A következő ételt akkor találtam, mikor egy ételkiszállító cég menüjét böngésztem ötletek után. Időről időre kiderül, hogy vannak még olyan magyaros ételek, amikről nem hallottam, így voltam a pásztortarhonyával is.
Nagyon megtetszett, igazi férfias étel (mármint a családomban levő férfiak az ilyenekért lelkesednek), és ami a legjobb, viszonylag kevés idő- és energiaráfordítással készül el. Íme:
Pásztortarhonya
Hozzávalók 4 főre:
Elkészítés: A hagymát apróra vágjuk, a paradicsomot, a paprikát nagyobb szeletekre, a szalonnát felcsíkozzuk, a kolbászt félcentisre karikázzuk.
A szalonnát egy lábasban elkezdjük kiolvasztani, rádobjuk a hagymát. Mikor sárgára pirult, hozzáadjuk a paradicsomot és a paprikát, megvárjuk, hogy kicsit összeessen. Rászórjuk a tarhonyát, kicsit kevergetjük, jöhet a pirospaprika és a nagyobb kockára vágott krumpli, felöntjük 3 dl vízzel. Időnként megkeverjük, puhára főzzük.
Ha elfő a víz, pótoljuk, szaftosnak kell maradnia. A végén hozzákeverjük a kolbászkarikákat, 5 perc után elzárjuk a lángot. Azonnal tálalhatjuk.
Fura dolog, hogy mennyire tudunk kötődni egy-egy ízhez, ételhez, alapanyaghoz. A mindennapi rutin közben fel sem merül, mihez kezdenénk, ha például nem lenne a boltban tejföl vagy túró, zöldpaprika vagy kolbász. Pedig a külföldön élő magyarok ezzel szembesülnek, legyen választott új otthonuk Németország, Anglia, valamelyik skandináv vagy épp déli ország. A legtöbb alapanyag persze pótolható valahogy, de teljességgel nem helyettesíthető. Így nem meglepő, hogy amikor hazalátogatnak kint élő ismerőseink, alaposan feltankolnak – mégpedig egészen meghökkentő ételekből.
Bár a nagyobb külhoni városokban kezdenek megjelenni a magyar – és lengyel, román – boltok, hazai árukínálattal, azért nem mindenkinek válnak elérhetővé a magyar alapanyagok. A legtöbben a túró és a tejföl hiányára panaszkodnak, amit persze meg lehet próbálni pótolni a francia eredetű, tejfölre hasonlító creme fraiche-sel, vagy a túrót ricottával, quarkkal, de persze egyik sem ugyanaz. A túró rudi vagy a túrós táska így igazi ínyenc ajándék lehet, ha külhoni barátainkat meglátogatjuk.
Ugyanígy a különféle magyaros húsfélék, kolbászok és szalámik, amelyekhez hasonló sem található más országok gasztronómiai kínálatában. Kolbász és szalámi persze sokféle létezik mindenhol, de nem paprikás, és a téliszalámink is egyedülálló. Meglepő, de a tepertő is szinte hungarikum.
Azt gondolnánk, a zöldségek és gyümölcsök terén nyilván minden megterem, így meg is található külföldön, akár szélesebb kínálatban, de nem! A mi klasszikus tölteni való paprikánk, igen, a sima zöldpaprika például kimondottan ritkaságnak számít, ahogy a fehérrépa, vagyis a petrezselyem gyökere is, de még a karalábé is sok vidéken különlegesség.
Az édességek között is van jó néhány olyan, amivel különös örömet szerezhetünk, ha látogatásunkkor ezekkel lepjük meg külhoni barátainkat. Darált mákból nyugodtan tankoljunk fel egy nagyobb mennyiséget, mert mák aranyáron és kisebb kiszerelésben talán itt-ott kapható, de sehol sem darálva, és főleg nem olyan mennyiségben, ahogy mi használjuk pitébe, rétesbe, gubába.
Talán meglepő, de pogácsa is csak itthon kapható, bár nyilván házilag külföldön is megsüthető, mint ahogy a pozsonyi kifli, rétes vagy búrkifli is. De ha repülővel utazunk, és viszonylag gyorsan abszolváljuk az utazást, akkor ezekkel is mind-mind meglephetjük ismerőseinket.
Fura dolog, hogy mennyire tudunk kötődni egy-egy ízhez, ételhez, alapanyaghoz. A mindennapi rutin közben fel sem merül, mihez kezdenénk, ha például nem lenne a boltban tejföl vagy túró, zöldpaprika vagy kolbász. Pedig a külföldön élő magyarok ezzel szembesülnek, legyen választott új otthonuk Németország, Anglia, valamelyik skandináv vagy épp déli ország. A legtöbb alapanyag persze pótolható valahogy, de teljességgel nem helyettesíthető. Így nem meglepő, hogy amikor hazalátogatnak kint élő ismerőseink, alaposan feltankolnak – mégpedig egészen meghökkentő ételekből.
Bár a nagyobb külhoni városokban kezdenek megjelenni a magyar – és lengyel, román – boltok, hazai árukínálattal, azért nem mindenkinek válnak elérhetővé a magyar alapanyagok. A legtöbben a túró és a tejföl hiányára panaszkodnak, amit persze meg lehet próbálni pótolni a francia eredetű, tejfölre hasonlító creme fraiche-sel, vagy a túrót ricottával, quarkkal, de persze egyik sem ugyanaz. A túró rudi vagy a túrós táska így igazi ínyenc ajándék lehet, ha külhoni barátainkat meglátogatjuk.
Ugyanígy a különféle magyaros húsfélék, kolbászok és szalámik, amelyekhez hasonló sem található más országok gasztronómiai kínálatában. Kolbász és szalámi persze sokféle létezik mindenhol, de nem paprikás, és a téliszalámink is egyedülálló. Meglepő, de a tepertő is szinte hungarikum.
Azt gondolnánk, a zöldségek és gyümölcsök terén nyilván minden megterem, így meg is található külföldön, akár szélesebb kínálatban, de nem! A mi klasszikus tölteni való paprikánk, igen, a sima zöldpaprika például kimondottan ritkaságnak számít, ahogy a fehérrépa, vagyis a petrezselyem gyökere is, de még a karalábé is sok vidéken különlegesség.
Az édességek között is van jó néhány olyan, amivel különös örömet szerezhetünk, ha látogatásunkkor ezekkel lepjük meg külhoni barátainkat. Darált mákból nyugodtan tankoljunk fel egy nagyobb mennyiséget, mert mák aranyáron és kisebb kiszerelésben talán itt-ott kapható, de sehol sem darálva, és főleg nem olyan mennyiségben, ahogy mi használjuk pitébe, rétesbe, gubába.
Talán meglepő, de pogácsa is csak itthon kapható, bár nyilván házilag külföldön is megsüthető, mint ahogy a pozsonyi kifli, rétes vagy búrkifli is. De ha repülővel utazunk, és viszonylag gyorsan abszolváljuk az utazást, akkor ezekkel is mind-mind meglephetjük ismerőseinket.
A lángossal nem lehet betelni, főleg akkor, ha könnyű a tésztája, nem szívja magába az olajat, aranylóan barnára sül, de sokan nem állnak otthon neki, mert macerásnak tartják. Nos, a kefires lángos nagyon egyszerű, és annyira szuper a tésztája a hozzáadott kefir miatt, hogy a hűtőben akár egy hétig vagy 10 napig is eláll, így akár mindennap vagy minden másnap süthetünk belőle – villámvacsora gyanánt. Szerintünk nem fog megsértődni a család, ha a hideg és szürke téli napokon ilyen nyáridéző fogással rukkolunk elő!
Persze nem mindennap ugyanazzal a lángossal – vagyis majdnem, de variálhatjuk! A klasszikus fokhagymás-tejfölös lángos ALAP, amit megszórhatunk reszelt sajttal, süthetünk hozzá egy kis bacont vagy sonkát feltétnek, beledolgozhatunk egy kis juhtúrót vagy dinsztelt káposztát a sütés előtt, de süthetünk a tésztából féltenyérnyi pici lángosokat kenyér helyett bableves, gulyásleves vagy fokhagymakrémkeves mellé is. Isteni – és egész más dimenzióba emeli a jól bevált melengető és tartalmas téli leveseket!
Fontos tudni a kefires lángos tésztájáról, hogy egy műanyag tálban 7-10 napig tökéletesen eláll a hűtőben, ha fóliával vagy nedves konyharuhával letakarjuk, így nem szárad ki. Érdemes a tésztával olajos kézzel dolgozni, és mindig csak annyit sütni ki belőle, amennyi elfogy, mert frissen, forrón, ropogósan az igazi!
Kefires lángos könnyű tésztával
Hozzávalók:
Elkészítés: A tejet meglangyosítjuk, az élesztőt belemorzsoljuk, a cukrot is hozzáadjuk, felfuttatjuk. A megkelt élesztőt hozzákeverjük a liszthez, hozzáadjuk a kefirt, a tojást és a sót, majd kézzel vagy dagasztófejet kézi mixerrel jól kidolgozzuk a tésztát. Lágyabb tésztát kapunk, a tálat fóliával vagy nedves konyharuhával lefedjük, és egy éjszakát vagy legalább 2-3 órát a hűtőben pihentetjük-kelesztjük.
Sütéskor olajat hevítünk egy serpenyőben, olajos kézzel maréknyi tésztát szakítunk, jó vékonyra széthúzzuk, és a forró olajban kisütjük néhány perc alatt. Ha az egyik fele szép piros, konyhai csipesszel vagy két villával megfordítjuk, majd ha a másik oldala is megsült, az olajból kivéve lecsepegtetjük, és konyhai papírtörlőre tesszük, hogy felszívja a felesleges zsiradékot.
Még forrón tálaljuk, ízlés szerint fokhagymával, tejföllel, reszelt sajttal, sült baconnnel – de akár egy kis juhtúrót is morzsolhatunk rá, ki mivel szereti!
Aztán párt találtam, különköltöztünk, és a gyerekvárás nagy részét otthon töltöttem, a megnövekedett étvággyal együtt járt, hogy főzőcskézni kezdtem. Szerencsére igazán semmit nem rontottam el, így a sikerélmény csak ösztönzött. Közben sokszor telefonnal a fülemen alkottam, a felmenőim adták a tanácsokat.
Szóval az első dolog, amit elkészítettem, az a paprikás krumpli volt, anyukám szerint ez a világ legegyszerűbb étele. Innen ugye már csak egy lépés a krumplis tészta (gránátos kocka, burgonyás kocka, grenadírmars), tehát ez lett a második.
Tudom, mindenkinek megvan a saját tuti tippje, én így készítem. Persze a szalonnát el lehet hagyni, de főételben valamennyi húst azért elvárnak tőlem…
Krumplis tészta
Hozzávalók 4 főre:
Elkészítés: A hagymát és a szalonnát apróra vágjuk. A krumplit meghámozzuk, kis kockákra vágjuk.
A szalonna zsírját egy lábasban kiolvasztjuk, ha túl száraz, kevés olajat önthetünk alá, rátesszük a hagymát, megpirítjuk. Megszórjuk a pirospaprikával, hozzáadjuk a krumplit. Felöntjük annyi vízzel, ami még éppen nem lepi el, majd egyszer-kétszer megkeverve puhára főzzük. A lé nagy részét is elfőzzük, ha a krumpli nem esik szét, krumplinyomóval kicsit segítünk neki, de azért darabos és szaftos maradjon. A tésztát készre főzzük egy másik edényben, majd a paprikás burgonyához adjuk. Alaposan összekeverjük, pár percig együtt főzzük, sózzuk, borsozzuk.
Tetszés szerinti savanyúsággal fogyasztjuk.
Ráérős hétvégekre ideális ez a kiadós, sűrű, ízekben gazdag házias fogás, ami egy jóféle pörkölt és a bableves ötvözete. Klasszikusan marhahússal készül, de sertéshússal is nagyon finom, így kicsit tán gyorsabban készül el ez a főételnek is beillő, laktató leves. Jó forrón az igazi, friss kenyérrel, kis csípős paprikával – sőt vannak olyanok is, akik még tejfölt is tesznek bele, bár megoszlanak a vélemények, hogy illik-e hozzá, de hát ízlések és pofonok, így mindenki döntse el, neki melyik változat a kedvére való.
A füstölt hússal és kolbásszal készülő klasszikus Jókai-bablevessel ellentétben ebbe a fogásba nem kerül semmi füstös, de akinek ez hiányozna, indíthatja a receptet füstölt szalonna lepirításával, az biztos, hogy elrontani ez a kis szalonna nem fogja…
Babgulyás
Hozzávalók:
Elkészítés: A babot folyó vízben leöblítjük, majd bő vízzel felöntve előző este beáztatjuk.
A hagymát és a fokhagymát megtisztítjuk, finomra vágjuk, a húst felkockázzuk. A zsiradékot egy lábasban felhevítjük, és a hagymát kevergetve megdinszteljük rajta, hozzáadjuk a fokhagymát és a húst, és kifehéredésig kevergetjük, majd a tűzről lehúzva meghintjük a pirospaprikával, összekeverjük, majd hozzáadjuk a köményt, a babérlevelet és egy kevés vizet. Közben apróra vágjuk a paradicsomot és a paprikát, a húshoz adjuk (vagy a lecsót beletesszük), sózzuk, borsozzuk, és alacsony lángon, fedő alatt 1/2 órát főzzük.
A babot leszűrjük, a húshoz adjuk, felöntjük annyi vízzel, hogy bőven ellepje, és félig lefedve 1 órát főzzük takarékon.
Közben a zöldségeket meghámozzuk és felkockázzuk, majd leveshez adjuk, felöntjük annyi vízzel, amilyen sűrű levest szeretnénk, megkóstoljuk, utánsózzuk, pótoljuk az esetlegesen hiányzó fűszereket, és addig főzzük, amíg a zöldségek is megpuhulnak.
Tálalás előtt a levehez adjuk a finomra vágott petrezselymet, és ízlés szerint kenyérrel, csípős paprikával és tejföllel tálaljuk.
A lángossal nem lehet betelni, főleg akkor, ha könnyű a tésztája, nem szívja magába az olajat, aranylóan barnára sül, de sokan nem állnak otthon neki, mert macerásnak tartják. Nos, a kefires lángos nagyon egyszerű, és annyira szuper a tésztája a hozzáadott kefir miatt, hogy a hűtőben akár egy hétig vagy 10 napig is eláll, így akár mindennap vagy minden másnap süthetünk belőle – villámvacsora gyanánt. Szerintünk nem fog megsértődni a család, ha a hideg és szürke téli napokon ilyen nyáridéző fogással rukkolunk elő!
Persze nem mindennap ugyanazzal a lángossal – vagyis majdnem, de variálhatjuk! A klasszikus fokhagymás-tejfölös lángos ALAP, amit megszórhatunk reszelt sajttal, süthetünk hozzá egy kis bacont vagy sonkát feltétnek, beledolgozhatunk egy kis juhtúrót vagy dinsztelt káposztát a sütés előtt, de süthetünk a tésztából féltenyérnyi pici lángosokat kenyér helyett bableves, gulyásleves vagy fokhagymakrémkeves mellé is. Isteni – és egész más dimenzióba emeli a jól bevált melengető és tartalmas téli leveseket!
Fontos tudni a kefires lángos tésztájáról, hogy egy műanyag tálban 7-10 napig tökéletesen eláll a hűtőben, ha fóliával vagy nedves konyharuhával letakarjuk, így nem szárad ki. Érdemes a tésztával olajos kézzel dolgozni, és mindig csak annyit sütni ki belőle, amennyi elfogy, mert frissen, forrón, ropogósan az igazi!
Kefires lángos könnyű tésztával
Hozzávalók:
Elkészítés: A tejet meglangyosítjuk, az élesztőt belemorzsoljuk, a cukrot is hozzáadjuk, felfuttatjuk. A megkelt élesztőt hozzákeverjük a liszthez, hozzáadjuk a kefirt, a tojást és a sót, majd kézzel vagy dagasztófejet kézi mixerrel jól kidolgozzuk a tésztát. Lágyabb tésztát kapunk, a tálat fóliával vagy nedves konyharuhával lefedjük, és egy éjszakát vagy legalább 2-3 órát a hűtőben pihentetjük-kelesztjük.
Sütéskor olajat hevítünk egy serpenyőben, olajos kézzel maréknyi tésztát szakítunk, jó vékonyra széthúzzuk, és a forró olajban kisütjük néhány perc alatt. Ha az egyik fele szép piros, konyhai csipesszel vagy két villával megfordítjuk, majd ha a másik oldala is megsült, az olajból kivéve lecsepegtetjük, és konyhai papírtörlőre tesszük, hogy felszívja a felesleges zsiradékot.
Még forrón tálaljuk, ízlés szerint fokhagymával, tejföllel, reszelt sajttal, sült baconnnel – de akár egy kis juhtúrót is morzsolhatunk rá, ki mivel szereti!
Bár az egyik legegyszerűbb kelt tészta a lángosé, mégis sokféle változata létezik, van, aki sima kenyértésztával készíti, létezik a krumplival dúsított változat, de talán legjobb a kefires, mert a fermentált tejterméktől nagyon könnyű, foszlós a tészta, készítés közben jó ruganyos állagú, és egyszerű vele dolgozni.
A lángos tipikusan az az étel, ami csak frissen, forrón igazán finom, ennek a tésztának viszont nagy előnye, hogy hűtőben, letakarva 3-4 napig eltartható, így pár perc alatt bármikor ropogós-foszlós gyors vacsora vagy épp kiadós reggeli készíthető vele, csak formázni és sütni kell.
Kefires lángos
Hozzávalók:
Elkészítés: Az élesztőt 1 dl langyos vízbe belemorzsoljuk, hozzáadjuk a cukrot, elkeverjük, 10 percre félretesszük, hogy az élesztő beinduljon. Közben a lisztet és a sót keverőtálba tesszük, elvegyítjük, hozzáadjuk a szobahőmérsékletű, nem hűtőhideg! kefirt, valamint a felfutott élesztős vizet, és elektromos robotgép dagasztókarjával elkezdjük összedolgozni. Menet közben apránként annyi vizet adunk hozzá, hogy ruganyos, lágy tésztát kapjunk, 7-8 percig dagasztjuk.
Enyhén lisztezett felületre tesszük, kicsit átdolgozzuk, rúddá sodorjuk, és 8 nagyjából egyforma részre osztjuk egyesével gombóccá formázzuk, tálcára tesszük, konyharuhával letakarjuk, és 30 percet kelni hagyjuk. Egy részét be is tehetjük a hűtőbe, 3-4 napig bármikor felhasználhatjuk…
Közben ízlés szerinti mennyiségű fokhagymát lereszelünk, és vízzel felöntve elkeverjük.
Egy nagyobb, mélyebb serpenyőben 2-3 ujjnyi olajat forrósítunk, a tésztalabdákat olajos kézzel kihúzkodjuk nagyjából kör alakúra, és a forró olajba tesszük, mindkét oldalán szép aranybarnára sütjük, jól lecsepegtetve kiemeljük, tányérra tesszük – a maradék tésztával is így járunk el.
A fokhagymás vízzel megkenve, tejföllel, reszelt sajttal – ki hogy szereti – fogyasztjuk.
A fagyasztott leveles spenót szuper alapanyag, olcsó és egészséges, a legtöbb kiszerelésben porciósan kapható, ami nagyon praktikussá teszi, egyrészt mert nem kell egy alkalommal az egészet felhasználni, kivehetünk belőle annyit, amennyire épp szükségünk van, másrészt a legtöbb esetben felolvasztás nélkül használható, és könnyebben kiolvad főzés közben.
Most tejszínnel és krémsajttal készült belőle egy selymes és ízletes mártás, ami félig főtt krumplival rétegezve került tepsibe – sülés közben a krumpli beszívja a szósz aromáit, a keményítőtartalma pedig kissé besűríti. Rém egyszerű és nagyon finom, húsimádók tehetnek bele akár egy kis bacont, vagy a tetejére szórhatunk még reszelt sajtot – egyszóval bátran tovább variálható ez a kiadós krumplis fogás.
Spenótos-tejszínes rakott krumpli
Hozzávalók:
Elkészítés: A krumplit meghámozzuk, felszeleteljük, leöblítjük, és hideg vízben feltesszük főni, ha forr, megsózzuk, félpuhára főzzük, majd leszűrjük.
Közben a mártáshoz megtisztítjuk és felaprítjuk az újhagymát és a fokhagymát, 2 evőkanál olívaolajon kicsit megfuttatjuk, hozzáadjuk a fagyos spenótot, felöntjük a tejszínnel, és kis lángon 10 percet pároljuk, hogy a spenót felengedjen, közben sózzuk, borsozzuk, szerecsendiót reszelünk hozzá, a végén belekeverjük a krémsajtot, és kevergetve megvárjuk, amíg felolvad.
Egy tepsibe öntjük a főtt krumplit és a spenótos szószt, összeforgatjuk, elrendezzük, elsimítjuk, és 180 fokos sütőbe téve, légkeverés mellett 20-25 perc alatt pirulásig sütjük.
Azon melegében tálaljuk friss salátával vagy savanyúságnak, de ízlés szerint akár köretként is adható sült hús vagy hal mellé.
Nagyon szeretjük a savanyú káposztát, így a korhelylevest is, ami nálunk elmaradhatat az újévi asztalról. Én ezt a jó kis magyaros fogást mindig füstölt szalonnával indítom, és a savanyú káposzta mellett kerül bele sárgarépa és gyökér is, így még ízletesebb ez a savanykás, gyomrot rendbetevő fogás.
A levesbe ízlés szerint tehetünk felkarikázott debrecenit vagy éppen egy jó minőségű virslit, de ez már ízlés dolga, viszont mindenképpen érdemes tejföllel behabarni, hogy selymesebb és gazdagabb legyen, sőt extra tejfölt is kínálhatunk mellé még tálaláskor.
Korhelyleves
Hozzávalók:
Elkészítés: A füstölt szalonnát, a bacont, a vöröshagymát és a fokhagymát vágjuk fel apró kockára. A zöldségeket pucoljuk meg, és ízlés szerint daraboljuk fel. A káposztát kicsit nyomkodjuk ki, hogy ne legyen túl savanyú, majd szintén vágjuk fel apróbbra.
Egy edénybe tegyük bele az apróra vágott füstölt szalonnát, majd kezdjük el zsírjára sütni. Amikor már kezd egy kis színt kapni, adjuk hozzá az apróra vágott vöröshagymát, süssük pár percig, majd adjuk hozzá a szintén apróra vágott fokhagymát. Ezután mehet hozzá a feldarabolt zöldségek, a felkockázott bacon, és pároljuk pár percig, majd szórjuk meg a pirospaprikával, keverjük alaposan össze, és adjuk hozzá a savanyú káposztát is.
Öntsük fel annyi vízzel, hogy bőven ellepje, majd sózzuk, borsozzuk, szórjuk meg ízlés szerint köménymaggal, és adjuk hozzá a babérlevelet, ízlés szerint erős paprikakrémet, majd főzzük puhára a káposztát és a zöldségeket.
Amikor a zöldségek és a káposzta puhára főttek, adjuk hozzá a felkarikázott virslit is.
A tejfölt keverjük simára a liszttel és egy merőkanál levessel, majd állandó keverés mellett csorgassuk a leveshez. Ezután főzzük még pár percig, majd tálalásig tartsuk melegen.
Tálaláskor merjük a levest tányérba, majd úgy kínáljuk. Ízlés szerint tálaláskor még egy kevés ecettel vagy káposztalével is savanyíthatjuk a levest.
"Az én drága édesapám halászként dolgozott, ezért hetente kétszer-háromszor legalább ettünk halat valamilyen formában. A halászleve nagyon finom volt, ő is az ősöktől tanulta. Nem véletlen, hogy a Hosszú családban mindenkinek ez a kedvenc étele. Ha Katinka bármikor hazajön, a halászlé biztosan az étlapon van, sőt ha mi megyünk hozzá Budapestre, mindig viszek halat, és az udvaron főzünk egy igazi bajai halászlevet" – mondta Hosszú István.
Öt ujjas szabály
"Mi Baján azt valljuk, hogy az embernek a halászlé miatt van öt ujja. Csak öt dolog kell ugyanis hozzá: hal, víz, hagyma, paprika, só" – sorolta Hosszú Katinka édesapja, aki most a családi recept titkait is elárulja.
A Hosszú-család halászléreceptje
"Én három-négy órával a főzés előtt megpucolom és lesózom a halat, így elég puha lesz a hús, de nem fő szét. Először annyiszor 1,2 liter vizet öntök a bográcsba, ahány kiló halat főzök, aztán beledarabolok vagy öt fej vöröshagymát. Ha ez elkezd forrni, belemegy a hal és a pirospaprika is. Bő félórát főzöm, és ha jól összeállt a lé, beállítom a sósságot. Mi külön esszük a levet és a halat, a gyufatésztát pedig külön főzzük a hallétől" – mondja Hosszú István, aki azt tanácsolja, hogy mielőtt valaki nekiáll, mindenképp kóstolja meg az eredetit Baján.
Forrás: Hotel Elisabeth
Mivel az ezredfordulós generáció azonban nem csak a szigetországban, hanem Magyarországon is aktívan dokumentálja gasztronómiai élményeit, az ételfotózás nálunk is hihetetlenül népszerű ágazattá nőtte ki magát. Hogy milyen hatalmas divat lefényképezni az elfogyasztandó ételt, a legjobb példa a #mutimiteszel hashtag, amely bő egymillió bejegyzésnél szerepel.
A Falatozz.hu országos ételrendelő portál kíváncsi volt, hogy Magyarországon melyik jellegzetesen magyar étel a legnépszerűbb a fotómegosztó oldalon, sőt, azt is szerették volna megtudni, hogy van-e összefüggés a legnépszerűbb Instagram ételek és a fogyasztás gyakorisága között. A listát az Instagram adatai alapján állították össze, csak a 2018-ban feltöltött fotókat figyelembe véve.
A 10 leggyakrabban fotózott magyar étel:
Ez azt jelenti, hogy a hungarikumok közül a #lángos a legfelkapottabb jelenleg a közösségi oldalon.
Meglepő, hogy olyan ételek is vannak a lista alján, amelyeket valószínűleg sok magyar ember szeret enni, de valamiért nem érzik úgy a felhasználók, hogy érdemes a lefényképezésre. Ilyen a csalamádé és a krumplis tészta, amelyek kapcsán mindössze 700-700 körüli bejegyzés született, illetve a paprikás csirke a maga 1.000 nagyságrendű posztjával, valamint a rántott sajt és a túrós csusza, amelyek egyenként csupán 1.200-as nagyságrendben szerepelnek a közösségi portálon. Az pedig beszédes adat, hogy nincsen olyan hazai finomság, amely felérhetne a folyékony kenyér népszerűségével: a #sör címkével ugyanis bő 81.000 poszt született.
Mindemellett a Falatozz.hu feltételezte, hogy nem feltétlenül ugyanazt szeretik fotózni és enni a felhasználók, ezért az ételrendelő portál adatbázisában lefuttatta az Instagram legnépszerűbb 10 hazai ételét, hogy megnézze, a 2018-as rendeléseket tekintve is hasonlóan alakul-e a lista.
Ezúttal az alábbi módon alakult a sorrend: a kürtőskalács szerepel a lista legalján (ami nem azt jelenti, hogy ne ennék szívesen a hazai ifjak, csupán azt, hogy valószínűleg a speciális elkészítési mód miatt a hazai éttermek nem szerepeltetik a kínálatukban ezt a nyalánkságot), utána következik a rétes, a lecsó, a halászlé, a kolbászos ételek, a pörkölt és a gulyás. A dobogóra a somlói galuska, a lángos és a palacsinta került fel. Az aranyérmes desszert ráadásul elképesztő fölénnyel győzött, ugyanis majdnem tízszer annyit rendeltek belőle idén, mint az ezüstérmes lángosból.
Forrás: Falatozz.hu
