1. Bazsalikom
Mindannyian ismerjük ezt a fűszernövényt, ami amellett, hogy ízletes, jó hatással van az emésztésre, tele van flavonoidokkal, amik segítenek megőrizni a sejtek szerkezetét. Ráadásul magas a K-vitamin-tartalma, ami erősíti a csontokat. Fogyasztható fűszerként, de salátákban is. Bazsalikomos receptek >>
2. Fahéj
Nem elég, hogy csökkenti a vércukorszintet, gyulladáscsökkentő, megöli a baktériumokat és a gombákat, még a koleszterinre is jó. Elsősorban édes ételekhez ajánlott, de kávéhoz adva is kiváló! Fahéjas receptek >>
3. Koriander
Hasonlóan a fahéjhoz, a koriander is jó hatással van a vércukorszintre és a koleszterinre, annyi különbséggel, hogy a szorongásra és a zsírok emésztésére is alkalmas. Húsételekhez őrölve mennyei a magja, friss levele salátákban és ázsiai ételekben zseniális. Korianderes receptek >>
További 7 szuperegészséges és fiatalító fűszerről itt olvashattok >>
Nincs itt semmi misztérium és varázslás: hidegben az a legfontosabb – a megfelelő öltözködés mellett –, hogy jó legyen a vérkeringésünk, ne legyen hideg a kezünk és a lábunk. Ezért minden olyan fűszer is segítség, ami felpörget, segíti a vérkeringést. Legyen szó levesről, raguról, főzelékről, desszertről, de akár egy teáról, az alábbi – persze hozzájuk illő fűszerrekkel – is rásegíthetünk a belső fűtésre.
Csípjen!
Minden, ami csípős, így a csili, a pirospaprika, a curry, a fekete bors, a fokhagyma és a gyömbér is szuper melegítő. Adagoljuk bőségesebben a hideg napokon, egy forró krémleveshez mindegyik illik, de egy tartalmas lencsefőzelékbe – vagy más főzelékbe is – bármelyikből tehetünk, de húsételekhez is remek mindegyik, akár raguk, egytálételek is megbolondíthatók ezekkel a melegítő fűszerekkel.
Illatos melegítők
A fahéj, a szegfűszeg, a kardamom, a kurkuma, a szerecsendió, az ánizs és a csillagánizs is melegítő hatású, ezekből forró teához, kávéhoz is adhatunk, nemcsak ízben és illatban teszik még élvezetesebbé az italainkat, de hathatósan át is melegítenek. Desszertekben – almakompótba, tejberizsbe, tejbegrízbe is tehetjük – finom fűtőanyagként működnek!
A leghatékonyabbak egy kis alkohollal, a nap végén hazatérve, forralt borba vagy puncsba téve!
A csillagos ánizs, ánizscsillag és kínai ánizs névvel is gyakran emlegetett fűszer Ázsiából származik, ahol a kínai és az indiai konyha is napi rendszerességgel használja, többnyire porrá őrölve és fűszerkeverékbe téve, de egészben is szinte mindig kerül belőle például az indiai főtt-párolt, köretként kínált rizsbe. Elképesztően illatossá, aromássá teszi, csak bele kell dobni a főzés elején, és mire megpuhul a rizs, illatossá és sokkal izgalmasabb teszi, de nem tolakodóan…
Sokan nem gondolnák, de az ázsiai fűszerboltokban egy nagyobb zacskónyit is baráti áron beszerezhetünk, ami akár egy évig is kitart, még akkor is, ha rendszeresen használjuk. És érdemes is rutinná tenni a csillagánizsos fűszerezést, mert nemcsak elképesztően finom, de nagyon egészséges is, a hagyományos kínai orvoslás sok jótékony hatása miatt gyógynövényként is alkalmazza, ezeket pedig ma már laboratóriumi kutatások is igazolják.
A csillagánizs gyógyhatásai
Mihez használjunk csillagánizst?
Aki nem szereti az ánizs karakteres ízét, az is nyugodtan kipróbálhatja, sokkal szelídebb, fűszeresebb, izgalmasabb, összetettebb. A legegyszerűbb, ha teafűhöz adjuk, és így forrázzuk le, majd kis mézzel ízesítjük. Mennyei! De a chai lattéból, a forralt borból, a puncsból sem maradhat ki a csillagánizs.
Egészen új dimenziókba emelhetünk egy egyszerű tejberizst, ha a tejbe már a főzés kezdetekor egy szem csillagánizst dobunk, majd vele együtt főzzük meg a jól bevált receptünk szerint a tejberizst, amit természetesen gyümölcsrizsnek továbbgondolhatunk.
Nemcsak édes tejberizshez illik a csillagánizs, ahogy korábban már említettük, a sima párolt rizshez is zseniális, sütőtökhöz és édesburgonyához is remek, de egy elegáns rozé kacsamell mellé is szuper köretet készíthetünk, ha csillagánizzsal együtt sütünk-párulunk meg néhány körtét.
Ha bármilyen gyümölcskompótot készítünk, akkor se feledkezzünk meg a csillagánizsról. Egyrészt elképesztően mutatós, másrészt tényleg különlegesség teszi, legyen szó almáról, körtéről, birsről, de akár egy szeder- vagy meggyragut is felvidíthatunk és elvarázsolhatunk, valóságos gyógyszerré tehetünk egy szem csillagánizzsal.
A fokhagyma feltehetően Közép-Ázsiából származik, de csodálatos gyógyhatásának és jellegzetes ízének köszönhetően hamar elterjedt és vált legendás fűszerré. Már az ókori egyiptomiak is nagy becsben tartották: nemcsak betegségek ellenszereként használták, de a múmiák mellé is tettek fokhagymát, sőt agyagból készített fokhagymamásokat, hogy elkísérjék és óvják halottaikat a túlvilágon. Egy i. e. 1500 környéki papiruszból az is kiderül, hogy a piramisokat építő rabszolgák étrendjében is fontos szerepet kapott a fokhagyma – a betegségek megelőzése és a jó erőnlét érdekében. Feljegyzésekből tudjuk, hogy az ókori görög olimpikonok is nagy mennyiségben fogyasztották a fűszert, különösen a versenyek előtt, de a római katonák étrendjében is bőséggel helyet kapott. Nem véletlen, hiszen fertőtlenítő, tisztító hatású, igen jótékonyan hat a szervezetre – ezt tudományosan végül 1858-ban bizonyította Louis Pasteur, aki kutatásaival igazolta a régóta sejtett tényt, hogy a fokhagyma elpusztítja a baktériumokat.
Egészséges fokhagyma
A nyers fokhagyma bizonyítottan nagyon egészséges. Fertőtlenítő és tisztító hatása a benne lévő allicinnek köszönhető, ami több mint 20-féle baktériummal hatékonyan végez. Kéntartalmú vegyületeinek köszönhetően a fokhagyma képes szabályozni a vércukor szintjét, serkenti az anyagcserét, csökkenti a vér koleszterin- és trigliceridszintjét, csökkenti a magas vérnyomást, bevethető gombás fertőzések ellen, méregteleníti a májat.
Egészségünk megőrzése érdekében ajánlott napi 1-2 gerezd nyers fokhagyma fogyasztása. Igaz, ez nem mindig egyszerű, mert karakteres „illata” miatt munkahelyen és társaságban sem igazán kedveltek a fokhagymás fogások.
Milyet vegyünk, hogyan tároljuk?
Csakis egészséges, kemény fokhagymát válasszunk, ne legyenek benne puhább, könnyen benyomható gerezdek. A legjobb, ha szép selymes fényű, feszes a héja. Érdemes odafigyelni a fokhagyma származására is: ma nagyon sok helyen kínai fokhagymát árulnak, aminek sokkal kevésbé intenzív az íze, mint a hazai fokhagymáé, arról nem is beszélve, mennyit utazik, míg ideér.
Nem érdemes belőle egyszerre túl sokat vásárolni, hiszen egész évben kapható. Tároljuk száraz, hűvösebb helyen, például papírzacskóba téve a kamrában vagy a hűtőben. Ha esetleg csírázásnak indulna, a kis hajtásokat felhasználás előtt törjük le, mert keserűvé tehetik az ételt.
Praktikusan a fokhagymáról
A legmacerásabb talán a fokhagyma pucolása. Egyszerűbbé tehetjük, ha pucolás előtt megroppantjuk kicsit, így könnyen lesodorható a gerezdekről a vékony héj. Ha nagyobb mennyiséget szeretnénk megtisztítani, áztassuk hideg vízbe 1-2 órára, így a fellazult héj könnyen lejön.
A fokhagyma íze nyersen a legintenzívebb. Főve vagy sütve megszelídül, a sült fokhagyma édeskés, diós ízű lesz. Ha a héjában sütjük egészben, a sült gerezdeket egyszerűen kinyomkodhatjuk a héjból.
Ha nem szeretünk bajlódni a fokhagyma pucolásával vagy kellemetlennek tartjuk, hogy a kezünk fokhagymaszagú lesz, érdemes egyszer egy nagyobb adagot megtisztítani. Ez lefagyasztható, hamar ki is olvad, de zúzva is lefagyaszthatjuk úgy, ha fóliában vékony hengerré formázzuk, majd mindig csak annyit vágunk le belőle, amennyire éppen szükségünk van.
A zúzott fokhagymát kis befőttesüvegbe is tehetjük, olívaolajat öntve rá hetekig eláll a hűtőben, kiskanállal egyszerűen adagolhatjuk levesbe, sajtkrémbe, ragukba, amibe csak szeretnénk.
Tippek fokhagymához
Érdekességek a fokhagymáról
Ez is érdekelhet: Fűszerek kézikönyve
A fűszerek természetes, páratlan segítőink a konyhában és az orvoslásban. Egy kevés szárított vagy friss zöldfűszer, csipetnyi egzotikus fűszer vagy akár egy-két gerezd fokhagyma egészen átváltoztat egy-egy ételt.
Ez a kézikönyv több mint száz fontos fűszernövényt és fűszerkeveréket mutat be nagyszerű, színes fotókkal és számos érdekes információval. A Fűszerek kézikönyve átfogó lexikon, mely nélkülözhetetlen minden háztartásban.
Senki ne dőljön be a készen kapható poroknak, a forró csokihoz semmi más nem kell, csak tej, csokoládé – és szerintem némi fűszer is, ami illatossá, aromássá, még melengetőbbé teszi. Ha cukor helyett mézzel készítjük, valamint magas kakaótartalmú étcsokoládét használunk hozzá, sokkal jobbat teszünk magunknak, mintha cukorral és tejcsokival készítenénk.
A fűszereket bátran variálhatjuk, nekem nagyon bejön a csoki egy kis narancshéjjal megbolondítva, illetve a melegítő hatását fokozhatjuk a hőfok mellett egy kis csilivel… Tej helyett készíthető mandulatejjel, gabonatejjel, úgy is mennyei, ráadásul egy desszertet is kiválthatunk vele!
Az egészségesebb, tudatosabb életmódhoz kisebb lépésekkel is közelíthetünk, ráadásul nem feltétlenül jár lemondással, de az a lényeg, hogy még ma, MÉG IDÉN elkezdjük >>
Takács Nóra Norie rovata videókkal, szépségápolással itt található >>
Ez is érdekelhet: Jól enni, jól lenni
Útmutató életmódváltáshoz – 200 ötlet, tipp, recept
Aki megelégelte rendszertelen és rossz étkezési szokásait, jobb közérzetre vágyik vagy szeretne egészségesebben táplálkozni, annak nagyon hasznos és fontos lehet ez a kiadvány.
E könyv 200 ötlettel és tippel segít az életmódváltásban. Információkkal és tanácsokkal elvezet
– a tudatos vásárláshoz,
– a helyes táplálkozáshoz,
– a tervszerű főzéshez és háztartásvezetéshez,
– a hatékony és jó közérzetet biztosító testmozgáshoz,
– a tápanyag-kalkulátorok használatával a táplálékallergiában vagy más krónikus betegségben szenvedők életének könnyebbé válásához.
Mindenkivel előfordul, hogy rossz napja van, nem jönnek össze a dolgok, meg amúgy se süt a nap, hajlunk az önsajnálatra és a depire. Ez azonban semerre sem vezet, jobb, ha kicsit felvidítjuk magunkat, amihez nincs szükségünk csodaszerekre vagy gyógyszerekre, elég, ha kicsit körbenézünk a konyhában.
Egy tál fűszeres, illatos leves nemcsak átmelenget, de színt és ízt ad az ételnek, a legtöbb fűszernek pedig bizonyítottan gyógyító hatása is van. Az egyik legjótékonyabb fűszer a lehangoltság, rosszkedv ellen a kurkuma, amit egyaránt használhatunk édes és sós fogásokba, csodás aranysárga színe mellett a benne lévő kurkumin hatóanyag jót tesz a szellemnek és a léleknek. Indiában az ájurvédikus gyógyítók napi egy kávéskanálnyit javasolnak belőle, és nemcsak ételben fogyasztják, de úgynevezett aranytejet is készítenek belőle.
Hasonlóan jótékony a fahéj és a szegfűszeg is, nemcsak fűszerként, de illóolajként is használhatjuk párologtatóba cseppentve. A leghatékonyabb persze, ha bekerülnek a szervezetbe akár egy kellemes almakompót formájában, de egy indiai hangulatú levest vagy ragut is fűszerezhetünk velük például curryvel párosítva.
A mediterrán fűszerfélékről se feledkezzünk el, ezek is pozitívan hatnak a szomorkás napokon: az oregánó például segít megakadályozni a hangulat ingadozásait, enyhíti a szorongást, serkenti a koncentrációt, használjuk bőségesen, mert nagyon finom nemcsak görög salátára szórva, de nagyon jól illik húsokhoz és különösen a májhoz.
A kakukkfű és a zsálya is az illatos hangulatjavító fűszerek csapatába tartozik. A kakukkfűvel könnyebb a dolgunk, rengeteg mediterrán fogásban helye van, míg a zsálya jóval karakteresebb ízű, viszont teának elkészítve, forró vízzel leforrázva és mézzel ízesítve nagyon finom.
És ha már tea: maga a teázás is hangulatjavító, ha megadjuk a módját, bevackolunk egy kényelmes fotelbe, ujjainkat ráfonjuk a meleg bögrére, és beszippantjuk a tea illatát. Ha herbateát készítünk, rosszkedv elűzésére használjunk citromfüvet, ami nyugtató és erősítő egyszerre, segít az alvásban és az emésztésben, megfázás ellen is ajánlatos. A másik csodás hangulatjavító a csipkebogyó, amiről mindenki tudja, hogy kiemelkedően magas a C-vitamin-tartalma, de azt már kevesebben, hogy nyugtatja az idegeket, feszültségoldó és immunerősítő, nem mellesleg nagyon finom, nemcsak teának, de lekvárnak, szörpnek is.
Ez is érdekelhet:
Az ételízesítő nagyon beépült az életünkbe, szinte elmaradhatatlan a legtöbb levesből, raguból, viszont tartalmaz „nemszeretem” tartósítót és nátrium-glutamátot, vagyis ízfokozót, sok sót, viszont kevés zöldséget. A nátrium-glutamát egy kétes hírű adalékanyag, rengetegen támadták és vádolták izom- és idegkárosító hatása miatt, valamint a vérnyomás és a vérkeringés káros befolyásolása okán. Akármi is legyen az igazság, jobb a békesség és a természetes, adalékmentes, házi változat, ami kiadós és egyszerű.
A tartósításnak két ősi módja van: a sózás és a szárítás. A sózással gyorsabban üvegbe zárhatjuk a házi ételízesítőnket, hiszen itt a zöldségeket csak előkészíteni, darálni, sózni kell, míg a szárításnál a sütőben vagy aszalógépben jó pár óráig szükséges hőkezelni is a zöldségeket. Sózással ráadásul kevesebb a veszteség és jobban megmarad a zöldségek eredeti aromája és textúrája, de a szárításról sem beszélünk le senkit. 50-60 fokon érdemes a sütőben kiterítve aszalni a vékonyra nyalult zöldségeket kiterítve, időnként megforgatva, míg egészen szárazak lesznek. Ezután le is darálhatjuk őket.
Igazi receptje a házi sós ételízesítőnek sincs, a lényeg az, hogy alaposan megtisztított és megmosott, leszárított zöldséggel dolgozzunk, és legyen egy ügyes, erős darálónk, cutterunk vagy elektromos reszelőnk, aprítónk. Fontos az is, hogy kis üvegekbe tegyük el a házi keveréket, így viszonylag gyorsan elhasználható felbontás után, mert bár nem romlik a só miatt, de a színe megváltozhat, ha levegőt kap. A zöldségek aránya és összetétele ízlés szerint módosítható, a lényeg az, hogy 1 kg kész keverékhez minden esetben legalább 20 dkg sót adjunk.
Ételízesítő házilag
Hozzávalók:
Elkészítés: A zöldségeket meghámozzuk, megtisztítjuk, megmossuk, feldaraboljuk. A rendelkezésünkre álló eszközzel aprítjuk vagy daráljuk a petrezselyemmel és a zellerzölddel együtt, lemérjük, és kilónként 20 dkg sót adunk hozzá, alaposan összeforgatjuk, és 20 percet pihentetjük, hogy levet engedjen.
Kisebb méretű tiszta üvegekbe kanalazzuk, szorosan lezárjuk, hűvös helyen tartjuk, felbontás után már a hűtőben érdemes helyet keresni neki.
Forralt bort készíteni nem bonyolult, mégis a legtöbb helyen csak egy édes meleg bort kapunk, ha vásárban, fesztiválon, de akár kávézóban, étteremben ezt rendelünk. Hiányoznak belőle a fűszerek, pedig nemcsak aromájuk miatt kellenek bele, hanem melegítő hatásuk miatt is.
A fahéj, a szegfűszeg, a kardamom, a szegfűbors, a gyömbér, a csillagánizs mind-mind melegítő hatású, akár ételbe, akár italba tesszük. Ha igazán finom forralt bort szeretnénk, akkor egy kis vízzel főzzünk fűszeres főzetet 5–6 perc alatt, hagyhatjuk állni is, hogy még jobban kioldódjanak az aromák. Használhatunk vaníliát, csilit, citrom- vagy narancshéjat is, édesíthetjük mézzel vagy cukorral. Készíthetünk akár egy nagyobb adagot is, kihűtve pedig eltehetjük a hűtőbe, így ha a nap végén 1-2 pohár forralt bort készítenénk, villámgyorsan összedobhatjuk, hiszen a szirupot a borhoz adva csak fel kell melegíteni.
A forralt bor tovább ízesíthető gyümölcsökkel: a klasszikusnak számító narancskarikák mellett aszalt gyümölcsöket áztathatunk bele fél órával a készítés előtt, de kockázhatunk bele 1-2 almát vagy körtét is, igencsak kellemes meglepetés lesz a bögre alján meglapuló boros falatokat elcsemegézni…
Fontos tudni, hogy főzéssel a bor alkoholtartalma egy idő után elillan: ha fontos az alkohol fűtő-melegítő hatása, akkor ne nagyon forraljuk. Ha viszont nem szeretnénk hamar fejreállni a bódító italtól, akkor lazíthatjuk egy kis almalével, szőlőlével, vagy akár gyümölcsteával, fekete teával.
Figyelem! Az alkohol hatását fokozza a meleg és a cukor is, okosan és mértékkel kortyoljuk a kétségkívül mennyeien finom italt!
Fűszeres forralt bor
Hozzávalók:
Elkészítés: A vizet egy kis forralóba tesszük, hozzáadjuk a fűszereket – a kardamomot a héjából kifejtve, kés fokával kissé megtörve –, valamint a cukrot, felforraljuk, ha felolvadt a cukor, akkor elzárjuk, és lefedve pár percet állni hagyjuk.
A narancsot megmossuk, héjastul felkarikázzuk, majd a borral egy lábasba tesszük, hozzáadjuk a fűszeres szirupot (le is szűrheti, akit zavarnak a fűszerek), és melegíteni kezdjük. Amikor éppen forrna, levesszük a tűzről, bögrékbe vagy poharakba merjük, és forrón kínáljuk.
Pánczél Andrea–Herczeg Ágnes: Borról neked
A pincétől a hálószobáig
Hiánypótló kötet elsősorban nőknek, a borfogyasztás és -választás legfontosabb tudnivalóiról.
Megismerhetjük a fontosabb hazai és külföldi borrégiókat, a szőlőmagolaj titkát, a fröccsdivatot, olvashatunk a megfelelő bor- és ételpárosításról, designborászatokról, valamint megtudhatjuk, milyen egy igazi szexi reggeli pezsgővel! A kötetben rengeteg praktikus tippet találhatunk és a szerzők végre lerántják a leplet számtalan tévhitről is.
A szegfűszeg maga a csoda. Amikor például a lányom kicsi volt, és a tejfogát tömni kellett, a fogorvos szegfűszeges vattával kente be az ínyét és a fogát, hogy ne kelljen neki injekcióval fájdalomcsillapítót adni a fúráshoz. És a dolog működött. De nézzük, mi mindenre jó még a szegfűszeg.
Kiváló gyulladáscsökkentő
Gyulladáscsökkentő hatását az eugenol vegyületnek köszönheti. Kísérletek igazolták, hogy még a súlyos lobokat is képes mérsékelni. Beáztathatjuk forró vízbe, és borogathatjuk vele a gyulladt területet, de az olajos oldatával masszírozhatunk is. Még az ízületi gyulladásokat is helyreteszi.
Émelygés ellen
Frontok, hormonváltozások, terhesség idején a szegfűszeg kiválóan enyhíti az émelygést, a hányingert. Szegfűszegfőzettel itathatjuk a gyereket is, ha rosszul bírja az autózást.
Ha begyulladt a fogunk
Természetesen minél hamarabb keressük fel a fogorvost. De amíg nem jutunk el hozzá, egy kis darab vattára csepegtessünk a szegfűszegolajból, és azzal kenegessük a fájó területet. Ha csak szegfűszeg van otthon, rágcsáljunk el belőle néhány szemet. A leheletünket is frissé tesz.
Megfázásra, köhögésre
Amikor a légzőrendszerben megtapad a váladék, és a köhögésünk száraz, kaparós, igyunk forró vízben feloldott szegfűszegolajat mézzel és citrommal. Reggel, délben, este fogyasszuk. A nátha tüneteit és a torokfájást is enyhíti.
Arcüreggyulladásra
Őrölt szegfűszegből szippantsunk fel mindkét orrjáratunkon egy kevéskét. Ha ez nem túl kellemes, inhalálhatunk is a gőzölgő szegfűszegforrázattal.
A gyorsabb anyagcseréért
Főzzünk teát a szegfűszegből, és igyunk belőle naponta többször is, ha hasmenéssel, hányingerrel vagy puffadással küszködünk. Ha távol-keleti országban járva fertőzzük meg a gyomrunkat, szintén nagy segítség lehet a szegfűszegtea, hiszen megállítja a hasmenést és fertőtlenít. A vércukorszint csökkentésében is segít.
Szerelmeseknek
Ha igazi egzotikus afrodiziákumot szeretnénk, pakoljuk tele a lakást szegfűszeggel megtűzdelt narancsokkal, párologtassunk szegfűszegesolajat, és fogyasszunk bármit, amiben van szegfűszeg. Forralt bort, mézeskalácsot, teát… A férfiaknak segít a korai magömlés leküzdésében is.
Anyukám egyébként téved, a bors igenis egészséges. Tény, hogy a gyomorfekélyre hajlamosaknak nem javallott, de ezen túl számtalan jótékony hatása van.
– Segít a fogyásban! Gyorsítja az anyagcserét, oldja a zsírsejteket.
– Kiirtja az emésztőrendszerben elsokasodott baktériumokat, fertőtlenít.
– Kiváló székrekedés és puffadás ellen!
– Náthásoknak is áldás, mert erős illatanyagai kitisztítják az eldugult orrot.
– Még a szívnek, az érrendszernek és a májnak is hasznára van.
– Méregtelenítő hatású, mivel serkenti az izzadást és kihajtja a felesleges vizet
Jó, de melyik borsot együk?
Szégyellem, de sokáig azt hittem, hogy a különböző színű borsok különböző fajtájú cserjékről származnak. Hát nem! A fekete, zöld vagy fehér bors ugyanaz a bors, csak épp abban különböznek, hogy melyik érettségi fázisban szüretelik le, és hogy azután hogyan kezelik. A piros más tészta, ez rózsabors, de arról majd máskor…
Hogy melyik ételhez milyen színű illik? Ízlés kérdése, de azt mondják, minél világosabb színű egy étel, annál világosabb bors illik hozzá. Így aztán a marhahúshoz a fekete, a halakhoz a fehér bors való. De ezt azért nem kell olyan komolyan venni. Elég annyit megjegyezni, hogy a fekete bors a legerősebb aromájú.
A fekete borsot még „zöld korában”, vagyis éretlenül szedik le, aztán sokáig szárítják. Ekkor feketedik meg és válik ráncossá.
A zöld bors attól különbözik a feketétől, hogy mielőtt megaszalódna, megfőzik vagy áztatják, így nem tud megfeketedni.
A fehér bors eredendően vörös, vagyis szép és érett. Ezután napokig áztatják, hogy könnyen leváljon a magról a vörös hús.
(Bocsánat, de minderről eszembe jutott egy vicc.
Székely gyerek kérdezi az apját a szilvafa alatt:
– Édesapám! Hát ez meg milyen szilva?
– Vörös szilva, fiam.
– Oszt akkor miért kék?
– Mert zöld.
Hát, a borssal is valahogy így van ez.)
Nem szabad ugyanakkor bedőlni a különféle borselnevezéseknek, például a Cayenne-borsnak, ami nem bors, hanem csili, és amiről az oldalon még sok szépet olvashatunk. Vagy a rózsaborsnak, szegfűborsnak sem, mert ezek csak küllemükben hasonlítanak, de nem azonosak az igazi borssal. A hosszú bors ugyanakkor tényleg valódi bors, nevét az aprócska farka miatt kapta. Íze kiváló, talán ez a legcsípősebb fajta.
Hogyan használjuk a borsot?
– Az őrölt borsot csak a főzés végén tegyük az ételbe, mert a hosszú hőkezelés során elvész az aromája.
– Az egész bors mehet a levesbe vagy a kocsonyába már a legelején, mert lesz ideje kifőni. (Tálalás előtt szűrjük le, mert nem szerencsés ráharapni.)
– Tárolása egészben, hűvös, légmentes, száraz helyen ajánlott, így bármeddig eláll.
– Ne nagyon használjunk előre megőrölt borsot, inkább vásároljunk egy borsőrlőt, és mindig csak annyit daráljunk le, amennyire épp szükség van, egészen más, sokkal aromásabb!
Akinek nincs kertje vagy erkélye, annak is lehet fűszerkertje mostantól. Ráadásul szemvidító dekorációként is tökéletes a konyhába, állandó mediterrán hangulatot teremthetünk vele. A zseniális rövid videóból minden kiderül, de részletek is jönnek utána!
Elkészítéséhez nem kell különösebb kézügyesség és felszereltség, mindössze 8 szög két faelem áthelyezéséhez. Ha natúr, sok fát tartalmazó a konyhánk, akkor lefesteni sem szükséges, ha szép a raklap faanyaga, de akár színesre is festhetjük, a konyhabútorral harmonizáló színnel. A fehér is jó megoldás, a gyerekek ragasztgathatnak rá matricát, de ragaszthatunk vagy decoupage-olhatunk is rá.
Az átszögelt léc által keletkező kis ágyásokat mindenképpen béleljük ki fóliával, mert a fa a nedvességtől könnyen tönkremegy, rohadásnak indul. Az ágyások aljába tegyünk apróbb kavicsot, murvát, ezek jól tárolják a vizet, erre kerül egy kis föld, majd a fűszernövények. 4-6-féle ügyesen elfér, ami már igazi izgalmat jelent az aktív főzőknek. Ami igazán nélkülözhetetlen frissen, az a bazsalikom és a koriander, sajnos ez utóbbival nem érdemes próbálkozni, mert neki nagyon mélyre kellene menni gyökerekkel, amire itt nincs lehetősége, vagyis nem fog soká megmaradni. De friss petrezselyem, kapor, snidling, rozmaring és kakukkfű is jól fogja érezni magát, akár egy csilipaprikát is plántálhatunk, hogy mindig frissen tüzesek lehessünk!
Nincsen jó étel minőségi alapanyag nélkül, na de mi az az esszenciális hozzávaló, ami mindegyiknek megadja a lelkét? Naná, hogy a fűszer! Persze nem mindegy, hogy melyik hozzávalóhoz milyet használunk, ahogy az sem, hogy egy ételt hány különböző fajtával bolondítunk meg, de egy biztos: ha az alábbiak megtalálhatóak a konyhádban, nagy baj már nem lehet!
Pirospaprika
A magyar konyha egyik legkedveltebb és legkarakteresebb fűszere, nem csoda, hogy a legtöbb házias fogás elképzelhetetlen nélküle. Nemcsak szuper ízt, de gyönyörű piros színt is kölcsönöz az ételnek, talán ezért is rajongunk érte annyira. Legyen szó akár az édes, akár a csípős változatról, a konyhából egyik sem hiányozhat!
Bazsalikom
Nem túl erőteljes az íze, mégis remekül kiegészít bármilyen olaszos, paradicsomos ételt, nem véletlenül szokták vele megszórni a pizzákat sem. Tésztaételek, rizsköretek tökéletes társa, ami frissen a legfinomabb, de ha épp az nincs kéznél, remek szolgálatot tehet a szárított verzió is.
Bors
Talán az egyik legfontosabb fűszer, ami nélkül a sós fogások szinte elképzelhetetlenek. Érdemes belőle több fajtát is tartani otthon, a fekete borstól a fehéren át egészen a zöldig, hiszen minden recepthez más-más bors passzol. Aki szereti a csípős, karakteres ízeket, semmiképpen ne fukarkodjon vele főzésnél!
Rozmaring
A fűszer, amit szinte ezer közül is megismerünk, hiszen íze semmi máshoz nem fogható, friss, erőteljes. Szupermarketekben vagy a zöldségesnél kapható cserepes rozmaring is, érdemes ezt előnyben részesíteni a szárítottal szemben, ez sokkal finomabb ízt ad az ételeinknek. Arra viszont figyeljünk oda, hogy ne használjunk belőle túl sokat – domináns íze ugyanis elnyomhatja a többi fűszer aromáját.
Fahéj
Csak úgy hemzseg a jótékony hatásoktól, serkenti az emésztést, csökkenti az édesség utáni vágyat, és nem utolsósorban az íze is fantasztikus. Reggelire zabkására szórva, süteményekbe, a kávéhab tetejére, de akár sós fogásoknál, például pácolt húsoknál is megállja a helyét ez a karakteres fűszer.
+1 Só
Ezen nincs mit magyarázni: ugyan milyen étel képzelhető el só nélkül? Még az édes fogásokba is érdemes belőle csempészni egy csipettel, húsokhoz pedig egyenesen kötelező! Nem mindegy viszont, hogy milyenfajta sót választunk, a legkülönlegesebbeket itt gyűjtöttük össze.
