez egyáltalában nincs így. A tésztája sütés után pillekönnyű, és a bő olajban való sütés ellenére sem szívja magába az olajat.
A frissen kisült fánkokat ízlés szerint beleforgathatjuk például fahéjas vagy vaníliás porcukorba, de simán csak porcukorral megszórva is tálalhatjuk, kínálhatunk mellé sárgabaracklekvárt vagy bármilyen más lekvárt, akár csokiszószt is, mindegyikkel nagyon finom.
Túrófánk
Hozzávalók:
Elkészítés: A túrót tegyük egy tálba, majd villával kicsit nyomkodjuk össze, hogy ne maradjanak benne nagyobb darabok. Adjuk hozzá a reszelt citromhéjat, a vaníliás cukrot, egy csipet sót, a rumot, az egész tojásokat, majd kanállal keverjük össze. Ezután szitáljuk hozzá a sütőporral összekevert lisztet, majd gyors mozdulatokkal gyúrjuk össze. Ha túl lágy lenne a tészta, akkor egy pici lisztet, ha túl kemény, akkor egy pici tejfölt keverjünk hozzá!
Ezután a tésztából formázzunk diónyi golyókat. Minden golyó előtt picit lisztezzük be a tenyerünket, úgy nem ragad rá a tészta.
Egy serpenyőbe öntsük bele az olajat, majd forrósítsuk fel.
Amikor már kellőn felforrósodott az olaj, óvatosan helyezzük bele a tésztagolyókat, majd pár perc alatt süssük szép aranybarnára a fánkokat, sütés közben többször fordítsuk át, hogy szép egyenletesen süljön. Ezután szedjük ki a zsiradékból a megsült fánkokat, és helyezzük papírtörlőre, hogy a felesleges zsiradékot felszívja.
A kisült, még forró fánkot ízlés szerint beleforgathatjuk őrölt fahéjjal összekevert porcukorba is.
Tálaláskor a langyosra hűlt fánkot ízlés szerint szórjuk meg porcukorral, és lekvárral kínáljuk.
Az aranyló kis túrós golyóbisok mindenkit levesznek a lábáról, még a készítőt is, hiszen hatalmas sikert zsebelhet be a minimális munkával készülő fánkocskákkal. A tészta 5 perc alatt összeállítható, és bár igaz, hogy mindenképpen pihentetni kell sütés előtt, ha tökéletes állagú fánkokat szeretnénk, a sütés utána már gyorsan megvan, a végeremény pedig pillekönnyű és álomfinom!
Jót tesz a túrós masszának, ha legalább 1 órát, de még jobb, ha egy éjszakán át pihen a hűtőben, és ha előző este bekeverjük, akkor akár kényeztető reggelinek is süthetünk belőle egy adagot, friss gyümölccsel, joghurttal tálalva is nagyon finom,uzsonnára pedig kisüthetjük a maradékot – csokiszósszal, dzsemmel tálalva is nagy sikert fog aratni.
Könnyű túrófánk
Hozzávalók:
Elkészítés: A száraz alapanyagokat – a lisztet, a sütőport, a szódabikarbónát, a cukrot és a sót – egy keverőtálba tesszük, összekeverjük. Hozzáadjuk az áttört túró, ezzel is összekeverjük, hozzáreszeljük a citrom héját, majd hozzáadjuk a vanília-kivonatot és a tojásokat is, és most már kézzel összedolgozzuk, gyorsan és könnyen összeáll, majd lefedve 1 órára hűtőbe tesszük, de akár előző este is elkészíthetjük.
Sütés előtt egy edényben bő olajat forrósítunk, majd a túrós masszából diónyi golyókat formázunk, és az olajba rakva pár perc alatt szép aranybarnára sütjük. Szrőkanállal kiemelve alaposan lecsöpögtetjük, majd konyhai papírtörlőre tesszük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja.
Porcukorral meghintve, ízlés szerint dzsemmel vagy csokiszósszal, friss gyümölccsel tálaljuk.
Van is egy kipróbált hagyományos fánkreceptem, abban sosem csalódtam. Egyetlen bajom van csak vele, olyan átható olajszag lesz tőle a konyhában, amit szellőztetéssel sem nagyon tudok száműzni. A másik pedig, hogy az olaj hőmérsékletét jól el kell találni, különben nincs szalag, és akkor hűha…
Ezért próbáltam ki ezt a „sütőben sült fánk”-receptet. A készítési metódus pontosan ugyanaz, mint a sima fánknál, a befejezés kivételével. Az eredmény nem lesz pontosan ugyanaz, de az állaga és az íze frissen szinte megegyezik a megszokottal. Azzal a különbséggel, hogy nem lesz tiszta olajszag!
Sütőben sült fánk
Hozzávalók:
A tetejére:
Elkészítés: A tejből 1 dl-t langyosra melegítünk, a kimért cukorból hozzáadunk egy teáskanállal, és belemorzsoljuk az élesztőt. Felfuttatjuk.
A lisztet egy tálba szórjuk, hozzáadjuk a sót, fakanállal kicsit összekeverjük, mélyedést készítünk a közepébe. Beleöntjük az élesztős tejet, az olvasztott vajat, a maradék tejet és a cukrot, hozzáadjuk a tojássárgákat. Megdagasztjuk, langyos helyen, nedves konyharuhával letakarva duplájára kelesztjük.
Lisztezett deszkára borítjuk, átgyúrjuk, majd 1,5 cm vastagságúra nyújtjuk. Fánkszaggatóval vagy pohárral kiszaggatjuk.
Egy tepsibe szilikonos sütőlapot terítünk, pár cm távolságra tesszük egymástól a fánkokat. Ismét egy félórát kelesztjük, addig 200 fokra előmelegítjük a sütőt.
Mielőtt betoljuk, az ujjunk vagy egy fakanál végének segítségével mélyedést nyomunk a fánkokba. Ha lekvárosat szeretnénk, akkor a lekvárt még sütés előtt beletöltjük a mélyedésekbe, és rögtön betoljuk a sütőbe.
Kb. 20 percig sütjük, de figyelni kell a színét. Kivéve megszórjuk porcukorral vagy megcsorgatjuk kissé megolvasztott Nutellával.
A túrófánkhoz hasonló, de sokkal könnyedebb és puhább fánkot készíthetünk ricottával, ami krémesebb, simább, mint az amúgy általunk is nagyon kedvelt, rögösebb, darabosabb túróval. Ennél a zseniálisan egyszerű receptnél ráadásul pihentetni sem kell a tésztamasszát: az összeállítás után már lehet is sütni a maximálisan maceramentes fánkocskákat.
A fánk tésztájába érdemes belereszelni egy egész citrom héját, mert ez kellemesen illatossá, citrusossá teszi, de ízlés szerint akár narancshéj is kerülhet bele, vagy ha szeretnénk, beleforgathatunk a masszába egy kevés mazsolát vagy aszalt áfonyát, aprított aszalt sárgabarackot is. Porcukorral meghintve önmagában is finom, de persze kínálhatunk mellé lekvárt, csokiszószt is.
Kanalas fánk ricottával
Hozzávalók:
Elkészítés: A tojásokat kettéválasztjuk, a fehérjét egy csipet sóval habbá verjük. A sárgákhoz adjuk a cukrot és a vaníliás cukrot, krémesre, simára keverjük, hozzáreszeljük a citrom héját, hozzáadjuk a ricottát, és simára keverjük. A sütőporral elkevert lisztet hozzászitáljuk, összeforgatjuk, majd 2-3 részletben hozzáadjuk a tojáshabot is, lazán összedolgozzuk, hogy minél könnyebb tésztát kapjunk.
Bő olajat melegítünk, és kanállal beleszaggatjuk a tésztát, 2-3 perc alatt megsütjük, időnként megforgatva. Szűrőkanállal, alaposan lecsepegtetve kiemeljük a fánkokat, konyhai papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja, majd porcukorral meghintve, melegen tálaljuk.
A profiterol egyre népszerűbb nálunk is, de csak kevesen merik elkészíteni otthon, inkább olasz éttermekben vagy cukrászdákban kanalazzák ezt a csodás desszertet. Pedig igazából nem bonyolult, és sokkal kiadósabb a házi változat, ráadásul nagyon jól variálható.
A profiterol fánklabdája szoros rokonságban áll a mi képviselőfánkunkkal, illetve a francia eklair fánkkal: mindegyik égetett tésztából készül, csak alakban vagy méretben különböznek. Ugyanebből az égetett tésztából készül a spanyolok kiváló fánkféléje, a churros, amit ők viszont olajban sütnek meg. Az égetett tészta sokkal egyszerűbb, mint amennyire tartanak tőle: kis tej és víz, vaj és liszt, amit először pár perc alatt össze kell főzni, majd tojással krémesre keverni, az így készült tésztát pedig sütőpapíros lemezre kupacolni és megsütni. Az a csodálatos tulajdonsága van az így készített fánkocskának, hogy kivül roppanós, belül viszont pillekönnyű, üreges, és éppen ebbe az üregbe kerül bele a töltelék.
A profiterol tölteléke nagyon sokféle lehet. Olaszországban gyakran édes vaníliás tejszínhab kerül bele, de tölthetjük pudinggal, főzött krémmel vagy egyszerűen gesztenyemasszával, olvasztott csokival vagy nutellával elkevert mascarponéval, ki mit szeret, a lényeg annyi, hogy ne legyen túl folyós, vagyis benne maradjon a labdacsokban a töltelék.
Már így is ellenállhatatlanul finom a töltött fánk, de az olaszok az igazán krémes desszertek imádói, így itt nem állnak meg: minderre még jön egy édes öntet! Ez leggyakrabban csokis, étcsokis, tejcsokis vagy fehércsokis, és mint tudjuk, a csokoládé mindenhez istenien passzol, szóval ezzel nem nyúlhatunk mellé, de édesszájúak karamelles öntettel is meglocsolhatják tálalás előtt a profiterolt.
Profiterol
Hozzávalók:
A töltelékhez:
A csokiöntethez:
Elkészítés: Az égetett tésztához a tejet és a vizet egy kis lábasba öntjük, hozzáadjuk a sót, a cukrot és a vajat, felforraljuk, majd folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a lisztet, és erőteljesen keverve addig keverjük, amíg sima tészta lesz belőle, majd folytatjuk, amíg a massza elválik az edény falától. Ekkor levesszük a tűzről, és kb. 10 percet állni hagyjuk, hogy a tészta kicsit hűljön.
Ezután egyenként, mindig elkeverve hozzáadjuk a tojásokat, krémesre keverjük, majd a tésztából két kanállal kupacokat halmozunk egy sütőpapírral fedett tepsire, vagy a tésztát nyomózsákba kanalazzuk, és ebből nyomunk kis halmokat a tepsibe.
180 fokos sütőbe toljuk a tepsit, és kb. 25–30 perc alatt megsütjük – a méretüktől függően. Ha már szép a színük, biztosan megsültek. A sütőajtót sütés közben nem szabad kinyitni, mert összeesnek a gyönyörűen felpuffadó fánkok. A sütőt elzárjuk, és még 15–20 percet hagyjuk a fánkokat szikkadni, hűlni, majd kivéve hagyjuk teljesen kihűlni.
A töltelék most egyszerű vaníliás tejszínhab lesz, ehhez a jó hideg tejszínt a vaníliás cukorral felverjük. Az öntethez a tejet és a tejszínt felmelegítjük, hozzáadjuk az apróra tördelt étcsokoládét, kevergetve összeolvasztjuk, majd 1 evőkanál porcukorral és kakaóporral krémesre keverjük.
A kihűlt fánkokat a habzsákba töltött édes tejszínhabbal megtöltjük, egy tálba rakosgatjuk, majd a csokiszósszal meglocsoljuk. Tálalhatjuk azonnal is, de 1-2 órára betehetjük a hűtőbe is. Túl hosszan nem érdemes pihentetni, hogy a tészta állaga tökéletes maradjon – ezért is jobb otthon elkészíteni!
A csörögefánk, forgácsfánk vagy herőce néven is ismert finomság azoknak a kedvence, akik szeretik a ropogósabb édességeket. A csöröge ugyanúgy olajban sül, mint a kelt tésztából készülő szalagos fánk, csakhogy ebben nincs se élesztő, se sütőpor, nem kell attól tartani, hogy nem kel meg kellően. Ha néhány alapszabályt betartunk, akkor nagyon finom, könnyű, belül puha, kívül ropogós forgácsfánkot süthetünk.
A vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, vagyis a húsvét előtti negyvenedik napig, a húshagyókeddet követő hamvazószerdáig tartó farsangi időszak ugyancsak hosszú, így érdemes minél többféle fánkot sütni – mindannyiunk örömére. A szalagos fánk mellett érdemes kipróbálni a gyors túrófánkot, a spanyolok kedvencét, a churrost, ami nálunk egyes régiókban tolófánkként ismert, de az almafánk és az égetett tésztával készülő egérke is bekerülhet a repertoárba. És persze kihagyhatatlan a csöröge is, az egyik legegyszerűbb fánkféle!
A forgácsfánk vagy csöröge egy kis odafigyeléssel szinte elronthatatlan, kiadós és gyors! Egy kis trükkel nem szívja magába az olajat, és a végeredmény egy aranybarnára sült, kívül ropogós, belül puha, porcukorba burkolt sütemény, ami a legfinomabb lekvárba mártogatva.
Mitől lesz tökéletes a csöröge?
Csörögefánk (forgácsfánk, herőce)
Hozzávalók:
Valamint:
Elkészítés: A lisztet tálba mérjük, hozzáadjuk a porcukrot, a vaníliás cukrot és egy csipet sót, alaposan összekeverjük, majd hozzáadjuk a tojássárgákat, a tejfölt, a rumot és az olvasztott, de már nem forró vajat. Alaposan összedolgozzuk, inkább lágyabb tésztát kell kapnunk. Fóliába csomagoljuk, és 15 percet hűtőben pihentetjük.
Ezután lisztezett munkafelületen a tésztát vékonyra nyújtjuk, rombuszokra vágjuk, mindegyik közepét hosszában is bemetsszük. A tészták egyik sarkát átdugjuk a hasítékon, és áthúzzuk, hogy elnyerje jellegzetes formáját.
Egy nagyobb edényben olajat melegítünk, ha jó forró, akkor a fánkokat kisebb adagokban megsütjük, ha szép piros az egyik oldala, akkor átfordítjuk. A megsült, aranybarna forgácsfánkokat szűrőkanállal alaposan lecsepegtetjük, majd konyhai papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja.
A fánkok megszórásához a porcukrot és a vaníliás cukrot összekeverjük, ezzel hintjük meg a csörögét, majd azon melegében lekvárral tálaljuk.
A receptet és a videót olvasónk küldte, amit nagyon köszönünk. Aki kedvet érez, hogy megossza velünk és a Cookta olvasóival receptjeit, küldje el nekünk!
Szalagos fánk
Hozzávalók:
A tésztához:
A tálaláshoz:
Elkészítés: Az élesztőt felfuttatjuk a tejben, a vajat megolvasztjuk. A lisztet egy nagyobb tálban összekeverjük a cukorral, öntünk hozzá néhány csepp rumaromát, aztán az élesztős tejet és az olvasztott vajat is hozzáadjuk. Ezeket összedolgozzuk, amíg csomómentes tésztát nem kapunk. A tálat lefedjük, és a tésztát meleg helyen kelni hagyjuk.
A duplájára kelt tésztát nyújtódeszkán ujjnyi vastagságúra nyújtjuk, és egy nagyobb pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. A közepükre mélyedést nyomunk, majd forró olajban aranybarnára sütjük. A fánkok mélyedésébe ízlés szerint lekvárt nyomunk vagy kanalazunk, végül porcukorral hintjük meg őket.
Videó és recept: Hives Nikolett
A churros olyan népszerű Spanyolországban, hogy a mi lángossütőinkhez hasonlóan churros sütő pavilonok, bárok találhatóak sokfelé, a legjobbak előtt pedig sűrű sorok várakoznak a frissen sülő, forró fánkért, amit street foodként fogyasztanak a helyiek és a turisták.
Churrost a legenda szerint a spanyol pásztorok készítettek először, akik csak nyílt tűzön tudtak sütni-főzni, és a tésztával sem kellett sokat bajlódni. A hosszúkás, olajban sült fánkok a churra birkák tekert szarvára emlékeztetnek, innen kapták a nevüket. A könnyen összeállítható tésztájú fánk hamar népszerű lett az egész Ibériai-félszigeten, sőt meghódította Dél- és Közép-Amerikát, ahol töltött változatban is ismert és népszerű. Magyarországon is jelenleg mexikói éttermekben találkozhatunk vele, mint tipikus mexikói desszerttel.
A churros égetett tésztából készül, amit nagyon egyszerű elkészíteni, bár több ponton is elrontható, így szükséges hozzá némi figyelem és elsősorban egy jó recept a megfelelő arányokkal. A vízből vagy tejből, valamint vajból, lisztből és tojásból álló tésztát egy habzsákból nyomjuk a kellően forró olajba, ahol először megnő, és pár perc alatt aranybarnára sül. Érdemes papírtörlőre szedni, hogy felitassuk a felesleges olajat. Fahéjas kristálycukorba szokták még forrón megforgatni, így egyszerre illatos, a tészta könnyű, a cukor ropogós… És ehhez jön még a csokiszósz…
Jó tudni, hogy égetett tésztából készül a képviselőfánk és a profiterol, de az ikonikus francia desszert, az éclair fánk is. Ezekhez a tésztát sütőpapírral bélelt sütőlapra kell nyomni habzsákból, és forró sütőben – ajtónyitogatás nélkül! – megsütni. Ha kihűltek, tölthetjük…
No de vissza a churroshoz egy tökéletes, kipróbált, jól bevált recepttel!
Churros csilis csokiszósszal
Hozzávalók:
Az égetett tésztához:
A csilis csokiszószhoz:
Valamint:
Elkészítés: A tésztához a vajat, a tejet, a kristálycukrot és egy csipetnyi sót lábosba tesszük, addig melegítjük kevergetve, amíg felolvad a vaj. Folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a sütőporral elkevert lisztet, fakanállal addig keverjük folyamatosan, míg elválik az edény falától. Levesszük a tűzről, és hűlni hagyjuk kb. 5 percig.
Amíg a tészta hűl, egy nagy serpenyőben bőséges olajat melegítünk.
Közben a tésztához robotgéppel egyenként hozzákeverjük a tojásokat, majd a tésztát habzsákba tesszük, és a felforrósodott olajba óvatosan 8-10 cm hosszú csíkokat nyomunk. Kb. 3-4 perc alatt megsülnek a fánkok.
A megsült churrost kiszedjük az olajból, papírtörlővel felitatjuk róla a felesleges zsiradékot, és fahéjjal elkevert kristálycukorban megforgatjuk.
A csokiszószhoz vízgőz fölött megolvasztjuk az étcsokoládét, majd hozzáöntjük a tejszínt, és szép simára keverjük. Őrölt csilivel fűszerezzük.
A csokiszósszal kínáljuk, frissen, forrón az igazi!
