Írd be, mit keresel:

A csirkecombfilé szuper alapanyag, ízletesebb és szaftosabb, mint a csirkemell, és csont nélkül egészen gyorsan átsül. Kapható filézve, de persze olcsóbb a csontos felsőcomb, amit mi magunk is kicsontozhatunk otthon, a csontokból pedig jó kis leves vagy alaplé készíthető. A combfilé most serpenyősen készült, villámváltozatban, nagyon szaftos és illatos, istenien omlós.

A húshoz készülő fűszeres pác itt igazából nem pácoláshoz, érleléshez kell, hanem ebben fog sülni a hús, remekül felveszi az ízeket, és mire átsül a csirke, jól be is sűrűsödik. Szójaszósszal, citromlével, egy kis mézzel és fokhagymával készül, de igazán ellenállhatatlanná a kínai ötfűszer-keverék teszi – ami készen kapható, és nagyon izgalmas, csillagánizs, fahéj, édeskömény, feketebors és szegfűszeg őrleményéből áll, kicsit édeskés hatású, egészen új ízeket fedezhetünk fel vele, nagyon érdemes kipróbálni!

Fűszeres csirkecomb szaftosan

Hozzávalók:

  • 6 csirkecombfilé
  • 4 evőkanál szójaszósz
  • fél citrom leve
  • 1 evőkanál méz
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 teáskanál kínai ötfűszer keverék
  • 2 evőkanál olívaolaj

Elkészítés: A szójaszószt, a mézet és fél citrom levét egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a zúzott fokhagymát és a kínai ötfűszer-keveréket, és jól elkeverjük, majd beleforgatjuk a csirkecombfiléket. Egy nagyobb serpenyőt felforrósítunk 2 evőkanál olívaolajjal, a csirkedarabokat beletesszük, és oldalanként 2 percet sütjük, majd ráöntjük a páclevet, és a tüzet mérsékelve, a csirkéket időnként megforgatva 10 perc alatt készre sütjük, ha nagyon elfőne a leve, néhány kanálnyi vizet adhatunk hozzá.

A csirkecombokat egy késsel csíkokra vágjuk, és a szafttal összeforgatva tálaljuk – párolt rizzsel, salátával, de akár krumplipürével és savanyúsággal is nagyon finom.

Házias, rusztikus, egyszerű, durván kiadós és igazi téli kalóriabomba a quiche, de a hűvős, téli napokon azért belefér, hogy tartalmasan étkezzünk. Sok tojás, sajt, tejszín, vajban gazdag omlós tészta az alap, ami Lotharingiából származik: ez a quiche lorraine, vagyis a lotharingiai pitetorta. Annyira egyszerű és jól variálható, hogy idővel mindenütt elterjedt, és ma már világszerte ismert és kedvelt fogás: rengeteg változat létezik, és az alap tényleg nagyon jól személyre szabható.

Valamikor régen csak sült szalonna, tojás és tejszín került bele, aztán jött némi sajt hozzá, ma már ez számít a klasszikusnak, de elhagyható a hús is, hiszen a tejszínes-tojásos-sajtos töltelék a lényeg, ami összefogja a belevalót, ami lehet akár hal, zöldség, gomba is, bármi, amit szeretünk, vagy amit épp kiürítenénk a hűtőből. Isteni finom, egy nagy adag salátával tökéletes igazán!

Quiche lorraine

Hozzávalók:
A tésztához:

  • 25 dkg liszt
  • 15 dkg vaj
  • 1 teáskanál só
  • 1 evőkanál tejföl
  • 1 egész tojás

A töltelékhez:

  • 25 dkg húsos szalonna
  • 5 dl tejszín
  • 20 dkg reszelt sajt
  • 5 tojás
  • 1 teáskanál morzsolt kakukkfű
  • só, bors

Elkészítés: A tészta alapanyagait egy tálba mérjük, kézzel gyorsan összegyúrjuk. Gombóccá formázzuk, és a hűtőbe tesszük, amíg a tölteléket előkészítjük.

A húsos szalonnát felkockázzuk, és egy forró serpenyőben pár perc alatt megpirítjuk. A tojásokat egy tálba felütjük, hozzáöntjük a tejszínt, kézi habverővel elhabarjuk, majd hozzáadjuk a reszelt sajtot, összekeverjük.

A pihentetett tésztát kinyújtjuk, majd egy pitetálba tesszük, az oldalához odanyomkodjuk, az alját villával megszurkáljuk, majd a bacont egyenletesen elterítjük az alján. Meghintjük a kakukkfűvel, és egyenletesen rálocsoljuk a sajtos-tojásos-tejszínes keveréket.

170 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett 45–50 perc alatt megsütjük. A sütőből kivéve 10–15 percet pihentetjük, majd szeletelve tálaljuk finomra vágott snidlinggel vagy petrezselyemmel meghintve, egy nagy adag salátával tálaljuk.

A savanyú káposzta nagyon egészséges, alacsony a kalóriatartalma, rengeteg rostot tartalmaz, a bélrendszer seprűjének is nevezik, egyszerre tisztítja és erősíti a bélflórát, jótékonyan hat a gyomorra, nyersen tejsavtartalma pedig vetekszik a joghurtéval. Emellett rengeteg C-vitamin van benne, így érdemes minden nap elcsipegetni belőle nyersen is, mert nemcsak finom, de valóban nagyon jótékonyan hat a szervezetünkre.

A magyar konyha általában húsban gazdag, szalonnás, kolbászos egytálételekhez, csülök köreteként használja leggyakrabban, de Zalában és a Jászságban kedvelt alapanyag böjti időszakban is, amikor viszont csak gombával készül, olykor rizzsel gazdagítva. Aki nem ragaszkodik a húsmentes változathoz, egy kis szalonnát, bacont piríthat alá, vagy akár virslikarikákkal dúsíthatja.

Gombás káposzta

Hozzávalók:

  • 1 kg savanyú káposzta
  • 1 nagy fej hagyma
  • 25 dkg gomba
  • 1 evőkanál pirospaprika
  • 3 evőkanál sűrített paradicsom
  • 2 babérlevél
  • 1 teáskanál cukor
  • 3 evőkanál olaj
  • só, bors

Elkészítés: A hagymát megtisztítjuk, finomra vágjuk. A káposztát átöblítjük, kinyomkodjuk, és nagyjából összevágjuk. A gomba szárvégeit levágjuk, és a gombafejeket folyó víz alatt gyorsan leöblítjük, majd felszeleteljük.

Egy lábasban az olajon megdinszteljük a hagymát, majd rádobjuk a gombát, pár percet pirítjuk, majd a tűzről lehúzva meghintjük a pirospaprikával, hozzáadjuk az előkészített savanyú káposztát, óvatosan összeforgatjuk, és visszatesszük a tűzre. A sűrített paradicsomot elkeverjük 1,5 dl vízzel, a gombás káposztához adjuk a babérlevéllel, borsot őrölünk hozzá, ha szükséges, sózzuk – de lehet, hogy a káposzta miatt nem igényel sót! –, és fedő alatt 20–25 perc alatt készre főzzük.

Tálalhatjuk párolt rizzsel vagy kenyérrel, kínálhatunk hozzá tejfölt is.

A boeuf bourguignon (ejtsd: böf burginyon) a francia Burgundia – Bourgogne – régió szülötte, a helyi jóféle vörösborral és néhány egyszerű alapanyaggal készül, fantasztikus szaftos és ízletes fogás, nem bonyolult, nem elegáns, inkább rusztikus, házias egytálétel, viszont elég hosszan készül, így nem érdemes belőle kis adagot készíteni, és másnap, megmelegítve is nagyon finom.

Nem kell hozzá drága bor, egy testesebb, száraz vörösbor tökéletes, ebben pácolódik először egy egész éjszakát, majd fő is a hús jó pár órát, de bőven megéri a ráfordított időt: istenien omlós lesz a marha, a szaft pedig krémesen sűrű, nemesen egyszerű, nem véletlenül olyan népszerű!

Burgundi marharagu

Hozzávalók:

  • 1,2 kg marhahús
  • 30 dkg csiperkegomba
  • 10 dkg húsos szalonna
  • 6 salotta hagyma
  • 3 nagyobb sárgarépa
  • 1 üveg (7 dl) vörösbor
  • 1,2 liter alaplé
  • 2 babérlevél
  • 3-4 ág kakukkfű
  • 2 evőkanál liszt
  • kevés olívaolaj
  • só, bors

Elkészítés: A marhahúst nagyobb kockákra daraboljuk, egy tálba tesszük. A sárgarépát és a salotta hagymát meghámozzuk, a répát felkarikázzuk, és mindkettőt a húshoz adjuk. Felöntjük a vörösborral, beledobjuk a babért és a kakukkfüvet, és lefedve a hűtőbe tesszük egy egész éjszakára.

Készítéskor a húskockákat kivesszük a pácból, és egy szűrőben hagyjuk lecsöpögni. Egy nagyobb lábasban 3-4 evőkanál olívaolajat forrósítunk, rádobunk egy adag húst, annyit, hogy legyen helyük sülni, ne érjenek össze, majd időnként megforgatva kérget sütünk rájuk, majd csipesszel kivesszük, és a maradék húst ugyanígy elősütjük. Közben a szalonnát felaprítjuk, a megtisztított gombákat négybe vágjuk.

Ha kész a hús, a szalonnát lepirítjuk ugyanebben a lábasban, szűrőkanállal kiemeljük, félretesszük, a visszamaradt zsiradékon kissé megpirítjuk a gombákat, majd ezt is kivesszük, félretesszük. A lábasba öntünk merőkanálnyi boros páclevet, és kevergetve feloldjuk az aljáról a pörzsanyagokat, majd mehet bele vissza az elősütött hús. Meghintjük liszttel, alaposan összeforgatjuk, és 4-5 percet így pároljuk, majd felöntjük a páclével – benne a répával és a hagymával, valamint a fűszerekkel. Hozzáadjuk a szalonnát és a gombát is, felöntjük az alaplével, felforraljuk, majd takarékra véve, fedő alatt, időnként átkeverve kb. 2 órát főzzük, míg a hús omlósra puhul, és a szaftja besűrűsödik.

Friss kenyérrel vagy főtt krumplival tálaljuk, az a lényeg, hogy köret felvegye a finom sötét, sűrű szaftot…

Nagy előnye a tonhalas spagettinek a gyorsasága mellett, hogy a kamrapolcon jó esetben mindig van tonhalkonzerv és hámozott paradicsom, amiből egy kis ízesítéssel pillanatok alatt összedobható a szósz némi fűszerrel. Most egy kis tejszín és reszelt parmezán is került a mártásba, így krémesebb, selymesebb, teltebb, szelídebb az íze.

A nyáridéző olaszos fogást tovább gazdagíthatjuk egy kis olajbogyóval – vagy ennek híján kapribogyóval –, tovább fokozva a mediterrán hatást, vagy tehetünk bele extraként egy kis aprított aszalt paradicsomot is…

Tonhalas spagetti villámgyorsan

Hozzávalók:

  • 50 dkg spagetti
  • 40 dkg hámozott paradicsom (konzerv)
  • 4 ág kakukkfű
  • 2 konzerv tonhal sós lében
  • 1,5 dl tejszín
  • 5 dkg reszelt parmezán
  • 2 marék olívabogyó
  • csilipehely ízlés szerint
  • só, bors

Elkészítés: A tésztához bő, sós vizet forralunk, majd a spagettit fogkeményre főzzük, leszűrjük.

Közben egy serpenyőbe öntjük a hámozott paradicsomot, sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a kakukkfüvet, és kevergetve felforraljuk, majd hozzáadjuk a tejszínt, a parmezánt és a leszűrt tonhalat, esetleg egy kevés csilit, és kevergetve 3-4 perc alatt összeforraljuk, majd az olajbogyókat is hozzáadjuk.

A tésztát tányérokba osztjuk, mindegyikre halmozunk a mártásból, és aprított petrezselyemmel meghintve tálaljuk.

A görög joghurt nem más, mint sűrű, kicsepegtetett joghurt, selymesebb és kevésbé savanykás, mint a joghurt, hiszen kicsöpögött belőle a savó egy része, annyi azonban van benne, hogy ebben pácolva nagyon finom omlós lesz a csirke, a húsrostokat fellazítja, ráadásul a húst átjárják a fűszerek. Gyakorlatilag bármilyen fűszert használhatunk hozzá, ki mit szeret, most egy kis pirospaprika és kakukkfű került bele.

A pácolás akkor hatásos, ha legalább 2 órát érleljük a húst, de még jobb, ha már előző este bekeverjük, ha ebédre szánjuk, vagy reggel, ha vacsorára. Fontos, hogy a joghurtos pácot ne töröljük le róla, a pácból kiemelve rögtön mehet a lisztbe, tojásba és zsemlemorzsába, így jobban tapad rá a bunda, és vastagabb, ropogósabb is lesz!

Pácolt csirkefalatok ropogós bundában

Hozzávalók:

  • 50 dkg csirkemellfilé
  • 3 dl görög joghurt
  • 2 csapott teáskanál őrölt pirospaprika
  • 1 teáskanál kakukkfű
  • só, bors

A bundázáshoz és a sütéshez:

  • 3 tojás
  • liszt
  • zsemlemorzsa
  • olaj a sütéshez

Elkészítés: A csirkemellet hosszanti irányban 1 centis szeletekre vágjuk, sózzuk, borsozzuk. A páchoz a görög joghurtot egy tálba tesszük, hozzáadjuk a pirospaprikát és a kakukkfüvet, összekeverjük, beletesszük a csirkemelldarabokat, alaposan összeforgatjuk, majd frissen tartó fóliával lezárva hűtőbe tesszük 2 órára – vagy akár egész éjszakára.

A bundázáshoz lisztet és zsemlemorzsát teszünk egy-egy tányérba, a tojásokat felütjük egy harmadik tányérba, sózzuk, és villával jól elhabarjuk. A joghurtos pácból a csirkedarabokat kivesszük, nem kell letörölni, így szuperjól tapad rá a panír, és jó vastag, ropogós lesz, és bepanírozzuk a lisztbe, a tojásba és a zsemlemorzsába forgatva.

Egy magasabb serpenyőben bő olajat forrósítunk, és a bundás csirkefalatokat közepes lángon szép pirosra, ropogósra sütjük, majd szűrőkanállal kiemeljük, alaposan lecsöpögtetjük, és konyhai papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja.

Azon melegében tálaljuk, friss salátával, fűszeres tejföllel, majonézes mártogatóssal – vagy ízlés szerint más körettel.

A most következő étel pedig az abszolút favorit, komolyan, bármekkora mennyiséget képes vagyok eltüntetni belőle. De nem vagyok vele egyedül, Luca, a félig lányom is imádja, sőt, hidegtálakra is gyakran készítem.

Ez az étel ugyanis, akárcsak a fasírt, hidegen és melegen is finom. Bár, ha magunknak sütöm, még nem volt ideje kihűlni…

Forrás: Hajós Ágnes

Baconbe göngyölt fűszeres csirkemáj

Hozzávalók:

  • 50 dkg csirkemáj
  • 20 dkg szeletelt bacon
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 1 teáskanál mustár
  • bors
  • majoránna
  • 1 evőkanál olaj

Elkészítés: A csirkemájakat az ereiktől megszabadítjuk, 2-3 darabba vágjuk, egy tálba tesszük. Összekeverjük a mustárral, a zúzott fokhagymával, nagy adag frissen őrölt borssal és 2 teáskanál majoránnával.

A baconszeleteket hosszában kettévágjuk, belecsavarunk egy-egy májdarabkát, összeillesztéssel lefelé egy kissé kiolajozott tepsibe fektetjük őket egymás mellé. Közéjük öntünk 1 dl vizet, mehet be a 200 fokos sütőbe. Kb. fél óra alatt kész is, salátával, krumplipürével tálaljuk.

Forrás: Hajós Ágnes

A tésztafőzés nem túl bonyolult dolog, épp ezért is szeretjük őket, de a friss tésztákkal még figyelmesebben kell bánni, mint a már jól bevált száraztésztákkal. Rém egyszerű szétfőzni vagy eláztatni őket, akár a főzés során, akár a mártással, és akkor még a legjobb minőségű tortellini vagy ravioli is élvezhetetlenné válik.

Mire figyeljünk?

Mindig bő vízben főzzük a friss tésztát, a felforrás után sózzuk, majd már a lobogó vízbe tegyük bele a tésztát. Ha esetleg egy kicsit összetapadtak, akkor még szárazon szedegessük szét őket, és egy-két darabonként dobjuk a vízbe. A tészta visszahűti a vizet minden esetben, és ha még nem forr a víz, akkor a tészták könnyen elázhatnak, mire főni kezdenének, vagyis mire a víz forráspontra visszamelegedne. Két perc türelem megéri, és így a tészta is gyorsabban fő meg.

A főzési időt tekintve mindig érdemes betartani a csomagoláson feltüntetett időt, a leszűrés után saját gőzében még puhul-fő a tészta. A gyártók ismerik a termékeiket, ők tudják, milyen vastag a tészta, milyen lisztből készült, és arról se feledkezzünk el, hogy létezik olyan vákuumcsomagolt töltött tészta is, ami már előfőzött, és épp csak át kell forrósítani 1-1,5 perc alatt.

A leszűrés után a tésztát érdemes azonnal tálalni, tökéletes egy kevés olívaolajjal és parmezánnal meghintve, de ha szósszal tálaljuk, azzal már csak a tányérban locsoljuk meg, ne főzzük tovább a mártással. Mivel a tortellini és a ravioli tölteléke fűszeres, inkább szelídebb, kevéssé karakteres szószt készítsünk hozzá, például egy tejszínes-zöldfűszeres vagy sajtos, könnyű paradicsomos mártást, ami nem uralja el a töltelék ízeit.

Az édes kóla, pontosabban a benne lévő karamellszirup és a sós szójaszósz zseniális harmóniát alkotnak, ha a keverékükkel pácoljuk, majd ugyanebben sütjük meg a csirkét. Aki szokott mézes pácot használni, annak biztosan nem okoz csalódást ez a változat sem, aki pedig egy kicsit bizonytalan, az próbálja ki elsőként olcsóbb csirkeszárnnyal – isteni finom, ahogy a páclé nedvességtartalma első, és sűrű, ragacsos mázzá sül a húson, a csirkét pedig porhanyóssá és nagyon ízletessé teszi.

Az alapváltozatba csak kóla és szójaszósz kell, de ízesíthető egy kis csilivel, fokhagymaporral, esetleg némi citromlével is… Ha nincs időnk a pácoláshoz, és gyors megoldás kell, akkor azonnal is készíthetjük, elég jól átveszi a hús az aromákat, csak mindenképpen várjuk meg, hogy a szósz besűrűsödjön! Gyors vacsorának, de partira is tökéletes, kiadós és nagyon finom!

Kólás-szójás csirkeszárny

Hozzávalók:

  • 60 dkg csirkeszárny
  • 1,5 dl kóla
  • 0,5 dl szójaszósz
  • evőkanálnyi szezámmag

Elkészítés: A csirkeszárnyakat a forgónál kettévágjuk, tálba tesszük, meglocsoljuk a szójaszósszal és a kólával, alaposan összeforgatjuk, és ha van időnk, akkor lefedve 1-2 órára a hűtőbe tesszük. Ha nincs, akkor egy nagyobb serpenyőbe öntjük az egészet, tűzre tesszük, ha felforrt, mérsékeljük a hőt, és félig lefedve kb. 20 percet pároljuk időnként átforgatva, majd addig sütjük még a fedőt levéve, amíg a szósz besűrűsödik, és ragacsos bevonatot képez a húson.

Azonnal tálaljuk szezámmaggal meghintve, ízlés szerint salátát vagy sült zöldséget, párolt rizst kínálhatunk mellé.

A hüvelyesekből nemcsak leves vagy főzelék készülhet, hanem köretnek is nagyon finomak, megfelelően fűszerezve, némi zöldséggel kiegészítve. A csicseriborsó például remek választás, jó áron kapható konzerv formában, főve, nagyon jól fűszerezhető, laktató és egészséges, rostokban gazdag körete lehet például a tepsis csirkének is, mint az alábbi receptben.

Most sárgarépa került mellé, de készülhet édesburgonyával vagy sütőtökkel is, finom fűszeres, nagyon egyszerűen összeállítható, a sütése felügyeletet nem igényel, viszont kellemesen befűti a konyhát, és isteni illatokkal előlegezi meg a zamatos ebédet.

Csicseris csirke

Hozzávalók:

  • 1 konyhakész csirke
  • 1 nagy konzerv főtt csicseriborsó (800g)
  • 4-5 szál sárgarépa
  • 2 fej hagyma
  • 1 citrom
  • 5 evőkanál olívaolaj
  • 2 teáskanál pirospaprika
  • 1 teáskanál morzsolt kakukkfű
  • 1 teáskanál oregánó
  • 1 teáskanál fokhagymapor
  • 1 teáskanál őrölt koriandermag
  • só, bors

Elkészítés: Egy tálkában a fűszereket – a pirospaprikát, a kakukkfüvet, az oregánót, a fokhagymaport, a koriandert, sót és frissen őrölt borsot – összekeverjük. A keverékből 2 teáskanálnyit kiveszünk, a maradékot 2 evőkanál olívaolajjal és fél citrom levével összekeverjük, majd a csirkét kívül-belül alaposan bedörzsöljük a fűszeres páccal.

A sárgarépát megtisztítjuk, hasábokra vágjuk, a hagymákat meghámozzuk, az egyiket négybe vágjuk, a másikat vékonyan felkarikázzuk. A csicseriborsót leszűrjük, tálba tesszük, hozzáadjuk a hasábokra vágott répát, meghintjük a félretett fűszerkeverékkel, 3 evőkanál olívaolajat adunk hozzá, és alaposan összeforgatjuk.

Egy tepsi aljába elterítjük a felszeletelt hagymát, ráöntjük a fűszeres-répás csicseriborsót, elterítjük, középen helyet alakítva a csirkének. A csirke hasába tesszük a négybe vágott hagymát, és a tepsibe tesszük. A maradék citromot felkarikázzuk, a csirke köré szórjuk, felöntjük 1,5 dl vízzel, és fóliával jó alaposan lezárjuk a tepsit.

180 fokos sütőbe toljuk, és a csirke méretétől függően 50-60 percig sütjük, majd a fóliát – óvatosan!!! – levéve a csirkét meglocsoljuk a szafttal, majd visszatoljuk, és grill fokozaton szép pirosra sütjük.

Egyszerű és kiadós, gyors és nagyon finom, egy nagyobb serpenyőben készül ez az ízletes, olaszos csirkecomb, ami a benne lévő kis fehérbor és a paradicsom savasságának köszönhetően nagyon omlósra, szaftosra puhul. A szószt a klasszikus bazsalikom, oregánó és rozmaring mellett egy kis sárgarépa és szárzeller, és persze fokhagyma és hagyma teszik még zamatosabbá, selymessé és sűrűvé főve a csirke társaságában.

Mediterrán paradicsomos csirke

Hozzávalók:

  • 6 darab felső csirkecomb – más csirkealkatrészből is készíthetjük
  • 1 fej hagyma
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 1 szál sárgarépa
  • 2 szál szárzeller
  • 1,5 dl fehérbor
  • 1 konzerv (400 g) darabolt paradicsom
  • 1 teáskanál szárított bazsalikom
  • 1 kávéskanál oregánó
  • 1 babérlevél
  • 1 ág rozmaring
  • kevés olívaolaj
  • kevés liszt
  • só, bors

Elkészítés: A hagymát és a fokhagymát megtisztítjuk, apróra vágjuk. A szárzellert vékonyan felszeleteljük, a répát meghámozzuk, durvára reszeljük.

A csirkecombokat sózzuk, borsozzuk, kevés lisztben megforgatjuk, majd egy nagyobb serpenyőben, 3-4 evőkanálnyi olívaolajon körbepirítjuk minden oldalon. Kivesszük egy tányérra, a visszamaradt zsiradékba dobjuk a hagymát, és kicsit megdinszteljük, majd a répát, a szárzellert és a fokhagymát is hozzáadjuk, összepirítjuk. Felöntjük a fehérborral, hozzáadjuk a fűszereket, majd 2-3 perc forralás után a konzerv paradicsomot, a dobozt kiöblítjük kevés vízzel, és ezt is a raguhoz öntjük.

Amikor forr, visszatesszük az elősütött csirkecombokat, és takarékra véve, fedő alatt kb. 30 percet főzzük, míg a hús omlósra puhul.

Azonnal tálalhatjuk – párolt rizst, bulgurt, krumplit vagy akár tésztát, polentát is kínálhatunk mellé.

Változnak az idők: régebben csak a húsvéti és az adventi böjt idején kellett lemondani a húsról, az alkoholról, a gazdagabb alapanyagokból készülő fogásokról, ma pedig sokan vannak köztünk olyanok, akik valamilyen táplálékérzékenységgel élnek, így sosem fogyaszthatják egyik vagy másik táplálékfélét.

A kukoricadara régen tipikus böjti alapanyag volt, elsősorban puliszkának, kukoricamálénak megfőzve, de készült belőle galuska is, vagyis a megkeményedett főtt puliszkát kiszaggatták, és túróval, juhtúróval sütőben megsütötték. Olaszországban is gyakori étel a polenta, ami gyakorlatilag megegyezik a puliszkával, annyi különbséggel, hogy a végén vajjal és reszelt parmezánnal krémesítik.

A kukoricadara nagy előnye, hogy gluténmentes, így az erre érzékenyek is fogyaszthatják, nagyon gyorsan megfő, nem mellesleg olcsó, és rengeteg jó tulajdonsággal bír: gazdag karotinokban, antioxidánsokban és káliumban, de magas B-vitamin-tartalma sem elhanyagolható.

Az alábbi recept tartalmas, de nem nehéz, tökéletes húsmentes gyors ebédhez, vacsorához.

Krémes polenta fehérboros gombával és tükörtojással

Hozzávalók:
A polentához:

  • 20 dkg aprószemű kukoricadara
  • 5 dkg reszelt parmezán
  • 1 evőkanál vaj

Valamint:

  • 50 dkg csiperkegomba
  • 5 dkg vaj
  • 1 dl száraz fehérbor
  • petrezselyem
  • só, bors
  • 5 dkg feta sajt
  • 4 tojás

Elkészítés: A gombát megtisztítjuk, a tönkök végét levágjuk, felszeleteljük. A vajat – 1 kanálnyi kivételével – egy serpenyőben megolvasztjuk, rádobjuk a gombát, sózzuk, borsozzuk, és pirítani kezdjük, időnként megkeverjük. Ha kiengedte a levét, megvárjuk, míg elfő, aláöntjük a fehérbort, óvatosan átkeverjük, és addig sütjük fedő nélkül, míg a bor elfő és a gomba szépen megpirul.

Közben a polentához 1 liter vizet felforralunk, sózzuk, majd folyamatos keverés mellett beleöntjük a kukoricadarát, amikor sűrűsödik és pöfögni kezd, hozzáadjuk a vajat és a reszelt parmezánt, átkeverjük és lehúzzuk a tűzről.

A félretett 1 evőkanál vajat egy serpenyőben felolvasztjuk, és a tojásokat tükörtojásnak megsütjük.

A polentát tányérokba szedjük, a sült gombát a tetejére halmozzuk, megszórjuk aprított petrezselyemmel és morzsolt fetával, a tükörtojással koronázva tálaljuk.