Nemcsak a mókusok szeretik a dióféléket és különféle olajos magvakat, hanem mi is. Egyrészt finomságuk okán, másrészt azért is, mert nagyon értékes fehérje-, rost- és vitaminforrás mindegyik, legyen szó dióról, mogyoróról, manduláról, kesudióról, tökmagról, földimogyoróról, pisztáciáról vagy az apróbb lenmagról és szezámmagról. Értékes, jótékony zsírokban gazdagok, amelyek szabályozzák a koleszterinszintet, így védik a szív- és érrendszert, rengeteg E-vitamint és káliumot is tartalmaznak. Jó, nem kifejezetten kalóriaszegény egyik sem, ez biztos, de mértékkel igenis nagyon jótékonyak a számunkra, például egy fűszeres, izgalmasnak snacknek elkészítve.
Önmagukban vagy simán megpirítva is finomak ezek a magok, de nagyon egyszerűen izgalmas, fűszeres, édes-sós ropogtatnivalókká varázsolhatjuk egy kis méz, só és fűszerek segítségével. A méz egyrészt tökéletesen elkeverhető a fűszerekkel, és így jól rátapadnak a magok felületére, másrészt sülés közben kicsit karamellizálódik, amitől még finomabb ez az édes-sós rágcsa. Tökéletes vendégvárónak és gasztroajándéknak is, de persze készíthetjük a magunk örömére is egészséges ropogtatnivalónak.

A fűszerek természetesen ízlés szerint variálhatók, az alábbiakban egy kicsit egzotikusabb ízvilágú következik, kicsit csípősen. A sütési időre és hőfokra érdemes nagyon figyelni, könnyen megégnek, túlpirulnak a magok, és azért ahhoz kicsit túl drágák, hogy pocsékba menjenek… Az is fontos, hogy többször átforgassuk a magokat pirítás közben, de ezt nagyon óvatosan, falapáttal vagy fakanállal tegyük.
Mézes-fűszeres pirított mandula
Hozzávalók:
Elkészítés: A mandulát sütőpapírral borított tepsire szórjuk, elegyengetjük, és 150 fokos sütőbe toljuk, légkeverés mellett 5 percig sütjük.
Közben a mézet egy tálkába tesszük, hozzáadjuk a fűszereket a só kivételével, összekeverjük, majd az elősütött mandulára locsoljuk, egy falapáttal összeforgatjuk, majd egyenletesen megszórjuk a sóval, a szezámmaggal és a lenmaggal, megint össszeforgatjuk, és visszatesszük a sütőbe. 15 percig pirítjuk, de közben 2-3 alkalommal átforgatjuk.
A sütőből kivéve a tepsiben hagyjuk kihűlni, akkor lesz igazán ropogós, ha teljesen kihűlt.

Omlós vajas tészta és lágyan krémes töltelék mesés összhangja ez a sütemény, ami készülhet egy klasszikus csatos tortaformában, de ha vannak kis piteformáink, akkor egyszemélyes cuki kis tartelette formában is készíthetjük, mini pitetortáknak.
A tészta – a technikának és egy késes robotgépnek köszönhetően – pillanatok alatt összeállítható, ugyanígy a töltelék is, ami egyszerűen málna, tejföl, vaníliás cukor és kevés darált mandula keveréke, és egy botmixerrel 1 perc alatt készen van. Mesésen finom, és egyszerűsége ellenére ünnepi desszertként is bőven megállja a helyét.

Málnás-mandulás pite
Hozzávalók:
Elkészítés: A tésztához a lisztet a cukrot és a hideg, felkockázott vajat egy késes robtgépbe tesszük, és szárazon összemixeljük, míg egészen morzsás, homokszerű állagot kapunk. Hozzáadjuk a vanília-kivonatot és 1 evőkanál vizet, tovább mixeljük, míg kezd összeállni a tészta, ha kell, még egy pici vizet hozzáadunk, amíg majdnem összeál, majd a munkapultra öntjük, és kézzel összedolgozzuk, hogy a kézmelegtől lágyuló vajtól összeálljon a tészta. Egy nagy kapcsos tortaformába vagy több kicsi pitetálkába nyomkodjuk a tésztát úgy, hogy pereme is legyen, és 30 percre a hűtőbe tesszük.
A töltelékhez a málnát – ha fagyasztott, felengedjük, lecsöpögtetjük – tálba tesszük, hozzáadjuk a tejfölt és a vaníliás cukrot, és botmixerrel pépesítjük, majd beledolgozzuk a darált mandulát is. A gyümölcsös krémet a pihentetett tésztára öntjük.
A süteményt 180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett megsütjük – a kis pitéknek 15-18 perc elég, a ha egy nagyot készítünk, akkor kb. 30 perc szükséges, amíg a tészta aranyszínűre sül, a krém pedig rezgősen lágyra.
A sütőből kivéve hagyjuk kihűlni, majd ízlés szerint díszítve – mandulával, kókusszal, friss gyümölccsel – kínáljuk.

Az alaptészta egy jó lágy, elég sok vajat tartalmazó keverék, amit sütés előtt érdemes betenni a hűtőbe, mert így a "termikus sokktól", vagyis a nagy hőkülönbségtől még finomabb, omlósabb lesz a tészta. Jó, de akkor a fagyos tésztát hogyan formázzuk? – merülhet fel a kérdés. A megoldás egyszerű és nagyon praktikus: a tésztát egy darab kiterített frissen tartó fólián hurkává formázzuk, becsomagoljuk, a két végét szorosan összepödörjük, így még kicsit tudunk igazítani a formáján, majd sütés előtt fél órát dermesztjük, és éles késsel felszeleteljük.
Nagy előnye ennek a módszernek az is, hogy nem kell az egész tésztát egyszerre megsütni, és persze utána az abbahagyhatatlan kekszre rosszullétig rájárni, hanem egy részét hagyhatjuk a fagyasztóban, így, hurkaformában, és ha újra kedvünk támad kekszezni, villámgyorsan szeletelhetjük és süthetjük a maradékot…

Csokis-mogyorós cookie
Hozzávalók:
Elkészítés: A mogyorót egy száraz serpenyőben pár perc alatt illatosra pirítjuk, majd egy tálba öntjük, kicsit hagyjuk hűlni, majd a tenyerünk között lepergetjük a héját, és éles késsel összedaraboljuk a mogyorót.
A lágy vajat egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a barna cukrot, és elektromos robotgéppel jó habosra keverjük, majd a tojásokat is hozzáadva tovább keverjük. Ha teljesen homogén, akkor a sütőport, a csipet sót és a lisztet is hozzáadjuk, és addig keverjük, amíg összeáll a tészta. Ekkor a mogyorót és a csokicseppeket is hozzáadjuk, és már kézzel összedolgozzuk.
A masszát egy kiterített frissen tartó fóliára tesszük, rúddá formázzuk, és becsomagoljuk a fóliába, majd a fagyasztóba tesszük fél órára. A megdermedt tésztából fél centis szeleteket vágunk, sütőpapírral fedett tepsire tesszük, és 190 fokos sütőben, légkeverés mellett 10-12 perc alatt megsütjük.
A sütőből kivéve még puhának tűnhet, de kihűlés közben még szikkad, és tökéletesen omlós lesz az állaga.

A pirított, ropogós müzlit, vagyis a granolát azért is szeretem, mert nagyon egyszerűen összeállítható pár perc munkával, és utána napokig rá lehet járni, ha valami egészséges nassolnivalóra vágyunk, emellett nagyon jól variálható az ízesítése. Korábban még barna cukorral és mézzel készítettem, aztán áttértem a datolyára, aminek természetes cukortartalma elég az édesítéshez. Próbáltam már almával is készíteni, úgy is nagyon finom, de ez a csokis-banános viszi a pálmát.
A banán és a csoki amúgy is jó páros, és ebben a granolában nagyon intenzíven érződik az ízük, én még desszertnek is el tudom képzelni pohárkrémbe rétegezve, de csak simán (mag)tejjel vagy joghurttal is mennyei.
Banános-csokoládés granola (cukormentes, vegán)
Hozzávalók:
Elkészítés: A datolyát, a feldarabolt banánt, a mandulatejet, a kakaóport és a fahéjat összeturmixoljuk. Elvegyítjük a rozs- és zabpelyhet, a durvára vágott pekándiót, diót, mandulát, napraforgómagot és a kókuszreszeléket. Ráöntjük a banános-datolyás pépet, jól összekeverjük, majd sütőpapírral bélelt tepsire öntjük, gondosan elterítjük.
160 fokos sütőben 30-40 percig sütjük – közben többször átkeverjük, nehogy megégjen, és mindenhol jó ropogósra száradjon. A sütőből kivéve hagyjuk kihűlni, majd üvegbe vagy dobozba tesszük – vagy azonnal elfogyasztjuk.
Nemcsak a mókusok szeretik a dióféléket és különféle olajos magvakat, hanem mi is. Egyrészt finomságuk okán, másrészt azért is, mert nagyon értékes fehérje-, rost- és vitaminforrás mindegyik, legyen szó dióról, mogyoróról, manduláról, kesudióról, tökmagról, földimogyoróról, pisztáciáról vagy az apróbb lenmagról és szezámmagról. Értékes, jótékony zsírokban gazdagok, amelyek szabályozzák a koleszterinszintet, így védik a szív- és érrendszert, rengeteg E-vitamint és káliumot is tartalmaznak. Jó, nem kifejezetten kalóriaszegény egyik sem, ez biztos, de mértékkel igenis nagyon jótékonyak a számunkra, például egy fűszeres, izgalmasnak snacknek elkészítve.
Önmagukban vagy simán megpirítva is finomak ezek a magok, de nagyon egyszerűen izgalmas, fűszeres, édes-sós ropogtatnivalókká varázsolhatjuk egy kis méz, só és fűszerek segítségével. A méz egyrészt tökéletesen elkeverhető a fűszerekkel, és így jól rátapadnak a magok felületére, másrészt sülés közben kicsit karamellizálódik, amitől még finomabb ez az édes-sós rágcsa. Tökéletes vendégvárónak és gasztroajándéknak is, de persze készíthetjük a magunk örömére is egészséges ropogtatnivalónak.

A fűszerek természetesen ízlés szerint variálhatók, az alábbiakban egy kicsit egzotikusabb ízvilágú következik, kicsit csípősen. A sütési időre és hőfokra érdemes nagyon figyelni, könnyen megégnek, túlpirulnak a magok, és azért ahhoz kicsit túl drágák, hogy pocsékba menjenek… Az is fontos, hogy többször átforgassuk a magokat pirítás közben, de ezt nagyon óvatosan, falapáttal vagy fakanállal tegyük.
Mézes-fűszeres pirított mandula
Hozzávalók:
Elkészítés: A mandulát sütőpapírral borított tepsire szórjuk, elegyengetjük, és 150 fokos sütőbe toljuk, légkeverés mellett 5 percig sütjük.
Közben a mézet egy tálkába tesszük, hozzáadjuk a fűszereket a só kivételével, összekeverjük, majd az elősütött mandulára locsoljuk, egy falapáttal összeforgatjuk, majd egyenletesen megszórjuk a sóval, a szezámmaggal és a lenmaggal, megint össszeforgatjuk, és visszatesszük a sütőbe. 15 percig pirítjuk, de közben 2-3 alkalommal átforgatjuk.
A sütőből kivéve a tepsiben hagyjuk kihűlni, akkor lesz igazán ropogós, ha teljesen kihűlt.

Nagyon sajtos, illatos, roppanós, hosszan friss ez a sós keksz, aminek a tésztája már önmagában is tökéletes, akár magában megsütve is remek, de még izgalmasabbá és ellenállhatatlanabbá tehető, ha finom magokkal – vagy akár reszelt sajttal – megszórjuk. A magoktól ráadásul mutatós is lesz, sütés közben kellemesen pörkölt aromát kapnak – szó szerint mennyei!

A gyorsan összeállított tésztát mindenképpen érdemes fél órát pihentetni a hűtőben, mert ettől lesz igazán omlós a tészta. Ízlés szerint süthetünk belőle rudakat, köröket, virágokat, tetszőleges formákat – a sütési idő változhat a méretek és formák arányában, erre érdemes figyelni, nehogy túlsüljenek az isteni kis kekszek!
Sajtos keksz sokféle maggal
Hozzávalók:
Elkészítés: A lisztet, a kukoricakeményítőt, a sót és a sütőport egy keverőtálba tesszük, összekeverjük, hozzáreszeljük a vajat, gyors mozdulatokkal morzsásra dolgozzuk, majd hozzáreszeljük a sajtot, 3 evőkanál hideg vizet öntünk hozzá, és tésztává összedolgozzuk. Bucivá formáljuk, és 30 percet hűtőben pihentetjük.
A tésztát lisztezett felületen jó vékonyra kinyújtjuk, közepes pogácsaszaggatóval vagy akár más formákkal kiszaggatjuk. A tetejüket felvert tojással lekenjük, majd egész mákba, lenmagba, napraforgómagba vagy őrölt sósmogyoróba mártjuk, és sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük.
160 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellet kb. 10 perc alatt megsütjük.

Egy csendesebb budai környéken történt a napokban, hogy a lakóknak feltűntek a kertben ugráló mókusok, és szerették volna kicsit közelebbről is megcsodálni a cukiságokat. Egy tálka dióval sikerült is odacsábítani és lakmározásra bírni, mégpedig a második emeleti lakás ablakába. Szerencsére a fák ágai lehetővé tették, hogy a mókuska könnyedén eljusson az erkélyre, onnan pedig az ablakba, egyenesen a diós tálkához. Ahogy a fotón is látszik: az érdeklődés kölcsönös: nem csak a lakók figyelik a falatozó mókust: ő is bekukkant a lakásba.

De azért ne az összes diót adjuk oda a mókusoknak, érdemes ugyanis rendszeresen fogyasztani. A dió kiemelkedően egészséges, az egyetlen csonthéjas, ami gazdag a szívbarát ómega-3 zsírsavban. Hacsak nem fogyasztunk rengeteg halat, könnyen lehet, hogy nem jut elegendő a szervezetünkbe ebből a fontos zsírból, ezért érdemes a diót beépíteni a táplálkozásunkba. A dió emellett szokatlanul sok gyulladásgátló E-vitamint is tartalmaz, e tulajdonsága miatt sok kutatás középpontjában is áll, valamint jelentős mértékben képes szabályozni a koleszterinszintet, így csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

A dió segíthet a súlyproblémák és a diabétesz kordában tartásában is, persze nem habos tortákba belesütve, hanem salátába téve, pestónak elkészítve, a reggeli müzliben. Érdemes beszerezni egy üveg dióolajat is, mert nemcsak finom, hanem ez az egyik legfontosav alfa-linolénsav-forrásunk. Egyetlen evőkanálnyi fedezi a napi teljes ajánlott adagot.
Jó tudni!
A dió könnyen megavasodhat, ezért érdemes hűtőben tárolni a megtört diót, vagy hűvös helyen egészben, és mindig annyit törni belőle, amennyit használunk.

Az utóbbi időben kísérleteztem itthon a kenyérsütéssel. Az ok roppant egyszerű volt, egyrészt azt gondoltam, ez nekem is mehet, másrészt elfelejtettem kenyeret venni, és lusta voltam megint lemenni a boltba.
A legújabb gyönyörűségem egy rozsos kenyér, amit tökmaggal és tökmagolajjal gazdagítottam, nagyon finomra sikerült, és tényleg nem ördöngösség az elkészítése, úgyhogy megosztom a receptet. Sőt, megosztok egy zárt pirítós, vagyis toast (tószt) receptet is, amihez hasonlót nemrég láttam egy főzős csatornán, és én is elkészítettem.
Remélem, nektek is tetszik, pont olyan finom volt, mint amilyennek kinéz. 🙂
Tökmagos-rozsos kenyérke
Hozzávalók:
Elkészítés: A langyos tejben elkeverjük a cukrot és az elmorzsolt élesztőt. Mikor felfutott, összedagasztjuk a többi hozzávalóval. Langyos helyen, nedves konyharuhával letakarva duplájára kelesztjük.
Ekkor ismét átgyúrjuk, egy kb. 10 x 20 cm-es cipóformát kilisztezünk (ha teflon, akkor nem kell). Ebben ismét megkelesztjük a formára igazított kenyérkét. A tetejét megvágjuk, és 170 fokos sütőben aranybarnára sütjük.
Toast brie sajttal és szárított sonkával
Hozzávalók 1 szendvicshez:
Elkészítés: Az olívaolajat serpenyőbe öntjük, felhevítjük. Beletesszük a sonkát és egy szelet kenyeret megvajazva, vajas felével lefelé. Míg a sonka sül, a sajt felét rácsipkedjük a kenyérre, majd rátesszük a sonkát. Erre a sajt másik felét, majd a következő megvajazott kenyeret, vajazott felével felfelé. Lapáttal összenyomjuk az egészet, és mikor az alsó réteg sajt megolvad, a lapáttal egy határozott mozdulattal megfordítjuk, azt is kicsit lenyomjuk, és az alsó kenyeret is ropogósra sütjük.
Kettévágva tálaljuk, azonnal fogyasztjuk.
Ez az apró szemű kis csoda, a szezámmag még kis mennyiségben is nagy adag értékes tápanyagot tartalmaz. Több kalcium van benne, mint a tejben, gazdag hasznos rostokban és fehérjében, réz-, mangán- és magnéziumtartalma mellett fontos vasforrás is. Koleszterincsökkentő és a magas vérnyomást szabályozó hatását két különleges vegyületének, a szezaminnak és a szezamolinnak köszönhetjük, réztartalma miatt pedig erős gyulladáscsökkentő. Sok E-vitamint is tartalmaz, amely ismert fiatalító antioxidáns, kalciumtartalma pedig csonterősítő, amellyel a vegán étrendet követők vagy a tejmentesen étkezők pótolhatják a kieső kalciumot, de fehérjeforrásként is remek.

Tudtad?
A szezámmag Ázsiában őshonos, ott vadon is megterem, bár az egyik legrégebben termesztett növény, úgy tartják, már i. e. 3000 évvel ismerték és fogyasztották, de egyiptomi sírleletek is igazolják, hogy fontos és megbecsült alapanyag volt már az ókorban.
Hogyan fogyasszuk?
Az enyhén diós ízű szezámmag kissé megpirítva a legfinomabb, ebből készül a japán konyha egyik fűszere, az úgynevezett gomasi vagy gomashio is, pürésítve, krém formában pedig a közel-keleti konyha egyi fontos alapanyaga, nem mellesleg a belőle préselt olaj is nagyon értékes, még a kozmetikai ipar is bázisolajként használja, magas E-vitamin-tartalma miatt. De nézzük sorban!
Szezámolaj
A hidegen sajtolt szezámolaj kiváló salátákra, több E-vitamint és értékes tápanyagot tartalmaz, mint más, hasonló eljárással nyert olajak, emellett ideális wokban készülő ételek sütéséhez, mert magasabb hőfokon oxidálódik, mint más olajak. Érdemes hűtőben tárolni, hogy meggátoljuk az avasodását.

Szezámmag
Ha nem sütemény tetejére szórjuk, akkor a szezámmagot érdemes száraz serpenyőben egy kicsit megpirítani, folyamatosan kevergetve, majd amikor elkezd illatozni és egy picit pirulni, akkor azonnal átönteni egy tálba, hogy véletlenül se égjen meg a még forró serpenyőben. Ha kihűlt, akkor üvegbe zárva tárolhatjuk, magyon finom bármilyen krémlevesbe, rizs vagy sült, párolt zöldség tetejére, de tehetjük müzlibe, gyümölcssalátába, joghurtba is. Érdemes 1-2 evőkanállal fasírt vagy zöldségfasírt masszájába beledolgozni.
Gomasio
A japán konyha egyik elengedhetetlen fűszere, valójában rém egyszerű otthon is elkészíteni, nevezhetjük szezámsónak is. Szezámmag és só van megpirítva, majd mozsárban kissé összetörve, ezt szórják legfőképpen a rizses ételek tetejére. A gomasio (goma = szezám, shio = só) a makrobiotikus konyha kedvelt eleme, sózásra használják tulajdonképpen, mert ezzel fűszerezve jóval kevesebb só kerül a szervezetbe. A klasszikus arány 1:5, vagyis pl. 5 evőkanál szezámmagot 1 evőkanál durvább sóval pirítanak össze, majd ezt törik meg mozsárban, de lehet könnyebb, vagyis kevésbé sós változatot is készíteni, ki hogy szereti.

Ideális saláta vagy krémlevesek tetejére szórva, de még egy sima vajas kenyérnek is nagyon jót tesz, ha ezzel hintjük meg. És ne felejtsük el, hogy 2 evőkanálnyi annyi kalciumot tartalmaz, mint egy pohár (2 dl) tej.
Szezámkrém
A közel-keleti konyha nélkülözhetetlen eleme, a vegán konyha egyik kedvence a tehina, tahini vagy t'hina néven ismert szezámkrém, amit nagyobb élelmiszerboltokban vagy ázsiai delikátboltokban beszerezhetünk. A hummuszhoz elengedhetetlen, de egy kis citromlével és tetszőleges fűszerekkel elkeverve kiváló öntet salátára vagy sült zöldségekhez, a szuperegészséges szezámmag minden előnyével.

Karácsony előtt érdemes mézeskalácstésztából készíteni, de tökéletes hozzá a linzertészta is. Csupán a tésztára, egy macis vagy emberkés kiszúróformára és néhány szem mandulára van hozzá szükség, mutatom is a videóban, hogy készül:
A sütésnél arra figyeljetek, hogy akár mézes, akár linzer a tészta, nagyon gyorsan megsül, akár 8–10 perc alatt készen van a sütőtől és a tészta vastagságától, összetételétől függően, úgyhogy legyetek résen!
Mézeskalácsreceptet itt találtok >>
A linzertészta receptjét pedig itt >>

Az egészségesebb, tudatosabb életmódhoz kisebb lépésekkel is közelíthetünk, ráadásul nem feltétlenül jár lemondással, de az a lényeg, hogy még ma, MÉG IDÉN elkezdjük >>
Takács Nóra Norie rovata videókkal, szépségápolással itt található >>
Ez is érdekelhet: Lányok nagy desszertes könyve
Mennyei édességek – 55 egyszerű, de nagyszerű recept
E könyv segítségével pofonegyszerűen készíthetünk finomabbnál finomabb sütiket, krémeket és habokat, eredeti gyümölcsös desszerteket, különleges, trendi csemegéket, mennyei tejes italokat.
A tippek, trükkök és a lépésről lépésre leírt receptek még a kezdőkből is mestercukrászt varázsolnak.
A recept nagyon egyszerű, igaz, egy kis türelemre azért szükség van, de ez igaz minden kelt tésztára, hiszen keleszteni kell, de közben csinálhatunk mást… A recept különlegessége, hogy a bagelhez hasonlóan a megformázott, de még nyers kifliket forrázni kell sütés előtt: ettől lesz igazán finom az állaguk, és csak pár perc plusz!
Sokmagvas-búzakorpás kifli
Hozzávalók:
A főzéshez:
Valamint:
Elkészítés: Az élesztőt morzsoljuk bele 1 dl langyos tejbe. Adjuk hozzá a cukrot is, és 10 perc alatt futtassuk fel. Mérjük ki egy edénybe a lisztet, a sót és a búzakorpát, majd öntsük hozzá az olajat, a felfuttatott élesztőt és a maradék 3 dl tejet. Dagasszunk belőle sima tésztát. Egy tálat vékonyan olajozzunk ki, tegyük bele a tésztát, és a felületét is olajozzuk be, hogy ne tudjon lekérgesedni, amíg kel. Meleg helyen kb. 1 óra alatt kelesszük duplájára.
Ha megkelt, osszuk 12 egyenlő részre. Minden adag tésztából nyújtsunk egy-egy 20 cm átmérőjű kört vagy háromszöget, majd tekerjük fel őket. Ha kész, takarjuk le nedves konyharuhával, és 30–60 percet hagyjuk tovább kelni a kifliket.
Egy edényben forraljunk vizet 1 púpozott teáskanál cukorral, majd amikor forr, a kifliket egyesével forrázzuk meg a vízben, vagyis oldalanként 6 másodpercig főzzük őket, majd szűrőkanállal emeljük ki.
Tegyük sütőpapírral bélelt tepsire, szórjuk meg magvakkal. Süssük előmelegített 200 Celsius-fokos sütőben kb. 20 perc alatt szép pirosra. Sütés után rögtön hideg vizes ecsettel kenjük meg mindegyiket.
További fotók és receptek tőlem >>
Nagyon csokis diós-mogyorós keksz
Hozzávalók:
Elkészítés: A lisztet a sütőporral, a sóval és a cukrokkal elkeverjük. A szoba-hőmérsékletű vajat elmorzsoljuk a lisztben, majd összedolgozzuk a tojásokkal. A kapott tésztát hűtőbe tesszük, amíg a csokikat apró kockákra törjük, és a diót, mogyorót is durvára vágjuk. Ha ezzel megvagyunk, akkor kivesszük a hűtőből a tésztát, és beledolgozzuk a csokit, a diót és a mogyorót. Érdemes 3-4 adagban a tésztához tenni az egyenletesebb eloszlás miatt.
A sütőt előmelegítjük 180 fokra.
A sütőlapot/tepsit sütőpapírral borítjuk. A tésztából kb. 3 cm átmérőjű gombócokat formázunk (ha van fagylaltadagoló kanál, azzal meg tudjuk könnyíteni az adagolást), kilapítjuk őket a kezünkkel kb. 0,5-1 cm vastagságúra, és a sütőlapra helyezzük. Ízlés szerint készíthetünk nagyobb kekszeket is. Arra figyeljünk az elhelyezésnél, hogy sülés közben növekedni fognak, hagyjunk közöttük helyet, hogy ne süljenek össze.
Kb. 5-7 perc alatt készre sülnek. Érdemes rájuk nézni, mert a csoki és a magvak miatt hirtelen sülnek meg.
TIPP: Karácsonykor ízesíthetjük fűszerekkel (fahéj, szegfűszeg, szerecsendió).
A receptet és a fotót Lovászi Bettina küldte. Köszönjük!