Legyen az csokis, gyümölcsös, túrós, mákos, klasszikus vagy modernebb, krémes puding vagy omlós linzer, ropogós keksz vagy selymes mousse, mindenkinek más a kedvence, és ez így is van jól, sőt, akár többfélét is kedvelhetünk, de az biztos, hogy mindenkit megvidámít egy jóféle desszert. Sokan tartanak azonban a különféle sütiktől és krémektől, és annyi igazság van is a félelmek mögött, hogy a cukrászat komoly szakma, és a profik tényleg csodákra képesek, de azért vannak egyszerű és gyors, otthon is könnyedén elkészíthető édes finomságok.
Az édességek viszont annyiban különböznek a laza konyhai kratívkodástól, hogy mindig érdemes hozzájuk egy kipróbált és bevált alaprecept, ennek nyomán persze már variálhatunk rajtuk fűszerezésben, összetevőkben, de itt fontosak az arányok és sokszor a sütési idők és hőfokok. A most következő kedvencek ilenek, és eddig még mindig sikert arattak!
1. Bögrés császármorzsa pirultan, de puhán >>
Nem igazán süti, de kihagyhatatlan klasszikus édesség a császármorzsa, ami tényleg egyszerű, és leginkább leves utáni másodiknak készítjük, sütő sem kell hozzá, így kezdők is bátran kipróbálhatják, ráadásul pár egyszerű alapanyag kell csak hozzá.
Az olaszok legegyszerűbb desszertje a főtt tejszín, vagyis a panna cotta, ami egy pudinghoz hasonló remegős krém, pár perc alatt néhány hozzávalóval összedobható, selymes, mennyei – itt csokisan.
Ehhez a csodás kis desszerthez még mindig nem kell begyújtani a sütőt, imádnivalóan illatos és puha, csupa túró – és tényleg elronthatatlan!
Minden falatja csábítás, selymes, nagyon csokis, és ehhez sem kell sütő, pár perc alatt összeállítható, ugyanakkor tényleg kényeztető finomság…
Nagyon komoly desszert, ami mindenkit levesz a lábáról, ugyanakkor annyira egyszerű, hogy sima blöffnek is beválna, ha nem lenne igaz. Működik és zseniális!
Ehhez az isteni desszerthez sem kell begyújtani a sütőt, sem keleszteni, sem dagasztani, mégis pihe-puha fánkot kapunk eredményül. Túrós, vaníliás, citromos, isteni – kötelező kipróbálni!
Kívül finoman roppanós, belül puhán omlós, nagyon egyszerű és csábító finomság, és kezdőknek is bátran ajánljuk, mert elronthatatlan.
Nagyon egyszerű, alakbarát, gyors és nagyon jól variálható, könnyű és kiadós, reggelire, uzsonnára, piknikre is tökéletes egészségesebb alternatíva.
Ez is egy sütés nélküli édesség, nagyon csokis, csábítóan krémes, elronthatatlan, pofonegyszerű, és biztos, hogy osztatlan sikert arat.
Forrás: Hajós Ágnes
Igazi klasszikussá avanzsált a répatorta nálunk is az utóbbi években, ezzel a recepttel viszont nem lesz sűrű és szalonnás, hanem ellenkezőleg: puha és pillekönnyű, nagyon egyszerűen.
11. Puha narancsos kevert süti >>
Nagyon egyszerű klasszikus, liszt, cukor, vaj és tojás egyenlő arányű keverékéből, szaftos, puha és illatos, ráadásul más ízesítéssel is kipróbálható.
Egy igazi klasszikus, de kicsit felfrissítve, nagyon egyszerűen, szemvidító és mennyei finom. Áfonya helyett málnával, más gyümölccsel is bátran kipróbálható, mindenhogy mennyei!
13. Cinnabon – amerikai fahéjas csiga >>
Ez már egy igazi kelt tészta, de annyira finom, hogy megéri a kis türelmet és macerát. A fahéjas csiga önmagában persze nem amerikai, de ezzel az édes, krémsajtos mázzal ők találták ki – és durván finom…
Könnyű, elegáns és bársonyosan krémes, ráadásul egy kis csavarral nagyon látványossá is tehetjük a panna cottát, ha több rétegben készítjük, ha pedig az első réteget egy kicsit megdöntve dermesztjük, akkor igazán lenyűgöző desszertet kapunk. Nagyon egyszerű finomság, egyetlen hátránya, hogy két fázisban lehet csak készíteni, és a kettő között pár órát pihentetni kell, viszont alig van vele munka, és tényleg minden elismerést bezsebelhetünk vele.
A panna cotta bármilyen zselésített gyümölcspürével készíthető, aminek szép élénk, a hófehér tejszíntől eltérő színe van. Itt illatos, érett mangó lett a kiválasztott, ami mostanában egyre több helyen és egész jó árban kapható, ráadásul a gyümölcs karakteres, fűszeres íze nagyon jól passzol a lágy vaníliás tejszínkrémhez.
Hozzávalók:
A mangós réteghez:
A vaníliás réteghez:
Elkészítés: A porzselatint egy tálkába öntjük, hozzáadunk 1 dl vizet, elkeverjük, és hagyjuk kicsit duzzadni. Közben a mangót meghámozzuk, a húsát levágjuk a magról, amennyire csak tudjuk, turmixgépbe tesszük 1 dl vízzel, a cukorral és a citromlével, és simára turmixoljuk. Egy kis lábosba öntjük, felmelegítjük, majd a zselatint is hozzáöntjük, alaposan elkeverjük, amíg teljesen feloldódik.
A poharakat egy muffintepsibe vagy tojásos dobozba állítjuk ferdén, majd elosztjuk bennük a zselatinos gyümölcspépet, hagyjuk kicsit hűlni, majd 2-3 órára a hűtőbe tesszük, amíg teljesen megdermed.
A vaníliás réteghez a porzselatint egy tálkába öntjük, hozzáadjuk a tejet, simára keverjük, és hagyjuk kicsit duzzadni. Közben a vaníliarudat hosszában félbevágjuk, a magjait kikaparjuk, a tejszínhez adjuk hüvellyel együtt, és kis lángon felforrósítjuk, majd a cukrot is hozzáadjuk, kidobjuk belőle a vaníliarudat, majd hozzáadjuk a felpuhult zselatint, és addig keverjük, míg teljesen feloldódik, majd a tűzről levéve hagyjuk langyosra hűlni, időnként megkeverve, majd a talpukra állított poharakba, a megdermedt mangórétegre öntjük, és a hűtőbe téve néhány óra alatt hagyjuk teljesen megdermedni.
Kockára vágott friss mangóval vagy más gyümölccsel, mentalevélkével díszítve kínáljuk.
Az olaszok valószínűleg megbotránkoznának, hogy a jó kis zsíros tejszínükkel készülő selymes desszertjükbe joghurt kerül, méghozzá görög. Pedig zseniális, sokkal soványabb, és még a cukor is kiváltható benne mézzel vagy más édesítővel, hogy igazán alakbarát és csábító desszert váljon belőle, ráadásul tényleg pofonegyszerű.
A panna cotta – és ez a változat is – azért zseniális, mert egyszerű finomságnak is tökéletes, de ünnepi édességnek is ideális, ha egy kicsit szokatlanabb formába öntjük a zselatinos krémet, így kiborítva nagyon mutatós desszert lesz belőle, amit ízlés szerint gyümölcsökkel, magokkal, öntetetekkel is tovább csinosíthatunk.
Hozzávalók:
Elkészítés: A zselatinlapokat hideg vízbe áztatjuk 10-15 percre. Közben a tejet felforrósítjuk, amikor épp felforrna, levesszük a tűzről, hozzáadjuk a kinyomkodott, felpuhult zselatinlapokat, és kézi habverővel addig keverjük, amíg teljesen feloldódik, majd hozzákeverjük a mézet és a vaníliát is, elkeverjük, majd a görög joghurtot is hozzáadjuk, simára keverjük.
A selymes krémet vízzel kiöblített vagy olajjal kikent formákba öntjük, és a hűtőbe tesszük, a formák méretétől függően 4-6 órát dermesztjük, ha tapintásra feszes a felületük, akkor már jó.
Tálalás előtt tányérra borítjuk, és ízlés szerint pisztáciával vagy szeletelt mandulával, de akár friss gyümölccsel, naranccsal, grapefrúttal, gyors, fagyasztott bogyósokból főzött gyümölcsraguval tálaljuk.
A panna cotta szó szerint főtt tejszínt jelent, és egy isteni olasz, a pudinghoz hasonló pofonegyszerű desszert, ami eredetileg vaníliával és cukorral készül, de gyakorlatilag bármilyen ízvilággal megbolondítható. Főzés közben aromás fűszerekkel gazdagíthatjuk, de akár a tálaláskor meglocsolhatjuk valamilyen szósszal vagy gyümölcsös raguval – mindenképpen mennyei, nagyon jól variálható desszert.
Most csokoládés változatban készült, kétféle csokival, így egy kis vaníliás cukor is elég volt az édesítéshez, de készülhet bármilyen csokival, tovább ízesíthető még cukorral vagy mézzel. Rém egyszerű, a legnehezebb az egészben talán azt kivárni, amíg kellően megdermed – de most egy kis trükkel annyit segítettünk, hogy a tejszín egy része csak a végén kerül bele, ami így rögtön visszahűti annyira a keveréket, hogy már tehetjük is a hűtőbe, ezzel kicsit felgyorsítva az elkészülést…
Hozzávalók:
Elkészítés: A zselatinlapokat hideg vízbe beáztatjuk néhány percre, amíg felpuhul.
A tejet és a tejszín felét egy lábasba öntjük, hozzáadjuk a vaníliás cukrot, felmelegítjük, amikor forró, hozzáadjuk a feldarabolt csokoládét, és addig kevergetjük, míg teljesen felolvad. A tűzről levesszük, hozzáadjuk a jól kinyomkodott puha zselatinlapokat, és kézi habverővel addig keverjük, míg a zselatinlapok teljesen feloldódnak. Ekkor hozzáöntjük a maradék tejszínt is, elkeverjük.
A keveréket poharakba vagy tálkákba öntjük, és a hűtőbe tesszük, és 3-4 órát pihentetjük, amíg teljesen megdermed és jól lehűl, majd ízlés szerint tejszínhabbal tálaljuk.
A panna cotta az olaszok világbajnok desszertje, valamiért nálunk nem annyira ismert, pedig hihetetlenül egyszerű, könnyebb és gyorsabb, mint egy puding! Egy kis vaníliával ízesítve és gyümölccsel tálalva számít klasszikusnak, de bármivel fűszerezhető és ízesíthető, amit csak szeretünk.
A kávés változat instant kávéval pikk-pakk megvan, ha nics ilyenünk, akkor szemes kávét érdemes használni, és ezt a tejszín és tej keverékében felforralni, majd fél órát hagyni, hogy a folyadék átvegye a kávé aromáit, leszűrve ugyanúgy készíthetjük, mintha oldódós porkávét használtunk volna.
Hozzávalók:
Elkészítés: A zselatinlapokat hideg vízbe áztatjuk. A tejet és a tejszínt egy lábasba öntjük, hozzáadjuk a cukrot és az instant kávét, forráspontig melegítjük, majd a tűzről levéve hozzáadjuk a vaníliát és a kinyomkodott zselatinlapot, és addig keverjük, míg teljesen felolvad, ha biztosra akarunk menni, egy szűrőn át is szűrhetjük.
A kávés tejszínt hideg vízzel kiöblített szilikonformákba elosztjuk, de tehetjük simán poharakba is, majd hagyjuk langyosra hűlni, mielőtt betennénk a hűtőbe 6-7 órára vagy akár egész éjszakára.
Tálalás előtt – ha ki akarjuk borítani – forró vízbe mártjuk 6-7 másodpercre, majd tányérra borítjuk, és ízlés szerint csokival vagy gyümölcsökkel díszítve tálaljuk.
Könnyű, elegáns és bársonyosan krémes, ráadásul egy kis csavarral nagyon látványossá is tehetjük a panna cottát, ha több rétegben készítjük, ha pedig az első réteget egy kicsit megdöntve dermesztjük, akkor igazán lenyűgöző desszertet kapunk. Nagyon egyszerű finomság, egyetlen hátránya, hogy két fázisban lehet csak készíteni, és a kettő között pár órát pihentetni kell, viszont alig van vele munka, és tényleg minden elismerést bezsebelhetünk vele.
A panna cotta bármilyen zselésített gyümölcspürével készíthető, aminek szép élénk, a hófehér tejszíntől eltérő színe van. Itt illatos, érett mangó lett a kiválasztott, ami mostanában egyre több helyen és egész jó árban kapható, ráadásul a gyümölcs karakteres, fűszeres íze nagyon jól passzol a lágy vaníliás tejszínkrémhez.
Mangós panna cotta
Hozzávalók:
A mangós réteghez:
A vaníliás réteghez:
Elkészítés: A porzselatint egy tálkába öntjük, hozzáadunk 1 dl vizet, elkeverjük, és hagyjuk kicsit duzzadni. Közben a mangót meghámozzuk, a húsát levágjuk a magról, amennyire csak tudjuk, turmixgépbe tesszük 1 dl vízzel, a cukorral és a citromlével, és simára turmixoljuk. Egy kis lábosba öntjük, felmelegítjük, majd a zselatint is hozzáöntjük, alaposan elkeverjük, amíg teljesen feloldódik.
A poharakat egy muffintepsibe vagy tojásos dobozba állítjuk ferdén, majd elosztjuk bennük a zselatinos gyümölcspépet, hagyjuk kicsit hűlni, majd 2-3 órára a hűtőbe tesszük, amíg teljesen megdermed.
A vaníliás réteghez a porzselatint egy tálkába öntjük, hozzáadjuk a tejet, simára keverjük, és hagyjuk kicsit duzzadni. Közben a vaníliarudat hosszában félbevágjuk, a magjait kikaparjuk, a tejszínhez adjuk hüvellyel együtt, és kis lángon felforrósítjuk, majd a cukrot is hozzáadjuk, kidobjuk belőle a vaníliarudat, majd hozzáadjuk a felpuhult zselatint, és addig keverjük, míg teljesen feloldódik, majd a tűzről levéve hagyjuk langyosra hűlni, időnként megkeverve, majd a talpukra állított poharakba, a megdermedt mangórétegre öntjük, és a hűtőbe téve néhány óra alatt hagyjuk teljesen megdermedni.
Kockára vágott friss mangóval vagy más gyümölccsel, mentalevélkével díszítve kínáljuk.
Ha valaki attól tartana, hogy a formából nem jön ki szépen a panna cotta, akkor vesse be nyugodtan ezt a kis trükköt: vékonyan kenjük ki olajjal a formát, majd tegyük félre. A beolajozott formából könnyen kijön majd a panna cotta.
Rebarbarás-vaníliás panna cotta
Hozzávalók a rebarbarás réteghez:
A rebarbaraszárról húzzuk le a külső vékony, hártyás részt, majd daraboljuk fel. Öntsük fel a vízzel, adjuk hozzá a cukrot, a vaníliás cukrot és a citromlevet, majd pár perc alatt főzzük puhára. (Ízlés szerint több cukrot is adhatunk hozzá.)
A teljesen szétfőtt rebarbarát ezután öntsük bele egy szűrőbe, majd passzírozzuk át.
Ezután tegyük vissza a tűzre, majd melegítsük forráspontig. Amikor elkezd forrni, vegyük le a tűzről, majd állandó keverés közben adjuk hozzá a porzselatint. Addig keverjük, míg a zselatin teljesen feloldódik, majd csepegtessünk hozzá ízlés szerint piros ételszínezőt, hogy szép színt kapjon. (A színezőt ízlés szerint el is hagyhatjuk, de akkor más színű lesz a zselénk.)
Ezután az előzőleg vékonyan kiolajozott formákba osszuk el a rebarbarás keveréket, majd tegyük be a hűtőbe, hogy teljes megdermedjen.
Hozzávalók a vaníliás réteghez:
A tejet és a tejszínt öntsük bele egy edénybe, majd keverjük hozzá a pudingport, a porcukrot, a vaníliás cukrot és az aromát, majd állandó keverés mellett melegítsük forráspontig.
Amikor elkezd forrni, vegyük le a tűzről, majd állandó keverés mellett adjuk hozzá a porzselatint. Addig keverjük, míg a zselatin teljesen feloldódik, majd egy szűrőn szűrjük át, hogy szép sima legyen.
Ezután kevergetve hűtsük ki, mielőtt a rebarbarazselére öntenénk.
Vegyük ki a hűtőből a teljesen megdermed rebarbarazselét, majd óvatosan öntsük rá a pudingos keveréket. Ezután tegyük vissza a hűtőbe, és hagyjuk teljesen megdermedni.
Tálalás előtt vegyük ki a hűtőből, majd egy vékony pengéjű késsel – vagy egy hústűvel – a forma szélénél kerítsük körbe a panna cottát, majd kissé alányúlva egy gyors mozdulattal fordítsuk rá a tányérra, és úgy kínáljuk.
