Írd be, mit keresel:

Roppanós tészta, könnyű töltelék, csábító forma–- a diós linzerkosárka igazi klasszikus, amihez szinte mindenkinek van gyerekkori emléke, nem véletlen, hiszen a nagyi-féle sütik egyik legfinomabbika, ami valahogy mindig megtalálható a konyhaszekrényben. Csak kivételezetteknek, ünnepi pillanatokra…

Olvasónk, Éva is ünnepi ajándéknak készítette el egy olyan sütibolondnak, aki szerint ez a legfinomabb sütemény. „Szokás, hogy a munkahelyemen a kollégáknak minden évben finomságokkal kedveskedek. Néhány éven keresztül bármit is sütöttem, kosárkát mindig vinnem kellett, mert ha nem volt, mindenkinek csalódást okoztam. Idén egyik kolléganőm férjének sütöttem meg ajándékként ezt a linzer alapú finomságot, mert mindig ezt emlegette, mint a legfinomabb süteményt. Az öröm nem maradt el.”

Forrás: Bodnár Éva

Diós linzerkosárka

Hozzávalók:

A tésztához: 
50 dkg liszt
4 tojássárgája
10 dkg porcukor
25 dkg margarin
6 evőkanál tej
1 csomag sütőpor

A töltelékhez: 
4 tojásfehérje
30 dkg porcukor
35 dkg darált dió
1 kis üveg baracklekvár
kb. 5 dkg margarin

Elkészítés: A tészta hozzávalóit egy tálba kimérjük, az alapanyagokat jól összedolgozzuk.

A töltelékhez a porcukrot összekeverjük a darált dióval. A tojásfehérjét kemény habbá verjük, és óvatosan beleforgatjuk a habba a cukros diót.

Ehhez a mennyiséghez kb. 50 darab kosárka formára van szükségünk (piacokon lehet kapni), de készíthetjük két részletben is. Megolvasztunk 5 dkg margarint, kenőecsettel kikenjük a formákat, és 2 nagy gáztepsin elosztjuk. A tésztából diónyi darabokat tépünk, és egyenletesen elosztjuk a formákban, hüvelykujjal ügyesen belenyomkodjuk úgy, hogy nagyjából egyenletes legyen. Utólag lehet csipegetni az egyikből és hozzátenni a másikhoz, ha nem sikerült az egyenletes adagolás.

Ezt követően minden formába rakunk 1-1 kávéskanál lekvárt, majd ennek a tetejére 1-1 kávéskanál dióhabot. Amikor ezzel végeztünk, szépen helyet foglalunk, és a megmaradt türelmünkkel és süteményes villával elrendezzük a dióhabot a tészta tetején.

180 fokos sütőben rózsaszínűre sütjük, majd amikor kihűlt, kiborítjuk a formákból. Némelyik lazításához hegyes végű kést is kell használnunk, hogy kijöjjön a formából. Tálra rendezzük, és soronként megszórjuk porcukorral.

Forrás: Bodnár Éva

A receptet és a fotót Bodnár Éva küldte. Köszönjük!

Az almás pite örök, megunhatatlan és számtalan változata létezik, ahogy egy igazi klasszikusnál ennek lennie kell. Ha csak almás töltelékkel készítjük, úgy is finom, de ha kicsit különlegesebbet szeretnénk, gazdagíthatjuk egy pudingos réteggel is, így az omlós tészta, a selymes krém és a gyümölcs hihetetlen jó harmóniát alkot benne. A puding itt ráadásul nem zacskós, hanem házi és vaníliás, frissen főzött, tojássárgával, tejjel, tejszínnel és étkezési keményítővel készül, és hogy még finomabb és krémesebb legyen, a végén egy kis vaj is kerül bele, de így is 10 perc alatt elkészül, és mondani se kell ugye, hogy mesésen finom.

Ha szeretnénk igazán mutatósra és ünnepibbre, akkor a vékonyra szeletelt és mikróban kissé megpuhított almát összetekerhetjük, mintha csak rózsa lenne, és így ültethetjük a pite tetejére, de ha nem akarunk ezzel bajlódni, akkor körkörösen is elrendezhetjük, vagy összefogva a szeletek egyszerűen bele is nyomkodhatjuk félig a pudingba…

Pudingos-almás pitetorta

Hozzávalók:
A tésztához:

  • 15 dkg liszt
  • 10 dkg hideg vaj
  • 1 evőkanál porcukor
  • csipet só
  • kevés hideg víz

A pudinghoz:

  • 3 dl tej
  • 1 dl tejszín
  • 4 tojássárga
  • 3 evőkanál cukor
  • 2 evőkanál étkezési keményítő
  • 2 teáskanál vanília-kivonat
  • 1 evőkanál vaj

Valamint:

  • 4 közepes alma
  • 1 evőkanál cukor
  • 1 citrom leve
  • 1 teáskanál őrölt fahéj

Elkészítés: A tésztához a lisztet egy tálba tesszük, hozzáadjuk a sót és a porcukrot, elvegyítjük, majd hozzáreszeljük a hideg vajat, és gyors mozdulatokkal összemorzsoljuk, majd pici hideg vizet hozzáadva tésztává gyúrjuk, gombóccá formázva frissentartó fóliába téve 30 percet a hűtőben pihentetjük.

Az almákat félbevágjuk, a magházat kivágjuk, és az almát vékony szeletekre vágjuk. Tálba tesszük, meglocsoljuk a citrom levével, meghintjük a cukorral és a fahéjjal, összeforgatjuk, és mikróba tesszük fél percre 850 Watton, hogy kicsit megpuhuljon.

A pihentetett tésztát lisztezett munkafelületen kinyújtjuk, pitetálba tesszük, belesimítjuk, lenyomkodjuk úgy, hogy a peremére is jusson, a túllógó részeket késsel levágjuk. Villával alaposan megszurkáljuk, és 170 fokos sütőben 15 percet elősütjük.

A pudinghoz tojássárgákat, a cukrot, a vaníliát, a kukoricakeményítőt és a tejszínt egy kis lábasba tesszük, kézi habverővel simára, csomómentesre keverjük, felöntjük a tejjel, ezzel is elkeverjük, majd tűzre téve, folyamatos keverés mellett pár perc alatt sűrűsödésig főzzük. A tűzről levéve, hozzáadjuk a vajat, és addig keverjük, míg felolvad.

Az elősütött pitetésztát kivesszük a sütőből, ráöntjük és elsimítjuk a pudingot, majd 5-6 almaszeletet összecsavarva, rózsa alakban kirakjuk a pite tetején, a rózsákat finoman belenyomva a pudingba.

Visszatoljuk a sütőbe, és 170 fokon, légkeverés mellett 20 perc alatt készre sütjük. Hagyjuk teljesen kihűlni, mielőtt tálalnánk, mert így lesz szépen szeletelhető.

Nálunk igazi klasszikusnak számít a puncskarika, mindenki szívesen süti karácsonyra és a lakodalmakba, mert sokáig eláll, és jó omlós, illatos, aromás, egyszerű, de mégis ünnepi.

Ezt a süteményt már pár nappal az ünnepek előtt megsüthetjük, majd hűvös helyen tároljuk. A tészta így is finom omlós marad, a töltelék ízei pedig jól összeérnek.

Forrás: Kard Éva

Puncskarika

Hozzávalók:
A tésztához:

  • 50 dkg liszt
  • 20 dkg porcukor
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 18 dkg zsír vagy 20 dkg vaj
  • 1 csomag sütőpor
  • 2 db tojás (nagy)
  • 1 dl tejföl

A töltelékhez:

  • 20 dkg vaj
  • 20 dkg porcukor
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 10 dkg csokoládé (60%-os)
  • 4-5 evőkanál rum

Elkészítés: A lisztet keverjük össze a sütőporral, a porcukorral és a vaníliás cukorral, majd adjuk hozzá a zsírt vagy a vajat, és az ujjainkkal morzsoljuk össze. Amikor már kellően morzsalékos, adjuk hozzá a tejfölt és a villával kissé felvert tojás, majd gyors mozdulatokkal gyúrjuk össze a tésztát. Egy lágyabb, de könnyen nyújtható tésztát kell kapnunk. Ezután osszuk el a tésztát négy egyforma részre, majd formázzunk belőle gombócokat.

Helyezzük egy enyhén lisztezett sütőpapírra az egyik tésztagombócot, majd nyújtsuk ki fél centi vékonyra, majd a sütőpapírral együtt emeljük át egy gáztepsibe. Helyezzük előmelegített sütőbe, majd közepes hőmérsékleten süssük 8-10 perc alatt, szép világos színűre. Én légkeverésnél 160 fokon 8 percig sütöttem.

A sütőből kivéve a forró tésztát, rögtön szúrjuk ki ízlés szerinti formával, majd helyezzük rácsra, és hűtsük ki teljesen. Gyorsan dolgozzunk a forró tésztával, mert ha kihűl, nagyon törik, és már nem tudjuk kiszaggatni!!! Mindegyik tésztagombóccal így járjunk el. Én két sütőpapírt használok a nyújtáshoz, így gyorsabban megy a sütés. Ebből a tésztamennyiségből kb. 40 karikát tudunk kiszaggatni.

A töltelékhez a csokoládét gőzfürdő fölött olvasszuk fel, majd hűtsük vissza. A vajat keverjük jó krémesre a porcukorral és a vaníliás cukorral. A kiszúrásnál visszamaradt tésztadarabokat morzsoljuk a kezünkkel össze, majd adjuk hozzá a cukros-vajas keverékhez. Ezután adjuk hozzá a felolvasztott csokoládét, és ízlés szerint rumot, majd keverjük alaposan össze.

Az elkészült töltelékből tegyünk egy kiskanálnyit a tésztára, majd helyezzünk rá egy közepén kilyukasztott tésztát. Ezután óvatosan nyomjuk egy kicsit össze, majd helyezzük egy tálcára egymás mellé. Érdemes előző nap megtölteni, mert így a tészta kellően puha, de mégis omlós lesz, és a töltelék ízei jól összeérnek.

Tálalás előtt ízlés szerint szórjuk meg porcukorral a süteményt, majd úgy kínáljuk. Száraz, hűvös helyen több napig is tárolhatjuk.

Forrás: Kard Éva

Mostanában megpróbálok kicsit odafigyelni, hogy mit eszünk, különösen az édességeket illetően, de azért a süteményekről nem mondunk le teljesen. Így most a klasszikus lekváros linzert készítettem kicsit másképp, rizsliszttel. Szerencsére nagyon jól sikerült, mindenkinek ízlett, így ez a változat is a kedvencek közé került.

A rizsliszttel készült tésztával kicsit óvatosabban kell ugyan bánni, és sütés után a tepsiben kell hagyni teljesen kihűlni, mert melegen nagyon törékeny, viszont nagyon finom. A másik jó tanácsom pedig az, hogy csakis tálalás előtt ragasszuk össze lekvárral, esetleg egy finom krémmel, mert különben a tészta felpuhul, és széttöredezik.

Forrás: Kard Éva

Gluténmentes linzer

Hozzávalók:

  • 25 dkg rizsliszt
  • 1/2 csomag sütőpor
  • csipet só
  • 6 dkg porcukor
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 1/2 citrom reszelt héja
  • 12,5 dkg vaníliaízű sütőmargarin
  • 1 nagy tojás
  • 1 evőkanál tejföl

Valamint:

  • lekvár és porcukor

Elkészítés: A rizsliszthez adjuk hozzá a sütőport és a csipet sót, a reszelt citromhéjat, majd keverjük össze. Ezután adjuk hozzá a felkockázott, hideg margarint, majd kezdjük el összemorzsolni. Amikor már kellően morzsalékos, keverjük hozzá a porcukrot és a vaníliás cukrot, majd csináljunk a közepébe egy mélyedést, és üssük bele az egész tojást, kanalazzuk hozzá a tejfölt, és gyors mozdulatokkal gyúrjuk össze a tésztát, hogy könnyen nyújtható legyen. Ha túl száraz lenne, akkor adjunk hozzá még egy kevés tejfölt, ha pedig túl lágy, akkor egy kevés lisztet. Ezután csomagoljuk be folpack fóliába, és tegyük be kb. 30 percre a hűtőbe.

A tésztát vegyük ki a hűtőből, és rizsliszttel megszórt felületen nyújtsuk ki kb. 0,5 cm vastagra, majd szúrjuk ki a formával. A leeső részeket újra gyúrjuk össze, majd szintén szúrjuk ki a formával.

Egy tepsit béleljünk ki sütőpapírral, majd egymástól kicsit távolabb helyezzük rá a kiszúrt tésztát.

Helyezzük be előmelegített sütőbe, majd közepes hőmérsékletű sütőben kb. 15 perc alatt süssük szép világos színűre. Én légkeverésnél 170 fokon, 12 percig sütöttem. A sütőből kivéve a tepsiben hagyjuk teljesen kihűlni, mert melegen nagyon törékeny a tészta.

A linzert közvetlenül tálalás előtt ragasszuk össze ízlés szerinti lekvárral, majd szórjuk meg porcukorral, és úgy kínáljuk.

Csakis tálalás előtt ragasszuk össze, mert a tészta a lekvártól felpuhul, és széttöredezik a linzer. Száraz, hűvös helyen hosszabb ideig eltartható.

Forrás: Kard Éva

A linzertortát hagyományosan osztrák süteménynek tartják, Linz városához és a monarchia békebeli hangulatához kapcsolják, és bár valóban azon a vidéken vált emblematikus desszertté, az első ismert linzertészta receptje Olaszországból származik – honnan máshonnan? –, mégpedig egy 1653-ból való szakácskönyvből, a veronai Anna Margarita Sagramosa grófnő feljegyzésében. És bár nálunk – ahogy a legtöbb országban – a linzer honosodott meg, az olaszok sem feledték el ezt a finom sütit, csakhogy náluk crostata néven ismert, és gyakorlatilag egy az egyben megegyezik a klasszikus linzertortával.

Egyszerű, isteni finom, a tésztája fűszeres és illatos, a mandulától nagyon omlós, másnap még finomabb, már ha megéri a másnapot…

Lekváros-mandulás rácsos linzertorta

Hozzávalók egy 26 centis formához:

  • 25 dkg puha vaj
  • 20 dkg cukor
  • 2 tojás + 1 a lekenéshez
  • csipet só
  • 1/2 citrom reszelt héja
  • 20 dkg őrölt mandula
  • 20 dkg liszt + 4 evőkanál
  • 1 kávéskanál őrölt fahéj
  • csipetnyi őrölt szegfűszeg
  • 20 dkg ribizli- vagy málnalekvár

Elkészítés: A lágy vajat egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a cukrot, és elektromos robotgéppel habosra verjük, hozzáadjuk a tojásokat és egy csipet sót, és kifehéredésig keverjük. Hozzáreszeljük a citromhéjat, egy másik tálban pedig összekeverjük a 20 dkg lisztet, a mandulát, a fahéjat és a szegfűszeget, majd a vajas keverékhez adjuk, és kézzel gyors mozdulatokkal összegyúrjuk.

A tészta 3/4 részét sütőpapíron körlappá nyújtjuk, és egy pitetálba tesszük. A maradék tésztához hozzágyúrunk 4 evőkanál lisztet, majd sütőpapíron ezt is kinyújtjuk. Az előkészített tésztákat hűtőbe tesszük 15 percre.

Közben a lekvárt simára keverjük, majd a pihentetett tésztára kenjük egyenletesen. A kinyújtott tésztát csíkokra vágjuk, és rácsosan elrendezzük a lekváros pite tetején, a széleket finoman lenyomkodva, majd lekenjük a tésztát egy elhabart tojással.

180 fokos sütőbe toljuk, és 35–40 perc alatt szép pirosra sütjük. A sütőből kivéve 10 percet pihentetjük, majd a sütőpapír segítségével rácsra csúsztatjuk, és hagyjuk teljesen kihűlni.

A gesztenyepüré az egyik legegszerűbb desszert, csak habot kell hozzá verni, no meg a készen kapható gesztenyemasszát ráreszelni… Ennél azért érdemes egy kicsivel több figyelmet fordítani rá: meghálálja. A gesztenyemasszát nem árt egy kis rummal és vajjal feljavítani, így sokkal krémesebb, puhább, és ha a tejszínhabot sima porcukor helyett vaníliás cukorral készítjük, akkor a gesztenyével tökéletes párost alkotnak.

Most mindehhez még omlós linzerkosárkák is készültek, vendégvárónak vagy ünnepi desszertnek ebben a formában tökéletes. A kis tésztakelyheket előre is megsüthetjük, akár pár nappal korábban, tálalás előtt pedig csak be kell tölteni. Most ráadásnak még egy kevés meggydzsem is került a linzertésztára, a gesztenye és a tejszínhab alá – hát nem rontotta el. 😉

Gesztenyepürés linzerkosárka

Hozzávalók:
A tésztához: 

  • 25 dkg liszt
  • 12 dkg hideg vaj
  • 2 tojássárgája
  • 5 dkg porcukor

A töltelékhez: 

  • 25 dkg gesztenyemassza
  • 3 dkg lágy vaj
  • 2 evőkanál rum
  • 1,5 dl tejszín
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 1 dl meggydzsem

Elkészítés: A tésztához a lisztet tálba tesszük, hozzáreszeljük a hideg vajat, ujjbeggyel összemorzsoljuk, majd hozzáadjuk a porcukrot és a tojássárgákat, és gyors mozdulattal összedolgozzuk. Frissentartó fóliába csomagoljuk, és legalább fél órát pihentetjük a hűtőben.

A pihentetett tésztából félmaréknyi darabokat szaggatunk, és kis piteformákba nyomkodjuk, 180 fokos sütőben 10–12 perc alatt aranybarnára sütjük, majd hagyjuk kihűlni.

A töltelékhez a gesztenyemasszát krumplinyomón áttörjük, hozzáadjuk a lágy vajat és a rumot, és alaposan összekeverjük. A jól behűtött tejszínt a vaníliás cukorral elektromos robotgéppel habbá verjük.

A linzerkosárkák aljára 1-1 teáskanálnyi meggylekvárt kenünk, erre vaníliás tejszínt halmozunk. A gesztenyés masszát a krumplinyomóba visszatesszük, és adagonként a linzerkosárkákra nyomjuk. Ízlés szerint csokidarabokkal díszítjük.

Annyira gyors és egyszerű, hogy a tésztát gyúrni sem kell, elég csak összemorzsolni, majd egy kisebb tepsibe belenyomkodni. Amíg kicsit elősütjük, a krémet is elkészíthetjük, így gyakorlatilag fél óra munkával kész is ez a frissítő finomság, a többi pedig a sütő dolga.

A napsárga süti a szürkébb és hűvösebb napokon igazi terápiás desszert lehet: nyarat idéző, üde színének és friss aromáinak köszönhetően lélekvidítónak is tökéletes.

Citromkrémes szelet

Hozzávalók:
A tésztához:

  • 10 dkg liszt
  • 3 dkg étkezési keményítő
  • 6 dkg porcukor
  • 10 dkg hideg vaj

A citromkrémhez:

  • 4 tojás
  • 15 dkg cukor
  • 3 citrom
  • 2 evőkanál étkezési keményítő

Elkészítés: A tésztához a lisztet, a porcukrot, az étkezési keményítőt és a sót egy tálba tesszük, összekeverjük. Hozzáadjuk a felkockázott hideg vajat, és gyors mozdulatokkal összemorzsoljuk. Még morzsásan egy 20 x 20 centis kisebb, sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük, elegyengetjük, alaposan lenyomkodjuk, és 180 fokos sütőbe tolva légkeverés mellett 20 percet sütjük.

A töltelékhez a cukrot és az étkezési keményítőt összekeverjük egy keverőtálban, hozzáadjuk a tojásokat, simára keverjük. Hozzáreszeljük 1 citrom héját, majd belefacsarjuk a 3 citrom levét, elkeverjük, és gyenge tűzre téve, folyamatos keverés mellett 5 perc alatt kissé besűrítjük. Fontos, hogy ne nagy lángon melegítsük, mert összeugorhat a tojás!

Az elősütött tésztára öntjük, elsimítjuk, és visszatesszük a sütőbe, 20 perc alatt készre sütjük. Hagyjuk teljesen kihűlni, majd porcukorral meghintve, szeletekre vágva tálaljuk.

A pasta flora egy nagyon omlós, vaníliás cookie-ra emlékeztető tésztájú sütemény, amit lekvárral töltenek, és a leggyakrabban rácsozzák a tetejét. Népszerű baracklekvárral, fügelekvárral, narancs- és málnadzsemmel is, de a legnépszerűbb talán az eperlekváros változat.

Ennek a tésztának a jellegzetessége, hogy búzadara is kerül bele, ettől – és persze a vajtól – lesz nagyon omlós, és bár a tészta összeállításakor nagyon lágynak tűnhet, a hűtős pihentetés során a búzadara egyrészt megszívja magát, a vaj pedig megdermed, így könnyen kezelhető tésztával dolgozhatunk már nyújtáskor.

Pasta flora – görög lekváros linzer

Hozzávalók:

  • 13 dkg lágy vaj
  • 10 dkg cukor
  • 2 tojás
  • 1 teáskanál vanília-kivonat
  • 13 dkg liszt
  • 7 dkg búzadara
  • 2 teáskanál sütőpor
  • csipet só
  • 20 dkg eperdzsem

Elkészítés: A lágy vajat és a cukrot egy keverőtálba tesszük, és elektromos robotgéppel 2-3 perc alatt jó habosra verjük. Hozzáadjuk a vanília-kivonatot, az egyik tojást, a másiknak csak a sárgáját, és tovább verjük, amíg szép sima krémet kapunk. A száraz alapanyagokat – a lisztet, a búzadarát, a sütőport és a sót – összekeverjük, majd a vajas keverékhez adjuk, és egy spatulával összedolgozzuk. Nagyon lágy tésztát kapunk, amit 1/3-2/3 arányban kettéosztunk, frissen tartó fóliába csomagolunk, és 30 percre a hűtőbe tesszük, hogy jól formázható tésztává dermedjen.

Lisztezett munkafelületen a nagyobb tésztát kinyújtjuk, majd egy tapadásmentes 25 centis piteformába átemeljük, lenyomkodjuk úgy, hogy a peremére is jusson. Beleöntjük a dzsemet, elsimítjuk, hogy mindenhol egyenletesen legyen, majd a kisebb adag tésztát is kinyújtjuk, csíkokra vágjuk, és berácsozzuk a pite tetejét, majd a maradék tojásfehérjével lekenjük a tésztát.

A pitét 190 fokos sütőbe toljuk, és kb. 35 perc alatt megsütjük, majd a sütőből kivéve hagyjuk kihűlni. Szeletelve tálaljuk, ízlés szerint vaníliafagyit kínálhatunk mellé – nem fogja elrontani.

Egy jó kis omlós kekszféle mindig jól jön, és bár igaz, hogy a dominó süti egy kicsit macerás a dekorálása miatt, de megéri vele egy kicsit pepecselni, mert mindig sikert arat. Aki szereti az islert – és ki ne szeretné –, annak biztosan bejön majd ez a süti is, ugyanis nagyjából megegyezik a tészta, a lekváros töltelék és a csoki is.

A dominó keksz tésztája nagyon omlós, amit a lekvár finoman illatossá és puhává tesz, a csokiréteg pedig megóvja a kiszáradástól. Akár nagyobb adagban is készíthető, mert jól záródó fém- vagy műanyag dobozban sokáig eláll, és mindig elő lehet vele rukkolni – akár vendégek érkeznek, akár a kollégáinkat szeretnénk meglepni pár édes falattal. Aki kevésbé szeret pepecselni, annak tökéletes megoldás, ha társasággal készíti: közös programnak is ideális a sütögetés és csokival rajzolás – a kész dominókkal pedig egy partit is lehet játszani. 😉

A tészta gazdagítható egy kis darált mandulával, dióval vagy mogyoróval, és akár többféle lekvárt is használhatunk töltelékként. A sárgabaracklekvár és a meggydzsem mellett akár tölthetjük málnalekvárral, eperdzsemmel is, az a lényeg, hogy viszonylag kemény és sima lekvárral dolgozzunk.

Dominó keksz

Hozzávalók:
A linzertésztához:

  • 50 dkg liszt
  • 25 dkg vaj
  • 20 dkg porcukor
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 1/2 csomag sütőpor
  • 2 tojás
  • 1 cirom reszelt héja
  • csipet só

Valamint:

  • baracklekvár vagy meggylekvár
  • 10 dkg étcsokoládé
  • 5 dkg fehér csokoládé

Elkészítés: A lisztet, a sütőport és a porcukrot egy keverőtálba szitáljuk, hozzáadjuk a vaníliás cukrot és egy csipet sót, a kockára vágott vajat, és ujjbeggyel összemorzsoljuk. Ha kellően morzsás, hozzáadjuk a tojásokat és a citrom reszelt héját, és gyors mozdulatokkal összedolgozzuk, majd gombóccá formáljuk, és 30 percet a hűtőben pihentetjük.

A tésztát lisztezett felületen vékonyra nyújtjuk, majd téglalapokká vágjuk, és sütőpapírral bélelt sütőlapra rakosgatjuk. 180 fokos sütőbe toljuk, és aranybarnára sütjük néhány perc alatt.

Amíg hűlnek, az étcsokoládét gőz fölött megolvasztjuk, a lapocskák felét belemártogatjuk, hagyjuk megdermedni, majd lekvárral kettesével összeragasztjuk a csokis és a csokitlan feleket.

A fehér csokoládét is megolvasztjuk, majd egy kisebb zacskóba kanalazzuk, a sarkára pici lukat vágunk, és pöttyöket, illetve középre csíkot rajzolunk vele. 

Minden liszt másképp viselkedik, így sajnos nem helyettesíthető automatikusan egyik a másikkal, főleg nem a süteményekben. Sokféle alternatívából választhatnak ma már a gluténérzékenyek, de sok alternatív lisztnek van valamilyen kicsit karakteresebb íze. A rizsliszt viszont ugyanolyan semleges ízű, mint a búzaliszt, így a klasszikus aprósüteményekhez nagyon jól használható.

Forrás:
Putóczki Gáborné

Aki nemcsak gluténmentesen készítené, hanem állati alapanyagoktól mentesen, úgy, hogy a vegán étrendbe is beilleszthető legyen, a vaj helyett használhat margarint. Arra viszont érdemes ügyelni, hogy a zsiradék mindenképpen jó hideg legyen, mert a jó linzer záloga, hogy fagyos vajjal, margarinnal dolgozunk, gyors mozdulatokkal dolgozzuk össze az alapanyagokat, hogy a kezünk melegétől ne olvadjon meg, mert akkor sajnos szalonnás lesz a tészta, és kemény. Ha biztosra akarunk menni, akkor a hideg zsiradékot egy vastagabb sajtreszelőn reszeljük a liszthez, így könnyen és gyorsan tudunk majd dolgozni a tésztával.

Az alábbiakban egy tésztából 3-féle aprósüti készül, mindegyik kicsit más – köszönhetően a csokinak, a különféle lekvároknak és a formáknak. Ideális vendégvárónak, ajándékba, ünnepi alkalomra, de mivel sokáig eláll, akár csak úgy, a mindennapi délutáni kávénk vagy teánk mellé is süthetünk egy adaggal.

Forrás:
Putóczki Gáborné

Linzervariációk gluténmentesen

Hozzávalók: 

  • 28 dkg rizsliszt
  • 10 dkg porcukor
  • 10 dkg darált dió
  • 25 dkg hideg vaj/margarin
  • 1 db tojás
  • Valamint:
  • porcukor
  • baracklekvár
  • eperlekvár, málnalekvár
  • 10 dkg gluténmentes étcsoki
  • díszítőcukor
  • különböző kiszúrók

Elkészítés: A tészta hozzávalóiból gyors mozdulatokkal linzertésztát gyúrunk. Fél órára hűtőbe tesszük.

A pihentetett tésztát 3 részre osztjuk, az első 1/3-ot kinyújtjuk, cakkos szélű kiszúróval kiszúrjuk úgy, hogy minden másodiknak a közepét pici pogácsaszaggatóval kilyukasztjuk. Sütőlemezre helyezzük.

A második harmadból karácsonyfákat, csillagokat szúrunk ki úgy, hogy mindnek párja is legyen, sütőlemezre helyezzük ezeket is.

Az utolsó harmadból egyforma kis golyókat formázunk, amiket kisodrunk, majd kifli alakot formázva sütőlapra helyezzük. Előmelegített 180 fokos sütőben kb. 8 perc alatt megsütjük. Ha légkeveréses programot választunk, több tepsi linzert egyszerre meg tudunk sütni.

A linzerkarikák lyukas tetejét porcukorral meghintjük, a karikák alsó felébe kiskanállal baracklekvárt teszünk, majd óvatosan ráhelyezzük a porcukros tetőt. A csokit vízgőz felett felolvasztjuk, a kiflik végeit belemártjuk, és rácsra helyezzük. A fenyőket, csillagokat eper- vagy málnalekvárral töltjük össze, majd csokiba mártjuk, rácson lecsepegtetjük. Ízlés szerint cukorgyönggyel tovább díszíthetőek.

Ha a csoki megszilárdult, tálra rendezzük vegyesen a 3-fajta linzert. Ebből a mennyiségből kb. 16-20 db sütikénk lesz. A linzerek sokáig elállnak, hűtést nem igényelnek!

Forrás:
Putóczki Gáborné

A receptet és a fotót Putóczki Gáborné küldte. Köszönjük!

Megnézem >>

Megnézem >>
Forrás:
Alexandra.hu

Ez is érdekelhet: A 100 legjobb gluténmentes étel

Nélkülözhetetlen kalauz a gluténmentes étkezéshez 100 ízletes recepttel

Ez a könyv nem egy egyszerű szakácskönyv. 100 olyan alapanyagot mutat be 100 recepten keresztül és részletes táplálkozási tudnivalókkal, amelyek kimondottan ajánlottak a gluténmentes étrendben, illetve amelyeket gabonapótlékként használhatunk sütemények, kenyerek készítéséhez. Hiteles és fontos könyv praktikus tippekkel és pontos tápanyagtartalommal, remek receptekkel.

A pasta flora egy nagyon omlós, vaníliás cookie-ra emlékeztető tésztájú sütemény, amit lekvárral töltenek, és a leggyakrabban rácsozzák a tetejét. Népszerű baracklekvárral, fügelekvárral, narancs- és málnadzsemmel is, de a legnépszerűbb talán az eperlekváros változat.

Ennek a tésztának a jellegzetessége, hogy búzadara is kerül bele, ettől – és persze a vajtól – lesz nagyon omlós, és bár a tészta összeállításakor nagyon lágynak tűnhet, a hűtős pihentetés során a búzadara egyrészt megszívja magát, a vaj pedig megdermed, így könnyen kezelhető tésztával dolgozhatunk már nyújtáskor.

Pasta flora – görög lekváros linzer

Hozzávalók:

  • 13 dkg lágy vaj
  • 10 dkg cukor
  • 2 tojás
  • 1 teáskanál vanília-kivonat
  • 13 dkg liszt
  • 7 dkg búzadara
  • 2 teáskanál sütőpor
  • csipet só
  • 20 dkg eperdzsem

Elkészítés: A lágy vajat és a cukrot egy keverőtálba tesszük, és elektromos robotgéppel 2-3 perc alatt jó habosra verjük. Hozzáadjuk a vanília-kivonatot, az egyik tojást, a másiknak csak a sárgáját, és tovább verjük, amíg szép sima krémet kapunk. A száraz alapanyagokat – a lisztet, a búzadarát, a sütőport és a sót – összekeverjük, majd a vajas keverékhez adjuk, és egy spatulával összedolgozzuk. Nagyon lágy tésztát kapunk, amit 1/3-2/3 arányban kettéosztunk, frissen tartó fóliába csomagolunk, és 30 percre a hűtőbe tesszük, hogy jól formázható tésztává dermedjen.

Lisztezett munkafelületen a nagyobb tésztát kinyújtjuk, majd egy tapadásmentes 25 centis piteformába átemeljük, lenyomkodjuk úgy, hogy a peremére is jusson. Beleöntjük a dzsemet, elsimítjuk, hogy mindenhol egyenletesen legyen, majd a kisebb adag tésztát is kinyújtjuk, csíkokra vágjuk, és berácsozzuk a pite tetejét, majd a maradék tojásfehérjével lekenjük a tésztát.

A pitét 190 fokos sütőbe toljuk, és kb. 35 perc alatt megsütjük, majd a sütőből kivéve hagyjuk kihűlni. Szeletelve tálaljuk, ízlés szerint vaníliafagyit kínálhatunk mellé – nem fogja elrontani.

A linzert nem szoktuk a gyors sütik közé sorolni, mert bár az összeállítása és a sütése is hamar megvan, de a pihentetési idő miatt nem egy ripsz-ropsz desszert. Ennek most vége ezzel a recepttel, amit nem kell pihentetni, összegyúrás után azonnal lehet nyújtani és szaggatni. Egyetlen hátránya, hogy kicsit nehezebb a tésztájával dolgozni, de sűrűn és vékonyan lisztezve nyújtás közben egyáltalán nem ördöngösség. Puha, könnyen deformálódik és szakad, ezért érdemes egy szélesebb pengéjű késsel alányúlni és így átemelni a tepsibe, és csak itt tölteni meg.

A klasszikus linzert általában a sütés után szoktuk tölteni és kettesével összeragasztani, és ilyenkor még várni kell, hogy kicsit felpuhítsa a lekvár a tésztát, ezeknél a cuki kis linzerszíveknél viszont a sütés előtt kerül bele a lekvár, és ezzel sül nagyon finom puhára, illatosra és mesésen omlósra ez a mutatós sütemény. Anyák napja okán most piros meggylekvárral készült, de ízlés szerint eper- vagy málnadzsemmel, de barack- vagy szilvalekvárral is tölthető – mindegyikkel mennyei lesz!

Lekváros linzerszív

Hozzávalók:

  • 20 dkg hideg vaj
  • 35 dkg liszt
  • 15 dkg porcukor
  • 2 tojássárga
  • csipet só
  • 1 citrom reszelt héja

Valamint:

  • eperdzsem, málnadzsem vagy meggylekvár (vagy más, ízkés szerint)
  • porcukor a tetejére

Elkészítés: A hideg vajat egy nagyobb lyukú reszelőn egy tálba reszeljük, hozzáadjuk a lisztet és egy csipet sót, és ujjbeggyel gyors mozdulatokkal összemorzsoljuk, figyelve arra, hogy ne nagyon olvadjon meg a vaj. A porcukrot és a reszelt citromhéjat is hozzáadjuk, tovább mancsoljuk, majd a tojássárgákat is hozzáadva gyors és határozott mozdulatokkal összegyúrjuk, majd gombócá formázzuk.

A tésztával nem igazán könnyű dolgozni, mert eléggé ragad és töredezik is, ezért folyamatosan lisztezzük, de mindig csak kicsit, a tésztát és a munkafelületet is. Kinyújtjuk 3 mm vékonyra, és lisztezett formával szíveket szaggatunk belőle, a szívek felének közepébe picurka szívet vagy kört szaggatunk.

Egy szélesebb pengéjű kés segítségével a teli szíveket átemeljük egy sütőpapírral bélelt tepsibe, mindegyikre 1-1 teáskanálnyi dzsemet teszünk, befedjük a lukas szívekkel, szintén a kés segítségével ügyeskedve, hogy ne nagyon deformálódjanak el a szívek. Egy villa segítségével a szívek széleit szépen lenyomkodjuk.

170 fokra előmelegített sütőbe toljuk, és légkeverés mellett kb. 10 perc alatt megsütjük. Csalóka, mert ekkor még kissé nyersnek tűnnek és nagyon puhák, de mire kihűlnek, így lesznek tökéletesek, megszilárdulnak és omlósak lesznek.

Ha kihűltek, csak akkor hintjük meg porcukorral, és vesszük le a tepsiről, tesszük tányérra, tálcára.