Ezer lyukú palacsintának is nevezik a baghrirt, a marokkóiak egyik nagy kedvencét, könnyű és egészen szivacsos a tésztája, köszönhetően a benne lévő élesztőnek és sütőpornak, vagyis kétféle térfogatnövelő van benne. Klasszikusan liszttel és a búzadarával készül, de gluténmentesen is működik rizsliszt, kukoricaliszt és kukoricadara keverékével.
Fontos a tésztát pihentetni, egyrészt azért, hogy az élesztő kifejthesse hatását, másrészt azért, hogy egy kicsit besűrűsödjön, ami ideális a kicsit vastagabb, de pehelykönnyű, lukacsos palacsintához.
Hozzávalók kb. 15 palacsintához:
Elkészítés: A száraz alapanyagokat – a kukoricalisztet, a rizslisztet, a kukoricadarát, az instant élesztőt, a csipet sót és a vaníliás cukrot – összekeverjük, hozzáöntjük a langyos vizet, és egy kézi habverővel csomómentesre elkeverjük, majd egy botmixerrel selymesre turmixoljuk – minél simább a tészta, annál jobb lesz a tészta. Hozzáadjuk a sütőport és az ecetet, és még egy kicsit tovább mixeljük, majd lefedjük, és szobahőmérsékleten pihentetjük 30 percet.
A pihentetett, besűrűsödött és kissé megkelt tésztát átkeverjük, és felforrósított, tapadásmentes serpenyőbe merőkanálnyi adagot teszünk belőle. Megvárjuk, míg a teteje egész lukacsos lesz és teljesen átsül – ezt a palacsintát nem kell megfordítani, csak az egyik oldalán kell megsütni -, és egy lapáttal kiemeljük a serpenyőből, a maradék tésztát ugyanígy sütjük meg.
Ízlés szerinti feltéttel tálaljuk – Marokkóban leggyakrabban vajjal és mézzel fogyasztják, de ez teljesen opcionális.
Szóval a gombát kombináltam egy kis sajttal, sajtkrémmel, lilahagymával, fűszerekkel… ami a kezembe került. Mondjuk a diétástól messze van, de az íze…!
Köretnek elég volt egy könnyű paradicsomsaláta, a kis batyuk úgyis íz- és szénhidrátbombák. Próbáljátok ki!
Hozzávalók 4 főre:
Elkészítés: A hagymát, a gombát, a sonkát felkockázzuk, 1 evőkanál olajon megsütjük. Mikor langyosra hűlt, összekeverjük az apróra vágott petrezselyemmel, a lereszelt és a tömlős sajttal. Megkóstoljuk, ízlés szerint sózzuk, alaposan megborsozzuk.
A palacsinták szélére teszünk 1-1 nagy evőkanállal.
A két oldalát behajtjuk, majd feltekerjük, hústűvel vagy fogvájóval rögzítjük.
Forrás: Hajós Ágnes
Forrás: Hajós Ágnes
Forrás: Hajós Ágnes
A szokásos módon bepanírozzuk, bő, forró olajban pár perc alatt aranybarnára sütjük.
Ízlés szerinti körettel – én paradicsomsalátával – tálaljuk.
Forrás: Hajós Ágnes
A leggyakrabban kefirrel vagy íróval készül, és édes sűrített tejjel vagy cukros tejföllel meglocsolva fogyasztják reggelire, de gazdagítják olykor finomra reszelt almával is, mint az alábbi receptben, így kevesebb tojás és cukor kell hozzá, és még ízletesebb, mint a sima változat.
Elronthatatlanul egyszerű, egy keverőtálban csupán össze kell keverni az alapanyagokat, majd egy kis pihentetés után forró serpenyőben kisütni. Reggelire, uzsonnára is ideális, kínálhatunk mellé friss gyümölcsöt vagy dzsemet, kompótot is, juharszirupot, mézet – vagy oroszosan édes tejfölt…
Hozzávalók:
Elkészítés: A tojást egy keverőtálba felütjük, hozzáadjuk a cukrot és vaníliát, kézi habverővel elkeverjük, hozzáadjuk a kefirt, ezzel is elkeverjük. Jöhet a liszt, a só és a szódabikarbóna, ezekkel is átkeverjük, majd finom reszelőn hozzáreszelünk egy hámozott almát, összeforgatjuk, és 15 percet pihentetjük.
Egy serpenyőt kikenünk olajjal – vagy 1 teáskanálnyi vajat felolvasztunk benne -, és nagyobb evőkanálnyi adagokat teszünk bele a masszából. Addig sütjük, amíg buborékok kezdenek képződni a tészta felületén, ekkor egy spatulával megfordítjuk, és a másik oldalát is 3-4 perc alatt szép aranyszínűre sütjük.
Azon melegében tálaljuk friss gyümölccsel, lekvárral vagy édes joghurttal, tejföllel meglocsolva.
A ricotta csodás alapanyag, a sajtkészítés mellékterméke, a tejből kicsapódó savó leszűrt, finoman szemcsés és krémes eredménye. A túrónál lágyabb ízű, krémesebb, fehérjedús alapanyag, amit őseink orda néven ismertek, és kicsit érleltebb, szinte sajtszerűen szeletelhető, keményebb formában használtak.
Sovány, de mégis krémes állagú a ricotta, szuper vele dolgozni és nagyon egészséges, jó áron beszerezhető ma már szinte mindenhol – puha pufi palacsintához például remek alapanyag, szinte alig kell hozzá más, pár perc alatt kikeevrhetó a tésztája, kis olvasztott vajon megsütve egyszerien mennyei. Az alaprecept hibátlan – citromhéjjal, mazsolával, más aszalvánnyal, csokidarabkákkal turbózható, bátran lehet vele kísérletezni!
Hozzávalók:
Elkészítés: A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét laza habbá verjük egy csipet sóval. A tojássárgákat a többi hozzávalóval egy keverőtálban összekeverjük. Ezután a fehérjehabot 2-3 részletben a masszába finoman beleforgatjuk.
Egy serpenyőben kevés vajat olvasztunk, a ricottás tésztamasszából evőkanálnyi adagot teszünk bele, a kánál hátával kicsit megformázzuk, és mindkét oldalukat 3-4 percig sütjük.
Azonnal tálaljuk friss gyümölccsel, édes joghurttal vagy tejföllel, lekvárral.
Ahogy a spenót, úgy a palacsinta is lehet nagyon sokféle, általában mindenkinek meg is van a jól bevált receptje. De azért nem árt néha elkalandozni, és kipróbálni egy-egy újabb változatot. Most egy gazdagabb, sok tojással, tejjel és még egy kis tejszínnel dúsított tésztából sültek a palacsinták, nagyon könnyű és puha a textúrájuk, ráadásul elkészíteni is pofonegyszerű, és sütni is nagyon könnyű.
A töltelék alapja friss leveles spenót volt, de fagyasztott spenótot is használhatunk hozzá nyugodtan, viszont ne a pürésített, hanem a darabos fajtát érdemes választani hozzá. A párolt spenóthoz egy kis túró, feta, tejszín, fokhagyma, bazsalikom és kakukkfű is került, valamint egy kevés reszelt citromhéj, ahogy a görög konyhában kedvelt, mediterrán ízvilággal.
Hozzávalók:
A palacsintához:
A töltelékhez:
Elkészítés: A palacsintához az összes alapanyagot turmixba tesszük, és 1 perc alatt simára összemixeljük, majd félretesszük, amíg a tölteléket elkészítjük.
A spenótot alaposan megmossuk, ha vastag szára van, letépkedjük, majd nagyjából összevágjuk. A hagymát és a fokhagymát megtisztítjuk, finomra vágjuk. A vajat egy serpenyőben felolvasztjuk, megfuttatjuk rajta a hagymát, majd hozzáadjuk a spenótot és a fokhagymát, és időnként megforgatva hagyjuk összeesni, közben hozzáreszeljük a citrom héját, meghintjük a kakukkfűvel és a bazsalikommal. Takarékon addig pároljuk, amíg elfő a leve.
Ezután hozzáadjuk a tejszínt és a túrót, hozzámorzsoljuk a fetát, borsot őrölünk rá, összeforgatjuk.
A palacsintákat olajjal kikent serpenyőben merőkanálnyi adagokban kisütjük, majd a spenótos töltelékkel megtöltve azon melegében tálaljuk.
Tipp! A megtöltött palacsintákat össze is süthetjük egy tűzálló tálban, egy kis tejszínnel és sajttal – bár frissen nagyon finom csak magában is. Ha marad, akkor mindenképpen jót tesz neki, ha fogyasztás előtt a sütőben kicsit felfrissítjük.
A ricotta egy nagyon sokféle módon használható tejtermék, állagában hasonlít a túróra, de semlegesebb ízű és krémesebb, kevesebb zsírt tartalmaz, és nagyon jó textúrát ad a tésztának, akár süteményben, akár palacsintában. Arra ügyeljünk – legalábbis ennél a receptnél –, hogy ne legyen nagyon vizes, ha esetleg úgy ítéljük meg, szűrőben csöpögtessük le 30 perc alatt, így biztos jó állagú lesz a palacsintatésztánk.
Ha szeretnénk, sós változatban is elkészíthető a cukor és a vanília elhagyásával, sült sonkával, tojással, sajttal sós reggelinek, egy gyors gombaraguval, salátával villámvacsorának is ideális. Ha az édes változatot készítjük, kínáljunk hozzá mindenképpen valamilyen dzsemet vagy szószt, mézet vagy gyümölcsragut, mert a tésztában alig van cukor, így nem túl édes.
Ricottás pufi palacsinta
Hozzávalók:
Elkészítés: A tojásokat szétválasztjuk, külön-külön keverőtálba tesszük. A fehérjéket egy csipet sóval habbá verjük. A sárgákhoz adjuk a tejet és a ricottát, simára keverjük, majd hozzáadjuk a cukrot, a vanília-kivonatot, majd a lisztet és a sütőport is, és ezekkel is simára keverjük.
A ricottás keveréket 2-3 evőkanálnyi habbal fellazítjuk, majd 2-3 adagban az összes habot beleforgatjuk.
Egy serpenyőt felforrósítunk, egészen kevés vajat vagy olajat forrósítunk benne, és kanállal palacsintákat adagolunk a serpenyőbe, és 3-4 percig sütjük, majd megfordítjuk, és további 2-3 perc alatt készre sütjük.
Azon melegében tálaljuk tetszőleges dzsemmel, befőttel, friss gyümölccsel vagy csokiöntettel…
A zsenge csöves kukoricát főzve és grillezve is nagyon szeretjük, de a nyári szezonban frissen kapható zöldséget másképp is felhasználhatjuk. Venezuelában például palacsintafélét készítenek belőle, amit sósan a mozzarellához hasonló friss sajttal töltenek meg, édesen pedig mindenféle lekvárral meglocsolva fogyasztják. Arrafelé tipikus street foodnak számít, amit az utcákon nagy fémlapokon sütnek, forrón és frissen töltik sajttal, de húsos változata is létezik, amibe sült sertéshúst tesznek. Ezek a palacsinták vastagabbak, inkább lepényszerűek, így feltekerni nem, csak félbehajtani lehet.
A cachapa elképesztően egyszerű és kiadós, és biztos sikert arat mindenkinél, aki a szereti a kukoricát. Konzerv kukoricából is készíthető, emellett csak tojásra és némi kukoricalisztre van hozzá szükség, illetve ha túl sűrű a massza, akkor egy kis tejjel hígítható.
Hozzávalók:
Elkészítés: Ha friss kukoricával dolgozunk, akkor egy éles késsel levágjuk a szemeket a csőről, ha kukoricakonzervet használunk, akkor alaposan lecsepegtetjük, majd turmixgépben krémesre összeturmixoljuk. Hozzáadunk egy csipet sót, 1 tojást és 1/2 bögre kukoricalisztet, tovább mixeljük. Ha túl sűrű a tészta, vagy vékonyabb palacsintákat szeretnénk sütni, akkor egy kis tejet is adunk hozzá, majd 15 percet pihentetjük a hűtőben.
Egy serpenyőben teáskanálnyi vajat olvasztunk, egy merőkanálnyi masszát teszünk a serpenyőben, kicsit elterítjük, körré formázzuk, és oldalanként 5 perc alatt megsütjük – ugyanígy járunk el a maradék tésztával.
Frissen, melegen tálaljuk – szeletelt mozzarellával megtöltve, bármilyen reszelt sajttal megszórva, de édesen is ehetjük bármilyen dzsemmel.
Szabadnapon, vakáción, ráérős reggelen érdemes olyan finomsággal indítani a napot, mint amilyen az almás amerikai palacsinta. A sűrűbb tésztába egy kis sütőpor és alma is kerül, a sütőpor pufibbá, az alma szaftosabbá, puhábbá teszi, és meg is édesíti a tésztát. Féltenyérnyi palacsintákat egy kis merőkanálnyi adaggal porciózhatunk a palacsintasütőbe, ezek 2-3 perc alatt meg is sülnek.
Ha igazán finomat szeretnénk, olaj helyett kevés olvasztott vajban süssük, a végén pedig hintsük meg fahéjas cukorral, locsoljuk meg egy kevés mézzel vagy kínáljunk hozzá vaníliás porcukorral elkevert görög joghurtot.
Forrás: iStock
Hozzávalók:
A sütéshez:
Elkészítés: A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét félkemény habbá verjük a csipet sóval. A tojássárgákat a tejjel elkeverjük, hozzáadjuk a lisztet, a sütőport és a cukrot. Az almát meghámozzuk, a kisebb lyukú reszelőn lereszeljük, a masszába forgatjuk, majd a tojáshabot is óvatosan belekeverjük.
A serpenyőben egy kevés vajat felolvasztunk, 3-4 kis palacsintányira való masszát teszünk bele, és oldalanként néhány perc alatt megsütjük.
Melegen tálaljuk vaníliás görög joghurttal, mézzel vagy dzsemmel, akár fahéjas cukorral meghintve.
Forrás: iStock
A túrós palacsinta kicsit tovább gondolt változata ez a fantasztikusan finom nyári desszert: a túró helyett lágyabb és selymesebb natúr krémsajttal készül, pici reszelt citromhéjjal, vaníliával, porcukorral és tejszínnel, amit tökéletesen kiegészít a friss, még langyos cseresznyeragu, ami akár meggyel kombinálva is készülhet, még pikánsabb is lesz.
Ennek a palacsintának a tésztája nagyon puha, leheletvékonyra süthető, könnyű vele dolgozni, nincs benne semmi csavar, csak tökéletesek az arányai, és az alaptésztába is kerül kevés cukor és vanília, így már sütés közben is istenien illatos ez a palacsinta, a kétféle feltéttel-töltelékkel pedig abbahagyhatatlan…
Hozzávalók:
A palacsintatésztához:
A vaníliás sajtkrémhez:
A cseresznyeraguhoz:
Elkészítés: A gyümölcsraguhoz a leszárazzuk és kimagozzuk a cseresznyét, egy serpenyőbe tesszük a vízzel, a cukoral és a citromlével együtt, és fedő alatt 10 percet pároljuk, majd a fedőt levéve hagyjuk egy kicsit besűrűsödni, sziruposra főni.
A palacsintatésztához a tojásokat egy tálba felütjük, hozzáadjuk a cukrot, a vanília-kivonatot és egy csipet sót, kézi habverővel simára keverjük, majd hozzákeverjük először a tejet, majd a lisztet, ha teljesen sima, akkor az olajat, majd a szódát vagy szénsavas ásványvizet is, mindig elkeverve. Félretesszük, amíg a vaníliás sajtkrémet elkészítjük.
A natúr krémsajtot a tejszínnel, a porcukorral, a citrom reszelt héjával és a vanília-kivonattal simára keverjük.
Egy teflonos palacsintasütőt tűre téve felforrósítunk, szilikonos ecsettel pár csepp olajjal kikenjük, és kisebb merőkanálnyi adagot öntünk bele a tésztából, a serpenyőben körkörös mozdulattokkal segítjük elterülni a tésztát, és közepes lángon addig sütjük, míg a szélei elválnak a serpenyőtől, és halványbarnára sül, majd egy lapáttal vagy spatulával alányúlva megfordítjuk, és a másik oldalát is megsütjük.
A palacsintákat ízlés szerint megtölthetjük a vaníliás krémsajttal, meglocsolhatjuk a langyos cseresznyeraguval, de tálalhatjuk külön-külön is, és mindenki magának állítja össze… Ha még extrábbat szeretnénk, kis aprított pisztáciát, mandulát is kínálhatunk mellé, hogy valami ropogós is legyen benne.
A mexikói konyha zsenialitását dicséri, hogy pár egyszerű alapanyaggal variálnak, mégis változatos, színes és mindig ízletes a végeredmény. Ez a csirkés-babos ragu például életmentő lehet sietős napokon, amikor kevés idő és alapanyag áll csak rendelkezésre, mégis szeretnénk valami egészségeset enni. A konzerv babnak köszönhetően gyorsan megvan, 15 perc alatt elkészül, hiszen az összes belevaló hamar átsül, és ha palacsintát is sütünk hozzá, akkor is megvagyunk fél óra alatt, de persze kész tortillába is tölthetjük.
A csirke és a bab mellett színes kaliforniai paprika és lilahagyma került bele, de ízlés szerint tehetünk bele kukoricát, paradicsomot vagy akár gombát is, tálaláskor pedig kínálhatunk mellé tejfölt, reszelt sajtot is…
Hozzávalók:
A palacsintához:
Elkészítés: A palacsintához a tojásokat egy keverőtálba felütjük, sózzuk, hozzáadjuk a lisztet és a tejet, simára keverjük kézi habverővel, és félretesszük pihenni 15 percre.
Közben a csirkemellfilét lapjában kettévágjuk, sózzuk, borsozzuk, és forró serpenyőben 2 evőkanál olívaolajon pár perc alatt mindkét oldalán megsütjük. Közben megtisztítjuk és szálasra vágjuk a lilahagymát, felszeleteljük, majd felcsíkozzuk a paprikákat, finomra vágjuk a petrezselymet, leszűrjük a babot.
A csirkemellet tányérra kiszedjük, a serpenyőbe öntünk még1 evőkanál olajat, rádobjuk a hagymát és a paprikát, és pár perc alatt kevergetve megfonnyasztjuk, majd a papot is hozzáadjuk, sózzuk, borsozzuk, ízlés szerint csilit adunk hozzá, átkeverjük, és fedő alatt 4-5 percet pároljuk. Ezalatt a csirkemellet apróra tépkedjük vagy összevágjuk, majd a petrezselyemmel együtt a babos keverékhez adjuk, meglocsoljuk citromlével, és lefedve, a tűzről levéve félretesszük, amíg a palacsintákat megsütjük.
A palacsintatésztát átkeverjük, és kiolajozott serpenyőbe merőkanálnyi adagot teszünk, és oldalanként 2-3 perc alatt megsütjük a palacsintákat, spatulával alányúlva és megfordítva, majd a babos-csirkés raguval tálaljuk, ízlés szerint egy kis tejfölt, reszelt sajtot is kínálhatunk hozzá.
A dutch baby pancake egy forró vajban tepsiben sült óriás pufók palacsinta, és népszerű reggeli fogás, na hol máshol, mint Amerikában. A német – és nálunk is hagyományosnak számító – klasszikus palacsintából eredeztethető, ahol a bekevert palacsintatésztát nem egyenként sütik meg vékony lapokká, hanem sütőben, forró vajban, mégpedig egyszerre. A hirtelen hő hatására a tészta felfúvódik, a serpenyő falán feltüremkedik, és gyönyörű, izgalmas formát kap, szinte egy kelyhet, ami csábít arra, hogy jól belepakoljunk valamit. Általában friss gyümölcs vagy valamilyen gyümölcsragu kerül bele, a palacsintát a társaság pedig körbeülve töri vagy szeletelve fogyasztja.
És hogy miért a név? Egyes magyarázatok szerint német bevándorlók leszármazottainak éttermében került először a reggeli kínálatba ez a palacsintakülönlegesség, és a deutsch-ból (német németül) elég gyorsan egyszerűsödött dutch-csá, vagyis hollanddá, mert ennek angolul legalább volt értelme, de egyébként elterjedt elnevezése ennek a finomságnak a german pancake, vagyis a német palacsinta.
Mindenkinek ajánljuk kipróbálásra, tényleg nagyon baba ez a palacsinta, hétvégi reggelire, hétköznapi gyors vacsorának is remek!
Hozzávalók:
Elkészítés: A sütőt 200 fokra előmelegítjük.
Egy fémnyelű serpenyőbe – ami betehető a sütőbe – belekockázzuk a vajat.
A palacsintatésztához a tojásokat tálba ütjük, a tejjel habosra keverjük, hozzáadjuk a cukrot, a sót és a vaníliát, hozzászitáljuk a lisztet, és habverővel simára keverjük.
A serpenyőt a vajjal a sütőbe rakjuk, megvárjuk, amíg felolvad és felforrósodik, de ne hagyjuk magára, mert könnyen megég. Óvatosan kivesszük, beleöntjük a tésztát, és visszatesszük a sütőbe. Kb. 20 perc alatt készre sütjük.
A sütőből kivéve gyümölcsöket szórunk a közepébe, vagy lekvárt, gyümölcsragut kanalazunk bele, csokit reszelünk rá, meglocsoljuk Nutellával, vagy egyszerűen fahéjas porcukorral megszórjuk, és szeletelve vagy darabkákat tördelve belőle lelkesen elfogyasztjuk.
Legyen az csokis, gyümölcsös, túrós, mákos, klasszikus vagy modernebb, krémes puding vagy omlós linzer, ropogós keksz vagy selymes mousse, mindenkinek más a kedvence, és ez így is van jól, sőt, akár többfélét is kedvelhetünk, de az biztos, hogy mindenkit megvidámít egy jóféle desszert. Sokan tartanak azonban a különféle sütiktől és krémektől, és annyi igazság van is a félelmek mögött, hogy a cukrászat komoly szakma, és a profik tényleg csodákra képesek, de azért vannak egyszerű és gyors, otthon is könnyedén elkészíthető édes finomságok.
Az édességek viszont annyiban különböznek a laza konyhai kratívkodástól, hogy mindig érdemes hozzájuk egy kipróbált és bevált alaprecept, ennek nyomán persze már variálhatunk rajtuk fűszerezésben, összetevőkben, de itt fontosak az arányok és sokszor a sütési idők és hőfokok. A most következő kedvencek ilenek, és eddig még mindig sikert arattak!
1. Bögrés császármorzsa pirultan, de puhán >>
Nem igazán süti, de kihagyhatatlan klasszikus édesség a császármorzsa, ami tényleg egyszerű, és leginkább leves utáni másodiknak készítjük, sütő sem kell hozzá, így kezdők is bátran kipróbálhatják, ráadásul pár egyszerű alapanyag kell csak hozzá.
Az olaszok legegyszerűbb desszertje a főtt tejszín, vagyis a panna cotta, ami egy pudinghoz hasonló remegős krém, pár perc alatt néhány hozzávalóval összedobható, selymes, mennyei – itt csokisan.
Ehhez a csodás kis desszerthez még mindig nem kell begyújtani a sütőt, imádnivalóan illatos és puha, csupa túró – és tényleg elronthatatlan!
Minden falatja csábítás, selymes, nagyon csokis, és ehhez sem kell sütő, pár perc alatt összeállítható, ugyanakkor tényleg kényeztető finomság…
Nagyon komoly desszert, ami mindenkit levesz a lábáról, ugyanakkor annyira egyszerű, hogy sima blöffnek is beválna, ha nem lenne igaz. Működik és zseniális!
Ehhez az isteni desszerthez sem kell begyújtani a sütőt, sem keleszteni, sem dagasztani, mégis pihe-puha fánkot kapunk eredményül. Túrós, vaníliás, citromos, isteni – kötelező kipróbálni!
Kívül finoman roppanós, belül puhán omlós, nagyon egyszerű és csábító finomság, és kezdőknek is bátran ajánljuk, mert elronthatatlan.
Nagyon egyszerű, alakbarát, gyors és nagyon jól variálható, könnyű és kiadós, reggelire, uzsonnára, piknikre is tökéletes egészségesebb alternatíva.
Ez is egy sütés nélküli édesség, nagyon csokis, csábítóan krémes, elronthatatlan, pofonegyszerű, és biztos, hogy osztatlan sikert arat.
Forrás: Hajós Ágnes
Igazi klasszikussá avanzsált a répatorta nálunk is az utóbbi években, ezzel a recepttel viszont nem lesz sűrű és szalonnás, hanem ellenkezőleg: puha és pillekönnyű, nagyon egyszerűen.
11. Puha narancsos kevert süti >>
Nagyon egyszerű klasszikus, liszt, cukor, vaj és tojás egyenlő arányű keverékéből, szaftos, puha és illatos, ráadásul más ízesítéssel is kipróbálható.
Egy igazi klasszikus, de kicsit felfrissítve, nagyon egyszerűen, szemvidító és mennyei finom. Áfonya helyett málnával, más gyümölccsel is bátran kipróbálható, mindenhogy mennyei!
13. Cinnabon – amerikai fahéjas csiga >>
Ez már egy igazi kelt tészta, de annyira finom, hogy megéri a kis türelmet és macerát. A fahéjas csiga önmagában persze nem amerikai, de ezzel az édes, krémsajtos mázzal ők találták ki – és durván finom…