A köret sokszor csak másodlagos vagy mellékes, pedig nem kellene így lennie – ha például egy roston sült hús vagy hal mellé, rántott, bundás étel mellé készítünk kísérőt, annak nem árt izgalmasabbnak, fűszeresebbnek lennie, mert hatalmasat emel az élvezeti szinten. Nem kell bonyolult dolgokra gondolni, a ma már minden háztartásban megtalálható késes robotgéppel vagy botmixerrel a legegyszerűbb zöldségekből is álomfinom püré-alternatívákat kerekíthetünk.
Most két téli zöldségből, karfiolból és sütőtökből, valamint a fagyasztóban mindig megbújó zöldborsóból hoztunk három olyan finom pürét, ami vasárnapi, de akár ünnepi, karácsonyi fogások kísérőjeként is megállják a helyüket, de olyan egyszerűek, hogy hétköznapokon is elkészíthetjük, tükörtojással vagy egy gyors ham and eggs-szel is tökéletesen működnek.
Hozzávalók:
Elkészítés: A karfiolt rózsáira szedjük, a száráról a külső, fás részeit levágjuk, a zsenge belső részt felkockázzuk, az egészet folyó víz alatt megmossuk, majd egy lábasba tesszük. Felöntjük a tejjel és a vízzel, megsózzuk, és forrástól számítva közepes tűzön 15-20 perc alatt puhára főzzük. Leszűrjük, a levet félretesszük, a zöldséget késes robotgépbe tesszük, hozzáadjuk a vajat, borsot őrölünk hozzá, szerecsendióval és mézzel fűszerezzük, és krémesre turmixoljuk. Ha nem elég krémes, akkor egy kevés főzőlével selymesíthetjük – a többi főzőlevet valamilyen krémleveshez felhasználhatjuk.
Hozzávalók:
Elkészítés: A sütőtököt és a krumplit megtisztítjuk, felkockázzuk, lábasba tesszük, felöntjük annyi vízzel, amennyi ellepi, sózzuk, és forrástól számítva kb. 15 perc alatt puhára főzzük, majd leszűrjük.
Késes robotgépbe tesszük, hozzáfacsarjuk fél citrom levét, borsot őrölünk hozzá, kurkumával és gyömbérrel fűszerezzük, és a tejszín felét hozzáadva pépesítjük, ha szükséges, még tovább selymesítjük a maradék tejszínnel.
Hozzávalók:
Elkészítés: Az újhagymát megtisztítjuk, felaprítjuk, és az olvasztott vajon megfuttatjuk, hozzáadjuk a zöldborsót és az apróra kockázott hámozott krumplit, sózzuk, meghintjük egy kevés csilipehellyel, felöntjük a tejszínnel, és fedő alatt takarékon kb. 10 perc alatt puhára főzzük. A borsóból egy kevéset kiveszünk, a többit késes robotgépben a mentával és ízlés szerinti frissen őrölt borssal pürésítjük, majd összeforgatjuk a félretett borsóval, így tálaljuk.
A kápia paprikát először megsütöttem, majd így került a fűszeres, pikánsan csípős, karfiolos levesbe. Végül az elkészült krémlevest egy szűrőn átpasszíroztam, ettől még selymesebb-krémesebb lett.
Forrás: Kard Éva
Tálaláskor a tányérban lévő meleg levesbe mozzarellát csipkedtem, mely igazán jól illett hozzá. Krémes, izgalmasan csípős krémleves, már a színe is melengető – mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a finom levest.
Hozzávalók:
Elkészítés: Egy tepsit béleljünk ki sütőpapírral, helyezzük rá a paprikát, majd közepes hőmérsékletű sütőben addig süssük, míg a bőre fekete foltos lesz. Sütés közben egyszer forgassuk át, hogy minden oldala egyenletesen süljön. Amikor a paprika megsült, vegyük ki a sütőből, és még forrón tegyük egy nejlonzacskóba, majd kössük be, és abban hagyjuk hűlni, így könnyen le tudjuk majd húzni a bőrét. Ezután húzzuk le a paprika bőrét, távolítsuk el a magokat, majd nagyjából vágjuk össze.
Egy edényben hevítsük fel a vajat és az olajat, majd adjuk hozzá az apróra vágott lila hagymát, és pároljuk üvegesre. Ezután adjuk hozzá az apróra vágott fokhagymát, majd pár pillanat múlva a rózsáira szedett karfiolt. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, szórjuk meg az ételízesítővel és a füstölt pirospaprikával, majd keverjük alaposan össze. Végül öntsük fel a vízzel, majd főzzük a karfiolt félpuhára.
Amikor a karfiol félpuhára főtt, adjuk hozzá az előzőleg megsütött, majd összevágott kápia paprikát, és addig főzzük tovább, míg a karfiol teljesen megpuhul.
A puhára főtt leveshez ezután adjuk hozzá a főzőtejszínt, turmixoljuk össze, majd egy szűrőn passzírozzuk át, hogy szép selymes legyen a leves. Tegyük vissza a tűzre, majd állandó kevergetés mellett melegítsük forráspontig, de főzni már nem kell.
Tálaláskor szedjük a levest tányérba, csipkedjük a tetejére a mozzarellát, majd úgy kínáljuk. Ízlés szerint pár szelet kenyeret is kínálhatunk a leves mellé.
Forrás: Kard Éva
Egyedényes, nagyon gazdag, ám roppant egyszerű ez a krémes sajtos tészta, a szósz és a tészta együtt készülnek, ráadásul karfiol is gazdagítja. Nem vízzel, hanem tejjel készül, aminek egy részét a tészta felszívja, a többi pedig a tészta keményítőtartalmától szószos állagúra sűrűsödik, mire a tészta és a karfiol puhára fő. Ehhez jön még sajt, szerecsendió és egy kis mustár, ami nagyon kerekké teszi az ízeit, pikk-pakk megvan, kevés és egyszerű alapanyaggal.
Azonnal tálalhatjuk így is, de még jobb, ha sütőben egy kicsit meggrillezzük, hogy a teteje kicsit megpiruljon, így ropogósabb részek is lesznek – isteni finom és egyáltalán nem pepecselős ez a kényeztető egytálétel.
Hozzávalók:
Elkészítés: A karfiolt megtisztítjuk, és kis rózsákra szedjük, a tönkről a külső fás részeket levágjuk, a zsenge belsejét feldaraboljuk.
Egy lábasba öntjük a tejet és a vizet, tűzre tesszük, ha forr, hozzáadjuk a karfiolt és a tésztát, bőségesen sózzuk, és időnként megkeverve kis lángon főzzük kb. 10-12 percet, amíg megpuhulnak, a tejet beszívja a tészta, a maradék pedig krémesre sűrűsödik. Szerecsendiót és borsot őrölünk hozzá, hozzáadjuk a mustárt és 15 dkg reszelt sajtot, és a tűzről levéve addig keverjük, míg a sajt teljesen elolvad.
Azonnal tálalhatjuk így is, de még finomabb, ha egy tepsibe vagy sütőtálba átöntjük, megszórjuk még 5 dkg reszelt sajttal és 2 evőkanálnyi parmezánnal, hogy még illatosabb legyen, és 200 fokos sütőben, grill fokozaton pirulásig sütjük.
Azon melegében tálaljuk, salátát kínálhatunk mellé.
A karfiol elég megosztó zöldség, pedig nagyon egészséges, rostokban és tápanyagokban gazdag, miközben kalóriát alig tartalmaz, és ha más zöldségekkel kombináljuk, akkor egészen új arcait fedezhetjük fel. Most egy nagy selymes, illatos és könnyű krémleves készült belőle némi zellerrel és almával, mézzel és citrommal – édeskés és pikáns egyszerre, és hogy tartalmasabb legyen, egy kevés krumpli is került bele.
A leves turmixolása után eldönthetjük, hogy tovább krémesítjük-e egy kis tejszínnel vagy kókuszkrémmel, mindkettő jól illik hozzá, ahogy a tálaláskor a tetejére szórt roppanós pirított mandulalapocskák is, de akár krutonnal vagy pirított baconnel, reszelt füstölt sajttal is nagyon finom.
Hozzávalók:
Elkészítés: A zöldségeket és az almát megtisztítjuk, a karfiolt kis rózsákra szedjük, a többit felaprítjuk. 2 evőkanál olívaolajon megfuttatjuk a hagymát, rácsorgatjuk a mézet, jól összekeverjük, majd a zellert, az almát, a krumplit, a karfiolt és a fokhagymát is hozzáadjuk, alaposan összeforgatjuk, sózzuk, borsot őrölünk rá, meghintjük a római köménnyel, és felöntjük 1,2 liter vízzel vagy alaplével. Forrástól számítva 10-15 perc alatt puhulásig főzzük a zöldségeket közepes tűzön.
A tűzről levéve botmixerrel krémesre mixeljük, felöntjük a tejszínnel vagy a kókuszkrémmel, megkóstoljuk, kis citromlével, sóval és borssal még korrigáljuk.
Pirított mandulalapocskákkal és snidlinggel – vagy ízlés szerint más zöldfűszerrel – meghintve tálaljuk.
Alakbarát és fehérjében gazdag finomság ez tojásos fészek, aminek alapja karfiolpüré fűszerekkel, tojással és reszelt sajttal összedolgozva. Ez a „tészta” kerül alapként a muffinformákba, és mondani sem kell, hogy a kalóriaszegény és rostokban igen gazdag, egészséges zöldség sokkal jobb a szervezetünk számára, mint a tészta vagy esetleg a krumplipüré lenne. Húsevők egy kis sült sonkával is megpakolhatják, majd jöhet a tojás – és irány a sütő!
Amíg sülnek a karfiolos muffinok, érdemes egy jó adag zöldsalátát készíteni hozzá, akár egy kis reszelt sárgarépával, uborkával, paradicsommal gazdagítva-színesítve, és már tálalható is a szénhidrátszegény, de nagyon finom muffin.
Hozzávalók 12 darabhoz:
Elkészítés: A karfiolt rózsáira szedjük, és sós vízben megfőzzük, leszűrjük, hagyjuk lecsöpögni. Késes aprítóba tesszük, hozzáadunk ízlés szerint sót és fokhagymaport (vagy zúzott fokhagymát), 2 tojást, valamint a reszelt sajtot, és alaposan összedolgozzuk.
A masszát kiolajozott muffinformákba nyomkodjuk úgy, hogy kis pereme legyen középen pedig öble, és 180 fokos sütőben kb. 15 percig sütjük.
Közben apróra vágjuk a sonkát, és serpenyőben megpirítjuk. A karfiolfészkeken elosztjuk, majd mindegyikre 1-1 tojást ütünk, és visszatoljuk a sütőbe még 8–10 percre.
Tálalás előtt borsot őrölünk rá, meghintjük aprított snidlinggel – salátát kínálunk mellé.
Tarját vettem, az mégse olyan száraz, gondoltam, ma megsütöm A vajpuha sültet. Elhatározás kérdése, MA nagyon jó leszek. Végigolvastam több receptet, 40–60 percet írtak a sütési időre, már ez furcsa volt, pedig nincs légkeveréses sütőm, ami gyorsabban végez, mint az én kis hagyományosom. Szóval rátettem, amit akartam, fóliát is, mehet a sütőbe.
Fél óra után megnéztem, és AKKOR volt jó! Nem kell se fólia nélkül rápirítani, se extra trükköt alkalmazni, ez kérem, így tökéletes. És végre bátran állíthatom, a sertést is meg tudom sütni vajpuhára!
A körete sütőben sült karfiol lett, vajas és rozmaringos, nagyon jó, tessék kipróbálni!
Forrás: Hajós Ágnes
Hozzávalók:
Elkészítés: A húst kiklopfoljuk, persze nem hajszálvékonyra, fele olyan vastag legyen. Mindkét oldalát megsózzuk, a só mennyisége attól függjön, hogy a szeletelt sonka és a sajt milyen sós.
Egy akkora tepsit kiolajozunk, amiben a hús elfér egymás mellett. Belefektetjük a tarjaszeleteket, a fokhagymát szeletekre vágjuk, rászórjuk. A sonkát darabokba tépjük, ezt is rátesszük a húsra. Ráreszeljük a sajtot, lefedjük alufóliával.
250 fokra előmelegítjük a sütőt, ebbe toljuk a tepsit, majd mérsékeljük a lángot, fél órát sütjük. Ha a villa könnyen beleszalad, kész is (max. fél óra).
Hozzávalók:
Elkészítés: A karfiolt rózsáira szedjük (minél kisebb, annál gyorsabban elkészül). Egy tepsibe, amiben kényelmesen elfér, eloszlatjuk az olívaolajat, beleszórjuk a rózsákat. Sózzuk, borsozzuk, 200 fokos sütőbe toljuk. 5 percenként megforgatjuk. 15 perc után hozzáadjuk a felkockázott vajat és az apróra vágott rozmaringot. Utána szintén párszor megforgatva készre sütjük. Akkor jó, ha kicsit megbarnul itt-ott, de nem puhul meg túlzottan, még harapható marad.
Forrás: Hajós Ágnes
Valljuk be, elsőre már az is meglepő, hogy liszt nélkül készülhessen pizza, és azért valóban nem arra a jó kis kelt tésztára kell számítanunk, ha ezt a karfiolos változatot megsütjük, de nagyon finom, a zöldség íze teljesen eltűnik a tésztaalapban, ami ráadásul nagyon egyszerűen összeállítható. Korábban már megosztottunk olyan diétás karfiolos pizzarecepteket, amelyeknél mikróban vagy gőz fölött meg kell kissé párolni a karfiolt, majd alaposan kinyomkodni, de megspórolhatjuk a zsonglőrködést a forró karfiollal az alábbi recepttel.
A „tésztába” nyersen kerül a finomra szétcsapatott morzsás karfiol, amihez tojás, darált mandula és reszelt parmezán társul, ezek pedig felisszák a karfiol levét, jóval lerövidítve és megkönnyítve a munkánkat. Feltétnek pedig bármit tehetünk rá, amit csak szeretünk, de csak a már elősütött tésztára pakoljuk rá.
Hozzávalók:
A tésztához:
A feltéthez:
Elkészítés: A sütőt előmelegítjük 180 fokra, és egy nagy tepsit fordítva betolunk, előmelegítjük.
A karfiolt kisebb rózsákra szedjük, a szárrészről levágjuk a fás részeket, a zsenge belső részt is feldaraboljuk, és az egészet késes robotgépben egészen morzsalékosra, kuszkusz állagúra aprítjuk. A tojásokat egy keverőtálba felütjük, villával kicsit felverjük, hozzáadjuk a karfiolt, a parmezánt és a darált mandulát, sózzuk, és jól összedolgozzuk. Nem lesz tésztaállagú, de a tepsin majd tudjuk formázni.
A munkafelületre sütőpapírt terítünk, és ízlés szerint 1 nagy vagy 2 kisebb kör alakban rákanalazzuk a masszát, ujjal vagy egy pohár talpával lenyomkodjuk 5 mm vékonyra. A forró tepsit a sütőből kivesszük, óvatosan ráemeljük a sütőpapírral a pizzalapokat, és a forró sütőbe toljuk, és 20 perc alatt megsütjük.
Közben a darabolt fokhagymát az zúzott fokhagymával és a morzsolt oregánóval összeturmixoljuk, sózzuk, borsozzuk, a sajtot vékonyan felszeleteljük.
A megsült pizzalapokat megkenjük a paradicsomszósszal, kirakjuk az aszalt paradicsommal, az olajbogyóval és a sajttal, majd 5-6 percre visszatoljuk a sütőbe.
A kész pizzát rukkolával meghintve, szeletekre vágva tálaljuk.
A karfiol halála, ha túlfőzik, nemcsak az állaga, de az íze is megváltozik, kifőnek belőle az aromák. Ha kisebb rózsákra szedjük, akkor nem szükséges előfőzni a rántott karfiolhoz sem, épp tökéletesre sül az olajban.
A bunda pedig fűszeresen és jó ropogósan az igazi, ehhez most reszelt parmezán, római kömény és gyömbér került bele, az alapja pedig panko morzsa, ami a hagyományos zsemlemorzsától kicsit eltérő, szilánkosabb kenyérmorzsa. Japán eredetű, fehér kenyérből készül, hiperekben és ázsiai boltokban készen kapható, de otthon is könnyedén elkészíthető sima szeletelt szendvicskenyérből. Ehhez nem kell mást tenni, mint a kenyérszeletek héját vékonyan levágjuk, hagyjuk egy kicsit szikkadni, majd késes robotgépben durvára daráljuk, majd tepsibe terítjük vékonyan, és 50 fokos sütőbe téve fél órát szárítjuk, majd kivéve még hagyjuk szikkadni, és ha teljesen kihűlt, akkor üvegbe téve tároljuk – és például ropogós bundás karfiolt készítünk vele. 🙂
Hozzávalók:
Elkészítés: A karfiolt megtisztítjuk, kisebb rózsákra szedjük, a szárrész külső, fás részét levágjuk, majd a zsenge belsejét feldaraboljuk. Tálba tesszük, meglocsoljuk a citrom levével, összeforgatjuk, így finomabb lesz, és jobban rátapad majd a bunda.
A lisztet egy tálba öntjük, a tojásokat egy másik tálba felütjük, sózzuk, borsozzuk, és 3 evőkanál vízzel villával felverjük. A panko morzsát és a parmezánt egy harmadik tálba öntjük, hozzáadjuk a római köményt és a gyömbért, elkeverjük.
A karfiolrózsákat először a lisztbe, majd a tojásba mártjuk, majd a fűszeres morzsában megforgatjuk, és bő, forró olajban szép aranyszínűre sütjük. Szűrőkanállal kiemeljük, alaposan lecsöpögtetjük, és konyhai papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja.
Azonnal tálaljuk, salátát, párolt rizst vagy mártogatós kínálhatunk hozzá.
Nem kell lemondanunk a pizzáról akkor sem, ha diétázunk vagy alakbarát étrendet követünk. Némi reformra azért szükség van, ilyen például a szénhidrát csökkentése. Ennél a receptnél a tészta karfiolból készül, tulajdonképpen sokkal egyszerűbb is egy kelt tésztánál, és az ízén nem érződik, hogy karfiolból van. Furcsa, mert egyébként elég jellegzetes íze van, de itt eltűnik.
Édes kettes vacsorára készítettem, ezért szív alakúvá formáztam a tésztát, szerintem ez szuper gesztus lehet akár Valentin-napra is, biztosan tetszeni fog a párotoknak ez a szerelmes hangulatú, nagyszerű egészséges vacsora! 😉
Forrás: Domokos Enikő
Hozzávalók:
Feltétként nálam:
Elkészítés: A karfiolt rózsáira szedtem, morzsásra daráltam géppel, majd kevés olívaolajon és vízen megpároltam. Ezután ki kell nyomkodni, én egy tiszta konyharuhán keresztül csavartam ki belőle a felesleges vizet. Egy nagyobb tálba tettem, és hozzáadtam a tojásokat, a reszelt sajtot, a zúzott fokhagymát és fűszereket. Összekevertem ezeket, így már meg is volt a pizza „tésztája”.
Sütőpapírra kiszedtem, és 180 fokra előmelegített sütőben 15-20 percig sütöttem. Mikor már láttam, hogy barnul a teteje, kivettem, és rátettem a feltéteket. Egy kis paradicsomszósszal megkentem, csirkemellsonkát, szeletelt gombát, aszalt paradicsomot, light mozzarellát és egy maréknyi madársalátát pakoltam rá, visszatoltam kicsit még a sütőbe, és pár perc alatt már le is vettem a páromat a lábáról. 😉
Forrás: Domokos Enikő
Ha valami Dubarry, az mindig karfiollal készül. Nálunk a Dubarry szelet a legismertebb, ami valamilyen elősütött hússzelet karfiolrózsákkal, besamellel és sajttal gazdagítva, csőben sütve, de a franciák és az angolok számára a velouté Dubarry vagy a creme Dubarry a karfiolkrémlevest rejti. Jeanne du Barry grófné kedvence valóban az akkor még ritkaságnak számító karfiol volt, neki köszönhetően honosodott meg a francia konyhában és konyhakertekben.
A szegény sorból származó, de ugyancsak csinos és eszes lány Marie-Jeanne Bécuként látta meg a napvilágot, édesanyja varrónő volt, aki szerencséjét annak köszönhette, hogy nevelőapja a családot Párizsba költöztette, és felismerte a lány remek adottságait, ezért taníttatta, és olyan körökben mozgott vele, ahol felhívhatta a nemes és jómódú emberek figyelmét a lány szépségére. Du Barry gróf volt, aki beleszeretett, és mivel nevelőapja hamis anyakönyvvel igazolta a lány amúgy nem létező nemesi rangját, feleségül is vette. Az ő oldalán jutott Jeanne a királyi udvarba, ahol a legendás szeretőjét, Madame de Pompadourt gyászoló XV. Lajos király felfigyelt a lányra, kereste a társaságát és közelségét, hogy ilyen finoman fogalmazzunk, még lakosztályt is biztosított neki a palotában, és hogy kedvében járjon, állítólag ő maga hozatta a karfiolmagokat az udvarba a távoli Ciprusról, és ekkor honosodott meg és terjedt el a remek zöldség Franciaországban, majd egész Európában.
Az alábbi receptben a karfiol mellé falatnyi csirkedarabok társulnak, krémes besamel és reszelt sajt, így gyorsabb, könnyebb, mint ha sertésszeletből készítenénk, ráadásul a csirkemellfalatkák omlósra puhulnak a selymes besamelmártásban
Hozzávalók:
A mártáshoz:
Elkészítés: A karfiolt rózsáira szedjük, sós, forró vízbe tesszük, és forrástól számítva 5 percig főzzük, majd szűrőkanállal kiemeljük, lecsöpögtetjük. (A főzővizet felhasználhatjuk leves főzéséhez, kár lenne kiönteni.)
A csirkemellet falatnyi kockára vágjuk, sózzuk, borsozzuk. Egy serpenyőben felforrósítjuk a vajat, a csirkehúst rádobjuk, és időnként megkeverve 4-5 perc alatt minden oldalukon körbepirítjuk, majd a tűzről levéve félretesszük.
A mártáshoz a vajat felolvasztjuk, hozzáadjuk a lisztet, kevergetjük, majd felöntjük hideg tejjel. Sózzuk, borsozzuk, szerecsendiót szórunk hozzá, majd folyamatos kevergetés mellett addig főzzük közepes lángon, míg be nem sűrűsödik. Tejjel beállíthatjuk a kívánt sűrűséget.
Egy tepsit kivajazunk, beleöntjük a karfiolrózsákat, hozzáadjuk a csirkét, kissé összeforgatjuk, egyenletesen meglocsoljuk a mártással, majd megszórjuk a reszelt sajttal.
180 fokos sütőbe toljuk, és 15 perc alatt készre sütjük. Párolt rizzsel vagy krumplipürével tálalva is nagyon finom.
Vannak, akik nehezen veszik rá magukat a húsmentes fogásokra, bár tudják, hogy maguknak és a környezetüknek is jót tesznek a kevesebb húsfogyasztással. Egészségesebb és környezetkímélőbb, ezért érdemes rendszeresen beilleszteni vegetáriánus fogásokat is, és ebben nagy segítség a tojás és a sajt, ami azért rendesen laktat, tele van fehérjével, és bármilyen zöldséggel összepárosítható.
Most karfiollal, lilahagymával készült velük egy nagyon egyszerű, de isteni finom tepsis egytál, ami önmagában egy kis salátával is tökéletes és laktató, gyors fogás, de a notórius húsimádóknak pirított baconnel is felturbózható, nem mellesleg köretként is tálalható.
Hozzávalók:
Elkészítés: A karfiolt rózsáira szedjük, a torzsa külsejéről levágjuk a fás részt, és a zsenge belsőt is felaprítjuk. Vizet forralunk, sózzuk, a karfiolt beletesszük, és újraforrástól 5 percet főzzük, majd leszűrjük, hagyjuk jól lecsöpögni.
Közben a lilahagymát megtisztítjuk, felkockázzuk, és a felforrósított olajon megfonnyasztjuk, félretesszük. A tojásokat egy keverőtálba felütjük, hozzáadjuk a kukoricakeményítőt, a sütőport, a tejet és a rozmaringot, sózzuk, borsozzuk, hozzáreszeljük a sajt felét, és alaposan összekeverjük, majd beleforgatjuk a karfiolt és a pirított lilahagymát.
Sütőtálba öntjük, ráreszeljük a maradék sajtot, és 180 fokos sütőben, légkeverés mellett 20 percet sütjük, amíg megszilárdul, és kicsit megpirul a sajt a tetején.
Azon melegében tálaljuk, de langyosan, sőt hidegen is finom, egy jó kis zöldsaláta nagyon jó kísérője!
A rántott karfiol tartárral tipikus vega menzakaja, de sokkal több is kihozható ebből a bundás zöldségből. A klasszikus panírozás helyett egy villámgyorsan kikeverhető sűrű és fűszeres palacsintatésztába mártva, előfőzés nélkül isteni finomságot készíthetünk, maceramentesen és gyorsan.
Remek előétel vagy falatka, ha fűszeres joghurtot kínálunk mellé, de salátával vagy rizskörettel kiegészítve gyors húsmentes főételnek is ideális. Nagy előnye még ennek a receptnek, hogy pikk-pakk megvan, bátran variálható mindenféle fűszerrel, ahogy a zöldség is lehet a karfiol helyett-mellett akár brokkoli, cukkini, sárgarépa, padlizsán vagy akár sütőtök is.
Hozzávalók:
A joghurtos mártogatóshoz:
Elkészítés: A karfiolt megtisztítjuk és kisebb rózsákra szedjük, a torzsa részének külső, fás részeit levágjuk, a belső, zsenge részt feldaraboljuk. Keverőtálba teszük, és meghintjük 1 evőkanál liszttel, összeforgatjuk, hogy a tészta majd könnyebben tapadjon rá.
A maradék lisztet tálba tesszük, hozzáadjuk a sütőport, a római köményt, a gyömbért és a fokhagymaport, bőségesen sózzuk és borsozzuk, és alaposan összekeverjük. Hozzáöntjük a villával elhabart tojásokat, sűrű tésztává keverjük, ha szükséges, kevés vizet adunk hozzá, hogy sűrű palacsintatészta sűrűséget kapjunk.
Egy mélyebb serpenyőben bő olajat felforrósítunk, a lisztes karfiolokat adagonként a tésztában megmártjuk, majd óvatosan a forró olajba tesszük, és szűrőkanállal időnként kicsit átforgatva 4-5 perc alatt szép pirosra sütjük, majd alaposan lecsöpögtetve szűrőkanállal kiemeljük, és konyhai papírtörlőre szedjük.
A mártogatóshoz a joghurtot tálkába tesszük, hozzáreszeljük a citrom héját, sózzuk, borsozzuk, 2 evőkanál olívaolajjal és 1 csapott evőkanálnyi őrölt koriandermaggal kikeverjük.
A bundás karfiolt melegen kínáljuk a joghurtos szósszal – de langyosan, hidegen is finom.
