Az orgonaművész élete során több mint háromezer hangversenyt adott, végül 2015-ben először Berlinben vett lakást, később Kanadában találta meg a helyét – írja a Femina.hu.
Kanadában szeretett volna közelebb lenni fiához és unokájához, ami nem teljesen sikerült, ugyanis 1800 kilométerre tőlük egy templomot vásárolt lakóhelyéül, ami a mellette lévő parókiával együtt nagyon a szívéhez nőtt. A Varnus Hallnak elkeresztelt ingatlanban élénk szociális élet folyik, mivel gyakoriak a délutáni teázások, és Xavér előszeretettel ad kisebb koncerteket vendégeinek. Álma azonban csak akkor teljesült igazán, amikor nemcsak egy gyönyörű templomot birtokolt, hanem szállodát is.
Vásároltam egy gyönyörű templomot a hozzá tartozó parókiával együtt, de aztán körülbelül egy fél évre rá eladósorba került egy fantasztikus kis négyszobás, angol szálló két sarokkal arrébb. Nekem gyerekkorom óta az volt az álmom, hogyha majd öreg leszek, lesz egy kis négy-öt szobás angol szállóm. Reggelenként selyemköntösben ülök a reggelizőszobában, keretes újságot olvasok, és ahogy jönnek le a vendégek, mindenkivel pletykálok. Úgyhogy aztán megvettem ezt a kis szállodát is – mesélte az RTL Klub Reggeli című műsorában 2021 decemberében Varnus Xavér.
Most a sztárséf volt az, aki egy imádnivaló fotót posztolt a kislányáról. A rajongók irigykedhetnek Dórára, hiszen Rácz Jenő nagyon is kiveszi a részét a gyereknevelésben. Élvezi az apuka szerepét, és igyekszik mindenben támogatni feleségét is, ugyanis a képhez a következő sorokat írta:
“…hogy anya tudjon többet aludni, reggelente mindig Én etetem Kamillát. Pelus is kicserélve, úgyhogy aludhatunk vissza.”
A követőknek több se kellett, rengeteg lájk érkezett a fotóra, és a kommentszekció is felrobbant, hogy mennyire figyelmes férj és szerető apuka a sztárséf.
Tokióból, Kiotóból online közvetítéseken is figyelhetjük a sakura időszakot, de szerencsére itthon, a fővárosi ELTE Füvészkertben is lehetőségünk nyílik a japán a “virágnézésre”, azaz a hanamira. Ráadásul a kéthetes időszak hétvégéin különleges programokkal várják mindazokat, akik bolondulnak a flóráért és a japán kultúrával is szívesen ismerkednek. Ha te is “shinnichi”, vagyis szerelmese vagy a Távol-Kelet csodálatos szigetországának és mindennek, ami vele kapcsolatos, sok jót tartogat számodra a két hétvége.
A népszerű Kálvin téri matcha szentély, a Matcha Tsuki pop-up kitelepülésénél ingyenesen kortyolhatsz a legzöldebb porral készülő teából, de matchás és sakura fantázianevű lágyfagyit is kóstolhatsz a kávézó-süteményező jóvoltából.
Április 2-án és 9-én 11:00 órától és 13:30-tól a matcha íztől és a gyönyörű tavaszi látványtól ihletve egy-egy ismeretterjesztő előadáson is részt vehetsz. Mitsuki Március Vida japán-magyar származású idegenvezető, kulturális- és médiakoordinátor mesél majd a japán teakultúráról, a minden egyéb teafélénél intenzívebb ízű, mesés színű matcha természetéről, hatásairól, “varázserejéről”, popkulturális szerepéről, és arról is, hogy miként ölelkezik össze a matcha és a cseresznyefa virágzása. Szó esik majd a sakura cha-ról is, ami egy cseresznyevirágból készített tea. Egyszóval mind kívül, mind belül teljesen tavaszba borul az ELTE Füvészkert, két hétvége hanaminak köszönhetően.
Időpont:
Teakóstolás: április 02-03. 09:00-17:00 és április 09-10. 09:00-17:00
Előadások a japán teakultúráról: április 2-án és április 9-én 11:00-kor és 13:30-kor kezdődnek
Helyszín: ELTE Füvészkert, a Kastély előtti részen
Belépő: a Füvészkert belépője: felnőtt: 1200 forint, diák: 600 forint, nyugdíjas: 900 forint
A műanyagfüggőségünk lassan elképesztő méreteket ölt: rengeteg szemét kerül az óceánokba és a szemétdombokra, amelynek jó része műanyag, és a műanyagnak jó része üdítős vagy vizes palack. Minden másodpercben nagyjából 20 ezer műanyagpalackot vásárolunk meg. 2004-ben még „mindössze” – ez is hatalmas mennyiség – évi 300 milliárd PET-palackot gyártottunk le, 2014-ben ez már 460 milliárd volt, tavaly pedig 470 milliárd. Az előzetes számítások szerint 2021-re 600 milliárd palackra rúg majd ez a szám. 2016-ban kevesebb, mint az eladott palackok felét gyűjtötték össze újrahasznosításra, és mindössze 7 százalékukat használták fel újra PET-palack gyártására.
A legtöbb műanyagpalack még mindig a hulladéklerakókban és az óceánban végzi. A növekedő tendenciát a kutatók szerint az okozza, hogy az ázsiai fejlett országokban megnövekszik az igény a palackozott víz és egyéb italok iránt, hála az egyre inkább rohanó életvitelnek.
Ezek a statisztikák még elkeserítőbbek, ha figyelembe vesszük a Food & Water Watch legújabb kutatását, amely kimutatta, hogy az Egyesült Államokban a palackozott vizek 64 százaléka tulajdonképpen egyszerű csapvíz, semmivel sem tisztább, mint az, amit otthon mi is engedhetnénk magunknak.
A lyoni Bocuse d’Or döntőn Pohner Ádám és csapata képviseli majd Magyarországot. A torinói előválogatót követően a versenyre kijutott csapat elnöke Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d'Or Akadémia elnöke lesz, commis-ként pedig az előválogatóhoz hasonlóan Csillag Richárd (Kistücsök) nyújt majd támogatást, coach-ként Segal Viktor működik közre. Ádám már több mint fél éve készül a megmérettetésre, amelyben a Bocuse d’Or hivatalos együttműködő szakmai partnereként a METRO látja el alapanyagokkal.
Az idei versenytéma a ’70-es évek francia konyhájának zászlóshajójaként ismert chartreuse, amely zöldségalapokra épülő fogás, amit hússal, vadakkal vagy tengergyümölcseivel lehet kiegészíteni. Csúcsgasztronómiai szintre azonban a zöldségek dekorációjával, azok rétegezésével és összhangjával emelhető ez az étel.
A döntő előtt a versenyzők a zöldségeket a METRO erre felállított piacáról szerzik majd be, és a fogás felét az innen választott hozzávalóknak kell kitennie. A téma egyébként Joël Robuchon séfnek állít emléket, aki ezidáig a legtöbb, szám szerint 31 Michelin-csillagot szerzett és tartott meg élete során, valamint ő modernizálta ezt a fogást, megtartva annak klasszikus eredetét.
Drukkolunk Ádámnak!
Forrás: Metro.hu
A macskanyelv egy igazi retró csoki, fénykora a szocializmus időszakában volt, pedig eredete jóval régebbi, és bár magyar csoki, az egykori Monarchia országaiban ma is népszerű és kedvelt desszert Katzenzungen és kocie jezyczki néven. Hogy is van ez? Úgy, hogy a cicanyelv formájú bonbon Gerbeaud Emil (1854–1919) svájci származású cukrász Vörösmarty téri kávéházában és cukrászatában készült először 1892-ben, ő a feltalálója ennek a – furcsa módon a szocialista időkben felvirágzó – csokis desszertnek. A cukrász angliai, francia- és németországi tanulmányútjai után Kugler Henrik hívására 1884-ben érkezett hazánkba, az akkor már híres belvárosi cukrászdába, hogy tudását kamatoztassa, és a cukrászdát gazdagítsa új és még újabb kreációival. Rengeteg bonbon és aprósütemény készült itt, és messze földről rendelték a különlegességeiket, így jutott el a Monarchia teljes területére a különlegesen finom falatnyi csokoládé.
A háborús évek viszontagságai után a szocialista időkben is csokikülönlegességnek számított, viszonylag magas kakaótartalmának és erősen vaníliás illatának köszönhetően – az akkori vacak minőségű édes tömegtermékek között, amit szinte mindenki vendégségbe vitt csak, saját fogyasztásra nem vásárolt, viszont ha a vendégek macskanyelvet hoztak, volt nagy boldogság és különleges pillanat, amikor lehetett nyalogatni, szopogatni a finom macskanyelvet.
A rendszerváltást túlélte ugyan a macskanyelv, de mivel a megjelenő külföldi gyártóknak fogalmuk sem volt a „csokikülönlegesség” ázsiójáról, nem nagyon foglalkoztak vele, illetve inkább csak még olcsósítottak rajta, így szép lassan elvesztette különlegességét, és bár ma sokkal többen és gyakrabban tudnák vásárolni, mint anno, már nem érdemes, mert eléggé semmilyen lett a minősége.
Most megint fordulóponthoz érkeztünk: a Gerbaud felfedezte régi örökségét, és újra készül kézműves és minőségi macskanyelv a cukrászdában, de a 125 éves csokidesszert a szerencsi csokigyárban is újra reflektorfénybe került. Reméljük, hogy a csokis nyalánkság újra a helyére kerül – minőségben, finomságban és megfizethetőségben. Mennyivel cukibb, viccesebb és ötletesebb, mint egy doboz Kinder-szelet! 🙂
A verseny nagyon komoly, 3 tagú csapatok indulnak a 2 évenként megrendezett versenyen, minden országot csak egyetlen csapat képviselhet, amit a közbeeső évben nemzeti versenyen választanak, mérettetnek meg – ugyanúgy, mint a Bocuse d'Or esetén. Idén január 22-23-án volt a nagy megmérettetés, és káprázatos desszertek készültek.
1989 óta rendezik meg a kicsit régebbi, idén 30 éves jubileumát ünneplő Bocuse d'Or gasztronómiai világeseménnyel együtt Lyonban a cukrászok versenyét, amelyen idén 22 ország indult 3 fős csapattal, mindegyikben 1-1 csokoládés, cukorműves és fagylaltra speciálizálódott cukrásszal.
Az idei év nyertese Franciaország lett, Etienne Leroy, Bastien Girard és Jean-Thomas Schneider fantasztikus munkájával, 21 000 eurós aranyérmes díjat bezsebelve, de valószínűleg ennél sokkal többe került a felkészülésük. A második, ezüstérmes helyezett Japán lett 12 000 eurós sikerdíjjal, a harmadik pedig Svájc – ők 6 000 eurót zsebeltek be.
A nyertes francia csapat tagjai elképesztő pörgő-forgó kompozíciót álmodtak meg, fő témája a Guns N' Roses, nagyon csokis, nézzétek meg:
A győztes francia csapat pedig ilyen szemtelenül fiatal:
És így örültek a sikernek:
Idén 30. alkalommal kerül megrendezésre a Bocuse d'Or, a 2 évente megrendezett szakácsverseny, vagyis 60 éve indult el a zseniális francia szakács, Paul Bocuse mára világhírűvé vált gasztronómiai eseménye.
A mindössze 23 éves Matteo lelkében igazi gyerek még, folyamatosan játszik, mókázik, legalábbis a fotóin így látszik, valójában komoly munka van mögötte, nemcsak cukrászati, hanem a figurái is mindig dolgoznak, alkotnak, építenek, kreálnak. A játékos kedvű és ugyancsak kreatív cukrász az Instagramon „I dolci di Gulliver”, vagyis Gulliver édességei néven osztja meg mosolyt fakasztó, igazán cuki lilliputi alkotásait folyamatosan növekvő táborával – ma már több mint 80 000 ember követi és kedveli mókás desszertjeit.
Az ötlet zseniális, és a kivitelezés is nagyon profi, Swift el lenne tőle ragadtatva, az biztos!
Mekkora munka a csokiszalámi felszeletelése!
Csak pontosan, csak szépen, még a mini linzerkosárkával is!
Azt hittük eddig, hogy a tiramisu könnyen elkészíthető, de valójában nagy munka ez a lilliputiaknak…
Nektek is kemény munka a Bounty csokiba mártása?
A leveles tészta nagy kihívás!
Nagyon dolgos fiúk a tökéletes brownie-ért:
A réteges krémes nagy munka, de megéri… 🙂
További sok kreativitást Matteónak, nekünk pedig újabb és újabb vicces képeket!
Tiszta multikulti, és mindenből a legjobbat hozza ki a gyönyörű gasztroblogger. Hongkongban született, és ott is nőtt fel, igaz, hogy a nyarakat Dél-Franciaországban töltötte a francia nagymamánál. Szépsége okán beszippantotta a divatszakma, a média és a tévés világ, majd miután találkozott izlandi fotográfus férjével, úgy döntöttek, hogy házat vesznek Franciaországban, elvonulnak a csendes vidék nyugodt szépségeibe, Mimi egy, és Oddur, a férj két gyerekével, valamint sok-sok kutyával.
Azért az életük nem lett csendes: Mimi elkezdett szenvedélyének, a főzésnek élni, blogot indított, valamint a nagy szerelem újabb és újabb gyermekekkel gazdagította a családot. A férj pedig fotóz, ráadásul csodálatosan, és egy olyan álomvilágot teremtenek meg sokak számára ezzel a sok tökéletességgel, ami mindenkinek titkos és mély vágyálma. Negyedik, még egyszer: 4. közös gyerekük 2016 júniusában született…
Mimi receptjeivel – és nem csak ezekkel – a Vogue, a Madame Figaro, a Food & Wine, az Elle és a The Telegraph hasábjain állandó szereplő, fantasztikusan hangulatos és ugyanakkor praktikus szakácskönyvei jelentek meg – és jön a következő, most pedig az egyik legizgalmasabb és legtermészetesebb kozmetikumcsalád, a l'Occitane franciaországi nagykövete lett. Egy kis utazásra invitálunk a videóval, a képekkel és Mimi oldalaival. Csodás!
Nézzétek meg fantasztikus receptjeit >>
A segítség ötletes és fantasztikus. Amatrice városának egyik jellegzetes és kedvelt fogása a világszerte ismert pasta all' Amatriciana, amit most rengeteg étterem felvett a kínálatába, és ha valaki ezt rendeli, az árát – vagy annak egy részét – segélyadományként eljuttatják az olasz régióba.
Egyszerű, de igazi, többszáz éves olasz fogás, amit valaha a pásztorok készítettek maguknak füstölt tokaszalonnával, bazsalikommal és parmezánnal, jó tartalmas, emberes étel volt, ami csak később vált paradicsomossá és jóval könnyebbé, ez a változat ismert ma Amatriciana néven.
A szentendrei Aranysárkány Étterem is csatlakozott a kezdeményezéshez, ráadásul egy pohár magyar fehérbort is kínálnak a finom olasz tészta mellé – az összefogás jegyében: „Szeptember végéig étlapon tartjuk a legsúlyosabban sérült olasz kisváros, Amatrice kedvelt tésztaételét, a Pasta all' Amatricianát. Ha ezt a ragyogó paradicsommártással, ropogósra sütött tokaszalonnával, friss bazsalikomlevéllel és reszelt parmezánnal készített fogást választja, akkor nemcsak megidézi a csodálatos olasz vidék hangulatát és a virtuóz helyi konyhák házias ízét, hanem segít is az áldozatok, a sérültek, a földönfutóvá vált emberek családjain. Kérje felszolgálóinktól ebédre vagy vacsorára a Pasta all' Amatriciana tésztaételt, és mi minden adag után két eurót átutalunk a Magyar Vöröskeresztnek, amely eljuttatja a pénzt rászoruló olasz barátainknak."
Irány Szentendre egy finom olasz ebédért vagy vacsoráért, mindenki jól jár!
Vannak dolgok az életben, amelyek annyira egyértelműnek tűnnek, hogy bele se gondolunk, mi lenne, ha egyszer eltűnnének, ilyenek például a gyümölcsök. Pedig képzeljük csak el: hiába innánk meg reggelire gyorsan egy finom, édes banánturmixot, vagy hiába sütnénk egy isteni banánkenyeret, sajnos nem lenne miből. Ijesztően hangzik, ugye? Ráadásul az unokáink talán már a Banános Joe-t sem fogják majd érteni…
A banán eltűnésének problémája nem új keletű, hiszen lassan már húsz éve fenyegetnek vele bennünket a kutatók. A lehetséges kipusztulásért egy három gombafajtából összetevődő, gyorsan fejlődő betegség, a sigatoka a felelős. Bár 2003-ban úgy tűnt, sikerült kiirtani az egyik legerősebb fajtáját, a fekete sigatokát, most újabb mutációja alakult ki, így tehát ismét nehézséggel kell szembenéznie a tudósoknak, a kilátások pedig nem túl jók: ha a dolgok továbbra is így folytatódnak, meglepően hamar, akár öt-tíz éven belül teljesen eltűnhet a banán, legalábbis abban a formájában, amiben mi most ismerjük. A megoldás pedig sokak számára nem túl kecsegtető, a kutatók ugyanis jelenleg nem a gomba kiirtásán, hanem a banán genetikai módosításán dolgoznak, ami természetesen ellenállóvá tenné a gyümölcsöt a gyilkos kórral szemben. Lehetséges, hogy tíz év múlva teljesen mást fogunk érteni a banán alatt, mint most?
Mindenesetre addig ne csüggedjünk, inkább használjuk ki ezt az édes, lendületet adó gyümölcsöt, amíg lehet! A legjobb banános receptjeinket itt találjátok, a teljes tanulmányt pedig a PLOS Genetics oldalán olvashatjátok.
