Írd be, mit keresel:

Puncsot nemcsak akkor érdemes készíteni, ha barátokat látunk vendégül vagy bulizunk, a magunk örömére is elkészíthetjük, nem bonyolult, és nagyon jól tud esni egy dolgos nap vagy kiadós séta után hazaérve, de kuckózáshoz is tökéletes, lélekmelengető ital. A puncsban az is jó, hogy családi italként is tökéletesen működik, mert ha használunk is hozzá alkoholt, azt a legvégén kell hozzáadni, így gyerekek és felnőttek is kiélvezhetik a fűszeres, gyümölcsös, édes és forró kortyolnivalót.

Gyümölcsként most gránátalma került bele, az ital alapja pedig almalé és gránátalmaszörp, valamint egy illatos főzet vízzel és fűszerekkel. Ha nincs gránátalmaszirupunk, akkor ribizli-, málna- vagy más piros szörp is megfelel, és persze bármilyen szezonális gyümölccsel is gazdagíthatjuk ezt a kényeztető italt, de a pink gránátalmamagocskákat nem érdemes elhagyni, mert nagyon finom, ahogy izgalmasan roppannak a fogunk alatt.

Gránátalmás forró puncs

Hozzávalók:

  • 5 dl víz
  • 4 dl almalé
  • 1 dl gránátalmaszörp
  • 1 rúd vanília
  • 3-4 szem szegfűszeg
  • 2 csillagánizs
  • 2 rúd fahéj
  • kevés reszelt szerecsendió
  • rum ízlés szerint
  • 1 gránátalma

Elkészítés: A vizet lábasba tesszük, hozzáadjuk a hosszában félbevágott vaníliát (ha van használt, az is jó), a fahéjat, a szegfűszeget, a csillagánizst, egy kis szerecsendiót reszelünk hozzá, felforraljuk, és takarékon 5 percet gyöngyözve főzzük, majd hozzáöntjük az almalevet és a gránátalmaszörpöt, a tűzről levéve leszűrjük.

Poharakba merjük, gránátalmamagokat szórunk bele, és ízlés szerint alkoholmentesen vagy kis rummal felöntve kínáljuk.

Sűrű, de nem túl tömény, nem csak csokis és édes, hanem tele van ízzel, igazi csokival készül ez a változat, a forró gyönyörűséget egy kis csili teszi tüzesebbé és narancs pikánsabbá, amolyan ünnepekre hangolódós ital, ami kuckózáshoz, baráti beszélgetésekhez, de közös gasztrojándék készítéshez is remek.

A krémes és sűrű forró csoki titka a kukoricakeményítő vagy étkezési keményítő, brutális mennyiségű csoki nélkül is igazán dús és kényeztető ital készíthető vele pár perc alatt, ami egy kis tejszínhabbal megkoronázva desszertnek is beillik, annyira gazdag! A fotókon látható csili csak dekoráció – elég egy egész kevés a forró csokiba, úgy lesz igazán isteni! 😉

Sűrű forró csoki naranccsal és csilivel

Hozzávalók 2 adaghoz:

  • 5 dl tej
  • 5 dkg étcsokoládé
  • 2 evőkanál kakaópor
  • 1 evőkanál étkezési keményítő
  • 1 dl víz
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • fél narancs leve és héja
  • 2 csipet őrölt csili
  • 1,5 dl tejszín

Elkészítés: A tejet egy lábasban felforrósítjuk 1 csomag vaníliás cukorral, közben a kakaóport, az étkezési keményítőt és a vizet simára keverjük, a tejhez öntjük, beletördeljük a csokit, és folyamatosan kevergetve sűrűsödésig főzzük, belefacsarjuk a narancs levét, és elkeverve poharakba töltjük.

Közben a behűtött tejszínt a maradék 1 csomag vaníliás cukorral habbá verjük, a forró csokira kanalazzuk, majd megszórjuk a narancs lereszelt héjával.

A likőr nem mindennapi, hanem igazi ünnepi ital, olyan finomság, ami a meghitt pillanatok fényét emeli, de csajos csacsogós estéken is helye van, amolyan nyilem-nyalom édes, de ütős, fűszeres, illatos, zamatos, akár a desszert helyét is átvevő úgynevezett kontyalávaló. Ez a kissé régies, megfakult szó nyilván azt jelzi, hogy elsősorban nők kedvelik, de ahogy ma már nem sokan hordanak kontyot, úgy az sem igaz, hogy csak a lányok kortyolgatják szívesen ezt az italt.

Az viszont biztos, hogy házilag is nagyon egyszerű izgalmas likőrt készíteni, még azoknak is jó szívvel ajánljuk, akik nem gyakorlott konyhatündérek. Villantós gasztroajándék lehet karácsonyra, vagy az utolsó munkanapon a kollégákkal koccinthatunk egy saját finomsággal, ami mindenkinek ízleni fog.

Van olyan, aminek már most érdemes nekiállni, mert pár hétig pihentetni kell, van, amit elkészíthetünk később is az alábbi 5 kipróbált és nagyon bevált finom recept közül.

Limoncello

Az olaszok kedvenc itala, elronthatatlanul egyszerű és elképesztően aromás, csak citrom, vodka és cukor kell hozzá, no meg némi idő, ennek már most érdemes nekiállni… RECEPT >>

Birslikőr

Pár birsalma, egy kis vodka és némi fűszer, több nem is kell a különleges likőrhöz, nagyon finom, illatos, érdemes most elkészíteni, hogy kellően telt és aromás legyen karácsonyra. RECEPT >>

Fehércsokis mézeskalácslikőr

10 perc, 4 hozzávaló, mesés finomság, ami elronthatatlan. Krémes, kényeztető, illatos. Tudjuk, nehezen elképzelhető, hogy semmi perc alatt ilyen elkészíthető, de létezik! RECEPT >>

Nutellás-fehércsokis krémlikőr

Mogyorós, csokis, krémes, selymes, isteni – 10 perces isteni likőr, az ikonikus mogyorókrém kedvelőinek a legjobb ajándék. 😉 RECEPT >>

Bailey’s házilag

Az ír krémlikőr az egyik legnépszerűbb, de házilag is nagyon finoman elkészíthető kényeztető ünnepi ital, ami ráadásul tényleg egyszerű, villámgyors gasztroajándék. RECEPT >>

Csokis és forró, de nem nevezhető klasszikus értelemben forró csokinak ez a melengető finomság, nem túl édes, viszont jó fűszeres, és csupa olyan ízesítő kerül bele, ami mind édes hatású, így kevés fehér csoki hozzáadásával sem hiányzik belőle plusz cukor. Az alapja növényi tej, ami sokkal soványabb, és kb. harmad annyi kalóriát tartalmaz, mint a tehéntej, emellett pedig csak fűszer és egy kevés fehér csoki van benne, ami azért teltebbé, krémesebbé és finomabbá teszi, mintha csak valamilyen édesítőt adnánk hozzá.

Ahhoz, hogy a fűszerek íze kellően érvényesülhessen, érdemes legalább 10 percet takarékon főzni őket a tejben, így tudnak kioldódni és összesimulni, utána már csak egy gyors keverés a csokival, és tálalható is a kényeztető, illatos, forró ital,

Fűszeres forró ital fehér csokival

Hozzávalók 2 személynek:

  • 5 dl (növényi) tej
  • 5 dkg fehér csokoládé
  • 1 rúd fahéj
  • 1 csillagánizs
  • 2-3 szem kardamom
  • 2-3 szem szegfűszeg
  • 1 teáskanál vanília-kivonat

Elkészítés: A tejet egy lábasba tesszük, a vanília kivételével a fűszereket hozzáadjuk, a kardamom hüvelyét érdemes kés fokával előzőleg megroppantani, hogy az aromák kiszabadulhassanak belőle, a tejet felforraljuk, majd takarékra véve 10 percet gyöngyöztetve főzzük. Hozzáadjuk a vaníliát és a felkockázott csokit, és a tűzről levéve addig keverjük, míg feloldódik.

Szűrőn át poharakba vagy bögrébe töltjük, és ízlés szerint egy kis fahéjjal vagy kakaóporral meghintve kínáljuk.

Ha azt mondjuk, hogy már ránézésre is rózsaszín szemüvegen át látjuk ettől a forró italtól az őszi-téli szürke napokat, az egyértelmű, de nemcsak a színe miatt imádnivaló ez a melengető forró ital, hanem az íze is mennyei. A cékla, a kávé és a tej kombója tényleg furának tűnik elsőre, de érdemes neki adni egy esélyt – zseniális!

Az ízesített kávék népszerűségét a legtöbb túlárazott és menő kávés cég alaposan kihasználja, és mindenféle szirupokkal, aromákkal felturbózott italokkal kábítanak, pedig otthon is egyszerűen elkészíthetjük a legtöbbet. Most egy rózsaszín és nagyon finom, kényeztető és melengető, igazi téli italt mutatunk, ami nagyon izgalmas, bár elsőre kicsit furának tűnhet, de érdemes kipróbálni, mert mennyei, ahogy a cékla picit földes íze összesimul a kávéval és a tej selymességével!

Rózsaszín latte fűszeresen, céklával

Hozzávalók:

  • 5 dl tej – növényi tej is lehet
  • 1 kis fej cékla
  • 1 evőkanál méz – juharszirup is lehet
  • 1 teáskanál vanília-kivonat
  • 4 adag presszókávé

Elkészítés: A céklát meghámozzuk, lereszeljük, közben a tejet feltesszük melegedni. A lereszelt céklát hozzáadjuk, és 4-5 percet takarékon gyöngyözve fűzzük, majd leszűrjük, hozzáadjuk a mézet és a vaníliát, elkeverjük, és tejhabosítóval vagy botmixerrel felhabosítjuk, 4 üvegpohárba elosztjuk.

A presszókávét finoman belecsorgatjuk, a tej és a hab szétválik, középre kerül a kávé, mesésen szép és isteni finom is, a cékla egy kis földes, édeskés ízt ad hozzá – isteni és nagyon szépséges, igazi lélekmelengető téli ital!

A matcha a japánok szertartásos itala, sokáig titkos volt a termesztésének mikéntje, és csak a kiváltságosok ihatták. Különleges figyelmet kap ez a különlegesség a termesztése során: a teaültetvényeket szüret előtt egy hónappal elsötétítik, mégpedig úgy, hogy ponyvákat feszítenek fölé, a teacserje pedig elkezd egyre több klorofillt termelni, hogy a csökkentett mennyiségű fényt be tudja fogadni. Ez eredményezi a sötétzöld leveleket és a magas klorofilltartalmat, amitől nemcsak remek antioxidáns és élénkítő, hanem nagyon kellemes, édeskés ízű is lesz. A leveleket ezek után kigőzölik, szárítják és porrá őrölik, majd vízzel vagy tejel felöntve egy speciális bambuszseprűvel addig keverik, míg teljesen feloldódik a tea.

Mindennek a sok előkészületnek, kézműves feldolgozásnak és gondoskodásnak köszönhetően a matcha nem éppen olcsó, de nem is kell sok belőle – akár egy selymes matcha latténak, akár fűszerezésre szánjuk süteménybe –, és ma már szerencsére elég sok helyen beszerezhető.

Most egy vajas és vaníliás omlós kekszbe került belőle, finommá és bársonyosan zölddé teszi. Hosszan friss és porhanyós marad, de ha szeretnénk szép zöld színét megőrizni, akkor ne süssük túl, és kihűlés után fémdobozba zárva, fénytől elzárva tároljuk.

Matcha teás omlós keksz

Hozzávalók:

  • 20 dkg liszt
  • 15 dkg hideg vaj
  • 2 evőkanál kukoricakeményítő
  • 1,5 evőkanál matcha tea
  • 10 dkg porcukor
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 3 tojássárga
  • csipet só

Elkészítés: A lisztet, a keményítőt, a teaport és egy csipet sót egy keverőtálba teszünk, összekeverjük, majd hozzáadjuk a felkockázott vajat, és gyors mozdulatokkal összemorzsoljuk. Hozzáadjuk a porcukrot, a vaníliás cukrot és a tojássárgákat, és alaposan összegyúrjuk. Frissen tartó fóliába csomagoljuk, és legalább 1 órát a hűtőben pihentetjük.

A tésztát hagyjuk egy kicsit felmelegedni, majd lisztezett felületen kinyújtjuk, és tetszőleges formákat szúrunk ki belőle, majd sütőpapírral fedett sütőlapra rakosgatjuk.

170 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett 10–12 perc alatt megsütjük, majd a sütőből kivéve hagyjuk teljesen kihűlni.

Dobozba téve sokáig eláll, omlós, illatos – és jobban megőrzi szép színét, ha nem kap fényt.

A hibiszkusztea rendszeresen, akár naponta is fogyasztható a Women’s Health táplálkozási szakértője szerint. Ennek az egészséges és nem mellesleg finom gyógyteának 7 olyan egészségügyi előnye van, amit mindenképpen ismernetek kell.

1. Segíti az emésztést: ez a gyógynövényfajta természetes vízhajtóként is működik, eltávolítja a felesleges vizet és nátriumot a szervezetetekből, ezáltal segítve az emésztést is.

2. Segíti az immunrendszert: magas a C-vitamin tartalma, így növeli az immunrendszer ellenálló képességét.

3. Antioxidánsokban gazdag: csökkenti a gyulladásos megbetegedések kialakulásának kockázatát.

További 4 jótékony hatásáról itt olvashattok >>

A forró csoki nem kakaó, akkor igazán jó, ha krémes és illatos, tulajdonképpen nem is egy egyszerű ital, hanem már-már desszert. Ehhez alap a jó minőségű étcsoki, minél magasabb kakaótartalommal, ami persze nem azt jelenti, hogy a legfinomabb belga vagy svájci csokit kellene választanunk hozzá, a legegyszerűbb ízesítetlen is tökéletes – úgyis megbolondítjuk fűszerekkel, selymesítjük tejjel, tejszínnel.

A csokihoz szerencsére rengeteg fűszer passzol, így ennek a forró italnak is tengernyi ízvilágot kölcsönözhetünk. Vanília, fahéj, gyömbér, kardamom, csili, szegfűszeg, csillagánizs, szegfűbors, rózsabors mind-mind illik hozzá, felturbózhatjuk akár egy kis mogyorókrémmel is, vagy épp naranccsal, mint az alábbi receptben, kicsit karácsonyi, ünnepi ízvilággal.

Nagy adag, nagyon csokis és intenzív ízű, mikróban készül a legegyszerűbb és leggyorsabb módon, de természetesen tűzhelyen is elkészíthető. Isteni illatú és aromájú, nagyon selymes, mert némi tejszín is került bele… Kényeztetés felsőfokon. 😉

Narancsos forró csoki

Hozzávalók 5–6 adaghoz:

  • 30 dkg étcsokoládé
  • 8 dl tej
  • 2 dl tejszín
  • 1 evőkanál méz
  • 1 narancs
  • 4-5 szem szegfűszeg
  • 2 rúd fahéj
  • diónyi friss gyömbér

Elkészítés: A csokoládét felaprítjuk vagy összetördeljük, és egy mikrózható keverőtálba tesszük. Hozzáadjuk a mézet, a tejet és a tejszínt.

A narancsot alaposan megmossuk, félbevágjuk, a húsába szúrjuk a szegfűszegeket, a fahéjrudat és a hasábokra vágott gyömbért. Frissen tartó fóliával lefedjük, és 800 watton 4-5 percet melegítjük. Óvatosan kivesszük, a fóliát eltávolítjuk, a narancsokat kiemeljük egy kanállal vagy konyhai csipesszel, és a tejes-csokis keveréket kézi habverővel simára keverjük.

Bögrékbe vagy poharakba öntjük, ízlés szerint narancsszeletekkel vagy tejszínhabbal kínáljuk.

Aranyló és illatos, jóval alacsonyabb az alkoholtartalma, mint a forralt bornak, így nem ver fejbe, de mégis nagyon finoman átmelegíti az embert a forró almabor, ami 100%-os almalével, ciderrel, fűszerekkel pofonegyszerűen elkészíthetünk házilag, sőt friss almával, citrommal tovább gazdagíthatjuk az aromáit.

Az arányokat és a fűszerezést illetően nincsenek szabályok, szabadon variálható ízlés szerint, arra viszont érdemes ügyelni, hogy a fűszereket az almalével érdemes összefőzni, hogy kellően kioldódjanak az aromái, és a cidert csak a legvégén hozzáadni, hogy ne illanjon el belőle az alkohol. Az alábbi receptnél egy kis víz hozzáadásával készül ez a kényeztető ital, így nem túl édes, de aki édesszájú, nyugodtan ki is hagyhatja belőle…

Forró almabor

Hozzávalók 4-6 adaghoz:

  • 6 dl 100%-os almalé
  • 2 dl víz
  • 1 alma
  • fél citrom
  • 2 rúd fahéj
  • 3-4 szem szegfűszeg
  • 1 csillagánizs
  • 2 üveg (0,33 l) cider

Elkészítés: A vizet és almalevet egy lábasba tesszük, hozzáadjuk a fűszereket, felforraljuk, és takarékra véve 5 percet főzzük, hogy a fűszerek aromái kioldódjanak. Közben az almát félbevágjuk, kicsumázzuk, és a citrommal együtt vékonyan felszeleteljük, a fűszeres almaléhez adjuk, és 1-2 percet gyöngyöztetve főzzük, majd a tűzről levéve hozzáöntjük a cidert.

Azon melegében poharakba merjük, és már fogyaszthatjuk is.

A forralt bor nem cukrozott meleg bor, hanem olyan fűszeres és illatos csoda, amiben fű, fa, virág kincsei és aromái kiteljesedhetnek. Nem szükséges hozzá drága vagy minőségi bor, de olcsó lőréből sem lehet ám csodát varázsolni. Egy megbízható, nem túl karakteres száraz bor tökéletes, amit sok fűszerrel, virágmézzel és egy kis gyümölccsel mesés itallá változtathatunk.

Nagyon sok változat és fűszerezési mód létezik, szabad és kell is a saját ízlésünkre hangolni ezt a melengető téli italt, de mindenképpen érdemes egy fűszeres, tömény főzetet készíteni kevés vízzel, amiben a különféle fűszerek aromái kioldódnak, majd ezt adni a borhoz, némi gyümölccsel, mézzel, ezekkel pedig csak összemelegíteni, így nem illan el a bor alkoholtartalma. Az alábbi receptben egy kis konyak is kerül a forralt borba, így még melegítőbb – viszont vigyázat: a meleg és a cukor – esetünkben méz – felgyorsítja az alkohol felszívódását, így könnyen fejbe ver! Okosan és mértékkel kortyolgassuk ezt a fantasztikusan finom fűszeres téli italt!

Forralt bor jó fűszeresen és ütősen

Hozzávalók:

  • 1 liter vörösbor
  • 2 dl víz
  • 1 narancs
  • 1 alma
  • 3 csillagánizs
  • 2 rúd fahéj
  • 5-6 szem kardamom
  • diónyi friss gyömbér
  • kevés őrölt szerecsendió
  • 3-4 szegfűszeg
  • 1 ág rozmaring
  • 10 dkg méz
  • 0,5 dl konyak

Elkészítés: A vizet egy forralóba tesszük, hozzáadjuk a fahéjat, a csillagánizst, a hüvelyes kardamomokat, a szegfűszeget, a meghámozott, és szeletekre vágott gyömbért, kevés szerecsendiót reszelünk hozzá, felforraljuk, majd takarékon 5 percig főzzük gyöngyözve, majd a tűzről levéve legalább 10 percet pihentetjük, hogy a fűszerek aromái kioldódjanak.

Közben a narancsot és az almát vékonyan felkarikázzuk, egy fazékba tesszük, hozzáadjuk a bort és a konyakot, a rozmaringot és a fűszeres szirupot, és tűzre téve felmelegítjük, de még forrpont előtt elzárjuk, 10 percet pihentetjük, majd a mézet elkeverjük benne, és melegen poharakba, bögrékbe merjük, így kínáljuk.

Nem tipikus olasz desszert, ami nem is csoda, hiszen egészen északon, majdnem a francia határnál található 1100 méteres magasságban a ma már síparadicsomnak számító, de ősrégi gyökerekkel bíró település, Oulx, ahonnan származik ez a mutatós pitetorta. Ma már inkább hagyományból és a finomsága okán sütik a vörösborral párolt, fűszeres, almás töltelékkel bíró rusztikus süteményt.

A tésztája omlós, a töltelékben a vörösboros almát egy kevés fahéj, reszelt narancshéj és némi darabolt dió gazdagítja, telt és gazdag íze különleges és nagyon finom, de igazi jellegzetessége a tésztából a töltelék közepére formázott szőlőfürt. A gyönyörű színű és gazdag aromájú süti valószínűleg a felnőttek kedvence lesz inkább, de gyerekek is megkóstolhatják, mert alkoholt a vörösboros töltelék a főzés és sütés után már nem tartalmaz.

Szent Antal vörösboros almatortája

Hozzávalók:
A tésztához:

  • 12,5 dkg hideg vaj
  • 25 dkg liszt
  • 12,5 dkg porcukor
  • 1 tojássárga
  • 2-3 evőkanál hideg víz
  • csipet só
  • 1 tojássárga a kenéshez

A töltelékhez:

  • 4 szép alma
  • 3 dl száraz vörösbor
  • 15 dkg cukor
  • 1 narancs reszelt héja
  • 1 kávéskanál őrölt fahéj
  • 10 dkg dió

Elkészítés: A tésztához a lisztet, a porcukrot, a sót egy késes robotgépbe tesszük, hozzáadjuk a felkockázott hideg vajat, és morzsásra mixeljük. Hozzáadjuk a tojássárgát és 1-2 evőkanál jeges vizet, és tovább mixeljük, amíg nagyjából összeáll tésztává. Kivesszük a tésztát, 3-4 mozdulattal összedolgozzuk, majd fóliába csomagolva 1 órát a hűtőben pihentetjük.

Közben az almákat meghámozzuk, negyedeljük, magházukat kivágjuk, és vékonyan felszeleteljük vagy legyaluljuk. Lábasba tesszük, hozzáadjuk a cukrot, az őrölt fahéjat és a reszelt narancshéjat, rálocsoljuk a vörösbort, és takarékon addig főzzük, amíg a bor nagy része elpárolog, az alma megpuhul, és sűrűbb, szirupos lesz a leve. A tűzről levéve hűlni hagyjuk.

A pihentetett tésztát a hűtőből kivéve kissé puhulni hagyjuk, majd liszttel meghintett sütőpapírra tesszük, egy maréknyit letépünk belőle a díszítéshez, a többit kicsit lenyomkodjuk nagyjából kör alakúra, meghintjük liszttel, ráterítünk még egy sütőpapírt, és jó vékonyra kinyújtjuk. A felső papírt eltávolítjuk, a tésztát az alsó sütőpapírral együtt egy nagy tepsibe átemeljük, villával megböködjük, a darabolt dióval megszórjuk.

A maradék tésztát is kinyújtjuk a sütőpapíros módszerrel, szőlőszemeket szúrunk ki belőle, késsel leveleket vágunk, a maradékot pedig indákká sodorjuk.

A vörösboros almatölteléket a tészta közepére halmozzuk, elegyengetjük úgy, hogy a széle szabadon maradjon, majd visszahajtjuk, a közepére megformázzuk a szőlőfürtöt. 2 evőkanálnyi vízzel elhabart tojássárgával lekenjük a tésztát, és 180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett 30-35 perc alatt szép aranyszínűre megsütjük.

Kókuszreszeléket olcsón találunk a boltban, kókusztejet viszont csak borsosabb áron, pedig házilag könnyen elkészíthető, és kb. harmad annyiba kerül, hiszen csak kókuszreszelék és víz kell hozzá, esetleg némi ízesítő, és minimális munkával kész is a krémes növényi tej.

Nem mellékes szempont az sem, hogy az egyszer már használt kókuszreszelék sem megy a kukába, mert isteni nassolnivalót készíthetünk belőle, így duplán megéri nekiállni a házi kókusztejnek.

Mi kell hozzá és hogyan készül?

Rém egyszerű a dolog, csak kókuszreszelék, víz és csipetnyi só kell hozzá, de kis méz vagy más édesítő is mehet bele, de ha turmixhoz, kávéhoz használjuk majd, kis vanília vagy fahéj is mehet bele. Az arány 3:1, vagyis 1 bögre kókuszreszeléket 3 bögre vízzel felteszünk főni egy lábasban, ha felforrt, takarékra vesszük, és 30 percet gyöngyözve főzzük. Ha kész, kicsit hűlni hagyjuk, majd turmixba tesszük egy csipet sóval, ízlés szerint 1 teáskanál mézzel vagy más édesítővel, és 3-4 percet turmixoljuk, majd finom szűrőn át leszűrjük, jól kinyomkodjuk, hagyjuk kihűlni. Üvegbe téve, hűtőben tárolva 3-4 napig fogyasztható. Jó tudni, hogy a tetején zsírosabb, akár meg is dermedhed, ezt a részt kókuszzsírként is használhatjuk.

Mi legyen a maradék kókuszreszelékkel?

A leszűrt kókuszreszeléket semmiképp ne dobjuk ki, lehetőleg a legtöbb folyadékot még nyomkodjuk belőle ki a szűrőben, majd terítsük el egy gáztepsiben, és szárítsuk ki kb. 35-40 perc alatt 100 fokos sütőben, időnként átkeverve, így tökéletes lesz krémlevesek tetejére vagy turmixba, sütibe téve.

Ha nem akarunk ennyit bajlódni vele, akkor a jól kinyomkodott kókuszreszeléket keverjük át egy kevés kókuszzsírral és porcukorral, némi vanília-kivonatot adhatunk hozzá. A hútőbe tesszük 15 percre, majd diónyi golyókká formázzuk, megint visszatesszük a hűtóbe 15 percre. Közben csokit olvasztunk, és a tömör-gyönyör kókuszgolyókat megforgatjuk benne, majd tányérra téve a hűtőbe tesszük megdermedni vagy fogyasztásig. Maradékmentésből ez a legjobb finomság!