A krumplihoz szinte minden feltét jól illik: sült kolbásszal vagy virslivel, maradék pörkölttel, resztelt májjal is felséges.
Mi most sok friss petrezselyemmel készítettük, fehéren – vagyis paprika nélkül –, és nem rántottuk be, csak kissé behabartuk egy kis liszttel és tejföllel. Egy evőkanál liszt egy négyszemélyes adaghoz igazán nem sok, de kiválthatjuk keményítővel vagy rizsliszttel is.
Petrezselymes-tejfölös krumplifőzelék
Hozzávalók:
Elkészítés: Megpucoljuk a burgonyát, kockákra vágjuk, és kis vízben feltesszük főni. Belefőzünk egészben 1 fej vöröshagymát, sózzuk.
Mikor megpuhult a krumpli, kivesszük a hagymát, és a főzeléket behabarjuk a liszttel elkevert tejföllel.
Amikor besűrűsödött, hozzáadjuk az ecetet és az apróra vágott petrezselyemzöldet.
Ízlés szerinti feltéttel azonnal tálaljuk.
A kelkáposztát valójában mindenki kedveli, bizonyság erre a frankfurti leves népszerűsége, de a rakott kel is sokak által kedvelt klasszikus. A kelkáposztához mindig érdemes egy kis köményt is használni, akár őrölt változatban, ha valakit zavarnak a magocskák, mert nemcsak az íze illik a káposztához, de segít az esetleges puffadás ellen is. A kömény mellett a fokhagyma és a babér is jól illik a kelhez, de egzotikusabb ételeknél római köménnyel és curryvel is érdemes fűszerezni.
A kelkáposztafőzelékbe szinte mindig kerül egy kis krumpli, hogy tartalmasabbá tegye. A főzeléket készíthetjük habarással vagy rántással, illetve fehéren vagy pirosan, paprikásan. Mi most a gazdagon fűszerezett magyaros változatot készítettünk – pirospaprikával, köménnyel, babérral, fokhagymával és tejföllel, és virsli sült hozzá feltétnek.
Kelkáposztafőzelék sült virslivel
Hozzávalók:
A feltéthez:
Elkészítés: A kelkáposztát megtisztítjuk, leveleit ujjnyi csíkokra vágjuk. A krumplit meghámozzuk, apró kockákra daraboljuk. A fokhagymát felszeleteljük.
A kelkáposztát a krumplival és a fokhagymával együtt annyi vízben feltesszük főni, amennyi épp, hogy ellepi. Miután felforrt, babérlevéllel, köménnyel fűszerezzük, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk.
Ha már megpuhultak a zöldségek, és kezd elfőni a lé róluk, rántást készítünk: az olajat felhevítjük, beleszórjuk a lisztet, folyamatosan keverve kicsit megpirítjuk, a pirospaprikát is belekeverjük, felöntjük egy pohár hideg vízzel, összeforraljuk.
A paprikás rántást a kelkáposztához keverjük. Hagyjuk még egyet forrni.
Ezalatt a virsliket, melyeket beirdalunk, egy serpenyőben kevés hevített olajon ropogósra sütjük. A főzeléket a forró sült virslivel tálaljuk.
Feltétként bundás lágytojást készítettem, rendben, ez egy kicsit bonyolultabb, mint a tükörtojás, de megéri a macerát. Nem, nem macerás egyébként, és igazán nem tart hosszú ideig az elkészítése, főleg azzal a trükkel, ahogy én szoktam panírozni. Én ugyanis a tojást és a lisztet összekeverem, először ebbe mártom a rántani valót, majd jöhet a zsemlemorzsa – és irány a forró olaj. Ebben az esetben tényleg fontos, hogy az olaj jó forró legyen, pár pillanat alatt kell megpirulnia a bundának, hogy a tojás belseje lágy maradjon…
A videóból kiderül minden trükk és a készítés menete, nézzétek meg, és próbáljátok ki ti is ezt a tavaszi könnyű főzeléket!
A szezon elején népszerű mondjuk a rántott tök, majd egyszer-kétszer készítünk töltött tököt, pedig egy hihetetlenül egészséges zöldségről van szó, ami sok rostot és vitamint tartalmaz, kalóriát pedig alig: 10 dkg tök mindössze 16 kcal, így grillezve, sütőben sütve vagy párolva is kimondottan diétás. Ha pedig a főzeléket nem vastag rántással készítjük, hanem könnyű habarással, tökéletesen beilleszthető az egészséges étrendbe.
Ha valaki nem kedveli a kaprot, és épp ezért kerüli a tökfőzeléket, helyettesítse petrezselyemmel, így is nagyon kellemes, friss fogást kap. Mi kaporral, tejföllel és kis citrommal készítettük, igazán üde lett így, nagy melegben hidegen is finom, hosszabb lével főzve pedig akár könnyű nyári leves is lehet belőle.
Citromos-kapros tökfőzelék
Hozzávalók:
Elkészítés: A tököt meghámozzuk, félbevágjuk, és egy kanál segítségével kikaparjuk a magjait. Nagy lyukú reszelőn legyaluljuk, majd sózzuk, kicsit állni hagyjuk, majd a tököt kinyomkodjuk.
Egy lábasban kis olajat hevítünk, majd a kicsavart tököt rádobjuk, sózzuk, és kevergetve megpároljuk kicsit. Ha szükséges, hozzáöntünk egy kis vizet, majd hozzátesszük a kaprot, és pár percig fedő alatt pároljuk.
A liszttel elkevert tejföllel behabarjuk, majd végül citromlével ízesítjük.
Tetszőleges feltéttel – fasírttal, tükörtojással, pörkölttel – tálaljuk.
A vastag rántásban úszó pár szem zöldborsót főzeléknek nevezni, a halványzöld spenótos csirízt vagy a szinte vágható sárgaborsós egytálételt főzeléknek hívni lehet, csak nem érdemes. Mindannyiunknak voltak – vagy lehettek – rémes tapasztalatai kifőzdékben, iskolai vagy munkahelyi menzákon, ahol a zseniális zöldséges egytálételt, a főzeléket ilyen silány, rántással többszörösére dúsított variációkkal tették olcsó és megosztó étellé.
Szatmári Ferenc, akit leginkább Főzelékes Feriként ismerhetnek a gasztronómiára nyitott és a blogokat olvasó kulinária iránt érdeklődők, szuper szakácskönyve aktuális nagy kedvencünk. Míg az első könyvében csak főzelékek szerepeltek, mind saját kreáció, addig második szakácskönyvében találunk ételeket a főzeléken túl is. Izgalmas párosítások, ötletes megoldások jellemzik, bátor fűszerezés… A klasszikus alapanyagokat pedig mindig feldobja valamilyen friss fűszerrel, esetenként aszalt vagy friss gyümölccsel. Tejszínes-currys kelkáposztafőzelék, narancsos-sütőtökös-datolyás lencsefőzelék, brokkolis-spenótos krumplifőzelék, paradicsomos-chilis sárgaborsó-főzelék, cukkinis zellerfőzelék – csupa ötlet, íz és illat!
Főzelékes Feri: 41 zöldségétel feltéttel és feltétlenül
„Kevés ennyire megosztó ételünk van, mint ez a tipikusan magyar egytál. Gondoljunk csak a kelkáposztafőzelékre. Ugye, hogy nem lehet szó nélkül hagyni? Én mindig is nagy főzelékrajongó voltam, szerencsére gyerekként sem sikerült elvenni tőlük a kedvem, amiért édesanyámnak azóta is hálás vagyok. Egy klasszikus főzelékért bármikor hazamegyek ma is.”
Főzelékes Feri: A zöldségeken innen és túl
Főzelékes Feri nem esett messze a fájától. Déd- és nagyanyja is környékszerte híresen jól főzött. Amióta feléri a tűzhelyet, ő is főz, méghozzá nagyon finomakat! Második könyve egy újabb receptgyűjtemény haladó főzelékrajongóknak.
Nagy erényei még Feri főzelékeinek, hogy sosem rántja őket, hanem vagy önmagukkal sűríti, vagy egy kis keményítővel, főtt burgonyával. Nem a liszttel van baja, hanem annak túlzott használatával, illetve azzal, hogy a vastag rántástól eljellegtenedik az étel.
Most már nem csak főzelékeket készít, hanem leveseket, salátákat, izgalmas húsos ételeket is, blogján is követhetőek az újdonságok. Szakácskönyveit pedig jó szívvel ajánljuk minden zöldségkedvelőnek!
Leveles spenót szinte egész évben kapható, elkészítése nem is macerás, talán a mosása, tisztítása a legbonyolultabb, de már a zöldségesnél ellenőrizhetjük, mennyire szép és tiszta az alapanyag. Ha zsenge spenóttal van dolgunk, nyersen is fogyasztható salátának elkészítve, vagy az egészséges zöldturmixba is tehetünk belőle 1-1 maréknyit.
A zsenge spenót nyersen is fogyasztható, sőt nagyon finom
Ha főzni szeretnénk, a megmosott parajt blansírozhatjuk vagy megfonnyaszthatjuk vajban. A blansírozás tulajdonképpen forrázást jelent, vagyist azt a folyamatot, amikor enyhén sós, forró vízben 2-3 percig éppen csak hőkezeljük a zöldségeket, majd leszűrjük. Ha fontos, hogy szép, élénk színe maradjon, akkor jeges vízbe tegyük bele azonnal, így a hőkezelés megszűnik, és megmarad a harsány szín. Spenótnál ez nem is szükséges, enélkül is szép zöld marad. Fonnyasztás esetén a nyers, megmosott, lecsepegtetett leveleket olvasztott vajra tesszük, és néhány perc alatt – időnként átforgatva – hagyjuk összeesni.
Az így előkészített spenótot egy kis fokhagymával és tejszínnel összeforgatva, 1-2 percig tovább párolva máris tökéletes köretet kaptunk, amit hús mellé tálalhatunk, de megtölthetünk vele palacsintát, amit sajttal megszórva sütőben összesütünk. Tehetjük rizottóba, lasagnéba – vagy készíthetünk belőle főzeléket!
A leveles spenótot szerintünk vétek összeturmixolni, ha nem kisbabáknak csináljuk. Mutatósabb és finomabb is levelesen, izgalmasabb a többféle textúra egy fogásban.
A főzeléket készíthetjük rántással, habarással, de sűríthetjük akár étkezési keményítővel. Hagyományosan tejjel készül a parajfőzelék, de ha valaki érzékeny, használhat növényi tejet, esetleg kókusztejszínt a tehéntej helyett. A spenóthoz nagyon jól illik a fokhagyma, de egy kevés szerecsendiót is reszelhetünk bele. Feltétként pedig tükörtojás vagy bundás kenyér illik a legjobban hozzá, ez utóbbival készítettük mi is.
Spenót bundás kenyérrel
Hozzávalók 4 személynek:
A bundás kenyérhez:
Elkészítés: Amennyiben friss spenóttal dolgozunk, a spenótleveleket megtisztítjuk, megmossuk, és enyhén sós vízben 3 percig főzzük, majd leszűrjük. Éles késsel feldaraboljuk.
Az olajat felforrósítjuk, megfuttatjuk rajta a lisztet, majd hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, hozzáöntjük a tej felét, és csomómentesre keverjük.
Hozzáadjuk az előkészített spenótot, sózzuk, összeforraljuk, és a többi tejet fokozatosan hozzáadagolva kb. 5 perc alatt a megfelelő sűrűségűre főzzük.
A bundás kenyérhez a kenyérszeleteket félbevágjuk, megforgatjuk az enyhén sózott felvert tojásban, hogy azokat teljesen bevonja, majd felforrósított bő olajban oldalanként kb. 1-1 perc alatt aranysárgára sütjük. Konyhai törlőkendőre szedjük, hogy lecsöpögjön a felesleges zsiradék.
A frissen kisült bundás kenyérrel tálaljuk a spenótot.
Lehetne ezen a napon a hungarikumokról is megemlékezni, de már rengeteg van belőlük, ráadásul nem is mind magyar eredetű, így ezt a lehetőséget passzoljuk. A magyaros konyha legegyszerűbben a pirospaprikás fogásokkal jellemezhető, mint pörkölt, gulyás, paprikás, de mivel ez túl egyszerű és általános, ráadásul nem is túl rég használjuk az Amerikából származó paprikát (és paradicsomot és krumplit is), így a fűszerpaprikás kedvenceket meg is hagyjuk másoknak. Jellegzetességünk még, hogy sok zsírral és hagymával főzünk, gyakran rántjuk be fogásainkat, rengeteg ételünk kezdődik pörköltalap készítésével, illetve salátáinkat hagyományosan bőséges cukros-ecetes vízben áztatjuk. Legújabban pedig mindent kirántunk. Nemcsak húst és halat, hanem gombát, karfiolt, sajtot, újabban főtt tojást, brokkolit, camembert-t…
Pedig ennél sokkal többet tudunk, nagyon változatos és izgalmas ízeket. Szeretjük mi is a paprikás csirkét, a rántott fogásokat, de még a cukros-ecetes lében úszó salátát is tojásos nokedli mellé. Nem ellenük beszélünk, csak még annyi jó békebeli magyaros fogás van, ami nem uniformizált pirospaprikával, rántással…
Palócleves és más levesek
A leveskultúránk igen gazdag, rengeteg hagyományos receptünk van, és mivel étkezés szinte nem is létezhet forró leves nélkül, ezért új levesek, krémlevesek is egyre gyakrabban megjelennek a napi menünkben. A legegyszerűbb tojáslevestől a raguleveseken át a mostanság szerencsére egyre népszerűbb krémlevesekig mindent szeretünk. A világkonyha remekeiből is elsőként a leveseket adoptáljuk: a francia hagymaleves ma már szinte minden étterem étlapján megtalálható, nyáron gyakran készítjük a spanyol gazpachót, az orosz borscs nem idegen, és az utóbbi évek egyik legnépszerűbb levese a vietnami pho.
Személyes leveskedvencünk a palócleves, amit Gundel János álmodott meg, tiszteletének jeléül főzte Mikszáth Kálmánnak. A nagy író szülőhelyének, a Palócföldnek ízeit egyesítette egyetlen fogásban. A Gundel törzsvendégei közé tartozott Lotz Károly, Tisza Kálmán, Tisza István, Liszt Ferenc, Klapka György, Jókai Mór is Mikszáth Kálmán mellett, viszont csak a nagy író tiszteletére készült személyre szabott fogás, amit bárányhúsból főztek krumplival és zöldbabbal, tejföllel, frissítő kaporral. A kellemesen lágy levest gyakran citrommal tálalják, ami nem tipikusan magyaros, de nagyon jól illik a tejfölös-kapros ízekhez…
Főzelékek kicsit felfrissítve
Tartalmas, olcsó és egyszerű. Bármilyen zöldség vagy hüvelyes lehet az alapja, kell még sok rántás, és kész is. Illetve jöhet valamilyen feltét: tüktoj, vagyis tükörtojás, bundás kenyér, még jobb a maradék pörkölt, esetleg fasírt. Ezek a legrosszabb emlékek menzáról, napköziből. Pedig a főzelék tulajdonképpen nagyon jó találmány, ideje egy kicsit felfrissíteni.
A zöldség nagyon egészséges, bármelyiket is választjuk. Elég egyszerűen kevés vízben megpárolni vagy hagymás alapon megdinsztelni, kevés tejszínnel vagy joghurttal krémesíteni. Gazdagíthatjuk a vele főtt és szétnyomkodott krumplival rántás helyett, vagy úgy is, hogy a zöldségek 1/4 részét pépesítjük egy kis főzőlével, majd visszakeverjük a párolt zöldséghez. Egy kanálnyi étkezési keményítővel is sűríthetjük a zöldséges fogást rántás helyett, de használhatunk a krémesítéshez kókusztejet, sima tejszínt is. A fűszerek és friss zöldfűszerek rengeteget dobhatnak az ízhatáson, próbáljátok ki, ahogy Főzelékes Feri is teszi!
Aranygaluska, a desszertkirálynő
A kelt tészta minden fajtája népszerű egész Európában, a volt Monarchia területén pedig országos kedvenc minden bukta, kalács, péksütemény, de aranygaluskát szerte a világon nem találtunk. A vajban, majd cukros darált dióban megforgatott és egymásra halmozott, majd megsütött kelt tészta világbajnok finomság, akár baracklevárral, akár vaníliaszósszal kínáljuk. Vagy borsodóval! Szerintünk így a legfinomabb!
Aranygaluska borsodóval
Hozzávalók:
A tésztához:
A szóráshoz, kenéshez:
A borsodóhoz:
Elkészítés: A tésztához a tejet felmelegítjük, majd belekeverjük a cukrot és az élesztőt. A vajat és a lisztet összedolgozzuk, majd hozzáadjuk az élesztős tejet, a tojást, a csipet sót, a citrom héját belereszeljük. Teljesen sima tésztát gyúrunk, majd 30 percig letakarva pihentetjük.
Míg kel a tésztánk, vékonyan kivajazunk és kilisztezünk egy 26 cm átmérőjű tortaformát, de akár több kisebb, egyszemélyes formában is süthetjük. Összekeverjük egy tálban a szóráshoz előkészített darált diót a kristálycukorral.
Ha megkelt a tésztánk, olvasztott vajba mártott kanállal galuskákat szaggatunk belőle, majd alaposan a cukrozott dióba forgatjuk, végül a kivajazott formába tesszük. Ha megtelt a forma, a maradék cukros dióval megszórjuk, és újabb 30 percen át kelesztjük.
A megkelt aranygaluskát 170 fokos előmelegített sütőben 30-35 perc alatt készre sütjük.
Míg sül az aranygaluska, elkészítjük a borsodót: a cukrot a tojássárgákkal elkeverjük, hozzáadjuk a lisztet és egy pici tejet, habverővel elkeverjük. A maradék tejet feltesszük főni a vaníliás cukrokkal és a borral, majd ha felforrt, vékony sugárban, folyamatos keverés mellett a tojássárgás alaphoz öntjük. Az így kapott keveréket visszaöntjük a fazékba, és kis lángon besűrítjük, míg ízében elmúlik a lisztes érzet.
Az aranygaluskát a meleg sodóval leöntve tálaljuk.
Jó étvágyat!
