Ez egy nagyon gyorsan elkészíthető és egyszerű téli saláta, amihez a kínai kelen kívül csak olyan alapanyagok kellenek, amik általában megtalálhatóak egy kifosztottabb állapotban leledző hűtőben is. Egyébként olyannyira egyszerű salátarecept ez, hogy először nem is jutott eszembe, hogy feltegyem a blogra, hiszen – lássuk be – kb. egy sima kukoricasaláta felturbózásáról van csak szó. De aztán amikor láttam, hogy Péter mennyire lelkesen eszi, és miután egy ebéd alatt háromszor dicsérte meg, akkor meggondoltam magam. Remélem, nektek is annyira fog ízleni, mint neki.
Forrás: Zita
A teljes recept összesen 40 gramm IR-diétában számolandó szénhidrátot tartalmaz, laktózmentes tejföllel számolva. Nálunk ennyi salátából kb. 2-4 adag lett, 2 adaggal számolva egy adag diétás kukoricasaláta 20 gramm szénhidrátnak felel meg.
Forrás: Zita
Hozzávalók:
Elkészítés: A kínai kel leveleit mossuk meg alaposan, majd vágjuk apróra. A konzervet nyissuk ki és csöpögtessük le a levét.
Tegyünk minden hozzávalót egy nagy salátástálba, keverjük jól össze, és kóstoljuk meg, hogy elég fűszeres-e.
Fogyaszthatjuk köretként és salátaként is.
Forrás: Zita
Cézár-imádók kedvence, a római saláta
Tévedés, hogy a klasszikus Cézár-saláta jégsaliból készül, pedig sok étteremben azzal tálalják fel. Igazán csakis a római saláta vaskos, testesebb, kicsit rágósabb leveleiből ízletes. Zamata kicsit kesernyés, amit istenien kiegészítenek a Cézár-öntet elengedhetetlen kellékei, a citrom és a szardellapaszta. Megéri megvenni, mert a hűtőben, nejlonzacskóban, sokáig eláll, és mindenféle öntetet jól visel, ami savanykás.
Most akkor cikória vagy endívia?
Mindkét nevére hallgat ez a franciáknál oly népszerű salátafajta. Lehet fodros vagy nem fodros. Állítólag ha sötétben tároljuk, veszít egy kicsit a kesernyességéből. Ha megszabadítjuk a külső, páfrányszerű leveleitől, kellemes, pikáns ízű és kevésbé keserű belsőket találunk. Endíviának hívjuk a húsos rügyszerű salátát is, ami kiváló salátaalap, de ezt süthetjük, párolhatjuk is.
Rukkola, akár az erkélyről
Közismert nevén a borsmustár egy virágládában az erkélyen is boldogan elél, és egész nyáron táplál minket. Ha van itthon rukkolám, bármit eszem, rászórom még a pirítósra is. Belekeverhető másfajta salátákba, de ehető önmagában is. Enyhén csípős, borsos íze olyan fenséges, hogy én nem is szoktam rá öntetet tenni. Persze lottyanthatunk rá egy kis balzsamecetet, olívaolajat, méltó kiegészítője egy szelet natúr sültnek, főtt tojásnak vagy akár a grillezett kecskesajtnak. Ha vásároltunk rukkolát, hamar együk meg, mert a tárolást nem szereti. Kicsit megpirított dióval megszórva még élvezetesebb.
Mindenkorra alap a jégsaláta
Ez az a sali, ami mindig van itthon. Ha gondosan visszacsomagoljuk a nejlonba, akár egy-két hétig is friss marad. Amikor öregszik, veszít víztartalmából, és összetapadnak a levelei, de egy lédús öntettel még újjávarázsolhatjuk. Mivel íze semleges, bármilyen étek méltó kísérője lehet. Késsel vagdalni csúnya dolog, akkor nyújt igazi élményt, ha leveleit különválasztva széttépkedjük, és szinte lélegezni tud a tányéron.
Gyönyörűséges radicchio
Keményebbek a levelei, mint a jégsalátának, de éppúgy ropog a szánkban. Íze enyhén pikáns, borsos, a színe pedig egyszerűen lélegzetelállító, így aztán akár dísznek is érdemes néhány levelet az ételünkhöz csapni. A radicchiót párolva vagy grillezve is el lehet készíteni, citromos mártással álomfinom. Ne sajnáljuk a tetejéről a különféle sült magvakat, például a fenyőmagot.
Fodros és kényes a lollo rosso
Legalább olyan szemgyönyörködtető, mint a radicchio, ám sokkal puhább állagú a lollo rosso. Kétféle létezik belőle, a zöldeslila és a lilászöld. 🙂 Amelyikben több a lila árnyalat, annak élénkebb az íze is. Bűn lenne túl kicsi miszlikre vágni, inkább tépkedjük szét úgy, hogy fodrai megmaradjanak. Mivel ízének nincs különösebb karaktere, bármilyen salátaöntetet jól visel.
Kínai kel – kell?
Nem olyan intenzív az íze, mint a kelkáposztának, viszont sokkal puhábbak a levelei. Ízlések és pofonok, én inkább párolva szeretem joghurtos öntettel, esetleg rizzsel és fokhagymával (tejföllel, sajttal) csőben sütve, vagy (bűnös napokon) egy kis citromos majonézzel.
Fejes saláta, a retró élmény
Gyerekkorom legszebb ízemlékei közé tartozik a tojásos nokedli, de csakis ecetes-cukros fejes salátával. (Drága nagymamámnak sosem volt elég türelme a finomságokhoz, így mivel nem keverte el rendesen a cukrot a vízzel, az ő fejes salátája mindig ropogott a kristálycukortól, de én így is szerettem.) Akkor ez számított A SALÁTÁNAK, másmilyet nem is igen lehetett kapni. Íze nincs túl sok, és a hűtést, tárolást sem bírja nagyon, de ropogós-frissen vagy megpárolva isteni. Egy kis fonnyasztás, egy-két rottyantás, aztán leszűrve egy kis joghurt rá, fokhagyma meg bors, mellé egy szelet hús vagy néhány kruton beledobálva, és kész a dolce vita.
És újra a spenót
Na, nem az a vizes fagyasztott pép, amiből a jó kis tejes-lisztes papi készül, hanem a friss, leveles, sötétzöld a piacról. Ha bébispenótot veszünk, az nyersen és főzve is jó. A hagyományos, leveles spenót viszont akkor a legfinomabb, ha 3-4 gerezd fokhagymával együtt megfonnyasztjuk olívaolajon (engedjük, hogy a fokhagyma előbb barnára piruljon), jól megborsozzuk, a tűzről levéve még egy kis nyers fokhagymát nyomunk rá, megsózzuk, megcitromozzuk. A főtt tojás-karikák igen jól mutatnak rajta, de fetasajt-kockákkal is meghinthetjük. Sült dió is lehet ám benne, és ne felejtsük el szépen ráhelyezni az előzőleg megsütött fokhagymákat se. Halhoz, húshoz vagy akár csak magában kiváló.
Salátaöntet házilag
Hiába fogyózunk a salátákkal, ha végül nyakon öntjük őket a bolti öntettel, ami roskadozik a zsírtól és a cukortól, hisz akkor akár sült krumplit is ehetnénk. Házilag is csinálhatunk ízletes, diétás öntetet, íme:
Hozzávalók:
Elkészítés: Fokhagymanyomóval lepréseljük a fokhagymát, megsózzuk, hogy kicsit engedjen a levéből. Ezután a lével együtt belekanalazzuk a joghurtba. Megborsozzuk, és 10-20 percet állni hagyjuk. (Ha nagyobb adagot csinálunk belőle, jut másnapra is, a hűtőben elvan.)
És egy kis kapor, ha szereted!
Ha az így elkészített öntetünkbe apróra vágott kaprot is szórunk, akkor tzatziki öntetet kapunk, ami nem csak az uborkát teszi ám nagyon különlegessé.
