1. Könnyedebb, lazább szerkezetű és fehérebb lesz a rizs, ha főzéskor egy teáskanálnyi citromlevet adunk hozzá.
2. Tovább friss marad bármilyen zöldfűszer, ha a szárrészüket először nedves konyhai papírtörlővel, majd frissen tartó fóliával körbetekerjük, és így tesszük a hűtőbe.
3. A kellemetlen káposztaszagot megelőzhetjük főzéskor, ha egy kis darabka gyömbért adunk a fejes káposztához vagy a kelkáposztához, amit tálalás előtt egyszerűen eltávolítunk.
4. Ha egy ételhez csak fél fej hagymára van szükség, akkor úgy vágjuk félbe, hogy a gyökeres rész egyben maradjon, majd dobozba téve tegyük a hűtőbe: így tovább friss marad.
5. A karfiolt úgy tudjuk hófehéren megőrizni a főzés során, ha egy kis tejet adunk a főzővizéhez, így nem színeződik el.
6. Ha sütéskor alufóliát használunk, bosszúságot okoz, ha az az ételhez ragad. Ezt megelőzhetjük, ha egy kis hideg vajjal átkenjük a fólia felületét, vagy olajsprével megspricceljük ott, ahol érintkezhet az étellel.
7. A felesleges zsiradékot úgy tudjuk egy levesből vagy szószból a legegyszerűbben eltávolítani, ha 2-3 jégkockát dobunk bele: a zsiradék az olvadó jégkocka köré gyűlik, és egy kanállal könnyedén kiemelhetjük.
8. A fűszerek, és különösen a piros színűek, így a fűszerpaprika is, tovább megőrzik aromáikat, ha légmentesen lezárva a hűtőben tároljuk – így se nedvességet, se szagokat nem szívnak magukba, de illat- és színanyagaik is megőrződnek.
9. A sajtok kiszáradását megelőzhetjük, ha vékony vajréteget kenünk a vágott felületre, így tesszük dobozba, majd hűvös helyre.
10. Befőzéskor nélkülözhetetlen az üvegek és tetők sterilizálása: ezt a legegyszerűbben úgy végezhetjük el, ha tisztára mossuk, hagyjuk megszáradni, majd egy tepsibe tesszük, és 110 fokos sütőbe toljuk 30 percre.
Szuper rágcsálnivaló, édes, de nem hizlal, és ha van hozzá elég türelmünk, igazán ropogósra készíthetjük, pofonegyszerű, és ha egyszerre sok almánk van, remek módszer, hogy megőrizzük, feldolgozzuk későbbre. A megmosott almákat egész egyszerűen vékonyan, kb. 2 mm-es szeletekre legyaluljuk, majd sütőpapírral fedett tepsikre rakjuk úgy, hogy ne legyenek fedésben. Ha szeretjük, meghinthetjük kevés őrölt fahéjjal, és 100 fokos sütőbe toljuk. Légkeverés mellett 1 órát szárítjuk, majd megforgatjuk az almaszeleteket, és még 1 órát szárítjuk. A sütőből kivéve hagyjuk kihűlni és még jobban megszikkadni, fogyaszthatjuk is, vagy jól záródó dobozban, üvegben tároljuk.
Az almakompót gyerekkori klasszikus sokunk számára, mostanában pedig nagyon kiment a divatból. Remekül felhasználható hozzá a nem annyira szép vagy apróbb szemű alma, egész kevés cukor is elég hozzá, de akár édesíthetjük maréknyi mazsolával, pár szem datolyával, alternatív édesítőkkel. A meghámozott és felkockázott almához a főzővízbe tehetünk 1-2 szelet citromot, kis fahéjat, szegfűszeget vagy csillagánizst, ki mit szeret. Pár perc főzés elég neki, amikor már kezd üvegesedni az alma, el is zárhatjuk, majd langyosan, hidegen kínáljuk.
Az almakompót továbbgondolt változata az almaszósz, vagyis a pürésített kompót. Nagyon finom magában egy kis fahéjas joghurttal, tehetjük zabkására, adhatjuk sültek mellé szószként, de egyes desszertekben kiválthatja a tojást vagy épp a zsiradékot is, mint ennél az isteni keksznél vagy ennél a vegán palacsintánál.
Az almakompót egy részét felhasználhatjuk limonádéhoz is, vízzel felhígítva, kis citrommal ízesítve – sokkal egészségesebb, mint bármilyen üdítő, és tényleg nagyon finom.
Sült alma
A sült alma is remek módja ennek a szuperegészséges őszi gyümölcs felhasználására. Egy kis mézzel, citrommal meglocsolva, kicsumázva mehet a sütőbe, tehetünk bele diót, mogyorót, de akár meg is tölthetjük egy kis fahéjjal és mézzel elkevert túróval. Egyszerű, kiadós, egészséges – és ezer módon variálható!
Mint minden növény, a fűszernövények is lehetnek egynyáriak vagy évelők. Az egynyáriakat ősszel gyökerestől kidobjuk, az évelők viszont a téli tetszhalál után tavasszal újra kihajtanak. És, persze, vannak örökzöldek is, melyek a hazai teleket nem bírják a szabadban, de ha a lépcsőházban vagy hűvösebb szobában átteleltetjük őket, egész évben jól érzik magukat.
Hova ültessük?
Akár a virágágyba a dísznövények közé, akár cserépbe, ládába, balkonládába, vödörbe ültetjük, a fűszernövény jól fogja érezni magát. Többségük mediterrán országból származik, ezért a napos, száraz helyet kedveli, ahol nem pang a víz. A termőföld lehet sima virágföld, a lényeg, hogy jó zsíros, fekete föld legyen. Ha túl sok tápanyagot kapnak, bár gyorsabban nőnek, de nem lesz olyan finom az aromájuk. A nedves talajt kedveli viszont a menta és a petrezselyem, ráadásul ezek az árnyékot is jól bírják.
Magról vagy palántáról?
Bátrabbak magról is ültethetik a növénykéket, de ebben az esetben a kis palántát fokozatosan (eleinte árnyékolóval) kell majd kiszoktatni a szabadba, ne érje azonnal tűző napsütés. A közértekben, kertészetekben kapható, kifejlett fűszernövényekkel kisebb a rizikónk, de hazaérve ültessük át őket nagyobb cserépbe, jobb földbe.
Vigyázat!
Fagyasztva is finom marad
Ha gazdag a termés, zacskókban vagy tárolódobozokban le is fagyaszthatjuk a fűszernövényt, vagy akár illatos, pikáns olajat is készíthetünk belőle, mellyel megbolondíthatjuk a grillezett sültet vagy a salátát.
Tipp:
Fokhagymás olaj
Tegyünk egy kis üvegedénybe olívaolajat, dobjunk bele 2-3 gerezd megpucolt fokhagymát és 4-5 levél bazsalikomot. Hagyjuk pihenni 1-2 napig, majd használjuk fel akár egy olaszos spagetti ízesítéséhez, akár a paradicsomsalátánkhoz, melyet lilahagymából, paradicsomból olívaolajjal készítünk, és bazsalikommal, sóval, borssal ízesítünk.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO szerint évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer megy kárba, és bár az európai és észak-amerikai országoknak majdnem kétszer annyi ennivalója van, mint amire a lakosságuknak szüksége van, a világon mintegy egymilliárd ember alultáplált. Az élelmiszer-pazarlás csökkentése nem csak a jobb élelmiszer-ellátottságot eredményezne, de jelentős környezeti hatásai is lennének, mivel a hulladékká váló élelmiszer gyártásához felhasznált erőforrások is felszabadulnának. Mivel a Magyarországon keletkező élelmiszer-hulladék legnagyobb része a háztartásokban gyűlik össze, ezért érdemes átgondolni napi rutinunkat, és megszívlelni az alábbi 5 tippet.
Vásároljunk tudatosabban!
Sokszor előfordul, hogy egy recepthez csak egy kávéskanál kell valamiből, de meg kell hozzá vennünk az egész kiszerelést. Keressünk olyan boltokat, amelyekben darabszámra és kis mennyiségben is vásárolhatunk, így minden zöldség és gyümölcs frissen kerül az asztalra, és nem kell bajlódni a megmaradt ételek lejáratával sem. Szerencsére vannak már erre szakosodott cégek is, amelyek pont annyit csomagolnak, amennyire az adott ételhez szükség van, és még a kiméréssel sem kell bajlódni.
Rendszerezzük otthon az ételt!
Ha logikusan építjük fel a hűtőszekrény tartalmát, akkor kisebb a valószínűsége, hogy véletlenül találunk valami ősrégi dolgot, ami már gyakorlatilag kimászik a hűtőből. Mindig helyezzük az újonnan vett termékeket a hátsó részekbe, és hagyjuk elöl a közeli lejáratú termékeket.
Tároljunk okosan!
Nem fogy el a vacsora? Semmi gond, csak ne dobjuk ki, ne hagyjuk elöl a fél tányér ételt, hanem tegyük át egy légmentesen zárható edénybe. Mennyivel jobb lesz másnap elővenni a maradékot egy fáradt munkanap után abban a tudatban, hogy nem kell főzni, hiszen van még melegíthető maradék. A kibontott, száraz élelmiszereknek pedig tartsunk otthon mindenféle címkés bödönt, üvegcsét, klipszet és gumit, amelyekkel hosszan tárolhatóvá és molymentessé tehetők az élelmiszerek.
Tapasztaljuk ki, mennyi kell a tökéletes adaghoz!
Előbb-utóbb mindenki ráérez főzés közben, hogy mi az a mennyiség, ami megfelelő az adott ételhez és a gyomorkapacitáshoz egyaránt. Ha például egy csomag tasakos rizs túl sok, és az utolsó pár kanál mindig a szemetesben végzi, akkor érdemes másféle kiszerelésben megvásárolni.
Annyit főzzünk, amennyi elfogy!
Nem baj az, ha egy héten egyszer nagybevásárlást tartunk, csak nehogy a nyakunkon maradjon a fele cucc, ami a kosárban landol. Erre a legjobb megoldás, ha már az elején felcímkézve és dátumozva tesszük a mélyhűtőbe azt, amiből sok van otthon. Meglepő módon a húsokon kívül a kenyeret is remekül le lehet fagyasztani: utána elég kiolvasztani vagy a pirítóba tenni. Alkalmas továbbá a hűtési hadműveletre a spenót, a bogyós gyümölcsök és az érett banán is.
Forrás: Falatozz.hu
A francia sajtmester a Pannontej Zrt. meghívására érkezett hazánkba, előadásán nagy hangsúlyt kapott a hagyományos sajtkészítés és a modern technológiai megoldások ötvözetének fontossága. Az ő pontokba szedett tanácsait követve magunk is értőbb és elkötelezett sajtfogyasztóvá válhatunk.
1. Tiszteld a természetet!
A természet gyönyörű körforgásának eredménye az ízekben gazdag sajt is. Egy jó körülmények között tartott tehén jó minőségű tejet ad, melyből könnyű kiváló sajtot készíteni. Becsüljük meg hát a termést adó földet, a haszonállatot és gondozója áldozatos munkáját is. Igyekezzünk helyi termesztésű vagy helyben készült ételeket fogyasztani.
2. Tradícióban a tudás
A XXI. századi ember életkörülményei jelentősen megváltoztak az elődökéhez képest. Természetes, hogy a társadalmi fejlődés az étkezési kultúra változását is magával hozza. A modern sajtgyártás viszont csak akkor képes magas színvonalú és kiváló ízű sajtokat alkotni, ha a sajtkészítés több évszázados hagyományaiból merít ihletet. Olyan gyártók termékeit fogyasszuk, akik korszerű technológiai megoldásokkal, de a régi, gazdag sajtkészítési hagyományok átültetésével készítik el termékeiket.
3. A praktikus és az ínycsiklandó találkozása
A megfelelő ízélmény nagyban múlik a csomagoláson is. A visszazárható műanyag csomagolások lehet, hogy első látásra kevésbé vonzóak, viszont sokkal tovább megőrzik a sajtszeletek ízét és állagát. Nem elhanyagolható tulajdonság ez, hiszen egy fárasztó nap végén senki nem szereti, ha egy hűtő ízű, kiszáradt sajttetem a vacsorája.
4. Először kóstolj!
A sajtok kóstolása a látvánnyal kezdődik, és a szaglással, tapintással folytatódik. Ha kicsomagolás után egyből nagy falatokban megesszük a sajtot, akkor szegényebbek leszünk azokkal az élményekkel, melyek valódi kulináris kalandozássá változtatják az étkezést.
5. Eredeti ízében az igazi
A legtöbb sajtnak nem áll jól a konyhai feldolgozás. A legnagyobb ízélményt akkor adják, ha jó minőségű, friss alapanyagokkal együtt fogyasztjuk őket. Vékonyan vajazott ropogós kenyér, egy szelet sajt, friss menta, bazsalikom, paradicsom és egy csipetnyi frissen őrölt bors: kész is az isteni vacsora!
6. Nem kell különleges alapanyag
A nagyszerű kulináris élményhez nem kell különleges alkalom vagy speciális, nehezen beszerezhető, drága alapanyag. Egy dolog viszont nélkülözhetetlen: a kreativitás. Vásároljunk helyi, az idénynek megfelelő alapanyagokat, és bátran párosítsuk össze! A savasabb bogyós gyümölcsök még jobban kihozzák a sajtok gyümölcsös ízét, a rusztikusabb hozzávalók pedig az erősebb ízekhez passzolnak. Fogyaszd könnyű ebédnek, készíts belőlük vendégváró hideg vagy melegszendvicseket, vagy gyors családi vacsorát.
7. Annyi mindent nem szerettem még…
Légy nyitott az új ízpárosításokra. Legyen a kedvenc sajtod az, amit még nem kóstoltál! Próbáltál már almával camembert sajtot, zsenge újhagymával nagylyukú sajtot, sült paprikával pedig olvadó, mégis karakteres sajtot? Itt az idő, hogy megkóstold! És még annyi minden mást is. Ne várj holnapig….
Forrás: Sajtbisztro.hu
1. Húsnál bízz a szimatodban!
Ha friss marhahúsra van szükségünk, akkor ügyeljünk rá, hogy élénkvörös színű húst válasszunk. Mivel a friss és kevésbé friss árunak egyaránt jellegzetes, könnyen megkülönböztethető aromája van, a hagyományos húsboltokban, hentesnél vagy a piacokon akár meg is szagolhatjuk a húst. Ha az árus ezt nem engedi, az már önmagában árulkodó lehet.
2. A saláta legyen friss és ress!
A saláta rendkívül kényes, gyorsan romló termék, így a boltban kiemelten fontos, hogy a frissességet ellenőrizzük. A saláta hűtve szállítandó áru, a fonnyadt levelekről ezért ránézésre is könnyen észrevehetjük, ha a hűtés a beszerzési folyamat során bárhol megszakadt, és a termék romlásnak, fonnyadásnak indult. Ha vizesedések láthatóak a csomagolt zöldségen, és a saláta torzsájának vágási felülete elszíneződött, hiába van még esetleg több nap hátra a szavatossági időből, nem érdemes megvásárolni. Ezzel szemben nyugodtan betehetjük a kosárba a lejárathoz közeli terméket, ha látjuk rajta, hogy még friss, mert megfelelően szállították és tárolták.
3. Paradicsomi állapotok: piros, sárga, kicsi, nagy
Koktél-, sárga- vagy zöldparadicsom: egyre többféle típussal találkozhatunk a boltokban, piacokon. Első ránézésre nehéz arra következtetni, hogy az adott formájú és színű paradicsomtól milyen ízt várhatunk és melyik ételhez illik, de az biztos, hogy igazán jó ízű az érettség tökéletes fokán lévő termés lesz. Érdemes figyelni, hogy milyen fajtájú paradicsomot választunk, mert ha egy típus íze megtetszik, később könnyebb lesz a polcokon újra megtalálni.
4. A tojásnál legyünk profi kódfejtők!
A magyar tojást a HU jelzésről ismerhetjük fel, míg a kód első száma a tyúkok életkörülményeibe avat be. A 3-as jelöli a kedvezőbb ára miatt Magyarországon legkeresettebbnek számító ketreces tojást. Ha fontos számunkra a tyúkok jólléte, a Mekihez hasonlóan válasszuk inkább a 2-es kóddal jelölt mélyalmos tojást, vagy a szabad tartásból (1), illetve ökológiai gazdálkodásból (0) származó terméket.
5. Tároljunk ügyesen!
A tökéletes alapanyagok kiválasztása után az sem mindegy, hogyan tároljuk őket, vagy visszük haza.
A magyar termelők évente több mint 1000 tonna salátával és zöldséggel, 600-800 tonna marhahússal és közel 2 millió darab tojással látják el a hazai és régiós McDonald’s-éttermeket.
Forrás: McDonald’s
Sokan a klasszikusokat kedvelik, a hagyományos ünnepi tortákat, mi viszont lenyűgözve és széles mosollyal ámulunk és bámulunk a fiatal gasztroblogger, Sabján Adrienn tortáit látván. Nem cukrász, de elképesztő tortákat készít, kreativitása és kézügyessége nem ismer akadályokat – bármilyen tortát elkészít, ha elég kihívást érez benne. Süsü, a sárkány, sminktáska, pörkölt vagy gulyás – de torta! A megszólalásig hasonlít az eredetire, de minden édes, finom, és ha első ránézésre csalóka is, de felvágva isteni torta. Meghökkentő és zseniális tortáit itt találjátok >>
Ámuldozzatok velünk, hát nem lenyűgöző?
A világ legegyszerűbb dolgának gondoljuk a konyhakés használatát, de valójában elég összetett és rutint is igénylő feladat, gondoljunk csak arra, amikor egy szakácsot nézünk dolgozni: milyen hihetetlenül gyorsan vágja, aprítja a dolgokat, mintha gyerekjáték lenne, pedig rengeteg gyakorlat, technika és seb, igen, sérülés is van mögötte. De ez nem kötelező, elég, ha hallgatunk a tanácsaikra, és megfogadjuk azokat.
Bár a kapható késkészletek 6-8 darabból állnak, valójában a szakemberek szerint elég 3 féle kés a konyhában:
– egy nagyobb, úgynevezett séfkés
– egy kisebb hámozókés
– egy recés kés kenyér, sütemény és olyan lágy, leveses alapanyagok darabolására, mint a paradicsom
Ellentmondásosnak tűnhet, de a jól megélezett kés biztonságosabb, mint az életlen. Gyorsan és pontosan vág, nem akad meg, nem csúsik meg, nem okoz gondot, és ha betartjuk, hogy aprításkor az ujjainkat visszahajlítjuk, nem nyújtjuk előre a zöldségeken, húsokon, akkor a körmünk megvéd az ujjbegy megvágásától.
Fontos az is, hogy stabil vágódeszkát használjunk. Akár fa, akár műanyag deszkán vágunk – fém, kő és üveg kizárva, mert gyilkolja a kés élét -, érdemes alá egy konyharuhát tenni, így nem csúszkál a munkafelületen, minimalizálva a balesetveszélyt.
A konyhai késeket a szakácsok szerint nem szabad mosogatógépbe tenni, elég vízzel elöblíteni, hagyni lecsöpögni vagy akár azonnal eltörölni, így rögtön készek az újabb használatra, és a pengék sem vesztenek élességükből.
Az sem mindegy, hogyan vágunk, darabolunk. A húsoknál a filézés és a szárnyasok szétbontása a legnagyobb kihívás napi szinten, míg a zöldségeknél jóval könnyebb dolgunk van, ha csak úgy nagyjából karikázunk, darabolunk. De nem árt tudni, hogy egészen más karaktert ad egy ételnek, hogy a répa, a cukkinini vagy a krumpli milyen aprított formában kerül az ételbe. Bruno Abouze, az Amerikában élő francia séf elképesztő videóban mutatja be, milyen klasszikus francia aprítási technikák léteznek, melyik mihez jó, érdemes ámuldozni a profizmusán!
A verseny persze egy jó marketingfogás, amivel a város lakóit próbálják éttermeikbe csalogatni a versenyzők, de Donatella nemcsak olasz vendéglőibe csábítja a szaftos, paradicsomszószos fogással a vendégeit, hanem a weboldalán és szakácskönyveiben is megosztja. Valószínűleg tudja, hogy otthon csak a legelvetemültebbek állnak neki, mert ugyancsak hosszadalmas az elkészítése, és olyan speciális alapanyagokra is szükség van hozzá, mint az édesköménnyel fűszerezett olasz kolbász… Az viszont biztos, hogy egy szakácsdinasztia generációkról generációkra öröklődő, mindig tovább finomodott ételéről van szó, és kisebb váloztatásokkal otthon is elkészíthető.
Az olasz származású Donatella Arpaia egyébként TV-show-kat és blogot is vezet, szakácskönyvet ír, és már gyerekkorában rajongott az ételekért és a főzésért. A nyarakat nagyszülei olívaültetvényén töltötte, és nem lehetett kizavarni szakács édesapja konyhájából sem. Első éttermét 25 éves korában nyitotta úgy, hogy bár a szülei rábeszélték a jogi pályára, és az egyetemet el is végezte, de egy hónap gyakorlati praktizálás után rájött, hogy nem tud és nem is akar elszakadni a gasztronómiától. Csak annyit mondanánk: minden étteremnek ilyen elhivatott tulajdonost!
Donatella díjnyertes húsgombóca
Hozzávalók 8–10 adaghoz:
A paradicsomszószhoz:
Elkészítés: A felkockázott kenyeret egy tálba tesszük, felöntjük meleg vízzel, és 5 percet állni hagyjuk, majd kinyomkodjuk, hozzáadjuk a darált húst, a fokhagymát, a petrezselymet, a tojást és a reszelt parmezánt, sózzuk, borsozzuk, és alaposan összgyúrjuk legalább 5 percet szánjunk rá.
Evőkanálnyi darabokat szaggatunk a húsmasszából, és a tenyerünkben gombócot görgetünk belőle. Közben repceolajat forrósítunk egy serpenyőben, annyit, hogy a gombócoknak majd 3/4-ig érjen, és nem túl sok gombócot téve egyszerre az olajba, oldalanként 6-7 perc alatt megsütjük, egyszer megforgatva, majd papírtörlőre szedjük.
A paradicsomszószhoz az olajat egy vastag aljú serpenyőben felforrósítjuk, hozzáadjuk a hagymát és a zellert, sózzuk, borsozzuk, és félig letakarva 5 perc alatt aranyszínűre dinszteljük. Hozzáadjuk az oldalast és a kolbászokat, és időnként megforgatva addig sütjük, míg minden oldalon szépen megpirulnak. Hozzáadjuk a fokhagymát, majd 1 perc múlva a vörösbort, és kb. 5 perc alatt elforraljuk. Mehet bele a konzerv hámozott paradicsom, a bazsalikom és a csilipehely, sózzuk, borsozzuk, majd takarékra véve és lefedve 1,5–2 órát rotyogtatjuk, az utolsó 20 percben a húsgombócokat is beletéve.
Ízlés szerint spagettivel vagy más tésztával, esetleg friss kenyérrel tálaljuk.
Egyre több jó fagyival találkozhatunk a Balaton partján, köszönhetően talán a Balaton Fagyija versenynek, amelyre bármelyik helyi cukrászda nevezhet egy-egy különleges fagylalttal. Idén 4. alkalommal rendezték meg az édes viadalt, aminek a győztese ugyanaz a Somogyi Renáta lett, aki azóta, pontosabban július 25-én Bolognában ezüstérmes lett a Gelato World Tour, vagyis a Fagylalt Világbajnokság európai döntőjében.
A Balaton Fagyija 2017 nemcsak mesésen finom és gyönyörű kreáció, de érdekes története is van. A Festeticsék mandulás csókja elnevezésű fagylalt úgy született, hogy egy antikváriumban talált régi receptkönyvet lapozgatva bukkantak rá a készítők gróf Festetics György egyik kedvencére, egy roppanós habcsókot, mandulát és vaníliát tartalmazó desszertre, ez adta az ötletet a Bringatanya Fagyizó díjnyertes nyalánkságához.
A nyertes fagyi receptje nyilvános, így más fagyizókban is találkozhatunk vele a Balaton partján, de az ezüstérmes csodafagyiért mindenképpen érdemes elzarándokolni Gyenesdiásra, Renáta csokifagyija – szó szerint: Il mio cioccolato – mesés, de más fagyikölteményeik is káprázatosak!
Nagyanyáink sokkal nehezebb körülmények között, kevesebb technikai háttérrel főztek napról napra, a rutinos nagyik tapasztalatai az „élet iskolájából” pedig a mai napig megfontolandóak és nagyon jól hasznosíthatóak. Tíz tuti tipp, ami mindig jól jöhet!
1. Lehetőség szerint fedővel lefedett edényben főzzünk, így gyorsabban és kevesebb energia felhasználásával készül el az étel, akár 20–25% energiát is megtakaríthatunk egy leves vagy főzelék, ragu esetében. Ha elektromos főzőlapon főzünk, ami nem indukciós (bár a nagyiknak ilyen nem volt még), akkor nyugodtan kikapcsolhatjuk 5–10 perccel a főzés beefejezése előtt a tűzhelyet, saját gőzében és a maradék hőn készre fő az étel, ezzel is energiát – és pénzt – spórolunk.
2. A gombát – legyen az termesztett vagy erdei, mezei – sokan meghámozzák, pedig így legfőbb aromáitól fosztják meg. A gombát elég megmosni folyó víz alatt, ha egyáltalán kell, semmiképp ne áztassuk, mert beszívja a vizet és ízanyagai is kiáznak. A gombából készült ételt maximum 1 napig tartsuk a hűtőben, vagy tegyük rögtön fagyasztóba: gyorsan romlik, de a fagyasztást jól tűri.
3. A spárga zsengesége ellenőrizhető egy egyszerű körömtrükkel, még a csomagoláson keresztül is: ha a szárvégeket körömmel megnyomjuk, és nem megy bele a körmünk, akkor fás, ha 2-3 centire a vágott résztől belemegy, akkor nyugodtan vegyük meg. A spárgát érdemes 1-2 napon belül felhasználni, mert megfonnyadva kevéssé élvezetes, de néhány napig frissen tarthatjuk, ha nedves konyharuhába csavarva tesszük a hűtőbe vagy a szárvégeket levágva vízbe állítjuk.
4. Ha egy levest vagy főzeléket habarni szeretnénk, a finomított liszt helyett érdemes rizslisztet, étkezési keményítőt vagy csicseriborsólisztet használni. Az ételek besűrűsödnek, krémesek lesznek tőle, de nem lesz lisztes ízük, és még gluténérzékenyeknek is megfelel.
5. A zöldségek megtartják friss és élénk színüket, nem sápadnak meg, ha főzésükkor a vízbe egy kevés szódabikarbónát vagy 1-2 szem kockacukrot teszünk, illetve ha az éppen roppanósra főtt zöldségeket főzés után rövid időre jeges vízbe tesszük.
6. Aki nem szeret fokhagymával bajlódni minden főzésnél, mert zavarja, hogy a keze enyhén szólva is büdi lesz, az időnként szánjon egy kis időt arra, hogy egy adagot meghámoz és ledarálja – vagy késes robotgéppel pépesíti –, majd olajjal elkeverve kis csavaros üvegbe teszi. Hűtőben 1-2 hétig eláll, de mélyhűtőbe is tehető jégkockatartóban, és akár fagyosan is bátran beletehető az ételbe.
7. Ha húst vagy kelt tésztát, például fánkot vagy lángost sütünk, nagyon fontos, hogy a zsiradék megfelelően forró legyen. Ezt úgy tudjuk ellenőrizni, hogy egy darabka kenyeret dobunk bele: ha körülötte rögtön habzik a zsiradék, megfelelő, de ha nem, akor még kicsit kell hevíteni.
8. A karfiol sokaknál mumus a konyhában, pedig nagyon egészséges és szuper zöldség, de igaz, hogy „van egy szaga”. Ezt úgy kerülhetjük el, ha főzéskor egy szem felkockázott krumplit és egy kis citromlevet is teszünk a főzővízbe. Ha szeretnénk, hogy szép fehér maradjon a karfiol, akkor a főzővízbe egy kevés tejet is érdemes tenni – és nem túlfőzni, hanem éppen roppanósra.
9. A padlizsán sokak kedvence, de az alacsony kalóriatartalmú zöldség elképesztően sok olajat bír magába szívni, ami több szempontból sem jó. Ha sült padlizsánt készítünk, ne olajban süssük, hanem teflonserpenyőben, szárazon, a padlizsánszeleteket előzetesen ecsettel vékonyan átkenve olívaolajjal, így minimális zsiradékkal, de nagyon finomra sül. Ha rántott padlizsánt készítünk, akkor a padlizsánszeleteket a panírozás előtt 20 percre érdemes tejbe áztatni, így a tejet szívja magába, nem az olajat, elképesztően puha és ízletes lesz.
10. A dió drága dolog, értékes és nagyon finom, ezért érdemes vigyázni rá, mert magas olajtartalma miatt könnyen avasodik. Ezért a diót érdemes jól záródó dobozban vagy zacskóban a hűtőben tartani, és felhasználás előtt száraz serpenyőben kicsit átpirítani, így intenzívebb ízt kap, még finomabb lesz. Ha esetleg kiszárad a dió, felfrissíthetjük, ha 1-2 órára tejbe áztatjuk, majd alaposan lecsepegtetjük, megszárítjuk, és serpenyőben átpirítjuk felhasználás előtt.
A verseny lényege, hogy az emberek jobban megismerjék egymást, kapcsolatok, barátságok szövődjenek a közvetlen lakó- vagy munkakörnyezetükben, mégpedig úgy, hogy együtt esznek – nemcsak a családdal, hanem kvázi ismeretlenekkel is, piknikjelleggel. Nemcsak a figyelmüket és idejüket osztják meg így egymással, hanem kultúrájukat és ételeiket is. Kanada nagyon sokszínű, az étel és a közös étkezés pedig a legjobb módja, hogy nyissunk egymás felé, arról nem is beszélve, hogy mi magunk is új dolgokat – ízeket, illatokat, embereket ismerhetünk meg.
Az akció lényege, hogy a közös evéseket és recepteket a közösségi csatornákon meg is oszthatják #EatTogether vagy #MangerEnsemble, illetve a #Canada150 hashtaggel, a résztvevők csomó ajándékot, fődíjként pedig egy ottawai utazást nyerhetnek.
Érdemes megnézni az alábbi reklámfilmet, mi imádjuk, igazán kedvet csinál a közös evéshez és a közösködéshez. Talán nálunk is lesz egyszer hasonló… Vagy akár magunktól is elkezdhetjük!
