A hűvösebb napok megérkeztével az ember valahogy jobban kívánja a kényeztetést és a süteményt, a duruzsoló sütőből kikerülő illatos finomságot, ami rendben is van, de tényleg könnyen rá lehet kattanni a sütikézésre, ezért nem árt néhány olyan receptet is talonban tartani, ami szénhidrátszegény, egyszerű és gyorsan összedobható. Ez a puha és illatos muffin pont ilyen, ráadásul gluténmentes, laktózmentes étrendbe is beilleszthető.
Mandulaliszt és zabpehelyliszt keverékével készül, ha nincs otthon ilyenünk, akkor egyszerűen csak meg kell őrölnünk nagyon finomra egy késes aprítóban. A mandulából érdemes a héjatlan változatot használni, de egyébként mindkét liszt megtalálható ma már a legismertebb szuperek és hiperek polcain. A mandulának köszönhetően sokkal puhább és illatosabb, mintha csak zabpehellyel készítenénk, tovább friss is marad a csonthéjas olajosságának köszönhetően.
Az alaptésztába bármit beletehetünk, amit csak szeretnénk, itt most áfonya és mandulalapocska ízesíti, de darabolt dió, mazsola, aszalt gyümölcsök vagy más bogyósok is mehetnek bele, sőt akár étcsokival is megbolondítható, a variációs lehetőségeknek csak a fantáziánk szab határt, az meg ugye végtelen. 😉
Elkészítés: A száraz alapanyagokat – a mandulalisztet, a zabpehelylisztet, a sütőport, a sztíviát és egy csipet sót – összekeverjük. Egy másik tálba felütjük a tojást, hozzáadjuk a kókusztejet, a kókuszzsírt és a vaníliát, és kézi habverővel simára keverjük, majd hozzáöntjük a száraz keveréket, és egy spatulával összedolgozzuk. Ezen a ponton adhatjuk hozzá a belevalót, itt áfonyát, amit finoman beleforgatunk.
Papírkapszlikkal bélelt vagy szilikon muffinformákba elosztjuk a tésztát, a tetejüket meghintjük a mandulalapocskákkal, belenyomkodhatunk még néhány extra áfonyát, és 180 fokos sütőbe tolva 20-25 perc alatt megsütjük. A sütőből kivéve hagyjuk teljesen kihűlni fogyasztás előtt.
Az egyik kedvenc sütink ez a citromos-mákos muffin, rém egyszerű elkészíteni, mindig minden van hozzá otthon, percek alatt kikeverhető a tésztája, amit a benne lévő joghurt igazán könnyűvé és puhává tesz. A tészta alapként is tökéletes más muffinokhoz, de citrommal és mákkal gazdagítva mindig sikert arat.
Egész, darálatlan mák kell hozzá, ami sülés közben enyhén megpörkölődik, nagyon finom aromát kap, a mákszemek kellemesen roppannak a puha és illatos tésztában, a süti édességét pedig tökéletesen ellenpontozza a citromos máz savanykás íze. Igazán gyors és egyszerű süti, de olyan finom, hogy vendégvárónak is készthetjük, ha marad belőle, másnap is friss, és reggelire sem utolsó. 😉
Hozzávalók:
Elkészítés: A száraz és a nedves alapanyagokat külön-külön összekeverjük, vagyis a lisztet, a cukrot, a mákot, a sütőport és egy csipet sót egy keverőtálban összevegyítjük. A tojásokat egy másik edénybe felütjük, hozzáadjuk a joghurtot és az olajat, hozzáreszeljük a citrom héját, és alaposan elkeverjük, majd a száraz keverékhez öntjük, és egy spatulával homogén masszává keverjük.
Papírkapszikkal bélelt – vagy kikent, lisztezett – muffinformákba osztjuk a masszát, ehhez legegyszerűbb egy fagyiskanál, majd 180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett kb. 25 perc alatt megsütjük, majd a sütőből kivéve hagyjuk kihűlni.
Közben a mázhoz 4-5 evőkanál porcukrot egy tálkába teszünk, és fokozatosan hozzáfacsarunk annyi citromlevet, hogy sűrűbb, de folyékony mázat kapjunk, amivel ízlés szerint meglocsoljuk a muffinok tetejét.
A sós muffin kevésbé népszerű, mint az édes, pedig az egyszerű kevert tésztával készülő egyszemélyes kis muffinok nagyon praktikusak. Kirándulásra, piknikre, strandra, kerti partira vagy irodai ebédnek is tökéletes, melegen egy zöldségkrémleves vagy saláta mellé kenyér helyett sokkal finomabb, de langyosan és hidegen is príma – akár magában is.
Az is jó benne, hogy az alaprecept nagyon egyszerű és remekül gazdagítható, tehetünk bele 8-10 dkg sonkát finomra vágva, ugyanennyi konzerv tonhalat, esetleg kevés finomra vágott kolbászt vagy szalámit, ha húsos ízekre vágyunk, de kukoricával vagy apróra kockázott paprikával is nagyon finom, a tetejébe pedig akár tehetünk koktélparadicsomot is sütés előtt, akkor összhatásában tényleg olyan lesz, mint a pizza!
Hozzávalók 12 muffinhoz:
Elkészítés: A tojásokat egy keverőtálba felütjük, hozzáadjuk az olívaolajat, a tejet és a tejfölt, majd elektromos robotgéppel jó habosra verjük. Hozzáadjuk a lisztet és a sütőport, ezzel is simára keverjük, majd sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a reszelt sajtot, az oregánót és a felaprított olajbogyót, és a masszát 12 papírkapszlival kibélelt muffinformába elosztjuk. A tetejét megszórhatjuk szárított vagy frissen apróra vágott zöldfűszerrel, bazsalikommal, kaporral, petrezselyemmel.
180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett 25 perc alatt megsütjük, a sütőből kivéve hagyjuk 10-15 percet hűlni. Melegen leves vagy saláta mellé nagyon finom kenyér helyett, langyosan vagy hidegen is tökéletes, akár csak magában.
A citrom és az áfonya klasszikus páros, az üdén savanykás és az édes remekül kiegészíti egymást, ebben a tésztában pedig kiegészíti a citrus friss illatú héja is. A kevert tészta süthető egy kb. 30×23 centis tepsiben is, vagy akár kapcsos tortaformában, de igazán csábító és mutatós, ha egyszemélyes kis muffintortákat készítünk belőle.
Önmagában is nagyon finom, a vaj nagyon kellemesen puhává és omlóssá teszi a tésztát, de ha kicsit kényeztetőbb desszertre vágyunk, akkor némi vaníliás mascarponehabbal koronázva kínáljuk – egy morzsányi sem marad majd belőle.
Hozzávalók:
Valamint:
Elkészítés: A lisztet, a sütőport és a cukrot egy keverőtálba tesszük, átkeverjük, hozzáadjuk a lágy vajat és a tojásokat, hozzáreszeljük a citrom héját, majd belefacsarjuk a levét, és elektromos habverővel 2-3 perc alatt simára keverjük. Hozzáadjuk az áfonyát, óvatosan összeforgatjuk, majd papírkapszlikkal bélelt muffinformákba elosztjuk, és 160 fokos sütőbe téve 20-25 perc alatt tűpróbáig sütjük légkeverés mellett, majd a sütőből kivéve hagyjuk kihűlni.
A mascarponekrémhez a jól behűtött tejszínt és a mascarponét egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a vaníliás cukrot, és elektromos habverővel krémes habbá verjük. Tálalás előtt habzsákból a muffinok tetejére nyomjuk, ízlés szerint áfonyával vagy reszelt citromhéjjal díszítjük.
Majdnem olyan állagú, mint a brownie, kívül finoman roppan, belül szinte krémes, meglehetősen csokis, készülhet akár mindenmentesen, de akinek ez nem fontos, tojással és cukorral is nagyon finom, ami ráadásul napokig puha marad, mármint ha marad, vagyis el nem fogy szélsebesen.
Ez a zabos muffin nagyon egyszerűen összeállítható, fűszerekkel és belevalókkal jól variálható, piknikre, uzsonnára, de egy kávé mellé reggelinek is ideális, egy jól záródó dobozban a hűtőben egész héten bármikor jó szolgálatot tehet. Kanalas változatunkhoz még mérleg sem kell!
Hozzávalók:
Elkészítés: A száraz hozzávalókat alaposan elkeverjük, majd hozzáadjuk először a tej (vagy magtej) felét, majd a tojást vagy a lenmagpehely-víz keverékét, alaposan elkeverjük, majd hozzáöntjük a maradék tejet (magtejet).
A masszát egyenletesen elosztjuk egy 12 adagos muffinformába, és 180 fokos sütőbe toljuk, ahol 30-35 percig sütjük. Tűpróbával, fogpiszkálóval ellenőrizhető, hogy kellően átsült-e, direkt jó, ha a belseje kicsit ragacsos…
A répatortát általában natúr változatban készítjük, legfeljebb egy kis dióval, fahéjjal gazdagítjuk, de nagyon érdemes kipróbálni a csokis változatot is, mert eszméletlen finom. Most egy kis morzsás-mázas dekorral készült, így ünnepi sütiként is megállja a helyét, de anélkül is tuti sikert arat.
A répát mindenképpen kisebb lyukú, finom sajtreszelőn érdemes lereszelni, mert akkor sütés közben teljesen eltűnik a tésztában, de puhábbá, szaftosabbá teszi a textúrát, és a répa mellett elég kevesebb zsiradék is a keverékbe, hogy a muffin omlós és sokáig puha legyen.
Hozzávalók:
Valamint:
Elkészítés: A sárgarépát meghámozzuk, finomra lereszeljük. A csokoládét összetördeljük, és vízgőz fölött felolvasztjuk, majd félretesszük.
A száraz alapanyagokat – a lisztet, a kakaóport, a sütőport, a szódabikarbónát – összekeverjük. A tojásokat egy keverőtálba felütjük, hozzáadjuk a cukrot és a vaníliás cukrot, kézi habverővel jó habosra verjük, majd az olajat is hozzáadjuk, ezzel is alaposan összekeverjük. Ezután hozzáadjuk a száraz keverék és a csoki felét, elkeverjük, majd mehet bele a maradék lisztes keverék és a csoki, ezekkel is simára keverjük, végül beleforgatjuk a reszelt répát.
Papírkapszlikkal bélelt muffinformába elosztjuk a tésztát, és 180 fokos sütőbe tolva, légkeverés mellett kb. 30 perc alatt tűpróbáig sütjük, ha még nem tökéletes, akkor 5 percre visszatoljuk. A sütőből kivéve a muffinokat hagyjuk kihűlni.
Közben a citrom levét kifacsarjuk, és összekeverjük annyi porcukorral, hogy kenhető, ne túl folyós mázat kapjunk. Egy muffint összemorzsolunk, a többinek megkenjük a tetejét a mázzal, majd megmártjuk a muffinmorzsában. A maradék cukormázat kettéosztjuk, kikeverjük az ételfestékkel, és ziszta zacskóba töltve, a sarkára pici lukat vágva, kis répákat rajzolunk a muffinok tetejére – de másképp is díszíthetjük, sőt anélkül is nagyon finom.
A muffint azért szeretjük, mert egyszemélyes kis adagokban sül meg, mérete miatt viszonylag gyorsan, ideálisan csomagolható uzsonnára, tízóraira, remekül variálható – és egészségesebben is elkészíthető, mégis nagyon csokis ízélményt tud nyújtani, ha egy kis kakaóval felturbózzuk.
Ebben a receptben a zabpehely és az alma játssza a főszerepet, a zabpehely egy része finomra aprítva, szinte lisztté őrölve kerül bele, de marad benne rágcsálósabb rész is bőven. A tojás, a zsiradék és az édesítő nagy részét reszelt alma váltja ki: ettől illatos, puha, nagyon kellemes lesz a tészta, amit kakaó és némi aprított csonthéjas – dió, mandula, mogyoró – egészít ki.
Aki szereti, nyugodtan keverhet bele egy kis mazsolát, aprított datolyát, fügét, bármilyen aszalt gyümölcsöt – elrontani nem fogja, de az alaprecept is hibátlan!
Hozzávalók:
Elkészítés: A zabpelyhet, a zabpehelylisztet, a kakaóport, a sütőport és a sót egy keverőtálba kimérjük, összekeverjük. Hozzáreszeljük az almát. A tojást a joghurttal, a mézzel és az olajjal egy másik tálkában alaposan összekeverjük, majd az aprított dióval (mandulával, mogyoróval) a száraz alapanyagokhoz öntjük, kanállal jól összekeverjük.
12 papírkapszlival bélelt muffinformába elosztjuk a masszát, és 10 percet pihentetjük, amíg a sütőt 200 fokra előmelegítjük, majd a sütőbe tolva 20-25 perc alatt megsütjük.
Langyosan vagy hidegen kínáljuk – reggelire, tízóraira és uzsonnára is ideális egy pohát tejjel, teával.
Egy puha és omlós csokis muffin sokszor elég a boldogsághoz, de ünnepi alkalomra, buliba vagy gyerekzsúrra érdemes egy kicsit továbbgondolni, például muffinból cupcake-ké alakítani egy kis habbal, és sokak kedvencével, a csokis Oreo keksszel megbolondítani. Zseniálisan egyszerű, de nagyon jópofa és finom, ha a muffinkapszlik aljába egy félbeválasztott kekszet teszünk, mégpedig a krémes felét, így lesz egy kis roppanós réteg és töltelék is a süteményben, a maradék kekszfeleket pedig finomra őrölve tejszínhabba keverjük, és ezzel koronázzuk a csokis süteményeinket.
Ahhoz, hogy a tejszínhab kellően tartson, érdemes kevés mascarponét adni a tejszínhez, így jó keményre fel lehet verni. Szándékosan nem került most bele cukor, mert a muffin is elég édes, és az őrölt kekszmorzsa is kissé megédesíti…
Hozzávalók:
Elkészítés: A lágy vajat keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a cukrot, és elektromos robotgéppel jó habosra verjük. Ezután egyenként hozzáadjuk a tojásokat, mindig megvárva, hogy elkeveredjen, majd a kakaóport és a sütőporral elkevert lisztet is hozzáadjuk, és megvárjuk, míg homogén tésztává összeáll.
A muffintepsit papírkapszlikkal kibéleljük. 12 Oreo kekszet szétválasztunk, a krémes felüket a muffinformák aljába tesszük úgy, hogy a krém felfelé nézzen, és egyenletesen elosztjuk rajtuk a tésztamasszát. 180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett kb. 20 perc alatt megsütjük, majd kivesszük, és hagyjuk kihűlni.
Közben a megmaradt fél kekszeket késes robotgépbe tesszük, és egészen finomra daráljuk.
A habhoz a jól behűtött tejszínt keverőtálba öntjük, hozzáadjuk a mascarponét, és jó kemény habbá verjük, majd a kekszmorzsát is hozzákeverjük.
A kekszes tejszínt habzsákba szedjük, és a muffinok tetejére nyomjuk. A maradék kekszeket ízlés szerint félbe vagy negyedbe vágjuk, és ezzel díszítjük a süteményeket.
Nagyon szeretem a gránátalmát, színe és íze is mindig felvidít. Magában is szívesen elszemezgetem, de remekül feldob egy „csajos” salátát, igazán mutatóssá tud tenni például egy Pavlovát. Eddig még csak nyersen használtam, de most egy merész gondolattal változtattam ezen.
Mivel a zöldségesnél szép nagy, és ízre is különösen finom gránátalmát vásároltam, és a fagyasztóban mindig van leveles tészta, így nekiláttam a csigasütésnek. A leveles tésztát gránátalmával, mogyoróval és lekvárral pakoltam meg, és bő fél óra alatt el is készültek a mini csigák.
Mondhatom, nagyon egyszerű, mégis különlegesebb desszert lett: a tésztája ropogós, a töltelék jó szaftos, így aztán rövid idő alatt el is fogyott az utolsó morzsáig.
Hozzávalók kb. 20 darabhoz:
Elkészítés: Az előnyújtott leveles tésztát tekerjük ki, majd vágjuk fel kb. 4 cm-es csíkokra, ha nem előnyújtott a leveles tészta, akkor nyújtsuk ki vékonyra, majd úgy vágjuk fel csíkokra.
A mogyorót daráljuk durvára, a barna cukrot keverjük össze az őrölt fahéjjal.
A tésztacsíkokat először kenjük meg vékonyan lekvárral, majd szórjuk meg a fahéjas cukorral. Ezután szórjuk rá a durvára őrölt mogyorót, majd a gránátalmamagot, és tenyérrel óvatosan nyomkodjuk le egy kicsit. Ezután csavarjuk fel a tésztát, majd a csigákat helyezzük bele az előzőleg papírkapszlival vagy szilikonos formával kibélelt muffinsütőbe. A tojást villával verjük fel, majd kenjük le a formában lévő tészta tetejét.
Helyezzük be előmelegített sütőbe, majd közepesnél kicsit magasabb hőfokon süssük 20-25 perc alatt szép pirosra, ropogósra. Én légkeverésnél 160 fokon 20 percig sütöttem.
A sütőből kivéve hagyjuk pár percig a formában, majd helyezzük rácsra, és hűtsük ki teljesen.
Tálalás előtt ízlés szerint szórjuk meg porcukorral, és úgy kínáljuk.
A mogyoróvaj megosztó alapanyag, vannak, akik rajonganak érte magában is, mások inkább kerülik az enyhén sós és kicsit édes kencét. Ebben a receptben viszont tökéletes, mert egy pici sóssággal ellenpontozza a csokit, ráadásul kiváltja a zsiradékot és a tojást is, a tejterméket pedig narancs helyettesíti, aminek mind a leve, mind a héja nagyon jól harmonizál a csokoládéval, ráadásul így vegánok és laktózérzékenyek is fogyaszthatják ezt az ínycsiklandozó finomságot.
Hozzávalók:
A tetejére:
Elkészítés: A csokoládét felkockázzuk, tálba tesszük, és vízgőz fölött megolvasztjuk, hozzáadjuk a mogyoróvajat is, hagyjuk ezt is megolvadni, elkeverjük, majd a tűzről levéve hozzákeverjük a narancslét, a rumot és a narancs reszelt héját, félretesszük.
Egy másik tálba kimérjük a száraz alapanyagokat: a lisztet, a porcukrot, a kakaóport, a sütőport, a fahéjat és a sót, elkeverjük, majd a két keveréket összeöntjük, ízlés szerint tehetünk bele aprított mogyorót és csokoládét is, és egy spatulával összeforgatjuk.
A masszát kikent és kakaóporral meghintett – vagy papírkapszlival bélelt – muffinformákba elosztjuk, a tetejét ízlés szerint megszórjuk a cseppekkel vagy darabolt csokival , földimogyoróval, és 180 fokos sütőbe tolva légkeverés mellett 22-25 perc alatt megsütjük. A sütőből kivéve hagyjuk legalább langyosra hűlni, majd langyosan vagy hidegen tálaljuk.
A muffin sokak szerint komolytalan süti, szerintünk pedig nagyon praktikus, mert gyorsabban megsül, nem kell szeletelni, kézzel is ehető és biztonsággal szállítható, partira, piknikre nincs is ideálisabb, és hát lássuk be, szinte bármilyen tésztaféle megsüthető muffinformában. Most egészséges, diétás változatban készült, liszt nélkül, őrölt zabpehellyel, sovány túróval és tojással, nagyon finom szaftos, a benne lévő sütőportól viszont nem nehéz – és mind sós, mind édes ízvilágúra hangolható.
A trükk annyi, hogy az egész tészta mixerben készül, ami elképesztően leegyszerűsíti a dolgunkat, hiszen csak bele kell dobálni az alapanyagokat ebbe a már-már nélkülözhetetlenné váló konyhai kütyübe, ami krémes, homogén, könnyű, levegős tésztává mixeli ezeket. Most egy kis méz és vanília egészítette ki az alaptésztát, majd a végén egy kis aszalt vörösáfonya – de ízlés szerint más gyümölccsel és fűszerekkel is lehet kísérletezni…
Hozzávalók:
Elkészítés: A zabpelyhet késes robotgépbe teszünk, és finomra daráljuk, majd hozzáadjuk a tojásokat, a sütőport, a zsiradékot, az édesítőt, a vanília-kivonatot és a túrót, és ezekkel simára, krémesre összemixeljük. Hozzákeverjük az áfonyát, és 10 percet pihentetjük, hogy a zabpehely kicsit megszívja magát.
A muffinformát papírkapszlikkal kibéleljük, és 3/4-ig töltjük a masszával, és 180 fokos sütőbe téve, légkeverés mellett 20-25 perc alatt megsütjük.
Talán az egyik legegyszerűbb sütemények egyike, mégis biztos sikert aratunk vele, akár szeretteinknek készítjük, akár kollégáknak, Valentin-napra vagy vendégvárónak. Vagy magunknak, tavaszváró hangulatban, virágos jókedvünkben – vagy épp jókedvre derítő kis csemegének. Sőt sós változatban is működik, például cukkinivel, mint ebben a receptben >>
Most egyszerűen csak vaj, pici cukor és fahéj került az almák mellé a rózsás minipitékbe, de a tészta megkenhető egy kis barack- vagy naracslekvárral, és a rózsák színével is játszhatunk, attól függően, hogy piros, sárga vagy zöld színű almával készítjük a bájos almás sütikéket…
Hozzávalók:
Elkészítés: Az almákat félbevágjuk, és egy hegyes késsel kicsumázzuk, majd hámozás nélkül vékonyan – kb. 3 mm – felszeleteljük. Fél liter vizet felforralunk, hozzáadunk 3 evőkanál barna cukrot és 1/2 citrom facsart levét, majd az almaszeleteket beledobjuk, és 2-3 percig főzzük, majd leszűrjük.
A leveles tésztát kiterítjük, és hosszanti irányban 8 egyenlő csíkra vágjuk, mindegyiket megkenjük olvasztott vajjal, megszórjuk barna cukorral és fahéjjal. A csíkokat magunk elé fektetjük, és az almacikkekkel kirakjuk úgy, hogy a héjas részük legyen felfelé, az aljuk pedig a tészta közepéig érjen, és egymással kissé átfedésben legyenek, majd a szabad tésztarészt visszahajtjuk az almaszeletekre, majd jobbról balra szorosan feltekerjük, és óvatosan vajjal kikent muffinformákba ültetjük.
180 fokos sütőbe toljuk, és kb. 25 perc alatt megsütjük. A sütőből kivéve hagyjuk langyosra hűlni, majd porcukorral meghintve tálaljuk.