Írd be, mit keresel:

Vannak, akik valamilyen táplálékérzékenység okán kényszerből, mások egészségtudatosság miatt igyekeznek okosabban táplálkozni, csökkenteni vagy teljesen elhagyni glutént, laktózt, cukrot az étrendjükből, ami sokszor nem könnyű, de szerencsére vannak kreatív megoldások, amivel kompromisszummentesen elkészíthetjük kedvenc csokipudingunkat.

A puding eredetileg tej, tejszín, sok tojás, cukor és némi liszt vagy étkezési keményítő keverékéből főzött sűrű krém, ami kihűtve nyeri el tökéletes rezgős állagát. A tojás elhagyásával, a kukoricakeményítő mennyiségének növelésével hasonló eredményt kapunk, a cukor és a tej lecserélése pedig ma már nem okozhat gondot, hiszen sokféle vegán alternatíva közül választhatunk. A növényi tejek persze sokfélék, mindegyik egy kicsit másképp viselkedik, de egy ilyen egyszerű receptnél legfeljebb csak a főzési idő, pontosabban a sűrűsödést befolyásolja, hogy milyen tejet használunk. Az alábbi receptnél mandulatejjel készült, de bátran kipróbálható ízlés szerint más növényi tejjel is, vagy olyannal, ami épp rendelkezésre áll.

Vegán csokipuding

Hozzávalók:

  • 10 dkg kakaópor
  • 12 dkg étkezési keményítő
  • 5 dl mandulatej
  • 2 dl víz
  • 10 dkg agavé- vagy juharszirup
  • 1 teáskanál vanília-kivonat

Elkészítés: A kakaóport és az étkezési keményítőt egy lábasba tesszük, összekeverjük. Hozzáadjuk a vizet és a mandulatejet, kézi habverővel simára keverük, tűzre tesszük, és folyamatosan kevergetve 7-8 perc alatt sűrűsödésig főzzük. A tűzről levéve hozzáadjuk az édesítőt és a vanília-kivonatot, alaposan elkeverjük, és poharakba, tálkákba osztjuk.

Hűlni hagyjuk, majd a hűtőben 1-2 órát pihentetjük, tálaláskor ízlés szerint gyümölccsel, magokkal, granolával kínáljuk.

Az almapüré valójában nem más, mint kevés vízben megpárolt, majd leszűrt és pépesített alma, amit otthon is könnyedén elkészíthetünk, de készen is kapható, elsősorban a német tulajdonosi körbe tartozó szuperekben és drogériákban, mivel német területeken sokféle módon eszik és használják ezt a szuper alapanyagot. Ha készen vásároljuk, érdemes ellenőrizni az üvegen, mert létezik cukrozott és cukrozatlan változatban is. Az almapüré pótolja a zsiradékot ebben a receptnek, puha, szaftos és illatos lesz tőle.

Ha igazán csokis változatot szeretnénk, akkor érdemes magas kakaótartalmú étcsokoládéval készíteni, mert mégiscsak ez adja a lényegét. Liszt helyett étkezési keményítő és darált mandula kell hozzá, de rizsliszt és más darált csonthéjassal is működik, emellett pedig akár laktózmentessé is tehető, ha a tejet valamilyen növényi tejre cseréljük. Isteni finom és pofonegyszerű, érdemes kipróbálni!

Nagyon puha csokitorta liszt és zsiradék nélkül

Hozzávalók:

  • 20 dkg étcsokoládé
  • 10 dkg étkezési keményítő
  • 10 dkg darált mandula
  • 8 dkg cukor
  • 2 tojás
  • 1,5 dl (növényi) tej
  • 1/2 csomag sütőpor
  • 1 kávéskanál szódabikarbóna
  • 10 dkg cukrozatlan almapüré
  • 1 narancs

A tetejére:

  • durvára vágott pekándió, mandula, mogyoró vagy dió
  • gyümölcsök

Elkészítés: A csokoládét felaprítjuk, és mikróban vagy gőz fölött megolvasztjuk, átkeverjük.

A tojásokat egy keverőtálba felütjük, hozzáadjuk a cukrot, és jó habosra felverjük. Hozzáreszeljük a narancs héját, hozzáadjuk a tejet és az almapürét, ezekkel is simára keverjük, majd 2-3 evőkanálnyi csokoládét félretéve az olvasztott csokit is belekeverjük. Ezután a száraz alapanyagok jönnek – a sütőpor, a szódabikarbóna, az étkezési keményítő és a darált mandula, és ezekkel is simára keverjük.

Tapadásmentes kapcsos, 22 centis tortaformába öntjük – vagy nagyobba, de akkor értelemszerűen nem lesz ilyen magas -, és 180 fokos sütőbe tolva, légkeverés mellett kb. 50 perc alatt tűpróbáig sütjük. Ha még nem sült át teljesen, akkor alufóliával letakarva még 10 percre visszatoljuk.

A sütőből kivéve ráfacsarjuk a narancs levét, és hagyjuk langyosra hűlni, majd a peremét lecsatolva teljesen kihűtjük.

Tálalás előtt a tetejére kenjük a félretett olvasztott csokit, ha szükséges, előtte kissé megolvasztjuk megint, majd ízlés szerint durvára vágott pekándióval – vagy mandulával, mogyoróval, dióval megszórjuk, gyümölcsökkel, mentalevéllel díszítjük.

A török és keleti büfék, hummuszbárok megjelenésével robbant be hozzánk a falafel, ez a közel-keleti gyökerekkel bíró fűszeres és ropogós golyó, amit leggyakrabban salátával és öntettel pitába pakolva kínálnak, a gyros vega változataként. A klasszikusan olajban sült, pépesített főtt csicseriborsóval készülő fasírtocskákat otthon is könnyen reprodukálhatjuk, ráadásul egészségesebben, sütőben sütve.

A falafelhez nem kell tojás, a leggyakrabban tahinivel, vagyis szezámkrémmel pépesítik és fogatják össze a csicseriborsót – ebben a változatban egy kis főtt krumpli is kerül bele, ami nem szokványos alapanyaga a falafelnek, de ezzel csökkenthető a tahini – vagy ennek hiányában mogyoróvaj – mennyisége, és nagyon jó állagot ad ennek az egészséges, vegán fasírtgolyónak.

Falafel sütőben sütve

Hozzávalók:

  • 50 dkg főtt csicseriborsó
  • 10 dkg főtt krumpli
  • 2 evőkanál tahini vagy mogyoróvaj
  • 1 teáskanál fokhagymapor
  • 1 teáskanál őrölt római kömény
  • 1 teáskanál őrölt koriandermag
  • kevés víz
  • só, bors

Elkészítés: A csicseriborsót leszűrjük, leöblítjük, és egy késes robotgépbe tesszük. Hozzáadjuk a felkockázott krumplit és a többi alapanyagot, elkezdjük összedolgozni, és pár evőkanál vizet adunk hozzá menet közben, hogy formázható állagú masszát kapjunk.

Félmaréknyi adagot veszünk a masszából, golyóvá formázzuk, majd kissé lelapítjuk, és sütőpapírral fedett tepsire rakosgatjuk, és 180 fokos sütőbe téve 25 perc alatt megsütjük, menet közben egyszer megforgatva, hogy mindkét oldalukon ropogósra süljenek a falafelek.

Ízlés szerint pitába téve vagy salátával, főzelék feltétjeként tálaljuk.

Bár általában mindenki kedveli a lencsét, ritkán készítjük, pedig az egyik legolcsóbb és legegészségesebb hüvelyes, ami gyakorlatilag bármennyi ideig eltartható, és jó alapanyagként szolgálhat egy tartalmas fogáshoz bármikor. A lencse rengeteg rostot és fehérjét tartalmaz, és ha jó sok zöldséggel készítjük, nem rántjuk, és nehéz füstölt húst sem használunk hozzá, akkor könnyen emészthető.

Ebbe a nagyon laktató és ízletes levesbe most a szokásos gyökérzöldségek mellett egy kis színes kápia paprika és spenót is került, így talán jobban is esik a szürke téli napokon, kicsit tavaszváró hangulata van, a fűszerezéshez használt curry és gyömbér pedig kicsit egzotikusabb és melengetőbb ízvilágot ad neki, mint a klasszikusan megszokott.

Spenótos lencseleves

Hozzávalók:

  • 30 dkg lencse
  • 2 szál sárgarépa
  • 1 szál fehérrépa
  • 1 fej hagyma
  • 1 kisebb kápia paprika
  • 3 marék bébi spenót
  • diónyi gyömbér
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 evőkanál curry
  • 1 evőkanál paradicsompüré
  • 3 evőkanál olívaolaj
  • só, bors
  • ízlés szerint tejföl, görög joghurt vagy kókuszkrém, növényi joghurt a tálaláshoz

Elkészítés: A lencsét folyó víz alatt leöblítjük, tálba tesszük, felöntjük vízzel, és félretesszük, amíg a zöldségeket előkészítjük.

A répákat és a hagymát meghámozzuk, és a kápia paprikával együtt apróra kockázzuk, a gyömbért és a fokhagymákat megtisztítjuk és lereszeljük.

Az olajat egy lábasba öntjük, hozzáadjuk a gyömbért, a hagymát és a fokhagymát, és kevergetve 2-3 perc alatt illatosra dinszteljük, hozzáadjuk a curryt és a paradicsompürét, átkeverjük, majd a zöldségeket és a leszűrt lencsét is hozzáadjuk, kevergetve 3-4 percet pároljuk, majd felöntjük 1,5 liter forró vízzel, sózzuk, borsozzuk, és félig lefedve, közepes tűzön 25 percet főzzük, vagy amíg a lencse megpuhul. Ekkor hozzáadjuk a spenótot, és megvárjuk, míg összeesik, közben megkóstoljuk, és ha kell, ízesítjük még.

Tányérokba merve tálaljuk, tejfölt vagy görög joghurtot kínálunk mellé, és egy kis csilivel is megbolondíthatjuk.

A cukkini és a gomba is nagyon alakbarát, kevés kalóriát és sok rostot tartalmazó alapanyag, a kettő együtt is nagyon jól működik, gyakorlatilag bárhol és bármikor beszerezhető, nagyon sokféle ízesítést, fűszerezést elbírnak. A cukkininak megvan az a jó tulajdonsága is, hogy egy spirálozóval vagy egy egyszerű zöldséghámozóval spagetti vagy tagliatelle – metélt – formára is vágható, így kis túlzással tésztaételt varázsolhatunk belőle pofonegyszerűen.

Ebbe a mindenmentes, vegán cukkinitésztába most a gomba mellett szójaszósz, citromlé, fokhagyma és mogyoróvaj került, illetve egy kis kakukkfű, ami elsőre szokatlannak tűnhet, de nagyon jó ízkombinációt adnak így együttesen, olaj nélkül készül, ízgazdag és izgalmas, egészséges és diétás, magában is nagyon finom, de egy kis rizzsel is kiegészíthetjük, hogy még tartalmasabb legyen.

Cukkinitészta gombás szósszal

Hozzávalók 2 személynek:

  • 2 közepes zsenge cukkini
  • 1 kisebb fej hagyma
  • 5-6 közepes csiperkegomba
  • 3 evőkanál szójaszósz
  • 1 evőkanál mogyoróvaj
  • 2 gerezd fokhagyma
  • fél citrom leve
  • 1 teáskanál morzsolt kakukkfű
  • 2 dl alaplé – vagy ugyanennyi víz + fél bio leveskocka

Elkészítés: A cukkini végeit levágjuk, és egy zöldséghámozóval vékony csíkokra vágjuk. A hagymát és a fokhagymát megtisztítjuk, és finomra vágjuk, a gombát felszeleteljük. A szószhoz a szójaszószt, a mogyoróvajat, a citrom kifacsart levét egy kevés alaplével simára keverjük, majd a többi alaplevet is hozzáadva átkeverjük.

Egy lábasba 3-4 evőkanál vizet teszünk, felforrósítjuk, rádobjuk a hagymát, és üvegesre pároljuk, majd a gombát is hozzáadjuk, és időnként megkeverve hagyjuk összeesni és kicsit megpirulni. Felöntjük a szósszal, és ha felforrt, beledobjuk a cukkinit, meghintjük a kakukkfűvel, és néha megkeverve pár perc alatt roppanósra főzzük, közben a szósz is kicsit besűrűsödik.

Azonnal tálaljuk, ha kicsit tartalmasabbá és laktatóbbá tennénk, akkor párolt rizs tökéletes mellé, ami felveszi a finom fűszeres szószt.

Ezt az isteni finom csokis sütit nem bonyolult elkészíteni, de mint a legtöbb klasszikus francia desszert, nem kevés vajat és tojást tartalmaz. A jó hír viszont, hogy működik csak növényi alapanyagokkal is, vegán változatban, laktózérzékenyeknek vagy tojásallergia esetén, de akár bárkinek, aki szeretne egy igazán finom csokis sütit, jól jöhet az alábbi recept.

Az alaptészta muffinformában is megsüthető, vagy lapjában félbevágva meg is tölthető, ha pedig nagy tepsiben elterítve sütjük, akkor piskótaroládnak felgöngyölve is tökéletes. Ha nem tortának, hanem sima tepsiben sütjük, dobálhatunk bele gyümölcsöt, diót, mandulát, mogyorót, érdemes játszani vele, mert pofonegyszerű és ugyancsak pénztárcabarát!

Puha csokitorta vegán változatban

Hozzávalók:

  • 20 dkg liszt
  • 15 dkg cukor
  • 7,5 dkg cukrozatlan kakaópor
  • 1 csomag sütőpor
  • 4,5 dl növényi tej
  • 0,5 dl étolaj
  • 1 teáskanál vanília-kivonat

Valamint:

  • 10 dkg étcsokoládé
  • 1 dl kókuszkrém
  • gyümölcs és kókuszcsipsz a tetejére

Elkészítés: A cukrot egy keverőtálba tesszük, hozzászitáljuk a kakaóport, a lisztet és a sütőport. Egy másik edényben összekeverjük a tejet, az olajat és a vanília-kivonatot, majd a nedves kevercset a szárazhoz adjuk, és egy spatulával simára keverjük.

Olajjal kikent, liszttel meghintett 18 centis formába öntjük, és 170 fokos sütőben légkeverés mellett 40–45 perc alatt megsütjük, tűpróbával ellenőrizzük, majd a sütőből kivéve hagyjuk langyosra hűlni, a formából kivéve, rácsra téve hűtjük ki egészen.

Tálalás előtt a csokimázhoz az étcsokit egy tálba tördeljük, hozzáadjuk a kókuszkrémet, és vízgőz fölött megolvasztjuk, simára keverjük, és a kihűlt torta tetejére öntjük. Ízlés szerint friss gyümölccsel – vagy akár aszalt gyümölccsel, darabolt csonthéjasokkal, kókuszcsipsszel – díszítve tálaljuk.

A hűvösebb napok megérkeztével az ember valahogy jobban kívánja a kényeztetést és a süteményt, a duruzsoló sütőből kikerülő illatos finomságot, ami rendben is van, de tényleg könnyen rá lehet kattanni a sütikézésre, ezért nem árt néhány olyan receptet is talonban tartani, ami szénhidrátszegény, egyszerű és gyorsan összedobható. Ez a puha és illatos muffin pont ilyen, ráadásul gluténmentes, laktózmentes étrendbe is beilleszthető.

Mandulaliszt és zabpehelyliszt keverékével készül, ha nincs otthon ilyenünk, akkor egyszerűen csak meg kell őrölnünk nagyon finomra egy késes aprítóban. A mandulából érdemes a héjatlan változatot használni, de egyébként mindkét liszt megtalálható ma már a legismertebb szuperek és hiperek polcain. A mandulának köszönhetően sokkal puhább és illatosabb, mintha csak zabpehellyel készítenénk, tovább friss is marad a csonthéjas olajosságának köszönhetően.

Az alaptésztába bármit beletehetünk, amit csak szeretnénk, itt most áfonya és mandulalapocska ízesíti, de darabolt dió, mazsola, aszalt gyümölcsök vagy más bogyósok is mehetnek bele, sőt akár étcsokival is megbolondítható, a variációs lehetőségeknek csak a fantáziánk szab határt, az meg ugye végtelen. 😉

Szénhidrátszegény muffin – áfonyával

Hozzávalók 6 muffinhoz:

  • 1/2 bögre mandulaliszt (1 bögre = 2,5 dl)
  • 1/2 bögre gm zabpehelyliszt
  • 1 csapott teáskanál sütőpor
  • 2 csapott teáskanál sztívia
  • csipet só
  • 1/2 bögre kókusztej
  • 3 evőkanál olvasztott kókuszzsír
  • 1 tojás
  • 1 teáskanál vanília-kivonat

Valamint:

  • tetszőleges belevaló, itt:
  • maréknyi áfonya
  • 2-3 evőkanál mandulalapocska

Elkészítés: A száraz alapanyagokat – a mandulalisztet, a zabpehelylisztet, a sütőport, a sztíviát és egy csipet sót – összekeverjük. Egy másik tálba felütjük a tojást, hozzáadjuk a kókusztejet, a kókuszzsírt és a vaníliát, és kézi habverővel simára keverjük, majd hozzáöntjük a száraz keveréket, és egy spatulával összedolgozzuk. Ezen a ponton adhatjuk hozzá a belevalót, itt áfonyát, amit finoman beleforgatunk.

Papírkapszlikkal bélelt vagy szilikon muffinformákba elosztjuk a tésztát, a tetejüket meghintjük a mandulalapocskákkal, belenyomkodhatunk még néhány extra áfonyát, és 180 fokos sütőbe tolva 20-25 perc alatt megsütjük. A sütőből kivéve hagyjuk teljesen kihűlni fogyasztás előtt.

Vannak, akik könnyebben, mások kimondottan nehezen mondanak le a húsokról, sok vegetáriánusnak, pedig a tejföl és a sajtok elhagyása okoz kihívást, ha az egészséges, mindenmentes és a környezettudatosabb táplálkozást próbáljuk figyelembe venni. Ha heti egy napot bevállalunk, az nemi igazi lemondás, inkább egy izgalmas kihívás, amivel a konyhai kreativitásunkat is fejlesztjük, és új alapanyagokat is felfedezhetünk. Azért persze nem árt olyan alapdarab, ami könnyen, gyorsan és minden macera nélkül elkészül, ha nem vagyunk épp motiváltak újdonságok kipróbálására, és ilyen az indiai eredetű lencsés fogás, a dahl, ami tulajdonképpen egy isteni, krémes, fűszeres lencseleves vagy főzelék, attól függően, mennyire sűrűre főzzük.

Ez egy zseniálisan egyszerű és ízekben gazdag egyedényes egytálétel, ami vegán, fehérjedús, rostokban gazdag, laktató és fűszeres. Bármilyen lencsével készülhet, de vöröslencsével a legkönnyebben emészthető és a leggyorsabb is, ennek csupán 10 perc kell, és puhára fő, kissé szét is esik, amitől krémes lesz, a lencse keményítőtartalmának köszönhetően magától besűrűsödik, nem kell hozzá se rántás, se habarás. Ha hígabbra hagyjuk, lehet leves, sűrűbbre főzve tálalhatjuk főzelékként vagy akár egy kis rizzsel is, istenien fűszeres, és garantáltan senkinek nem hiányzik belőle se hús, se tejtemék!

Kókuszos vöröslencse dahl

Hozzávalók:

  • 1 fej hagyma
  • 3 gerezd fokhagyma
  • diónyi friss gyömbér
  • 25 dkg vöröslencse
  • 1 evőkanál currypor
  • 1 teáskanál kurkuma
  • 2,5 dl kókuszkrém
  • 4 dl víz vagy alaplé
  • 1 evőkanál kókuszzsír vagy 2 evőkanál olívaolaj
  • só, bors

Elkészítés: A hagymát, a fokhagymát és a gyömbért meghámozzuk, finomra vágjuk vagy lereszeljük. A zsiradékot egy lábasban felforrósítjuk, a hagymát rádobjuk, és kevergetve 3-4 percet pároljuk, majd a fokhagymát és a gyömbért is hozzáadjuk, ha megérezzük az illatát, meghintjük a curryvel és a kurkumával, átkeverjük, majd a lencsét is hozzáadjuk. Átkeverjük, sózzuk, borsozzuk, felöntjük a kókuszkrémmel és a vízzel vagy alaplével, ha felforrt, akkor közepesre mérsékeljük a hőt, és fedő alatt kb. 10 perc alatt készre főzzük.

Ha sűrűbbre szeretnénk, még pár percig főzzük, ha inkább levesnek kanalaznánk el, akkor hígíthatjuk kis vízzel, majd tálaljuk – friss petrezselyemmel vagy korianderrel meghintve a legfinomabb, egy kis citromlével is meglocsolhatjuk.

Valószínűleg az emberek nagy része évente egyszer eszik lencsét, akkor viszont biztosan – szilveszterkor vagy az új esztendő első napján -, pedig ez a hüvelyes kimondottan egészséges, és a főzeléken, levesen kívül is rengeteg lehetőséget rejt. A lencsesaláta például zseniálisan egyszerű, gyakorlatilag bármilyen zöldséggel készíthetjük, és pikk-pakk kész az alakbarát, mindenmentes, pénztárcabarát és laktató fogás, ami még vegán étrendbe is beilleszthető.

A saláta most konzerv főtt lencsével készült, így csak annyi idő elkészíteni, míg a zöldségeket – jelen esetben paprikát, uborkát, répát és újhagymát – felaprítjuk, de ha mi magunk főzzük, akkor is aránylag gyorsan megvan, ha előtte beáztatjuk a lencsét. Tovább turbózható paradicsommal, szárzellerrel, ha köretnek készítjük, de nagyon jól passzol hozzá a feta vagy a főtt tojás is, vegánoknak tofu, ha még fehérjedúsabb salátát szeretnénk, ami önálló fogásként is megállja a helyét.

Színes lencsesaláta

Hozzávalók:

  • 1 konzerv (400 g) főtt lencse
  • 1 nagyobb sárgarépa
  • 2 szál újhagyma
  • 1/2 kígyóuborka
  • 1 piros és 1 sárga paprika
  • 1 teáskanál mustár
  • 3 evőkanál olívaolaj
  • 2 evőkanál balzsamecet
  • 1 teáskanál provence-i fűszerkeverék
  • só, bors

Elkészítés: A zöldségeket megtisztítjuk, apróra vágjuk, tálba tesszük. A lencsét leszűrjük, leöblítjük, és a zöldségekhez adjuk. Vinaigrette-öntetet készítünk: egy kis tálkába tesszük a mustárt, hozzáadjuk az olívaolajat, a balzsamecetet és a provence-i fűszerkeveréket, sózzuk és borsozzuk, alaposan összekeverjük, majd a zöldségekre öntjük, és jól összeforgatjuk.

Jót tesz neki, ha egy kicsit hagyjuk állni, hogy az ízek összeérjenek, de azonnal is tálalhatjuk, fogyaszthatjuk.

Imádjuk, de tudjuk, hogy nem egészséges, mégis elcsábulunk, még a házi változat is tele van olajjal, ugyanis a majonéz nem más, mint tojássárga és nem kevés olaj emulziója némi citrommal, mustárral, fűszerekkel összedolgozva. A házi változat 1 napig fogyasztható, a bolti hónapokig, évekig, vagyis valószínűleg tele van pakolva tartósítóval, adalékkal, és kevés természetes dolgot tartalmaz. De lehet másképp is!

Ha szeretnétek természetes, egészséges, olaj és tojás nélkül készült vegán majonézt, ami diétába is beilleszthető, egészséges és mindenmentes, akkor ez a kesudiós változat tökéletes! Gyors, egyszerű, olaj és tojás nélkül készül, nincs benne tartósító, színezék és adalékanyag, és a hűtőben 4-5 napig tökéletesen eláll, nagyon selymes, hibátlan szendvicsbe, mártogatósnak, salátára, és maximálisan maceramentes, csak egy jó kis késes robotgép kell hozzá, és percek alatt elkészíthető!

Majonéz tojás és olaj nélkül – vegán változat

Hozzávalók:

  • 5 dkg natúr kesudió – nem pirított!
  • 1 teáskanál citromlé
  • 1 kávéskanál mustár
  • 1 kis gerezd fokhagyma – elhagyható
  • pici őrölt fehérbors

Elkészítés: A kesudiót vízbe áztatjuk 10 percre, majd leszűrjük, és késes robotgépbe tesszük. Hozzáadjuk a fokhagymát, a citromlevet, a mustárt, ízlés szerint fehérborsot és sót, és fél percet mixeljük, majd a robotgép oldaláról lekapargatjuk a kesus keveréket, és 3-4 evőkanál vizet adunk hozzá, majd tovább mixeljük. Ha szükséges, még kanalanként vizet adunk hozzá, amíg krémes, egészen selymes állagú kencét kapunk, megkóstoljuk, és ízlés szerint beállítjuk az ízeket.

Az úgynevezett skordalia legalább annyira egyszerű, mint a mi burgonyapürénk, de olívaolajjal és fokhagymával készül, egy kis citrommal vagy ecettel, és általában bundában sült halak, húsok mellé, vagy sült padlizsán, grillezett cukkini – vagyis semlegesebb, nem túl karakteres ételek – kísérőjeként tálalják. Nem ritka az sem, hogy langyosra hűlve pitával vagy hasábokra vágott zöldségekkel – uborkával, sárgarépával, szárzellerrel amolyan előétel vagy partifalatka szerepében tűnik fel. Könnyű, fűszeres, a fokhagymaimádóknak biztos kedvence lesz.

Ha mártogatósnak készítjük, akkor használhatunk több fokhagymát is hozzá, és hűlés közben érdemes többször átkeverni. Van egyébként nem krumplis, hanem kenyeres változata is: itt szikkadt kenyeret áztatnak vízbe, kinyomkodják, és némi dióval vagy mandulával krémesítik, majd ehhez adják fokhagymás-ecetes olajat.

Nekünk meggyőzőbb a krumplis verzió, ami tényleg isteni finom, így ennek a receptjét osztjuk meg veletek. Érdemes hozzá jó minőségű olívaolajat használni, mert ez a lelke!

Skordalia – görög fokhagymás krumplipüré

Hozzávalók:

  • 75 dkg krumpli
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 1,5 dl olívaolaj
  • fél dl fehérborecet vagy citromlé
  • só, frissen őrölt bors

Elkészítés: A krumplit meghámozzuk és felkockázzuk, átöblítjük, majd sós, forró vízbe tesszük, és puhára főzzük. Leszűrjük, és a szűrőben hagyjuk 5 percet, hogy a gőzzel minél több nedvesség tudjon belőle elillanni.

Közben a megpucolt fokhagymát, az olívaolajat és a borecetet egy késes robotgépbe tesszük, ízlés szerint frissen őrölt borsot adunk hozzá, és addig mixeljük, míg teljesen krémes lesz, a fokhagymadarabok eltűnnek.

A krumplit burgonyatörővel pépesítjük, hozzáadjuk a fokhagymás-ecetes olajat, alaposan összekeverjük, megkóstoljuk, és utánízesítjük, ha szükséges.

Azonnal tálaljuk köretnek, langyosra vagy teljesen kihűlve intenzívebb az íze, ilyenkor jó mártogatósnak.

A mandula, a kesudió és a fenyőmag nagyon trendi és meglehetősen drága, a napraforgómag körülbelül hasonlóan értékes, mégis jóval kevesebbre tartjuk. Őszintén szólva a szotyi és a napraforgóbél elnevezések nem túl vevőcsalogatóak, pedig ezek az apró magok nagyon értékesek, nem a világ másik feléből hozzuk őket, hanem helyben megteremnek, és jóval többet tudnak, minthogy szotyiként elrágcsáljuk. A napraforgómag fehérjében, vitaminokban, ásványi anyagokban és olajban gazdag:

  • 47 % olajat tartalmaz, ennek 65 %-a esszenciális olaj
  • elsősorban kalciumban, vasban, cinkben, szelénben és magnéziumban gazdag
  • gazdag C-, B-, D- és E-vitaminban
  • bővelkedik telítetlen zsírsavakban, csökkentik a vér koleszterinszintjét és a vérnyomást

A héjatlanul, hántolva kapható napraforgómag jóval olcsóbb, mint más olajos magvak, és nagyon jól kiváltaható vele a drága kesudió, mandula… Ha egyszerűen csak egy kicsit megpirítva, némi fűszerrel felturbózva készítünk belőle egy tálkányit, remekül feldobhatjuk vele a salátáinkat, sült zöldségeinket vagy krémleveseinket, új ízeket és textúrát ad az ételhez, de csak úgy csipegetni is tökéletes, és egy zacskónyi hántolt szotyiból akár többféle változatot is készíthetünk.

Másik lehetőség, ha szendvicskrémet, pástétomot készítünk vele, ami akár vegán és mindenmentes is lehet, így egészséges és nagyon jó alternatíva lehet pirított vagy friss kenyérhez kencének vagy ropogós zöldségekhez mártogatósnak. Az alábbi napraforgós krém sült paprikával készült, isteni finom, ízekben gazdag, kellemesen krémes és csupa egészség!

Napraforgókrém sült paprikával

Hozzávalók:

  • 3 nagyobb húsos kápia vagy kaliforniai paprika
  • 4-5 gerezd fokhagyma
  • 2 dl napraforgómag
  • 2 evőkanál olívaolaj
  • 2 evőkanál balzsamecet
  • só, bors

Elkészítés: A húsos paprikákat és a héjas fokhagymákat egy tepsibe tesszük, és 200 fokos sütőben, időnként megforgatva 30-35 percig sütjük, amíg kezd a paprikák héja feketedni. Ha kész, áttesszük egy tálba, lefedjük, és hagyjuk 10-15 percet hűlni, illetve hogy saját gőzében felpuhuljon a paprikák bőre, és le tudjuk majd könnyen húzni.

Közben egy száraz serpenyőben picit megpirítjuk a napraforgómagot, így fellazul a benne lévő olaj, illetve még kellemesebb íze lesz. Ha kész, egy késes robotgépbe átöntjük, és finomra őröljük.

A sült paprikák héját lehúzzuk, a csumát és a magokat eltávolítjuk, majd a napraforgómaghoz adjuk a mixerbe, a sült fokhagymákat kinyomogatjuk a héjukból, ezt is hozzáadjuk, mehet hozzá az olívaolaj, a balzsamecet is, sózzuk, borsozzuk, alaposan összedolgoztatjuk, míg homogén, selymes krémet kapunk.

Jót tesz neki, ha pár órát hagyjuk összeérni az ízeket, ízlés szerint szendvicskrémként, mártogatósként használhatjuk, de akár még tésztára is tehetjük szósz gyanánt. Hűtőbe téve 1 hétig vígan eláll.