Mókás és meglepő, hogy az amerikaiak kedvenc salátájának fő alapanyaga, a káposzta, nem is őshonos az Újvilágban, oda bizony a bevándorló telepesek vitték be, és maga a káposztasaláta is európai, egészen pontosan holland gyökerekkel bír. A koolsalad – vagyis szó szerint káposztasaláta – volt az eredetije, majd lett koolsla, végül coleslaw, amit persze már nemcsak a hollandok ettek, hanem a káposzta villámgyors elterjedésével az egész kontinensen népszerűvé vált. Nem véletlenül, mert gyors, olcsó, egyszerű és ugyancsak finom saláta, ami remekül illik mindenféle grillezett, barbecue fogások mellé, de hamburger vagy pulled pork szendvicshez is, vagyis mindenhez, amit nagy általánosságban az amerikaiak kedvelnek.
Ennek a káposztasalátának az egyetlen hibája, hogy jó sok majonézzel készül, ami ugye sok-sok olaj, tojássárga és némi fűszer keveréke. Ha alakbarátabb változatot szeretnénk, akkor a majonéz nagy részét egyszerűen váltsuk ki könnyű és krémes sovány görög joghurttal – ennek az íze sokkal szelídebb, kevésbé savanyúbb, mint a joghurt, és tökéletes alternatívát nyújt a majonéz csökkentésére, semmit sem csökkentve az élvezeti értéket.
Hozzávalók:
Az öntethez:
Elkészítés: A káposztát nagyon vékonyan felszeleteljük vagy legyaluljuk, a répát és a hagymát megpucoljuk, a répát vékony csíkokra vágjuk, a hagymát vékony szálakra vágjuk. Tálba tesszük, sózzuk, meglocsoljuk az almaecettel, összeforgatjuk, és 30 percet pihentetjük.
Az öntethez a görög joghurtot a majonézzel, a porcukorral, a citromlével és frissen őrölt borssal alaposan összekeverjük. A pihentetett zöldségeket alaposan kinyomkodjuk, majd összeforgatjuk az öntettel, és 30 percet pihentetjük, hogy az ízek összeérjenek.
Ízlés szerint köretként tálaljuk frissensültekhez, szendvicsbe téve vagy csak magában.
Mint sok ételnek, így a fodros-bodros levelű kelnek is meg kellett járnia Amerikát, hogy superfoodnak kiáltsák ki, és népszerűséget kapjon. Pedig ez a káposztaféle Kisázsiában őshonos, Európában a római kor óta ismerik, termesztik és nemesítik, nálunk is gyakori zöldféle volt, de a leveles kel néven is ismert káposztafélét méltatlanul kiszorította a szaporább, puhább és zsenge belsejű, tömött fejű kelkáposzta.
A világ legegészségesebb élelmiszerei között számon tartott haragoszöld fodros kel nálunk is remekül megterem, bátrabb őstermelők sikerrel termesztik is, így egyre könnyebben hozzájuthatunk már mi is, és érdemes minél többször fogyasztani mindenkinek, de főleg nőknek, mert kiemelt vastartalmú alapanyag, a vérszegénységgel küzdőknek így különösen ajánlott! Emelett alacsony a kalóriatartalma, de rengeteg rostot tartalmaz, így diétás étrendben is tökéletes, könnyen emésztető, tele van antioxidánsokkal és a bőrünkre jótékony A-, C-, E-, K- és B6-vitaminokkal, gyulladáscsökkentő és fehérjékben, aminosavakban gazdag. És vigyázat, nem gyógyszerről beszélünk, hanem egy nagyon finom zöldségről!
A fodros kel további jó tulajdonsága, hogy főzés közben a levelek harsány színe nem fakul vagy tompul, gyorsan puhára párolódik, sokkal kevésbé átható a szaga, így isteni és szuperegészséges, mutatós ételeket készíthetünk belőle egyszerűen, mint az alábbi citromos-fokhagymás párolt változatban.
Hozzávalók:
Elkészítés: A fodros kelt megmossuk, a levelek vastagabb ereit kivágjuk, a leveleket összetépkedjük vagy nagyjából összevágjuk.
A fenyőmagot – vagy darabolt diót, mandulát – egy száraz serpenyőben pár perc alatt kevergetve illatosra pirítjuk, majd egy tálkába kiöntjük. A serpenyőbe kevés olívaolajat öntünk, rádobjuk a kelt, és kevergetve 3-4 percig pirítjuk, közben sózzuk, borsozzuk, fokhagymaprésen hozzányomjuk a fokhagymákat, felöntjük 1,5 dl vízzel, és lefedve 8-10 percig pároljuk.
A tűzről levéve hozzáfacsarjuk a citrom levét, átforgatjuk, tányérokba szedjük, és megszórjuk a pirított maggal, valamint egy kevés aszalt vörösáfonyával.
Krumplipüré az alapja ennek a kiadós ír egytálételnek, amit vajon párolt kelkáposztával és póréval vagy újhagymával gazdagítanak, ha pedig húsos változatban készül, akkor pirított baconnel vagy főtt sonkával koronázzák, manapság pedig már reszelt sajttal dúsítva is készítik, ami egészen biztosan nem rontja el.
Ha köretnek szánjuk, a krumplipüréhez adhatunk tejet, ha főételnek, akkor inkább tejszínt, így tartalmasabb és krémesebb lesz, a krumplit pedig ízlés szerint hagyhatjuk darabosabbra, vagy összetörhetjük egészen selymesre is.
Hozzávalók:
Elkészítés: A krumplit meghámozzuk, felkockázzuk, és sós vízben feltesszük főni.
Az újhagymát és a kelkáposztát megtisztítjuk, finomra vágjuk. A vaj felét egy serpenyőben felolvasztjuk, rádobjuk az újhagyma fehér részét és a kelkáposztát, sózzuk, borsozzuk, és időnként megkeverve addig pároljuk, amíg a kelkáposzta összeesik.
Amikor a krumpli megpuhult, leszűrjük, hozzáadjuk a maradék vajat és a tejszínt, krumplinyomóval összetörjük, borsot őrölünk hozzá, ízlés szerint szerecsendiót is reszelünk rá, majd a kelkáposztát hozzáadva összeforgatjuk.
Azon melegében tálaljuk, kis vajat téve a tetejére, az újhagyma zöldjével meghintve.
A pirog és a kisebb pirozsok elkészítése nem túl bonyolult, leginkább a buktára emlékeztet, amit mi ugye jószerivel csak édes töltelékkel készítünk. Pedig a kelt tészta sós töltelékkel is nagyon jól muzsikál, ideális vendégvárónak vagy vacsorára, de egy leves után másodiknak is tökéletes. Oroszországban és a többi szláv országban gyakori street food, ami menet közben is könnyen elfogyasztható.
Bár léteznek édes pirogok is, a legnépszerűbbek a sós töltelékek. A kelt buktákba leggyakrabban káposztás, húsos vagy gombás töltelék kerül, de léteznek halas, tojáskrémes vagy raguval töltött változatok is. Ha van egy jó alaptészta-receptünk, akkor már kedvünkre variálhatjuk a belevalókat.
Mivel a káposztás változat a legkelendőbb, amire bizonyság, hogy külön neve is van, így a kapusznyika receptjét mutatjuk meg. Ebbe finomra gyalult, kis hagymával és sárgarépával megdinsztelt káposzta kerül. A fűszeres tölteléktől a tészta puha és illatos, sokáig friss marad, már ha nem fogy el azonnal. Egy kis tejföllel önmagában is tökéletes, de kínálhatunk mellé akár valamilyen majonézes salátát is.
Hozzávalók:
A tésztához:
A töltelékhez:
Valamint:
Elkészítés: A tésztához a tejet meglangyosítjuk, hozzáadjuk a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, elkeverjük, majd hagyjuk felfutni.
A szobahőmérsékletű lisztet egy tálba szitáljuk, hozzáadjuk a zsírt, a tojást, a tejfölt, sót és a felfutott élesztőt, elkezdjük összegyúrni. Ha szükséges, még egy kis langyos tejet adhatunk hozzá. Cipóvá formázzuk, tiszta konyharuhával letakarjuk, és langyos helyen 1 órát pihentetjük, kelesztjük.
Közben a töltelékhez a káposztát, a sárgarépát és a hagymát káposztareszelőn szálasra lereszeljük, megsózzuk, és 10 percet pihentetjük. Egy evőkanál zsírt egy nagyobb edényben felolvasztunk, az alaposan kifacsart zöldségeket rárakjuk, és időnként megkeverve megdinszteljük. Ha már kellően összeesett és puha, frissen őrölt borssal fűszerezzük.
A megkelt tésztát lisztezett felületre öntjük, kicsit átdolgozzuk, majd öklömnyi darabokra osztjuk, kis cipókká gombócoljuk, és 15 percet pihentetjük. Ezután egyesével kinyújtjuk, megtöltjük a káposztás töltelékkel, a tésztaszéleket összefogjuk és összenyomkodjuk, majd kizsírozott tepsibe tesszük úgy, hogy ez a rész alulra kerüljön.
A bucik tetejét lekenjük felvert tojással, és 190 fokos sütőbe toljuk, és 20–25 perc alatt megsütjük.
Melegen vagy langyosan kínáljuk, tejfölt kínálhatunk mellé.
Hurkát enni tényleg jó, és mégis, ma már inkább retró fogásnak számít, kikopott az étrendünkből, legfeljebb piacon, vásárokban eszünk sült hurkát, esetleg akkor, ha ismerős vagy családi disznóvágásból kapunk kóstolót, de az is mind ritkább. Ha van egy jó hentesünk, vagy a piacon látunk jóféle hurkát, friss kolbászt, akkor érdemes feleleveníteni a hurkaevést, főleg egy hűvös téli estén.
A jóféle májas és véres hurka duója tökéletes gyors ebéd vagy vacsora, mivel kész alapanyagokkal dolgozunk, nem töltjük otthon, így csak annyi a dolgunk, hogy tepsiben vagy serpenyőben megsüssük, és némi köretet varázsoljunk mellé.
Mi a tepsis sütésre szavazunk, így a köretnek szánt krumpli is sülhet mellette, és még kiegészíthetjük egy kellemes fehérboros savanyú káposztával is. Ez már csak azért is jó ötlet, mert a savanyú káposzta segíti a gyomor munkáját a nem épp diétás fogás esetén, savassága és gazdag rosttartalma nagyon jótékony – és finom – kísérője is a disznótorosra hajazó fogásnak.
Ahhoz, hogy hurkák roppanósra, és ne robbanósra süljenek, vagyis hogy ne robbanjon szét a vékony bél sülés közben, érdemes több praktikát bevetni. Egyrészt hústűvel – és ne villával! – böködjük meg. A villa túl vastag, sérülékennyé teszi a bőrt, egymás mellett több helyen keletkezik viszonylag nagy luk, így esélyes, hogy kirobbannak, míg a hústű csak pici lukat ejt. Ezután viszonylag kis hőfokon elkezdjük sütni, majd amikor egy kevés zsír már kisült, a hurkákat óvatosan átmozgatjuk, így nem tapadnak a tepsihez, és emelve a hőt jó ropogósra tudjuk sütni.
Hozzávalók:
Elkészítés: A krumplit alaposan megmossuk, majd félbevágjuk, a vágott felületen megszórjuk egy kis sóval, picit pihenni hagyjuk, amíg keményítős réteg alakul a felületén, ez majd szépen rápirul sülés közben. Közben a hurkákat megszurkáljuk hústűvel, és egy tepsibe tesszük, körberakosgatjuk a krumplikkal, 2-3 evőkanálnyi olajjal meglocsoljuk, és 150 fokos sütőbe toljuk.
A savanyú káposztát kissé átmossuk, kinyomkodjuk. Egy serpenyőben kevés olajat melegítünk, hozzáadjuk a cukrot, kevergetve felolvasztjuk, majd rárakjuk a káposztát, megszórjuk a köménnyel, összeforgatjuk, meglocsoljuk a fehérborral, és lefedve, takarékon kb. 20 perc alatt megpároljuk.
Közben a hurkákat kb. 10 perc után egy csipesszel vagy egy kanállal kicsit megmozgatjuk a kisült zsiradékon, és megemelve 180 fokra a hőfokot még 25–30 percet sütjük, a mérettől függően, illetve amíg a krumpli is szép pirosra sül.
A hurkát a savanyú káposztával és a tepsis sült krumplival tálaljuk.
Minden zöldségesnél szembejön a lila káposzta, mégis ritkán esik rá a választásunk, pedig egész télen, sőt tavasszal is friss vitaminforrás, kimondottan pénztárcabarát, nem mellesleg kalóriaszegény (31 kcal/100 g), és jóval könnyebben emészthető, mint a sima fejes káposzta.
Vékonyan felszeletelve vagy legyalulva változatosan készíthetünk belőle salátákat – 3 receptötlet itt >> –, színes krémlevesnek >> is meglepően finom, de ha inkább párolva készítenénk, ahhoz most mutatunk egy nagyon kellemes, illatos változatot, gyümölcsösen.
Hozzávalók:
Elkészítés: A lila káposzta külső leveleit lefejtjük, a káposztát félbevágjuk, a torzsáját kivágjuk, majd legyaluljuk vagy nagyon vékonyan, szálasra vágjuk a káposztát. Meghintjük egy kevés sóval, és állni hagyjuk kb. 20 percet. Közben kicsumázzuk és vékony cikkekre vágjuk az almát.
Mélyebb serpenyőben megolvasztjuk a vajat, rádobjuk a kinyomkodott káposztát, hozzáreszeljük a gyömbért, alaposan átforgatjuk, 4-5 percig dinszteljük, majd aláöntünk kb. 1 dl vizet, és lefedve pároljuk 8-10 percig. Hozzáadjuk az almát, a vörös áfonyát és a rozmaringot, színes borsot őrölünk rá, meglocsoljuk a citrom levével és a mézzel, összeforgatjuk, majd még 5-6 percet lefedve pároljuk, és a tűzről levéve fedő alatt hagyjuk még puhulni saját gőzében 5-6 percet.
Kínálhatjuk köretként húsok, halak, sült sajt mellé, de párolt rizzsel, bulgurral vega fogásnak is ideális.
Ha káposztasaláta, akkor leggyakrabban a forrázott friss káposztasaláta vagy az amerikai majonézes coleslaw a legnépszerűbb, kétségtelenül, de érdemes kipróbálni más változatokat is. Most mustármagos-almaecetes öntettel készült, olaj nélküli alakbarát recept alapján, nagyon kellemesen pikáns, üdítően friss, tökéletesen illik ünnepi sültek mellé is.
Hozzávalók:
Az öntethez:
Elkészítés: A kétféle káposztát legyaluljuk vagy nagyon vékonyan felszeleteljük, a sárgarépát meghámozzuk és nagyon vékony csíkokra vágjuk, vagy ha van julienne-hámozónk, akkor azzal felcsíkozzuk, a lila hagymát meghámozzuk, félbevágjuk, majd vékony félkarikákra szeljük. Mindent egy salátástálba rakunk, összeforgatjuk.
Az öntethez a mustármagot egy száraz serpenyőbe rakjuk, tűzre tesszük, és kevergetve megvárjuk, míg pattogni kezd. Ekkor óvatosan hozzáöntjük az almaecetet és a cukrot, sózzuk, borsozzuk, és a felére beforraljuk. A tűzről levéve hagyjuk 5 percet hűlni, átöntjük egy tálkába, hozzáadjuk a mustárt, és simára elkeverjük, majd a zöldségekre öntjük, és alaposan összeforgatjuk.
Azonnal tálalható, de hagyhatjuk, hogy egy kicsit összeérjenek az ízek. Ízlés szerint megszórhatjuk aprított dióval, magokkal, magkeverékekkel.
A kelbimbók csupa zsenge levél, valójában rügyek, a zöldségek között kiemelkedően magas fehérjetartalommal, de rostban és C-vitaminban is igencsak gazdag, emellett vasat és folsavat is szép mennyiségben tartalmaz, így a nők igazi jó barátja. Párolva és sütve is nagyon finom, készülhet belőle saláta is, tehetjük levesbe, vajjal párolva pedig elegáns, ünnepi köretnek jó választás lehet.
Most sajtmártással sült, tartalmas, melengető, igazi téli fogás akár magában vagy salátával, de akár párolt rizzsel, kuszkusszal, bulgurral is tálalhatjuk vega fogásként, de akár gazdagítható sonkával, pirított baconnel is, ha húsimádóknak szánjuk.
Hozzávalók:
Elkészítés: A kelbimbók szárvégeit levágjuk, külső leveleit lefejtjük, majd forró, sós vízbe téve 10 perc alatt előfőzzük, leszűrjük – a főzőlevet félretehetjük leveshez, rizottóhoz.
Közben a sajtmártáshoz először besamelt készítünk: a vajat felolvasztjuk, folyamatos kevergetés mellett hozzáadjuk a lisztet, jól elkeverjük, majd felöntjük a tejjel és a tejszínnel, kevergetve kicsit besűrítjük, sózzuk, borsozzuk, kakukkfűvel és kurkumával ízesítjük, és a sajt 2/3 részét is hozzáadjuk, addig keverjük, míg a sajt felolvad.
A kelbimbót egy sütőtálba öntjük, egyenletesen rálocsoljuk a sajtmártást, megszórjuk a maradék sajttal és a zsemlemorzsával, és 180 fokos sütőben, légkeverés mellett 15-20 perc alatt pirulásig sütjük, majd azon melegében tálaljuk.
Aki szereti a mediterrán konyhát, annak mindenképpen érdemes kipróbálnia az úgynevezett lachanontolmadest, a görögök töltött káposztáját. Darált hússal és rizzsel, hagymával és fokhagymával készül a töltelék, eddig ismerős lehet, de friss petrezselyem, kapor, menta és citrom is kerül a töltelékbe, és nyers, vagyis nem savanyú káposztával készül. Nincs benne pirospaprika, se semmi füstölt, így ne a mi ízvilágunkat várjuk tőle, viszont sokkal könnyebb dolga lesz vele a gyomornak, és nagyon finom.
Az igazi különlegességét a hozzá készült citromos szósz adja, ami a káposzta főzőlevéből készül egy kis liszttel és vajjal, sok citromlével és reszelt héjjal, nagyon harmonikus és selymes, ezzel tálalva igazi mediterrán, tartalmas, mégis könnyű fogás.
Hozzávalók:
A szószhoz:
Elkészítés: A káposzta külső leveleit lefejtjük, a torzsa részét levágjuk. Egy nagy fazékban vizet forralunk, a káposztát beletesszük, és újraforrástól 10 percig főzzük, majd 5 percet pihentetjük. Kivesszük, lecsöpögtetjük, és ha kicsit hűlt, akkor lefejtjük a leveleit, a vastagabb, eres részeket egy éles késsel elvékonyítjuk, hogy majd könnyen feltekerhessük.
Közben a hagymát és a fokhagymát meghámozzuk, apróra vágjuk. Egy serpenyőben 1 evőkanál olívaolajon a hagymát és a fokhagymát 3-4 percig dinszteljük, majd egy keverőtálba átöntjük, hozzáadjuk a darált húst, a nyers rizst, a finomra vágott zöldfűszereket, az őrölt római köményt, a maradék 2 evőkanál olívaolajat, sózzuk, borsozzuk, hozzáreszeljük a citrom héját, és kézzel alaposan összedolgozzuk.
Az előkészített káposztaleveleket kiterítjük, nagyobb kanálnyi húsos masszát az alsó felükre ráhelyezünk, mindkét oldalon kicsit visszahajtjuk, és feltekerjük.
A maradék káposztát felcsíkozzuk, és a felét egy nagyobb edény aljára szórjuk. Rárakosgatjuk a káposztatekercseket több rétegben, majd befedjük a maradék káposztalevéllel. A tetejére egy tányért borítunk nehezéknek, hogy a tekercsek ne nyíljanak szét fővés közben, felöntjük annyi forró, enyhén sós vízzel, hogy teljesen ellepje. Tűzre tesszük, ha felforrt, takarékra vesszük, és 70–80 percig főzzük.
A szószhoz a töltött káposzták főzővizéből 7 dl-t kiveszünk, a leveskockát belemorzsoljuk, kevergetve feloldjuk.
A vajat egy serpenyőben megolvasztjuk, hozzáadjuk a lisztet, alaposan összekeverjük, majd apránként felöntjük a levessel, folyamatosan keverve, hogy csomómentes legyen. Amikor már minden folyadék benne van, 2-3 percet kevergetve főzzük, majd hozzáreszeljük 1 citrom levét, hozzáadjuk 2 citrom kifacsart levét, sózzuk és borsozzuk.
Tálaláskor a töltött káposztatekercseket tányérra szedjük, meglocsoljuk a citromos szósszal, és ízlés szerint kaporral vagy petrezselyemmel meghintve kínáljuk.
Aztán a tinédzserkor végére elmegy a kedvünk a lázadástól, és megkóstolunk mindent, amire mások azt mondják, hogy finom. Sőt, szerintem egy kicsit az ízlelésünk is megváltozik, már ami engem illet. Nagymamám a mai napig nem tud napirendre térni afelett, hogy egy vékonyka, rettenetesen finnyás gyerekből egy szakácstudományba szerelmes (majdnem), mindent megevő felnőtt lettem. És most én vívom az evéssel kapcsolatos harcokat a gyerekeimmel, bár a tapasztalataim miatt semmit nem erőltetek, inkább olyat főzök-sütök, ami tuti siker.
Forrás: Hajós Ágnes
Szóval, visszakanyarodva a káposztához, hoztam egy pogireceptet, ami tökéletes arra, hogy a hűtőben már egy hete árválkodó, hirtelen ötlettől vezérelve megvásárolt káposztát felhasználjuk. De ha van maradék párolt káposzta, összevágva az is tökéletes benne. Ja, és a gyerekeim is megették! 🙂
Hozzávalók:
Elkészítés: A káposztát durvára reszeljük. Egy lábasban felhevítünk 1 evőkanál kacsazsírt, hozzáadjuk a káposztát. Megsózzuk, borsozzuk, kevergetve pirítani kezdjük. Mikor már majdnem puha, 1 kávéskanál cukorral megszórjuk. Addig kevergetjük, míg enyhén megbarnul. Félretesszük, kihűtjük.
A tejet langyosra melegítjük, elkeverjük benne a másik kávéskanál cukrot és az élesztőt, felfuttatjuk.
Egy tálba tesszük a lisztet, a 10 dkg kacsazsírt, 1 tojást és az élesztős tejet. Összegyúrjuk, nedves konyharuhával letakarva langyos helyen duplájára kelesztjük.
Lisztezett deszkán 1 cm vastagra nyújtjuk, elosztjuk rajta a káposztát. Két oldalról középre hajtjuk a tésztát, majd alulról és felülről is.
Forrás: Hajós Ágnes
Forrás: Hajós Ágnes
Ismét vékonyra nyújtjuk (ha kell, lisztet szórunk rá, hogy ne ragadjon), majd megismételjük az előző hajtogatást. Végül 1,5 cm-esre nyújtjuk, késsel megmintázzuk a tetejét, pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk.
Sütőpapíros tepsire sorakoztatjuk, 180 fokos sütőben készre sütjük.
Forrás: Hajós Ágnes
Mostanság már nagyon is jólesik begyújtani a sütőt, és kicsit cuccosabb ételek készíteni sem vétek, így egy hagyományos és magyaros sült oldalas készült nálunk párolt káposztával, ahogy kell – és nagy meglepődésemre a gyerekek is simán megették, úgyhogy az én örömöm is teljes volt.
A képeken van egy kis sült krumpli is, amire a recept nem tér ki: a sütés utolsó 20 percében dobjunk a hús mellé egy kevés félig főtt burgonyát, ha kész, sózzuk meg.
Forrás: Hajós Ágnes
Hozzávalók 4 főre:
Elkészítés: Az oldalast a csontok között nagyobb darabokra vágjuk. Az olajat egy tálba öntjük, belenyomjuk a fokhagymát, tekerünk bele alaposan borsot, sózzuk, belecsipkedjük a rozmaring leveleit. Összekeverjük, beleforgatjuk az oldalasdarabokat. Egy tepsibe tesszük, 1 cm-nyi vizet öntünk alá. Lefedjük, 160 fokos sütőbe toljuk, puhára sütjük (1,5-2 óra). A végén levesszük a fóliát, és nagy lángon, időnként megforgatva ropogósra sütjük.
Közben elkészítjük a párolt káposztát. Egy lábosban 1 dl vízbe beleszórjuk a cukrot, karamellizáljuk. A káposztát félbevágjuk, torzsáját kivágjuk. Vékonyan felszeleteljük, a megolvasztott cukorra tesszük. Összekeverjük, megszórjuk a köménnyel és a rozmaring durvára vágott leveleivel, sózzuk, borsozzuk. Alacsony lángon, időnként megkeverve puhára pároljuk.
Tálaláskor ízlés szerint szedünk a húsból és a káposztából, meglocsoljuk a pecsenyeszafttal.
Forrás: Hajós Ágnes
Bár káposzta egész évben kapható, most a legfinomabb, zsenge és ropogós, nyersen kellemesen édeskés, és igazán jó áron kelletik magukat a piacokon. Sovány hússal és kis rizzsel rétegezve egészséges és teljes értékű fogás, amihez most egy török eredetű receptet választottunk: sok hagyma és paradicsom, római kömény és fokhagyma, valamint egy kis csili kell csak hozzá, nagyon egyszerű és kiadós, és a trükkje annyi, hogy több rétegben kerül bele a káposzta és a töltelék, így minden falatja ízekben gazdag.
A törökök eredetileg darált bárányhússal készítik, de bármilyen más hús is megfelel hozzá, ha a szeretnénk alakbarátabb változatot, akkor válasszuk a darált pulykát, tökéletes lesz ezzel is!
Hozzávalók:
Elkészítés: A káposzta leveleit lefejtjük, amíg tudjuk, a belső vastag ereket kivágjuk, a középső zsenge részt négy részre vágjuk, és sós, forró vízbe tesszük 2-3 percre, majd leszűrjük, és hűlni hagyjuk, amíg a húsos tölteléket elkészítjük.
A hagymát és a fokhagymát meghámozzuk és finomra vágjuk, a petrezselymet felaprítjuk, és mindezeket egy keverőtálba tesszük a darált hússal, a rizzsel és a paradicsompürével. Sózzuk, borsozzuk, megszórjuk a római köménnyel és a csilivel, 3 evőkanál olívaolajat adunk hozzá, és alaposan összedolgozzuk.
A leforrázott káposztaleveleket ujjnyi csíkokra vágjuk, sózzuk, borsozzuk, 3 evőkanál olívaolajjal meglocsoljuk, és alaposan összeforgatjuk. Egy sütőtál aljába tesszük a káposzta negyedét, erre jön a töltelék harmada, amit elegyengetünk rajta finoman lenyomkodva, majd megint káposzta következik, összesen 4 réteg káposzta és 3 réteg húsos töltelék. A rakott kelre 2 dl vizet – vagy alaplét – öntünk, ráfacsarjuk fél citrom levét, majd alufóliával fefedjük.
160 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett 1 órát rotyogtatjuk, hogy minden tökéletesen átfőjön és megpuhuljon, majd a sütőből kivéve még hagyjuk 15-20 percet puhulni a saját gőzében tálalás előtt.
Ízlés szerint kínálhatunk mellé tejfölt vagy kis csípős szószt…
