Írd be, mit keresel:

A shakshukát egész Észak-Afrikában és a Közel-Keleten készítik, az alapreceptben csak hagyma, paradicsom, paprika és tojás van, és római köménnyel, valamint nem kevés csilivel – vagyis inkább harisszával, az arabok csípős paprikakrémjével – fűszerezik, és pitával tunkolják ki a szószos fogást többnyire közvetlenül a serpenyőből.

Mivel ugyancsak népszerű, ezért rengeteg változatban készül ezen a hatalmas területen – Marokkótól Izraelig –, és az sem tisztázott, hogy arab vagy zsidó eredetű ételről van szó, de valószínűsíthető, hogy a spanyolok által e féltekére hozott paradicsom és paprika dicsőséges útja inkább nyugatról keletre, vagyis Marokkóból indulhatott. Nem is meglepő, hogy ezen a hosszú úton sok-sok változat született, így a shakshukára nincs autentikus recept: az alapok mellett kerülhet bele padlizsán, cukkini, zsenge tök, gomba, de akár spenót vagy mangold is, a tetejére pedig esetleg egy kis sajt.

Nagyon egyszerű és gyors egytálétel, kellemesen fűszeres, könnyű, de tartalmas – csak a római kömény ki ne maradjon belőle!

Shakshuka tojással és sajttal

Hozzávalók:

  • 1 fej hagyma
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 50 dkg paradicsom
  • 1 kápia paprika
  • 1 kaliforniai paprika
  • 1 evőkanál sűrített paradicsom
  • 1 teáskanál őrölt római kömény
  • 1 teáskanál pirospaprika
  • 1 teáskanál cukor vagy méz
  • ízlés szerint csili, csípős paprika vagy harissza
  • 3 evőkanál olívaolaj
  • só, bors
  • 4 tojás
  • 10 dkg kecskesajt vagy juhsajt, esetleg feta

Elkészítés: A hagymát és a fokhagymát meghámozzuk, finomra vágjuk. A paprikákat kicsumázzuk, felkockázzuk, a paradicsomokat mérettől függően cikkekre vagy kockákra vágjuk.

Az olívaolajat egy serpenyőben felforrósítjuk, megdinszteljük rajta a hagymát, hozzáadjuk a fokhagymát, a paradicsompürét, a római köményt, lepirítjuk, majd hozzáadjuk a paprikákat, és időnként megkeverve megvárjuk, hogy kicsit összeessen, meghintjük a pirospaprikával, majd rátesszük a paradicsomot is, egy kis cukrot vagy mézet, hogy ellensúlyozza a paradicsom savasságát. Átkeverjük, és takarékon 10 perc alatt készre főzzük.

A szaftos-zöldséges raguba egy kanállal 4 mélyedést alakítunk ki, óvatosan beleütjük a tojásokat, és addig hagyjuk a tűzön, míg a tojásfehérje átsül, a sárgák pedig még félig folyósak maradnak.

Kecske- vagy juhsajtot, esetleg fetát morzsolunk rá, és petrezselyemmel meghintve, friss kenyérrel tálaljuk.

A gremolata eredetileg finomra vágott citromhéj, fokhagyma és petrezselyem keveréke, és ahogy mi szívesen meghintjük tálaláskor ételeinket petrezselyemmel, úgy az olaszok is – csak éppen ezzel a keverékkel. Az arányok persze változnak, és az alapfűszerek is bővülhetnek vagy módosulhatnak.

Van, aki a citromhéjat keveri lime vagy narancs héjával, kerülhet bele szardellafilé vagy kapribogyó is finomra vágva, készíthető szószosabbra egy kis olajjal és citromlével, sóval és borssal, így ideális például szószként spagettihez vagy sült halfilére… A gremolata fűszereit hagyhatjuk darabosabbra, ha késsel csak finomra vágjuk, de akár botmixerrel pépesebbre is dolgozhatjuk.

A gremolata ma már egyre népszerűbb Olaszországon ívül is, így újabb ás újabb változatok jelennek meg: a petrezselyem helyett használnak friss koriandert és mentát is, ezekkel is érdemes kipróbálni, és persze lehet tovább kísérletezni, de az alapreceptet mindenképpen ajánljuk kóstolásra, főleg a nyári melegben, mert frissítő és nagyon kellemesen citrusos.

Gremolata

Hozzávalók:

  • 1 csokor petrezselyem
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 citrom

Elkészítés: A citromot alaposan megmossuk, majd a héját lereszeljük. A fokhagymát megpucoljuk, finomra vágjuk vagy nyomón átpréseljük, a petrezselymet pedig nagyon finomra vágjuk. Egy tálkában összekeverjük, ha krémesebben szeretnénk, mozsárban összedolgozhatjuk vagy botmixerrel kicsit pépesírjük.

Azonnal használható a frissen sült húsok, halak, zöldségek tetejére szórva, de tovább fűszerezhetjük sóval, borssal, citromlével és olajjal – ahogy kedvünk tartja.

Paradicsomszósz, sült padlizsán, tészta és sós, érlelt sajt kell csak hozzá, ami klasszikusan Szicília egyik jellegzetes sajtja, az úgynevezett ricotta salata, vagyis sózott ricotta. Ez egy érlelt, a pecorinóhoz és a parmezánhoz hasonló, igen sós kemény sajt. Ennek hiányában is elkészíthetjük persze – nyugodtan használhatjuk hozzá a nálunk könnyebben beszerezhető parmezánt.

Az alla Norma módon – vagyis paradicsomszósszal, sült padlizsánnal és érlelt kemény sajttal – készült módozatot Catania városának köszönhetjük, és híres szülötte, a zeneszerző Vincenzo Bellini operája, a Norma után kapta a nevét. Bármilyen tésztafélével készülhet, de még pizzaként is létezik, hiszen ezek a feltétek a ropogós tésztaalapon is remekül érvényesülnek.

Spagetti alla Norma

Hozzávalók:

  • 50 dkg spagetti
  • 2 kisebb padlizsán
  • 1 konzerv hámozott paradicsom (400 g)
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 teáskanál szárított bazsalikom
  • 1 teáskanál cukor
  • olívaolaj
  • 5 dkg ricotta salata vagy parmezán sajt
  • só, bors

Elkészítés: A padlizsánt felszeleteljük, majd csíkokra vágjuk. Egy serpenyőben kevés olajat forrósítunk, és a padlizsánokat szép barnára megsütjük. Nem érdemes sok olajat tenni alá, mert bármennyit felszív, viszont kevés olajon is megsül.

Közben a hámozott paradicsomot összeaprítjuk, és kevés olívaolajra öntjük a levével együtt, hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, a bazsalikomot, a cukrot, sóval és frissen őrölt borssal is ízesítjük, és néhány perc alatt összeforraljuk.

A tésztát sós vízben kifőzzük, leszűrjük, összeforgatjuk a paradicsomszósszal, végül megszórjuk a sült padlizsánnal és vékonyra forgácsolt sajttal.

A konzerv paradicsom nagy találmány, a nyári napfényben zamatosra érő szabadföldi paradicsomok hámozott egész vagy kockázott, illetve passzírozott formában, önmagukban, tartósítószer nélkül kerülnek a fém, üveg vagy papír csomagolásba, legfelebb egy kis citromsavat adnak hozzájuk, hogy ne oxidálódjanak, megőrizzék élénk színüket. Érdemes mindig tartani otthon 1-2 adaggal, mert nemcsak tésztára vagy pizzára készíthetünk belőle finom szószt.

Most éppen csirkéhez társult a konzerv paradicsom, annak is passzírozott változata, pár perc alatt fűszeres szósszá összefőzve került az elősütött combokra. A paradicsom savasságának köszönhetően a hús nagyon omlósra, szaftosra sült, a fűszerezésnek köszönhetően „pizzás” ízvilágot kapott, amit még tovább fokozhatunk, ha egy kis reszelt sajttal megszórjuk a sütés végefelé vagy tálaláskor.

Csirkecombok fűszeres paradicsomszószban

Hozzávalók:

  • 8 alsó csirkecomb
  • 30 dkg konzerv passzírozott paradicsom
  • 1 kis fej hagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 kisebb szál sárgarépa
  • 1 teáskanál oregánó
  • kevés olívaolaj
  • só, bors

Elkészítés: A csirkecombokat sózzuk, borsozzuk, és forró serpenyőben kevés olívaolajon elősütjük minden oldalukon, majd egy tepsibe vagy sütőtálba tesszük.

A hagymát, a fokhagymát és a répát megtisztítjuk, nagyjából összevágjuk, majd késes robotgéppel finomra aprítjuk. A visszamaradt olívaolajhoz adjuk a serpenyőben, pár perc alatt megdinszteljük, majd felöntjük a paradicsommal, meghintjük az oregánóval, sózzuk, borsozzuk. Ha felforrt, a csirkecombokra öntjük, és 180 fokos sütőbe toljuk, és kb. 30 perc alatt megsütjük, félidőben megforgatva, és a mártással meglocsolva a combokat.

A csirkét a sűrű paradicsommártással tálaljuk aprított petrezselyemmel vagy bazsalikommal megszórva, mellé ízlés szerint párolt rizst vagy tésztát, akár krumplit is kínálhatunk köretként.

Eredetileg faszén fölött vagy grillen sülnek az ujjnyi kolbászok, formájuknak köszönhetően gyorsan elkészülnek, és ideálisan belegöngyölhetőek pitába – saláta vagy tzatziki kíséretében. Jellegzetessége ennek a fogásnak, hogy hagyományosan úgynevezett recehájba vagy fátyolhájba csavarják a bekevert húsmasszát, ami a sertés vagy a bárány gyomrát védő hálós szerkezetű, erezett zsírháló. Ez egyrészt összetartja a húst, másrészt sülés közben szaftosabbá teszi a húst, és szinte teljesen eltűnik a felületéről. Nálunk nehezen beszerezhető, jobb henteseknél azonban sikerrel járhatunk, ha szeretnénk ezzel kipróbálni ezt a mediterrán kolbászkát, de sütőben vagy grill serpenyőben erre nincs igazán szükség, elég, ha olívaolajos kézzel kicsit átsimogatjuk a megformázott kolbászokat, így is szaftosra fognak sülni.

Aki szereti az izgalmas ízeket és a mediterrán fogásokat, mindenképpen próbálja ki ezt a változatot: fahéj, citromhéj és petrezselyem ízesíti a húst, és már sülés közben isteni illata van!

Sheftalia – ciprusi fűszeres kolbászka

Hozzávalók:

  • 60 dkg darált hús
  • 2 közepes fej hagyma
  • 2 szelet szikkadt kenyér
  • 1/2 csokor petrezselyem
  • 1 kávéskanál őrölt fahéj
  • 1 citrom reszelt héja
  • kevés olívaolaj
  • só, bors
  • esetleg 20 dkg receháj

Elkészítés: A szikkadt kenyeret vízbe áztatjuk. A hagymát megtisztítjuk, finomra vágjuk, és 2 evőkanál olívaolajon puhára dinszteljük.

A darált húst tálba tesszük, hozzáadjuk a jól kinyomkodott kenyeret, a finomra vágott petrezselymet, a dinsztelt hagymát, a fahéjat és a citrom reszelt héját, sózzuk, borsozzuk, alaposan összedolgozzuk, és a fűszeres masszából ujjnyi kolbászkákat formázunk. Ha van recehájunk, akkor ebbe becsomagoljuk a kolbászokat, ha nincs, akkor olívaolajos kézzel átsimogatjuk őket.

Grill serpenyőben időnként megforgatva szép pirosra sütjük, vagy tepsibe téve, 200 fokos sütőben 15 percet sütjük, majd megforgatgatjuk a húsokat, és még 10 percet sütjük.

Ízlés szerinti körettel, salátával, sült burgonyával vagy serpenyős vajas párolt zöldséggel, tzatzikivel és pitával tálaljuk.

A sok finom fűszerrel ízesített darált hús rengeteg étel alapja lehet. A török-görög és közel-keleti konyhában előszeretettel sütik meg őket nyársra nyomkodva vagy fasírtnak megformázva, sütés után pedig mindenféle szószokkal és pitákkal, salátával tálalják. Egyszerű, egészséges és finom, gyorsan elkészíthető, mégis különleges fogás.

A kelet-mediterrán régióban a kebab leggyakoribb alapanyaga a bárány (ahogy a gyrosé is). Nálunk kevésbé elterjed húsféle, inkább drága és különleges húsfélének számít. Nagyon finom és sovány, a zsenge bárányhús még nem olyan karakteres, mint egy érettebb, szagosabb birka, viszont nagyon egézséges fehérjeforrás, szuperfinom sovány hús. Nem túl olcsó, de az úgynevezett apróhús azért elég jó áron beszerezhető, ez pedig ideális egy jó kis kebabhoz.

A ledarált bárányhúst csak egy kis fűszerrel kell összedolgozni, kis golyókat vagy hurkákat formázni, majd hurkapálcára vagy grill nyársra húzni, és grillen vagy kis olajban megsütni. Szaftos, ízes, isteni, főleg egy kis salátával, valamilyen szósszal tálalva, pitával, sült krumplival kínálva. Leggyakrabban mentás joghurtöntet jár hozzá, de ha elhagynánk a köretet, akkor egy avokádókrémmel kiegészítve tartalmas és mennyei egzotikus ebéd vagy vacsora lehet.

Báránykebab

Hozzávalók:

  • 50 dkg bárány apróhús
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 2 evőkanál darált mandula
  • 1 teáskanál kakukkfű
  • 1 kávéskanál rózsabors
  • 1 citom reszelt héja
  • kis csilipehely
  • 2 kis fej lilahagyma
  • só, bors
  • olaj a sütéshez

Elkészítés: A húst késes robotgéppel pépesítjük, majd egy tálba tesszük, hozzáadjuk a darált mandulát, a zúzott fokhagymát, a kakukkfüvet és a mozsárban összetört rózsaborsot, kevés csilit, hozzáreszeljük a citrom héját, sózzuk, borsozzuk, alaposan összedolgozzuk.

A lilahagymákat meghámozzuk, cikkekre vágjuk, majd ezeket hosszában félbevágjuk.

A húsmasszából diónyi gombócokat formázunk, grillnyársra vagy hurkapálcára húzzuk a lilahagymával felváltva.

Egy serpenyőben ujjnyi olajat forrósítunk, majd a nyársakat beletéve, időnként megforgatva pár perc alatt megsütjük.

A báránykebabot pirított pitakenyérrel, salátával tálaljuk, vagy bármivel, amivel csak jólesik.

Vendégvárónak vagy könnyű vacsorának, krémleves kísérőjeként vagy saláta mellé, de akár kirándulásra, piknikre, sőt munkahelyre is ideális ez a sós sajtos batyu, amit pikk-pakk össze lehet állítani. Ízlés szerint olajban és sütőben is süthető, a hajtogatási technikának köszönhetően a töltelék nem folyik ki belőle.

Most fetával és görög joghurttal készült a töltelék, amit olajbogyó és aszalt paradicsom gazdagít, napfényes, mediterrán hangulatot teremt, amire már nagyon vágyunk, de persze más sajtot és ízvilágot is választhatunk, akár kolbásszal, sonkával is megbolondíthatjuk.

Mediterrán sajtos háromszögek

Hozzávalók:

  • 4-6 réteslap
  • 20 dkg feta sajt
  • 10 dkg görög joghurt
  • 1 marék magozott olajbogyó
  • 4-5 aszalt paradicsom
  • 1 teáskanál morzsolt oregánó
  • frissen őrölt bors
  • kevés olívaolaj

Elkészítés: Az olajbogyót és az aszalt paradicsomot apróra vágjuk, egy tálba tesszük, hozzámorzsoljuk a fetát, hozzáadjuk a görög joghurtot és az oregánót, borsot őrölünk hozzá, és alaposan összekeverjük.

A réteslapokat kiterítjük, hosszanti irányban 4 csíkra vágjuk, egy ecset segítségével megkenjük olívaolajjal, és kettesével egymásra fektetjük. Az egyik végébe evőkanálnyi fetás keveréket teszünk, és átlósan, háromszögben behajtjuk, majd cikkcakkban végighajtogatjuk a tésztán, így háromszög alakú csomagokat kapunk.

Sütőpapírral fedett tepsibe rakosgatjuk, olívaolajjal lekenjük, és 200 fokos sütőben 15-20 perc alatt szép pirosra sütjük.

Az olasz konyhát és ízeket gyakran a nyárhoz kapcsoljuk, de vannak olyan tartalmasabb fogásaik, amelyek hűvöskés időben még jobban is esnek, mint a nyári melegben. A paradicsomos húsgombóc is épp ilyen, amit Itáliában leggyakrabban spagettivel tálalnak. Alapanyagaiban tulajdonképpen megegyezik a bolognaival, csak itt nem ragu készül a darált húsból, hanem golyóbis, ami elősütés után a fűszeres paradicsomszószban fő szaftosra, ízletesre.

Húsgombóc paradicsomszósszal „magyar” változatban is létezik, nálunk a szósz édesebb és simább, a húsgombóc rizzsel készül, és megfőzzük a paradicsomszószban, végül főtt krumplival tálaljuk. Ezzel szemben az olaszos változat sűrűbb szósszal, elősütött húsgombócokkal és tésztával kerül a tányérokra, esetleg egy kis parmezánnal megszórva.

A szószhoz a legfinomabb a napérlelte szabadföldi paradicsom, ami ilyenkor természetesen nincs, van viszont konzerv hámozott egész vagy kockázott paradicsom, ami jó áron kapható, és a legaromásabb olasz paradicsomokat rejti, felhasználásra készen. Ráadásul tartósítószer nélkül kerülnek a fém- vagy papírcsomagolásba, legfeljebb egy kis citromsavat adnak hozzá, hogy ne oxidálódjon, megőrizze élénk színét. Hosszan eltartható, mindenhol megvásárolható, jó is, ha mindig van otthon belőle 1-2 dobozzal.

Húsgombóc paradicsomszósszal és spagettivel

Hozzávalók: 

  • 50 dkg darált hús
  • 2 tojás
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1/2 csokor petrezselyem
  • só, bors
  • 3 kanál kukoricaliszt
  • kevés olaj

A szószhoz: 

  • 1 fej vöröshagyma
  • 2 evőkanál olaj
  • 1 szál sárgarépa
  • 1 doboz konzerv hámozott paradicsom
  • 1 teáskanál bazsalikom
  • 1 teáskanál majoránna
  • 1 csili
  • csipetnyi cukor

Valamint: 

  • 50 dkg spagetti
  • fél csokor petrezselyem a tetejére

Elkészítés: A darált húst összedolgozzuk a tojásokkal, a zúzott fokhagymával, a felaprított petrezselyemmel, a sóval és a borssal. Diónyi golyócskákat gömbölyítünk belőle, meghengergetjük kukoricalisztben, és serpenyőben, kevés oívaolajon megsütjük, folyamatosan forgatva, hogy mindenhol egyenletesen átsüljön.

A szószhoz a felaprított hagymát megdinszteljük az olajon, hozzáadjuk a felkockázott sárgarépát, kevergetve pirítgatjuk, sózzuk, borsozzuk, megszórjuk a bazsalikommal és a majoránnával, majd ráöntjük a konzervparadicsomot és 1 pohár vizet, egy kis cukorral szelídítünk a savasságán. 20-25 percig főzzük, közben néha megkeverjük, pótoljuk az elpárolgott folyadékot. A vége felé belevágunk 1 mag nélküli csilit is, ha szeretjük egy kicsit csípősen.

Botmixerrel pépesítjük a zöldséges ragut, majd beledobjuk a húsgombóckákat, és még egyszer összeforraljuk.

Közben megfőzzük és leszűrjük a spagettit, majd tálaljuk a húsgombócos-paradicsomos szósszal, aprított petrezselyemmel meghintve.

Szeretjük hidegen és melegen, magyarosan-klasszikusan, az a lényeg, hogy belül szaftos, kívül ropogós legyen… A fasírt ezerarcú, remekül variálható – fűszerezhető, tölthető és gazdagítható. Aki szereti a mediterrán ízvilágot, nem mellesleg szeretne egy kicsit egészségesebben étkezni, annak az alábbi receptet szívből ajánljuk: isteni finom, belül szaftos, kívül ropogós, szárnyashúsból készül, nincs benne se kenyér, se zsemle – zabpehely teszi gluténmentessé –, a húst pedig egy kis reszelt krumpli és sárgarépa lazítja, valamint némi gomba, de ezek szinte eltűnnek a fasírtban, így a finnyásabb gyerekek is jóízűen megeszik!

Az olaszos ízvilágról pedig az aszalt paradicsom, a kakukkfű és a mozzarella gondoskodik. Az egyben sült fasírtba gyakran rejtünk egész főtt tojást, nagyon mutatós szeletelve, de ebben a receptben a tojást mozzarellagolyó helyettesíti – ami szintén nagyon dekoratív, főleg az aszaltparadicsomos-sárgarépás hússal körülölelve, ráadásul a sajt belülről is szaftossá teszi ezt az egyben sült fasírtot.

Egy salátával hidegen-melegen tökéletes és alakbarát fogás, de készíthetünk mellé burgonyapürét, süthetünk mellette a tepsiben zellert, édesburgonyát, krumplit, céklát is – mindenhogy nagyon finom!

Fasírt olaszosan, mozzarellával és aszalt paradicsommal

Hozzávalók:

  • 50 dkg darált pulykacomb
  • 1 közepes krumpli meghámozva, lereszelve
  • 1 közepes sárgarépa meghámozva, lereszelve
  • 4-5 nagyobb csiperkegomba
  • 5 dkg zabpehely
  • 1 fej hagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 4-5 szárított paradicsom
  • 2 tojás
  • 3-4 ág kakukkfű
  • só, bors
  • 2 golyó mozzarella
  • 2 dl olaj
  • 1 dl fehérbor

Elkészítés: A hagymát, a fokhagymát és a gombát megtisztítjuk, nagyon apróra vágjuk (vagy késes robotgéppel felaprítjuk). Kevés olajon megdinszteljük a hagymát, a gombát és a fokhagymát is hozzáadjuk, majd addig pároljuk, míg a levét kiereszti a gomba, majd el is fővi.

A darált pulykahúst egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a reszelt répát és krumplit, a felaprított aszalt paradicsomot, a villával kissé elhabart tojást, a zabpelyhet és a hagymás-fokhagymás dinsztelt gombát, sózzuk, borsozzuk, kakukkfűvel fűszerezzük, és alaposan összedolgozzuk.

A massza felét egy sütőtálba tesszük, rúddá formázzuk, ráhelyezzük a lecsepegtetett mozzarellákat, majd a maradék húsmasszával beborítjuk, finoman lenyomkodjuk, formázzuk.

A 2 dl olajat felforrósítjuk, és lassan, egyenletesen a megformázott fasírtra locsoljuk, így a hús rostjai összehúzódnak, szaftosabb lesz a végeredmény. Melléöntjük a fehérbort, és 180 fokos sütőbe toljuk, ahol kb. 35–40 perc alatt megsütjük, közben időnként meglocsoljuk a sülő szafttal.

Ha szép piros, kivesszük a sütőből, letakarjuk alufóliával, és tálalás előtt 10–15 percet pihentetjük, még hagyjuk párolódni saját gőzében. Szeletelve tálaljuk salátával vagy bármilyen tetszőleges körettel.

Ha szeretnénk egy kis napfényt csalni a szürke téli napokba, nem árt egy kis mediterrán ízvilágot csábítani a konyhába: pár görög alapanyaggal felvidíthatunk mindent, még egy egyszerű kelt tésztát is: kevés oregánó, aprított olívabogyó és egy kis morzsolt feta – vagy krémfehér sajt – hozzáadásával is isteni finomság készíthető.

Magában egy pohár bor mellé társaságban, salátával főételnek is isteni finom, frissen az igazi – az alaptésztát pedig pizzához is tökéletesen jól használhatjuk.

Fetás-olívás csavart zsemle

Hozzávalók:

  • 1 csomag porélesztő
  • 3 dl meleg víz
  • 1 teáskanál cukor
  • 50 dkg liszt
  • 3 dl víz
  • 1 teáskanál só
  • 4 evőkanál olívaolaj
  • 1 evőkanál szárított oregánó
  • 10 dkg feta sajt
  • 10 dkg olajbogyó
  • 1 tojássárga
  • (fekete) szezámmag a tetejére

Elkészítés: Az élesztőt és a cukrot egy keverőtálba tesszük, felöntjük kézmeleg vízzel, elkeverjük, és 10 percre félretesszük, amíg beindul az élesztő. Közben a lisztet, az oregánót és a sót egy másik tálban összekeverjük, majd az élesztős vízhez adjuk, és elektromos robotgép dagasztó karjával 5-6 perc alatt bedagasztjuk, majd az olívaolajat és a sót is hozzáadva még 1 percet dolgoztatjuk a gépet.

Ezután konyharuhával letakarva langyos helyen 1 órát kelesztjük.

A tésztát lisztezett munkafelületen kicsit átgyúrjuk kézzel, majd sodrófával 10 részre osztjuk, egyesével kinyújtjuk, megszórjuk morzsolt fetával és finomra vágott olívabogyóval, feltekerjük, kicsit megcsavarjuk, majd a két véget összeillesztve koszorúvá formázzuk. Sütőpapírral bélelt tepsire rakjuk, és konyharuhával letakarva még 30 percet hagyjuk kelni langyos helyen.

Ezután lekenjük 1 tojássárga és 2 evőkanál víz keverékével, meghintjük kevés fekete szezámmaggal – sima szezámmag, de akár kömény, római kömény, durvább só, reszelt sajt is lehet -, és 180 fokos sütőbe tolva 20-25 perc alatt szép pirosra, mosolygósra sütjük.

Ennek a különleges formájú laposkenyérnek a múltja egészen a római korig nyúlik vissza, amikor ezt a fajta vékonyabb kenyeret hamuban sütötték, a már kialudt, de még forró kemencében, és panis focacius volt a neve (panis=kenyér, focus=tűzhely, otthon). A praktikus, gyorsan átsülő kemencés lángosféle a volt Római Birodalom sok táján a mai napig tovább él. Az olaszok focacciaként, a katalánok fogassaként, a portugálok fogaça néven készítenek egymáshoz elég hasonló jellegű kenyereket, és hát mi is felismerhetjük ezt a kelt tésztát pogácsaként.

Kicsit mindenhol máshogy készül, más és más kiegészítőkkel – így a dél-francia provence-i régióban zöldfűszerekkel, aszalt paradicsommal vagy olajbogyóval gazdagítva sütik a fougasse-t, amit elsősorban előételként vagy egy jó pohár bor mellé fogyasztanak. Jól mutatja a napfényes régió népének boldogságát, hogy náluk ez a kenyérfajta gyönyörűséges levél formájú – mások szerint viszont egy gabonaszálat imitál a belevágott mintázat. Akárhogy is legyen: érdemes elkészíteni, egy kis mediterrán hangulatot csempészni az asztalra ezzel a kívül ropogósra sült, belül puha kenyérrel.

Fougasse – provence-i laposkenyér

Hozzávalók:

  • 50 dkg liszt
  • 3,5 dl kézmeleg víz
  • 1,5 csomag szárított élesztő
  • csipetnyi cukor
  • 2 evőkanál olívaolaj
  • 1 teáskanál só
  • 5 dkg olvasztott vaj
  • ízlés szerint provence-i fűszerkeverék, szezámmag, apróra vágott olajbogyó vagy aszalt paradicsom a tetejére

Elkészítés: A vizet egy keverőtálba tesszük, hozzáadunk egy csipetnyi cukrot és az élesztőt, elkeverjük, és 10 percre félretesszük. Közben kimérjük a lisztet, és összekeverjük a sóval, majd az olívaolajjal együtt a élesztős vízhez adjuk. Elektromos robotgép dagasztókarjával először lassú fokozaton keverni kezdjük, majd emelve a fordulatot kb. 8 perc alatt ruganyos tésztává összedolgoztatjuk. A keverőtálat tiszta konyharuhával letakarjuk, és langyos helyen 1 óra alatt duplájára kelesztjük.

A megkelt tésztát lisztezett munkafelületen kézzel kicsit átgyúrjuk, és 6 egyenlő részre osztjuk, gombóccá formázzuk, majd sodrófával tojás – pontosabban levél – formára kinyújtunk. A tésztába egy hegyes késsel egy levél erezetét imitáló vágásokat készítünk, és sütőpapírral fedett tepsire tesszük, kézzel egy kicsit széthúzzuk a formákat, hogy a vágások megmaradjanak. Ízlés szerint meghintjük provence-i, fűszerkeverékkel, szezámmal vagy apróra vágott olajbogyóval, aszalt paradicsommal.

220 fokos sütőbe toljuk, és kb. 15 perc alatt megsütjük. A sütőből kivéve megkenjük olvasztott vajjal, és hagyjuk langyosra hűlni tálalás előtt.

A tarama vagy taramosalata egy nagyon krémes, selymes mártogatós vagy szendvicskrém, amit leginkább előételként vagy sokféle falatkából álló úgynevezett közösségi étkezés, a meze alkalmával fogyasztanak, elsősorban Görögországban, de a töröknél is népszerű. Az alapja sózott vagy füstölt halikra, leggyakrabban tőkehal ikrájával készül, és klasszikusan pirítóssal, pitával tálalják.

A taramának két fő elkészítési módja van: vagy főtt, kihűlt krumplival, vagy vize vagy tejbe áztatott és alaposan kinyomkodott kenyérbéllel pépesítik, citrommal, olívaolajjal, gyakran fokhagymával vagy újhagymával ízesítik. Kellemesen savanykás, friss és fűszeres, a halikra szinte teljesen eltűnik benne, alig érezhetőek a szemcséi, és sokkal lágyabb az íze, mint a hozzá leginkább rokonítható kaviárnak.

Ez a különleges görög kence lehet fehér, sárgás vagy rózsaszínű is, attól függően, milyen hal ikráját használják hozzá, sajnos házilag nem nagyon elkészíthető, mert nehézkesen beszerezhető hozzá fő alapanyaga, de készen vásárolva vagy görög étteremben mindenesetre érdemes megkóstolni, ha valaki kedveli a halas finomságokat.