Hozzá egy pofonegyszerű gersli „rizottót” töltöttem egy szép kápiapaprikába, melyet a sütőben véglegesítettem. Az egésznek pedig egy diszkréten fokhagymás kukoricakrém ad alapot, és az édes vonalat teremti meg az összképben.
Egyszerű, de nagyon izgalmas fogás, jó szívvel ajánlom mindenkinek, akár ünnepi alkalomra is!
Érlelt rostélyos kukoricakrémmel és gerslivel töltött kápiával
Hozzávalók:
A kukoricakrémhez:
A töltött paprikához:
Elkészítés: A gersli „rizottóval” kezdjük.
Az apróra vágott vöröshagymát és fokhagymát olívaolaj és vaj keverékén megpároljuk. Hozzáöntjük a gerslit. Sózzuk, borsozzuk, majd a kukorica főzőlevével felöntjük, és 15 percig főzzük, míg a levét szépen magába szívja és kellően megpuhul. Enyhén roppanós állagú az ideális. A kicsumázott kápiapaprikába töltjük, majd félretesszük.
A rostélyost sózzuk, borsozzuk, olívaolajjal megkenjük, majd forró serpenyőben oldalanként 2-2 percig kérgezzük. A hőfokot visszavesszük. Egy vajkockát és egy rozmaringágat dobunk bele, mellyel folyamatosan locsoljuk a hús felületét.
Így hőkezeljük még 1-2 percig, majd a kápiákkal együtt 150 fokos sütőbe tesszük, és 12-13 percig sütjük.
A kukoricakrémhez a főtt kukorica csövéről levágjuk a kukoricaszemeket, majd a fokhagymával és a tejszínnel együtt turmixgépbe tesszük.
Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, majd simára turmixoljuk. Ha valaki egészen selymes krémet szeretne, akkor át is lehet szűrni, de én rusztikusan hagytam.
Tálalás: A tányér közepére öntjük a kukoricakrémet. A rostélyost ízlés szerint felszeleteljük, majd a krém közepére helyezzük. A felszeletelt kápiákat a krém szélén elhelyezzük. Kedvünk szerint zöld csírákkal, fűszerlevelekkel díszíthetjük. A hús szaftjával meglocsoljuk.
Jó étvágyat!
Nos, kijelenthetem, hogy a jófajta marhahúshoz semmilyen titkos pác nem szükséges. Elegendő, ha szakszerűen érlelődik, speciális hűtőkben, melynek a tulajdonsága az, hogy állandó hőmérséklet mellett ideális páratartalmat biztosít a húsnak, így szárazon tud érlelődni. Az illata, íze, állaga pedig össze sem vethető a frissen vágott húséval.
Érlelés alatt a hús szerkezetében olyan biokémiai folyamatok zajlanak, melyek nemcsak, hogy sokkal porhanyósabbá teszik a húst, hanem mélyebb, mogyorós, diós ízekkel is felruházzák. Ezekhez a húsokhoz méregdrágán juthatunk hozzá, nem ritka a 8–10 ezer forintos kiló ár, de ha ez a hús a manapság népszerű, eredetvédett speciális marhákból származik, mint például az angus vagy a charolais, akkor az ár könnyedén 10 ezer forint fölé is emelkedhet. A világ legdrágább marhahúsa Japánból származik, és több százezer forintot is elérheti a kiló ára. Jómagam egyszer kóstoltam ilyen, vagyu marhahúst, és valóban elképesztő minőségű. Speciális zsírszerkezete miatt szinte márványos a hús, ennek köszönhetően fantasztikus ízű, nem beszélve arról, hogy tényleg 1-2 percig kell csak sütni.
Régóta foglalkoztat, hogy miként lehet otthoni körülmények között húst érlelni. Létezik egy speciális érlelő zsák, melyben a hús csak kifelé párolog, és akár 25–30 napig is vígan „elvan” a zsákban, miközben a hús víztartalma folyamatosan csökken, ezzel együtt zsugorodik a zsák is a hússal együtt.
Én egy ennél sokkal egyszerűbb és olcsóbb megoldással próbálkoztam, és kijelenthetem: a hús érlelése tökéletesen sikerült, szinte alig kellett sütnöm, csodálatosan omlott.
Magyar tarka bika rostélyosát egyszerű sütőpapírba csomagoltam, és a hűtő jól szellőző részére tettem, kezdetben naponta átcsomagolva és forgatva, 5-6 nap után pedig 2-3 naponta ismételtem meg ugyanezt. 12 napos érlelés után kóstoltam meg először, majd 20 nap lett a vége. Kétujjnyi szeleteket vágva sütöttem meg, és akik csak kóstolták, mindannyian el voltak ájulva. Pedig semmi más nem volt rajta, mint só, bors és olívaolaj.
A hús sütését magas hőmérsékleten kezdem, hogy kérget kapjon. Ezt mintegy 2-2 percig mindkét oldalán elvégzem, majd a hőfokot alacsonyabbra véve vajat teszek a serpenyőbe, és kanállal folyamatosan locsolom az enyhén karamellizált olvadt vajjal. Ha valaki kedveli, egy friss rozmaringágat is tehet a vajhoz. További 1-1 percig sütöm, majd 15 percre 150 fokos sütőbe teszem. Ezzel a technikával a hús maghője 65 fok, vagyis enyhén rózsaszín lesz.
Próbáljátok ki az otthoni húsérlelést, nem fogtok csalódni!
A sült galambra nem várunk, de a saltimboccára igen, de nem is kell várni, megcsináljuk magunk, mert egyszerű, de valami elképesztően finom. Gyors, elronthatatlan, de való igaz, hogy finomságát a nagyon nemes alapanyagoknak köszönhetjük.
Az alapja zsenge hús, sovány sonka és egy karakteres zöldfűszer, a zsálya. Az eredeti receptben borjúhús, vékonyra szelt pármai sonka és zsálya szerepel, kevés olívaolaj, vaj, fehérbor, só és bors. Zsálya nélkül nem érdemes nekifogni, de a pulykahússal és más, száraz sonkával is érdemes kipróbálni.
Fantasztikusan finom, akár salátával, akár párolt zöldséggel, de szerecsendiós krumplipürével is mennyei. Nagyon egyszerű és gyors fogás – a lelke a fűszer, csak friss zsályával érdemes nekifogni!
Saltimbocca – „ugorj a számba” húsfalatok Olaszországból
Hozzávalók:
Elkészítés: A hússzeleteket sózzuk, borsozzuk, mindegyikre fél szelet sonkát és 1-1 levél zsályát teszünk, amit fogpiszkálóval rögzítünk.
Serpenyőben a vajat felolvasztjuk, a hússzeleteket a zsályás oldalukkal lefelé elkezdjük sütni, majd 2 perc után megfordítjuk, és még 1-1,5 percig sütjük, majd felöntjük a fehérborral, és lefedve 4-5 percig pároljuk.
Ezzel el is készültünk, a húst salátával, párolt zöldséggel tálaljuk, de krumplipürével is nagyon finom. A szaftot a húsra vagy a krumplipürére locsoljuk.
A grillezés volt a témája a Cookta és a Heinz nagy nyári Aranykanál-díjas receptversenyének. A beküldött receptekből a 10 legjobb, legötletesebb bőséges Heinz ajándékcsomagot érdemel, a legjobb három ezenfelül még egy gazdag Ponti termékcsalád-válogatást is. A zsűri által kiválasztott 3 legjobb grillreceptet pedig el is készítjük – pontosabban elkészítettük –, és ebből választjuk ki kóstolás után a győztest, aki a fiatal iparművész és aranyműves Besnyői Rita által tervezett és készített Aranykanál-díjat megkapja. Az eredmény hamarosan kiderül, a TOP3-ba mindenesetre bekerült a Kozsla Norbert által küldött hamburgerbuci és szaftos húspogácsa.
Mikes Márk gasztrobloggerünk, bormesterünk – és most már grillmesterünk – készítette el a hamburgert, pontosan a recept útmutatása alapján. Már nem először készít hamburgert, és elsőre kicsit sokallta a puffancs tésztájában a cukrot, a húst pedig ő nemigen fűszerezi, ebbe a változatba viszont sokféle fűszer került, de kóstoláskor megállapítottuk, hogy tökéletes az összhang, és úgy jó a recept, ahogy van! Mutatjuk is, sok fotóval, a részletes recept itt található >>
Márk az javasolja, hogy elsőként a tüzet gyújtsuk meg, lehetőleg kemikáliák nélkül. Bár a puffancsnak kétszer is kell kelnie, a tűznek is időre van szüksége, míg a parázs megfelelő lesz.
Most jöhet a kelt tészta, vagyis a buci készítése!
A tésztát kelesztőtálban lefedve kelni hagyjuk, addig elkészítjük a húsmasszát.
A bekevert, fűszeres húsmasszát a hűtőben pihentetjük, közben a megkelt tésztából bucikat formázunk, ismét kelni hagyjuk, majd lekenjük felvert tojással, meghintjük szezámmaggal, és előmelegített sütőben megsütjük. Mi az eredeti recepttől annyiban tértünk el, hogy 175 fokos sütőben sütöttük, légkeverés mellett. Tökéletes lett!
A húsmasszából először golyókat formázunk, majd húspogácsának kissé lelapítjuk. Grillrácson, többször megforgatva, néhány perc alatt szaftosra sütjük.
A bucikat félbevágjuk, a grillrácson kissé megpirítjuk. Majd jöhet az egyik felére a BBQ-szósz, a másikra mustár, salátalevelet, húspogácsát, sajtot, lila hagymát, paradicsomot, csemegeuborkát pakolunk bele.
Nincs más hátra, mint hogy rávessük magunkat!
Hamarosan jövünk az eredménnyel!
Ahogy a Pokémon-hamburgerekért, úgy a Willy Wonka-különlegességért, a szivárványszínű óriás hamburgerért is egészen Sydney-ig kell utazni, pontosabban a Luca Bárig, ahol egy egész hetet szenteltek arra, hogy megemlékezzenek a híres színészről. Ennek keretében született meg a Beauregard Burger, ami tényleg szivárványszínekben pompázik, és egészen speciális íze lehet: van benne paradicsomzselé, sült krumpli, áfonya hagymalekvárral, titokzatos Wonka szósz és persze egy nagy adag marhahús. De az étterem nem állt meg itt: a 16 hamburgerben arany jegyeket rejtett el, amellyel a boldog tulajdonosok ingyen ehetnek a bárban hamburgert egy éven keresztül.
Kissé bizarr látvány, valljuk be. Te megkóstolnád?
Ilyen jegyeket rejtettek el 16 hamburgerben:
Az angolok egyik legismertebb és legkedveltebb fogása a pásztorpite, vagyis a Shephard's Pie, ami egy sajttal gazdagított krumplipüré alatt sülő szaftos húsos ragu kettőse. Nem bonyolult az elkészítése, de nem egy gyors fogás: érdemes megadni a módját, hogy igazán finom, tartalmas fogást kapjunk. Nem érdemes kis mennyiségben készíteni, viszont így több alkalommal is élvezhetjük.
A fűszeres ragu alapja darált marhahús vagy bárányhús, amit sárgarépa és zöldborsó gazdagít. Hagymás-fokhagymás alappal indul a készítése, erre jön a hús és a zöldségek, egy kis bor és zöldfűszer, valamint a kihagyhatatlan Worcester-szósz, ha már a britek kedvenc ételét készítjük.
A krumplis réteg egy tejes-vajas krumplipüré, amit egy kis szerecsendióval és reszelt sajttal gazdagítanak, ez a legtöbb esetben cheddar sajtot jelent, de használható hozzá más, nálunk könnyebben beszerezhető sajt is. Vannak, akik tejszínnel és nyers tojással is kikeverik a krumplipürét, amit aztán a húsos ragura halmoznak – szerintünk enélkül is kellően tartalmas ez a kétrétegű, ízekben gazdag egytálétel.
Pásztorpite – Shephard's Pie
A húsos raguhoz:
A krumplis réteghez:
Elkészítés: A hagymát és a fokhagymát megtisztítjuk, finomra vágjuk, és az olajon egy serpenyőben dinsztelni kezdjük. Közben meghámozzuk a répát, lereszeljük. A darált húst a dinsztelt hagymára dobjuk, darabosra lepirítjuk, hozzáadjuk a répát és a paradicsompürét, ízlés szerint kakukkfüvet és rozmaringot, alaposan átforgatjuk, majd megszórjuk a liszttel, ezzel is lepirítjuk, majd felöntjük a borral és a Worcester-szósszal, valamint annyi vízzel, hogy épp ellepje, és 15 percig pároljuk. Ekkor adjuk hozzá a zöldborsót, amivel még további 5 percig főzzük, ha szükséges, a folyadékot pótoljuk.
Közben meghámozzuk és felkockázzuk a krumplit, sós vízben puhára főzzük, majd leszűrjük, hozzáadjuk a vajat és a tejet, krumplinyomóval jól áttörjük, majd szerecsendióval, sóval borssal ízesítjük, és a reszelt sajttal alaposan kikeverjük.
A húsos ragut egy sütőtálba tesszük, a krumplit egyenletesen elosztjuk a tetején, és 180 fokos sütőben kb. 20–25 perc alatt megsütjük.
A sütőből kivéve 10 percet még hagyjuk pihenni, majd tálaljuk.
Talán a legegyszerűbb fogás, mégis az egyik legvitatottabb. Az alapanyag hús és forró serpenyő, só, bors. Mégis, a legtöbb vitát, módszert, furfangot, tippet és trükköt neki köszönhetjük. A legkedveltebb húsféle, érdemes megismerkedni vele, és eltanulni a kedvünkre való elkészítési módot. Igen – nincs legjobb, legtutibb, lehet másként szeretni, véresebben, rózsaszínűre sülve, esetleg teljesen átsütve –, de mindenképpen óvakodjunk a túlsütött húsoktól!
Mit süthetünk steaknek?
Elsősorban marhabélszínt, felsálat, de sertés- vagy mangalica-szűzérmét, valamint kacsamellet, sőt friss tonhalat vagy lazacot is. Vagy szarvasbélszínt, az extra különlegességet!
Mik a sütési fokozatok?
Vannak, akik véresebben, mások szelídebb, rozé változatban szeretik a sült húst, de ennél tovább nem nagyon érdemes sütni – persze az sem baj, ha valaki így szereti. A tányéron mindent szabad – mindenki saját ízlése szerint élvezze!
– Épp kicsi sült kéreggel, belül szinte nyersen, ez az angolos változat, amit angolul a „rare”, franciául a „saignant” jelöl.
– Kicsit jobban átsütve, rózsaszín belsővel „medium” angolul vagy „à point” franciául, ebben is vannak fokozatok.
– A „medium rare” rózsaszínebb, a „medium well done” már majdnem elveszíti rózsaszín színét… Ha teljesen átsütve szeretnénk, akkor a „well done” vagy a „bien cuit” a helyes elnevezés. Jó helyeken így is porhanyós, de vétek ezeket a húsokat túlsütni…
Létezik egy nagyon frappáns technika, aminek segítségével megállapíthatjuk, hogy mennyire sült át a steak: tenyerünkben a hüvelykujj alatti izom keménysége ugyanúgy változik, mint a hús puhasága sülés során, attól függően, hogy a hüvelykujjunkat melyik másik ujjunkkal érintjük össze:
Sütési technika és tudnivalók
– A steak és a rozé kacsamell sütésének titka, hogy először serpenyőben sütjük, majd sütőbe áttéve, így kéreg sül a hús felületére a serpenyőben, bezárva így az értékes nedveket a hússzeletbe, a forró sütőben pedig már belül tud sülni a kellő állagúra.
– A steaket sosem klopfoljunk, és érdemes legalább 1,5 centi vastagra vágni, de vannak, akik ennél is vastagabban szeretik.
– A húst sosem sózzuk be előzőleg, mert a só nedvességet von ki a húsból, szárazzá, keménnyé válik tőle: csak sütés után, tálaláskor szórjuk meg lehetőleg nagy szemű tengeri sóval vagy Maldon sóval.
– A húsba sütés közben sosem szúrunk villával, mert így kifolyik az értékes leve. Inkább csipesszel vagy két villa segítségével fordítjuk meg a serpenyőben.
– A húst be is pácolhatjuk előtte: A bélszínt egészben bekenjük alaposan jóféle mustárral, egy magas edénybe tesszük, bőséges olajat forrósítunk, ezt a húsra öntjük úgy, hogy ellepje. Ha kihűlt, hűtőben érleljük akár több napig. Készítés előtt kiemeljük az olajból, szeleteljük, és a fent leírt módon serpenyőben és sütőben sütjük.
– A steaknek nagyon jót tesz, ha a sütőből kivéve alufóliával letakava még pár percet hagyjuk saját gőzében puhulni, így egészen biztosan szaftos, omlós lesz.
A világon mindenhol kedvelik a darált húsos grillételeket: ezek egyrészt jól fűszerezhetők, másrészt az apró nyesedékek feldolgozásának tökéletes módja. A grillen sülő különféle húsos fogásoknak igazi hagyománya van a Balkánon is, gondoljunk csak a török koftára és kebabra, a görög keftedeszre, a horvátok és szerbek kedvenceire, a csevapcsicsára és a pljeskavicára, a román miccsre.
Ezek mindegyike hasonló, bár ahány vidék, annyiféle fűszerezés, technika – és persze a húsok fajtája és keverési arányaik is változnak. Mert abban szinte mindegyik megegyezik, hogy többféle darált hús keverékéből a legfinomabb. A csevap háromféle darált húsból készül, és igazán szaftossá, porhanyóssá a szódabikarbóna teszi. Leggyakrabban kis kolbászkák készülnek a bekevert húsmasszából, de formázhatjuk gombócokká és húzhatjuk nyársra is, ahogy Ági, a Boldog Kukta blog szerzője tette.
Csevap-nyársak
Hozzávalók kb. 8 darab nyárshoz:
Elkészítés: A darált húsokat összekeverjük, sóval, borssal fűszerezzük. A hagymát megpucoljuk, finomra vágjuk, és hozzáadjuk az előbbiekhez. A húsokat megszórjuk szódabikarbónával, fél dl vízzel megöntözzük az egészet, és összegyúrjuk. A keverékből 24 darab egyforma gombócot formázunk.
Összeállítjuk a nyársakat. 4 vastagabb szelet cukkinit, 3 db félbevágott koktélparadicsomot, 3 zsályalevelet és 3 húsgombócot húzunk fel egy-egy nyársra.
Akár elektromos, akár faszenes grillen nekiláthatunk a sütögetésnek. Egy kevés olívaolajjal meglocsoltuk a csevap-nyársakat, és folyamatosan forgatva körülbelül 10–15 perc alatt teljesen készre sütjük az ízletes húsokat.
Tálaláskor egy kis citrommal meglocsolhatjuk a húsgolyókat és mellé rukkolát kínálunk. Ízletes, laktató vacsora lesz a végeredmény! 🙂 Nem fogjátok megbánni!
A receptet és a fotót Tóth-Nacsa Ágnes küldte. Köszönjük!
A vasárnapi sült készülhet sertéshúsból, bárányból, akár szárnyasból is, de a klasszikus és az „igazi” a marhasült, amit gravy-mártással, sárgarépával, zöldborsóval vagy zöldbabbal, sült burgonyával és yorkshire puddinggal tálalnak. Nem mondhatnánk, hogy egy gyors, egyszerű fogásról van tehát szó, de az ünnepnapnak érdemes megadni a módját.
Ahány ház, annyi változat létezik, és mivel elég pepecselős, időigényes ételről van szó, a legtöbb étteremben is kapható. Számunkra a legkülönösebb a yorkshire pudding lehet, ami gyakorlatilag sós palacsintatészta speciális módon sütve. Ehhez muffinformát használnak, amit kiolajozva tűzforróra hevítenek a sütőben, majd ebbe töltik a tésztát, ami a hirtelen hő hatására felfújódik, és üregesre sül.
Sunday roast – vasárnapi marhasült zöldségekkel és yorkshire puddinggal
Hozzávalók:
A yorkshire puddinghoz:
A gravy-mártáshoz:
Elkészítés: A sütőt 220 fokra előmelegítjük. Egy serpenyőben felforrósítunk 3 evőkanál olívaolajat, és a marhahús minden oldalát elősütjük benne időnként megforgatva, kérget sütve rá, így a hús levét bezárjuk, és a sütés folyamán nem vész el a szaft. Egy tepsibe helyezzük, sózzuk, borsozzuk, egy kis őrölt köményt szórunk rá, aláöntjük az olajat a serpenyőből, fóliával letakarjuk, és 15 percig 220 fokon sütjük, majd 185 fokra mérsékeljük a hőmérsékletet, és 50 percig így sütjük.
Közben a burgonyát meghámozzuk, félbevágjuk, és sós vízben félig megfőzzük, majd leszűrjük, de a főzőlevet félretesszük. A krumplit jénaiba öntjük, egy kis vajat morzsolunk rá, és betesszük a sütőbe, hogy szép pirosra süljön, időnként megforgatjuk. Egy másik edényben a karikára vágott sárgarépát és a zöldborsót is megfőzzük sós vízben.
Ha a hús sütési ideje lejárt, kivesszük, alufóliára emeljük, alaposan becsomagoljuk, és még konyharuhával is betekerjük, így saját gőzében puhul tovább.
A yorkshire puddinghoz egy muffinforma mélyedéseibe egy kevés olajat öntünk, és a sütőbe tesszük kb. 10 percre, hogy kellően átforrósodjon, míg elkészítjük a tésztamasszát. Ehhez a tojásokat egy keverőtálba felütjük, felverjük, hozzáadjuk a tejet, majd beleszitáljuk a lisztet, sózzuk, és alaposan összekeverjük, csomómentesre. Az így kapott palacsintatésztát egy kancsóba öntjük, mert ebből lehet a leggyorsabban és legpraktikusabban adagolni majd a forró muffinformába – és most ez a lényeg. Érdemes kinyitni az ablakot, mert füst lesz! A forró muffinformát kivesszük a sütőből, és villámgyorsan megtöltjük a formákat a tésztával 3/4-ig, majd azonnal mehetnek a 185 fokos sütőbe, ahol kb. 20–25 perc alatt megsülnek a felfuvalkodott, felfújódott tésztalabdák.
Közben a mártáshoz egy serpenyőben a zsírt felolvasztjuk, hozzáadjuk a sült szaftját is, a felaprított hagymát aranybarnára dinszteljük benne, meghintjük a liszttel, hozzáadjuk a paradicsompürét, összepirítjuk, majd hozzáadunk 4 dl-t a krumpli főzőlevéből, és a Worcester-szósszal ízesítjük. 5 percig főzzük, majd botmixerrel pépesítjük.
A húst vágódeszkán kicsomagoljuk a fóliából, felszeleteljük, tányérra porciózzuk, mellé tesszük a főtt zöldségeket, a sült krumplit és a yorkshire puddingot, majd a gravy-mártással meglocsolva tálaljuk.
Good appetite!
Az ajvár esetén az érdemi munka 5 perc, minden mást a sütő és egy aprítógép végez helyettünk. Mindenki kedvence lesz grillezéskor, kínálhatjuk bármilyen hús mellé vagy pirítósra kenve, esetleg csevapcsicsát vagy pljeskavicát készítve.
Én most egy illatos csevapot sütöttem mellé, nagyon jó az ajvárba mártogatni, szuper páros. Az elkészítéskor egy hibát vétettem: csak egy adagot csináltam… szerintem érdemes duplával kezdeni!
Ajvár és csevapcsicsa
Hozzávalók:
Az ajvárhoz:
A csevapcsicsához:
Elkészítés: Megmossuk a zöldségeket, és előmelegítjük a sütőt 200 °C-ra. A padlizsánt félbevágjuk, és hosszában is, keresztben is bevagdossuk, de a héját nem vágjuk át – így nagyon egyszerű lesz a sült húsát kiforgatni. A kápiapaprikákat kicsumázzuk. Veszünk egy darab alufóliát, és kis tálkát formálunk belőle, amibe beleültetjük a fokhagymát. Erre olívaolajat öntünk (kb. a hagyma feléig lepje el), és bezárjuk a ’kalitkáját’. Ezzel a módszerrel a fokhagyma valami álomfinom lesz… puha, illatos, a gerezdek ki fognak ugrani maguktól, mert a hagyma sülés közben az olajat magába szívja, és az egész húsa megpuhul.
Ha ezek az előkészületek megtörténtek, mindent egy tepsibe teszünk, és a forró sütőben kb. 40 percig sütjük a zöldségeket.
Közben előkészítjük a húst: minden hozzávalót alaposan összekeverünk egy tálban. Ne féljetek a fahéjtól, nagyon jól illik a marhahúshoz, és nem lesz édes a végeredmény, csak különlegesen illatos! A legjobb lenne szabad tűzön sütni, ennek hiányában egy nagy serpenyőt magas hőfokra hevítünk, megkenjük olívaolajjal, és kis hurkákat formálva (nedves kézzel a legegyszerűbb) megsütjük.
Ha a zöldségek megsültek, kitesszük egy kicsit hűlni őket. Ha már meg tudjuk fogni, mindent egy aprítógépbe teszünk, héj nélkül. A padlizsán nagyon könnyen kifordítható a kockázásnak köszönhetően, a sült paradicsomról és paprikáról is le tudjuk húzni a vékony héjakat. A fokhagymagerezdek is mehetnek az aprítóba. Ízesítjük ízlés szerint csilivel, sóval, borssal, és az egészet pépesítjük – ne teljesen, maradjanak benne apró darabok.
Az elkészült csevapcsicsa mellé kínáljuk az ajvárt, salátalevelet, esetleg lilahagymát vagy sült krumplit (a képen látható krumplit és édesburgonyát így készítettem: héjában, egyben főzés után felvágtam karikákra, sütőpapírra terítettem, megkentem olívaolajjal, megszórtam sóval-borssal, és sütőben sütöttem).
A receptet és a fotót Bajnóczki Gabka küldte. Köszönjük!
Várjuk a recepteket a Heinz grill receptversenyre, itt lehet nevezni >>
A világon mindenhol ismerik és kedvelik a darált húsos ételeket: ezek egyrészt jól fűszerezhetők, másrészt az apró nyesedékek feldolgozásának tökéletes módja. A grillen sülő különféle húsos fogásoknak se szeri, se száma. Bár a rostlapon vagy rácson sült hamburger ma már világszerte ismert és kedvelt, igazi hagyománya a különféle húspogácsáknak a Közel-Keleten és a Balkánon van. Gondoljunk csak a török koftára és kebabra, a görög keftedeszre, a horvátok kedvenceire, a csevapcsicsára és a pljeskavicára, a román miccsre, de Szerbiában, Albániában is kedveltek ezek a fogások.
Ezek mindegyike hasonló, bár ahány vidék, annyiféle fűszerezés, technika – és persze a húsok fajtája és keverési arányaik is változnak. Mert abban szinte mindegyik megegyezik, hogy többféle darált hús keverékéből a legfinomabb.
A jó csevapcsicsához – vagy csevaphoz, csevapcsicsihez – háromféle hús ajánlatos – marha, sertés és bárány –, de már kétfélével is mesés eredményt érhetünk el. A húst érdemes egészben venni, és otthon ledarálni, méghozzá kétszer, és úgy, hogy előtte a felkockázott húst összekeverjük, mert így jobban összekeveredik. Az omlós, szaftos kis kolbászkák titka a húsok aránya mellett, hogy szódabikarbóna és egy kevés szénsavas víz kerül bele, amivel összedolgozva legalább egy teljes napot kell érlelni hűtőben, hogy a hús rostjai fellazuljanak, és a tűz fölött megsütve kellően szaftos maradjon. Fokhagymát tehetünk bele, de hagymát ne: az már akkor pljeskavica.
A csevapcsicsát klasszikusan ajvárral és friss, karikázott vagy kockázott hagymával, lilahagymával és friss kenyérrel tálalják, de remek hozzá egy joghurtos saláta, parázsban sült krumpli vagy más grillhúsokhoz passzoló köret is.
Csevapcsicsa
Hozzávalók:
Elkészítés: A húsokat megmossuk, leszárítjuk, felkockázzuk és kétszer ledaráljuk. Hozzáadjuk a szódabikarbónát, a szénsavas vizet, a zúzott fokhagymát, a kakukkfüvet, sózzuk és borsozzuk, alaposan összemancsoljuk. Lefóliázva legalább egy napra a hűtőbe tesszük.
Másnap a húsmasszából ujjnyi kolbászkákat formázunk, olajjal megkenjük, és grillen, rácson parázs fölött időnként megforgatva megsütjük.
Fokhagymás tejföllel, ajvárral, salátákkal isteni!
A szaftos húsgolyók és az áfonyás szósz párosa tényleg elképesztően finom, pedig tulajdonképpen nagyon egyszerű. Mivel kevés hozzávalóból készül, érdemes jó minőségű alapanyagot használni hozzá, még így is jóval olcsóbb, kiadósabb az eredmény. A húsgombóc titka, hogy kétféle húsból készül, az áfonyaszószba pedig lekvár és aszalt áfonya is kerül.
Svéd húsgolyó áfonyaszósszal
Hozzávalók:
A húsgombóckákhoz:
A mártáshoz:
Az áfonyaszószhoz:
Elkészítés: A húsgolyókhoz a hagymát vágjuk apróra, egy kevés olajon dinszteljük meg, majd tegyük egy keverőtálba a kétféle darált hússal, a felütött tojásokkal és a zsemlemorzsával. Adjuk hozzá a mustárt, sót, borsot, reszeljünk hozzá egy kevés szerecsendiót, dolgozzuk alaposan össze, és hagyjuk pihenni, amíg elkészítjük a mártást és az áfonyaszószt.
A mártáshoz a vajat egy kis forralóban felolvasztjuk, folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a lisztet, kicsit megpirítjuk, majd folyamatos keverés mellett hozzáöntjük először az alaplevet, majd a tejszínt, ízesítjük sóval és borssal, és gyenge tűzön néhány percig főzzük.
Az áfonyaszószhoz a dzsemet és az almalét egy kis lábosba öntjük, felforraljuk, majd hozzákeverjük az aszalt vörösáfonyát, 2-3 percig főzzük, majd lehúzzuk a tűzről.
A húsgombócokhoz ujjnyi olajat melegítünk egy serpenyőben, hozzáadjuk a diónyi vajat, ettől még finomabb lesz, majd a húsmasszából kisebb golyókat formázunk, és időnként megforgatva megsütjük a húsgolyókat.
Ízlés szerint főtt vagy sült krumplival tálaljuk, szerintünk krumplipürével a legfinomabb. A húsgolyókat a tányéron locsoljuk meg a tejszínes szósszal, az áfonyamártást mellé kínáljuk.
