A hamburger készítését videón is megnézhetitek itt >>
Hamburger
Hozzávalók:
A bucikhoz:
A tetejére:
A húspogácsákhoz:
Valamint:
Elkészítés: A tészta alapanyagait keverőtálba mérjük, és konyhai robotgéppel alaposan kidolgozzuk. Cipóvá formáljuk, és langyos helyen 30 percet kelesztjük.
A megkelt tésztát kicsit átdolgozzuk kézzel, majd 4 cipót formálunk belőle, sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, és még 30 percet kelesztjük langyos helyen.
Ezután lekenjük tojással, megszórjuk szezámmaggal, és 150 fokra előmelegített sütőben 16-18 perc alatt megsütjük.
A húspogácsához a darált marhahúsból négy kb. 15 dkg-os pogácsát formázunk, sózzuk, borsozzuk, kis olajjal megkenjük, majd rostlapon vagy serpenyőben megsütjük mindkét oldalát. A baconszeleteket is megsütjük.
A bucikat félbevágjuk, a vágott felületüket kicsit megpirítjuk. Az egyiket ketchuppal, a másikat majonézzel ízlés szerint megkenjük, majd belerakosgatjuk a salátalevelet, a húspogácsát, a bacont, a sajtot, a felkarikázott csemegeuborkát és lila hagymát.
Szánkat nagyra tátjuk, és beleharapunk az isteni hamburgerbe. Készíthetünk mellé sült krumplit és salátát is, ki hogy szereti!
Izgatottan kértem ki életem első csípős hamburgerét. Kíváncsi voltam, tényleg olyan vörös-e a buci, mint a képeken. Amint sikerült kiszedni a csomagolásból, előbukkant a tűzvörös zsemle, tetején az ismerős szezámmagokkal. Ezt a színt állítólag a paprikától és paradicsomtól kapja, de ha nem vagyunk ennyire jóindulatúak, akkor gyanakodhatunk ételszínezékre is. Számomra furcsa volt a vörös zsemle látványa, végig arra gondoltam, hogy nem lehet túl egészséges. Állítólag a piros színtől az emberek megéheznek, tehát a célnak megfelelő.
Az első harapás után még nem éreztem semmi égető érzést. A marhahús, a paradicsom, a saláta és a cheddar sajt mind jól kivehetőek voltak. Kósza bacont és hagymakarikákat szintén találtam benne, amiket eleinte picit túlzásnak éreztem, de pár falat után megtetszett az ízek párosítása.
Boldogan falatoztam és forgattam a kezemben lévő burgert, amikor egyszeriben elöntött a forróság. Jalapeno paprikára haraptam, jó adag csípős szósszal! Azt hittem, ez a kezdeti égető érzés lassan elmúlik, de egyre jobban csípni kezdett. Éreztem, hogy a fejem búbja is elkezd viszketni, de itt még nem állt meg a dolog. Már a szemem is könnyezett, így gyorsan kortyoltam egy kevés vizet. Az Angriest Whopper a csípősségi teszten nálam átment! Három korty után magamhoz térve, kétségbeesve szemeztem a hatalmas hamburgerrel.
Csípősségét és méretét felmérve nem tudtam volna egyedül megenni, ezért megkértem az egyik barátomat, segítsen az elpusztításában. A tünetek nála is hasonlóképpen jelentkeztek. Először nem érzett semmit, majd egyszerre égni kezdett a torka. Sűrűn pislogva, nagy nehezen sikerült teljesen eltüntetnünk a hamburgert.
Akik szeretik a csípőset, azoknak telitalálat az Angriest Whopper. Igaz, a hamburger nem olcsó (1500 Ft), de garantáltan leizzaszt mindenkit. Nem pici burgerről beszélünk, jóval nagyobb az átlagos hamburgereknél. Ami pedig a zsömlét és a róla keringő pletykákat illeti, ledöntöm őket. A zsömle lehet, hogy tartalmaz paprikát, viszont én egyáltalán nem éreztem csípősnek. Amikor mégis, az a gondosan elrejtett jalapeno és szósz érdeme volt. Nagyon cseles! Kétlem, hogy újra megkóstolnám, de bátran ajánlom azoknak, akik könnyekig szeretnének hatódni egy hamburger láttán.
Hosszú évek óta fogyasztják, és közkedveltségük egyre növekszik az ízletes, szaftos hamburgereknek. Nemrég még csak hamburgerzsemléből, húspogácsából és egy salátalevélből álltak.
Olyan új hozzávalókkal, mint a gorgonzola, a scampi vagy a szejtán az egyszerű töltött zsemléből igazi kulináris ízélmény válik, ám az ilyen burgerekbe nem lehet minden sarkon belebotlani. De semmi baj, hisz ezeket saját magunk is elkészíthetjük.
Részletes recept hamarosan, de a videó alapján is elkészíthetitek!
Magic Burger
Az Aliz és a Barázda utcában is megtalálható gyorsétterem telis-tele van kedves személyzettel, marhahúsok jobbnál jobb változatával és annál is sokszínűbb hamburgerekkel. A nevében is benne van, mennyire „varázslatos” ez a hely, ugyanis mi magunk vagyunk itt a burgerünk megtervezői, varázslói. Vannak olyan hatalmas szendvicsek, hogy aki tervezi meglátogatni a helyet, tényleg üres gyomorral menjen. Annyira sokszínű a választék, hogy talán végig sem lehet próbálni az összeset. Négyféle buciból, kilencféle húsból és tizenhat feltétből rakhatjuk össze az álomhamburgert. Szokatlan eredmények is születhetnek, például jalapenós vagy hagymacsírás feltéttel, de akik a hagyományos megoldásokat kedvelik, azok is megtalálják a számukra megfelelő kínálatot. A köretet is csak dicsérni tudjuk: a sült krumpli sem „gyorséttermi” minőség, éppen ellenkezőleg: igazán kellemes állagú és ízű, kellően ropogós, de belül puha hasábburgonya volt hamburgerünk kísérője. Figyelem: tényleg nagyon jól lehet náluk lakni!
W35
Hihetetlenül jó hely: náluk is igaz, hogy aki nem pontos elképzeléssel megy ide enni, bajban lehet a kínálat gazdagsága miatt. Ez a hely azért is különleges, mert a kacsahúsos hamburgertől a bárányhúson át egészen a vega burgerig mindent megtalálhatunk. Ha valaki nem találja itt meg magának a tökéletes hamburgert, akkor valószínűleg sehol. Négy éttermük is van Budapesten, és azok közé a street food helyek közé tartozik, ahol tényleg megéri az étel az árát, hiszen olyan minőségi húsok és szószok kerülnek a bucikba, hogy máshol akár másfélszeres árat is elkérnének. Pesten a Wesselényi utcában, az Erzsébet körúton és a Klauzál utcában kóstolhatjuk meg csodálatos hamburgereiket, míg Budán a Karinthy Frigyes úton, ahol még hot dogot és különleges tortillacsipszeket is kínálnak a hamburgerek mellett.
Ring Café & Gourmet Burger Bar
Nem illene kihagyni a sorból ezt a helyet. Az Andrássy úton lévő burgerező is magasra tette a lécet, megnehezítve a többi gyorsétterem dolgát. A hely és az étel különlegességét növeli, hogy a zsemlét ciabattatésztából kemencében sütik, és pont annyira ropogós, amennyire annak lennie kell. A sült fokhagymás majonézes szósz isteni, a zöldségekkel és a salátával fantasztikus elegyet alkot, természetesen a marhahússal együtt. Itt is sokféle feltét és öntet közül választhatunk, és ha valaki nem feltétlenül hamburgert kíván, választhat még például tortillák, steakek vagy akár saláták közül is. Az árak kicsit magasabbak, viszont mégiscsak az Andrássy úton vagyunk…
Ha hamburger, akkor finom, minőségi, dekoratív és jól megpakolt legyen. Mindezt ebben a három étteremben biztosan megtaláljuk, a hamburgerben csalódni itt nem fogunk!
A pelmenyi (пельмени) hússal töltött főtt tészta, hasonló az olasz raviolihoz. Többféleképpen is elkészíthető, hagyományosan marha- vagy sertéshúst, illetve a kettő keverékét használják tölteléknek. Az egyik legegyszerűbb hétköznapi étel, bármikor fogyasztható. Hétköznap vagy hétvégén ebéd vagy vacsora gyanánt kerül asztalra a klasszikus orosz fogás. Természetesen ma már Oroszországban készen, fagyasztva vagy hűtve is kapható, sőt ez az elterjedtebb, nem a házi elkészítése.
Érdekesség, hogy a tészta főzővizét nem öntik ki, hanem kissé feljavítva az általuk bulonnak (valószínűleg a francia bouillon – vagyis erőleves – után) nevezett főzőlevet egy kis vajjal, ételízesítővel és tejföllel gazdagítják, kis sóval, borssal ízesítik, így egyszerre megvan a könnyű leves is.
Pelmenyi
Hozzávalók:
A tésztához:
A töltelékhez:
A tálaláshoz:
Elkészítés: A tésztához a liszthez adjuk a tojást és a vizet, sózzuk, majd összedolgozzuk, és 30-40 percig pihentetjük.
Közben a töltelékhez a darált húst tálba tesszük, hozzáreszeljük a kis fej hagymát és a krumplit (ez elhagyható különben, csak a barátom nagymamája készíti így), sóval, borssal, pici cukorral ízesítjük, hozzáöntjük a vizet, és alaposan összedolgozzuk.
A pihentetett tésztát vékonyra nyújtjuk, köröket szaggatunk belőle, mindegyikre 1-1 kiskanálnyi tölteléket teszünk, félbehajtjuk, és a széleket lenyomkodjuk, vagy kis batyukat készítünk belőlük.
Forrásban lévő, enyhén sós vízbe tesszük, megvárjuk, míg feljönnek a víz felszínére, és onnantól számítva még néhány percig főzzük közepes lángon.
A tésztát leszűrjük – a főzővízből készíthetünk levest a fentiek alapján –, és olvasztott vajjal, tejföllel meglocsolva, friss kaporral vagy petrezselyemmel megszórva tálaljuk.
Egyetlen más nép nemzeti konyhájában sem találjuk meg a zöldségekből, halakból, húsokból és más alapanyagokból készült fogások és ételek ilyen bőségét. A könyv a hagyományos orosz és pravoszláv konyha százharmincnégy receptjét tartalmazza.
Az ételek elkészítésének folyamatát lépésenként felvett színes fotók illusztrálják. A könyvben olvashatunk az orosz konyha történetéről, a felhasznált alapvető élelmiszerekről, azok feldolgozásának, elkészítésének és tárolásának módjairól.
Pörkölt sokféle húsból készülhet, de az igazi ínyencek a marhapörköltre esküsznek, méghozzá jóféle vörösborral gazdagítva. A szaft kellő sűrűségét és aromáit a sok vöröshagyma adja, valamint a vele együtt párolt apró kockára vágott zöldpaprika és paradicsom, amelyek szét is főnek, mire a hús tökéletesen omlósra puhul.
Mivel az étel lelke a pirospaprika, nagyon fontos, hogy jó minőségű fűszerpaprikát használjunk. Érdemes kicsit többet fizetni érte vagy bevált helyen vásárolni, akár piacon, őstermelőnél – sok turpisság kiderült ugyanis a paprika hamisításával kapcsolatban. Mivel ez a fűszer adja az étel karakterét, nem érdemes éppen ezen spórolni. Fontos tudni azt is, hogy a pirospaprikát jó sötét helyen tartani, hogy a színét megőrizze, ne fakuljon ki, és vannak, akik a hűtőben tárolják, mert így jobban megőrzi aromáját.
Köretként leggyakrabban pirított tarhonyát vagy főtt burgonyát, köménnyel főzött krumplit kínálunk hozzá, de galuskával, akár rizzsel is szokták kínálni. A maradék pörkölt tökéletes feltét főzelékekhez.
Ha tehetjük, szép időben, társasággal bográcsban is érdemes elkészíteni, természetesen többszörös adagból… Jó étvágyat!
Marhapörkölt pirított tarhonyával
Hozzávalók:
Elkészítés: A marhalábszárat kis kockákra vágjuk.
A hagymát megpucoljuk, apró kockákra vágjuk. Pörköltalapot készítünk: egy lábasban kis olajon megpároljuk a hagymát. Amikor üveges, hozzáadjuk a felaprított paprikát és paradicsomot, együtt pirítjuk néhány percet. Rászórjuk a pirospaprikát, elkeverjük.
A pörköltalapra rádobjuk a húst, és addig pirítjuk, míg a hús ki nem engedi a levét.
Ekkor felöntjük vörösborral, és kb. 20 percig főzzük.
Ezután felöntjük 1 liter vízzel, lefedjük, és 1 órát így főzzük kis lángon. Ezután hozzáadjuk a paradicsomsűrítményt és kis vizet, majd ezzel is legalább 20 percig főzzük még. Mielőtt lezárjuk, kóstoljuk meg, hogy megpuhult-e a hús. Ha biztosra akarunk menni, akkor kuktaedényben készítsük.
Közben egy edényben a maradék olajon megpirítjuk a tarhonyát.
Amikor már aranybarna minden szem tarhonya, felöntjük kétszeres mennyiségű vízzel, sózzuk, és közepes lángon készre főzzük 15 perc alatt.
A puhára és szaftosra főtt marhapörköltet a tarhonyával tálaljuk.
Ehhez az ételhez Mikes Márk bormester ezt a bort ajánlja:
Próza 2013
A pörköltekhez fűszerezettségétől függően különböző vörösborokat szoktam ajánlani. Ebben a változatban a klasszikus marhapörkölt mellé egy könnyedebb, de határozott karakterű vörösbort képzeltem el. A Próza egy reduktív vörösbor tele pirosbogyós gyümölcsökkel és simogató, lágy savakkal.
Ha a francia konyháról esik szó, mindenki valamilyen bonyolult, ördögi konyhatechnológiai ismereteket megkívánó bűvészmutatványra gondol, pedig ez távolról sem igaz. Tulajdonképpen nagyon egyszerű összeállítani, de érdemes figyelni, hogy jó minőségű alapanyagokat használjuk. A borra különösen igaz, hiszen ebben fő, párolódik a hús, a zöldségek és fűszerek mellett ez adja meg a karakterét. Én jó minőségű portugiesert vagy lágyabb savú kékfrankost ajánlok hozzá!
Én két főre készítettem, de érdemes nagyobb adagban készíteni – a burgonyafánkkal ellentétben nem csak frissen isteni, felmelegítve is az lesz!
Burgundi marharagu burgonyafánkkal
Hozzávalók 2 főre:
A raguhoz:
A burgonyafánkhoz:
Elkészítés: A 2×2 cm-es kockákra vágott marhahúst olívaolajon lepirítom.
Az apróra vágott hagymát és fokhagymát olajon megdinsztelem a szalonnával, s hozzáadom a húsokhoz.
Ehhez hozzáadom a negyedbe vágott koktélparadicsomokat, a kakukkfű- és rozmaringágat, s egy picit együtt párolom őket. Utána felöntöm a vörösborral, pár percig főzöm, és az alap lével együtt 1,5 órán keresztül kis lángon párolom. Majd az idő letelte után hozzáteszem a 2 cm vastagságúra vágott sárgarépát és zellerszárat, és 30 percig együtt főzöm, közben az alatta levő lé szép sűrűre koncentrálódik. Amikor a hús és a sárgarépa is megfőtt, hozzáteszem az előzőleg vízben kiáztatott gyöngyhagymát, meghintem a petrezselyemmel és a frissen reszelt citromhéjjal.
A burgonyafánkhoz a héjában főtt krumplit meghámozom és lereszelem. Az összes többi összetevővel együtt jól kidolgozom, és olajos kézzel kb. 5 cm átmérőjű golyókat formálok. Enyhén olajos felületre helyezem, és a tenyeremmel kicsit kilapítom. Fóliát helyezek rá, és fél órán át pihentetem. Miután kicsit megkeltek, forró olajban aranybarnára sütöm.
Tálalás: Mélytányérba szedem a ragut, és a burgonyafánkot mellé kínálom! A legvégén még egy kis petrezselyemmel, citromhéjjal meghintem.
Vadast készíteni nem bonyolult, de fontos a jó fűszerezés, illetve az édeskés-savanykás ízek beállítása. A lényeg, hogy ne maradékot – levesben főtt marhahúst és zöldségeket – használjunk hozzá, a jó vadasba belefő minden íz, adjunk neki tiszteletet. Vadhúsból is készíthető, de nem ettől vadas a vadas, találóbb lenne a vadas módra elnevezés. A marhahús a legtökéletesebb hozzá, de természetesen szárnyasból is főzhetjük.
A vadasnál érdemes az arányokra figyelni, főleg a zöldségeket illetően. A szakirodalom szerint 3 rész sárgarépa, 2 rész fehérrépa és 1 rész zeller az ideális, amivel együtt főzzük a húst, majd a szószt a pépesített főtt zöldségekből kapjuk, amit tejföllel vagy tejszínnel selymesítünk. Fontos ízesítője még a citrom és a mustár – ezek teszik kellemesen fanyarrá, pikánssá a vadast.
Vadast nem érdemes kis mennyiségben készíteni, ugyanis hosszan fő omlósra, puhára a marhahús, hétvégi vagy ünnepi alkalomra tökéletes fogás. És ha már nekiállunk, készítsünk hozzá megfelelő köretet is, ami leginkább a szalvétagombóc vagy zsemlegombóc. Igaz, hogy kissé pepecs, de megéri!
Vadas marha
Hozzávalók:
Elkészítés: A vadashoz a hagymákat szeletekre vágjuk, a zöldségeket karikára, a felsálat felszeleteljük. A hússzeleteket megsózzuk, borsozzuk, majd megkenjük mustárral.
Egy edénybe kevés olajat öntünk, lerakjuk a hagymát, a húst, majd rá a zöldségeket, addig rétegezzük, amíg tart az alapanyag, beledobjuk a babérlevelet, és felöntjük 2 dl vörösborral, majd 2 dl vízzel.
Lefedve lassú tűzön addig pároljuk, míg a hús meg nem puhul. Ha közben elfő a leve, mindig utánatöltünk.
Amikor a hús megpuhult, kiszedjük egy tálra, majd a zöldségeket egy botmixerrel pürésítjük.
A tejfölt kikeverjük egy kis vízzel, majd a liszttel, a vadas mártáshoz keverjük, összerottyantjuk, belefacsarjuk a citromlevet, majd visszatesszük bele a marhahússzeleteket.
Zsemlegombóccal tálaljuk.
Húslevest többféle húsból főzhetünk, akár vegyesen is, és tehetünk bele csontot, csontos részeket, ezek még ízletesebbé teszik. A marhahúsleves a leghosszabban készülő, de a klasszikusnak tartott húsleves, az ebben főtt húst szokták külön is tálalni második fogásnak főtt krumplival és valamilyen gyümölcsmártással, illetve az úgynevezett ököruszályleves, ami marhafarokból készül, és a sok csontnak köszönhetően lesz nagyon zamatos. A csontos sertésből készül az orjaleves hasonló módon, de a hús különbözősége miatt más ízvilágú, illetve nagy legenda még a tyúkhúsleves, az igazi aranysárga vasárnapi legenda.
A hús mellett sárgarépa, fehérrépa, zeller, karalábé kerül a húslevesbe, de vannak, akik karfiolt, kelkáposztát vagy paradicsomot, paprikát is tesznek a levesbe – ízlés kérdése. Fűszerként a só és bors mellett a zeller és a fehérrépa zöldjét is belefőzhetjük, sőt néhány gerezd fokhagyma is kellemesen ízesíti. Van, aki szerecsendiót, szerecsendió-virágot vagy 1-2 szem szegfűszeget tesz bele, ez csak egy kis plusz izgalmat ad a levesnek, de mértékkel adva hozzá nem lesz domináns.
A húst mindig hideg vízben tesszük fel főni, először nagy lángon, majd az első forrás után levesszük a hőt, és épp csak takarékon, gyöngyözve főzzük, soká, soká, a hús fajtájától függően akár 3-5 órát. Vannak, akiket zavar a húsból kicsapódó fehérje és zsír által képződő hab, ami a leves tetején megjelenik. Ezt le is lehet merni és eldobni, mások hagyják, és majd szépen leülepszik a leves aljára. Akik az igazán áttetsző húslevest – erőlevest – szeretik, derítéssel tisztítják a levest, ami azt jelenti, hogy az egy éjszakát pihentetett levest leszűrik, majd felvert tojásfehérje és darát hús keverékével újra felforralják a levest, ez a fehérjedús massza magához köti a levesben lévő fehérjedarabkákat további 1-2 óra gyöngyözve főzés alatt, majd finom szitán vagy pelenkán leszűrve kapják a tiszta levest.
Mi nem haboztunk, nem derítettünk, de nagyon finom marhahúslevest főztünk!
Marhahúsleves cérnametélttel
Hozzávalók:
Elkészítés: A marhahúst megmossuk, majd 2,5 liter hideg vízben feltesszük főni nagy lángon, hozzáadjuk a sót és a a borsot. Amikor felforrt, takarékra vesszük, és kb. 1 órát főzzük gyöngyözve.
Közben megpucoljuk a zöldségeket, a répát hosszában kettévágjuk, a zellert és karalábét nagyobb szeletekre, a hagymát egészben hagyjuk, a zeller levelét is megmossuk, a fokhagymát is megpucoljuk.
Hozzáadjuk a lobogó leveshez a zöldségeket, majd minimális hőfokon, fedő alatt lassan főzzük (kb. 1,5-3 órát).
Közben egy kisebb lábasban vizet forralunk, hozzáadunk egy kis sót és olajat, majd ha felfőtt, beledobjuk a cérnametéltet.
Kb. 4-5 percig főzzük, majd leszűrjük, és hideg vízzel átmossuk.
Tálalhatjuk a levest úgy is, hogy a zöldségeket és a húst külön tányéron kínáljuk, hogy ki-ki ízlése szerint vehessen belőle.
Beszélgetős könyv receptekkel, húslevessel
Nem szakácskönyv, de remek receptek is vannak benne. Csernus doki baráti beszélgetései az asztal mellett meghitt hangulatban, borokkal és receptekkel, sok gasztronómiával és lelkizéssel. Mindenki azt eszik, amit kifőz!
Azt mindenki tudja, hogy a bolognai ragu egy alapvetően húsos-paradicsomos szósz, amit leggyakrabban spagettivel vagy más tésztával, illetve lasagnelapok közé rétegezve fogyasztunk. Az már kevésbé ismert, hogy mi is kell az eredeti recept szerint az igazi bolognaihoz, amit 1982-ben tettek hivatalossá és nyilvánossá. Ezek szerint a hozzávalók: marhahús, császárszalonna (illetve az olasz pancetta), sárgarépa, zeller, paradicsompüré, húslé, vörösbor és esetlegesen egy kis tej vagy tejszín a selymesítéshez.
Mint minden receptnél, itt is igaz, hogy nem kell ragaszkodnunk az eredeti recepthez, hanem ízlésünk és hangulatunk szerint variálhatjuk, de érdemes ismerni az alapokat. A marhahús felét kiválthatjuk sertéshússal, vagy akár használhatunk pulykát, ha a soványabb húsokat kedveljük. A bolognainál mindig a hús dominál, a paradicsom csak kiegészítő, és a vörösbort sem érdemes kihagyni belőle. Bolognában leginkább tagliatellével, azaz szélesmetélttel tálalják, szerintük a spagetti túl vékony, nem tartja meg a gazdag húsos ragut, és szinte kötelező mellé egy pohár vörösbor.
Bolognai spagetti
Hozzávalók 4 személyre:
40 dkg spagetti tészta
15+15 dkg darált marha- és sertéshús
30 dkg passzírozott paradicsom
1 fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
2 kisebb sárgarépa
1,5 dl száraz vörösbor
1 teáskanál oregánó
1 teáskanál bazsalikom
1 teáskanál aprított petrezselyemzöld
só, frissen őrölt bors
3 evőkanál olívaolaj
5 dkg reszelt parmezán sajt
Elkészítés: A finomra aprított hagymát és fokhagymát olívaolajban megdinszteljük.
Az apróra felkockázott sárgarépát beleszórjuk, majd hozzáadjuk a darált húsokat is, sózzuk, borsozzuk ízlés szerint. Folyamatos kevergetés mellett addig pirítjuk, amíg a húsok már barnulnak és a répa el nem kezd puhulni.
Ekkor hozzáadjuk a vörösbort, az oregánót és a bazsalikomot, felöntjük a passzírozott paradicsommal. Kis lángon, kevergetve kb. 20 percig főzzük.
A végén megkóstoljuk: ha szükséges, sózzuk vagy fűszerezzük utána, ekkor forraljunk rajta még egyet.
Közben a spagettit fogkeményre (al dente) megfőzzük enyhén sós vízben, majd leszűrjük, alaposan lecsepegtetjük.
A frissen kifőzött tésztára kanalazzuk a mártást, frissen aprított petrezselyemmel és reszelt parmezánnal megszórva tálaljuk.
A pásztorok eledele volt hajdanán, pontosabban a gulyásoké: hús, hagyma, némi jól eltartható zöldség, mindez bográcsban összefőzve, sóval fűszerezve. Ehhez hasonló ételeket sokfelé főztek maguknak a természetben élő állattartók, és a gulyás igazi jellegét és különlegességét csak a paprika megjelenése hozta el.
A 16. század közepén török közvetítéssel hozzánk érkezett fűszer, amelyet törökbors, pogánybors és tatárbors néven emlegettek kezdetekben, viszonylag lassan vált elterjedtté és közkedveltté. A paprikás gulyásról először 1794-ben tesz említést egy szászországi utazó, aki „húsból törökborssal készült magyar nemzeti ételről” számol be, vagyis ekkor már paprikával fűszerezték a gulyást.
A gulyás hagyományosan marhahúsból készül, a marhákat felügyelő gulyásokról kapva nevét, de ma már gyakran készül sertésből, sőt pulykából is, sőt létezik babgulyás is, amiben a hüvelyesé a főszerep a zöldségek és a paprika mellett, de persze igazán „magyaros” fogásról lévén szó, ebből sem maradhat el némi húsféle.
Külföldön a gulyás vagy goulash általában raguszerű paprikás ételre utal, sűrű szafttal – nem is hasonlít a mi tartalmas levesünkre, pedig ennek épp ez a lényege, ahogy Gundel Károly, a legendás vendéglátós is tartotta: „(…) bőséges lével, hagymával és paprikával készített leveses étel, kockára vágott burgonyával és csipetkével. A pörkölt ugyancsak paprikával készült, itt azonban az apróra vágott hagyma nagyobb szerepet játszik, leve sűrű, mártásszerű, maga az étel raguhoz hasonlítható.”
Gulyásleves
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymát megpucoljuk, apró kockákra vágjuk. Pörköltalapot készítünk: egy lábasban kis olajon megpároljuk a hagymát. Amikor üveges, hozzáadjuk a felaprított paprikát és paradicsomot, együtt pirítjuk néhány percet. Rászórjuk a pirospaprikát, elkeverjük.
Hozzáadjuk a 2 cm-es kockákra vágott húst, felöntjük 2 dl vízzel, majd lassú tűzön, fedő alatt pároljuk, időnként megkeverjük, és az elpárolgott vizet apránként pótoljuk.
Közben a zöldségeket előkészítjük: meghámozzuk, megmossuk, a répát és fehérrépát hasábra, a krumplit kockára, a zellert cikkekre vágjuk.
Ha a hús már félig megpuhult, hozzáadjuk a zöldségeket, a babérlevelet, a köményt, sót és borsot, és tovább pároljuk.
Amikor a hús már majdnem teljesen megpuhult, hozzátesszük a burgonyát, és felöntjük kb. 1 liter vízzel. Továbbra is lassú tűzön, de már fedő nélkül főzzük tovább, amíg a hús és a burgonya is megpuhul.
Friss kenyérrel tálaljuk.
