A pirog és a kisebb pirozsok elkészítése nem túl bonyolult, leginkább a buktára emlékeztet, amit mi ugye jószerivel csak édes töltelékkel készítünk. Pedig a kelt tészta sós töltelékkel is nagyon jól muzsikál, ideális vendégvárónak vagy vacsorára, de egy leves után másodiknak is tökéletes. Oroszországban és a többi szláv országban gyakori street food, ami menet közben is könnyen elfogyasztható.
Bár léteznek édes pirogok is, a legnépszerűbbek a sós töltelékek. A kelt buktákba leggyakrabban káposztás, húsos vagy gombás töltelék kerül, de léteznek halas, tojáskrémes vagy raguval töltött változatok is. Ha van egy jó alaptészta-receptünk, akkor már kedvünkre variálhatjuk a belevalókat.
Mivel a káposztás változat a legkelendőbb, amire bizonyság, hogy külön neve is van, így a kapusznyika receptjét mutatjuk meg. Ebbe finomra gyalult, kis hagymával és sárgarépával megdinsztelt káposzta kerül. A fűszeres tölteléktől a tészta puha és illatos, sokáig friss marad, már ha nem fogy el azonnal. Egy kis tejföllel önmagában is tökéletes, de kínálhatunk mellé akár valamilyen majonézes salátát is.
Hozzávalók:
A tésztához:
A töltelékhez:
Valamint:
Elkészítés: A tésztához a tejet meglangyosítjuk, hozzáadjuk a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, elkeverjük, majd hagyjuk felfutni.
A szobahőmérsékletű lisztet egy tálba szitáljuk, hozzáadjuk a zsírt, a tojást, a tejfölt, sót és a felfutott élesztőt, elkezdjük összegyúrni. Ha szükséges, még egy kis langyos tejet adhatunk hozzá. Cipóvá formázzuk, tiszta konyharuhával letakarjuk, és langyos helyen 1 órát pihentetjük, kelesztjük.
Közben a töltelékhez a káposztát, a sárgarépát és a hagymát káposztareszelőn szálasra lereszeljük, megsózzuk, és 10 percet pihentetjük. Egy evőkanál zsírt egy nagyobb edényben felolvasztunk, az alaposan kifacsart zöldségeket rárakjuk, és időnként megkeverve megdinszteljük. Ha már kellően összeesett és puha, frissen őrölt borssal fűszerezzük.
A megkelt tésztát lisztezett felületre öntjük, kicsit átdolgozzuk, majd öklömnyi darabokra osztjuk, kis cipókká gombócoljuk, és 15 percet pihentetjük. Ezután egyesével kinyújtjuk, megtöltjük a káposztás töltelékkel, a tésztaszéleket összefogjuk és összenyomkodjuk, majd kizsírozott tepsibe tesszük úgy, hogy ez a rész alulra kerüljön.
A bucik tetejét lekenjük felvert tojással, és 190 fokos sütőbe toljuk, és 20–25 perc alatt megsütjük.
Melegen vagy langyosan kínáljuk, tejfölt kínálhatunk mellé.
Hogy mire kell figyelni? A megfelelő arányokra – ez a receptünkből kiderül –, a szoba-hőmérsékletű alapanyagokra, hogy szépen beinduljon a kelés. Ezenkívül friss élesztőre és türelemre van szükség, az idővel ugyanis nem érdemes spórolni: várjuk ki, míg langyos helyen megkel a tészta, ettől lesz könnyű és ellenállhatatlan a kelt tészta, esetünkben a fűszervajjal töltött kifli. Amíg kel a tészta, elkészíthetjük például a fűszervajat.
Forrás: Hámori Zsófia
A fűszervaj csudás alapanyag és ízesítő, pofonegyszerű elkészíteni, ezer módon variálhatjuk, és remekül feldobja a legegyszerűbb ételeket is. Egy-két teáskanálnyit összeforgathatunk párolt zöldséggel, tehetjük forró grillzöldségek, sült csirkemell vagy steak tetejére, de krémlevesbe szánt kenyérkockát is megpiríthatunk az aromás fűszervajon. Lehet készen is kapni fűszervajat, de pikk-pakk elkészül házilag, saját ízlésünk szerint fűszerezhetjük, érdemes rászánni 5 percet. Hűtőben hetekig, fagyasztóban akár több hónapig eltartható!
A szoba-hőmérsékletű vajat tetszőleges felaprított zöldfűszerrel – lehet petrezselyem, zsálya, snidling, rozmaring, kakukkfű, tárkony –, esetleg zúzott fokhagymával, frissen őrölt borssal, apróra vágott olívabogyóval vagy kapribogyóval egyszerűen összekeverjük, majd fóliára tesszük, hengerré formázzuk a fólia segítségével, és a hűtőbe tesszük dermedni. Bármikor vághatunk belőle 1-1 szeletkét, amikor csak szükségünk van rá!
Forrás: Hámori Zsófia
Hozzávalók:
A fűszervajhoz:
A tetejére:
Elkészítés: A tésztához a lisztet kimérjük, elkeverjük benne a sót. A vízbe morzsoljuk az élesztőt, majd hozzáadjuk az olajat. A liszthez öntjük, elkeverjük egy kanállal, majd kiöntjük a konyhapultra/deszkára, sima tésztává gyúrjuk, ha szükséges, még kevés lisztet adhatunk hozzá. Konyharuhával letakarva hagyjuk 2 órát kelni.
A fűszervajhoz 10 dkg szoba-hőmérsékletű vajat, 2 gerezd zúzott fokhagymát és 5 dkg apróra vágott fekete olajbogyót összekeverünk, fólia segítségével hengerré formázzuk, becsomagoljuk, és fagyasztóba tesszük.
A megkelt tésztát kétfelé osztjuk, sodrófával kerek lappá nyújtjuk.
Forrás: Hámori Zsófia
Forrás: Hámori Zsófia
Egyforma háromszögekre/cikkekre vágjuk, mindegyik közepébe 1-1 mokkáskanálnyi fűszervajat teszünk, feltekerjük a szélesebb felétől a keskeny felé, majd kifli alakúra meghajlítjuk.
Forrás: Hámori Zsófia
Forrás: Hámori Zsófia
Forrás: Hámori Zsófia
Forrás: Hámori Zsófia
Forrás: Hámori Zsófia
Sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk, egymástól távol, mert még nőni fognak. Egy tojást felverünk, majd egy ecset segítségével megkenjük a kifliket. A tetejére Maldon sót (esetleg reszelt sajtot) szórunk.
Forrás: Hámori Zsófia
Forrás: Hámori Zsófia
180 fokos sütőben 15-20 perc alatt megsütjük. Vigyázat, isteni! 🙂
Forrás: Hámori Zsófia
Liszt, só, egy pici cukor kell hozzá, illetve a varázs alapanyagok, egy kis szódabikarbóna és folyadék gyanánt kefir. Írországban írót használnak hozzá, de mivel ez nálunk ritkábban beszerehető tejtermék, nyugodtan készíthető híg kefirrel, joghurttal vagy aludt tejjel is, a lényeg úgyis a savasság, savanyúság, ami a tejtemékben van, és ami csodás kölcsönhatásba lép a szódabikarbónával. Senki ne számítson hólyagos, lyukacsos, könnyű tésztára, de aki szereti a kicsit tömörebb, ízes, komolyabb kenyereket, annak ideális választás lehet.
Az alapanyagokat egyszerűen csak össze kell keverni, majd formázni és forró sütőbe tolni. Az előkészítés kb. 5 perc, ami egy friss, házi, ropogós kenyérnél azért nagyon kivételes ajándék. Írországban elsősorban rozsliszttel készül, de használható hozzá búzaliszt is.
Ha a búzalisztes változatot készítjük, annak a tésztája semlegesebb ízű, nyugodtan gazdagítható bármilyen maggal, dióval, mazsolával, aszalt paradicsommal vagy akár aprított olajbogyóval, aszalt áfonyával, de a reszelt sajtos változat is nagyon finom!
Hozzávalók:
Elkészítés: A kétféle lisztet egy keverőtálba szitáljuk, hozzáadjuk a sót, a cukrot és a szódabikarbónát is, és összekeverjük. A keverék közepébe egy mélyedést készítünk, ide öntjük a kefirt, és kézzel, gyors mozdulatokkal összekeverjük, nem kell dagasztani, elég csak addig mancsolni, amíg összeáll. Ha nagyon ragacsos lenne, egy kis lisztet még adhatunk hozzá, de maradjon jó lágy a tészta.
Lisztezett felületre öntjük, kis liszttel meghintjük, és gombóccá formázzuk, sütőpapírral bélelt tepsire tesszük, a tetejét éles késsel kereszt alakban bevágjuk, majd 200 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett kb. 30–35 perc alatt megsütjük.
A sütőből kivéve rácsra tesszük, és itt hagyjuk kihűlni.
Ha szeretnénk egy kis napfényt csalni a szürke téli napokba, nem árt egy kis mediterrán ízvilágot csábítani a konyhába: pár görög alapanyaggal felvidíthatunk mindent, még egy egyszerű kelt tésztát is: kevés oregánó, aprított olívabogyó és egy kis morzsolt feta – vagy krémfehér sajt – hozzáadásával is isteni finomság készíthető.
Magában egy pohár bor mellé társaságban, salátával főételnek is isteni finom, frissen az igazi – az alaptésztát pedig pizzához is tökéletesen jól használhatjuk.
Hozzávalók:
Elkészítés: Az élesztőt és a cukrot egy keverőtálba tesszük, felöntjük kézmeleg vízzel, elkeverjük, és 10 percre félretesszük, amíg beindul az élesztő. Közben a lisztet, az oregánót és a sót egy másik tálban összekeverjük, majd az élesztős vízhez adjuk, és elektromos robotgép dagasztó karjával 5-6 perc alatt bedagasztjuk, majd az olívaolajat és a sót is hozzáadva még 1 percet dolgoztatjuk a gépet.
Ezután konyharuhával letakarva langyos helyen 1 órát kelesztjük.
A tésztát lisztezett munkafelületen kicsit átgyúrjuk kézzel, majd sodrófával 10 részre osztjuk, egyesével kinyújtjuk, megszórjuk morzsolt fetával és finomra vágott olívabogyóval, feltekerjük, kicsit megcsavarjuk, majd a két véget összeillesztve koszorúvá formázzuk. Sütőpapírral bélelt tepsire rakjuk, és konyharuhával letakarva még 30 percet hagyjuk kelni langyos helyen.
Ezután lekenjük 1 tojássárga és 2 evőkanál víz keverékével, meghintjük kevés fekete szezámmaggal – sima szezámmag, de akár kömény, római kömény, durvább só, reszelt sajt is lehet -, és 180 fokos sütőbe tolva 20-25 perc alatt szép pirosra, mosolygósra sütjük.
Míg nálunk inkább sós ételként ismert a bundás kenyér, addig sok helyen az édes változat az elterjedt. A franciáknál is édes a pain perdu, az elveszett kenyér, amit az amerikaiak már csak french toastként emlegetnek és készítenek, szintén cukrosan, de a portugálok is édesen szeretik, és több formában is készítik. A rabanada nevű bundás kenyerük sűrített tejjel készül, amit még ropogós fahéjas kristálycukorban is megforgatnak, a fatia dourada, vagyis az aranyszelet sokkal lágyabb, citromhéjas-fahéjas tejjel, tojással készül.
Ez a változat akkor a legfinomabb, ha jó szikkadt kenyeret használunk, így igazán meg tudja szívni magát a tészta az édes tejjel, és olyan finomra sül, mintha valamilyen sütemény lenne. Ha hirtelen felindulásból sütnénk, és nincs szikkadt kenyerünk, akkor mindenképpen érdemes egy kicsit kiszárítani a készítés előtt a sütőben…
Hozzávalók:
Elkészítés: A kenyeret vagy zsemlét ujjnyi szeletekre vágjuk, és 1 napot hagyjuk szikkadni, vagy 150 fokos sütőben 10 percig szárítjuk.
A tejet egy forralóba öntjük, belereszeljük a citrom héját, hozzáadjuk a fahéjat és a cukrot, felforraljuk, majd egy tálba öntjük. Egy másik tálba felütjük a tojásokat. Egy harmadik tányérba konyhai papírtörlőt teszünk.
Egy serpenyőben fél evőkanálnyi vajat felolvasztunk, közben egy adag kenyérszeletet megmártunk a meleg tejben, majd a tojásban, és a serpenyőbe tesszük, és oldalanként 2-3 perc alatt megsütjük, majd a konyhai papírtörlővel bélelt tányérba tesszük. A maradék kenyérszeletekkel ugyanígy járunk el, a maradék vajat fokozatosan felhasználva a sütéshez.
Azon melegében tálaljuk, ízlés szerint cukorral, porcukorral meghintve, vagy mézzel meglocsolva.
Forrás: Canva
Már az aranyszínűre sült helyes kis huplik látványa is mosolyt fakaszt, az illata pedig nagyon ígéretes… Nevezhetjük fűszeres zsemlének vagy pizzagolyónak is, hiszen egyszerű kelt tészta az alapja – a tölteléke pedig sokféle lehet. Igazi közösségi, társasági étel, nem kell tálalni, mindenki ízlése szerint szakít a foszlós tésztából. Kínálhatunk hozzá salátát vagy mártogatóst is, de csak úgy csipegetni, bor vagy sör mellé is ideális.
A tölteléke gyakorlatilag bármilyen lehet, most reszelt sajt, fokhagyma, dió és kapor került bele, de aki nem szereti ezt a karakteres, megosztóbb fűszert, bazsalikommal, petrezselyemmel is bátran elkészítheti – nem fog csalódni!
Hozzávalók:
Elkészítés: Az élesztőt és a cukrot egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a langyos vizet, összekeverjük, 10 percig pihentetjük, majd hozzáadjuk a lisztet és a sót, és elektromos robotgép dagasztókarjával sima, rugyanyos tésztává dolgozzuk. Gombóccá formázzuk, és langyos helyen 1 órát pihentetjük – vagy hűtőben 1 egész éjszakát.
A töltelékhez a diót, 1 gerezd fokhagymát és a kapor 2/3 részét felaprítjuk, hozzáadunk 2-3 evőkanál olívaolajat és a reszelt sajtot, kanállal alaposan összeforgatjuk.
A megkelt tésztát kicsit átdolgozzuk, 12 egyenlő részre osztjuk. A tenyerünkben egyenként kilapítjuk, 1-1 teáskanálnyi keveréket teszünk a közepükbe, majd a tésztaszéleket összecsippentjük, kicsit megtekerjük, és óvatosan gombóccá formázzuk. Olajjal kikent sütőtálba rakosgatjuk, nem túl szorosan, és hagyjuk kelni langyos helyen még 30–35 percet.
Olívaolajjal lekenjük, és 200 fokos sütőben 20 percig sütjük légkeverés mellett. Közben a maradék kaprot és fokhagymát finomra vágjuk, a 2-3 evőkanál olívaolajjal elkeverjük, majd a bucik tetejét ezzel a keverékkel lekenjük, és még 5 percre visszatoljuk a sütőbe.
Melegen, langyosan, hidegen is nagyon finom.
Nyugisabb hétvégékre ideális ez a csodakenyér, mert lévén kelt tészta, a pihentetést nem kerülhetjük ki, sőt nem árt kétszer is keleszteni, mert akkor lesz igazán könnyű és puha ez a különleges sörös-olívás tészta. A rétegek között mustár, sajt és paradicsom van, szeletelni sem kell, csak tépkedni egyik szeletet a másik után.
A sajt karaktere meghatározza a kenyerünk ízvilágát – készíthetjük sima trappistával is, de akkor nem árt 1-2 evőkanálnyi reszelt parmezánt hozzákeverni, hogy aromásabb legyen, de használhatunk a semlegesebb pizza-mozzarella mellé is egy kis márványsajtot vagy cheddart, de akár kipróbálhatjuk morzsolt fetával is – ahány sajt, annyi ízvilág.
Hozzávalók:
A tésztához:
A töltelékhez:
Elkészítés: A tésztához 25 dkg lisztet, a cukrot, az élesztőt és a sót összekeverjük. Hozzáadjuk a szoba-hőmérsékletű sört, az olívaolajat és a tojásokat, és elektromos robotgép dagasztókarjával elkezdjük összedolgozni a tésztát. Amikor már homogén és krémes állagú, hozzáadjuk a maradék 15 dkg lisztet és az étkezési keményítőt, és 3-4 percig még dagasztjuk, amíg lágy tésztát kapunk. Gombóccá formázzuk, tálba tesszük, konyharuhával letakarjuk, és langyos helyen 1 órát kelni hagyjuk.
Közben a sajtot lereszeljük, a paradicsomot felszeleteljük, a mustárt pedig kis tálkában az olívaolajjal kikeverjük.
A megkelt tésztát lisztezett munkafelületre tesszük, bőségesen meghintjük liszttel, és vékony táglalappá nyújtjuk. Megkenjük a mustárral, egyenletesen megszórjuk a sajttal, majd a paradicsommal, ízlés szerint frissen őrölt borssal, zöldfűszerrel is meghinthetjük. Akkora négyzetekre vágjuk, hogy kényelmesen elférjenek a pástétomformában. A formát kikenjük vagy sütőpapírral kibéleljük, az egyik rövidebb oldalára állítjuk, és belerakosgatjuk a sajtos tésztalapokat. Ha kész, konyharuhával letakarva még 30 percet pihentetjük.
180 fokos sütőbe toljuk a megkelt kenyeret, és légkeverés mellett 30-35 perc alatt megsütjük. A sütőből kivéve 10 percet pihentetjük, majd kiborítjuk a formából, talpra állítjuk, és így hagyjuk kihűlni.
Puha és illatos, nagyon egyszerű és gyorsan összeállítható, piknikre, kirándulásra, vendégvárónak, de akár munkába, suliba vinni is tökéletes a sajtos cukkinikenyér. A zsenge reszelt cukkini rostokban és nedvességben gazdag, elképesztően jó állagot ad enek a kevert tésztának, semleges ízét nem is érezzük, sőt ha meghámozzuk, akkor teljesen el is tűnik a tésztában. Már sülés közben fantasztikus az illata, a végeredmény pedig egy ruganyos, szaftos, ízekben gazdag kenyér, amire nem kell feltét sem, magában is isteni, napokig friss marad a cukkininek és a sajtnak köszönhetően.
Nagy előnye ennek a receptnek, hogy bögrével lehet kimérni az alapanyagokat, így pikk-pakk összeállítható a tészta. Ízesítésként most a cukkini és a sajt mellett egy kis fokhagyma és bazsalikom került bele, de bármilyen zöldfűszerrel variálható, sőt akár tehetünk bele aprított olívabogyót vagy aszalt paradicsomot, vagy ha valami ropogósra vágyunk, akkor tökmagot, fenyőmagot, egyik sem fogja elrontani. 😉
Hozzávalók:
Elkészítés: A száraz alapanyagokat – a lisztet, a sütőport, a sót, borsot, a fokhagymát és a bazsalikomot egy keverőtálba tesszük, összekeverjük. A nedves alapanyagokat – a joghurtot, a tojásokat és az olívaolajat – simára keverjük, hozzáadjuk a reszelt cukkinit és a sajtot, ezzel is átkeverjük, majd a száraz keveréket hozzáöntjük, és jól eldolgozzuk.
Kiolajozott vagy sütőpapírral bélelt pástétom- vagy téglaformába öntjük, elsimítjuk, és 180 fokos sütőbe tolva, légkeverés mellett kb. 60 percig sütjük. Ha nagyon pirulna a teteje, alufóliát terítünk rá, a sütés végekor tűpróbával ellenőrizzük, hogy átsült-e.
A sütőből kivéve 10 percet pihentetjük, majd rácsra borítva hagyjuk teljesen – vagy legalább langyosra – hűlni, szeletelve kínáljuk.
A török simit és a görög koulouri gyakorlatilag ugyanaz a péksütemény, és írásos emlékek bizonyítják, hogy már legalább 500 éve árulják mozgó utcai árusok – madzagra fűzve, hosszú botra felpakolva vagy kis tolható kocsiból árulva. A botos árusítás a legviccesebb: a sütiárus kiabálva rótta az utcát, az érdeklődőknek a hosszú bottal felnyújtotta, ezek az ablakon át leemeltek a perecből, a pénzt pedig az árus kötényébe dobták. Ma is nagyon népszerű, a forgalmasabb városnegyedekben szinte minden utcasarkon kapható a frissen sült, ropogós perecféle.
A simit vagy koulouri eredetileg szezámmaggal vagy lenmaggal készül, többnyire teával és lekvárral fogyasztják, illetve joghurttal kísérik reggelinek vagy napközbeni köztes gyors fogásnak, de ma már rengeteg változata létezik – olívabogyós, paradicsomos, kolbászos, sajtos változatban is, mindenféle maggal, szimplán vagy csavartan, sőt szendvicset is kerekítenek belőle…
Érdemes házilag elkészíteni, nagyon mókás, partira, vendgévárónak is remek egy kis sajttal, szőlővel vagy mártogatósokkal, kencékkel tálalva. Kerek perec kijelenthetjük: biztos sikere lesz!
Hozzávalók:
Valamint:
Elkészítés: A tésztához a langyos vizet, a porélesztőt és a cukrot egy keverőtálba tesszük, elkeverjük, és 10 percet pihentetjük. Hozzáadjuk a kétféle lisztet és a sót, és elektromos robotgép dagasztó betétjével ruganyos tésztává összedolgozzuk kb. 7–8 perc alatt. Kivesszük a tálból, a tálat kikenjük olajjal, a tésztát gombóccá formázzuk, a tálba tesszük, lekenjük kis olajjal, és kb. 30 percig kelesztjük langyos helyen.
Fél liter meleg vizet egy tányérba öntünk, hozzáadunk 2 evőkanál cukrot, és addig keverjük, amíg a cukor feloldódik. Egy másik tányérba szezámmagot öntünk.
A tiszta munkafelületet vagy nagyobb deszkát olajjal kicsit megkenünk, erre borítjuk a megkelt tésztát, kicsit átdolgozzuk, és 10 egyenlő részre osztjuk. Először gombócokká formázzuk, majd kisodorjuk nem túl vékonyra, lehetőleg egyenletesen, és két végüket összenyomkodjuk, körökké formázva.
Minden koszorúcskát először a cukros vízbe mártjuk, majd a szezámmagban megforgatjuk, és sütőpapírral fedett tepsikre rakjuk egymástól távolabb.
200 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett 15–20 perc alatt megsütjük, míg szép aranybarnák lesznek.
Ízlés szerint langyosan vagy hidegen, de mindenképpen frissen tálaljuk, a maradék lefagyasztható, majd pár perc alatt a sütőben bármikor felfrissíthető!
Édeskés, könnyű tésztájú, foszlós és abbahagyhatatlanul finom ez a házi zsemle, igazi klasszikus, békebeli kelt tésztával készül, tejjel és egy kis vajjal gazdagítva, csakhogy dgasztás nélkül, egszerűen egy keverőtálban kikeverve, majd jó hosszan kelesztve, hogy kellően levegős és lágy legyen, sülés után pedig puha és foszlós.
Reggelire, uzsonnára is tökéletes egy kis vajjal, dzsemmel, sőt ha ízesítés nélküli tésztával készítjük, akkor akár hamburgerbucinak is megállja a helyét, ha pedig egyértelműen édes süteménynek szánjuk, akkor gazdagíthatjuk akár maréknyi mazsolával vagy csokicseppel, vagy akár fűszerként csipetnyi gyömbérrel vagy kardamommal. Pofonegyszerű, érdemes vele ráérős napon lenyűgözni a szeretteinket. 😉
Hozzávalók:
Elkészítés: Az instant élesztőt 1 teáskanál porcukorral és a langyos vízzel elkeverjük, félretesszük 5 percre, hogy az élesztő beinduljon. Közben a tojásokat egy kis tálba felütjük, villával elhabarjuk. A lisztet egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a sót és a maradék porcukrot, elkeverjük. Hozzáöntjük a langyos tejet, az elhabart tojásokat, az olvasztott vajat és az élesztős vizet, és fakanállal az egészet alaposan elkeverjük, míg sima tésztát kapunk. Nagyon lágy, a nokedliéhez hasonló állagot kapunk. Letakarjuk frissen tartó fóliával, és szobahőmérsékleten 2-3 órát kelesztjük, vagy ha reggelire készítenénk, akár hűtőbe is tehetjük 12 órára.
A megkelt tésztát lisztezett munkafelületre öntjük, és 8-10 darabba vágjuk, majd lisztes kézzel, mert eléggé ragacsos a tészta, gombócokká hengergetjük. Sütőpapírral fedett tepsibe vagy olvasztott vajjal kikent kapcsos tortaformába rakosgatjuk, és konyharuhával letakarva még 30 percet kelesztjük.
A megkelt zsemléket tejjel elkevert tojássárgával lekenjük, meghintjük ízlés szerint szezámmal, mákkal, dekorcukorral vagy más maggal, és előmelegített 200 fokos sütőbe tolva, légkeverés mellett kb. 20 perc alatt szép aranybarnára sütjük.
A sütőből kivéve hagyjuk legalább langyosra hűlni, majd ízlés szerint vajjal, dzsemmel, vagy akár csak magában tejjel, tejeskávéval, kakaóval kínáljuk.
Könnyű kelt tészta, gazdag mákos töltelék, foszlós, finom és olyan mutatós, hogy garantáltan mindenkit levesz a lábáról. A technikája egyáltalán nem bonyolult, nem igényel gyakorlatot vagy kézügyességet. A klasszikus csigákkal ellentétben itt nem a feltekerés után kell felvágni a tésztát, hanem először felvágni, majd csavarni és csigává formázni a töltött tésztát.
Most mákos töltelékkel készült, amibe egy kis méz és citromhéj is került, de ízlés szerint kakaósan, fahéjasan, diósan is süthető, vagy akár cukrozott vajjal, majd csokidarabokkal vagy mazsolával meghintve. A tészta nagyon jól kezelhető, könnyen nyújtható, csak a kelesztési időket tartsuk be a tökéletes végeredményért!
Hozzávalók:
A töltelékhez:
Elkészítés: A vajat egy kis edényben megolvasztjuk, majd a tűzről levéve hozzáöntjük a tejet, belekeverjük az élesztőt. A lisztet egy keverőtálba öntjük, hozzáadjuk a cukrot és a sót, elkeverjük, majd a közepébe egy mélyedést formázunk, amibe a vajas tejet beleöntjük. Fakanállal elkezdjük összedolgozni, majd amikor kezd összeállni, lisztezett munkafelületre öntjük, és 5-6 perc alatt kézzel ruganyos tésztává gyúrjuk, ha szükséges, még kevés lisztet adhatunk hozzá. Gombóccá formázzuk, és liszttel meghintett kelesztőtálba téve, konyharuhával letakarva langyos helyen kb. 45 perc alatt megkelesztjük.
Közben elkészítjük a töltelékeket: a vizet a cukorral és a vaníliás cukorral felforraljuk, majd a tűzről lehúzva hozzáadjuk a mákot, a reszelt citromhéjat és a mézet, alaposan elkeverjük, és hagyjuk langyosra hűlni – közben sűrűsödni fog egy kicsit.
A megkelt tésztát kicsit átgyúrjuk, kettévágjuk, az egyiket 3 mm vékony téglalappá nyújtjuk, hosszanti irányban a felét megkenjük a máktöltelék felével, majd a szabadon hagyott tésztát ráhajtjuk, finoman lenyomjuk, 2 centis csíkokra vágjuk, megcsavarjuk, majd körkörösen feltekerjük, és sütőpapírral bélelt tepsire tesszük. A maradék tésztával és töltelékkel is így járunk el, majd a csigákat 20 percig még kelni hagyjuk.
A sütőt 180 fokra előmelegítjük, közben egy tojást villával felverünk, és ecset segítségével lekenjük a csigákat, majd a forró sütőbe tolva 15-18 perc alatt szép aranyszínűre sütjük. A sütőből kivéve hagyjuk langyosra hűlni, majd porcukorral meghintve tálaljuk.
Nem kell fonni, csak tekerni a tojásfészekként is tökéletesen funkcionáló mutatós kis kalácskoszorúkat, ráadásul az egyszemélyes ünnepi péksütemény gyorsabban megkel és meg is sül, mintha egy nagy kalácsot sütnénk.
Nagyon foszlós, illatos a tésztája, amit vaj, vanília és reszelt citromhéj gazdagít, de aki szereti, tehet bele mazsolát vagy aprított aszalt gyümölcsöket is. A tetejét ízlés szerint megszórhatjuk dekorcukorral, szezámmaggal vagy aprított dióval, szeletelt mandulával, a közepébe pedig a sütés előtt ültethetünk egy festett főtt tojást is.
Hozzávalók:
Elkészítés: A tésztához a tejet meglangyosítjuk, hozzáadjuk a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, és 10 perc alatt felfuttatjuk. A vajat felolvasztjuk, hagyjuk visszahűlni. A lisztet egy keverőtálba szitáljuk, közepébe mélyedést készítünk, ide mehet a csipet só, a vaníliás cukor, a reszelt citromhéj, a 3 tojássárga, az olvasztott vaj, majd hozzáadjuk a felfutott élesztős tejet, és kézzel vagy dagasztófejes kézi robotgéppel tésztává dagasztjuk. Letakarjuk, és langyos helyen 30–35 percet kelesztjük.
A tésztát lisztezett felületen kicsit átgyúrjuk, majd 12 részre osztjuk, és egyesével rudakká sodorjuk. A rudakat kettesével összesodorjuk, majd a végeket összecsippentve kis koszorúvá formázzuk. Ha akarunk, a közepükbe 1-1 főtt tojást ültethetünk. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, és még 15 percet kelesztjük.
Közben a sütőt előmelegítjük 180 fokra úgy, hogy az aljába egy edényben vizet teszünk.
A kalácskákat felvert tojással lekenjük, megszórjuk színes dekorcukorral – vagy szezámmaggal, jégcukorral –, betoljuk a sütőbe, és aranyszínűre sütjük kb. 20–25 perc alatt.
