A világon mintegy száz fenyőfaj magja ehető, de csak néhány faj magja elég nagy ahhoz, hogy érdemes legyen bajlódni vele, Ugyanis igen macerás kiszedegetni a tobozból a magokat, amiket ráadásul még a manduláénál is keményebb héj véd. A magokat többnyire kézzel szedik ki és törik meg, e hosszadalmas procedúra az oka, hogy igen borsos ára van a fenyőmagnak.
Ízre a mandulára és a napraforgómagra emlékeztet, de sokkal krémesebb, puhább, zsírosabb. Magas zsírtartalma miatt könnyen avasodik, ezért érdemes mindenképpen a hűtőben vagy a fagyasztóban tartani. Íze megpirítva teljesedik ki, ehhez szórjuk száraz serpenyőbe, és 1-2 perc alatt, rázogatva-kevergetve pirítsuk meg, ügyelve arra, hogy meg ne égjen, mert ahhoz túl drága…
Az olasz konyha nagyon kedveli a fenyőmagot, ez az egyik jellegzetes összetevője a genovai, vagyis zöld pestónak – a bazsalikom, a parmezán és a fokhagyma mellett – vagy a szicíliai padlizsánsalátának, a caponatának, de használják édes süteményekbe, tésztákba, sőt fagylaltba is. Gyakorlatilag bármihez adhatjuk, amihez mandulát használnánk: szórhatjuk salátára, megbolondíthatjuk vele a párolt vagy sült zöldségeket, grillezett halat, tésztaszószt, de még a fokhagymás párolt spenótot is, ami egyszerű, egészséges és finom köret.
Fokhagymás spenót pirított fenyőmaggal
Hozzávalók:
Elkészítés: Egy serpenyőt szárazon felhevítünk, beleszórjuk a fenyőmagot, és fakanállal kevergetve 1-2 perc alatt illatosra pirítjuk. Kis tálkába öntjük, majd a serpenyőt visszatesszük a tűzre, beletesszük a vajat. Amikor felolvadt, rádobjuk a megtisztított és megmosott spenótot és a vékony szeletekre vágott fokhagymát, és néhány perc alatt, időnként megkeverve megvárjuk, míg összeesik és megpárolódik. Sózzuk, borsot őrölünk rá, majd a pirított fenyőmaggal tálaljuk egy szelet grillezett hús, hal vagy sajt mellé.
