Aki szereti a mediterrán konyhát, annak mindenképpen érdemes kipróbálnia az úgynevezett lachanontolmadest, a görögök töltött káposztáját. Darált hússal és rizzsel, hagymával és fokhagymával készül a töltelék, eddig ismerős lehet, de friss petrezselyem, kapor, menta és citrom is kerül a töltelékbe, és nyers, vagyis nem savanyú káposztával készül. Nincs benne pirospaprika, se semmi füstölt, így ne a mi ízvilágunkat várjuk tőle, viszont sokkal könnyebb dolga lesz vele a gyomornak, és nagyon finom.
Az igazi különlegességét a hozzá készült citromos szósz adja, ami a káposzta főzőlevéből készül egy kis liszttel és vajjal, sok citromlével és reszelt héjjal, nagyon harmonikus és selymes, ezzel tálalva igazi mediterrán, tartalmas, mégis könnyű fogás.
Hozzávalók:
A szószhoz:
Elkészítés: A káposzta külső leveleit lefejtjük, a torzsa részét levágjuk. Egy nagy fazékban vizet forralunk, a káposztát beletesszük, és újraforrástól 10 percig főzzük, majd 5 percet pihentetjük. Kivesszük, lecsöpögtetjük, és ha kicsit hűlt, akkor lefejtjük a leveleit, a vastagabb, eres részeket egy éles késsel elvékonyítjuk, hogy majd könnyen feltekerhessük.
Közben a hagymát és a fokhagymát meghámozzuk, apróra vágjuk. Egy serpenyőben 1 evőkanál olívaolajon a hagymát és a fokhagymát 3-4 percig dinszteljük, majd egy keverőtálba átöntjük, hozzáadjuk a darált húst, a nyers rizst, a finomra vágott zöldfűszereket, az őrölt római köményt, a maradék 2 evőkanál olívaolajat, sózzuk, borsozzuk, hozzáreszeljük a citrom héját, és kézzel alaposan összedolgozzuk.
Az előkészített káposztaleveleket kiterítjük, nagyobb kanálnyi húsos masszát az alsó felükre ráhelyezünk, mindkét oldalon kicsit visszahajtjuk, és feltekerjük.
A maradék káposztát felcsíkozzuk, és a felét egy nagyobb edény aljára szórjuk. Rárakosgatjuk a káposztatekercseket több rétegben, majd befedjük a maradék káposztalevéllel. A tetejére egy tányért borítunk nehezéknek, hogy a tekercsek ne nyíljanak szét fővés közben, felöntjük annyi forró, enyhén sós vízzel, hogy teljesen ellepje. Tűzre tesszük, ha felforrt, takarékra vesszük, és 70–80 percig főzzük.
A szószhoz a töltött káposzták főzővizéből 7 dl-t kiveszünk, a leveskockát belemorzsoljuk, kevergetve feloldjuk.
A vajat egy serpenyőben megolvasztjuk, hozzáadjuk a lisztet, alaposan összekeverjük, majd apránként felöntjük a levessel, folyamatosan keverve, hogy csomómentes legyen. Amikor már minden folyadék benne van, 2-3 percet kevergetve főzzük, majd hozzáreszeljük 1 citrom levét, hozzáadjuk 2 citrom kifacsart levét, sózzuk és borsozzuk.
Tálaláskor a töltött káposztatekercseket tányérra szedjük, meglocsoljuk a citromos szósszal, és ízlés szerint kaporral vagy petrezselyemmel meghintve kínáljuk.
Hogy miért tűnt el, fogalmunk sincs, ha viszont mégis szembejön velünk valahol, mindenképpen vásároljunk belőle. Nagyon finom, egészséges, gyorsan megfő, kalóriaszegény, rostokban gazdag, bőséggel tartalmaz A-, B1-, B2- és C-vitamint, vasat, káliumot, kalciumot és magnéziumot. A spenóttal ellentétben pucolni sem nagyon kell, csak a szárvégeit levágni, majd felaprítani.
A mángold most rizottóba került, ami tartalmas, de könnyű, húsmentes ebédnek vagy vacsorának is ideális. Érdemes hozzá gömbölyded rizottórizst használni, és figyelni arra, hogy mindig forró folyadékkal, apránként öntsük fel a rizst főzés közben, ettől lesz tökéletes állagú, mivel a keményítő így oldódik ki belőle a legjobban. Ha nem kellően forró alaplével vagy levessel „itatjuk” a rizst, akkor visszahűl főzés közben, nem egyenletesen puhul. Ennyi a titka – no meg a végén hozzáadott kis mascarpone, ami megadja a lágyságát, valamint a parmezán, ami karakteresebbé és illatossá teszi.
Elkészítés: A zöldséglevest felforraljuk, és melegen tartjuk. A hagymát és a fokhagymát meghámozzuk, finomra vágjuk. A mángoldot alaposan megmossuk, a levélrészt felcsíkozzuk, a szárnyelet felaprítjuk.
Egy serpenyőben 2 evőkanál olívaolajon néhány perc alatt üvegesre dinszteljük a hagymát, hozzáadjuk a rizst és a felaprított szárrészt, és kevergetve 3-4 percig pároljuk, majd felöntjük a borral, megvárjuk, amíg elpárolog, majd felöntjük a forró leves felével, és közepes lángon, gyakran kevergetve főzzük kb. 20 percig, közben apránként adjuk hozzá a maradék forró levest.
Közben a maradék olajon egy másik edényben a felcsíkozott mangoldleveleket a finomra vágott fokhagymával 2-3 perc alatt megpirítjuk, sózzuk, borsozzuk, majd a rizottóhoz keverjük a mascarponével és a reszelt parmezánnal együtt, átkeverjük, hogy kellően krémes legyen, majd azonnal tálaljuk.
Ízlés szerint extra mascarponét vagy parmezánt kínálhatunk hozzá, díszíthetjük pár szem koktélparadicsommal, hogy színesebb legyen.
A „melitzanes papoutsakia„, vagyis a töltött padlizsán, pontosabban padlizsánpapucsok tényleg hasonlítanak formára és távolról legalábbis a lábbelire, innen származik a vicces hangzású név. Nagyon gazdag ízvilágú, szaftos fogás, ami egy könnyű salátával és friss kenyérrel önmagában is isteni, de készíthetünk hozzá egy kis párolt rizst is – a lényeg, hogy a finom szaftot ne hagyjuk veszni.
Bár három fázisban készül, mégis sokkal egyszerűbb, mint a muszaka, ízeiben és alapanyagaiban is hasonló, mivel a görögök nemcsak sajttal, hanem besamellel is befedik a padlizsáncsónakok tetejét sütés előtt, így pedig a fűszeres ragu és a padlizsán összesülnek és nem száradnak ki a besamelréteg alatt. Senki ne lepődjön meg, hogy a töltelékben fahéj és szegfűszeg van, és ha igazán jót akar, semmiképpen ne hagyja ki a receptből, mert nagyon kellemesen belesimul ebbe a tökéletes ízharmóniába.
Hozzávalók:
A besamelhez:
Elkészítés: A padlizsánokat megmossuk, hosszában félbevágjuk, egy éles késsel a húsukat jó mélyen berácsozzuk. Sózzuk, borsozzuk, 1 evőkanál olívaolajjal meglocsoljuk-csöpögtetjük, és sütőpapírral fedett tepsire borítjuk, tehát a bőrös felük lesz fölül. 200 fokos sütőbe toljuk, és 25-30 perc alatt puhára sütjük.
A töltelékhez a hagymát és a fokhagymát meghámozzuk, felaprítjuk. 2 evőkanál olajat egy serpenyőben felforrósítunk, a hagymát és a fokhagymát beledobjuk, meghintjük 1 teáskanál cukorral, az oregánóval, a fahéjjal és a szegfűszeggel, 2-3 percet pirítjuk, majd a darált húst is hozzáadjuk, és fakanállal kevergetve 5 percig pároljuk-sütjük. Sózzuk, borsozzuk, felöntjük a vörösborral, megvárjuk, míg elpárolog a nagy része, majd a darabolt paradicsomot is hozzákeverjük, és 10-12 perc alatt összefőzzük.
A besamelhez a vajat egy edényben felolvasztjuk, hozzáadjuk a lisztet, habverővel elkeverjük, majd fokozatosan, apránként, folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a tejet, és sűrűsödésig főzzük, majd a tűzről levéve sózzuk, borsozzuk, ízlés szerint szerecsendiót reszelünk hozzá, és a reszelt sajtot hozzáadva összekeverjük.
A padlizsánokat kivesszük a sütőből, megfordítjuk, egy kanállal fészket készítünk, vagyis mélyedést nyomunk a közepükbe, hogy legyen hely a húsos ragunak, majd ezt egyenletesen belekanalazzuk. A besamellel meglocsoljuk a ladikok tetejét.
A sütőbe visszatoljuk, és 10-15 perc alatt megsütjük, amíg szép aranyszínű lesz a besamel és az olvadt sajt.
Minimális alapanyag, maximális élvezet, gyors és egyszerű – ezért szeretjük a mediterrán, olaszos tésztákat. Ez a fogás kevés alapanyaggal készül, mégis nagyon finom, a nyár ízeit csempészi a tányérra, és ízlés szerint bármilyen mediterrán fűszerrel, más zöldséggel, kapribogyóval vagy akár aszalt paradicsommal is felturbózható.
A szószba egy kis szardellafilé is került – ez akár el is hagyható -, de rengeteg ízt ad az ételnek, egyáltalán nem lesz tőle halas jellegű, de hamisítatlan mediterrán ízvilágot ad a zöldséges ragunak. Nagyon kevés elég belőle, kiadós és hosszan eláll, fűszerként használandó inkább, és érdemes kísérletezni vele, megéri!
Hozzávalók:
Elkészítés: A padlizsán szárát levágjuk, majd a zöldséget kb. 1 centis kockára vágjuk. Tepsibe tesszük, meglocsoljuk 2 evőkanál olívaolajjal, sózzuk, borsozzuk, összeforgatjuk, és 200 fokos sütőben 15 percet sütjük, egyszer átforgatjuk egy fakanállal.
Közben a hagymát és a fokhagymát meghámozzuk, finomra vágjuk, és 2 evőkanál olívaolajon elkezdjük üvegesre dinsztelni. Közben a paradicsomokat félbevágjuk, és a vágott felülettel kezdve lereszeljük, így a héj a kezünkben marad, a lé és a hús kinyerődik. 🙂 A hagymához adjuk, megszórjuk a cukorral és a csilivel, közben a szardellafilét elkaparjuk késsel, és ezt is hozzáadjuk. Sózzuk – óvatosan, mert a szardella sós -, borsozzuk, mehet bele a csili és a szardella, és fedő alatt 5 percet főzzük. Hozáadjuk a megsült padlizsánt, összeforgatjuk, 5 percet még fedő alatt főzzük.
Közben a tésztát sós vízben al dente megfőzzük, leszűrjük, majd a raguval tálaljuk, jó sok parmezánnal, ízlés szerint finomra vágott petrezselyemmel is meghinthetjük. Ha szeretjük, a ragut egy kis tejszínnel is krémesíthetjük, vagy a ragut összeforgathatjuk a tésztával, a főzőléből kis vízzel felhígítva, a keményítős lével krémesre keverve.
A tojás hihetetlen alapanyag, annyira sokoldalúan használható főzve, sütve, buggyantva, habarva, és ugye rengeteg ételünk és sütemény fontos összetevője, de az benne a fantasztikus, hogy magában, egy-két kiegészítővel is fantasztikusan működik. A töltött tojás az egyik ilyen, ami valószínűleg mindenkit gyerekkor óta elkísér, mégis ritkán kerül az asztalra, pedig gyors, kiadós, egyszerű, és ha jól készítjük, akkor nagyon finom.
Az alábbi olaszos változat a klasszikus majonéz helyett mascarponéval készül, ettől lesz selymesen lágy a töltelék, valamint szardella, aszalt paradicsom és olajbogyó egészíti még ki, rém egyszerű, de egész más ízvilágú, mint a megszokott változat. Tökéletes előételnek, vendégvárónak, baráti beszélgetős borozáshoz, de egy jó adag salátával könnyű vacsorának is megállja a helyét.
Hozzávalók:
Elkészítés: A tojásokat feltesszük főni, és forrástól számítva 10 percet főzzük, majd leszűrjük, hideg vízzel felöntjük, és hagyjuk langyosra hűlni.
Közben a szardellafilét és az aszalt paradicsomot finomra vágjuk, egy kisebb keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a mascarponét, borsot őrölünk hozzá. A tojásokat meghámozzuk, félbevágjuk, a sárgákat kiemeljük, és mascarponés tálkába tesszük, majd egy botmixerrel jó alaposan összedolgozzuk, simára, habosra mixeljük.
A fűszeres krémet a tojásfehérjékbe kanalazzuk, mindegyikre egy-egy szem olajbogyót ültetünk. Ha van időnk, egy kicsit érdemes betenni a hűtőbe, hogy az ízek összeérjenek, de akár azonnal is tálalható.
Sok zöldség, hal és mediterrán fűszerek, egy kis citrom – semmi sűrítés, habarás, passzírozás –, mégis egy tartalmas, egytálételnek is beillő, alakbarát levest kanalazhatunk. Igaz, hogy a görögországi szigeteken a megtisztított halat egészben, csontostul megfőzik, és ezt az alaplevet használják a továbbiakban, de sima zöldségalaplével, esetleg leveskockával is nagyon ízletes lesz a leves.
A görög hallevesbe alapesetben krumpli, hagyma, sárgarépa és szárzeller kerül, de gazdagítható más zöldségekkel is, fűszerek közül pedig rozmaring, kakukkfű, babér és csillagánizs. Ez utóbbi nagyon különleges aromát ad neki, főleg ha egy kis reszelt citrushéj is kerül a levesbe, a végén pedig némi citromlé… Könnyű, fűszeres csodaleves, bármilyen hallal érdemes kipróbálni!
Hozzávalók:
Elkészítés: A halfiléket – akár fagyosan – egy lábasba tesszük, felöntjük a zöldségalaplével, és tűzre téve takarékon 15 percet főzzük. Közben a zöldségeket megtisztítjuk, a hagymát szálasra, a krumplit és a répát kockára, a szárzellert és az újhagymát felkarikázzuk.
A halakat egy szűrőkanállal kiemeljük a léből, tányérra tesszük. Az összes zöldséget a lébe tesszük, hozzáadjuk a rozmaringot, a kakukkfüvet, a csillagánizst, a babérlevelet és ízlés szerint csilit, hozzáreszeljük a citrom vagy a lime héját, sózzuk, borsozzuk, és közepes tűzön 20 perc alatt a zöldségeket puhára főzzük.
A főtt halat összetördeljük, majd a leveshez adjuk a felaprított újhagymával, belefacsarjuk fél citrom vagy lime levét.
Azonnal tálaljuk, a maradék citromból még mindenki ízesítheti magának a levest.
Ez a fajta török kenyér a legjobb saláták, mártogatósok, kencék vagy szaftos fogások mellé, mert olyan, mintha direkt arra találták volna ki, hogy tépkedjük és tunkoljunk vele, mutatós, laza, partira is tökéletes. A tésztája nagyon egyszerű kelt tészta, amit egy kis olívaolaj tesz ruganyossá, és laposságának köszönhetően gyorsan megsül, igaz, a kelesztést nem érdemes elspórolni.
A magos kenyérkék megformázása sem túl bonyolult, igaz, kell hozzá egy kis rutin, de nem történik semmi, ha elsőre nem sikerül, nyugodtan összegombócolhatjuk, majd próbálkozhatunk újra – egyszerűen csak lisztezett ujjbegyekkel sűrűn le kell nyomkodnunk a tésztát, hogy a jellegzetes mintát – kívül a kört, belül a rácsot – megkapjuk, és akkor is finom lesz, ha elsőre egy kicsit rusztikusabbra sikerül…
Hozzávalók:
Valamint:
Elkészítés: Az élesztőt, a cukrot és a langyos vizet egy tálkába tesszük, összekeverjük, és 10 percre félretesszük. Közben a lisztet egy keverőtálba kimérjük, hozzáadjuk a sót és az olívaolajat, összekeverjük, majd hozzáöntjük a langyos tejet és a felfutott élesztőt, és elektromos robotgép dagasztó karjával – vagy akár kézzel – ruganyos, sima tésztává dolgozzuk. Cipóvá formáljuk, visszatesszük a keverőtálba, és konyharuhával lefedve langyos helyen 1 óra alatt duplájára kelesztjük.
A megkelt tésztát lisztezett munkafelületen kissé átdolgozzuk, majd 6 egyenlő részre osztjuk, golyóvá formázzuk, tenyérrel ellapítjuk, mintha kisebb pizzákat formáznánk. Sütőpapírral fedett tepsire tesszük, és lisztezett ujjbeggyel kört nyomkodunk a tészta széléhez viszonylag közel, majd ugyanezzel a módszerrel, ujjal lenyomkodva rácsosra formázzuk a közepét. Konyharuhával letakarjuk, és még 10 percet kelni hagyjuk, amíg előmelegítjük a sütőt.
A kenyereket tejjel lekenjük, hogy szép fényük legyen majd, meghintjük ízlés szerint szezámmal, fekete szezámmal vagy egész mákkal, és 220 fokos sütőbe tolva 10-12 perc alatt szép pirosra sütjük.
Tudjuk, hogy az olaszok számára szentség a tésztafőzés, és a klasszikusoknak megvan a megfelelő elkészítési módja, és igen, mi sem szeretjük, ha a gulyásunkat másképp készítik, ugyanakkor ha valamiből tudunk még finomabbat csinálni, akkor miért is ne? Ezért inkább nevezzük „majdnem” carbonarának ezt a krémes tésztacsodát, aminek a lényege ugye nem az, hogy kevesebb a mosogatnivaló – amúgy az is -, hanem hogy a tészta nem sima sós vízben fő, hanem már menet közben rengeteg aromát magába szív, a belőle kioldódó keményítő pedig istenien krémessé teszi – ehhez persze a tejszín, a tojás és a reszelt parmezán is hozzájárul. Mesésen selymes, ugyanakkor karakteres is ízekben, mondjuk nem egy könnyű fogás, de nem lehet betelni vele!
Hozzávalók:
Elkészítés: A húsos szalonnát felkockázzuk, és egy mélyebb serpenyőben tűzre tesszük, hagyjuk kiolvasni a zsírját és ropogósra pirítjuk, majd egy szűrőkanállal kiszedjük, félretesszük. Hozzáadjuk a fokhagymát, majd amint megérezzük az illatát, felöntjük az alaplével, és ha felforrt, beletesszük a spagettit, sózzuk. Időnként megkeverve főzzük, míg majdnem teljesen beszívja a tészta a levet, közben pedig a tojássárgákat a tejszínnel és a reszelt parmezán felével alaposan kikeverjük. A majdnem kész spagettihez öntjük, alaposan átkeverjük, jó sok borsot őrölünk rá, hozzáadjuk a sült szalonnát.
Azonnal tálaljuk a maradék parmezánnal bőséggel meghintve.
Tudjuk, hogy klasszikusan se tejszín, se fokhagyma nem kell bele, de így annyira finom! 😉
A görögöknél a közétkeztetés nem rombolta le a sárgaborsó jó hírét, Szantorini szigetén pedig igazi nemzeti ételnek számít a belőle készült püré. Egyszerű, egészséges, kiadós és laktató, érdemes vele egy próbát tenni, egy esélyt adni a méltánytalanul mellőzött hüvelyesnek. Citromosan, rozmaringgal olyan finom, hogy csoda! A görögök leggyakrabban aprított hagymával, kapribogyóval vagy olajbogyóval megszórva, olívaolajjal meglocsolva tálalják, olykor előétel, olykor köret, de tükörtojással vagy sült zöldséggel, párolt spenóttal húsmentes egytálételként is kedvelt.
Hozzávalók:
Elkészítés: A sárgaborsót egy tálba tesszük, forrásban lévő vízzel felöntjük, hogy bőven ellepje, alaposan átkeverjük.
A hagymát, a répát és a fokhagymát megtisztítjuk, felaprítjuk, egy lábasba tesszük, hozzáadunk 2 evőkanál olívaolajat, a babérlevelet, a cukrot, sózzuk és borsozzuk, tűzre tesszük, és 2-3 percig kevergetve pároljuk, majd hozzáadjuk a leszűrt és lecsöpögtetett sárgaborsót és a zöldségalaplét, beledobjuk a rozmaringot, és 15-20 percig főzzük, amíg a borsó felszívja a folyadék jelentős részét és megpuhul.
Eltávolítjuk belőle a babérlevelet és a rozmaringot, az egészet egy késes robotgépbe átöntjük. Hozzáreszeljük a citrom héját, belefacsarjuk a levét, 2 evőkanál olívaolajat adunk hozzá, és krémesre összeturmixoljuk.
Azonnal tálalhatjuk, ízlés szerint kaprival vagy aprított olajbogyóval megszórva köretként, de sült zöldségekkel megpakolva akár önmagában főételként is.
A spenót és a feta fantasztikusan passzol egymáshoz, mindez pedig egy szép prosra, ropogósra sült tésztarétegben maga a mennyország. A készen kapható rétestésztának köszönhetően szerencsére igazán egyszerű dolgunk van, hiszen nem kell pepecselnünk a tészta elkészítésével, csak arra érdemes figyelni, hogy gyorsan dolgozzunk a kibontott réteslapokkal, mert hamar kiszáradnak. Ennél a sós sütinél az olajozás nagyon fontos, mert ettől lesz igazán ropogós a tészta, és összességében nem is kell sok hozzá, még ha 8-10 vékony réteg réteslappal dolgozunk is, hiszen ecsettel vékonyan fel lehet vinni az olajat, és mindenhova jut belőle.
Spenótból használhatunk frisset és fagyasztottat is, amihez érdemes egy kis újhagymát, mentát és petrezselymet adni, mert ez teszi igazán különlegessé, viszont a feta helyett választhatunk jóval olcsóbb krémfehér sajtot is, hiszen ez gyakorlatilag ugyanaz, mint a feta, de mivel ez eredetvédelem alatt áll, csak az nevezhető feta sajtnak, ami Görögországban készül, de a hazai változat is majdnem ugyanolyan finom, ennél a receptnél tökéletesen beválik!
Hozzávalók:
Elkészítés: A spenótot megtisztítjuk, megmossuk, leszárítjuk, majd összetépkedjük, az újhagymát vékonyan felkarikázzuk. Egy nagyobb serpenyőben 2 evőkanál olívaolajat felforrósítunk, és adagokban hozzáadjuk a spenótot, ha mind összeesett, akkor az újhagymát és a zúzott fokhagymát is, és időnként megkeverve addig pároljuk, amíg a leve elfő. Ha fagyasztott leveles spenótot használunk, akkor hagyjuk kiengedni, lecsöpögtetjük, majd az újhagymával és a fokhagymával kissé összepároljuk.
Közben a petrezselymet és a mentát felaprítjuk, a tűzről levett spenóthoz adjuk a krémsajttal együtt, sózzuk – óvatosan, mert a feta is sós! -, borsozzuk, alaposan összekeverjük, majd belemorzsoljuk a feta sajtot is, és finoman összeforgatjuk.
Egy kapcsos tortaformát vagy egy magasabb piteformát alaposan kikenünk olívaolajjal, beleterítünk egy réteslapot, megkenjük olajjal, majd újabb réteslap jön, kicsit más irányban, hogy végül körben mindenhol legyen visszahajtható tészta. Ezt is olajozzuk, majd a többi réteslapot is ehhez hasonlóan mind beleterítjük. Beleöntjük a spenótos tölteléket, elsimítjuk, majd körben a réteslapokat visszanyomkodjuk csak úgy rusztikusan, kócosan, és lekenjük olívaolajjal.
180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett kb. 30 perc alatt megsütjük, míg szép piros és ropogós lesz a tészta.
A sütőből kivéve 10 percig pihentetjük, majd szeletelve tálaljuk. Melegen, langyosan, de hidegen is finom.
Az idei szezon utolsó napérlelte paradicsomai lassan eltűnnek a piacról, érdemes hát kihasználni ezeket az édes, lédús és zamatos példányokat, és kicsit meghosszabbítani velük a nyarat, legalább a konyhában. Mivel ilyenkor már kimondottan jólesnek a melengetőbb fogások, érdemes a paradicsomokból levest készíteni, méghozzá mediterrán változatban. Ez nem az a paradicsomlével és rántással készülő édes változat, hanem egy mediterrán, rengeteg rostot és vitamint tartalmazó mennyei manna, amelyben benne van az elmúlt nyár napfénye és emlékei.
Nagyon selymes, kis tejszín teszi lágyabbá és krémesebbé, egészen pici cukor ellenpontozza a paradicsom savasságát, és az olaszos fogásokból elmaradhatatlan fokhagyma, bazsalikom és parmezán itt is nagyon jól működik. Gyors és egyszerű, érdemes belőle akár nagyobb adagot is készíteni, mert a hűtőben 4 napig bőven elvan, de akár le is fagyaszthatjuk készen, így később is élvezhetjük még a nyár pazar ízeit.
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymát és a fokhagymát megtisztítjuk, a hagymát apróra vágjuk, a paradicsomokat felkockázzuk.
Egy lábasban az olívaolajat felforrósítjuk, rádobjuk a hagymát, és üvegesre dinszteljük, hozzáadjuk a zúzott fokhagymát és a paradicsomot is, és kevergetve 4-5 percig pároljuk, majd mehet bele a barna cukor és a sűrített paradicsom is, ezekkel is átkeverjük, majd felöntjük az alaplével, sózzuk és borsozzuk, és közepes lángon, félig lefedve 15-20 percet főzzük.
A tejszínt és a reszelt parmezánt a leveshez adjuk, botmixerrel krémesre, selymesre mixeljük, egyet forralunk rajta, és tálalhatjuk is friss bazsalikommal, kínálhatunk hozzá krutont, extra parmezánt, de pirított szezámmaggal, napraforgóbéllel meghintve is nagyon finom.
A lencse méltatlanul mellőzött alapanyag, leszámítva az újévi levest, főzeléket vagy salátát, hiszen nagyon egészséges, értékes fehérje- és rostforrás, szívvédő káliumban gazdag, emellett jótékonyan hat a csontokra, B-vitaminjainak köszönhetően pedig az idegrendszerre is.
Ebben a melengető levesben a fehérjedús lencsét egy kis árpagyöngy egészíti ki, ezáltal teljes értékű és laktató egytálételként is megállja a helyét, az ízeket pedig a színes zöldségeknek – sárgarépa, zellerszár és paradicsom –, valamint a fűszereknek köszönheti. Diétába is beilleszthető egészséges fogás, aki nem vegán és szereti, egy kis fetát is morzsolhat bele, vagy reszelt parmezánnal megszórhatja tálaláskor.
Fontos!
A lencse könnyebben megpuhul, ha nem sózzuk, így csak a legvégén adjunk hozzá sót, borsot!
Hozzávalók:
Elkészítés: A lencsét és az árpagyöngyöt alaposan megmossuk: egy tálba tesszük, hideg vízzel felöntjük, jól átkeverjük, majd leszűrjük.
A hagymát megtisztítjuk, felkockázzuk, és 2 evőkanál forró olívaolajra dobjuk egy nagyobb lábasban. Közben meghámozzuk a répát, és a zellerszárral együtt felszeleteljük, a párolódó hagymához adjuk, és átkeverve 4-5 percig pároljuk. A fokhagymát apróra vágjuk, a zöldségekhez adjuk a babérral, a csilipehelyel, a bazsalikommal és a római köménnyel, átforgatjuk, majd a lencsét, az árpagyöngyöt és a hámozott, felkockázott paradicsomot is hozzáadjuk. Felöntjük 2 liter vízzel (vagy zöldségalaplével), és lefedve közepes lángon kb. 40-45 percet főzzük.
A legvégén sózzuk és borsozzuk, majd tálalhatjuk is frissen magában, kenyérrel, pirítóssal vagy fűszeres zabkeksszel ízlés szerint.
