A muffin nemcsak édesen jó, sós változatban is nagyon praktikus, tökéletes uzsonnára, reggelire, de akár pogácsa helyett vendégvárónak is, sőt egy jó kis salátával könnyű vacsorának vagy munkaebédnek is ideális. A kukoricadarától nagyon jó állagú, pikk-pakk kikeverhető, még a robotgépet sem kell elővenni hozzá.
A tésztába most egy kis morzsolt feta és lepirított csiperkegomba került, de ízlés szerint mehet bele sonka, bacon, kolbász, csemege kukorica, apróra kockázott paprika vagy aszalt paradicsom, de gyakorlatilag végtelen a lehetőség, hogy mivel adjuk meg az ízvilágát ennek a szuperegyszerű sós muffinnak.
Hozzávalók:
Elkészítés: A gombát megtisztítjuk, vékonyan felszeleteljük, és egy serpenyőben a megolvasztott vajon megfonnyasztjuk, majd kissé megpirítjuk, félretesszük.
A tésztához a száraz alapanyagokat – a lisztet, a kukoricadarát, a sütőport és szódabikarbónát – egy keverőtálba tesszük, sózzuk, borsozzuk, elvegyítjük. Egy másik tálban a joghurtot és a tojást elkeverjük, majd a száraz alapanyagokhoz adjuk, elkeverjük. Hozzáadjuk a gombát a vajjal együtt, valamint belemorzsoljuk a fetát, és az egészet összeforgatjuk.
Egy muffintepsit kivajazunk – vagy papírkapszlikkal kibélelünk – elosztjuk bennük a tésztát, a tetejét meghintjük szezámmaggal, és 180 fokos sütőbe tolva, légkeverés mellett 25 perc alatt szép aranyszínűre sütjük.
A sütőből kivéve hagyjuk kicsit hűlni, majd langyosan vagy akár teljesen kihűtve kínáljuk.
Sokan elbliccelik a reggelit, pedig egyáltalán nem mindegy, mivel indítjuk a napunkat: kedvünket, energiánkat, teljesítményünket is jócskán befolyásolja a nap első – és szakemberek szerint a legfontosabb – étkezése. A zabkása például tökéletes, tápláló és egészséges, a reggeli szaladásban is könnyen és gyorsan elkészíthető, és isteni finom tud lenni, ha ezzel-azzal felturbózzuk.
Ez a csokis változat nagyon krémes és lágy, vegán alapanyagokkal is készíthető, 5 perc alatt kész, és igazi kényeztető és melengető finomság hűvösebb, szürke napokra. Kakaóporral készül, mandulavajtól lesz különösen selymes és krémes, telt ízű, ha ilyenünk nincs, akkor mogyoróvajjal vagy kókuszolajjal is helyettesíthetjük, de azért érdemes mandulavajra beruházni vagy akár otthon elkészíteni – recept ITT – mert nagyon finom és egészséges, és sokoldalúan használható sütikbe, kencékbe, palacsintához vagy csak magában, cikkekre vágott almával mártogatva…
Hozzávalók személyenként:
Elkészítés: A zabpelyhet, a kakaóport, az édesítőt csipetnyi sóval egy kis forralóba tesszük, felöntjük a tejjel, és gyenge tűzön feltesszük főni. Összekeverjük, amikor már meleg, hozzáadjuk a mandulavajat, és kevergetve sűrűsödésig főzzük néhány perc alatt.
Tálba öntjük, és ízlés szerint magában vagy gyümölcsökkel, magokkal gazdagítva fogyasztjuk.
Jó, oké, nyilván bármilyen szendvicset lehet ebédre is fogyasztani, de ezeket annyira megpakolják minden földi – és vízi – jóval, hogy egy teljes értékű és bőséges fogás válik belőlük, amit az egyszerűség kedvéért késsel-villával fogyasztanak, hiszen a kenyér szinte ki sem látszik a sok rávalótól.
Ez a szendvics ráadásul komoly múlttal rendelkezik. Anno a vikingek a dán kenyeret hússal és hagymával ették, majd a középkorban vaj is került a szeletekre, valamivel később már bőséges feltéttel látták el azokat.
A munkásoknak kellett az energia, a jómódúaknak pedig kellett valami mutatós ínyencség a svédasztalra. Megint mások a maradékokat szerették volna újrahasznosítani, amit egyébként tesznek a mai napig is. Nem ritka, hogy az előző napi fogásból megmaradt krumpli, hús, hal, tojás vagy zöldségek, esetleg ezek kombinációja kerül a szendvicsre. Egy kevés öntet, gyümölcs, savanyú uborka, metélőhagyma vagy kapor, és kész is a tökéletes és tökéletesen laktató fogás.
Persze az sem mindegy, hogy milyen a kenyéralap! Ezek a szendvicsek ugyanis mindig szigorúan magvakkal dúsított, tömör szerkezetű rozskenyérből készülnek, amit itthon sajnos sokan nem kedvelnek fojtóssága miatt. Szerintem azonban csak megszokás kérdése, és ennyi feltéttel körítve biztosan nem lesz az a száraz érzésünk egy-egy falat után, plusz sokkal egészségesebb is, mint búzalisztes társai és ezek mellett igen jól eltartható.
Ha otthon készítenétek el, variáljátok bátran az ízeket és textúrákat. Kísérletezzetek. Csupán egyetlen szabályt tartsatok csak be: hogy minőségi, magvas kenyér legyen a kreáció alapja!
A csirkemáj az egyik legolcsóbb húsféleség, percek alatt megsül, így nem is kérdéses, hogy bőven megéri otthon elkészíteni. Olyan kiadós, hogy fél kilónyi májból egy regimentet megetethetünk, tökéletes reggelire, uzsonnás szendvicsbe, vacsorára, de akár még partifalatnak is, ha vendégeket várunk, bulit rendezünk.
A készítésnél két dologra érdemes figyelni:
A fűszerezéssel lehet játszani, mi most egy kakukkfüves-oregánós májkrémet hoztunk, amit egy kis desszertbor bolondít meg, ami lehet aszú vagy portói, esetleg egy kevés konyak, ennek elillan az alkoholtartalma, de akár el is hagyható. Ha különlegesebb alkalomra kínáljuk, akkor isteni egy kis hagymalekvárral vagy fűszeres pácolt szőlővel, de friss zöldségekkel tálalva sem lesz rá panasz.
Hozzávalók:
Elkészítés: A májat megmossuk, alaposan átnézzük, majd falatnyi darabokra vágjuk, az inas részeket levágjuk. A hagymát és a fokhagymát meghámozzuk, felaprítjuk.
A zsiradékot megolvasztjuk egy serpenyőben, rádobjuk a hagymát, kevergetve megfonnyasztjuk, majd a fokhagymát is hozzáadva átkeverjük. Rádobjuk a májat, meghintjük a fűszerekkel, átforgatjuk, amikor kezd kifehéredni, meglocsoljuk a desszertborral, és 10 percig pároljuk, időnként megkeverve.
A tűzről levéve sózzuk, borsozzuk, majd turmixgépbe tesszük, hozzáöntjük a tejszínt, és ízlés szerint krémesre vagy kissé darabosabbra összeturmixoljuk. Üvegbe vagy dobozba tesszük, hagyjuk kihűlni, majd a hűtőbe tesszük, hogy az ízek összeérjenek, és egy kicsit sűrűsödjön a kence.
Tálaláskor ízlés szerint kenyeret, pirítóst kínálhatunk mellé.
Az édes csemege kukoricát valószínűleg mindenki szereti, de ritkán tekintünk rá úgy, mint főszereplőre. Ez a palacsintaféle lepényke csak kukorica és tojás keveréke, villámgyorsan összeállítható, mégpedig fillérekből. Egy kényelmes reggelire éppúgy ideális, mint gyors ebédnek vagy vacsorának, a gyerekek is rajonganak érte.
Bátran fűszerezhetjük is, jól illik hozzá a petrezselyem, a bazsalikom és a kapor is, gazdagítható akár egy kis reszelt répával vagy finomra vágott sonkával, kínálhatunk mellé sima vagy fűszerezett tejfölt, bármilyen mártogatóst, salátát, forrón megszórhatjuk reszelt sajttal akár. Nagyon jó alaprecept, egészséges és könnyű fogás, ami gluténmentes étrendbe is tökéletesen passzol – palacsinta létére.
Hozzávalók:
Elkészítés: A nyers csöves kukoricáról levágjuk a szemeket egy éles késsel, és késes robotgépbe tesszük – a konzerv kukoricát leszűrjük, és így tesszük a mixerbe. Hozzáütjük a tojásokat, és 1-2 percig mixeljük, amíg krémes, sima lesz – de akár hagyhatjuk egy kicsit darabosabbra is. Sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a kukoricadarát és a sütőport, és ezzel is összemixeljük, majd 15 percet állni hagyjuk.
Kávéskanálnyi vajat felolvasztunk egy serpenyőben, evőkanálnyi adagokat szedünk bele a kukoricás masszából, a kanál hátával elterítjük, körré formázzuk. 4-5 perc sütés után spatulával megfordítjuk, és a másik oldalukat 2-3 perc alatt megsütjük. A maradék tésztával is így járunk el.
A frissen kisült aranysárga palacsintákat sima, fokhagymás vagy zöldfűszeres tejföllel tálaljuk, ízlés szerint salátát vagy friss zöldségeket is kínálhatunk mellé.
A török simit és a görög koulouri gyakorlatilag ugyanaz a péksütemény, és írásos emlékek bizonyítják, hogy már legalább 500 éve árulják mozgó utcai árusok – madzagra fűzve, hosszú botra felpakolva vagy kis tolható kocsiból árulva. A botos árusítás a legviccesebb: a sütiárus kiabálva rótta az utcát, az érdeklődőknek a hosszú bottal felnyújtotta, ezek az ablakon át leemeltek a perecből, a pénzt pedig az árus kötényébe dobták. Ma is nagyon népszerű, a forgalmasabb városnegyedekben szinte minden utcasarkon kapható a frissen sült, ropogós perecféle.
A simit vagy koulouri eredetileg szezámmaggal vagy lenmaggal készül, többnyire teával és lekvárral fogyasztják, illetve joghurttal kísérik reggelinek vagy napközbeni köztes gyors fogásnak, de ma már rengeteg változata létezik – olívabogyós, paradicsomos, kolbászos, sajtos változatban is, mindenféle maggal, szimplán vagy csavartan, sőt szendvicset is kerekítenek belőle…
Érdemes házilag elkészíteni, nagyon mókás, partira, vendgévárónak is remek egy kis sajttal, szőlővel vagy mártogatósokkal, kencékkel tálalva. Kerek perec kijelenthetjük: biztos sikere lesz!
Hozzávalók:
Valamint:
Elkészítés: A tésztához a langyos vizet, a porélesztőt és a cukrot egy keverőtálba tesszük, elkeverjük, és 10 percet pihentetjük. Hozzáadjuk a kétféle lisztet és a sót, és elektromos robotgép dagasztó betétjével ruganyos tésztává összedolgozzuk kb. 7–8 perc alatt. Kivesszük a tálból, a tálat kikenjük olajjal, a tésztát gombóccá formázzuk, a tálba tesszük, lekenjük kis olajjal, és kb. 30 percig kelesztjük langyos helyen.
Fél liter meleg vizet egy tányérba öntünk, hozzáadunk 2 evőkanál cukrot, és addig keverjük, amíg a cukor feloldódik. Egy másik tányérba szezámmagot öntünk.
A tiszta munkafelületet vagy nagyobb deszkát olajjal kicsit megkenünk, erre borítjuk a megkelt tésztát, kicsit átdolgozzuk, és 10 egyenlő részre osztjuk. Először gombócokká formázzuk, majd kisodorjuk nem túl vékonyra, lehetőleg egyenletesen, és két végüket összenyomkodjuk, körökké formázva.
Minden koszorúcskát először a cukros vízbe mártjuk, majd a szezámmagban megforgatjuk, és sütőpapírral fedett tepsikre rakjuk egymástól távolabb.
200 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett 15–20 perc alatt megsütjük, míg szép aranybarnák lesznek.
Ízlés szerint langyosan vagy hidegen, de mindenképpen frissen tálaljuk, a maradék lefagyasztható, majd pár perc alatt a sütőben bármikor felfrissíthető!
Ha valami mákos, nagy valószínűséggel sikerre számíthat, hát még akkor, ha citrom is társul mellé. Ebbe a sütibe egészben kerülnek a mákszemek, a vaníliás-citrusos tésztában pedig nagyon kellemesen roppannak a mákszemek a fogunk alatt. A süti tetejét egy vékony citromos máz zárja le, ettől – és a benne lévő vajtól – nagyon finom puha marad a belseje, nem szárad ki, akár napokig friss – már ha el nem fogy.
Szinte biztos, hogy minden hozzávaló megtalálható hozzá mindig otthon, egyszerűen összeállítható, a java munkát a sütő végzi. Nem túl édes, így reggelinek is ideális egy tejeskávé vagy gyümölcstea mellé, de 1-2 szelettel magunkkal vihetünk belőle uzsonnára is, de vendégvárónak, partira is ideális.
Hozzávalók:
A mázhoz:
Elkészítés: A lisztet, a sütőport, a szódabikarbónát, a sót és a mákot egy tálba tesszük, hozzáreszeljük a citrom héját, alaposan összekeverjük.
A tojásokat egy nagyobb keverőtálba felütjük, hozzáadjuk a cukrot és a vaníliás cukrot, és géppel jó habosra, krémesre, fehéredésig verjük, majd a puha vajjal tovább habosítjuk. A tejet is hozzáadjuk, simára verjük, majd már kézzel összeforgatjuk a lisztes keverékkel.
Kikent pástétom- vagy őzgerincformába simítjuk, és 180 fokos sütőbe toljuk, légkeverés mellett 40-45 perc alatt megsütjük. Ha nagyon pirulna, alufóliával letakarjuk, tűpróbával ellenőrizzük, hogy átsült-e.
A sütőből kivéve 15 percet pihentetjük a formában, majd rácsra borítjuk, és hagyjuk langyosra kihűlni.
A mázhoz a citrom levét kifacsarjuk, szűrő segítségével a rostoktól és magoktól megszabadítjuk, a porcukorral összekeverjük, és a sütemény tetejére kenjük, hagyjuk megszikkadni, majd szeletelve tálaljuk.
A tojás és a leveles tészta nagyszerű párost alkotnak, néhány kis kiegészítővel pedig egyszerű, de nagyon finom fogás kerekedhet a frigyükből. Természetesen nem csak reggelire, hanem vacsorára vagy vendégvárónak is készíthetjük a tojásos lepénykét, de egy salátával kiegészítve ebédnek is beillik.
A tojás alá most mustárral elkevert tejföl került, mellé pedig karikázott kolbász, de ízlésünk, hangulatunk és a hűtőnk kínálata szerint szinte bármit rakhatunk az egyszemélyes lepényekbe. Megkenhetjük a tésztát pesztóval vagy krémsajttal, a kolbász helyett vagy mellett tehetünk bele vékonyra szelt cukkinit, paprikát, paradicsomot, esetleg sonkát vagy szalámit – elrontani nem lehet!
Hozzávalók:
Elkészítés: A leveles tésztát kiterítjük, és 6 egyforma téglalappá vágjuk. Egy hegyes és éles késsel körben kb. fél centis keretet készítünk úgy, hogy a késsel bevágjuk, a belsejét villával megböködjük minden tésztalapnak.
A tejfölt és a mustárt összekeverjük egy tálkában, a tészták belsejét megkenjük vele, majd sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, és 190 fokos sütőben 5 percig elősütjük, hogy a pereme megemelkedjen. Közben vékonyan felkarikázzuk a kolbászt.
A tepsit kivesszük a sütőből, mindegyik lepénykére 1-1 tojást ütünk, kolbászkarikákat teszünk mellé, sózzuk és borsozzuk, és 10-12 percre visszatoljuk a sütőbe, attól függően, mennyire átsülten szeretjük a tojást.
Aprított petrezselyemmel meghintve, ízlés szerint friss zöldségekkel, paradicsommal, paprikával, esetleg salátával tálaljuk.
A kókusz zseniális alapanyag, a húsából készülő reszelék megőrölve egyes desszertekben tökéletesen kiválthatják a lisztet, persze nem mindenben. A szintén húsából készülő kókusztej- és tejszín pedig az állati eredetű tejtermékek szuper alternatívája. A kókuszkrém pedig valahol a tej és a tejszín között van állagra, és azért is szeretjük nagyon, mert bár nagyon selymes, de míg a konzerv kókusztejszín elég magas zsírtartalommal bír (29–30%), addig a dobozos kókuszkrém csak 9–10%-os.
Ehhez a könnyű, kívül roppanós, belül puha gofrihoz a kókusz mellé még néhány tojásra, sütőporra és egy kis étkezési keményítőre van csak szükség, így glutén- és laktózmentes étrendbe is beilleszthető. Mivel a tojások mérete befolyásolhatja a tésztamassza sűrűségét, a keményítővel beállíthatjuk, hogy jó sűrű palacsintatészta állagot kapjunk.
Aki szereti, a nyers tésztába tehet pár szem mazsolát, kevés csokicsipszet, vaníliát vagy egy evőkanálnyi rumot – egyik sem fogja elontani, de önmagában is nagyon finom!
Hozzávalók:
Elkészítés: A kókuszreszeléket egy késes robotgépbe tesszük, és finomra őröljük. Hozzáadjuk a tojásokat, a kókuszkrémet, a sütőport, a cukrokat, az étkezési keményítőt és egy csipet sót, majd simára összemixeljük.
A gofrisütőt felforrósítjuk, és kikenés nélkül adagonként megsütjük a gofrikat – a kókuszkrémnek köszönhetően nem ragad bele.
Melegen tálaljuk, ízlés szerint vaníliás vagy csokis öntettel, friss gyümölccsel, lekvárral, nutellával, ki mivel szereti.
A krumplis palacsinta tört krumpli, tojás és egy egész kevés liszt keverékéből készül, de akkor igazán finom, ha egy kis reszelt sajtot és fűszert is teszünk bele, így kívül ropogós réteg sül rá, belül pedig krémes és lágy lesz. Egy kis tejföllel kiegészítve ráérős reggelire, brunchra is tökéletes, de salátával vagy esetleg egy tükörtojással kiegészítve kiadós és gyors ebédnek, vacsorának is ideális.
Attól függően, hogy milyen sajtot és fűszert teszünk bele, csavarhatunk az ízesítésen, karakteresebb füstölt sajttal, rokforttal különleegsebb, de lágyabb trappistával, pizzamozzarellával is hibátlan, gyakorlatilag bármi illik hozzá, de akár még pirított bacont vagy finomra vágott sonkát is tehetünk a masszába, nem fogja elrontani…
Krumplis palacsinta sajttal
Hozzávalók:
Elkészítés: A főtt, hideg krumplit vagy a maradék krumplipürét krumplinyomóval áttörjük, hozzáadjuk a tojást és 2 evőkanál lisztet, sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a fokhagymát, és összedolgozzuk. Ha szükséges, még 1 evőkanál lisztet adhatunk hozzá, majd a reszelt sajtot és a zöldfűszereket is belekeverjük. A masszából maréknyi adagokat veszünk, gombóccá formázzuk, a tenyerünk között lelapítjuk.
Egy serpenyőben 1-2 evőkanál olajat forrósítunk, és a krumplis palacsintákat mindkét oldalukon szép pirosra sütjük 4-5 perc alatt, majd azon melegében, tejföllel vagy joghurttal, akár extra reszelt sajttal tálaljuk.
Bár tényleg csak jókat tudok mondani a csodás kis chiamagról, két dolgot érdemes figyelembe venni: egyrészt nem a villámgyors kategória, vagyis 2-3 órát mindenképpen érdemes adni neki, hogy igazán finom és krémes legyen, ha pudingot készítünk vele, de ha reggelire szánjuk, érdemes már előző este bekeverni, másrészt hajlamos nehézzé, olajossá válni, attól függően, milyen folyadékkal készítjük. Nálunk a legjobban mandulatejjel vált be, amit mi házilag készítünk, de érdemes vele kísérletezni, kinek mivel lesz a legfinomabb.
Most egyik kedvenc gyümölcsömmel, mangóval készült belőle rétegezett pohárkrém, ami nemcsak különlegesen finom és fűszeres, egzotikus ízű, de közben egészséges és természetes probiotikumokban gazdag, ami segít megőrizni vagy épp helyreállítani a bélflóra egészséges működését. Ha jó érett mangót sikerül kifognunk, akkor a gyümölcsös réteget nem is kell ízesíteni, de a chiapudingot nem árt, ezt én most mézzel tettem, de ez kiváltható pépesített banánnal vagy datolyával, agavé- vagy juharsziruppal is!
Hozzávalók:
Elkészítése: Egy kis tálban összekeverjük a chiapuding hozzávalóit, vagyis a mandulatejet, a chiamagot és a mézet vagy a pépesített banánt, és hűtőben hagyjuk állni legalább 2-3 órát.
A mangót meghámozzuk, a húst levágjuk a magról, összeturmixoljuk.
Tálaláskor ízlés szerint rétegezzük, a tetejére szórhatunk kókuszcsipszet is.
A frittata az olaszok rántottája, jellegzetessége, hogy egy kis liszt és sütőpor is van benne, és sütőben sütik. Kényelmesebb napokon reggelinek is tökéletes, de gyors vacsorának vagy könnyű ebédnek is ideális egy adag salátával, és rengeteg módon gazdagítható.
Most a tavaszi kedvenccel, spárgával készült, a tojásos masszát kétféle sajt, sima reszelt sajt – ami lehet semlegesebb trappista vagy pizzamozzarella -, illetve karakteresebb olasz sajtféle, gorgonzola ízesíti, és hogy még zöldebb és tavasziasabb legyen, így zöldborsó és egy kis finomra vágott petrezselyem is került bele. Csupa fehérje a tojásnak és a sajtoknak köszönhetően, mégis könnyű és laktató, tavaszias fogás izgalmas ízekkel.
Hozzávalók:
Elkészítés: A spárgák vastagabb végeit meghajlítva letörjük a fás részt, majd 2-3 centis darabokra vágjuk. Enyhén sós, csipetnyi cukorral és pici citromlével ízesített forró vízbe tesszük a zöldborsóval együtt, majd forrástól számítva 4 percet főzzük, szűrőkanállal kiemeljük, és egy kivajazott tepsibe vagy sütőtálba tesszük. A finom főzővizet ne dobjuk el, tökéletes lesz zöldségleves alapjának, vagy a spárgacsokor maradékából főzhetünkbelőle levest.
Közben a tojásokat egy keverőtálba felütjük, kézi habverővel felverjük, majd hozzászitáljuk a lisztet és a sütőport, sózzuk, borsozzuk, simára elkeverjük, majd a reszelt sajtot és a finomra vágott petrezselymet is hozzáadva átkeverjük, és a zöldségekre öntjük. Rácsípkedjük a gorgonzolát, és 180 fokos sütőben 18-20 perc alatt megsütjük.
A sütőből kibébe kicsit hűlni hagyjuk, majd ízlés szerint kockákra vagy szeletekre vágva tálaljuk, mellé ízlés szerint kenyeret és/vagy salátát kínálhatunk.
