Ha szívesen kipróbálnánk, a következőket kell tennünk:
Mindig csak tiszta, megmosott leveleket használjunk.
A különböző fűszernövényekhez különböző erőkifejtésre lesz szükségünk, de általánosságban elmondható, hogy a finomabb, lágyabb zöldekhez kisebb erőkifejtés kell, mint például az erősebb tartású rozmaringhoz.
Menta
A mentaágat és leveleket fogjuk meg az egyik kezünkkel, majd csapjuk párszor a másik tenyerünkbe, mint egy kis ecsetet vagy seprűt.
Bazsalikom
A bazsalikom levelét fektessük a tenyerünkbe, majd csapjunk rá néhányszor.
Rozmaring
A rozmaringgal hasonló a helyzet, mint a bazsalikommal, mindössze annyi a különbség, hogy jóval többet és jóval erősebben kell rácsapnunk, hogy kiszabadítsuk belőle az aromáját.
A fűszernövényeket főleg koktélokba vagy alkoholos italokba használják, de érdemes belőlük belecsempészni egy kancsó limonádéba, jeges teába, szörpbe vagy akár ásványvízbe is.
Kóser só
Nagyobb szemű, mint előbb említett társa, illetve jóval durvább pelyhei sem tömörülnek olyan szépen. Előnye viszont, hogy nagyon sokoldalú. Használhatjuk előkészítésre, főzés előtt, közben és után is. Húsok fűszerezésére talán ez a só a legalkalmasabb.
Tengeri só
Főzéshez kevésbé ajánlott, mint előbb említett társai. Egyenetlen szemcséinek köszönhetően kevésbé tudjuk megállapítani, mennyit is rakjunk belőle az ételbe. Ez a nedves, ásványokkal telített só sokkal inkább illik az elkészült ételek utánsózására, ha másért nem, már csak azért is, mert igen drága sófajta. Feleslegesen pedig amúgy sem érdemes nagy mennyiséget használni belőle.
(Via: tastingtable, fotó: flickr – Larry Hoffmann)
Mint már korábban említettük, tartsuk őket száraz, fénytől védett helyen, és 1-2 évnél tovább ne tartogassuk, mert ilyenkor már jócskán veszítenek ízükből.
Tippek:
Mielőtt a szárított zöldfűszereket az ételhez adnánk – oregánót, bazsalikomot, rozmaringot, és még sorolhatnánk –, mindig érdemes egy kicsit megtörni, illetve összemorzsolni őket a két tenyerünk között. Így felszabadíthatjuk a bennük lévő illóolajokat.
A nagyon karakteres fűszereknek, mint például a kömény, kurkuma, koriandermag és társai, nagyon jót tesz egy kis forróság, ezért mielőtt az ételhez adnánk, mindig melegítsük fel őket – alacsony lángon – egy száraz serpenyőben addig, amíg el nem kezdjük érezni az illatukat.
(Fotó: flickr – Jessica Spengler)
Gyömbéres-csokoládés keksz
Hozzávalók:
Elkészítés: A csokoládét vágjuk fel nagyon apró darabokra. A gyömbért egy kisebb lyukú reszelőn reszeljük le. A szódabikarbónát keverjük simára a vízzel.
A barna cukrot, a kristálycukrot, a vaníliás cukrot és a mézet tegyük bele egy keverőtálba, majd adjuk hozzá a felkockázott puha vajat, robotgéppel keverjük simára. Adjuk hozzá a lereszelt gyömbért és a vízzel elkevert szódabikarbónát, ezt is keverjük össze.
A lisztet keverjük össze a kakaóval és az őrölt fahéjjal, majd állandó keverés mellett, kanalazzuk a vajas-cukros keverékhez. Végül állandó keverés mellett adjuk hozzá az apróra vágott csokoládét, majd keverjük alaposan össze. Tegyük be pár órára vagy egész éjszakára a hűtőbe, hogy teljesen lehűljön a tészta.
Vegyük ki a hűtőből a lehűlt tésztát, és formázzunk diónyi golyókat, majd hempergessük meg kristálycukorban.
Egy tepsit béleljünk ki sütőpapírral, majd egymástól távolabb helyezzük rá a golyókat. Ezután a tenyerünkkel óvatosan nyomjuk le egy kicsit – éppen csak egy kicsit nyomjuk meg, mert sütés közben úgyis szétterül a tészta.
Helyezzük be előmelegített sütőbe, majd közepes hőmérsékleten süssük 10-12 perc alatt készre.
A sütőből kivéve helyezzük rácsra, és hűtsük ki egészen.
A receptet és a fotót Kard Sándorné küldte. Köszönjük!
Ha te is szívesen neveznél a receptversenyre, itt megteheted >>
5 db-os fűszertartó – Fackelmann
Fekete-fehér só-, borsszóró – Tiger
Aromazáró, állvánnyal – hasznosholmik
Színes, mágneses fűszertartók – hobbyrendelés
Állatos fűszertartószett – Insitu
Rozsdamentes só-, borsszóró – Ikea
Fűszertartó elforgatható tetővel – Tiger
Vegyes színű só-, borsszóró – Ikea
Ti miben tároljátok a fűszereket?
A kísérlet eredménye: a rozmaringos szobában jobban teljesítettek az alanyok, mint a másik két helyiségben.
Mivel ez egy viszonylag kis körben zajló teszt volt, a kutatók elismerték, hogy további vizsgálatokat kell majd végezni, de az már elsőre is egyértelmű lett, hogy összefüggés van a javuló agyműködés és a gyógynövény között.
Ha még nem is állíthatjuk 100%-osan, hogy javít a memóriánkon, attól még használjuk, illetve fogyasszuk bátran, kárt biztosan nem okoz, ezt leszögezhetjük!
(Via: wellandgood, fotó: flickr)
Jerk csirke
Hozzávalók 4 személyre:
A páchoz:
Elkészítés:
1. A sütőt előmelegítjük 220 fokra (gázsütő 7. fokozat).
2. A páchoz az összes hozzávalót, kevés feketeborsot és kevés olívaolajat összekeverünk. A húst ezzel a keverékkel alaposan bedörzsöljük. Hagyjuk állni legalább 1 órát (még jobb, ha egész éjszakán át pácoljuk).
3. Közepes lángon felforrósítunk egy széles, sütőben is használható edényt, és olajat öntünk bele. A csirkedarabokat kb. 10 perc alatt egyenletesen aranybarnára pirítjuk. Hozzáöntjük a Worcestershire-szószt, és még 2 percig pirítjuk.
4. Az edényt lefedjük (vagy fóliával letakarjuk), és az előmelegített sütőbe tesszük 20 percre, hogy a csirke átsüljön. (Ha nincs megfelelő edényünk, a húst tegyük tepsibe.) Hogy a hús még szebb színt kapjon, az utolsó 5 percben a fedőt (vagy fóliát) levesszük.
5. Forrón, rizzsel tálaljuk.
A receptért köszönet az Alexandra Könyvesháznak!
Ehhez az ételhez Mikes Márk bormester ezt a bort ajánlja: 2013 Pécsi Rajnai Rizling
Ez a fűszeres csirkés fogás komplex ízkavalkád: olyan fehérbort kíván, mely kellő testességgel és összetettséggel bír. A keleti fűszerek miatt feltétlenül olyan bort választanék, mely eltöltött valamennyi időt az érlelés során fahordóban. A tölgyfahordó belső felületén kialakuló rösztaromák tökéletes összhangot adnak ezekkel a fűszerekkel. Választásom a Rajnai Rizlingre esett, mert azon kívül, hogy kiváló fajtakarakterrel bír, gyönyörűen mutatja meg, milyen is a tökéletes hordós érlelés.
Körülnézhetünk a konyhánkban a fűszerek között, mert a legtöbbjük nemcsak pikáns íze, de gyógyhatása miatt is értékes. Álljon itt néhány példa:
Babér
Fűszerként: raguk, főzelékek, sültek, levesek különleges ízesítője
Főzetként: segíti az emésztést
Bazsalikom
Fűszerként: az olasz konyha elmaradhatatlan íze, paradicsomos ételekhez kiváló
Főzetként: megnyugtatja a gyomrot, nagyszerű émelygés ellen, emellett frissítő és idegnyugtató szer is egyben
Borágó
Ételként: leveleiből finom saláta készíthető
Főzetként: a reumát enyhíti, a légúti fertőzéseket gyógyítja
Édeskömény
Fűszerként: mártások, halak, ázsiai fogások fűszere
Főzetként: segíti az emésztést, ragyogó puffadás ellen, és kellemes hatású altató is
Fokhagyma
Fűszerként: szinte minden húsételnek, főzeléknek, mártásnak elengedhetetlen ízesítője
Alkoholos oldatként vagy akár nyersen: az immunrendszer erősítője, vértisztító, féreghajtó hatású csodaszer
Kakukkfű
Fűszerként: sültek, mediterrán raguk pikáns ízesítője
Főzetként: köhögés ellen hat, jó köptető és toroköblítő
Alkoholban oldva: a bőrgombát gyógyítja felületi ecseteléssel
Kapor
Fűszerként: savanyúságok, például a kovászos uborka, illetve saláták, főzelékek alkotóeleme, halakhoz is jól illik
Főzetként: hascsikarás és puffadás ellen akár kisgyermekeknek is kiváló
Menta
Fűszerként: joghurtos szószok, frissítő nyári gyümölcsös desszertek és koktélok elmaradhatatlan kelléke
Főzetként: emésztésjavító, de a megfázás tüneteinek enyhítésére is jó
Petrezselyem
Fűszerként: szinte bármelyik étel köszöni szépen a társaságát
Főzetként vagy nyersen: az egyik legjobb C-vitamin- és vasforrás, jót tesz a száj nyálkahártyájának, frissíti a leheletet, például a fokhagyma utóízét és szagát is eltünteti a szánkból
Rozmaring
Fűszerként: a mediterrán konyha a húsok ízesítéséhez használja, de a tepsis krumplinak is kellemes fűszere
Főzetként: a keringés és az idegrendszer jótevője, bármilyen idegi alapú betegségre, zsábára, idegi fejfájásra hatásos, fertőtlenítőként és toroköblítőként is használatos
Oregánó vagy szurokfű
Fűszerként: a mediterrán konyha töltelékekhez és pizzához használja, a görög saláta egyetlen, de elmaradhatatlan fűszere
Főzetként: jó megfázás ellen, de emésztésjavítónak is
Vigyázat, állapotos nők főzetként ne használják!
Zsálya
Fűszerként: húsok, vadak töltelékének ízesítője, a zsályás vaj az olasz tésztaételek remek kiegészítője
Főzetként: szorongás és izzadás ellen kiváló, de torokfertőtlenítésre és gyomorrontás ellen is ragyogó
Ez a lenyűgöző kiadvány fényképek, rajzok és leírások segítségével mutatja be a gyógynövények páratlanul gazdag világát: mindenre kiterjedő információkkal lát el a növényfajtákról, azonosításukról, gyűjtési idejükről, hatóanyagaikról, gyógyászati, kozmetikai és konyhai felhasználásukról. Bevezet az általános egészségügyi problémák házi orvoslásának titkaiba, receptgyűjteménye pedig megismertet azokkal az ételekkel, amelyeknek különleges összetevői a finom gyógynövények.
Leginkább a petrezselyemre hasonlít csipkézett levele, de illata egészen más, kissé ánizsos, semmivel össze nem téveszthető, szedéskor érdemes megdörzsölni az ujjaink között, hogy biztos turbolyával van dolgunk. Íze is kissé ánizsos, emlékeztet a friss korianderre, nagyon friss, tavaszi. Nem szabad hőkezelni – ebben is hasonlít a korianderre -, csak frissen, nyersen, felaprítva érdemes felhasználni, virágzásig érdemes szedni.
A magyar konyha is előszeretettel használta hajdanán a turbolyát, ezt bizonyítja, hogy több neve is létezik, hívják ugyanis zamatos turbolyának, borbulyának, olaszsalátának, Esztermagnak. Nem csak fűszernövényként használták, de készítettek turbolyával levest is, de ebbe is csak az utolsó pillanatban kerül bele, hogy friss, jellegzetes aromája megmaradjon.
Aki márciusban kimegy egy kicsit a természetbe, kikerülni sem tudja a turbolyát, ami hazánkban gyomnövényként nő mindenfele – kertekben, játszótereken, akácosok környékén, ligetes-erdős területeken. Szedjük bátran, ha kellemesnek találjuk az ízét, és szórjuk felaprítva salátába, leves vagy omlett tetejére, keverjük tejfölbe vagy sajtkrémbe, ízesítsünk vele párolt vagy sült zöldséget. Kimondottan jól illik szárnyasokhoz és tengeri halakhoz, citromos mártásokhoz, de készíthetünk belőle egy könnyű, tavaszi levest is.
Halakhoz is nagyon jól illik a turbolya
Tavaszi leves zamatos turbolyával
Hozzávalók:
Elkészítés: A vajat felforrósítjuk, meghintjük a liszttel, alaposan elkeverjük, és kis idő múlva felöntjük a zöldégalaplével, sózzuk, borsozzuk, és néhány percig főzzük. Közben a tojássárgákat a tejföllel elkeverjük, hőkiegyenlítéssel a leveshez adjuk. A citrom héját belereszeljük, levét belefacsarjuk, majd a tűzről levéve beleszórjuk a finomra vágott turbolyát. Azonnal tálaljuk.
A gulyásleves és a körözött szinte elképzelhetetlen nélküle, de káposztás és csülkös ételek is megkívánják – nemcsak íze, de a szervezetre kifejtett jótékony hatása miatt is. Keveset használjuk, pedig rendkívül egészséges fűszermag.
Kifejezetten sok vasat, kalciumot és foszfort, magnéziumot és cinket tartalmaz, de szinte fellelhető benne az egész vitaminskála: az A-, B-, C-, E- és K-vitamin. Jellegzetes illatát illóolaj-tartalmának köszönheti, illatáért, ízéért pedig a kavron vegyület tehető felelőssé, ami egyben méregtelenítő tulajdonságát is adja.
További jótékony tulajdonságairól itt olvashattok >>
A kapri a Földközi-tenger vidékén, a Mediterráneumban mindenhol megterem, sőt termesztik is. Egy-másfél méteres cserje, ami gyakran belekapaszkodik sziklafalba, Olaszországban járva gyakran láthatjuk épületek réseiben megkapaszkodva. A tövises növény – tövises kaprinak is hívják – virágbimbója a kapribogyó, termése pedig a szintén ehető kaprigyümölcs. Igénytelen növény, jól tűri a szárazságot, a forró sziklafalon például nem sok esővízhez juthat.
A növény éjszakára bezárja virágait, így a bimbókat hajnalban szüretelik, egyesével szedik le a cserjéről. Ahogy az olívabogyó, így a kapri is nagyon keserű nyersen, csak sós áztatás után válik fogyaszthatóvá, sőt finommá. Találhatunk belőle száraz, sózott fajtával, sós lében és olajban eltett változattal is. Az olajat finoman megfűszerezi, ezt használhatjuk utána salátaöntetbe, a sózott változatot mindenképpen le kell öblíteni fogyasztás előtt.
Viszonylag kis kiszerelésben kapható, mivel egyrészt nem olcsó a macerás előállítás miatt, másrészt úgyis csak kis mennyiséget érdemes használni belőle. Pizzára szórva hagyhatjuk egyben, de mártogatósba vagy salátába, köretbe felhasználva érdemes a kis bogyókat kissé összevágni. Remekül illik még halakhoz – például tonhalas tésztához, füstölt lazac mellé –, szárnyasokhoz, de bárányhúshoz is, sőt a tatárbifsztek egyik jellegzetes ízesítője is.
Érdekes – de logikus –, hogy a különféle méretben kapható kapribogyók közül a kisebb a finomabb, értékesebb és drágább, mert ez a zsengébb – pedig általában a nagyobbat hisszük jobbnak.
A kaprigyümölcs más tészta: ezt nem fűszerezésre használjuk, hanem inkább előételként vagy díszítőül. Leginkább egy csepp alakú zöld cseresznyére hasonlít, a belsejében sok-sok maggal, amelyek elrághatóak, nem kemények, de kellemesen roppannak a fog alatt. Az olajbogyóhoz hasonlóan kis tálkában kínálhatjuk aperitív mellé, de mediterrán módra sütött burgonya vagy hús mellé is tehetjük – hasonlóan sózzák és fűszerezik, mint a kapribogyót, így ízesíti is az ételt, nagyon finoman.
Kapris-kapros mártogatós
Hozzávalók: 2 dl tejföl, 2 evőkanál mascarpone, 1 evőkanál kapribogyó, 2 kis csemege uborka, 1 kis csokor kapor, 1 teáskanál mustár, csipet porcukor, kevés citromlé
Elkészítés: A csemege uborkát lereszeljük durvább reszelőn, a kapribogyót összevágjuk. A tejfölt elkeverjük a mascarponével, a mustárral, a porcukorral és kevés citromlével, majd beleforgatjuk a finomra vágott kaprot, az előkészített uborkát és kaprit.
Kicsit érlelhetjük hűtőben, majd mártogatósként kínáljuk grissini vagy hasábokra vágott zöldségekhez, de füstölt lazac és pirítós mellé is tökéletes szendvicskrémként.
1. Bazsalikom
Mindannyian ismerjük ezt a fűszernövényt, ami amellett, hogy ízletes, jó hatással van az emésztésre, tele van flavonoidokkal, amik segítenek megőrizni a sejtek szerkezetét. Ráadásul magas a K-vitamin-tartalma, ami erősíti a csontokat. Fogyasztható fűszerként, de salátákban is.
2. Fahéj
Korábban már írtunk a fahéj felhasználásáról itt, de most egy kicsit másra gondolunk. Nem elég, hogy csökkenti a vércukorszintet, gyulladáscsökkentő, megöli a baktériumokat és a gombákat, még a koleszterinre is jó.
3. Koriander
Hasonlóan a fahéjhoz, a koriander is jó hatással van a vércukorszintre és a koleszterinre, annyi különbséggel, hogy a szorongásra és a zsírok emésztésére is alkalmas. Húsételekhez őrölve mennyei!
További 7 fiatalító fűszerről olvashattok itt >>
Tudj meg mindent a fűszerekről!
A kis fűszerlexikonból megtudhatunk mindent, amit a fűszerekről tudni érdemes. Megismerhetjük a fűszerek eredetét és történetét. Megtudhatjuk botanikai jellemzőiket, előfordulásukat, hatóanyagukat és egyéb tulajdonságukat. Emellett a kötet ötleteket ad a konyhában és a gyógyászat terén való felhasználáshoz.
