A palacsinta minden változatban örök és megunhatatlan kedvenc, egy napot pedig palacsintával indítani – vagy akár lezárni, mert vacsorára is tökéletes – biztosan az egész családban sikert arat, és annyira laktat, hogy akár estebédig is kitart, mint ez a ropogós baconnal készült változat. A tészta gyorsan és egyszerűen kikeverhető és süthető, és a trükk, hogy nem olajjal vagy vajjal sül a tészta, hanem a baconből kisült zsiradékkal, amitől az egész palacsinta kellemesen füstös és ízletes lesz.
A kisült zsírra teljes egészében nem lesz szükség, de ne öntsük ki, hanem tegyük a hűtőbe, és használjuk olaj helyett például zöldségek párolásához – így egy kis extra illatot és aromát adva az ételnek…
Hozzávalók:
Elkészítés: A lisztet, a sütőport, a szódabikarbónát és a sót egy tálban összekeverjük. Egy másik tálba felütjük a tojásokat, felverjük, hozzáadjuk az olvasztott vajat és a joghurtot is, elkeverjük, majd a kettőt összeöntjük, simára keverjük
A baconszeleteket egy száraz, forró tepsiben ropogósra sütjük mindkét oldalukon, majd egy tányérra kitesszük, a zsiradékot pedig egy teáskanálnyit kivéve egy tálkába kiöntjük. A tésztamasszából 2 evőkanálnyi adagokat teszönk a serpenyőbe, a kanál hátával körré formázzuk, és kb. 2 perc alatt megsütjük, majd egy lapáttal megfordítjuk, és még 2 percig sütjük. A maradék tésztához mindig egy kevéske zsiradékot adunk a serpenyőbe, és ugyanígy sütjük meg a többi palacsintát is.
A kisült palacsintákat a baconnel tálaljuk, ízlés szerint egy kis salátát – rukkolát vagy mást – és paradicsomot kínálhatunk mellé.
A gazdag húsos szendvics eredetét nehéz pontosan felfejteni, de nem mai találmány: valamikor az 1800-as évek végén született Floridában, és az oda betelepülő kubai vendégmunkások kedvenceiből készült. Annyira tökéletes, hogy hamar elképesztően népszerűvé vált, és a kubai név rajta ragadt, sőt ma már ikonikus ételnek számít a Cubano Sandwich. Tipikus street food fogás, ami gyorsan összeállítható és frissen tálalható, viszont az előkészítése elég pepecselős, mert a benne rejlő finom és szaftos hús hosszú pácolást és sütést igényel.
Mindenképpen érdemes otthon is kipróbálni, a legjobb úgy elkészíteni, hogy a pácolt húsból egy nagyobb adagot sütünk, és maradékból másnap elkészítjük ezeket a húsimádó szendvicseket, amikhez a kenyér – elsősorban bagett – mellett sonka, érett sajt, mustár és csemege uborka dukál, sőt néha még szalámi is kerül bele, a szendvics mellé pedig sült krumpli vagy csipsz is dukál, mint a hamburgerhez…
Az szendvics lelke a pácolt és sült sertéshús, mégpedig kubai módra, citrusos-zöldfűszeres ízesítéssel, omlósra sütve. Ehhez 1,5 kg sertéshúshoz 1 narancs és 1 lime héját lereszeljük, levét kinyomjuk. Hozzáadunk 4 evőkanál olívaolajat, 4 gerezd zúzott fokhagymát, 1 kis csokor finomra vágott friss koriandert, 1 evőkanál mustárt, sót és borsot, elkeverjük, majd a húsra üntjük, és lefedve 8-10 vagy akár 12 órára hűtőbe tesszük. Tepsibe tesszük a páccal együtt, fóliával lefedve 1,5 órát sütjük 180 fokon, majd fólia nélkül, a pecsenyelével meglocsolva még 30 percet. Isteni finom szeletelve, vajas krumplipürével, párolt zöldséggel vagy valamilyen citrusos salátával, másnap pedig a maradékból elkészíthetjük a kubai szendvicset.
Hozzávalók:
Elkészítés: A bagett végeit levágjuk, 4 egyenlő részre vágjuk, ezeket félbevágjuk. A bagettaljakra tesszük a félbehajtott sajtszeleteket, erre jön a sült hús, majd a sonka, a hosszában vékonyan felszeletelt csemege uborkát. A bagett-tetőket megkenjük a mustárral, és lefedjük vele a szendvicseket.
Így is tökéletes, de ha meleg ételre vágyunk, akkor a tetejüket megkenjük lágy vajjal, és kontaktgrillben pár perc alatt megsütjük, hogy a sajt olvadós, a bagett pedig ropogós, az egész pedig jó forró legyen. Ízlés szerint salátával vagy csipsszel, sült krumplival is kínálhatjuk.
A japánok híresen precízek mindenben, így nem csoda, hogy tojásos fogásuk, a tamagoyaki is szintet lép a mi hagyományos, legfeljebb félbehajtott omlettünkkel szemben. A rizsliszttel, szójaszósszal és egy kevéske porcukorral felvert tojásokat vékony rétegben sütik, folyamatosan göngyölve sülés közben, hagyományosan két evőpálcával tekerve fel a vékony tojáslepényt, de mi nyugodtan használhatunk lapátot – ezzel sokkal könnyebb dolgunk lesz.
Némi gyakorlatra és ügyességre van szükség ahhoz, hogy szép tekercseket kapjunk, de mindenképpen érdemes megpróbálni mindenkinek, aki rajong a tojásos ételekért. Itt sajttal és petrezselyemmel meghintve készült, de akár párolt zöldséggel, vékonyra szelt sonkával vagy lazaccal is tovább gazdagítható.
Hozzávalók:
Elkészítése: A petrezselymet finomra vágjuk. A tojásokat felverjük, hozzáadjuk a rizslisztet, a szójaszószt és a porcukrot, sózzuk, borsozzuk, tovább verjük enyhén habosra.
Egy serpenyőt kikenünk olajjal, felforrósítjuk, beleöntjük a tojás harmadát, megszórjuk sajttal és petrezselyemmel. Amikor kezd sülni, és már alá tudunk nyúlni, akkor egy spatulával felhajtjuk, és óvatosan elkezdjük feltekerni. A szabadon lévő helyre tojást öntünk, megszórjuk sajttal és petrezselyemmel, és amint sül, ismét felhajtjuk, majd a maradék tojást is a serpenyőbe öntjük, amit a maradék sajttal és petrezselyemmel megszórunk. Ha ez is megsült, akkor teljesen feltekerjük – nem is olyan könnyű, majd tányérra ügyeskedjük, és csigákra vágva tálaljuk.
Egy közösen elköltött kényelmes reggeli lehet akár ünnep is, ha egy kis pluszt viszünk bele. Ham&eggs – vagyis sonkás tojás – valószínűleg sokunknál készül, de még ebből az igazán egyszerű reggeliből is válhat szerelmes vallomás.
Olvasónk, Éva, aki hosszú idő óta él együtt férjével szerelemben és boldogságban, szív alakú tojásreggelivel lepte meg párját. Megosztotta velünk, így mi megmutatjuk, milyen mutatós, és azt is, hogyan készült.
Hozzávalók:
Elkészítés: Egy serpenyőben kevés kókuszzsírt forrósítunk, és megsütjük rajta a sonkát, majd tányérra szedjük, félretesszük. A zsiradékot átöntjük egy szív alakú szilikonos formába.
3 tojást szétválasztunk, mindkettőt külön-külön villával, sóval felverjük. Először a fehérjét öntjük a formába, majd ebben elhelyezünk 2 szív alakú kiszúró fém formát. Ezekbe csurgatjuk a sóval felvert tojássárgákat.
180 fokra felmelegített sütőben készre sütjük.
Egy nagyobb tányéron elosztjuk a salátát és a félbevágott koktélparadicsomokat, ráfektetjük a sült sonkát, majd a közepére tesszük a tojást. Péksüteménnyel tálaljuk.
Forrás: Bodnár Éva
A receptet és a fotót Bodnár Éva küldte. Köszönjük!
Én sokáig nem szerettem a zabkását az állaga miatt, de aztán Svédországban láttam egy jó trükköt a fogyasztására, és azóta én is rabja vagyok. Ott a kész zabkása mellé öntenek egy kis hideg tejet is, tehát kvázi úgy eszik, mint mi itthon a müzliket vagy a gabonapelyhet. Így a két textúra és a hideg-meleg találkozása sokkal érdekesebbé teszi a zabkását (lehet, hogy csak nálam?), illetve még több folyadékot tudnak bevinni ezáltal. A svédek ráadásul gyakran esznek sajttal vagy tojással megpakolt magkenyeret a zabkása mellé – télen a hidegben kell is az üzemanyag.
Náluk ettem először mindenmentes zabkását is. Mivel sok glutén- és/vagy laktózérzékeny diák lakott a kollégiumban, egyszerűbb volt mindenmentesen készíteni a kását. Az eredmény pedig ugyanolyan finom volt.
Forrás: Zita
A zab rengeteg hasznos tulajdonsággal bír, külön cikket lehetne rászánni áldásos hatásainak felsorolására. Szerencsére már itthon is lehet kapni garantáltan gluténmentes zabot, amit elvileg gluténérzékenyek is ehetnek – a mindenmentes zabkása is ebből készül nálunk –, de van, aki ezt sem tudja fogyasztani. Nekik sem kell csüggedniük, mert több alternatívája is van a zabnak, a legkönnyebb szerintem hajdinapehellyel helyettesíteni.
Ha nem ehetsz zabot, akkor kövesd a receptben leírtakat ugyanúgy, csak cseréld ki a zabot hajdinára (az arányok és a főzési idő ugyanaz). Kölesből, amarántból, quinoából és valószínűleg minden álgabonából lehet még kását főzni, csak az egy kicsit több időt vesz igénybe.
Nagyon gyorsan megvan, reggelente az ágyból kiszállva csak összeöntöm a hozzávalókat, hagyom kicsit állni, és miközben felöltözök és összekészülök, már félig kész is van, csak alá kell rottyantani egyszer. Tökéletes reggeli még a rohanós napokon is. Ízesíteni gyakorlatilag bármivel lehet: magokkal, gyümölccsel, lekvárral, kakaóval, fahéjjal, csokiöntettel, magvajjal – ami éppen jólesik.
Két adag zabkásához 100 gramm gluténmentes zabot használok, ami 56 gramm lassan felszívódó szénhidrátot tartalmaz. A többi hozzávaló a 160 grammos inzulinrezisztancia diétában nem számolós, tehát egy adag mindenmentes zabkásában 28 gramm szénhidrát van.
Hozzávalók:
Elkészítés: A hozzávalókat egy fazékba öntjük, jól összekeverjük és felforraljuk. Ha forrni kezd, folyamatos kevergetés mellett (nagyjából 2 perc alatt) pépes állagúra főzzük.
Melegen tálaljuk. Tetszés szerint adhatunk hozzá tejet, gyümölcsöt, magokat, édesítőszert, kakaót, fahéjat, ki mivel szereti.
Forrás: Zita
A klasszikus melegszendvicsek és toastok mellett érdemes néha frissíteni a szendvicsrepertoárt. A bruschetta lehet hideg, de éppen meleg is, ha az évszak vagy az idő úgy kívánja, így pedig már rokonítható a melegszendvicshez is.
A legegyszerűbb változata, amikor a megpirított kenyérszeletkét még forrón bedörzsölik fokhagymával, kis olívaolajjal meglocsolják, és már kész is. Van, amikor érett paradicsommal is átdörzsölik, vagy nagyon apróra vágva kerül az aromás paradicsom a pirítós tetejére némi bazsalikom kíséretében. Egyszerűsége ellenére csodásan finom, ez a változat talán a legismertebb.
Szinte bármi kerülhet a pirított kenyérkék tetejére: sült zöldségek, pácolt gomba, érlelt sonka, aszalt paradicsom vagy olajban érlelt articsóka. Az egyik legfinomabb – és mindenféle előzetes rákészülés nélkül elkészíthető – változat a fűszeres pirított gombával megpakolt bruschetta, ami akár könnyű vacsora is lehet egy kis salátával tálalva.
Hozzávalók:
Elkészítés: A gombát megtisztítjuk, félbevágjuk. A vajat egy serpenyőben felolvasztjuk, rádobjuk a római köményt, a kakukkfüvet és a gombát, időnként megkeverve pirítani kezdjük. Viszonylag sok levet ereszt, ezt elfőzzük, közben pirulgat a gomba. Végül meglocsoljuk citromlével, sózzuk és borsozzuk, lehúzzuk a tűzről.
A bagettet felszeleteljük, a kenyérszeleteket egy sütőlapra tesszük, megcsepegtetjük olívaolajjal, és grill fokozaton 5-6 percre betoljuk a 180 fokos sütőbe. Ha megpirultak a kenyérkék, kivesszük, és még melegen lelkiismeretesen bedörzsöljük a fokhagymával, majd a tetejükre kanalazzuk a sült gombát.
Azonnal tálaljuk, ízlés szerint egy kis parmezánt is reszelhetünk a tetejükre.
Tipp: Nagyon finom és kissé tartalmasabb úgy is, hogy a gomba alá 1-1 kanál ricottát teszünk!
Míg nálunk inkább sós ételként ismert a bundás kenyér, addig sok helyen az édes változat az elterjedt. A franciáknál is édes a pain perdu, az elveszett kenyér, amit az amerikaiak már csak french toastként emlegetnek és készítenek, szintén cukrosan, de a portugálok is édesen szeretik, és több formában is készítik. A rabanada nevű bundás kenyerük sűrített tejjel készül, amit még ropogós fahéjas kristálycukorban is megforgatnak, a fatia dourada, vagyis az aranyszelet sokkal lágyabb, citromhéjas-fahéjas tejjel, tojással készül.
Ez a változat akkor a legfinomabb, ha jó szikkadt kenyeret használunk, így igazán meg tudja szívni magát a tészta az édes tejjel, és olyan finomra sül, mintha valamilyen sütemény lenne. Ha hirtelen felindulásból sütnénk, és nincs szikkadt kenyerünk, akkor mindenképpen érdemes egy kicsit kiszárítani a készítés előtt a sütőben…
Hozzávalók:
Elkészítés: A kenyeret vagy zsemlét ujjnyi szeletekre vágjuk, és 1 napot hagyjuk szikkadni, vagy 150 fokos sütőben 10 percig szárítjuk.
A tejet egy forralóba öntjük, belereszeljük a citrom héját, hozzáadjuk a fahéjat és a cukrot, felforraljuk, majd egy tálba öntjük. Egy másik tálba felütjük a tojásokat. Egy harmadik tányérba konyhai papírtörlőt teszünk.
Egy serpenyőben fél evőkanálnyi vajat felolvasztunk, közben egy adag kenyérszeletet megmártunk a meleg tejben, majd a tojásban, és a serpenyőbe tesszük, és oldalanként 2-3 perc alatt megsütjük, majd a konyhai papírtörlővel bélelt tányérba tesszük. A maradék kenyérszeletekkel ugyanígy járunk el, a maradék vajat fokozatosan felhasználva a sütéshez.
Azon melegében tálaljuk, ízlés szerint cukorral, porcukorral meghintve, vagy mézzel meglocsolva.
Forrás: Canva
A muffin nemcsak édesen jó, sós változatban is nagyon praktikus, tökéletes uzsonnára, reggelire, de akár pogácsa helyett vendégvárónak is, sőt egy jó kis salátával könnyű vacsorának vagy munkaebédnek is ideális. A kukoricadarától nagyon jó állagú, pikk-pakk kikeverhető, még a robotgépet sem kell elővenni hozzá.
A tésztába most egy kis morzsolt feta és lepirított csiperkegomba került, de ízlés szerint mehet bele sonka, bacon, kolbász, csemege kukorica, apróra kockázott paprika vagy aszalt paradicsom, de gyakorlatilag végtelen a lehetőség, hogy mivel adjuk meg az ízvilágát ennek a szuperegyszerű sós muffinnak.
Hozzávalók:
Elkészítés: A gombát megtisztítjuk, vékonyan felszeleteljük, és egy serpenyőben a megolvasztott vajon megfonnyasztjuk, majd kissé megpirítjuk, félretesszük.
A tésztához a száraz alapanyagokat – a lisztet, a kukoricadarát, a sütőport és szódabikarbónát – egy keverőtálba tesszük, sózzuk, borsozzuk, elvegyítjük. Egy másik tálban a joghurtot és a tojást elkeverjük, majd a száraz alapanyagokhoz adjuk, elkeverjük. Hozzáadjuk a gombát a vajjal együtt, valamint belemorzsoljuk a fetát, és az egészet összeforgatjuk.
Egy muffintepsit kivajazunk – vagy papírkapszlikkal kibélelünk – elosztjuk bennük a tésztát, a tetejét meghintjük szezámmaggal, és 180 fokos sütőbe tolva, légkeverés mellett 25 perc alatt szép aranyszínűre sütjük.
A sütőből kivéve hagyjuk kicsit hűlni, majd langyosan vagy akár teljesen kihűtve kínáljuk.
Sokan elbliccelik a reggelit, pedig egyáltalán nem mindegy, mivel indítjuk a napunkat: kedvünket, energiánkat, teljesítményünket is jócskán befolyásolja a nap első – és szakemberek szerint a legfontosabb – étkezése. A zabkása például tökéletes, tápláló és egészséges, a reggeli szaladásban is könnyen és gyorsan elkészíthető, és isteni finom tud lenni, ha ezzel-azzal felturbózzuk.
Ez a csokis változat nagyon krémes és lágy, vegán alapanyagokkal is készíthető, 5 perc alatt kész, és igazi kényeztető és melengető finomság hűvösebb, szürke napokra. Kakaóporral készül, mandulavajtól lesz különösen selymes és krémes, telt ízű, ha ilyenünk nincs, akkor mogyoróvajjal vagy kókuszolajjal is helyettesíthetjük, de azért érdemes mandulavajra beruházni vagy akár otthon elkészíteni – recept ITT – mert nagyon finom és egészséges, és sokoldalúan használható sütikbe, kencékbe, palacsintához vagy csak magában, cikkekre vágott almával mártogatva…
Hozzávalók személyenként:
Elkészítés: A zabpelyhet, a kakaóport, az édesítőt csipetnyi sóval egy kis forralóba tesszük, felöntjük a tejjel, és gyenge tűzön feltesszük főni. Összekeverjük, amikor már meleg, hozzáadjuk a mandulavajat, és kevergetve sűrűsödésig főzzük néhány perc alatt.
Tálba öntjük, és ízlés szerint magában vagy gyümölcsökkel, magokkal gazdagítva fogyasztjuk.
Jó, oké, nyilván bármilyen szendvicset lehet ebédre is fogyasztani, de ezeket annyira megpakolják minden földi – és vízi – jóval, hogy egy teljes értékű és bőséges fogás válik belőlük, amit az egyszerűség kedvéért késsel-villával fogyasztanak, hiszen a kenyér szinte ki sem látszik a sok rávalótól.
Ez a szendvics ráadásul komoly múlttal rendelkezik. Anno a vikingek a dán kenyeret hússal és hagymával ették, majd a középkorban vaj is került a szeletekre, valamivel később már bőséges feltéttel látták el azokat.
A munkásoknak kellett az energia, a jómódúaknak pedig kellett valami mutatós ínyencség a svédasztalra. Megint mások a maradékokat szerették volna újrahasznosítani, amit egyébként tesznek a mai napig is. Nem ritka, hogy az előző napi fogásból megmaradt krumpli, hús, hal, tojás vagy zöldségek, esetleg ezek kombinációja kerül a szendvicsre. Egy kevés öntet, gyümölcs, savanyú uborka, metélőhagyma vagy kapor, és kész is a tökéletes és tökéletesen laktató fogás.
Persze az sem mindegy, hogy milyen a kenyéralap! Ezek a szendvicsek ugyanis mindig szigorúan magvakkal dúsított, tömör szerkezetű rozskenyérből készülnek, amit itthon sajnos sokan nem kedvelnek fojtóssága miatt. Szerintem azonban csak megszokás kérdése, és ennyi feltéttel körítve biztosan nem lesz az a száraz érzésünk egy-egy falat után, plusz sokkal egészségesebb is, mint búzalisztes társai és ezek mellett igen jól eltartható.
Ha otthon készítenétek el, variáljátok bátran az ízeket és textúrákat. Kísérletezzetek. Csupán egyetlen szabályt tartsatok csak be: hogy minőségi, magvas kenyér legyen a kreáció alapja!
A csirkemáj az egyik legolcsóbb húsféleség, percek alatt megsül, így nem is kérdéses, hogy bőven megéri otthon elkészíteni. Olyan kiadós, hogy fél kilónyi májból egy regimentet megetethetünk, tökéletes reggelire, uzsonnás szendvicsbe, vacsorára, de akár még partifalatnak is, ha vendégeket várunk, bulit rendezünk.
A készítésnél két dologra érdemes figyelni:
A fűszerezéssel lehet játszani, mi most egy kakukkfüves-oregánós májkrémet hoztunk, amit egy kis desszertbor bolondít meg, ami lehet aszú vagy portói, esetleg egy kevés konyak, ennek elillan az alkoholtartalma, de akár el is hagyható. Ha különlegesebb alkalomra kínáljuk, akkor isteni egy kis hagymalekvárral vagy fűszeres pácolt szőlővel, de friss zöldségekkel tálalva sem lesz rá panasz.
Hozzávalók:
Elkészítés: A májat megmossuk, alaposan átnézzük, majd falatnyi darabokra vágjuk, az inas részeket levágjuk. A hagymát és a fokhagymát meghámozzuk, felaprítjuk.
A zsiradékot megolvasztjuk egy serpenyőben, rádobjuk a hagymát, kevergetve megfonnyasztjuk, majd a fokhagymát is hozzáadva átkeverjük. Rádobjuk a májat, meghintjük a fűszerekkel, átforgatjuk, amikor kezd kifehéredni, meglocsoljuk a desszertborral, és 10 percig pároljuk, időnként megkeverve.
A tűzről levéve sózzuk, borsozzuk, majd turmixgépbe tesszük, hozzáöntjük a tejszínt, és ízlés szerint krémesre vagy kissé darabosabbra összeturmixoljuk. Üvegbe vagy dobozba tesszük, hagyjuk kihűlni, majd a hűtőbe tesszük, hogy az ízek összeérjenek, és egy kicsit sűrűsödjön a kence.
Tálaláskor ízlés szerint kenyeret, pirítóst kínálhatunk mellé.
Az édes csemege kukoricát valószínűleg mindenki szereti, de ritkán tekintünk rá úgy, mint főszereplőre. Ez a palacsintaféle lepényke csak kukorica és tojás keveréke, villámgyorsan összeállítható, mégpedig fillérekből. Egy kényelmes reggelire éppúgy ideális, mint gyors ebédnek vagy vacsorának, a gyerekek is rajonganak érte.
Bátran fűszerezhetjük is, jól illik hozzá a petrezselyem, a bazsalikom és a kapor is, gazdagítható akár egy kis reszelt répával vagy finomra vágott sonkával, kínálhatunk mellé sima vagy fűszerezett tejfölt, bármilyen mártogatóst, salátát, forrón megszórhatjuk reszelt sajttal akár. Nagyon jó alaprecept, egészséges és könnyű fogás, ami gluténmentes étrendbe is tökéletesen passzol – palacsinta létére.
Hozzávalók:
Elkészítés: A nyers csöves kukoricáról levágjuk a szemeket egy éles késsel, és késes robotgépbe tesszük – a konzerv kukoricát leszűrjük, és így tesszük a mixerbe. Hozzáütjük a tojásokat, és 1-2 percig mixeljük, amíg krémes, sima lesz – de akár hagyhatjuk egy kicsit darabosabbra is. Sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a kukoricadarát és a sütőport, és ezzel is összemixeljük, majd 15 percet állni hagyjuk.
Kávéskanálnyi vajat felolvasztunk egy serpenyőben, evőkanálnyi adagokat szedünk bele a kukoricás masszából, a kanál hátával elterítjük, körré formázzuk. 4-5 perc sütés után spatulával megfordítjuk, és a másik oldalukat 2-3 perc alatt megsütjük. A maradék tésztával is így járunk el.
A frissen kisült aranysárga palacsintákat sima, fokhagymás vagy zöldfűszeres tejföllel tálaljuk, ízlés szerint salátát vagy friss zöldségeket is kínálhatunk mellé.
