Írd be, mit keresel:

A sós bundás kenyér is népszerű reggeli fogás, de az édes változattal is érdemes ismerkedni. A franciák szívesen készítik ebben a formában, tejszínes tojásba forgatva és vajban megsütve a már kicsit szikkadtabb, fogyasztásra nem túl csábító, cseppet sem élvezetes kenyeret. 

De ahogy a sós bundás kenyeret, úgy az édes változatot is megtölthetjük, különösen akkor tesz jót neki, ha kissé megfáradt, szárazabb a kenyér. Egy kis dzsemmel és krémsajttal megtöltve ízt és puhaságot adhatunk a bundás kenyérnek, ezek sülés közben átitatják, és még puhább és illatosabb lesz. Nagyon finom, érdemes kipróbálni!

Epres-krémsajtos töltött francia bundás kenyér

Hozzávalók:

  • 8 szelet kenyér
  • 15 dkg natúr krémsajt
  • 4 evőkanál eperlekvár
  • 3 tojás
  • 1,5 dl tejszín
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • diónyi vaj

Elkészítés: A kenyerek felét megkenjük krémsajttal, a másik felét pedig eperlekvárral, majd a kétféle kenyereket egymásra borítjuk.

A tojást egy tálba felütjük, hozzáadjuk a vaníliás cukrot és a tejszínt, és villával felverjük. 

A vajat serpenyőbe tesszük, felolvasztjuk. Amikor már forró, a szendvicseket megmártjuk a tojásban, és a vajon mindkét oldalukat 2-3 perc alatt aranybarnára sütjük. Azon melegében tálaljuk.

A Flammkuchen vagy tarte flambée az elzásziak egyik legkedveltebb étele, hagyományosan húsos szalonnával és hagymával megpakolt lepénykenyér, amit a kemencék hőmérsékletének teszteléséhez használtak. A mindenféle tejterméket imádó franciák a tejfölhöz hasonlatos crème fraîche-sel is megkenték, a németek csak sült szalonnával és hagymával pakolták meg.

Tulajdonképpen nagyon hasonló a töki pomposhoz, a különbség annyi, hogy az eredeti tészta élesztő nélkül készült, ettől nagyon vékony és jó ropogós lepény készült belőle, de a praktikus magyarázat az, hogy így a kelésre nem kellett várni a sütésekor. A tésztába egy kevéske száraz fehérbor került, ettől lett mégis levegősebb, könnyedebb az állaga.

Ma már mindenféle változatban készül, a leggyakrabban előételnek fogyasztják, falatkákra vágva, de természetesen borozgatás mellé vagy akár pizza helyett is készíthetjük – jóval gyorsabban, hiszen nem kell keleszteni, ráadásul a vékony tészta percek alatt megsül.

Elzászi kenyérlángos / Tarte flambée / Flammkuchen

Hozzávalók:
A tésztához:

  • 50 dkg liszt
  • 2 dl langyos víz
  • 3 evőkanál olaj
  • 1 evőkanál száraz fehérbor

A feltéthez:

  • 3 dl tejföl
  • 10 dkg krémtúró
  • kevés reszelt szerecsendió
  • 15 dkg bacon
  • 2 nagy lila hagyma
  • 10 dkg reszelt sajt

Elkészítés: A lisztet egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a sót, az olajat, a bort és a vizet, pár perc alatt sima tésztává dolgozzuk. Félretesszük 10-15 percre, amíg a többi alapanyagot előkészítjük.

A bacont vékonyra felcsíkozzuk, egy száraz serpenyőbe tesszük, és pár perc alatt kissé elősütjük, majd félretesszük. A hagymát meghámozzuk, félbevágjuk, és vékonyan felszeleteljük.

A tejfölt és a krémtúrót összekeverjük, kis sóval és reszelt szerecsendióval ízesítjük.

A tésztát kettéosztjuk, és egyenként nagyon vékonyra kinyújtjuk lisztezett felületen, de még jobb sütőpapíron, mert így könnyen át tudjuk emelni a tepsibe. Egyenletesen megkenjük a tejfölös keverékkel, megszórjuk a hagymával és a baconnel, végül a reszelt sajttal.

220 fokos sütőbe toljuk, és kb. 15 perc alatt készre sütjük.

Azonnal tálaljuk, mert csak melegen jó, hűlés közben megkeményedik a tészta.

Ez a projekt hetek óta húzódik: felturbózott zsemlének indult, aztán valahogy suttyomban ez a zabpelyhes, gluténmentes kenyér lett belőle. Hogy miért alakult ez így, azt mindjárt elmesélem, de előtte még hadd mutassam be a legújabb pékárunkat: egy gluténmentes, élesztőmentes (tehát kelesztést nem igénylő) kenyérről van szó, ami nem tartalmaz tejet, tojást, de még keményítőt sem. A felhasznált lisztek lassú felszívódású szénhidrátokat tartalmaznak, ezért diétázók, cukorbetegek és inzulinrezisztensek is bátran fogyaszthatják. Könnyen szeletelhető, rusztikus és laktató, nálunk most hatalmas sláger, eddig bárkivel kóstoltattam, kért még egy szeletet (látszólag önszántából). Szóval röviden ennyi. 

Forrás:
Zita

Hajdinamentes is

Szerettem volna egy olyan receptet kikísérletezni, ami nem tartalmaz hajdinalisztet. Habár én nagyon szeretem az ízét, Péter már kevésbé, ráadásul ti, olvasóink is jeleztétek több receptnél, hogy legszívesebben kihagynátok a hajdinát. Az irány tehát adott volt, ekkor ugrott azonban be, hogy igen ám, de ha már lúd, legyen nagyon kövér: itt az idő, belevágok az első mindenmenteskenyér-recept előállításába! A zsemléink receptjéből indultam ki, de végül elég sok minden változott, nemcsak a hajdinaliszt, úgyhogy nem tudom, hogy ebből a receptből hány darab és milyen zsemle lenne, viszont vállalkozó kedvűek kipróbálhatják úgy is.

Forrás:
Zita

Kenyérsütési kisokos

Sütő: Nagyon fontos, hogy előmelegített sütőbe tegyük a tésztát, a szódabikarbóna miatt kritikussá válik az időzítés. Amikor kihagytam ezt a lépést, látszott a kenyér állagán, hogy nem az igazi: a belseje nyákos maradt, a külseje kőkemény. Ha még nem melegedett fel a sütő, de a tésztát már összegyúrtad, akkor tedd be a hűtőbe a kenyeret, elvileg így lehet időt nyerni. Egyébként érdemes egy hőálló tálba vizet önteni, és azt a sütő aljába tenni, ennek hála nem szárad ki a tészta.

Forma: Először sütőforma nélkül próbálkoztam, de valószínűleg nem volt elég kemény a tésztám, mert a végeredmény inkább hasonlított egy szétploccsant dinnyéhez, mint kenyérhez. Ez a mostani recept már lehet, hogy működne forma nélkül is, de én a biztonság kedvéért maradtam egy egyszerű, lapos aljú püspökkenyérformánál, így egy hosszúkás, szabályos veknit kaptam.

Forrás:
Zita

Hőfok: Nekem a 200 fok vált be, alul-felül sütéssel, de tapasztalatból mondom, hogy az embernek sajnos ki kell ismernie a saját sütőjét, és az ismeretek fényében lehet csak jól alkalmazni a receptet. Olvastam például, hogy a légkeveréses sütés is jó, de a mi sütőnk légkeveréssel szétégette a kenyér tetejét, miközben a közepe nyers maradt. Szóval mindig érdemes kísérletezni, az első sütés alkalmával pedig szemmel tartani a kenyerünket.

Lisztek: Eleinte azt hittem, hogy ha tápiókakeményítő is lesz a receptben, akkor még finomabb és szellősebb lesz. Ez valószínűleg csak akkor lett volna így, ha kelesztem a kenyeret, de itt végül feleslegesnek tűnt. Helyette ciroklisztet használtam, mert tetszik a színe, az íze és az ára is. Te is nyugodtan cserélgetheted a liszteket ízlés szerint, nekünk ez a kombináció tetszett leginkább.

Szeletelés: Meg kell várni, amíg teljesen kihűl a tészta, utána vékony szeleteket is vághatunk már belőle. Hűtés közben pedig vedd ki a formából, hogy ne „izzadjon be”.

Szénhidrátok

Maga a kenyér összesen 313,2 gramm inzulinrezisztencia-diétában számolandó szénhidrátot tartalmaz. Püspökkenyérformában sütöttem, és toastkenyér vastagságú szeleteket vágtam belőle, így általában 20-22 szelet lett egy kenyérből, 20 darabbal számolva egy szeletben 15,7 gramm szénhidrát van.

Forrás:
Zita

Gluténmentes, diétás kenyér

Hozzávalók:

  • 6 dl víz
  • 2 teáskanál só
  • 4 evőkanál olívaolaj
  • 4 púpos evőkanál útifűmaghéj
  • 1 evőkanál citromlé
  • 0,5 teáskanál szódabikarbóna
  • 15 dkg kölesliszt
  • 10 dkg cirokliszt
  • 10 dkg barna rizsliszt
  • 5 dkg mandulaliszt
  • 8 dkg gluténmentes zabpehely

Elkészítés: Melegítsük elő a sütőt 200 fokra.

Öntsük a vizet, a citromlevet, a sót és az útifűmaghéjat egy nagy tálba, majd keverjük el alaposan. Adjuk hozzá az olajat, majd a zabpelyhet is, hagyjuk állni 5 percet. Közben kimérhetjük a liszteket, keverjük el benne a szódabikarbónát, és béleljük ki a sütőformánkat sütőpapírral.

Ha letelt az idő, öntsük hozzá a liszteket is a masszához, kézzel gyúrjuk addig, amíg egynemű nem lesz.

Öntsük át a tésztát a formánkba, oszlassuk el egyenletesen (én szétnyomogattam, ilyenkor már elég masszív a kenyér, nem folyós).

Tegyük be a sütőbe, és süssük legalább 65 percig (vagy tűpróbáig).

Vegyük ki a formából, és hagyjuk kihűlni. Ha kihűlt, szeletelhetjük is.

Jó étvágyat hozzá!

Forrás:
Zita

Soha nem látott reneszánszát éli az otthoni sütés, most még az is megpróbált otthon kenyeret vagy zsemlét sütni, aki addig a szemét is behunyta, ha ilyen receptet látott.

Mi most megnéztük, mely házi péksütemény receptek voltak a kedvenceitek, ezt megosztjuk Veled, hátha olyat is találsz, ami eddig elkerülte a figyelmedet.

Kattints a lenti képre és nézd meg, mely reggeli péksüti recepteket böngészték a legtöbben!

Galéria

Galéria
Forrás:
canva.com

Jó ropogós héjú, belül levegős és könnyű, konyharuhába csavarva 3-4 napig friss marad ez a nagyon egyszerű dagasztás nélküli kenyér. Alig van vele munka, és annyira isteni az illata a sütőből kivéve, hogy az ember nehezen bírja kivárni, míg legalább langyosra hűl. Csak liszt, langyos víz, élesztő és só kell hozzá, és egy kis türelem, hogy kellően megkeljen a simán, fakanállal összekeert tészta. Az állaga elég ragacsos, nem formázhatő, így mindenképpen formában kell sütni, ami lehet ízlés szerint hosszúkás, de akár egy kisebb jénai is használhatunk hozzá.

Ennek a dagasztás nélküli kenyérnek a titka, hogy 40 fokos sütőben, letakarva 1 órát kell keleszteni – ezzel az eljárással könnyebben megkel és levegősebb lesz a tészta, de ha nem használunk sütőt a kelesztéshez, akkor legalább 1,5 órát hagyjuk pihenni szobahőmérsékleten. A tésztába tehetünk felaprított olajbogyót, aszalt paradicsomot, zöldfűszert, 1-2 evőkanál mákot, szezám- vagy más magot, darabolt diót – ne túl sokat, hogy ne nehezítse el a tésztát, de érdemes játszani, variálni az ízesítését.

Dagasztás nélküli kenyér

Hozzávalók:

  • 37,5 dkg liszt
  • 3 dl kézmeleg víz
  • 1,5 dkg friss vagy 1 csomag (7 g) instant élesztő
  • 1 teáskanál só

Elkészítés: Egy keverőtálba öntjük a meleg vizet, belemorzsoljuk az elesztőt, addig kevergetjük, míg teljesen feloldódik, és hagyjuk 10 percet pihenni. Hozzáadjuk a lisztet és a sót, és egy fakanállal elkeverjük, amíg a folyadék teljesen felveszi a lisztet. Letakarjuk, és 40 fokra melegített sütőbe tesszük, 1 órát hagyjuk kelni, amíg legalább megduplázza méretét.

Egy kenyér- vagy téglaformát sütőpapírral kibélelünk, beleöntjük a kissé ragacsos tésztát átdolgozás nélkül, néhányszor finoman a konyhapulthoz ütögetjük, és még 5 percet hagyjuk pihenni, közben a sütőt 220 fokra előmelegítjük. 35 percet sütjük, majd kivéve 10 percet hagyjuk, majd a sütőpapír segítségével kiemeljük a formából, és rácsra téve hagyjuk kihűlni, mielőtt szeletelnénk.

Az olvadt, folyós, krémes sajt csodája mindenkit lenyűgöz, abbahagyhatatlan és gyakorlatilag alig van vele teendőnk, ha pedig cipóban sütjük, akkor mutatós is, és egyben a mártogatáshoz is tökéletes a falatnyi darabokban lecsípkedett kenyér. Az improvizált sajtfondü nagyon jól variálható, ha nagyobb társaságot várunk, akkor akár többfélét is készíthetünk – a sajtba szurkálhatunk fokhagymagerezdeket, rozmaring- vagy kakukkfűágacskát, fűszerezhetjük frissen őrölt borssal, csilivel.

A cipóban sült camembert mellé kitehetünk az asztalra kis tálkákban olajbogyót, csemege uborkát, ecetes gyöngyhagymát, ezek remek kísérői az olvadt sajtnak, de hasábokra vágott zöldségekkel is mártogathatjuk – uborka, jégcsapretek, szárzeller, sárgarépa például nagyon jól feldobja -, de akár leszemezett szőlőt, maréknyi diót is kínálhatunk mellé. Máris kész a szuperegyszerű, de látványos lakoma, minimális munkával!

Mi kell hozzá?

  • kisebb cipó
  • kerek camembert sajt
  • ízlés szerint fűszerek – fokhagyma, rozmaring, kakukkfű, frissen őrölt bors, csili…

Hogyan készítsük?

A cipó tetejére tesszük a camembert sajtot, és egy hegyes késsel körbevágjuk a kenyeret, kiemeljük a héjat és annyi kenyérbelet, hogy a camembert sajt kényelmesen elférjen benne. Ízlés szerint megtűzdelhetjük fűszerekkel. Eddig a pontig előkészítve, alufóliába csomagolva akár előző nap is előkészíthetjük.

Tálalás előtt tepsire tesszük a kenyeret, és 180 fokos sütőbe tolva 12-15 perc alatt megsütjük, majd a tetejét finoman bevágjuk, kihajtogatjuk a sajt héját, és ízlés szerint fűszerezzük frissen őrölt borssal, csilivel.

Régen a nagyszüleinknél az otthoni kenyérsütés a mindennapok része volt. A kovászkészítést, a dagasztást és a kelesztést már kiskorban megtanulták a lányok, és a receptek anyáról leányra szálltak tovább. Emlékszem én is, ahogy pici korom óta ott álltam nagymamám mellett, és csodáltam, ahogy a nagy kenyereket formázza. Sokszor morcos is voltam rá, mert szerintem nekem csak "bébi munkákat" adott, pedig annyira szerettem volna én is dagasztani. Most viszont tudom, hogy azok a "bébi munkák" is nagy segítséget jelentettek neki. Emlékszem arra is, ahogy a kelt tészta és kalács illata az egész házat körbejárta.

Nem mondom, hogy egyszerű és gyors dolog a kovászos kenyér, de én szeretek vele elpepecselni, a rozsos változat pedig az egyik kedvencem, nagyon szeretem, hogy egy picit savanykás íze van. A kovászkészítésről korábban már meséltem, itt találjátok, tulajdonképpen nem bonyolult, csak türelem és törődés kell hozzá, de nagyon meghálálja!

Forrás:
Színek és virágok

Kovászos rozskenyér

Hozzávalók:

  • 350 g rozsliszt
  • 150g fehér kenyérliszt
  • 200 g rozslisztből készült kovász
  • 14 g só
  • 400 g langyos víz

Elkészítés: Keverjük össze a 400 g langyos vizet és a liszteket, és letakarva hagyjuk pihenni 45 percet. Ezt hívják autolizálásnak, ami arra való, hogy a lisztszemcsék megszívják magukat vízzel, és ez hozzájárul a rugalmasabb, finomabb kenyér belezet kialakulásához.

Ezután adjuk hozzá a kovászt a tésztához, és szépen dolgozzuk bele, majd adjuk hozzá a sót is. Tegyük át a tésztánkat egy olajjal kikent tálba, és pihentessük 3 órát, közben hajtogassuk óránként. Formázzuk meg a kenyeret a kívánt alakra, és kilisztezett kelesztőtálban kelesszük még 1-2 órát, ameddig a kenyér 1,5-2-szeresére nő.

Sütés előtt 1 órával melegítsük elő a sütőt 250 fokra azzal az edénnyel együtt, amiben a kenyeret fogjuk sütni – és vaslábast szeretek használni ehhez. Ha a kenyér megkelt, vegyük ki az edényt a sütőből (VIGYÁZAT!!! nagyon forró az edény!), és helyezzük bele a kenyeret, tegyük rá a tetejét, és tegyük vissza a sütőbe. A sütési idő kb. 45-50 perc.

A sütőből kivéve hagyjuk pihenni 10 percet, majd az edényből kiborítva, rácsra téve hagyjuk kihűlni. Jó étvágyat!

Forrás:
Színek és virágok

Puha és illatos, nagyon egyszerű és gyorsan összeállítható, piknikre, kirándulásra, vendégvárónak, de akár munkába, suliba vinni is tökéletes a sajtos cukkinikenyér. A zsenge reszelt cukkini rostokban és nedvességben gazdag, elképesztően jó állagot ad enek a kevert tésztának, semleges ízét nem is érezzük, sőt ha meghámozzuk, akkor teljesen el is tűnik a tésztában. Már sülés közben fantasztikus az illata, a végeredmény pedig egy ruganyos, szaftos, ízekben gazdag kenyér, amire nem kell feltét sem, magában is isteni, napokig friss marad a cukkininek és a sajtnak köszönhetően.

Nagy előnye ennek a receptnek, hogy bögrével lehet kimérni az alapanyagokat, így pikk-pakk összeállítható a tészta. Ízesítésként most a cukkini és a sajt mellett egy kis fokhagyma és bazsalikom került bele, de bármilyen zöldfűszerrel variálható, sőt akár tehetünk bele aprított olívabogyót vagy aszalt paradicsomot, vagy ha valami ropogósra vágyunk, akkor tökmagot, fenyőmagot, egyik sem fogja elrontani. 😉

Sajtos cukkinikenyér

Hozzávalók:

  • 2 bögre liszt – 1 bögre = 2,5 dl
  • 2 teáskanál sütőpor
  • 1 teáskanál só
  • frissen őrölt bors
  • 1 teáskanál fokhagymagranulátum
  • 1 teáskanál morzsolt bazsalikom
  • 1/2 bögre joghurt
  • 2 tojás
  • 1/4 bögre olívaolaj
  • 1 bögre reszelt cukkini
  • 1/2 bögre reszelt sajt

Elkészítés: A száraz alapanyagokat – a lisztet, a sütőport, a sót, borsot, a fokhagymát és a bazsalikomot egy keverőtálba tesszük, összekeverjük. A nedves alapanyagokat – a joghurtot, a tojásokat és az olívaolajat – simára keverjük, hozzáadjuk a reszelt cukkinit és a sajtot, ezzel is átkeverjük, majd a száraz keveréket hozzáöntjük, és jól eldolgozzuk.

Kiolajozott vagy sütőpapírral bélelt pástétom- vagy téglaformába öntjük, elsimítjuk, és 180 fokos sütőbe tolva, légkeverés mellett kb. 60 percig sütjük. Ha nagyon pirulna a teteje, alufóliát terítünk rá, a sütés végekor tűpróbával ellenőrizzük, hogy átsült-e.

A sütőből kivéve 10 percet pihentetjük, majd rácsra borítva hagyjuk teljesen – vagy legalább langyosra – hűlni, szeletelve kínáljuk.

Ennek a különleges formájú laposkenyérnek a últja egészen a római korig nyúlik vissza, amikor ezt a fajta vékonyabb kenyeret hamuban sütötték, a már kialudt, de még forró kemencében, és panis focacius volt a neve (panis=kenyér, focus=tűzhely, otthon). A praktikus, gyorsan átsülő kemencés lángosféle a volt Római Birodalom sok táján a mai napig tovább él. Az olaszok focacciaként, a katalánok fogassaként, a portugálok fogaça néven készítenek egymáshoz elég hasonló jellegű kenyereket, és hát mi is felismerhetjük ezt a kelt tésztát pogácsaként.

Kicsit mindenhol máshogy készül, más és más kiegészítőkkel – így a dél-francia provence-i régióban zöldfűszerekkel, aszalt paradicsommal vagy olajbogyóval gazdagítva sütik a fougasse-t, amit elsősorban előételként vagy egy jó pohár bor mellé fogyasztanak. Jól mutatja a napfényes régió népének boldogságát, hogy náluk ez a kenyérfajta gyönyörűséges levél formájú – mások szerint viszont egy gabonaszálat imitál a belevágott mintázat. Akárhogy is legyen: érdemes elkészíteni, egy kis mediterrán hangulatot csempészni az asztalra ezzel a kívül ropogósra sült, belül puha kenyérrel.

Fougasse – provence-i laposkenyér

Hozzávalók:

  • 50 dkg liszt
  • 3,5 dl kézmeleg víz
  • 1,5 csomag szárított élesztő
  • csipetnyi cukor
  • 2 evőkanál olívaolaj
  • 1 teáskanál só
  • 5 dkg olvasztott vaj
  • ízlés szerint provence-i fűszerkeverék, szezámmag, apróra vágott olajbogyó vagy aszalt paradicsom a tetejére

Elkészítés: A vizet egy keverőtálba tesszük, hozzáadunk egy csipetnyi cukrot és az élesztőt, elkeverjük, és 10 percre félretesszük. Közben kimérjük a lisztet, és összekeverjük a sóval, majd az olívaolajjal együtt a élesztőts vízhez adjuk. Elektromos robotgép dagasztókarjával először lassú fokozaton keverni kezdjük, majd emelve a fordulatot kb. 8 perc alatt ruganyos tésztává összedolgoztatjuk. A keverőtálat tiszta konyharuhával letakarjuk, és langyos helyen 1 óra alatt duplájára kelesztjük.

A megkelt tésztát lisztezett munkafelületen kézzel kicsit átgyúrjuk, és 6 egyenlő részre osztjuk, gombóccá formázzuk, majd sodrófával tojás – pontosabban levél – formára kinyújtunk. A tésztába egy hegyes késsel egy levél erezetét imitáló vágásokat készítünk, és sütőpapírral fedett tepsire tesszük, kézzel egy kicsit széthússuk a formákat, hogy a vágások megmaradjanak. Ízlés szerint meghintjük provence-i, fűszerkeverékkel, szezámmal vagy apróra vágott olajbogyóval, aszalt paradicsommal.

220 fokos sütőbe toljuk, és kb. 15 perc alatt megsütjük. A sütőből kivéve megkenjük olvasztott vajjal, és hagyjuk langyosra hűlni tálalás előtt.

Míg nálunk inkább sós ételként ismert a bundás kenyér, addig sok helyen az édes változat az elterjedt. A franciáknál is édes a pain perdu, az elveszett kenyér, amit az amerikaiak már csak french toastként emlegetnek és készítenek, szintén cukrosan, de a portugálok is édesen szeretik, és több formában is készítik. A rabanada nevű bundás kenyerük sűrített tejjel készül, amit még ropogós fahéjas kristálycukorban is megforgatnak, a fatia dourada, vagyis az aranyszelet sokkal lágyabb, citromhéjas-fahéjas tejjel, tojással készül.

Ez a változat akkor a legfinomabb, ha jó szikkadt kenyeret használunk, így igazán meg tudja szívni magát a tészta az édes tejjel, és olyan finomra sül, mintha valamilyen sütemény lenne. Ha hirtelen felindulásból sütnénk, és nincs szikkadt kenyerünk, akkor mindenképpen érdemes egy kicsit kiszárítani a készítés előtt a sütőben… 

Fatia dourada – portugál bundáskenyér édesen

Hozzávalók:

  • 1 bagett, 6 zsemle vagy 1 toastkenyér
  • 5 dl tej
  • 1 citrom reszelt héja
  • 1 kávéskanál őrölt fahéj
  • 3 evőkanál cukor
  • 4 tojás
  • 3-4 evőkanál vaj a sütéshez
  • cukor, porcukor vagy méz a tálaláshoz

Elkészítés: A kenyeret vagy zsemlét ujjnyi szeletekre vágjuk, és 1 napot hagyjuk szikkadni, vagy 150 fokos sütőben 10 percig szárítjuk.

A tejet egy forralóba öntjük, belereszeljük a citrom héját, hozzáadjuk a fahéjat és a cukrot, felforraljuk, majd egy tálba öntjük. Egy másik tálba felütjük a tojásokat. Egy harmadik tányérba konyhai papírtörlőt teszünk. 

Egy serpenyőben fél evőkanálnyi vajat felolvasztunk, közben egy adag kenyérszeletet megmártunk a meleg tejben, majd a tojásban, és a serpenyőbe tesszük, és oldalanként 2-3 perc alatt megsütjük, majd a konyhai papírtörlővel bélelt tányérba tesszük. A maradék kenyérszeletekkel ugyanígy járunk el, a maradék vajat fokozatosan felhasználva a sütéshez.

Azon melegében tálaljuk, ízlés szerint cukorral, porcukorral meghintve, vagy mézzel meglocsolva.

Manapság elszoktunk az igazi kenyerektől, a legtöbb készen vett pékáru tele van adalékanyagokkal, mindenféle térfogatnövelővel és olyan kemikáliákkal, amelyektől elvileg finomabb, magasabb, puhább lesz a kenyér, pedig minderre semmi szükség, csupán a megfelelő időt kell megadni, hogy az élesztő jól megdolgozhassa a tésztát.

Azt nem mondjuk, hogy ez a leggyorsabb recept a világon, de azt igen, hogy a legegyszerűbb. Összesen kb. 10 perc munkára van szükség és 15 óra türelemre, és a végeredmény a legfinomabb, lukacsos belű, ropogós héjú házi kenyér, amiben nincs semmi bele nem illő. Az alaprecept természetesen variálható, a sütés előtt tehetünk bele magokat, darabolt diót vagy apróra vágott olajbogyót, az első adag után érdemes is kísérletezni vele!

Dagasztás nélküli kenyér

Hozzávalók:

  • 50 dkg liszt
  • 1 csapott teáskanál só
  • 1 csomag szárított élesztő
  • 3,5-4 dl langyos-meleg víz

Elkészítés: Egy nagy keverőtálba öntjük a lisztet, hozzáadjuk a sót és a porélesztőt, és szárazon fakanállal összekeverjük, hozzáöntjük a víz 3/4 részét, és fakanállal összekeverjük, ha a tészta nehezen akar összeállni, akkor még öntünk hozzá a vízből. Ragacsos, a nokedlitésztához hasonló állagot kell kapnunk. Egy benedvesített konyharuhával letakarjuk, és 12 órát szobahőmérsékleten hagyjuk pihenni.

Alaposan lisztezett munkafelületre öntjük a pihentett tésztát, és nem ijedünk meg tőle: egyáltalán nem szép, rugalmas és fényes, de így van jól, ilyennek kell lennie! A szétterülő, nyúlós, ragacsos tésztát felülről és alulról, majd mindkét oldalról visszahajtjuk a tészta tetejére úgy, hogy még jócskén felvegyen lisztet, majd visszatesszük a liszttel alaposan meghintett tálba, és még 2 órát pihentetjük konyharuhával letakarva.

Egy fedeles tűzálló öntöttvas, cserép- vagy üvegtálat szárazon beteszünk a sütőbe, és 240 fokra állítva bemelegítjük a sütőt úgy, hogy az edényünk is jól átforrósodjon (kb. 15 perc).

Óvatosan kivesszük az edényt a sütőből, leemeljük a fedelét, és egyszerűen beleöntjük a tésztát, majd lefedjük, és 30 percre betoljuk a jó forró sütőbe. Ekkor levesszük a tetejét, és a kenyeret még visszatesszük 15 percre, hogy szépen megpiruljon.

A sütőből kivéve az edényből kiborítjuk a ropogósra sült kenyeret, óvatosan – mert tűzforró! – rácsra tesszük, és hagyjuk kihűlni. Csak teljesen kihűlve szeletelhető szépen: belül könnyű, lukacsos, kívül pedig jó ropogós! 

Leginkább egy könnyű zsemlére emlékeztet a felhőkenyér, ami kenhető, tölthető, szendvicsként is remekül működik, és fél óra alatt mindennel együtt elkészül. Tojás, krémsajt, sütőpor, csipet só és néhány csepp ecet kell csak az alapváltozathoz, de ízesíthető akár zöldfűszerrel, fokhagymával, csipet pirospaprikával vagy köménnyel, de akár édesítővel is, ha valaki az édesebb péksütiket szereti a reggeli kávé mellé.

Lisztérzékenyeknek és diétázóknak is érdemes kipróbálni ezt a kenyéralternatívát, mert jóval olcsóbb, mint sok mentes pékáru, és a valós munka vele 10 perc. Az alábbi videóban jól követhető a készítés folyamata, itt ricottát használnak hozzá, de bármilyen natúr krémsajt tökéletes hozzá.

Objektum doboz

Felhőkenyér

Hozzávalók:

  • 3 tojás
  • 1/2 kávéskanál almaecet
  • 1/2 kávéskanál sütőpor
  • 3 evőkanál ricotta vagy krémsajt
  • csipet só

Elkészítés: A tojásokat szétválasztjuk. A tojásfehérjéhez adjuk az ecetet és a sót, és elektromos habverővel jó keményre felverjük.

A tojássárgákat egy másik tálban a ricottával és a sütőporral simára keverjük, majd a tojásfehérjét több részletben óvatosan beleforgatjuk.

Sütőpapírral fedett sütőlapra 6 kupacot készítünk a keverékből, ízlés szerint kicsit meg is formázhatjuk, majd 150 fokos sütőbe toljuk, és 20–25 perc alatt aranybarnára sütjük. Hagyjuk nagyjából kihűlni, és már készíthetjük is a szendvicsünket!