A parfé szó szerint tökéletes – a parfait ugyanis nemcsak ezt az elegáns fagylaltot jelöli, hanem szó szerint azt is jelenti: tökéletes. A gőz fölött főzött és habosított gazdag krém a hűtést és a fagyasztást követően is selymes állagú, nem igényel közben kevergetést vagy fagyigépet, és ha gyümölcsökkel, magokkal vagy csokidarabokkal gazdagítjuk, akkor nagyon mutatós is.
Az alaprecept nagyon sok módon variálható, a vanília mellett fűszerezhető fahéjjal, kávéval, kakaóporral, kókusszal, de beleforgathatunk pirított diót, mandulát is. Most egy kis málna és pisztácia került bele, gyönyörű és istenien finom duó, ami egészen feldobja az egyszerű vaníliás parfét. A pisztácia roppan a hideg krémben, a málna pedig üdítően ellenpontozza a vaníliás selymességget.
Vaníliaparfé málnával és pisztáciával
Hozzávalók:
Elkészítés: A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét egy csipet sóval kemény habbá verjük. A tojássárgákat (mind az ötöt) egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a hosszában félbevágott vanília kikapart magjait, valamint a porcukrot, és vízgőz fölött egészen fehérre, habosra kikeverjük elektromos habverővel, majd a tűzről levéve hagyjuk kihűlni.
Közben a pisztáciát durvára összevágjuk, a jól behűtött tejszínt kemény habbá verjük. A gőzölt vaníliás tojáshabot először a fehérjehabbal összeforgatjuk, majd a tejszínhabbal és a pisztáciával is finoman elvegyítjük.
Egy őzgerinc- vagy pástétomformát fóliával kibélelünk, és a habos krémet beleöntjük úgy, hogy közben málnaszemekkel megpotyogtatjuk. A fóliát visszahajtjuk a fagyi tetején, és fagyasztóba tesszük legalább 5 órára.
Tálalás előtt kivesszük, pár percet hagyjuk felengedni, majd szeletelve tálaljuk – ízlés szerint friss málnát, málnaöntetet kínálhatunk hozzá.
A tabulé alapja leggyakrabban kuszkusz, amit főzni sem kell, csak forrázni, valamint sok petrezselyem, esetleg menta, citromlé és némi olívaolaj. Ezt gazdagíthatja bármilyen zöldség – paradicsom, uborka, újhagyma, szálasra vágott sárgarépa, kockázott húsos paprika vagy akár kukorica, ízlés és kedv szerint gazdagítható. Az eredeti arab tabuléban brutális mennyiségű a petrezselyem, és a kuszkusz helyett olykor bulgurral készítik.
Gluténmentesíthető is a tabulé, ha főtt kölessel készítjük, a semleges ízű köles látványra is hasonlít a kuszkuszra, és éppen olyan jól beszívja az aromákat. Ha tabulét készítünk, ne sajnáljuk belőle a petrezselymet és a citromot sem, mert ettől lesz frissítő és üde, illetve érdemes tálalás előtt 1-2 órát a hűtőben érlelni, majd tálalás előtt még kóstolni és esetlegesen fűszerezni, hogy tökéletes legyen.
Hozzávalók:
Elkészítés: A kuszkuszt tálba tesszük, sózzuk, 2 evőkanál olívaolajjal meglocsoljuk, villával összekeverjük, majd a forró vízzel (vagy alaplével) leöntjük, és lefedve állni hagyjuk 5-10 percet, amíg előkészítjük a többi alapanyagot.
A petrezselymet, a mentát és az újhagymát nagyon finomra aprítjuk, a paradicsomot ízlés szerint cikkekre vagy kockákra vágjuk.
A megdagadt kuszkuszt villával fellazítjuk, meglocsoljuk a citrom levével és a maradék olívaolajjal, borsot őrölünk rá, hozzáadjuk az aprított zöldeket, és alaposan összeforgatjuk. Hozzáadjuk a paradicsomot is – illetve bármilyen zöldséget –, és hűtőben 1 órát érleljük tálalás előtt.
– Az elsődleges ellenség a forró napokon az alkohol. Egy pohárka jeges rozé bor vagy egy harmatozó pohár sör ugyancsak csábítónak tűnik szomjunk oltására és szervezetünk hűtésére, de nem árt, ha tudjuk, hogy az alkohol vízhajtó, folyadékot von el a szervezetből, amit a megfelelő hidratálás miatt legalább kétszeres mennyiségű vízzel kellene pótolni. Este, amikor csillapodik a hő, egy-két pohárka belefér, de nem folyadékpótló, arról nem is beszélve, hogy nagy melegben az alkohol könnyen fejbe is csapja az embert.
– Aztán itt vannak a különféle üdítők, a buborékos vagy gyümölcslének álcázott italok, amelyeket magas cukortartalmuk miatt célszerű elkerülni. Egyrészt felesleges kalóriabevitel, másrészt a cukor szomjassá tesz, vagyis hosszú távon vagy újabb cukros rémséghez folyamodunk, vagy vizet iszunk.
– A különféle készen kapható tejes turmixok, milkshake-ek és jegeskávék is kánikulai ellenségeink: elsőre frissítenek, de elég nehezen emészthetőek, a szervezetünknek így több erőfeszítést kell tennie. Míg desszertnek vagy uzsonnának megfelelnek, a folyadékpótlásba azért ne számítsuk bele őket.
– A túlzottan jeges, hideg dolgoktól is érdemes tartózkodni, mert bár elsőre nagyon hűsítően hatnak és kellemesnek tűnnek, túl nagy a hőmérséklet-különbség a testünkhöz képest, és a szervezetünknek pluszmunkát adunk azzal, hogy testhőmérsékletűre felmelegítse. Ettől a „munkától” pedig még inkább melegünk lesz.
Jó, de akkor mit igyunk?
Mindenki tudja, hogy a tiszta, friss víz a legjobb, de azért valljuk be, hogy a víz is unalmassá tud válni ekkora mennyiségben… Erre megoldás az ízesített víz, de nem az, ami a boltban kapható, hiszen könnyűszerrel mi magunk is készíthetünk változatosan különféle ízesített vizeket. Pár friss zöldfűszer, néhány szem gyümölcs, fél óra pihentetés, és már kortyolhatjuk is. Mutatunk is néhány kedvenc ízkombinációt, amihez semmi mást nem kell tennünk, mint a megtisztított, szeletelt gyümölcsöt egy kancsó vízbe tenni:
A fekete-fehér Oreo keksz sokak első számú kedvence, de nemcsak nekik ajánljuk ezt a nagyon finom, krémes tortát, hanem mindenkinek, aki szereti a csokis édességeket, és a nagy melegben nincs kedve bekapcsolni a sütőt. Ez a fehércsokis-hűtős sajttorta nagyon egyszerű, mutatós, akár ünnepi asztalon is megállja a helyét, pedig elkészítése pofonegyszerű.
Aki nem barátja ennek a keksznek, természetesen más csokis vagy például mogyorós omlós kekszet is használhat, az alaphoz mi is sajnáltuk az Oreót… De a krémbe is érdemes belekeverni egy kevés aprított kekszet, izgalmasabbá teszi, hogy a selymes-habos rétegben is van egy kis izgalmas rágcsálnivaló…
Oreo cheesecake
Hozzávalók:
Az alaphoz:
A krémhez:
A tetejére:
Elkészítés: A torta alapjához a kekszet késes robotgépbe tesszük, hozzáadjuk a lágy vajat, és morzsásra, finomra összedolgoztatjuk. Egy kapcsos tortaformába kanalazzuk a vajas morzsát, és kanállal, kézzel vagy egy pohár talpával alaposan lenyomkodjuk, majd a hűtőbe tesszük, amíg ekészítjük a krémet.
A fehér csokoládét összetördeljük, és mikróban 1-1,5 perc alatt vagy gőz fölött megolvasztjuk. A jól behűtött tejszínhabot felverjük. Az Oreo kekszet apróra vágjuk.
A krémsajtot és a mascaponét egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk az olvasztott és simára kevert fehér csokit, elektromos habverővel jól összekeverjük, majd fellazítjuk 2-3 evőkanálnyi tejszínhabbal, végül óvatosan beleforgatjuk az összes habot és a felaprított kekszet. A krémet a kekszes alapra simítjuk, és a tortát legalább 4-5 órára a hűtőbe tesszük, hogy a krém is kellően megdermedjen, összeálljon.
Tálalás előtt a tortáról leemeljük a kapcsos formát, ha szükséges, vizes késsel előtte a perem meentén meglazítjuk. Ízlés szerint összetördelt Oreo keksszel, esetleg tejszínhabbal díszítjük, majd szeletelve tálaljuk.
A füstölt halak valahogy sosincsenek fókuszban, sőt hajlamosak vagyunk megfeledkezni róluk, a füstölt lazac inkább ünnepeken jön szóba, a sprotniból nagy néha készül egy szendvicskrém, a füstölt makréla pedig alig ismert, pedig isteni finom, jó árban beszerezhető egyre több hiper-szuper üzletlánc hűtőpultjából vákuumozott csomagolásban. Nagyon kellemes az íze, magas a fehérjetartalma és különösen sok benne az ómega-3 zsírsavak mennyisége, még a többi halhoz képest is.
Aki szívesen ismerkedne ezzel a nagyon finoman füstös és egészséges hallal, annak barátkozásként tökéletes lehet ez a saláta, önmagában érvényesül a hal, istenien illik hozzá a lilahagyma, illetve az öntet savassága.
Újkrumplisaláta füstölt makrélával
Hozzávalók:
Elkészítés: Az újkrumplit alaposan megmossuk, ha kisebb szemű, akkor félbe, ha nagyobb, akkor kockákra vágjuk. Vizet forralunk, sózzuk, hozzáadjuk az újkrumplit, és 8-10 perc alatt puhára főzzük, közben félidőben hozzáadjuk a zöldbabot is. Közben a lilahagymát meghámozzuk, féélbe, majd vékony szeletekre vágjuk, a paradicsomot felcikkezzük, az öntethez a dijoni mustárt az olívaolajjal és a balzsamecettel simára kikeverjük, sózzuk, borsoz őrölünk hozzá, és 1-2 evőkanálnyi vízzel hígítva elkeverjük.
Ha megfőtt az újkrumpli és a zöldbab, leszűrjük, salátástálba tesszük, meglocsoljuk az öntet felével, hogy jól magába tudja szívni.
A füstölt makréla bőrét az egyik oldalon lefejtjük, letépkedjük a húst, ha szálkát találunk, azt gondosan eltávolítjuk, majd kiemeljük a gerincet, és a hal másik felének húsát villával leválasztjuk a bőrről.
A saltátstálba halmozzuk az előkészített paradicsomot, lilahagymát és makrélát, meglocsoljuk a maradék öntettel, óvatosan összeforgatjuk, és még langyosan tálaljuk – de akár be is hűthetjük, úgy is nagyon finom.
A gremolata eredetileg finomra vágott citromhéj, fokhagyma és petrezselyem keveréke, és ahogy mi szívesen meghintjük tálaláskor ételeinket petrezselyemmel, úgy az olaszok is – csak éppen ezzel a keverékkel. Az arányok persze változnak, és az alapfűszerek is bővülhetnek vagy módosulhatnak.
Van, aki a citromhéjat keveri lime vagy narancs héjával, kerülhet bele szardellafilé vagy kapribogyó is finomra vágva, készíthető szószosabbra egy kis olajjal és citromlével, sóval és borssal, így ideális például szószként spagettihez vagy sült halfilére… A gremolata fűszereit hagyhatjuk darabosabbra, ha késsel csak finomra vágjuk, de akár botmixerrel pépesebbre is dolgozhatjuk.
A gremolata ma már egyre népszerűbb Olaszországon ívül is, így újabb ás újabb változatok jelennek meg: a petrezselyem helyett használnak friss koriandert és mentát is, ezekkel is érdemes kipróbálni, és persze lehet tovább kísérletezni, de az alapreceptet mindenképpen ajánljuk kóstolásra, főleg a nyári melegben, mert frissítő és nagyon kellemesen citrusos.
Hozzávalók:
Elkészítés: A citromot alaposan megmossuk, majd a héját lereszeljük. A fokhagymát megpucoljuk, finomra vágjuk vagy nyomón átpréseljük, a petrezselymet pedig nagyon finomra vágjuk. Egy tálkában összekeverjük, ha krémesebben szeretnénk, mozsárban összedolgozhatjuk vagy botmixerrel kicsit pépesítjük.
Azonnal használható a frissen sült húsok, halak, zöldségek tetejére szórva, de tovább fűszerezhetjük sóval, borssal, citromlével és olajjal – ahogy kedvünk tartja.
Gyors, kiadós, napokig friss és puha, laza kevert tésztát készíthetünk pár perc alatt a legegyszerűbb hozzávalókkal, és gyakorlatilag bármilyen bogyós gyümölccsel feldobva tökéletes kis nyári süti kerekíthető belőle minimális munkával. Az összeállítás pikk-pakk megvan, viszont aránylag hosszasan kell sütni, mert nagy a tészta nedvességtartalma a benne lévő joghurt és némi olaj miatt, de megéri, mert a végeredmény isteni finom, lágy és szaftos.
Az alaptészta nagyon jól fűszerezhető is a gyümölcshöz passzoló tetszőleges fűszerrel, de keverhetünk bele pár kanál kókuszreszeléket, darált vagy darabolt mogyorót, diót, sőt akár csokidarabkákat is, ha még variálni szeretnénk – biztos, hogy minden változattal hatalmas sikert zsebelünk be, annyira finom!
Joghurtos kevert süti cseresznyével
Hozzávalók:
Elkészítés: A tojásokat egy keverőtálba felütjük, hozzáadjuk a cukrot és a vaníliás cukrot, és elektromos habverővel jó habosra, szinte fehérre felverjük. Hozzáadjuk a joghurtot és az olajat, és ezekkel is simára keverjük. Egy másik tálban elkeverjük a száraz alapanyagokat – a lisztet, a sütőport, a sót és a gyömbért -, majd a joghurtos alaphoz adjuk, és a habverővel ezt is simára, krémesre összekeverjük.
Egy kisebb tepsit vagy sütőtálat kikenünk olajjal – vagy kibélelünk sütőpapírral -, és a masszát beleöntjük, majd belepotyogtatjuk a leszárazott, kimagozott cseresznyét.
180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett 40-45 percig sütjük, tűpróbával ellenőrizzük. A sütőből kivéve hagyjuk kihűlni, majd porcukorral meghintve, szeletelve tálaljuk.
A rebarbara színe a zöldtől az egészen sötét rózsaszínűig változhat, a nagyon szép, húsos, vastag levélszár a fogyasztható része. A színe nem az érettségétől, hanem a fajtájától függ. Nem csalódhatunk benne: mindegyik savanyú, viszont jól megszelídíthető egy kis cukorral, esetleg némi almával vagy eperrel összepárosítva. Vásárláskor arra figyeljünk, hogy lédús, feszes és nehezen hajlítható legyen, mert ezek a friss példányok. Ha a szárvégeken esetleg maradék levelet látunk, azt vágjuk le és dobjuk el, mert ez fogyasztásra nem alkalmas: oxálsavat tartalmaz.
A rebarbara nagyon finom kompótnak, szörpnek, krémnek vagy pudingnak, de gyakran kerül pitébe is. Most egy vajas piskótatésztába potyogtak a falatnyi darabokra vágott és előzőleg vaníliás cukorral összeforgatott rebarbaradarabkák. Mivel nagyon jól harmonizál a vaníliával, a puha, szaftos tészta is vaníliás, illetve egy kis mandula is gazdagítja. Nagyon finom, miközben tényleg egyszerű, sokáig friss, igazán tavaszi sütemény.
Hozzávalók:
Elkészítés: A rebarbarát gondosan meghámozzuk, késsel finoman lehúzva a külső bőrt, és ha nagyon szálas, akkor attól is megszabadítjuk. 2-3 centis darabokra vágjuk, egy tálba tesszük, és megszórjuk 1 csomag vaníliás cukorral, összeforgatjuk és félretesszük.
A tojásokat szétválasztjuk, a sárgákat egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a cukrot, 2 csomag vaníliás cukrot, a lágy vajat, és simára, habosra keverjük kézi robotgéppel. Hozzáadjuk a tejet, ezzel is elkeverjük, majd jöhet a mandula és a sütőporral elkevert liszt, ezzel is simára keverjük. A tojásfehérjéket egy csipet sóval kemény habbá verjük, és először 1-2 kanálnyi habbal a tésztát fellazítjuk, majd 2-3 részletben az összes habot beleforgatjuk.
Kikent, lisztezett kapcsos tortaformába öntjük, és a tetejére szórjuk a vaníliás rebarbarát.
180 fokos sütőben 35-40 perc alatt megsütjük, tűpróbával ellenőrizzük, hogy kellően átsült-e. A sütőből kivéve a formában hagyjuk langyosra hűlni, majd lekapcsolva a peremet teljesen kihűtjük tálalás előtt.
A vaníliás tojáslikőr igazi ünnepi koccintanivaló, szinte már átmenet az ital és a desszert között, és felnőtteknek egy kis csavarral mennyei finom jeges édesség készíthető belőle. A tojáslikőrfagyi több szempontból is zseniális: egyrészt ez az egyik legegyszerűbb finomság, másrészt előre elkészíthető, mégpedig sütés-főzés nélkül, csupán egy elektromos habverő kell hozzá, és nagyjából 10 perc alatt elkészül, a hűtést-fagyasztást nem számolva persze. Viszont innentől kezdve van egy nagy adag különleges fagyink a mélyhűtőben, ami jól jöhet nemcsak ünnepi desszertként, de akkor is, ha váratlan vendégek toppannak be.
Nagy előnye még ennek a fagyinak, hogy nem kell hozzá fagylaltgép, anélkül is krémes és könnyű, mert jó habosan kerül a fagyasztóba, és „titkos” összetevőinek, a sűrített tejnek és a mascarponénak köszönhetően nem is esik össze, hanem megmarad a tartása és selymessége.
Ha szeretnénk ünnepibben tálalni, morzsolhatunk rá habcsókot vagy mézeskalácsot, meghinthetjük pirított mandulalapocskákkal vagy valamilyen bogyós gyümölccsel, kínálhatunk mellé tejszínhabot, csokiszószt.
Hozzávalók:
Elkészítés: A tejszínt, a sűrített tejet, a mascarponét és a vanília-kivonatot keverőtálba öntjük, és elektromos habverővel 5 perc alatt habosra, krémesre keverjük. Hozzáadjuk a tojáslikőrt, és még 1 percig habosítjuk, majd a fagylaltot műanyag dobozba átkanalazzuk, lefedjük, és a mélyhűtőbe tesszük legalább 5–6 órára.
Tálalás előtt 10–15 perccel kivesszük, gombócolva tálaljuk, meghinthetjük fahéjjal, morzsolhatunk rá mézeskalácsot, vagy akár meglocsolhatjuk még egy kis tojáslikőrrel…
Tudom, hogy ez egy meglehetősen egyszerű fogás, paradicsom meg tészta… De nem menzás, hanem nagyon házias, nagyon mediterrán, tele napfénnyel, aromával – köszönhetően a többféle paradicsomnak, a zöldfűszereknek és persze a parmezánnak.
Tipikusan olyan étel, amiben a legegyszerűbb alapanyagokból a legjobbat hozza ki, nagyszerű és megunhatatlan fogás, de csak szabadföldi, édes paradicsomból érdemes készíteni, hiszen ő a főszereplő.
Forrás: Színek és virágok blog
Gyerekek is nagyon szeretik, még a kis sült koktélparadicsomokat is!
Hozzávalók:
Elkészítés: Az olajat serpenyőbe öntjük, felhevítjük, beleaprítjuk a fokhagymát, kicsit átkavarjuk. Vigyázzunk, hogy ne égjen meg a fokhagyma. Majd ráöntjük a paradicsom-sűrítményt, a paradicsomlevet, és egy csipetnyi sót is szórunk rá. Folyamatos kavargatás mellett addig főzzük, amíg besűrűsödik, és az olaj feljön a tetejére. Beletesszük a fűszereket, a cukrot és még főzzük 15 percig.
A koktélparadicsomot tepsibe tesszük, kis olívaolajjal meglocsoljuk, és 180 fokos sütőben 10 perc alatt megsütjük.
Közben sós, forró vízben megfőzzük a spagettit, majd leszűrjük, összeforgatjuk a paradicsomszósszal.
Tálalásnál parmezánt szórunk rá, sült koktélparadicsommal díszítjük.
Forrás: Színek és virágok blog
A zamatos paradicsomok és paprikák szezonja most van a csúcson, ilyenkor a legízletesebbek, gyakran készül is belőlük lecsó mindenféle formában, sőt sokan még télre is eltesznek belőle. A paradicsom, a paprika és a hagyma kombója tényleg verhetetlen, és jó hosszú lére engedve, majd pépesítve és átszűrve selymes krémlevessé is könnyedén átalakítható. Hamisítatlan lecsóíz, és még azoknak is bejön, akik nem szeretik a főtt paprika állagát, vagy nem bírja a gyomruk, epéjük a vékony cellulózos héját.
A lecsókrémleves készíthető diétás és mentes változatban, de ahogy a hagyományos lecsónál, itt is indíthatunk füstölt szalonnával, süthetünk hozzá kolbászt vagy virslit, amit tálaláskor a tetejére rakunk, de aki a tojásos lecsót kedveli, süthet hozzá felvert tojásból vékony tojáslepényt serpenyőben, ami csíkokra vágva kínálható a leves mellé, rengeteg a lehetőség, ráadásul nemcsak melegen, de langyosan, hidegen is nagyon finom.
Hozzávalók:
Elkészítés: A zöldségeket megtisztítjuk, a hagymát finomra vágjuk, a paprikát és a paradicsomot felkockázzuk. Egy lábasban a felforrósított olajon üvegesre dinszteljük a hagymát, majd hozzáadjuk a paprikát, és időnként megkeverve megvárjuk, hogy egy kicsit összeessen. Sózzuk, borsozzuk, meghintjük a pirospaprikával és a köménnyel, rádobjuk a zúzott fokhagymát és csipetnyi cukrot, átkeverjük, hozzáadjuk a paradicsomot és a vizet, és közepes lángon puhára főzzük.
A levest botmixerrel pépesítjük, majd egy szűrön áttörjük, hogy a héjdaraboktól és a magoktól megszabaduljunk, megkóstoljuk és után ízesítjük.
A levest melegen, langyosan, de akár hidegen is tálalhatjuk, kínálhatunk mellé pirított kolbászkarikát, bacont vagy krutont, de sajtos pirítóssal is isteni.
Hófehér, kellemesen vaníliás, lágy ízvilágú nyalánkságot készíthetünk joghurt, tejszínhab, egy kis vanília és porcukor keverékéből, rém egyszerű, ha pedig egy kis zselatint is teszünk bele, jobb tartást adhatunk neki, akár hűtve, akár fagyasztva készítjük.
Gyümölcsként most málna került bele, de bármilyen bogyós gyümölccsel készíthetjük, sőt akár apróbb szemű szőlővel, kis kockára vágott őszibarackkal, ananásszal vagy mangóval is nagyon finom, a tortaforma helyett pedig használhatunk kisebb, egyszemélyes formákat is – ez az egyszerű, de nagyszerű édeség rengeteg lehetőséget rejt.
Jeges joghurttorta málnával
Hozzávalók:
Elkészítés: A zselatinlapokat hideg vízbe áztatjuk 10 percre, míg felpuhulnak. Közben a joghurtot egy kis lábosban a porcukorral összemelegítjük, hozzáadjuk a vaníliát és a kinyomkodott zselatint, és addig keverjük, amíg a zselatin teljesen felolvad. Átöntjük egy másik edényben, hogy gyorsabban hűljön, és időnként megkeverve hagyjuk langyosra hűlni.
Közben a jól behűtött tejszínt elelktromos habverővel jó keményre felverjük, majd 3-4 részletben hozzáöntjük az édes joghurtot, spatulával mindig összedolgozva.
A málna 2/3 részét óvatosan beleforgatjuk a habba, majd az egészet szilikonos vagy kapcsos tortaformába öntjük, rápotyogtatjuk a maradék málnát, és a fagyasztóba tesszük legalább 5-6 órára.
Tálalás előtt óvatosan kivesszük a formából, és szeletelve tálaljuk.
