Mi jobb lehet annál, ha valami egyszerre isteni finom, egészséges és szuperegyszerű elkészíteni? Ráadásul bármilyen ízvilágúra alakíthatjuk ezt a csodás alapanyagból készülő pudingot. A magnak számos jótékony hatása van a szervezetre, többek között magas antioxidáns-, rost- és fehérjetartalommal rendelkezik, így vegetáriánusok és vegánok számára is remek alternatíva. Emellett remek csonterősítőnek tartják, jó hatással van a vérnyomás kiegyensúlyozására, segít a kettes típusú diabétesz megelőzésében is. Fogyókúrázóknak pedig azért ajánlják, mivel lassítja a szénhidrátok felszívódását, ezért tartósan teltségérzetet nyújt.
Nálunk a legjobban mandulatejjel vált be, amit mi házilag készítünk, de ízlés szerint más folyadékkal, magtejjel, gyümölcslével is bekeverhető, a lényeg annyi, hogy hagyjunk neki 2-3 órát, hogy krémes pudinggá átlényegülhessen. Édesíthető pépesített banánnal vagy datolyával is, én most mézzel készítettem, és turmixolt málnapürével és friss málnával rétegeztem.
Mézes chiapuding gyümölcsösen
Hozzávalók:
Elkészítés: Egy kis tálban keverjük össze a chiapuding hozzávalóit, vagyis a mandulatejet, a chiamagot és a mézet, és hagyjuk állni a hűtőben legalább 2-3 órát.
A málnát – vagy ízlés szerint más gyümölcsöt – összeturmixoljuk. Tálaláskor ízlés szerint poharakba rétegezzük.
Aki járt már Görögországban, tudhatja, mennyire szeretik arrafelé a különféle szirupos, ragacsos, mézes édességeket. Ilyen a loukoumades (ejtsd: lukumádesz) is, ami egy nagyon egyszerű kevert kelt tészta, könnyű és ropogós, egészen addig, amíg fel nem szívja a mézes-citromos szirupot, mert akkor már szétomlik a szájban. A tészta könnyűségét és ropogósságát annak köszönheti, hogy a liszt egy részét kukoricakeményítő váltja ki, ettől – és persze az élesztőtől – lesznek olyan légiesek a kis labdacsok.
Mint minden alapreceptnek, a loukoumades-nek is rengeteg változata van, vannak akik megtöltik a belsejét, mások tálaláskor megszórják szezámmaggal, darabolt dióval, pisztáciával, és a szirupba is kerülhetnek különféle fűszerek, de leggyakoribb a méz, fahéj és citrom szentháromsága, mint az alábbi receptben.
Loukoumades – görög mézes fánk
Hozzávalók:
Valamint:
Elkészítés: A meleg vizet az élesztővel és a mézzel egy keverőtálba öntjük, összekeverjük, és 10 percet pihentetjük, majd hozzáadjuk a sóval és kukoricakemnyítővel elkevert lisztet, és egy kézi habverővel összekeverjük, nokedlitésztához hasonló lágy masszát kapunk. Konyharuhával letakarjuk, és 45 percet langyos helyen kelesztjük.
A sziruphoz a vizet a cukorral és a fahéjjal felforraljuk, 5 percig gyöngyözve, takarékon főzzük, majd a tűzről levéve hozzáadjuk a citrom kifacsart levét és a mézet, elkeverjük, félretesszük.
Egy serpenyőben vagy wokban bő napraforgóolajat forrósítunk, és a tésztát olajba mártott két kanál segítségével aforró olajba szaggatjuk, vagy ha tökéletes kis gömböket szeretnénk, akkor egy adag tésztát egyik kézzel megmarkolunk, a hüvelykujj és a mutatóujj között kinyomjomjuk, és olajos kanállal levágjuk, és az olajba merítjük. Szűrőlapáttal megkeverve pár perc alatt aranyszínűre sütjük, majd alaposan lecsöpögtetjük, és konyhai papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja.
A forró fánkok alól kihúzzuk a papírt, és meglocsoljuk egyenletesen a sziruppal, és azon melegében tálaljuk, de langyosan, hidegen is finom.
Nem hagyományos, nagyon mutatós, ínyencek és sajtimádók kedvence lesz ez a fogás, ráadásul pofonegyszerűen elkészíthető, gyakorlatilag semmilyen konyhai rutint nem igényel, így kezdőknek is tökéletes villantós partifogás vagy vendégváró. Leveles tészta, camembert sajt, némi dió, mazsola – vagy akik nem szeretik, azok aszalt vörösáfonyára cserélhetik –, kevés méz kell csak hozzá. Süthetünk egy nagyobb szeletelhető pitét, de akár falatnyira vágott sajtdarabokkal is készíthetünk sok kis tésztatáskát, ha csipegetősebb vendégséget tervezünk.
Ha előételnek szánjuk, akkor almacikkeket, chutney-t, hagymalekvárt kínálhatunk mellé, de akár főételként is megállja a helyét egy kiadósabb salátával.
Camembert izgalmasan, leveles tésztában sütve
Hozzávalók:
Elkészítés: A diót durvára vágjuk, és egy száraz serpenyőben folyamatosan kevergetve vagy rázogatva 3-4 perc alatt illatosra pirítjuk, majd egy tálkába öntjük. Hozzáadjuk a mazsolát (vagy a vörösáfonyát) és a mézet, összekeverjük.
A leveles tésztát kiterítjük, a camembert sajtot lapjában kettévágjuk. A tészta közepére tesszük az egyik fél sajtot, ráhalmozzuk egyenletesen a mézes-diós mazsolát, majd befedjük a másik fél camembert sajttel. A széleket körben felhajtjuk, a felesleget levágjuk, és a felvert tojássárga segítségével összetapasztjuk, vagyis teljesen becsomagoljuk a gyümölcsös camembert-t. Óvatosan megfordítjuk, és egy sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük. A leeső tésztadarabokból csíkokat vágunk vagy formákat szúrunk ki, ezekkel díszítjük a tészta tetejét, tojással lekenjük.
180 fokos sütőbe toljuk, és kb. 30 perc alatt szép aranyszínűre sütjük.
Azon melegében vagy langyosan is tálalhatjuk, salátát, cikkekre vágott almát, körtét, különféle chutney-t is kínálhatunk mellé.
Nemcsak a mókusok szeretik a dióféléket és különféle olajos magvakat, hanem mi is. Egyrészt finomságuk okán, másrészt azért is, mert nagyon értékes fehérje-, rost- és vitaminforrás mindegyik, legyen szó dióról, mogyoróról, manduláról, kesudióról, tökmagról, földimogyoróról, pisztáciáról vagy az apróbb lenmagról és szezámmagról. Értékes, jótékony zsírokban gazdagok, amelyek szabályozzák a koleszterinszintet, így védik a szív- és érrendszert, rengeteg E-vitamint és káliumot is tartalmaznak. Jó, nem kifejezetten kalóriaszegény egyik sem, ez biztos, de mértékkel igenis nagyon jótékonyak a számunkra, például egy fűszeres, izgalmasnak snacknek elkészítve.
Önmagukban vagy simán megpirítva is finomak ezek a magok, de nagyon egyszerűen izgalmas, fűszeres, édes-sós ropogtatnivalókká varázsolhatjuk egy kis méz, só és fűszerek segítségével. A méz egyrészt tökéletesen elkeverhető a fűszerekkel, és így jól rátapadnak a magok felületére, másrészt sülés közben kicsit karamellizálódik, amitől még finomabb ez az édes-sós rágcsa. Tökéletes vendégvárónak és gasztroajándéknak is, de persze készíthetjük a magunk örömére is egészséges ropogtatnivalónak.
A fűszerek természetesen ízlés szerint variálhatók, az alábbiakban egy kicsit egzotikusabb ízvilágú következik, kicsit csípősen. A sütési időre és hőfokra érdemes nagyon figyelni, könnyen megégnek, túlpirulnak a magok, és azért ahhoz kicsit túl drágák, hogy pocsékba menjenek… Az is fontos, hogy többször átforgassuk a magokat pirítás közben, de ezt nagyon óvatosan, falapáttal vagy fakanállal tegyük.
Mézes-fűszeres pirított mandula
Hozzávalók:
Elkészítés: A mandulát sütőpapírral borított tepsire szórjuk, elegyengetjük, és 150 fokos sütőbe toljuk, légkeverés mellett 5 percig sütjük.
Közben a mézet egy tálkába tesszük, hozzáadjuk a fűszereket a só kivételével, összekeverjük, majd az elősütött mandulára locsoljuk, egy falapáttal összeforgatjuk, majd egyenletesen megszórjuk a sóval, a szezámmaggal és a lenmaggal, megint össszeforgatjuk, és visszatesszük a sütőbe. 15 percig pirítjuk, de közben 2-3 alkalommal átforgatjuk.
A sütőből kivéve a tepsiben hagyjuk kihűlni, akkor lesz igazán ropogós, ha teljesen kihűlt.
Hosszú évek óta fűszeres vízben főzöm, majd hűtöm ki a sonkát, és mindig nagyon finom, ízletes. Valahogy féltem új ízeket kipróbálni, mivel nem szerettem volna, ha éppen az ünnepi sonka nem nyeri el a család tetszését.
Aztán csak meggyőztem magam, és az előző nap megfőzött, majd kihűtött sonkát szegfűszeggel megtűzdeltem, majd mézes páccal lekenve ment a sütőbe, ahol szép pirosra sütöttem. A páctól és a sütéstől pedig nagyon finom lett, enyhén rákaramellizálódott a bőrre a mézes máz. Bátrabbak egy kis csípős paprikával is megbolondíthatják.
Mézes-mázas sült sonka
Hozzávalók:
A mézes mázhoz:
Elkészítés: A sonkát tegyük bele egy nagyobb edénybe, majd öntsük fel annyi vízzel, hogy bőségesen ellepje. Adjuk hozzá az egészben hagyott vöröshagymát, a vékonyra felszeletelt fokhagymát, a fűszereket, és ízlés szerint sót. Forraljuk fel, majd vegyük kisebbre a hőfokot, és pár óra alatt főzzük puhára a sonkát, közben – ha szükséges – pótoljuk a vizet.
Amikor a sonka puhára főtt, zárjuk el a gázt, majd hagyjuk a lében langyosra hűlni. Ezután vegyük ki, alaposan csepegtessük le, és hagyjuk teljesen kihűlni. Érdemes előző nap megfőzni a sonkát, majd másnap sütni.
A teljesen kihűlt, hideg sonka tetejét egy éles késsel ferdén kockázzuk be, és a kereszteződésekbe szurkáljunk szegfűszeget.
A mázhoz egy edénybe tegyük bele az összes hozzávalót, majd kevergetve főzzük pár percig, hogy egy szirupos pácot kapjunk.
Az előzőleg szegfűszeggel megtűzdelt sonkát helyezzük bele egy sütőpapírral kibélelt tepsibe, majd ecset segítségével kenjük rá a mézes máz felét. Ezután helyezzük be előmelegített sütőbe, majd közepes hőmérsékleten süssük 10 percig. Ezután vegyük ki a sütőből, kenjük rá a maradék pácot, majd helyezzük vissza, és süssük még 20 percig.
A szép pirosra sült sonkát ezután hagyjuk kihűlni, majd ízlés szerint szeleteljük fel.
A paleoétrendnek megvan az az előnye, hogy bűntelenül fogyasztható édesség is. Van ugyan néhány speciális hozzávaló, amit be kell szerezni, de akinek beválik ez a fajta táplálkozás, annak így is, úgy is meg kell reformálnia a kamrapolc kínálatát.
Olvasónk, Éva mézeskalácsot idéző illatos csokis-mézes kekszet készített, mégpedig kétféle módon: a kiszaggatott formákat kakaós mázzal vonta be, majd kandírozott narancshéjjal, aszalt áfonyával és kókuszreszelékkel díszítette, a másik változatnál a mézes sütiket – az islerhez vagy linzerhez hasonlóan – cukormentes áfonyalekvárral ragasztotta össze.
A süteményből érdemes nagyobb adagot készíteni, mert fémdobozban sokáig eláll, jó puha marad!
Paleo mézes keksz
Hozzávalók:
A díszítéshez:
Elkészítése: Minden alapanyagot előkészítünk, kimérünk, az édesburgonyát megsütjük, meghámozzuk és hűlni hagyjuk, majd aprítógépbe rakjuk, és egynemű tésztává dolgozzuk. Ha nincs aprítógépünk, a puha krumplit alaposan összetörjük, és a többi hozzávalóval együtt szép simává dolgozzuk.
A tésztát 3-4 mm vastagra nyújtjuk, és tetszőleges formákkal kiszaggatjuk. Sütőpapírral bélelt tepsire rendezzük, és 180 fokon, légkeveréssel 10-12 percig sütjük. Ha lekvárosat is készítünk, két egyformára szúrt formát cukormentes lekvárral összeragasztunk, és kb. 10 percig sütjük ugyanezen a hőfokon, légkeveréssel.
A csokimázhoz az édesítőt, a kakaóport és a vizet összemelegítjük, amikor egynemű, hozzárakunk 2 evőkanál kókuszzsírt, és szép simára keverjük. Ezzel a mázzal szilikonos ecsettel vagy kiskanállal lekenjük a figurák egy részének a tetejét, a többit kisebb nejlonzacskóba öntjük, egyik csücskét levágjuk, és tetszőleges alakzatokban kidíszítjük a megmaradt figurákat. Kandírozott narancshéjat, kókuszreszeléket és vörös áfonyát is használhatunk a díszítéshez.
A receptet és a fotót Bodnár Éva küldte. Köszönjük!
Ma már szinte minden kávézóban és étteremben helyet követel magának, sokan otthon is készítik a soklapos mézes-diós sütit, a mesés marlenkát. Bár az eredeti recept régi, a marlenka csodás felbukkanása csupán néhány éves. Csehországból indult útjára, mégis egy régi örmény receptről van szó. Történt ugyanis, hogy az itt letelepedő örmény nemzetiségű Gevorg Avetisjan a család egyik kedvenc sütijével lepte meg először csak ismerőseit és barátait, de a mézes krémesnek akkora sikere volt, hogy hamarosan a környékbeli kávézóknak is készítenie és szállítania kellett a sütiből, amit édesanyja és testvére neve nyomán marlenkának nevezett el.
Nem sokkal később, 2003-ban döntött úgy ez az igen ügyes Gevorg, hogy professzionálisabb alapokra emeli a vállalkozást: ekkor nyitotta meg első üzemét, mindössze 4 alkalmazottal, de a sikert jól mutatja, hogy 2005-ben már új, nagyobb üzemet kellett nyitnia, ahol már 85 ember foglalatoskodott a marlenkákkal, és a népszerűség csak akkor kezdődött… A termékek köre jócskán bővült, mindenféle mézes torták, tekercsek, golyók és falatkák születtek, a legtöbből pedig már 35 országba szállítanak is. A gyár látogatható is, az édesszájúaknak a legfinomabb kóstolásos kirándulás lehet…
A marlenka sikere egyébként a tiszta és jó alapanyagoknak köszönhető, Avetisjan úr szerint se tartósítót, se adalékot nem tartalmaz, és különlegessége, hogy sűrített tejből készül hozzá a karamell. Bár az eredeti recept titkos, azért nagyon hasonlót mi is készíthetünk otthon!
Marlenka
Hozzávalók:
A mézes lapokhoz:
A diós karamellkrémhez:
A díszítéshez:
Elkészítés: Mindenekelőtt elkészítjük a karamellkrémet. Ehhez a konzerv sűrített tejet egy kuktába vagy lábasba tesszük, felöntjük annyi vízzel, hogy félig ellepje, és lefedve-lezárva 1 órán át főzzünk. Amikor langyosra hűlt, kinyitjuk, és egy tálkába öntjük a karamellizálódott sűrített tejet. Ha tubusos sűrített tejet kapunk csak, akkor azt egy befőttesüvegbe öntjük, és ugyanígy járunk el.
A mézes tésztához a vajat, a mézet és a barna nádcukrot egy fémtálba tesszük, és gőz fölött, folyamatosan kevergetve, összeolvasztjuk, majd hozzáadjuk a tojásokat, és folyamatos kevergetés mellett addig tartjuk a gőz fölött, míg besűrűsödik. A tűzről levesszük, félretesszük, hűlni hagyjuk.
Ha a karamellkrém kihűlt, simára keverjük először a lágy vajjal, majd a darált dióval, és hűvös helyen pihentetjük, hogy kissé megdermedjen.
Ha langyosra hűlt a mézes-cukros-tojásos alap a mézes tésztához, akkor az ecetet és a szódabikarbónát egy kis pohárban elkeverjük, majd a mézes krémhez öntjük, alaposan elkeverjük, majd mindezt a liszthez öntjük, elkezdjük összedolgozni, kanalanként adagolva hozzá a tejfölt, amíg sima, lágy tésztát kapunk.
A tésztát 5 egyenlő részre osztjuk, sütőpapíron nagyon vékony körlapokká nyújtjuk, és 180 fokon 3-4 perc alatt megsütjük. Figyelni kell, mert pillanatok alatt elkészül!!! A mézes lapokat hagyjuk hűlni, kemények lesznek, de ez így van rendben, majd a krémtől visszapuhulnak.
Az egyik mézes lapot összetördeljük, félretesszük, majd késes robotgéppel finomra őröljük, hozzákeverjük a díszítéshez szánt darált diót, félretesszük.
A többi mézes lapot megtöltjük a diós karamellkrémmel, majd kívülről is egyenletesen bevonjuk, végül megszórjuk a félretett darált mézes lapból és dióból készült morzsával.
Legalább 1, de akár 2 napot is pihentetjük hűvös, de nem túl hideg helyen, hogy a krémtől felpuhuljanak a lapok. Fontos, hogy tálalás előtt hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni, mert így a legfinomabb. Ha szeretnénk, kis olvasztott csokival is díszíthetjük.
Jól bevált recept, bizonyított már, mindig ezt használom, nagyon egyszerű és finom, csak arra kell figyelni, hogy tényleg pihenjen eleget a tészta. A méz és a liszt fajtájától függően eltérhet a mézeskalácshoz felhasznált liszt mennyisége, úgyhogy figyelni kell, és mindig kellően lisztezni, hogy tökéletes legyen a végeredmény.
A tészta összeállítása és gyúrása is deszkán történik, először kanállal vagy keverőlapáttal kezdem el, majd amikor kissé összeállt, akkor veszem „kézbe” a dolgokat, vagyis a tésztát. Arra érdemes figyelni, hogy a tészta ne ragadjon, apránként lisztezzük, ha szükséges, inkább lágy tésztát kell kapnunk, mert a pihentetés alatt egy kicsit meg fog keményedni.
Mézeskalács
Hozzávalók:
A mázhoz:
Elkészítés: A mézet edényben felmelegítjük, és állandó kevergetés mellett feloldjuk benne a margarint. Hagyjuk kihűlni, majd hozzáöntjük a tejet.
A lisztet gyúródeszkára szitáljuk, a szódabikarbónát, a porcukrot és a fűszerkeveréket hozzáadjuk, és kanállal vagy keverőlapáttal összekeverjük, és kúpszerű formát alakítunk ki. A tejjel összekevert mézet fokozatosan a liszt közé keverjük, és lassan összedolgozzuk a száraz alapanyagokkal. Ha a tészta még ragad a gyúródeszkához vagy a kezünkhöz, gyúrjunk hozzá még egy kevés lisztet! A tészta inkább lágy legyen, mint kemény, mert a pihentetés alatt úgyis megkeményedik egy kissé.
Az összegyúrt tésztát csomagoljuk fóliába, és tegyük be a hűtőszekrénybe legalább egy éjszakára.
A pihentetett tésztát nyújtás előtt hagyjuk szoba-hőmérsékletűre felmelegedni! A tésztából szakítsunk le egy nagyobb ökölnyi darabot, és tegyük a gyúródeszkára. Gyúrjuk össze még egyszer jó alaposan. Ha ragad, szórjunk alá még lisztet, és gyúrjuk össze. Azután a tenyerünkkel görgetve formáljunk belőle a deszkán golyót. Szórjunk lisztet vékonyan a gyúródeszkára és a golyó tetejére, majd sodrófával nyújtsuk ki! Időnként emeljük meg a tésztát, és szórjunk alá lisztet, nehogy leragadjon. Egyenletes vastagságúra nyújtsuk, kb. 2-3 mm-esre. Mielőtt a formával való szaggatást elkezdjük, nézzük meg, nem ragadt-e le!
A tésztából lisztbe mártott kiszúróformákkal szaggathatunk ki különféle mintákat. Ha szeretnénk felakasztani, akkor most kell kiszúrni az akasztó helyét.
Sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgatjuk egymástól kicsit távolabb, és 180 fokos sütőben 8-10 perc alatt megsütjük, de figyeljünk, mert gyorsan sül-pirul! A sütőből kivéve hagyjuk teljesen kihűlni.
Ha szeretnénk fehér mázzal díszíteni, akkor 1 tojásfehérjét verjünk kemény habbá, majd apránként hozzákeverjük a porcukrot, míg sűrű, fényes habot kapunk. Nyomózsákba vagy tiszta nejlonzacskóba töltjük, a sarkára pici lukat vágunk, és kidíszítjük a mézeskalácsokat. Hagyjuk teljesen megszáradni.
Igazi klasszikus, békebeli és nagyon házias sütemény a mézes krémes, nem mondhatom, hogy gyors és egyszerű, az elkészítése kissé bonyodalmas, hiszen a tésztalapokat külön kell megsütni, de nekem elhihetitek, hogy megéri a fáradalmat.
Mézes krémes
Hozzávalók a tésztához:
Elkészítés: A hozzávalókat egy tálba kimérjük, alaposan összegyúrjuk, majd 4 egyenlő részre osztjuk, kinyújtjuk, és előmelegített sütőben 180 fokon körülbelül 10 percig sütjük, amíg gyönyörű barna nem lesz a tészta.
Hasznos információk a tészta megsütéséhez! Akkora sütőpapírt kell vágni, mint a tepsi alja, majd alaposan be kell lisztezni. A sütőpapíron nyújtjuk ki a tésztát, és így helyezzük rá a felfordított tepsire.
Ha elkészült mind a 4 lap, félretesszük.
Hozzávalók a főzött krémhez:
Valamint:
Elkészítése: A tojássárgákat, a cukrot, a vaníliás cukrot és a lisztet egy kevés tejjel simára keverjük, majd a többi tejet is hozzáöntjük, és gyenge tűzön, folyamatos kevergetés mellett sűrű krémmé főzzük. A vajat és a porcukrot kikeverjük, majd miután a főzött krém kihűlt, belekeverjük. Ezzel elkészült a sütemény tölteléke.
Elkezdődhet az összeállítás: a krémet megpróbáljuk három egyenlő részre osztani, majd elkezdjük beborítani vele a lapokat: tészta, krém, tészta, krém, tészta, krém, majd végül tészta.
Miután elkészültünk vele, letakarva félrerakjuk, hogy a krémtől megpuhuljon a tészta. Néhány nap múlva már isteni puha lesz, és senki sem bírja majd megállni, hogy ne vegyen belőle, amikor elmegy mellette. 🙂
A libacomb nem olcsó és nem is egy gyorsan elkészülő alapanyag, viszont mennyei finom, így ha belefogunk, érdemes apait-anyait beleadni, és rendesen megadni a módját a készítésének. Nem bonyolult, de időigényes, és amíg sül, jóféle köreteket is készíthetünk hozzá.
A libacombnak nagyon jót tesz a gazdag fűszerezés és a pácolás, nem csak az íze, de omlóssága miatt is. Én minden évben más-más fűszeres pácban készítem elő, majd sütöm szép pirosra. A pácba most került babérlevél, pirospaprika és ételízesítő, valamint illatosra pörkölt köménymag, semmihez sem hasonlítható izgalmas borókabogyó, amit kés lapjával érdemes kissé összenyomni, mielőtt használjuk, így jobban kiadja aromáit.
Köretnek fűszeres libazsírban sült krumpli készült tepsis változatban, a klasszikus saláta vagy párolt káposzta helyett pedig narancsos-mézes sütőtök, ami annyira finom, hogy önállóan is érdemes elkészíteni. A szép pirosra és ropogósra sült libacombhoz nagyon jól illett mind a krumpli, mind a sütőtök.
Sült libacomb zsírjában sült krumplival, narancsos-mézes sütőtökkel
Hozzávalók 2 személynek:
A libacombhoz:
Elkészítés: A libacombot alaposan nézzük át, távolítsuk el az esetleges tokokat, mossuk meg, majd törüljük szárazra. Ezután enyhén szórjuk meg sóval, majd tegyük félre.
A köménymagot tegyük bele egy száraz serpenyőbe, majd kevergetve, pár pillanat alatt pörköljük meg: amikor elkezd pattogni, el is készült, vigyázzunk, nehogy megégjen! Ezután öntsük át egy mozsárba, és őröljük szinte porrá.
A libazsírt olvasszuk fel, majd adjuk hozzá a sót, az őrölt borsot, az ételízesítőt, a pirospaprikát és az őrölt köménymagot, nyomjuk bele a fokhagymagerezdeket, és keverjük alaposan össze.
Az előzőleg enyhén besózott combokat ezután forgassuk alaposan bele a pácba, majd tegyük bele a babérlevelet és a kés lapval kissé szétnyomott borókabogyót, majd fedjük le, és pár órára tegyük be a hűtőbe, hogy az ízek jól átjárják a húst.
Vegyük ki a hűtőből a bepácolt combokat, helyezzük egymás mellé a tepsibe. Öntsük alá a bort és a visszamaradt pácot, majd fedjük le fóliával a tepsit.
Helyezzük előmelegített sütőbe, majd közepes hőmérsékleten pároljuk kb. 2 óra alatt puhára. Ezután vegyük le a fóliát, majd öntsünk le a zsírból, hogy csak annyi maradjon, amennyiben szép pirosra tudjuk sütni a combokat.
Amikor a combok szép pirosra sültek, vegyük ki a sütőből, és tálalásig tartsuk melegen.
Sült krumpli
Hozzávalók:
Elkészítés: A krumplit pucoljuk meg, majd vágjuk fel vékony karikára.
A zsírhoz adjuk hozzá a sót, a szerecsendiót, a kakukkfüvet és a majoránnát, majd keverjük alaposan össze.
A krumplit terítsük bele egy tepsibe, öntsük rá a fűszeres zsírt, majd forgassuk alaposan össze.
Helyezzük be meleg sütőbe, majd közepes hőmérsékleten süssük kb. 45 perc alatt szép pirosra. Ezután, óvatosan öntsük le a felesleges zsiradékot, és tálalásig tartsuk melegen.
Narancsos-mézes sütőtök
Hozzávalók:
Elkészítés: A felkockázott sütőtököt öntsük fel a narancslével, majd adjuk hozzá a fűszereket, és alacsony hőfokon főzzük puhára. Arra figyeljünk, nehogy túl puhára főzzük, mert különben a mézes karamellizálás közben szétesik.
Amikorra a sütőtök kellően megpuhul, szinte az összes narancslé elpárolog alóla. Ekkor csorgassuk rá a mézet, majd óvatosan keverjük össze, és óvatosan rázogatva, olykor megkeverve pár perc alatt karamellizáljuk össze a mézzel.
Tálaláskor tegyünk a tányérra a krumpliból, majd helyezzük mellé a szép pirosra sült libacombot, a narancsos-mézes sütőtököt, és úgy kínáljuk.
Ha sok otthon a gyerek, a teázós ősz és a havas tél nem múlhat el anélkül, hogy mézeskalácskákat sütnénk és díszítenénk zselével, mogyoróval, dióval, cukormázzal, akár olvasztott csokival. De ahhoz, hogy a lurkók nekifoghassanak az alkotásnak, a mamáknak először is meg kell csinálni a tésztát. De hogyan? Hát nagyon egyszerűen! Bögrével.
Vegyünk egy standard bögrét, ami 2,5 deci űrtartalmú. Majdnem minden hozzávalót ezzel fogunk kimérni. Utána már csak össze kell dolgozni, és pihentetés nélkül süthetjük is. A szaggatásba a gyerekeket is bevonhatjuk, szeretnek ők is mancsolni a nyers tésztával…
Rengeteg kis mézeskalács születik a bögrés módszerrel, persze attól függ, mekkora formákat használunk hozzá, amit aztán eltehetünk helyes kis kekszesdobozokba, hogy később vendégeket kínálgathassunk vele vagy ajándékba adhassuk, esetleg majd a karácsonyfára aggassunk.
Bögrés mézes
Hozzávalók:
Elkészítés: Egy nagy tálban elkeverjük a fűszereket, a lisztet, a szódabikarbónát és a cukrokat. A vajat megolvasztjuk és hozzáöntjük. Beleöntjük a mézet és hozzákeverjük a tojásokat. Most alaposan átdolgozzuk az egész masszát, majd kitesszük a gyúródeszkára vagy a lisztezett konyhapultra, és alaposan átgyúrjuk.
A tészta egy részét kinyújtjuk és kiszaggatjuk formákra, kidíszítjük, és már mehetnek is a 180 fokra előmelegített sütőbe. Tíz percig sütjük, majd mehet be a következő adag!
Tipp: A tészta nyersen hűtőben pár napig eláll, így süthetjük akár több részletben is.
Mézeskalács még!
Aki beleszeret ebbe az édes elfoglaltságba, varázsoljon konyhájából igazi mézeskalács csodaországot! A könyvben az egyszerű, alap mézeskalács-figuráktól egészen a bonyolultabb „mézeskalács-palotákig” megtalálható minden segítség, sütési útmutató és „szabásminta” egyaránt. Készíthetünk akár könnyű kekszeket vagy agyafúrtabb tortákat, a szerző tippjeivel elkerülhetjük az összes hibát és könnyedén elkészíthetjük a legszebb mintákat. Legyen szó klasszikus ünnepi kedvencekről, pohárral szaggatott mézeskalács-szendvicsekről, Jancsi és Juliska házikójáról, kuglófról, mézeskalács-muffinról vagy akár 3D-s karácsonyfáról, e könyv segítségével garantált a siker.
A náthás időszak közeledtével, amíg kicsi volt, én minden este adtam a gyerekemnek lefekvés előtt (és igen, fogmosás után) egy kanálka mézet. Elszopogatta, amíg elaludt, szépet is álmodott tőle, és elkerülte a legtöbb baci és vírus, ami az osztálytársait ágynak döntötte. Ugyanezt megismételtük reggel is, mondjuk egy szelet vajas kalácsra vagy bundás kenyérre kenve, esetleg teába keverve.
Ősidők óta tudjuk, hogy a méz igazi orvosság, mégse fogyasztunk belőle eleget. Igaz, nem mindegy, melyik mézet választjuk, nem árt ellenőrizni a címkéjét, hogy melyik termelő és milyen módon készítette. Vigyázat, hamisítják!
A méz minden olyan anyagot tartalmaz, amire a szervezetnek szüksége lehet. Cukrok, fehérjék, ásványi anyagok, nyomelemek és vitaminok találhatók benne. Elég, ha elképzeljük, hogy a nyári napsütésben felnevelkedett, színpompás virágok porából készítik szorgos méhek, már ez a gondolat is gyógyító hatású. A méz vitalizál, és megóvja a szívet.
Melyik méz mit tud?
– Az akácméz a legelterjedtebb fajta, és igen jótékony hatású a megfázás tüneteinek enyhítésére, de van azért másfajta méz is. A repceméz például kiváló fertőtlenítő, ha a gyulladt torkot vagy fogat akarjuk gyógyítani.
– Bármelyik mézről elmondható, hogy nagyszerű tápanyagforrás, könnyen emészthető és fájdalomcsillapító.
– A vegyes virágméz minden bajra gyógyír.
– Az eperméz megszünteti a vérszegénységet.
– Köhögésre, légcsőhurutra, tüdőproblémákra a fenyőméz a legajánlottabb.
– Kiváló idegcsillapító és stresszoldó a hársméz.
– Mindenféle méz erősíti az immunrendszert, de talán az akácméznek a legmagasabb a vitamintartalma. Ugyanakkor szintén kiváló immunerősítő a repce- és a virágméz is.
– Az érzékeny gyomrot megnyugtatja a repce- és a napraforgóméz.
– Csontsérülés, törés idején az akácméz a leginkább javasolt, mert nagyon magas a kalciumtartalma.
– Bőrsérüléseket is lehet kezelni mézzel, mert baktériumölő.
– Ha tisztítókúrát tartunk, fogyasszunk sok akácmézet és napraforgómézet.
– Kedvetlenség, depresszió esetén is hasznos a méz.
– Mindenféle epe- és a hasnyálmirigy-elégtelenség, májprobléma kezelését is remekül kiegészíti egy kiadós mézkúra.
Az ókori görögök fedezték fel
A méhek „megszelídítését” és a méz termelését a görögök kezdték el, majd megtanulta tőlük Róma és Európa. Az ókori Egyiptomban fejfájás-csillapítónak használták a mézet, de sebgyógyításra is alkalmazták, mert észrevették, hogy a hatására a seb nem fertőződött el. A római gladiátorok azért ették kilószámra a mézet, hogy növeljék fizikai erejüket. De spirituális csodaszernek is tartották őseink, úgy vélték, hogy aki sok mézet fogyaszt, azt elkerüli a gonosz, és előbb meglátja az igazságot.
