Egy kényeztető, édes itóka mindig emeli az ünnepi pillanatok fényét, ez a csokis krémlikőr tökéletes koccintáshoz, de akár tiramisut, pohárkrémet vagy egy kis fagyit is megbolondíthatunk vele, isteni a délutáni tejeskávéba egy kuckózós napon… Sűrű és krémes, a legegyszerűbb vodkával is elkészíthető, viszont érdemes magasabb kakaótartalmú étcsokival készíteni, mert ez adja meg a lényegét, igaz, kerül bele még kakaópor és vanília is, sőt egy kevés kávé, aminek az íze nem igazán érződik, de kikerekíti a csokis aromákat.
Hihetetlenül egyszerű elkészíteni, az alapanyagokat csak össze kell melegíteni, az alkoholt pedig a végén, már a tűről levéve hozzákeverni. Jót tesz neki, ha legalább 1 éjszakát hagyjuk összeérni az ízeket, de hűtőben 3 hétig bátran eltartható. Fogyasztás előtt mindenképpen érdemes jól felrázni, mert a csoki benne besűrűsödik, és leül az aljára.
Hozzávalók:
Elkészítés: A vizet, a cukrot és a vaníliás cukrot egy lábasba tesszük, és tűzre téve felforraljuk, addig kevergetjük, míg a cukor teljesen felolvad. Hozzáadjuk a kakaóport és a kávét, elkeverjük, majd a felaprított csokoládét is hozzáadjuk, addig keverjük, míg felolvad, majd a tejszínt is hozzáöntjük, és forrpontig melegítjük.
A tűzről levéve hagyjuk egy kicsit hűlni, majd hozzáöntjük a vodkát, átkeverjük, és üvegekbe töltjük. A hűtőben tároljuk, fogyasztás előtt alaposan fölrázzuk.
A narancs héját gyakran használjuk sütemények, desszertek ízesítésére, a mandarinét viszont sosem, pedig édesebb és szelídebb, nagyon aromás, az illata is egészen más, és mennyeien passzol a csokoládéhoz. Mostanában ráadásul többféle mandarin is kapható, megjelent a vastagabb héjú, könnyen hámozható clemantine – vagy klemantin – és a marokkói eredetű, különösen édes és fűszeres tangerine fajta is.
A trüffelhez most csak a héját használtuk, előzőleg alaposan megmosva meleg vízben, majd lereszelve, és a csokigolyó tejszínes-vajas részével kicsit összefőzve. A golyóbis készítése egyébként nagyon egyszerű, de azért van néhány dolog, amire figyeljünk, hogy a csoki ne sérüljön a melegítéskor, ugyanis nagyon érzékeny jószág, gyorsan túlmelegszik, „megég” – ez nem azt jelenti, hogy ténylegesen, hiszen gőz fölött ez nem lehetséges, hanem azt, hogy a csoki szerkezete megváltozik, és már sosem lesz ugyanolyan jól kezelhető.
Jó hír, hogy légmentes dobozban zárva a hűtőben 10 napig is eltartható ez a trüffel, de le is fagyaszthatjuk, így 2 hónapig is jó, vagyis rákészülhetünk az év végi ünnepekre, ha vendégvárónak vagy gasztroajándéknak készítenénk ezeket az édes kis kényeztetős csokicsókokat.
Hozzávalók:
Elkészítés: A vajat és a tejszínt egy kis forralóba tesszük, hozzáreszeljük az alaposan megmosott mandarinok héját. Lassú tűzön kevergetve összeolvasztjuk, majd félretesszük.
A csokoládét tálba tördeljük, és vízgőz fölött, nagyon lassú tűzön kevergetve megolvasztjuk, amikor teljesen sima, levesszük a tűzről, hozzákeverjük a mézet és a mandarinos vajat, és egy spatulával szép simára összekeverjük. Hagyjuk hűlni, majd a hűtőbe tesszük néhány órára, hogy megkeményedjen.
A hideg trüffelmasszából 1,5 centis gombócokat formázunk. Ízlés szerint sima porcukorban, fahéjas vagy kakaóporos porcukorban, finomra vágott vagy reszelt csokiban megforgatjuk, majd a tenyerünkben kicsit megsodorjuk, majd még egyszer meghempergetjük a golyóbisokat, így nagyon szép egyenletes lesz a bevonat.
Hűvös helyen, jól záródó dobozban tároljuk.
Szőlőből lekvárt főzni nemigen lehet, mert kimagozni szinte lehetetlen, a héja megfőzve vastag és élvezhetetlen, de ha átpasszírozzuk, akkor mennyei édes zselé készülhet a lédús, aromás gyümölcsből. Tökéletes egy szelet vajas pirítósra, de nagyon jól passzol – ahogy a bor is – sajtok, pástétomok mellé, sőt különleges gasztroajándéknak is ideális azoknak, akik szeretik saját készítésű meglepetéssel meglepni szeretteiket.
A szőlő héjának és magjának magas pektintartalma már alapból garancia arra, hogy zselésedni fog ez a finomság, de ha nem akarjuk túl soká, kellő sűrűségig főzni az édes és fűszeres szirupot, akkor rásegíthetünk egy kis zselatinfixszel is – szebb színű lesz, gyorsabb is, és több értékes tápanyag marad benne. 1 kg szőlővel nem érdemes nekiállni, csak az arányok kedvéért szól az alábbi recept ennyi gyümölcsre.
Hozzávalók:
Elkészítés: A szőlőt leszemezzük, alaposan megmossuk, egy fazékba tesszük, és krumplinyomóval kicsit összetörjük. 1 dl vizet öntünk alá, és lefedve 30 percig főzzük, hogy a pektin kifőjön a héjból és a magokból. Ezután sűrű szitán átpréseljük, visszaöntjük a fazékba, hozzáadjuk a citromot 3 nagyobb darabban, a vékonyan levágott héját, a félbevágott és kikapart vanília belsejét és hüvelyét, a citrom kifacsart levét és a cukrot, és 15 percet takarékon főzzük, majd kivesszük belőle a citromhéjat és a vaníliahüvelyt, a zselatinfixet hozzákeverjük, és még 3–4 percig főzzük.
Sterilizált üvegekbe töltjük, lezárjuk, fejre állítjuk, és így hagyjuk kihűlni. Másnap mehet is a kamrapolcra – természetesen talpára állítva.
Hideg eljárással mindenki tud szappant készíteni, de azért ugyancsak rá kell készülni. Mivel az ártatlan konyhai kellékeken kívül, mint amilyen az olaj vagy a kókuszzsír, azért veszélyes anyagokkal dolgozunk, mint például az erősen maró lúg, szükséges némi védőfelszerelés és rákészülés is. Fontos azt is tudni, hogy nem gyors móka: maga a szappan elkészítése nem különösen időigényes, de a formákba öntött, még folyós szappannak legalább 24 óra megkötési időre van szükség, és csak további 4 hét múlva használható, amíg a kémiai folyamatok végleg lezárulnak: előtte maró hatású lehet!
Aki komolyan eljátszik a gondolattal, hogy belevág, érdemes egy 2-3 órás tanfolyamra elmennie, ahol szakértő irányításával lehet kipróbálni, rengeteg tippet kaphatunk illatosításra, színezésre, díszítésre, formázásra…
Az alaprecepthez 1 kg zsiradékhoz 33 dkg oldószer és 13 dkg lúg az arány, vigyázat, ebből azért 1,5 kg szappan lesz, ez rengeteg, főleg azért, mert majd ki kell öntögetni kis formákba, szóval rá kell készülni, de simán felezhető, harmadolható az adag!
A chutney (ejtsd: csátni) mindig tartalmaz hagymát, karakteres fűszereket, egy kis cukrot és ecetet, valamint gyümölcsöt és/vagy zöldséget. Nem desszerthez való, inkább sós fogások izgalmas kiegészítője. Pástétomok, sonkák, sajtok, frissen sült húsok, steakek, grillezett halak, húsok, sajtok remek társa. ÍZORGIA!
Forrás: iStock
Ha zöldségből készítjük, a cékla, a sütőtök, a répa, a cukkini nagyon jó alap, remek hozzá a mazsola, az aszalt barack, a datolya, de gyümölcsből is jól működik a fűszeres, pikáns, édes-sós-savanyú mártásféle. Bármilyen gyümölcs lehet az alapja, amiből amúgy is szoktunk lekvárt főzni, de még az alma, körte is tökéletes hozzá.
A legegyszerűbb natúr csirkemellet is felvidítja egy kanálnyi chutney, mennyei pástétomhoz, érett sonkához, sajtokhoz, de gasztroajándéknak is tökéletes a házi, fűszeres, pikáns lekvár. Most egy körtés receptet mutatunk.
Hozzávalók:
Elkészítés: A körtéket négybe vágjuk, magházukat kivágjuk, meghámozzuk, majd a körtét felkockázzuk. A hagyma külső héját lehúzzuk, félbevágjuk, majd vékony cikkekre, szálasra vágjuk.
A vajat egy serpenyőben felhevítjük, rádobjuk a hagymát és a körtét, kicsit karamellizáljuk, megszórjuk a kurkumával és a korianderrel, valamint a finomra vágott csilipaprikával, majd a cukorral, meglocsoljuk az ecettel, hozzáadjuk a mazsolát és a szegfűszeget, ráfacsarjuk a citrom levét, hozzáreszeljük a gyömbért, sózzuk, borsozzuk, majd kevés vizet öntünk alá, és 5-6 percig pároljuk fedő alatt.
Sterilizált kisebb üvegekbe merjük, lezárjuk, fejre állítva hagyjuk 10-15 percet, majd száraz dunsztba tesszük, és legalább 1 napig ott tartjuk, majd a kamrapolcra helyezzük.
Világbajnok és nagyon krémes likőr a Baileys, amit otthon is könnyedén elkészíthetünk, csak sűrített tej, tejszín, kis instant kávé, pici vanília és wiskey kell hozzá. Egy turmixgépben 2 perc elkészíteni, és a hűtőben 30 napig is eláll a házi változat, ha tartós, úgynevezett UHT tejszínnel készítjük.
Adhatjuk ajándékba, ami személyessé és meghitté teszi az ünnepet, kínálhatjuk jégkockával ünnepi koccintáskor, de különleges alkalmakkor tejeskávét, cappuccinót is felvidíthatunk vele kuckozós vagy csajos estéken, karácsonyi készülődéskor. Nagyon egyszerű és isteni finom, csak elég becsapós, több alkohol van benne, mint elsőre érezzük – mértékkel fogyasztandó!
Hozzávalók:
Elkészítés: Az összes alapanyagot turmixgépbe tesszük, az instant kávét érdemes egy kevés wiskey-vel előzőleg elkeverni, hogy teljesen feloldódjon, és alaposan összemixeljük.
Üvegekbe töltjük, és a hűtőben tartjuk. Azonnal is fogyasztható, de másnaptól finomabb, amikor az ízek összeérnek. 30 napig hűtőben eltartható!
Lágy csokoládé, krémes mogyoróvaj, egy kis méz vagy juharszirup, néhány papírkosárka vagy szilikon muffinforma kell csak ehhez a nagyon izgalmas nyalánksághoz, egyszerűbb, mint bármilyen bonbon, és egyáltalán nem szokványos. A pörkölt földimogyoróból készülő mogyoróvaj kicsit sós és édes is egyszerre, nagyon jól passzol a csokoládé lágyságához, és ma már szinte minden nagyobb élelmiszerboltban beszerezhető, de akár házilag is elkészíthető nagyon egyszerűen.
Ha ajándékba szánjuk, érdemes hozzá beszereznünk színes papírból vagy fóliából készült kosárkákat, csinosabb és kevésbé sérülékeny így, és akár már most elkészíthető, mert a hűtőben hosszú ideig, akár egy hónapig is bátran eltartható légmentes dobozba zárva – csak arra ügyeljünk, hogy túlzottan rá ne járjunk, és idő előtt el ne fogyjon. 😉
Hozzávalók:
Elkészítés: A mogyoróvajat mikróban vagy gőz fölött kicsit meglágyítjuk, hozzáadjuk a mézet vagy juharszirupot, simára keverjük. A csokoládét felaprítjuk, és ezt is megolvasztjuk mikróban vagy vízgőz fölött, simára keverjük.
Papírkosárkákba, muffinkapszlikba vagy szilikon muffinformába kanalazzuk a csoki felét, elkenjük, hogy kicsi az oldalára is kerüljön, tálcára rakjuk, és a hűtőbe – vagy ha hideg van kint, akkor az erkélyre – tesszük 15 percre. Ezután elosztjuk rajtuk a mogyoróvajat, elsimítjuk, újabb 15 perc hűsölés következik. A maradék csokit újra megolvasztjuk, és elosztjuk a tetejükön, finoman a konyhapulthoz ütögetjük, hogy simán elterüljön, majd még fél órát hűtjük.
Ízlés szerint kinyomkodhatjuk a formából, ha szép papírkosárkában készítettük, akkor hagyhatjuk így is. Jól záródó dobozban a hűtőben tároljuk, fogyasztás előtt 15 perccel érdemes kivenni, hogy lágyabb, krémesebb legyen.
Hogy miért jó a májpástétom? Például azért, mert a céges vagy baráti buliba könnyedén elvihetjük csatos üvegben, mert ha mi magunk várunk vendégeket, akkor egy kis pirítóssal, brióssal, kaláccsal kínálva tökéletes falatka, mert előre elkészíthető, és ha a tetejét vékony zsírréteggel lezárjuk, akkor hetekig bármikor előkapható a hűtőből, mert csinosan csomagolva, esetleg egy üveg hagymalekvár társaságában tökéletes gasztroajándék, és mert kiadós, gyors, selymes, zamatos, abbahagyhatatlanul finom.
Ez a változat nagyon egyszerű, a fűszerezésnek köszönhetően ünnepibb és nagyon krémes – alma, fehérbor és rozmaring ízesíti, az egész összepárolva, majd egy kis zsírral selymesre turmixolva őrülten finom ízkombinációt alkot, gyakorlatilag abbahagyhatatlan. Aki nem szeretne zsírt használni, helyettesítheti vajjal is, vagy a rozmaring helyett kicsit kevésbé karakteres kakukkfűvel is készítheti, azzal is mennyei!
Hozzávalók:
Elkészítés: A csirkemájat megtisztítjuk, az inas részeket eltávolítjuk, és a májat kisebb darabokra vágjuk. A hagymát és az almát meghámozzuk, a hagymát szálasra vágjuk, az almát kicsumázzuk, és vékony cikkekre vágjuk.
Egy serpenyőben 1 evőkanál zsírt megolvasztunk, közepes lángon megfonnyasztjuk és kissé karamellizáljuk benne a hagymát, hozzáadjuk a rozmaringot és az almát, és 4-5 percig előpuhítjuk, majd mehet bele a csirkemáj, és időnként megkeverve 10 perc alatt megsütjük, majd meglocsoljuk a borral, és nagyobbra véve hagyjuk, hogy nagy része elillanjon.
A májból kipecázzuk a rozmaringot, sózzuk, borsozzuk, és az egészet áttesszük egy aprítóba, hozzáadunk 1 evőkanál zsírt, és nagyon krémesre, selymesre összemixeljük.
Üvegekbe tesszük, hagyjuk kihűlni, majd olvasztott zsírt öntünk a tetejére, hogy légmentesen lezárjuk. Mehet a hűtőbe – vagy ajándékba! Fogyasztás előtt érdemes fél órával korábban kivenni, hogy kenhetőbb és intenzívebb ízű legyen.
A gyömbérről tudjuk, hogy egy elképesztően jótékony hatású, csodás fűszer, immunerősítő, a baktériumok ellen tisztító, fertőtlenítő hatással bír, emellett serkenti az anyagcserét és élénkítő hatású, így torokfájás, köhögés, megfázás, hasfájás, puffadás esetén – vagy megelőzésére – is nagyon jól működő természetes gyógyszer. És mindehhez még finom is, egyszerre csípős és friss, édes és sós ételekhez is jól passzol, kandírozva pedig egyszerűen mennyei!
A kandírozás tulajdonképpen nagyon egyszerű, de kicsit időigényes, sok dolgunk viszont nincs vele – a végeredmény pedig egyrészt egy nagyon finom édes rágcsa, ami még egészséges is, kristálycukorban vagy csokiban megforgatva szuper gasztroajándék, melléktermékként pedig egy sűrű gyömbérszirupot kapunk, ami teába, forró csokiba, turmixba téve is remek, és benne van mindkettőben a gyömbér rengeteg jó tulajdonsága és pazar aromája.
Hozzávalók:
Elkészítés: A gyömbért meghámozzuk – érdemes a gumókat eltördelni, akkor könnyebb a dolgunk, a pucolást sokan kapargatva, mások késsel vékonyan hámozva preferálják, kinek mi jön be, a vékony hámozás szerintünk gyorsabb és hatékonyabb. A gyömbért leöblítjük, majd kb. 1-1,5 centis kockákra vágjuk. Lábasba tesszük, felöntjük annyi vízzel, hogy bőven ellepje, tűzre téve felforraljuk, majd takarékra véve 35 percet főzzük, majd leszűrjük.
Az így kapott gyömbér kb. 45 dkg, amit visszateszünk a lábasba, hozzáadjuk a cukrot, a csillagánizst vagy a szegfűszeget, a citrom kifacsart levét és 1,5 dl vizet, és tűzre téve lassan főzzük kis lángon kb. 40 percet, időnként megkeverve. Amikor kezd sűrűsödni, érdemes sűrűbben kevergetni, majd szűrőkanállal kivéve és alaposan lecsöpögtetve sütőpapírra szedjük, elterítjük, és 1 napig hagyjuk szikkadni, majd kristálycukorba vagy olvasztott csokiba forgatjuk, hagyjuk még kicsit száradni, szikkadni, megdermedni.
Csinosan csomagolva gasztroajándéknak tökéletes, jól záródó üvegben vagy dobozban hosszan eltartható, a „melléktermék” szirup üvegbe zárva, hűtőben 3-4 hónapig vígan elvan – teába, turmixba, forró csokiba téve is remek, méz helyett is használható sütibe, zabkásához, bármihez…
Sima ropi – vagy más néven sós rúd – és kétféle csoki szükséges hozzá, és pár perc alatt nagyon mutatós és izgalmas finomság készülhet, a magunk örömére vagy saját készítésű gasztroajándéknak apró figyelmesség gyanánt Mikulásra vagy karácsonyra kollégáknak, barátoknak. Ha jól kidermesztjük hűtőben, akkor könnyen csomagolható átlátszó celofántasakba, egy masnival átkötve szemet gyönyörködtető kis csomaggá varázsolható.
Most étcsokival és fehér csokoládéval készült, de a dekoráláshoz használható cukorgyöngy vagy csokidara, kókuszreszelék, szezámmag vagy mandulapálcikák is, ha fehér csokiba mártjuk, akkor chiamag vagy mákszem is pöttyözheti kívülről, akár egyszerre is készíthetünk többféle finom csokis ropit.
Hozzávalók:
Elkészítés: A csokikat feltördeljük, és külön-külön tálba tesszük. Az étcsokit gőz fölött vagy a mikróban 2 x 1 perc alatt 700 watton felolvasztjuk, simára keverjük, majd átöntjük egy pohárba. A ropikat megmártjuk benne, majd sütőpapírral fedett tepsire rakosgatjuk, betesszük a hűtőbe vagy ki az erkélyre, hogy megdermedjen.
Közben a fehér csokit is megolvasztjuk, majd a már megdermedt csokis ropikat egy kanál segítségével megcsíkozzuk, és hagyjuk ezzel is megdermedni.
Celofántasakba csomagolva ajándéknak, pohárba állítva vendégvárónak is tökéletes.
Itt a december, kezdődik az advent és a karácsonyi készülődés, az év végi finomságok tervezésének és készítésének időszaka, és érdemes időben ráhangolódni és nekikezdeni, mert ha minden a végére marad, akkor csak bosszankodunk. Arra gondoltunk, hogy mostantól egyszerű, kezdők számára is könnyen kivitelezhető gasztroajándék-ötleteket mutatunk, ami segítség lehet az ünnepi készülődésben – elsőként pedig a mennyei és pofonegyszerű trüffelgolyóra esett a választás.
A klasszikus receptúra szerint a trüffel tejszínnel és vajjal gazdagított csokoládébonbon, ami magas kakaótartalmú csokival készül, ám ebben a változatban vegán és mentes, étcsokoládé és kókuszkrém kell hozzá, illetve a hempergetéshez némi kakaópor. Ez természetes az alap, ami rengeteg módon ízesíthető és variálható, nyugodtan be lehet vetni fantáziát és kreativitást! Megbolondíthatjuk a kis csokibonbonokat csilivel, őrölt gyömbérrel, fahéjjal, adhatunk hozzá reszelt narancshéjat, valamilyen likőrt vagy rumot, esetleg kávét, de akár aprított mogyoróval, mandulával, kókuszreszelékkel is gazdagíthatjuk, sőt a hempergetéshez is használhatjuk ez utóbbiakat. Rengeteg lehetőséget rejt, elronthatatlan és isteni!
Hozzávalók:
Elkészítés: Az étcsokoládét apróra vágjuk. A kókuszkrémet egy kis lábasba tesszük, forrásig hevítjük, majd a tűzről levéve hozzáadjuk a csokoládét, és lefedve 5 percre félretesszük, hogy a csoki fellazuljon, majd simára keverjük, és egy műanyag edénybe öntjük, elsimítjuk, és ha kicsit hűlt, akkor hűtőbe tesszük 3-4 órára, hogy kellően megdermedjen.
A masszából teáskanálnyi adagokat veszünk, és kézzel golyóbisokká formázzuk, majd kakaóporban meghempergetjük. Azonnal fogyasztható, vagy jól záródó dobozba téve mehet a hűtőbe, ahol kb. 10 napig eltartható. Fogyasztás előtt negyed órával érdemes kivenni, hogy selymesebb, lágyabb, puhább legyen a trüffel.
Mézeskalácsot sokan sütnek díszítési szándékkal, de más süti is lehet mutatós. Ezek a cukorablakokkal készülő omlós vajas kekszek fantasztikusan mutatósak, főleg akkor, ha fény világít át rajtuk, mondjuk a karácsonyi fényfüzérről. Tehetjük karácsonyfára, asztali adventi dekorra, de akár ajándékra ráfűzve is rögtön egyedivé teszi a meglepetésünket.
Ezekhez a kis gyönyörűségekhez egy nagyon egyszerű tésztára és egyszerű, sima, töltetlen savanyú cukorra van csak szükség, kézügyességet és gyakorlatot sem igényel, és a legegyszerűbb szíves, csillagos, körformákkal is nagyon mutatós lesz. A savanyú cukrot színenként szétválogatva, zacskóba téve klopfolóval porrá kell törni, és ezt szórni a sütik közepébe. Készíthetünk egyszínű vagy színátmenetes kekszeket is, és ha nem dekornak szánjuk, akkor érdemes a tésztát egy kis citrom- vagy narancshéjjal, vaníliakivonattal ízesíteni.
Hozzávalók:
Elkészítés: A lágy vajat keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a cukrot, elektromos robotgéppel simára keverjük, majd hozzáadjuk a tojást és egy kevés lisztet, folyamatosan adagoljuk hozzá az összes lisztet, amíg tésztává összeáll. Gombóccá formázzuk, kicsit ellapítjuk, frissen tartó fóliába csomagoljuk, és hűtőben 1 órát pihentetjük.
Közben a cukorkákat színek szerint szétválogatjuk, zacskóba tesszük, és klopfolóval apróra, szinte porrá törjük.
A pihentetett tésztát kézzel kicsit átdolgozzuk, hogy a kézmelegtől kicsit felpuhuljon, majd ellapítjuk, és két sütőpapír között fél centi vékonyra kinyújtjuk. Ízlés szerinti formákkal kiszaggatjuk, majd mindegyik belsejét is kiszúrjuk egy kisebb formával. A leeső tésztát eltávolítjuk, összegyúrva újra felhasználjuk. A formákat sütőpapírral fedett tepsire tesszük, a közepükbe porrá tört cukorkát szórunk úgy, hogy teljesen kitöltse a lukat, de a tésztára ne kerüljön. Ha szeretnénk majd felakasztani dísznek, akkor egy szívószállal lukat szúrunk ki a tésztából.
180 fokos sütőbe toljuk, és 10 perc alatt megsütjük, időközben figyeljünk rá, hogy szép világos maradjon a tészta, de a cukorkristályok teljesen felolvadjanak, és üvegszerűen áttetszővé süljenek. A sütőből kivéve hagyjuk teljesen kihűlni, a cukrot pedig megszilárdulni. Utolsó lépésként pedig szalaggal vagy színes madzaggal felfűzzük, ha dekorációként a fára vagy fenyőágra tennénk, csomagra kötnénk.
