Szeretjük hidegen és melegen, magyarosan-klasszikusan, az a lényeg, hogy belül szaftos, kívül ropogós legyen… A fasírt ezerarcú, remekül variálható – fűszerezhető, tölthető és gazdagítható. Aki szereti a mediterrán ízvilágot, nem mellesleg szeretne egy kicsit egészségesebben étkezni, annak az alábbi receptet szívből ajánljuk: isteni finom, belül szaftos, kívül ropogós, szárnyashúsból készül, nincs benne se kenyér, se zsemle – zabpehely teszi gluténmentessé –, a húst pedig egy kis reszelt krumpli és sárgarépa lazítja, valamint némi gomba, de ezek szinte eltűnnek a fasírtban, így a finnyásabb gyerekek is jóízűen megeszik!
Az olaszos ízvilágról pedig az aszalt paradicsom, a kakukkfű és a mozzarella gondoskodik. Az egyben sült fasírtba gyakran rejtünk egész főtt tojást, nagyon mutatós szeletelve, de ebben a receptben a tojást mozzarellagolyó helyettesíti – ami szintén nagyon dekoratív, főleg az aszaltparadicsomos-sárgarépás hússal körülölelve, ráadásul a sajt belülről is szaftossá teszi ezt az egyben sült fasírtot.
Egy salátával hidegen-melegen tökéletes és alakbarát fogás, de készíthetünk mellé burgonyapürét, süthetünk mellette a tepsiben zellert, édesburgonyát, krumplit, céklát is – mindenhogy nagyon finom!
Hozzávalók:
Elkészítés: A hagymát, a fokhagymát és a gombát megtisztítjuk, nagyon apróra vágjuk (vagy késes robotgéppel felaprítjuk). Kevés olajon megdinszteljük a hagymát, a gombát és a fokhagymát is hozzáadjuk, majd addig pároljuk, míg a levét kiereszti a gomba, majd el is fővi.
A darált pulykahúst egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a reszelt répát és krumplit, a felaprított aszalt paradicsomot, a villával kissé elhabart tojást, a zabpelyhet és a hagymás-fokhagymás dinsztelt gombát, sózzuk, borsozzuk, kakukkfűvel fűszerezzük, és alaposan összedolgozzuk.
A massza felét egy sütőtálba tesszük, rúddá formázzuk, ráhelyezzük a lecsepegtetett mozzarellákat, majd a maradék húsmasszával beborítjuk, finoman lenyomkodjuk, formázzuk.
A 2 dl olajat felforrósítjuk, és lassan, egyenletesen a megformázott fasírtra locsoljuk, így a hús rostjai összehúzódnak, szaftosabb lesz a végeredmény. Melléöntjük a fehérbort, és 180 fokos sütőbe toljuk, ahol kb. 35–40 perc alatt megsütjük, közben időnként meglocsoljuk a sülő szafttal.
Ha szép piros, kivesszük a sütőből, letakarjuk alufóliával, és tálalás előtt 10–15 percet pihentetjük, még hagyjuk párolódni saját gőzében. Szeletelve tálaljuk salátával vagy bármilyen tetszőleges körettel.
A legismertebb pesto az úgynevezett zöld, genovai pesto, ami bazsalikommal, fenyőmaggal, parmezánnal és fokhagymával készül, de sokféle változata létezik, és régióról régióra más alapanyagokkal készítik ezt a csodásan egyszerű és nagyon változatosan használható mártást. A napfényes Szicíliában a fűszeres szósz piros, fő alapanyaga a paradicsom és mandula, valamint a helyi csili, a peperoncino, ami kellemesen pikánssá, de nem kibírhatatlanul csípőssé teszi. Természetesen a bazsalikom, a parmezán és az olívaolaj nem maradhat el belőle, és gyakran krémesítik egy kis ricottával is.
Klasszikusan a fűszeres szószt mozsárban törték krémesre, maga a pesto szó is a pestare – törni, zúzni – igéből származik, de egy késes robotgéppel ma már pillanatok alatt összemixelhetjük az alapanyagokat, hogy aztán tésztával összeforgatva villámfogásként tálalhassuk, de emellett néhány kanálnyit kikeverhetünk belőle krémsajttal szendvicskrémnek, tejföllel mártogatósnak, ízesíthetünk vele göngyölt vagy töltött hússzeleteket, de akár krémleves tetejére is tehetünk egy-egy kanálnyit belőle – nem fogja elrontani. 😉
Hozzávalók:
Elkészítés: A tésztához feltesszük a főzővizet, sózzuk, majd ha forr, beletesszük a tésztát, és a csomagoláson feltüntetett idő alatt megfőzzük, majd leszűrjük.
Közben a paradicsomokat felkockázzuk, az aszalt paradicsomokat felaprítjuk, a fokhagymákat meghámozzuk, és az összes többi alapanyaggal késes robotgépbe tesszük, és krémesre összeturmixoljuk. Összeforgatjuk a leszűrt tésztával, és azonnal tálaljuk – ízlés szerint plusz parmezánt és csilit kínálhatunk hozzá.
Siena városából származik a panforte vagy más néven panpepato, mégpedig ugyancsak régről, 1205-ből származó írásos feljegyzések említik mint fizetőeszközt. Nem is csoda, hiszen annyi értékes finomság van belepakolva: rengeteg olajos mag, méz és sok fűszer, ráadásul ez utóbbiak, a különféle fűszerek is ugyancsak ritkaságnak és kincsnek számítottak abban az időben. Toszkánában egész évben készítik és árulják, de karácsonykor egész Olaszországot elárasztja ez a bőséget jelképező mennyei manna.
Rengeteg változata létezik, hiszen a magok és a fűszerek is jól variálhatók, ma már leggyakrabban csokoládé is kerül bele. Különlegessége, hogy a fűszerek között szerepel a bors is, innen is jön a neve: a panforte erős kenyeret, a panpepato pedig borsos kenyeret jelent. Csak enyhén érezhető, de nagyon izgalmassá teszi, jó ellenpontot ad az édes és isteni finom süteménynek.
Hozzávalók:
Elkészítés: A sütőt 170 fokra melegítjük. Az összes diófélét egy tepsibe terítjük, és 10 percre a sütőbe toljuk, közben egyszer átforgatjuk, összekeverjük. Ha kész, kivesszük és hűlni hagyjuk, a sütő hőmérsékletét 130 fokra mérsékeljük.
Közben a mézet és a porcukrot egy kis lábasba tesszük, és gyenge hőfokon melegíteni kezdjük. Addig kevergetjük, amíg a porcukor teljesen felolvad. Óvatosan, mert a méz könnyen megég! Ha a cukor felolvadt, levesszük a tűzről, hozzáadjuk az apróra vágott étcsokoládét, és addig keverjük, amíg teljesen felolvad.
A pirított magvakat egy keverőtálba tesszük, hozzáreszeljük a narancs héját, hozzáöntjük a csoki-mézes keveréket, a lisztet és az összes fűszert, és alaposan összeforgatjuk.
Sütőpapírral fedett tepsibe egy 20 centi átmérőjű tortagyűrűt állítunk, vagy ennek megfelelő méretű tepsit sütőpapírral kibélelünk, beleöntjük a csokis-magos keveréket, a tetejét elsimítjuk, és 30 percre betoljuk a 130 fokos sütőbe.
Ha kész, kivesszük, és hagyjuk teljesen kihűlni, majd kés segítségével körbevágjuk a gyűrű belső oldalán, leemeljük a gyűrűt, a panfortét pedig meghintjük porcukorral. Vékony szeletekre vágva tálaljuk.
Sokan azért nem állnak neki a paradicsomos húsgombócnak, mert több összetevős, több fázisos, pedig nagyon jól leegyszerűsíthető a készítése, ha tepsiben készítjük, a húsgolyókat és a paradicsomszószt sem kell a tűzhelyen előkészíteni, minden a tepsiben készül, és a szaftosra sült húsgombóc a fűszeres és sűrű paradicsomszósz ölelésében bőven megéri azt a 15 perc munkát, amit rá kell szánnunk.
Akkor a legfinomabb, ha még egy jó adag reszelt sajttal is megszórjuk a sütés vége előtt, a paradicsomba egy kevés csilit, a húsgombócba pedig némi tejfölt és reszelt sajtot is rakunk – így lesz igazán szaftos, gazdag és pikáns, ami spagettivel vagy párolt rizzsel tálalva is fantasztikusan finom.
Hozzávalók:
Valamint:
Elkészítés: A darált húst keverőtálba tesszük, hozzáadjuk az összes alapanyagot – a fokhagymát lereszelve vagy présen áttörve -, sózzuk, borsozzuk, és kézzel alaposan összedolgozzuk. 4-5 centis gombócokat formázunk a masszából, és olajjal kikent sütőtálba tesszük, olajjal lekenjük őket, és 180 fokos sütőbe tolva, légkeverés mellett 20 perc alatt elősütjük őket.
Közben elkészítjük a paradicsomszószt: a hámozott paradicsomot egy tálba tesszük, sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, az oregánót, a bazsalikomot, ízlés szerint csilit, valamint 2 evőkanál olívaolajat, és botmixerrel pépesítjük.
Az elősütött húsgombócokat egy csipesszel vagy két villa segítségével megforgatjuk, egyenletesen rálocsoljuk a paradicsomszószt, és még 20 percre visszatoljuk a sütőbe, amíg a szósz kissé besűrűsödik, és a hús átsül. Az utolsó 5 percben megszórjuk a reszelt sajttal, és visszatoljuk, hogy jól megolvadjon, és kicsit pirulni kezdjen.
Azonnal tálaljuk, ízlés szerint főtt spagetti vagy párolt rizs passzol hosszá a leginkább.
A legtöbb esetben a szezonális és a helyi alapanyagokra szavazunk, de vannak olyan kilátástalanul morcos és szürke napok, amikor muszáj engedni a csábításnak, és felvidítani magunkat egy tál nyárias, mediterrán étellel. Ez a gyors és pofonegyszerű spagetti minimális alapanyaggal készül, a friss paradicsom ellenére sem kell hosszan főzni, ha párhuzamosan készítjük a tésztát és a szószt, akkor 15 perc alatt mindennel megvagyunk, és mesésen finom, ízekben gazdag fogást tálalhatunk.
Aki szeretné kicsit tartalmasabbra, laktatóbbra készíteni ezt az alapesetben húsmentes ételt, bátran indíthat egy kis húsos füstölt szalonnával, de enélkül is nagyon komplex ízvilágú a benne lévő fokhagyma, csili, bazsalikom, paradicsom és parmezán kombójától, és tényleg nagyon egyszerű.
Hozzávalók:
Elkészítés: A tésztához egy lábasban bő vizet melegítünk, ha forr, csak akkor sózzuk bőségesen, és a tészta csomagolásán feltüntett idő alatt megfőzzük.
Közben a fokhagymát megtisztítjuk, a koktélparadicsomokat félbevágjuk. Egy nagyobb serpenyőben az olívaolajat és a vajat felforrósítjuk, hozzáadjuk a zúzott fokhagymát és ízlés szerint egy kevés csilit, és amikor megérezzük az illatát, a koktélparadicsomokat is. Sózzuk, és 3-4 perc alatt hagyjuk kicsit összeesni, majd hozzáadunk merőkanálnyit a tészta főzőlevéből, a leszűrt tésztát és a reszelt parmezánt is hozzáadjuk, összeforgatjuk, míg kellemesen krémes lesz.
Meghintjük a bazsalikommal és a snidlinggel, és azonnal tálaljuk – ízlés szerint extra parmezánt és csilit kínálhatunk hozzá.
A lasagne-tekercs nagy találmány, az előfőzött tésztába tekert töltelékkel készülő kiadós egytálétel így sokkal gyorsabban elkészül, szebben tálalható, és nem kell feltétlenül egy regimentnek vagy egy hétre való adagot készíteni belőle. Sajtos és tésztás, mindenki imádja, ami most húsmentesen, spenótos-ricottás változatban, sok sajttal és krémes besamellel készült.
Hozzávalók:
A besamelhez:
Elkészítés: A spenótot hagyjuk teljesen kiolvadni, ha szükséges, lecsöpögtetjük – ha friss spenótot használunk, akkor kissé összevágjuk, és 1 evőkanál olvasztott vajon megfonnyasztjuk.
A ricottát egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a tojást és a tejszínt, simára keverjük, majd mehet bele a spenót, a finomra vágott bazsalikom, 2 gerezd zúzott fokhagyma, 5 dkg reszelt sajt, sózzuk, borsozzuk, és alaposan összekeverjük.
A besamelhez a vajat felolvasztjuk, rászórjuk a lisztet, alaposan összekeverjük, picit pirítjuk, majd szépen lassan, folyamatos keverés mellett hozzáöntjük a tejet, és kevergetés mellett sűrűsödésig főzzük, majd a tűzről levéve sózzuk, borsozzuk, és kevés szerecsendiót reszelünk hozzá.
A tésztának bő vizet forralunk, ha forr, alaposan sózzuk, majd a lasagne-lapokat beletesszük, és pár perc alatt előfőzzük, nem puhára, csak hogy könnyen tekerhető legyen – majd a sütőben fog teljesen megpuhulni, a töltelék és a mártás aromáit magába szívva. Leszűrjük, és folyó víz alatt leöblítjük.
Az összeállításhoz kevés besamelt öntünk egy sütőtál aljába, kanállal elsimítjuk, hogy mindenhova jusson. A lasagne-lapokat kiterítjük, egyenletesen beborítjuk a spenótos-ricottás töltelékkel, majd felcsavarjuk, és a sütőtálba rakosgatjuk. A tetejét egyenletesen meglocsoljuk a besamellel, megszórjuk a maradék reszelt sajttal.
180 fokos sütőbe toljuk, és 20-25 perc alatt szép pirosra sütjük. Azon melegében tálaljuk!
Érthetetlen, hogy miért kerül ritkán terítékre ez a kiadós, laktató, gyors és ugyancsak pénztárcabarát alapanyag, a kukoricadara. Talán egyszerűsége vagy épp baráti ára miatt nem annyira megbecsült és kedvelt, pedig őszintén szólva isteni finom. Akár frissen, lágyra főzve, akár egy kicsit tovább is gondolva, „pizzának” megsütve.
A puliszkalepényre tulajdonképpen bármit tehetünk, amit egy pizzára pakolnánk, lehet zöldség, húsféle, ragu, és akkor lesz a legfinomabb, ha nemcsak a tetejére kerül bőven sajt, hanem a „tésztába”, vagyis a puliszkába is keverünk egy keveset belőle…
Hozzávalók:
A tetejére:
Elkészítés: Egy lábasban feltesszük melegedni a vizet a leveskockával. Amikor forr a víz, folyamatos keverés mellett hozzáöntjük a darát, és néhány perc alatt állandóan kevergetve sűrűre főzzük, majd a tűzről levéve félretesszük.
A cukkinit és a hagymát meghámozzuk, a cukkinit vékony karikákra, a hagymát cikkekre vágjuk. A fokhagymát lereszeljük, a tejfölhöz adjuk, sózzuk, borsozzuk, elkeverjük.
A puliszkához adjuk a tojást és 5 dkg reszelt sajtot, összekeverjük. Egy pitetálat 1 evőkanálnyi olívaolajjal kikenünk, belerakjuk a meleg puliszkát, és egy pohár aljával lenyomkodjuk, hogy mindenhova egyformán jusson. Megkenjük a fokhagymás tejföllel, kirakjuk a cukkinival és a lilahagyma felével, megszórjuk a reszelt sajttal. A tetejére szórjuk a maradék lilahagymát és a rukkolát.
200 fokos sütőbe toljuk, és 20 perc alatt szép pirosra sütjük.
Azonnal tálalhatjuk, friss salátával a legfinomabb, de köretként, előételként is kínálhatjuk.
Nem mindenki szereti az édes-sós kombinációt, pedig az egyik legizgalmasabb dolog az ízek ellenpontozása egy-egy ételen belül. Nem véletlen a gyümölcsmártás húsok mellé, ahogy a kimondottan édes ketchup népszerűsége sem, és igazi klasszikus a hétvégi asztalokon a húsos fogások mellé kínált kompót is, de sajt mellé is szívesen fogyasztunk gyümölcsöket.
Nem meglepő tehát, hogy pizzán is nagyon jól működik az édes-sós kombináció, ami őszi gyümölcsökkel – körtével, szőlővel, fügével – és egy kis krémsajttal hihetetlen kombináció, de még izgalmasabb egy kis gorgonzolával vagy márványsajttal, húsimádóknak vékonyra szeletelt sonkával felturbózva. Mivel a kisült pizza alapvetően édesebb ízvilágú, gyerekeknek így tuti kedvenc lesz, felnőttek pedig a tálaláskor felturbózhatják maguknak a karakteresebb hozzávalókkal. Egy pohár könnyű borral maga a mennyország!
Hozzávalók 2 közepes pizzához:
A feltéthez:
Elkészítés: A tészta alapanyagait egy keverőtálba tesszük, és robotgép dagasztókarjával 5-8 perc alatt ruganyos tésztává dagasztjuk, letakarva langyos helyen duplájára kelesztjük kb. 1 óra alatt.
Közben a feltéthez a gyümölcsöket előkészítjük: a körtét és a fügét felszeleteljük, a szőlőt leszemezzük és félbevágjuk.
A pihentetett tésztát lisztezett munkafelületen kicsit átdolgozzuk, majd megfelezzük, és sütőpapíron fél centi vékony, kb. 25 centis lapokká nyújtjuk. Megkenjük a krémsajt felével, rárakosgatjuk a gyümölcsöket, sózzuk és borsozzuk, rámorzsoljuk a diót, és 220 fokos sütőbe tolva 10-12 perc alatt megsütjük, míg a széle szép pirosra és ropogósra sül.
A sütőből kivéve a maradék krémsajtot kanállal rákupacoljuk alapváltozatnak, ízlés szerint pedig rámorzsolhatunk egy kis gorgonzolát, tehetünk rá szárított sonkát, meglocsolhatjuk kevés olívaolajjal vagy mézzel, vagy ezek bármilyen kombinációját kipróbálhatjuk, és mentával vagy bazsalikommal meghintve szeletelve tálaljuk.
Tudom, hogy ez egy meglehetősen egyszerű fogás, paradicsom meg tészta… De nem menzás, hanem nagyon házias, nagyon mediterrán, tele napfénnyel, aromával – köszönhetően a többféle paradicsomnak, a zöldfűszereknek és persze a parmezánnak.
Tipikusan olyan étel, amiben a legegyszerűbb alapanyagokból a legjobbat hozza ki, nagyszerű és megunhatatlan fogás, de csak szabadföldi, édes paradicsomból érdemes készíteni, hiszen ő a főszereplő.
Forrás: Színek és virágok blog
Gyerekek is nagyon szeretik, még a kis sült koktélparadicsomokat is!
Hozzávalók:
Elkészítés: Az olajat serpenyőbe öntjük, felhevítjük, beleaprítjuk a fokhagymát, kicsit átkavarjuk. Vigyázzunk, hogy ne égjen meg a fokhagyma. Majd ráöntjük a paradicsom-sűrítményt, a paradicsomlevet, és egy csipetnyi sót is szórunk rá. Folyamatos kavargatás mellett addig főzzük, amíg besűrűsödik, és az olaj feljön a tetejére. Beletesszük a fűszereket, a cukrot és még főzzük 15 percig.
A koktélparadicsomot tepsibe tesszük, kis olívaolajjal meglocsoljuk, és 180 fokos sütőben 10 perc alatt megsütjük.
Közben sós, forró vízben megfőzzük a spagettit, majd leszűrjük, összeforgatjuk a paradicsomszósszal.
Tálalásnál parmezánt szórunk rá, sült koktélparadicsommal díszítjük.
Forrás: Színek és virágok blog
A pizzatészta elkészítése nem nagy dolog, több receptet és a készítését videón is mutattuk, de aki biztos és gyors megoldásra törekszik, kész pizzatésztával is dolgozhat. A tölteléke paradicsomszósz, egy kis mozzarella, de gazdagíthatjuk sonkával, kolbásszal, tonhallal vagy kukoricával, bármilyen olyan felaprított finomsággal, aminek nincs szüksége sok sülésre. Készíthetjük persze tejfölös töltelékkel is, fokhagymásan… egy kis füstölt szalonnával mennyei lesz.
Hozzávalók:
Elkészítés: A pizzatésztát kinyújtjuk, féltenyérnyi darabokat vágunk belőle. Kanálnyi paradicsomszószt, pár kocka bacont, egy darabka mozzarellát és egy csipet kakukkfüvet teszünk rá, és óvatosan, ügyesen összecsípjük a széleit, gombóccá formáljuk, és sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük.
200 fokra előmelegített sütőben 20 perc alatt megsütjük. Kínálhatunk mellé paradicsomszószt mártogatni, de akár salátával gyors vacsorának is ideális.
Forrás: iStock
Egyszerre friss és fűszeres, egészséges és laktató, vegánoknak is ideális fogás a mogyoróval megszórt zöldséges spagetti. A kissé megpirított, illatos és roppanós mogyoró fantasztikusan feldobja ezt a fogást, egyáltalán nem hiányzik róla se parmezán, se más sajt. Egy kis citrom, fokhagyma és bazsalikom ízesíti, nagyon egyszerű, gyakorlatilag 20 perc alatt elkészül.
A zöldségek a tésztával együtt főnek, amivel időt és energiát is spórolunk, a tészta is ízesebb lett. Készíthetjük sima durumtésztával is, de a teljes kiőrlésű tészta azért jobb, mert lassabban szívódik fel a magasabb rosttartalom miatt, így tovább tart a telítettség – és egyébként nagyon finom is, ha nem azt a nagyon barna, őrült egészségesnek kikiáltott, de kevéssé élvezetes fajtát választjuk.
Hozzávalók:
Elkészítés: Egy fazékban sós vizet forralunk. Míg felforr, rózsáira szedjük a karfiolt, és a tésztával együtt a vízbe tesszük, 6-7 perc után hozzáadjuk a zöldborsót. Közben a mogyorót durvára vágjuk, és egy száraz serpenyőben kicsit átpirítjuk, míg illatozni kezd, és kiöntjük egy tálkába – a serpenyő forróságától megég, ha benne hagyjuk.
A tésztát a zöldségekkel leszűrjük, meglocsoljuk az olajjal és a citrom levével, hozzáreszeljük a fokhagymát, megszórjuk a finomra vágott friss vagy a morzsolt szárított bazsalikommal, borsot őrölünk rá, és alaposan összeforgatjuk.
Azonnal tálaljuk, a pirított mogyoróval megszórva.
A klasszikus tiramisu mascarpone, tojás, cukor, kávé, amaretto likőr és babapiskóta felhasználásával készül, de gazdagítható gyümölcsökkel, citrusokkal, gesztenyével, csonthéjasokkal, csokoládéval, de a likőr is lehet más ízvilágú, akár narancsos, akár citromos, de el is hagyható.
A tiramisu valójában elronthatatlan, ha jó alapanyagokkal dolgozunk, és hagyunk elég időt arra, hogy a desszertben az ízek összeérjenek, és a piskóta kellően megpuhuljon. Mutatunk egy igazi olasz alapreceptet, ami alapján mindenki ízlése és kedve szerint variálhatja majd ezt a zseniális édességet. Pohárba rétegeztük a piskótát és a krémet, mert így nemcsak könnyebben összeérik, de nagyon mutatós is.
Forrás: Hámori Zsófia
Hozzávalók:
Elkészítés: A kávét lefőzzük, hűlni hagyjuk, majd beleöntjük az amarettót. Közben a tojások sárgáját a mézzel habosra keverjük, csipet sóval ízesítjük, majd a mascarponéval is simára keverjük.
Forrás: Hámori Zsófia
Forrás: Hámori Zsófia
Forrás: Hámori Zsófia
A tojásfehérjét habbá verjük, a mascarponés krémmel összeforgatjuk.
Forrás: Hámori Zsófia
Forrás: Hámori Zsófia
A babapiskótákat megmártjuk a likőrös kávéban, és a poharakba rétegezzük a mascarponés krémmel.
Forrás: Hámori Zsófia
Forrás: Hámori Zsófia
Forrás: Hámori Zsófia
A tetejét megszórjuk kakaóporral, és pár órára hűtőbe tesszük tálalás előtt.
Forrás: Hámori Zsófia
