A görög halva csábítóan finom, édesszájúaknak való desszert, pofonegyszerű és olcsó, és bár egész évben kapható és készíthető, elsősorban a húsvétot megelőző nagyböjt jellegzetes süteménye. Tulajdonképpen vízbegríznek is nevezhetnénk, ha ez nem lenne degradáló, de valójában tényleg vízzel főzött, előzőleg kicsit lepirított, édes búzadaráról van szó, amit klasszikusan fahéjjal és narancshéjjal ízesítenek, melegen, langyosan és hidegen is fogyasztják.
Akik a lágyabb édességeket kedvelik, azoknak melegen érdemes elkanalazgatniuk ezt a frappánsan egyszerű finomságot, kihűlve pedig jól szeletelhető, kicsit tömörebb desszertet kapunk. Nagyon jól variálható, keverhető a masszába bármilyen csonthéjas, olajos mag, szezám, mandula, pisztácia, dió, napraforgómag, de akár mazsola vagy aprított datolya, más aszalt gyümölcs, tálaláskor pedig jól illik hozzá egy kis görög joghurt is, esetleg egy gombóc fagylalt…
Hozzávalók:
Elkészítés: Egy tapadásmentes lábasba öntjük az olajat, hozzáadjuk a búzadarát, és tűzre téve folyamatosan kevergetve aranybarnára pirítjuk. Figyeljünk, mert könnyen túlpirul! Hozzáadjuk a cukrot, elkeverjük, majd felöntjük a vízzel, hozzáadjuk a fahéjat és a szegfűszeget is, valamint a narancs reszelt héját. Kevergetve addig főzzük, amíg sűrűsödni és pöfögni kezd, és keveréskor jól látszik a lábas alja.
A masszát kiöblített tálkákba elosztjuk, jó alaposan lenyomkodjuk, és egy kicsit hűlni, dermedni hagyjuk. Tíz perc pihentetés után már tálalható, de akár hagyhatjuk teljesen kihűlni is.
Tálaláskor tányérra borítjuk, aprított dióval meghintve kínáljuk.
Igazi alapétel, szaladós napokon remek megoldás egy jó grízes tészta, egy gazdagabb leves után tökéletes második fogásnak, fogyasztható sósan is, akár köretnek, de klasszikusan jóféle házi baracklekvárral megpakolva kerül a tányérra. Elkészítése egyáltalán nem bonyolult, viszont könnyen elrontható, ezért érdemes figyelmesen készíteni.
A pirított gríz a legnagyobb kihívás. A búzadarát egy kis olajon vagy olvasztott vajon szépen és egyenletesen kell megpirítani. Mivel nagyon gyorsan pirul, folyamatosan kevergetni kell, nem ér magára hagyni, mert akkor az egyik fele túlpirul, míg a másik nyers marad, és így élvezhetetlen lesz az étel. Ha már szép aranybarna, akkor felöntjük hideg vízzel, de óvatosan, mert a felcsapó gőz elég félelmetes és veszélyes. Ezután viszont már dolog nincs vele: a tűzről lehúzva azonnal lefedjük, és addig hagyjuk pihenni-duzzadni, míg a tésztát elkészítjük.
Tésztát főzni gyerekjáték, de azért még itt is el lehet rontani ezt a gyakorlatilag 2 alapanyagos ételt. A metélt tészta nagyon gyorsan megfő, viszont elég kiábrándító, ha túlfő. A legjobb lenne persze a házi tészta, de ha magunk gyúrjuk, nyújtjuk, vágjuk, akkor már kiesik a villámgyors kategóriából, de ez sem ördöngösség. Kapható jó minőségű tészta, érdemes ilyet választani, és a főzési idő betartásával semmiképpen sem túlfőzni. Ezután már csak a leszűrés és az összeforgatás van hátra, no meg a tálalás.
Mindent egybevetve 10–15 perc alatt megvagyunk, házi lekvárral tálalva pedig egyszerűen isteni!
Hozzávalók:
Elkészítés: Egy nagyobb (lehetőleg teflon) serpenyőben melegítsük fel az olajat, öntsük bele a búzadarát, kissé sózzuk, majd pirítsuk meg. Öntsük fel a vízzel, vigyázat a gőzzel, fedjük le, zárjuk el a tüzet, és hagyjuk puhulni 5 percig.
Közben főzzük ki a szélesmetéltet enyhén sós vízben, majd leszűrve keverjük össze a megduzzadt grízzel.
Porcukorral, lekvárral megpakolva tálaljuk.
A törökparadicsomot, ami a padlizsán, a törökbúzát, ami a kukorica, a törökborsot, ami a pirospaprika… Gyakorlatilag mindent, ami az amerikai kontinensről jött, török közvetítéssel kaptuk. A legtöbb ma már biztosan magyarosnak tartott fogásunk török eredetű, vagy az ő közvetítésükkel került hozzánk.
A bográcsot és a tepsit is nekik köszönhetjük, még nyelvileg is, de ma már büszkén magunkénak valljuk. Szinte mindent, ami magyarosnak számít ma, átvettünk valakitől. Nem baj: minden jót érdemes meghonosítani, újragondolni, picit átalakítani.
A revani, a török grízes-joghurtos kevert süti is olyan alapdesszert, amit perceken belül magunkra formálhatunk és felturbózhatunk, de az alapreceptet mindenképpen érdemes elkészíteni, mert isteni. Ahogy a legtöbb keleti desszert, ez is igen édes, köszönhetően a végén rálocsolt cukorszirupnak. Ennek az édességével lehet játszani, mindenki alakítsa a maga szájíze szerint.
A sütemény sokféle változatban létezik, leggyakrabban kókuszreszelék vagy mandula kerül a tetejére, de népszerű a pisztáciás és a mogyorós változat is.
Revani – grízes-joghurtos kevert sütemény
Hozzávalók:
A tésztához:
A cukorsziruphoz:
Elkészítés: A tésztához a tojásokat egy keverőtálba ütjük, hozzáadjuk a citrom kifacsart levét és reszelt héját, a cukrot, a búzadarát, a kókuszreszeléket, a joghurtot, és alaposan összekeverjük, majd a hűtőbe tesszük 2-3 órára.
Sütés előtt még egyszer átkeverjük a masszát, majd kikent, lisztezett tepsibe simítjuk, tetejét kirakjuk mandulával, és 180 fokos sütőben kb. 30 percig sütjük (tűpróbával ellenőrizzük).
Amíg a tészta sül, a cukorsziruphoz a vizet a cukorral 10-15 perc alatt sziruppá főzzük, a tűzről levéve belefacsarjuk a citrom levét.
Ha a sütemény megsült, egyenletesen meglocsoljuk a cukorsziruppal, hagyjuk kihűlni, és felszívni az édes levet, majd kockára vágjuk, így tálaljuk.
Valószínűleg mindenkinek a gyerekkori kedvenc, a tejbegríz jut elsőnek eszébe, nem is véletlenül. Az édesanyák azért szeretik, mert pillanatok alatt kész, nem kell hozzá semmi extra, és egészen biztosan megeszi még a legválogatósabb gyerek is. A gyerekek azért szeretik, mert finom és kakaós, a felnőttek pedig azért, mert szép gyerekkori emlékeket idéz.
Tejbegríz
Hozzávalók: 1 l tej, 20 teáskanál búzadara, 2 dkg vaj, 1 csomag vaníliás cukor, 3 csapott evőkanál cukor (ízlés szerint), csipet só
Elkészítés: Vízzel kiöblített edényben feltesszük a tejet melegedni egy csipet sóval. Amikor forrni kezd, folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a grízt és a vajat, és 5-6 percet kevergetve főzzük. Amikor besűrűsödött, levesszük a tűzről, majd cukorral és vaníliás cukorral ízesítjük, azonnal tálaljuk kakaóval vagy őrölt fahéjjal.
Igazi életmentő étel a grízes tészta. 10 perc alatt fillérekből elkészíthető, így spórolós és időhiányos pillanatokban is érdemes bevetni. Klasszikusan édesen, sárgabaracklekvárral szoktuk fogyasztani, de vannak, akik sósan kedvelik, kis borssal, sóval meghintve.
Grízes tészta
Hozzávalók: 25 dkg szélesmetélt tészta, 2 dl búzadara, 1 dl víz, csipet só, 1 evőkanál olaj, porcukor és baracklekvár a tálaláshoz
Elkészítés: Egy nagyobb (lehetőleg teflon) serpenyőben melegítsük fel az olajat, öntsük bele a búzadarát, kissé sózzuk, majd pirítsuk meg. Öntsük fel a vízzel, fedjük le, zárjuk el a tüzet, és hagyjuk puhulni 5 percig. Közben főzzük ki a szélesmetéltet enyhén sós vízben, majd leszűrve keverjük össze a grízzel. Porcukorral, lekvárral tálaljuk.
A túrógombóc is nagy kedvenc, elképzelhetetlen búzadara nélkül, ugyanis ez tartja össze a túrós masszát. Sokan félnek, hogy a túrógombóc szétesik főzés közben, vagy épp ellenkezőleg, túl kemény lesz. A titok az arány, és hogy pihentetni kell a tésztát. Az alábbi recepttel biztos a siker:
Túrógombóc
Hozzávalók: 50 dkg zsíros tehéntúró, 4 egész tojás, 1 bögre búzadara (2 dl), 2 evőkanál cukor, csipet só, 15 dkg zsemlemorzsa, 5 dkg vaj, 5 dkg porcukor
Elkészítés: A tojásokat villával felverjük, és hozzákeverjük az előzőleg jól áttört túróhoz. Hozzáadjuk a cukrot és a búzadarát, egy csipet sót, egyenletesen elkevertük, majd lefedjük, és hűtőbe tesszük legalább fél órára, hogy a massza összeálljon, a búzadara megszívja magát.
Közben előkészítjük a zsemlemorzsát, amiben majd meghempergetjük a gombócokat: a vajat felolvasztjuk egy serpenyőben, kevergetés mellett hozzáadjuk a zsemlemorzsát, és megpirítjuk folyamatosan keverve.
Egy nagy lábasban vizet forralunk, kicsit megsózzuk. A bekevert masszából kb. 3-4 cm átmérőjű gombócokat formázunk, majd beledobjuk a lobogó vízbe. Addig főzzük, míg fel nem jönnek a víz tetejére (kb. 10 perc). Szűrőkanállal kiemeljük, lecsepegtetjük, majd belehempergetjük az előkészített zsemlemorzsába.
Porcukorral megszórva, tejföllel meglocsolva kínáljuk.
A legegyszerűbb levest is feldobja egy jó levesbetét, a grízgaluska pedig mindig jó választás. Annyit érdemes tudni, hogy a bekevert galuskatésztát érdemes hosszan, akár 1 órát is pihentetni, hogy tökéletes állagú legyen. Mindig külön vízben főzzük ki, és csak tálaláskor adjuk a leveshez. Ha többet készítünk, mint amennyi elfogy, lefedve, külön tányérban tegyük a hűtőbe a következő fogyasztásig, mert ha a levesbe tesszük, képes „meginni” az összes folyadékot másnapra.
Zöldségleves grízgaluskával
Hozzávalók: 2 szál sárgarépa, 2 szál fehérrépa, 1 karalábé, 2 burgonya, 10 dkg borsó, 1 fej vöröshagyma, 1/2 dl olaj, só, bors, pici pirospaprika, 1 csokor friss petrezselyemzöld. A grízgaluskához: 3 egész tojás, 9 púpozott evőkanál búzadara, 2 evőkanál olaj, 1/2 teáskanál só
Elkészítés: A zöldségeket megmossuk, megpucoljuk, apróra vágjuk. Kis olajon megdinszteljük a hagymát, amikor üveges, hozzádobjuk a többi zöldséget, megpirítjuk kicsit. Megszórjuk egy kevés pirospaprikával, majd felöntjük 2 liter vízzel. Fedő alatt 20-25 percig főzzük.
A grízgaluskához a tojásokat villával felverjük, hozzákeverjük az olajat és a sót, majd a búzadarát, jól kikeverjük, és hagyjuk állni 1 órát.
A masszából kanállal közepes hőfokú, gyöngyöző levesbe vagy sós vízbe szaggatjuk a galuskákat. Kb. 10 perc alatt megfőzzük, majd szűrőkanállal kiemeljük. A levesbe tesszük tálaláskor.