Írd be, mit keresel:

Egy jó szaftosra sütött, ízletes hamburger a maga mosolygós bucijában tényleg nagyon finom tud lenni, de való igaz, hogy van benne jócskán kalória, különösen akkor, ha még sült krumplit is kapunk hozzá. Mivel egyre többen táplálkoznak tudatosan, figyelnek oda az alakjukra és az egészségükre, ráadásul olyanok is vannak szép számmal, akik valamilyen érzékenység vagy választott étrend okán nem fogyaszthatnak egyes alapanyagokat, arra gondoltunk, összegyűjtünk néhány egészségesebb burger-alternatívát, ami otthon, házilag is könnyedén elkészíthető, kevesebb kalóriával, viszont mégis tökéletes „burgerélményt” adva.

Az alábbiakban 5 alakbarát és egészséges változatot mutatunk, amelyek között van húsos, halas, vegán is, de ne feledjük, hogy a legtöbb kalóriát a buci és sült krumpli elhagyásával spórolhatjuk ki a fogásból, és őszintén szólva salátával vagy sült zöldségekkel is nagyon ízletes bármelyik burger.

Csirkeburger >>

A legsoványabb csirkemellel készül, szaftos és nagyon finom, gyors és egyszerű. Igaz, a masszába egy kis zsemle is kerül, hogy a hús szaftjait felszívja, és a pogácsa összeálljon, de így is alakbarát, és sült zöldséggel tálalva nagyon finom.

Tonhalas burger >>

Sütőben sül, kiadós és nem intenzíven halas ízű, friss és tavaszias, könnyű változat, ami salátával, párolt zöldséggel is tökéletes.

Quinoás burger >>

Tökéletes vega burger, amibe a quinoa mellé sárgarépa és cukkini is kerül, sütőben sül, gluténmentes étrendbe is beilleszthető, nagyon kellemes és egészséges alternatíva.

Gombaburger >>

Csiperke és zabpehely az alapja, sok fehérjét tartalmaz, kiadós és nagyon finom, vegetáriánus változat.

Babburger >>

Vegán, babkonzervből pikk-pakk összeállítható, kellemes meglepetés és filléres alternatíva, akár buciban, akár salátával vagy sült-párolt zöldséggel fogyasztjuk.

A fagylalt nagy előnye, hogy jeges és a fagyasztóban lapul, innen pedig bármikor előkapható, ha egy gyors desszertet szeretnénk improvizálni. Szinte minden édes és kényeztető finomsághoz jól passzol, és a hűs és krémes állagával mindent felvidít és különlegesebbé tesz. Sokan elcsábulnak a boltok hűtőpultjainál egy doboznyi fagyira, de házilag kiadósabb, és valószínűleg sokkal természetesebb, mintha készen vennénk.

A házi fagyialaphoz csak jól behűtött zsírosabb tejszínre és édes sűrített tejre van szükség, a kettő együtt felverve egy elektromos habverővel egészen könnyű és krémes, habos masszát alkot, amit ízlés és hangulat szerint ízesíthetünk. Az alap és legklasszikusabb vaníliafagyihoz 1 rúd vanília kikapart belsejét vagy 1 teáskanál vanília-kivonatot adunk, de rengeteg lehetőséget rejt ez a selymes fagyialap:

  • pár kanál kakaópor és maréknyi darabolt csoki hozzáadásával csokifagyink lesz
  • keverhetünk bele őrölt fahéjat, gyömbért, reszelt narancshéjat, mézeskalács fűszerkeveréket, pici vízben feloldott instant kávét
  • kekszmorzsával is felvidíthatjuk
  • pürésített és darabolt gyümölcsöt hozzáadva is mennyei
  • darabolt csonthéjasok – dió, pisztácia, mandula egy kis mézzel serpenyőben, kis lángon összeforgatva – fantasztikusan izgalmassá teszik

A vaníliás alapváltozat igazán jól használható, egy csésze kávét ünnepivé és különlegessé varázsolhat, de egy brownie vagy crumble koronájaként is tökéletes, de akár pár szem gyümölccsel, csoki- vagy tojáslikőrrel meglocsolva önmagában is egy csoda!

A legegyszerűbb házi vaníliafagyi

Hozzávalók:

  • 3 dl jól behűtött tejszín
  • 40 dkg édes sűrített tej jól behűtve
  • 1 teáskanál vanília-kivonat

Elkészítés: A tejszínt és a sűrített tejet jól behűtjük, mert így könnyebben és habosabbra felverődik, majd keverőtálba öntjük, és elektromos robotgéppel 4-5 perc alatt felverjük, hozzáadjuk a vanília-kivonatot, és még tovább verjük 1-2 percig, amíg jó habos lesz.

Ízlés szerint belekeverjük az ízesítőket – vagy nem – és lezárható műanyag dobozba öntjük, lefedjük, és legalább 6 órára fagyasztóba tesszük. Innentől ízlés szerint használhatjuk bármihez, 3 hónapig elvan a fagyasztóban!

Tipp: Gyerekeknek és minden édesszájúnak isteni finom két omlós keksz közé betöltve, fagyiszendvicsnek!

A tárcsa egy fantasztikusan jó dolog, amit a magyar gazdák, földművesek leleményének köszönhetünk. Valójában egy mezőgazdasági eszköz része a boronáláshoz használt tárcsa, jóféle, ellenálló acélozott kerek és homorú fémtál, amivel a szántás után boronálták el a földet. Ha jól belegondolunk, akkor tulajdonképpen egy hatalmas wok, amiben a szabad tűz fölött remekül lehet sütni mindenfélét: a közepében akár zsírban vagy olajban, a széle felé pedig inkább roston, pirítva sülhetnek a finomságok. Szóval az élelmes gazdák a tárcsa közepén lévő lukat behegesztették, olykor lábakat is hegesztettek rá, és indulhatott a sütés.

Ma már nem kell házi megoldásokat keresnünk, készen is kapható a „magyar szabadtűzi wok”, a tárcsa. A jó forró fémlapon viszonylag gyorsan átsül az étel, és a grillezéssel szemben előnye, hogy egyrészt nem kell megvárni a parazsat, másrészt nem potyog semmi a tűzbe, harmadrészt szaftos marad a benne gyorsan átsülő hús. Érdemes beszerezni még a nyár előtt, mert rengeteg ételt süthetünk benne a hústól a krumpliig, kolbászt, lángost, lepényt, tócsnit, de akár még brassóit is, vagy annak egy kicsit egészségesebb, színes változatát, sok húsos paprikával.

Színes tárcsás hús

Hozzávalók:

  • 1 kg sertésszűz
  • 10 dkg szalonna
  • 2 fej hagyma
  • 3 szép kaliforniai paprika (piros, sárga, zöld vegyesen)
  • 10-15 koktélparadicsom
  • 1 teáskanál kakukkfű
  • 4 gerezd fokhagyma
  • só, bors

Elkészítés: A húst felszeleteljük, majd vékony csíkokra vágjuk. A hagymát és a kaliforniai paprikát 2 cm-es kockákra, a fokhagymát és a szalonnát apróra vágjuk, a paradicsomokat megfelezzük.

A tárcsát a tűz fölé helyezzük, hagyjuk jól felforrósodni, majd a szalonna bőrével jól átkenjük (nem kézzel, hanem egy hosszú húsvillára téve, majd papírral kitöröljük – vagyis kiégetjük). Először az apróra vágott szalonnát rátesszük, aztán jöhet a hús és a hagyma, kevergetve kérget sütünk a húsra, sózzuk, borsozzuk, meghintjük a kakukkfűvel, majd a paprikákat is hozzáadjuk. Ezekkel is forgatva sütjük náhány percig, még roppanósak, de már kicsit sültek legyenek, majd a fokhagymát és a paradicsomot is hozzáadjuk. Itt már tényleg csak pár perc sütés kell, hogy a paradicsom kicsit bőrösödjön, a fokhagyma pedig átjárja az ételt.

A tűzről levéve tálalhatjuk azonnal – kenyérrel, lepénykenyérrel, salátával remek, de készíthetünk hozzá ízlés szerint más köretet is.

A grillnyárs nagyon jó találmány, mert egyszerű, változatosan variálható, alakbarát változatban is készíthető, és rövid pácolással is nagyon finom, fűszeres és egészséges fogás kerekíthető belőle, a falatnyi darabokra vágott alapanyagok pedig pár perc alatt átsülnek. A nyársnak elsődlegesen az a funkciója, hogy a grillen könnyen lehessen forgatni a sülő saslikot, ami persze a serpenyés változatnál is jól jön, de nem mellékes az sem, hogy így mutatós és könnyen kezelhető ételt kapunk.

A nyársakhoz bármilyen húst és zöldséget választhatunk, csak arra ügyeljünk, hogy ezek nagyjából egyszerre süljenek át. Most csirkemell és húsos paprika került először a pácba, majd a saslikba, de ízlés szerint gomba, cukkini, hagyma is kerülhet rá, ezekkel is igazán alakbarát és könnyű grillnyársat kapunk, ami egy pohár fehérborral ideális „édeskettes” vacsora lehet.

Serpenyős grillnyárs

Hozzávalók 2 személynek:

  • 2 csirkemellfilé
  • 1 nagy vagy 2 kisebb kalifornia vagy más húsos paprika
  • 2 evőkanál olívaolaj
  • 2 evőkanál fehérborecet
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 teáskanál morzsolt oregánó
  • 1 kis ág rozmaring
  • 1 húsleveskocka
  • 1/2 dl fehérbor
  • fa grillpálcák

Elkészítés: A fa grillpálcákat egy kisebb sütőtálba tesszük, meglocsoljuk a fehérborral, így megszívják magukat, nem égnek meg, és ízesítik is majd a nyársakat. Félretesszük 1 órára.

A húst falatnyi darabokra felkockázzuk, a húsos paprikát kicsumázzuk, és hasonló méretűre vágjuk.

A páchoz az olívaolajat, a fehérborecetet, az oregánót és a száráról lecsípkedett rozmaringot egy késes robotgépbe tesszük, hozzámorzsoljuk a leveskockát, és krémesre pépesítjük, amíg a fokhagyma teljesen eltűnik benne, majd a hússal és a paprikával egy keverőtálba tesszük, és hűtőben legalább 1 órát érleljük.

Sütés előtt a húsfalatokat és a paprikákat felváltva a beáztatott pálcákra húzzuk, és jól felforrósított száraz serpenyőben 6-8 perc alatt megsütjük őket, időnként megforgatva.

Ízlés szerint kenyérrel vagy pitával, fűszeres majonézzel vagy más szósszal, esetleg salátával vagy sült krumplival is fogyaszthatjuk.

Bár az egyik legegyszerűbb kelt tészta a lángosé, mégis sokféle változata létezik, van, aki sima kenyértésztával készíti, létezik a krumplival dúsított változat, de talán legjobb a kefires, mert a fermentált tejterméktől nagyon könnyű, foszlós a tészta, készítés közben jó ruganyos állagú, és egyszerű vele dolgozni.

A lángos tipikusan az az étel, ami csak frissen, forrón igazán finom, ennek a tésztának viszont nagy előnye, hogy hűtőben, letakarva 3-4 napig eltartható, így pár perc alatt bármikor ropogós-foszlós gyors vacsora vagy épp kiadós reggeli készíthető vele, csak formázni és sütni kell.

Kefires lángos

Hozzávalók:

  • 50 dkg liszt
  • 3 dkg élesztő
  • 1 kis pohár (150 g) kefir
  • kb. 2 dl langyos víz
  • 1 teáskanál cukor
  • 1 teáskanál só
  • olaj a sütéshez
  • fokhagyma, tejföl, reszelt sajt a tálaláshoz

Elkészítés: Az élesztőt 1 dl langyos vízbe belemorzsoljuk, hozzáadjuk a cukrot, elkeverjük, 10 percre félretesszük, hogy az élesztő beinduljon. Közben a lisztet és a sót keverőtálba tesszük, elvegyítjük, hozzáadjuk a szobahőmérsékletű, nem hűtőhideg! kefirt, valamint a felfutott élesztős vizet, és elektromos robotgép dagasztókarjával elkezdjük összedolgozni. Menet közben apránként annyi vizet adunk hozzá, hogy ruganyos, lágy tésztát kapjunk, 7-8 percig dagasztjuk.

Enyhén lisztezett felületre tesszük, kicsit átdolgozzuk, rúddá sodorjuk, és 8 nagyjából egyforma részre osztjuk egyesével gombóccá formázzuk, tálcára tesszük, konyharuhával letakarjuk, és 30 percet kelni hagyjuk. Egy részét be is tehetjük a hűtőbe, 3-4 napig bármikor felhasználhatjuk…

Közben ízlés szerinti mennyiségű fokhagymát lereszelünk, és vízzel felöntve elkeverjük.

Egy nagyobb, mélyebb serpenyőben 2-3 ujjnyi olajat forrósítunk, a tésztalabdákat olajos kézzel kihúzkodjuk nagyjából kör alakúra, és a forró olajba tesszük, mindkét oldalán szép aranybarnára sütjük, jól lecsepegtetve kiemeljük, tányérra tesszük – a maradék tésztával is így járunk el.

A fokhagymás vízzel megkenve, tejföllel, reszelt sajttal – ki hogy szereti – fogyasztjuk.

A vaníliás tojáslikőr igazi ünnepi koccintanivaló, szinte már átmenet az ital és a desszert között, és felnőtteknek egy kis csavarral mennyei finom jeges édesség készíthető belőle. A tojáslikőrfagyi több szempontból is zseniális: egyrészt ez az egyik legegyszerűbb finomság, másrészt előre elkészíthető, mégpedig sütés-főzés nélkül, csupán egy elektromos habverő kell hozzá, és nagyjából 10 perc alatt elkészül, a hűtést-fagyasztást nem számolva persze. Viszont innentől kezdve van egy nagy adag különleges fagyink a mélyhűtőben, ami jól jöhet nemcsak ünnepi desszertként, de akkor is, ha váratlan vendégek toppannak be.

Nagy előnye még ennek a fagyinak, hogy nem kell hozzá fagylaltgép, anélkül is krémes és könnyű, mert jó habosan kerül a fagyasztóba, és „titkos” összetevőinek, a sűrített tejnek és a mascarponénak köszönhetően nem is esik össze, hanem megmarad a tartása és selymessége.

Ha szeretnénk ünnepibben tálalni, morzsolhatunk rá habcsókot vagy mézeskalácsot, meghinthetjük pirított mandulalapocskákkal vagy valamilyen bogyós gyümölccsel, kínálhatunk mellé tejszínhabot, csokiszószt.

Tojáslikőrfagyi

Hozzávalók:

  • 6 dl habtejszín
  • 2 dl sűrített tej
  • 10 dkg mascarpone
  • 1,5 teáskanál vanília-kivonat
  • 1,5 dl tojáslikőr

Elkészítés: A tejszínt, a sűrített tejet, a mascarponét és a vanília-kivonatot keverőtálba öntjük, és elektromos habverővel 5 perc alatt habosra, krémesre keverjük. Hozzáadjuk a tojáslikőrt, és még 1 percig habosítjuk, majd a fagylaltot műanyag dobozba átkanalazzuk, lefedjük, és a mélyhűtőbe tesszük legalább 5–6 órára.

Tálalás előtt 10–15 perccel kivesszük, gombócolva tálaljuk, meghinthetjük fahéjjal, morzsolhatunk rá mézeskalácsot, vagy akár meglocsolhatjuk még egy kis tojáslikőrrel…

A parfé nem fagylalt, inkább egy jeges mousse, aminek alapja tejszín, tojás és cukor, illetve az ebből készített selymes és sűrű krém, ami szinte bármivel ízesíthető, gazdagítható. Nagy előnye, hogy nem kell hozzá fagylaltgép, nem kell többször átkeverni hűtés közben, mégis könnyű és selymes lesz a végeredmény. Elkészítése nem bonyolult, és nem szükséges hozzá semmilyen különleges alapanyag sem – az eredmény pedig nagyon mutatós és finom, elegáns desszert.

Most étcsokoládé adja a lényegét, amit egy kis illatos mézeskalácsos fűszerkeverék gazdagít. Nagyon mutatósan és sokféle módon díszíthető, gyümölccsel, olvasztott csokival, grillázzsal, habcsókkal, de akár egy kevés pisztáciával meghintve is nagyon mutatós.

Csokoládés parfétorta

Hozzávalók:

  • 5 dl tejszín
  • 15 dkg étcsokoládé
  • 2 evőkanál kakaópor
  • 5 dkg cukor
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 2 tojás
  • 1 teáskanál mézeskalács-fűszerkeverék

A tetejére:

  • 10 dkg étcsokoládé
  • 5 dkg pisztácia

Elkészítés: A csokoládét felkockázzuk, egy tálba tesszük, hozzáadunk 2 dl tejszínt, és gőz fölött felolvasztjuk, majd a tűzről levéve hozzáadjuk a kakaóport és a mézeskalácsos fűszerkeveréket, és simára keverjük, hagyjuk hűlni.

A tojásokat egy tálba felütjük, hozzáadjuk a cukrot és a vaníliás cukrot, és nagyon habosra, kifehéredésig verjük, majd hozzákeverjük a langyosra hűlt csokoládés keveréket, összeforgatjuk. A maradék tejszínt habbá verjük, és a csokoládés-tojásos keverékkel finoman összeforgatjuk.

Egy pástétom- vagy őzgerincformát frissen tartó fóliával kibélelünk, és a masszát beleöntjük, a tetejét elsimítjuk, fóliával befedjük, és legalább egy éjszakára a fagyasztóba tesszük.

Tálalás előtt kivesszük, a fólia segítségével kiemeljük, tálcára borítjuk, a fóliát levesszük. Olvasztott csokoládéval leöntjük, és aprított pisztáciával meghintve tálaljuk.

Finom krémes, nem kell hozzá fagyigép, gyorsan és pofonegyszerűen elkészíthető ez a parfé, aminek az alapreceptje ráadásul rengeteg módon variálható ízesíthető. A két fő összetevője a tejszín és az édes sűrített tej, ez a kettő nagyon krémesre, habosra felverhető, fagyasztás közben is megmarad a krémessége, és ha kellően zsíros tejszínt használunk hozzá, akkor nem lesznek benne jégkristályok. Arra kell csak figyelni, hogy jó hidegre hűtött tejszínnel dolgozzunk, akkor biztosan felverődik!

A lágy vaníliás alaphoz nagyon jól passzol a csoki és a karamell, illetve a ropogós magok – bele is forgathatjuk fagyasztás előtt, de akkor igazán mutatós, ha a tetejére pakoljuk ezeket a kiegészítőket félig fagyos állapotban, a karamellt pedig tálalás előtt készítjük, az már nagyon hamar megvan, és ízlés szerint mindenki annyit locsol a hűs desszertre, amennyit szeretne.

Snickers parfé

Hozzávalók:

  • 4 dl sűrített tej
  • 5 dl hideg tejszín
  • 1 evőkanál vanília-kivonat
  • 15 dkg mogyoró, földimogyoró és mandula vegyesen
  • 3 Snickers szelet
  • 15 dkg cukor a karamellhez

Elkészítés: A jól behűtött tejszínt egy keverőtálba tesszük, és elektromos habverővel elkezdjük felverni. Amikor könnyű és krémes állagú, hozzáadjuk a sűrített tejet és a vaníliát, és tovább verjük, amíg jó habos és krémes lesz. Egy pástétom- vagy téglaformába öntjük, elsimítjuk.

A magokat és a csokiszeletet durvára vágjuk, a tejszínes keverék tetejére szórjuk, és a fagyasztóba tesszük 8 órára – illetve tálalásig.

Tálalás előtt 15 perccel a parfét kivesszük, hogy kicsit felpuhuljon, közben a elkészítjük a karamellt. Ehhez a cukrot egy felforrósított edénybe öntjük, keverés nélkül hagyjuk megolvadni és karamellizálódni, amikor majdnem teljesen felolvadt, csak akkor keverjük össze!

A parfét meglocsoljuk a karamellel, és ízlés szerint gombócolva vagy szeletelve tálaljuk.

Nagy előnye a tonhalas spagettinek a gyorsasága mellett, hogy a kamrapolcon jó esetben mindig van tonhalkonzerv és hámozott paradicsom, amiből egy kis ízesítéssel pillanatok alatt összedobható a szósz némi fűszerrel. Most egy kis tejszín és reszelt parmezán is került a mártásba, így krémesebb, selymesebb, teltebb, szelídebb az íze.

A nyáridéző olaszos fogást tovább gazdagíthatjuk egy kis olajbogyóval – vagy ennek híján kapribogyóval –, tovább fokozva a mediterrán hatást, vagy tehetünk bele extraként egy kis aprított aszalt paradicsomot is…

Tonhalas spagetti villámgyorsan

Hozzávalók:

  • 50 dkg spagetti
  • 40 dkg hámozott paradicsom (konzerv)
  • 4 ág kakukkfű
  • 2 konzerv tonhal sós lében
  • 1,5 dl tejszín
  • 5 dkg reszelt parmezán
  • 2 marék olívabogyó
  • csilipehely ízlés szerint
  • só, bors

Elkészítés: A tésztához bő, sós vizet forralunk, majd a spagettit fogkeményre főzzük, leszűrjük.

Közben egy serpenyőbe öntjük a hámozott paradicsomot, sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a kakukkfüvet, és kevergetve felforraljuk, majd hozzáadjuk a tejszínt, a parmezánt és a leszűrt tonhalat, esetleg egy kevés csilit, és kevergetve 3-4 perc alatt összeforraljuk, majd az olajbogyókat is hozzáadjuk.

A tésztát tányérokba osztjuk, mindegyikre halmozunk a mártásból, és aprított petrezselyemmel meghintve tálaljuk.

A zamatos paradicsomok és paprikák szezonja most van a csúcson, ilyenkor a legízletesebbek, gyakran készül is belőlük lecsó mindenféle formában, sőt sokan még télre is eltesznek belőle. A paradicsom, a paprika és a hagyma kombója tényleg verhetetlen, és jó hosszú lére engedve, majd pépesítve és átszűrve selymes krémlevessé is könnyedén átalakítható. Hamisítatlan lecsóíz, és még azoknak is bejön, akik nem szeretik a főtt paprika állagát, vagy nem bírja a gyomruk, epéjük a vékony cellulózos héját.

A lecsókrémleves készíthető diétás és mentes változatban, de ahogy a hagyományos lecsónál, itt is indíthatunk füstölt szalonnával, süthetünk hozzá kolbászt vagy virslit, amit tálaláskor a tetejére rakunk, de aki a tojásos lecsót kedveli, süthet hozzá felvert tojásból vékony tojáslepényt serpenyőben, ami csíkokra vágva kínálható a leves mellé, rengeteg a lehetőség, ráadásul nemcsak melegen, de langyosan, hidegen is nagyon finom.

Lecsókrémleves

Hozzávalók:

  • 2 fej hagyma
  • 4 húsos paprika
  • 6 nagyobb paradicsom
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 teáskanál őrölt pirospaprika
  • 2 kávéskanál őrölt kömény
  • csipetnyi cukor
  • 1 liter víz
  • 2 evőkanál olívaolaj
  • só, bors

Elkészítés: A zöldségeket megtisztítjuk, a hagymát finomra vágjuk, a paprikát és a paradicsomot felkockázzuk. Egy lábasban a felforrósított olajon üvegesre dinszteljük a hagymát, majd hozzáadjuk a paprikát, és időnként megkeverve megvárjuk, hogy egy kicsit összeessen. Sózzuk, borsozzuk, meghintjük a pirospaprikával és a köménnyel, rádobjuk a zúzott fokhagymát és csipetnyi cukrot, átkeverjük, hozzáadjuk a paradicsomot és a vizet, és közepes lángon puhára főzzük.

A levest botmixerrel pépesítjük, majd egy szűrön áttörjük, hogy a héjdaraboktól és a magoktól megszabaduljunk, megkóstoljuk és után ízesítjük.

A levest melegen, langyosan, de akár hidegen is tálalhatjuk, kínálhatunk mellé pirított kolbászkarikát, bacont vagy krutont, de sajtos pirítóssal is isteni.

Egyszerre friss és fűszeres, egészséges és laktató, vegánoknak is ideális fogás a mogyoróval megszórt zöldséges spagetti. A kissé megpirított, illatos és roppanós mogyoró fantasztikusan feldobja ezt a fogást, egyáltalán nem hiányzik róla se parmezán, se más sajt. Egy kis citrom, fokhagyma és bazsalikom ízesíti, nagyon egyszerű, gyakorlatilag 20 perc alatt elkészül.

A zöldségek a tésztával együtt főnek, amivel időt és energiát is spórolunk, a tészta is ízesebb lett. Készíthetjük sima durumtésztával is, de a teljes kiőrlésű tészta azért jobb, mert lassabban szívódik fel a magasabb rosttartalom miatt, így tovább tart a telítettség – és egyébként nagyon finom is, ha nem azt a nagyon barna, őrült egészségesnek kikiáltott, de kevéssé élvezetes fajtát választjuk.

Karfiolos spagetti mogyoróval

Hozzávalók:

  • 40 dkg teljes kiőrlésű spagetti vagy más tészta
  • 1/2 fej karfiol
  • 15 dkg zöldborsó
  • 1 nagy marék mogyoró
  • 3 evőkanál olívaolaj
  • 1/2 citrom
  • 1 marék friss vagy 1 teáskanál szárított bazsalikom
  • 1 gerezd fokhagyma
  • só, bors

Elkészítés: Egy fazékban sós vizet forralunk. Míg felforr, rózsáira szedjük a karfiolt, és a tésztával együtt a vízbe tesszük, 6-7 perc után hozzáadjuk a zöldborsót. Közben a mogyorót durvára vágjuk, és egy száraz serpenyőben kicsit átpirítjuk, míg illatozni kezd, és kiöntjük egy tálkába – a serpenyő forróságától megég, ha benne hagyjuk.

A tésztát a zöldségekkel leszűrjük, meglocsoljuk az olajjal és a citrom levével, hozzáreszeljük a fokhagymát, megszórjuk a finomra vágott friss vagy a morzsolt szárított bazsalikommal, borsot őrölünk rá, és alaposan összeforgatjuk.

Azonnal tálaljuk, a pirított mogyoróval megszórva.

A sült őszibarack egyértelműen az „egyszerű, de nagyszerű” ételek toplistás versenyzője, nagyon könnyű elkészíteni, és ugyancsak változatosan variálható, a sütést, a fűszerezést és a felhasználást, tálalást illetően is. A sütéstől még intenzívebb az íze, a benne lévő cukor kissé karamellizálódik, a zamatai felerősödnek, és melegen, langyosan, hidegen is remekül felhasználható, ehhez mutatunk most néhány egyszerű ötletet.

A barackot süthetjük sütőben, serpenyőben, ha alkalom van rá, akár grillen is, csak annyi kell neki, hogy a hőtől kicsit összeessen, kicsit megkapja a meleg, grillen vagy serpenyőben 5-6 perc elég neki, forró sütőben 15-20 perc az ideális a barackok méretétől függően. Fűszerként fantasztikusan passzol hozzá a fahéj, a gyömbér vagy a kardamom, egy kis méz vagy balzsamecet is nagyon jót tud tenni neki. Aki nem szereti az őszibarack pihés, prémes bőrét, az le is húzhatja, vagy használhat helyette nektarint, de megmosva, kicsit szivaccsal átdörzsölve az őszibarack elveszti szőrös jellegét.

A sült barack legegyszerűbb tálalási módja, ha egy kis fahéjjal és vaníliás cukorral kikevert görög joghurttal kínáljuk, feldobhatjuk pár szem bogyós gyümölccsel, kevés zabpehellyel, aprított magokkal, de tehetjük zabkásába, müzlibe, rétegezhetjük pohárkrémbe is.

Ha kicsit ínyencebb fogásra vágyunk, desszertnek tálalnánk, akkor gombócolt fagyival kínálhatjuk, extraként mehet rá egy kis kekszmorzsa vagy aprított mandula, pisztácia, de akár egy kis tejszínhab is jól passzol hozzá.

A sült őszibarack salátába téve is remek, nagyon jól illik az édes, kissé karamellizálódott gyümölcshöz a sonka, a pikáns, kissé csípős rukkola, amit egy kis mozzarellával – de akár fetával – is kiegészítve isteni és egyszerű, mégis különlegesebb, ínycsiklandó salátát kapunk. Ki mondta, hogy unalmas a saláta?

Sajtimádóknak a camembert-őszibarack kombó is nagyon javallott: a sajtot egészben sütőpapírral borított tepsiben 180 fokos sütőben 10 percet sütjük, majd a sült barackkal tálaljuk kis mézzel meglocsolva, sós kekszet, pirítóst kínálva mellé, kis rozmaringgal vagy kakukkfűvel meghintve egyszerűen mennyei!

Mesésen finom a baconbe csavart sült őszibarack is, csak úgy magában falatozni vagy salátába téve – ehhez a cikkekre vágott gyümölcsöt vékony szeletekre vágott baconbe tekerjük, és 180 fokos sütőben pirulásig, illatosra sütjük. Csodásan finom!

Ínyenceknek nagyon ajánlott kéksajttal és egy kis dióval is kipróbálni a sült őszibarackot: ehhez a barackokat 15 percig elősütjük, majd rámorzsoljuk a rokfort vagy gorgonzola sajtot, és visszatoljuk még 2-3 percre, amíg illatosra pirul a dió és lágyra olvad a sajt. Csoda!