Bolti piskótaalap, zacskós pudingpor, konzervgyümölcs – na erről most szó sem lehet! Hiszen igazán egyszerű a piskóta, frissen, puhán a legfinomabb, a házi puding pedig szinte ugyanannyi idő alatt készül el, mint ha porból főznénk, de ebben nem lesz színezék és aroma, csak a finom, selymes krém. A befőzött gyümölcsök helyett szezonban használjunk frisset, senkinek nem lesz ellenére.
Vannak, akik a tetejét bevonják színtelen vagy épp színes zselével, ami csak abban az esetben szükséges, ha olyan gyümölcsöket használunk, amelyek könnyen megbarnulnak, de erre nekünk most nem volt szükségünk.
Gyümölcstorta piskótával, pudinggal és friss gyümölccsel
Hozzávalók egy 25-27 cm-es formához:
A piskótához:
A vaníliás pudinghoz:
Valamint:
Elkészítés: A tojásokat kettáválasztjuk. A sárgákat a cukorral és a vízzel fehéredésig habosra keverjük. A tojásfehérjét egy csipet sóval habbá verjük. A lisztet a sütőporral összekeverjük, majd a cukros tojássárgához szitáljuk, spatulával összeforgatjuk, majd 2-3 kanál tojáshabbal kissé fellazítjuk, végül az összes habot hozzáadva óvatosan összekeverjük úgy, hogy ne nagyon törjön össze.
A tortaformát gondosan kivajazzuk, liszttel behintjük, majd a piskótatésztát beleöntjük, elsimítjuk. 180 fokra előmelegített sütőbe toljuk, és kb. 10-12 perc alatt megsütjük. A sütőből kivéve azonnak deszkára borítjuk, és hagyjuk kihűlni.
A vaníliás pudinghoz a vaníliarudat kettévágjuk, magját kikaparjuk, a tojássárgákhoz adjuk a cukorral és az étkezési keményítővel, simára kikeverjük, majd hozzáöntjük a tejet is, ezzel is elkeverjük, és folyamatos keverés mellett tűzhelyen besűrítjük. A kész pudingot a piskótára öntjük, elsimítjuk, és hagyjuk kihűlni.
A gyümölcsöket megtisztítjuk, megmossuk, leszárítjuk, ha szükséges, feldaraboljuk, és ízlés szerint elrendezzük a kihűlt puding tetején. Hűtőbe tesszük tálalásig.
Reform kölespiramis
Hozzávalók:
A forgatáshoz:
A krémhez:
Valamint:
Elkészítés: A kölest a tasakon lévő előírás szerint, enyhén sós vízben megfőzzük, majd a vízből kiemelve kihűtjük.
A krémhez a lágy vajat, a porcukrot, a kakaóport összkeverjük, ha szükséges, egy kis tejet adunk hozzá.
A kölest tálba öntjük, hozzáadjuk a kakaóport, a kókuszreszeléket vagy darált diót, ízlés szerint cukrot vagy édesítőt, összedolgozzuk. Vizes kézzel gombócokat formálunk, megforgatjuk kókuszreszelékben, és belenyomkodjuk a piramiskészítőbe, a mélyedéseket a krémmel megtöltjük, végül egy-egy keksszel lezárjuk.
A receptet és a fotót Putóczki Gáborné küldte. Köszönjük!
Ha te is szívesen neveznél a receptversenyre, itt megteheted >>
A hamburger rengeteg féle lehet. A retró hamburger édes zsemlében csalamádés húspogácsa volt, rengeteg helyen volt kapható – ezek mára jószerivel eltűntek, és bár gyorséttermekben minden sarkon vehetünk "klasszik" hamburgert, mára már a menő éttermek szinte mindegyikében megjelent valamilyen ínyenc változatban a hamburger – néha irreálisan magas összegért.
Persze nem mindegy, miből készül a húspogácsa: klasszikusan marhahúsból, de lehet szaftos kacsából, karakteres bárányból, esetleg halból – vagy nem is húspogácsa, hanem zöldséges vagy tofus vega burger? Mi minden kerül még a buciba? Egy levélke saláta, egy karika paradicsom – vagy van benne bőséggel rukkola vagy madársaláta, friss és szezonális zöldség, van-e benne sajt, és ha igen, milyen? A ketchup mellett kerül-e bele más szósz, kapunk-e mellé sült krumplit vagy más köretet? A lehetőségek száma végtelen, kóstolni sokfelé érdemes, de elkészíthetjük otthon is – kikísérletezhetjük a nekünk tökéleteset, de nem mellesleg jó játék is! Ehhez mutatunk 3 receptet!
Klasszikus marhahúsos hamburger
Mikes Márk gasztroblogger és bormester, sommelier a bucit is maga süti, a húspogácsa marhahúsból készül, és semmi más nem kerül bele, csak egy kis só és 30% zsiradék, pontosabban marhafaggyú, hogy ne legyen száraz. A zsiradék kisül belőle, egyáltalán nem lesz zsíros, nehéz, de mégis szaftossá teszi a hamburgert.
Márk a félbevágott bucik vágott felületét kicsit lepirítja, hogy a szószok ne áztassák el: nem csak ketchup, hanem házi majonéz is kerül bele. Igen, házi! Ha már magunk készítjük a hamburgert, érdemes pár percet szánni a majonézre, mert a házi sokkal finomabb.
Emellett kerül bele még sült bacon, sajtból cheddar, csemege uborka, pár karika lilahagyma, saláta is…
A receptet videón itt találjátok >>
A recept részletes leírását pedig itt >>
Vegán hamburger
Ez a gazdag szendvics húsmentesen, sőt vegán változatban – csak növényi alapanyagokból – is elkészíthető. Nem ugyanaz az íz és textúra, de nem is ez a cél: nagyon finom, tartalmas, fűszeres pogácsa kerülhet a bucikba a salátafélék és szószok közé ezzel a recepttel.
A vegán "hamburgerhez" 40 dkg főtt (vagy konzerv) csicseriborsót, 35 dkg főtt (vagy konzerv) kukoricát fél csokor korianderrel vagy petrezselyemmel, 1 kávéskanál őrölt pirospaprikával, 1 kávéskanál őrölt korianderrel vagy curryvel, 1 kávéskanál őrölt köménnyel, 1 citrom reszelt héjával, ízlés szerint sóval és 3 csapott evőkanál liszttel egy konyhai késes robotgéppel finomra mixeljük, ha szükséges, egy kevés olajat adhatunk hozzá. A masszából lapos pogácsákat formázunk, lisztbe forgatjuk, és hűtőbe tesszük fél órára. Ezután kevés olajat hevítünk egy serpenyőben, és 5-5 perc alatt mindkét oldalán aranybarnára, ropogósra sütjük.
Salátával, paradicsom- és hagymakarikával, pestóval rétegezzük a buciba…
Gourmet hamburger
Hogy mitől lesz gourmet egy burger? Elsősorban a minőségi alapanyagoktól. A húspogácsa készülhet darált kacsamellhúsból vagy bárányból – ezek a legtrendibbek, de hallal is érdemes próbálkozni. Míg a kacsamellet és a bárányt érdemes egy kis zsiradékkal ledarálva, megformázva sütni, a halak esetében darálva vagy pépesítve csak a lazaccal próbálkozzunk – ez a hal elég zsíros ahhoz, hogy szaftos pogácsát kapjunk. A többi halfélét érdemes filéként megsütni, és így tenni a buciba.
A kiegészítőkkel is megemelhetjük a hamburgert: a szószok nagyon fontosak, karaktert adnak az ételnek! A ketchup helyett használhatunk fűszeres chutney-t, hagymalekvárt, a majonéz helyett gribiche-mártást. A gribiche mártás amúgy is elképesztő, rengeteg ételt feldob: a házi majonézbe finomra vágott keménytojást és csemege uborkát teszünk, finomra vágott petrezselymet és tárkonyt, ezekkel keverjük el.
Sok bevált receptjük volt, a köménymagleves főszereplő volt majdnem minden ott töltött ebédemnél, ahogy a kakaóporos tészta is. Most nagy kedvencem, a dédnagymamáim általam túrósnak keresztelt (a tésztában megdermedt sajtos tejfölt túrónak hittem), a köznyelvben főleg sajtos roládként ismert sós süteményének receptjét szeretném megosztani.
Sajtos rolád
Hozzávalók:
A tésztához:
A töltelékhez:
Elkészítés: A tésztához a vajat felolvasztjuk, rászórjuk a lisztet, elkeverjük, majd folyamatos keverés mellett felöntjük a tejjel, és néhány perc alatt sűrű besamelt főzünk, levesszük a tűzről, hagyjuk hűlni. Ezután belekeverjük a tojássárgákat, a megmaradt fehérjéket kemény habbá verve adjuk a tésztához (vigyázzunk, hogy finoman forgassuk bele a habot, nehogy megtörjön). Ha végeztünk, sütőpapírral kibélelt tepsiben halványbarnára sütjük a tésztát. Dédnagymamáim receptjében nincs feltüntetve, hány fokon, de körülbelül 160-180 fokon süthették, amit mindig hangsúlyoztak: tűpróbával ellenőrizzük!
Ha elkészült a tészta, nedves konyharuhára borítjuk, majd azzal együtt sodorjuk fel (azért még melegen, mert így könnyen tekerhető, és megőrzi formáját). Megvárjuk, míg kihűl, majd kiterítjük, megkenjük a reszelt sajttal elkevert tejföllel. Végül újra feltekerjük, és kis időre a hűtőbe tesszük, hogy megdermedjen és könnyebben vágható legyen. Szeletelve tálaljuk.
Közel ötven év édességeivel találkozhatnak a látogatók az első Retro Édesség Fesztiválon 2016. március 14-15-én az Akvárium Klubban, ahol a felnőttek újra kóstolhatják gyerekkoruk kedvenceit, a piros kakasos és a barna Kojak nyalókákat, a gyerekek pedig megismerhetik szüleik, nagyszüleik kedvenc édességeit – nem csak az elmesélésekből, hanem testközelből is.
A retró édességeknek lesznek újraértelmezett megvalósításai, rengeteg marcipán, a gyerekeknek a sok édesség mellett arcfestés, bohócelőadás, tavaszi programok és húsvéti kreatívkodás, a felnőtteknek nosztalgia és jó koncertek Szakonyi Milánnal és Fekete Istvánnal, a koncertek mindkét nap 15:00-tól kezdődnek.
Jó hír, hogy az ételallergiások és a cukorbetegek is megtalálhatják számításukat, ugyanis glutén- és laktózmentes és diabetikus termékekkel is találkozhatnak. A fesztivál mindkét nap 10:00-tól 20:00-ig várja a látogatókat.
A fesztiválra a belépés INGYENES!
A kókusztekercs vagy keksztekercs gyerekkorunk kedvence, minden szülinapi zsúron vagy családi összejövetelen felbukkant, de cukrászdák és különféle fesztiválok, vásárok régi szereplője is. Népszerűsége egyszerűségének és kiadósságának köszönhető, meg persze a nosztalgiázásnak.
A kókusz és csokoládé klasszikusan jó páros, a kókuszgolyótól a Bountyig hosszú a kókuszos kedvencek sora. Ha van otthon egy csomag háztartási keksz és egy kis kókuszreszelék, már neki is kezdhetünk, a többi hozzávaló minden kamrapolcon megtalálható. A készítésnél arra figyeljünk, hogy a kekszes alap ne legyen se nagyon száraz, se túl nedves, ízesítsük kellőképpen. A kávé elhagyható, ha gyerekek is esznek belőle, bár mennyiségileg 1-1 szelet sütibe igencsak kevés jut. Ha mégis idegenkednénk a kávétól, használjunk helyette valamilyen folyósabb lekvárt, hogy a kekszes massza elnyerje a megfelelő állagot.
Kókusztekercs
Hozzávalók:
A kekszes alaphoz:
A kókuszos krémhez:
Elkészítés: A kakaós kekszalaphoz a kekszet megdaráljuk, tálba tesszük, elkeverjük a porcukorral és a kakaóval, hozzáadjuk a kávét, a rumaromát és a tejet, és kézzel összegyúrjuk a masszát. Jól formázhatónak, nyújthatónak kell lennie.
A kókuszkrémhez a puha vajat kikeverjük a porcukorral és a vaníliás cukorral, hozzáadjuk a kókuszt és a tejszínt, alaposan elkeverjük.
A munkapultra fólialapot terítünk, ezen nyújtjuk ki a kekszes masszát, ha ragadna, kevés porcukorral meghinthetjük, hogy könnyebben dolgozhassunk. Egyenletesen megkenjük a kókuszos krémmel a barna tésztát, majd a hosszabbik oldalánál fogva feltekerjük, becsomagoljuk a fóliába, és 2-3 órára a hűtőszekrénybe tesszük.
Tálaláskor a külsejét is megszórhatjuk kókuszreszelékkel, felszeletelve kínáljuk.
Az volt benne a legjobb, hogy nem volt szükség semmi nagy előkészületre, piaci bevásárlásra, sütés-főzésre, csak be kellett szaladni a közértbe, kikérni a párizsit, lehetőleg háromfelé csomagolva, aztán már lehetett is loholni a „dolgozóba”. A jobb munkahelyeken mindenhol volt teakonyha, de ha az nem is, hát egy elektromos főzőlap egy kisasztalon biztos, ahol az elvtársnők megmelegíthettek ezt-azt a főnöknek, főleg, amiket maguk főztek neki otthon titkos szerelemből. Na már most, abban a kis lábosban nemcsak a főnök töltött káposztáját lehetett megmelegíteni, hanem tojást is szabad volt főzni, ami, ugye, elengedhetetlen része egy tojásdiétának. Ez a fogyókúra 3-5 napig volt tartható, és lám, le is ment tőle 3-5 kiló.
Hozzávalók:
Tojás, párizsi, dobozos paradicsomlé
A diéta 3-5 napja alatt mindvégig ugyanaz a menü:
Reggeli: 3 darab főtt tojás, 10 deka párizsi, 2-3 deci paradicsomlé
Ebéd: 3 darab főtt tojás, 10 deka párizsi, 2-3 deci paradicsomlé
Vacsora: 3 darab főtt tojás, 10 deka párizsi, 2-3 deci paradicsomlé
Eközben annyi kávét, teát és buborékmentes vizet szabad inni, amennyi csak belefér az emberbe, persze cukor, tej, rum és bor nélkül.
A diéta érdekessége, hogy akkoriban nem volt túl nagy választék párizsiban, ma viszont dúskálunk a sajtos, füstös, csilis, snidlinges és mindenféle csodakreálmányokban. De mi nem csalunk, hanem szépen kiválasztjuk a natúr baromfipárizsit, méghozzá azt, amelyik lehetőleg 130 kalóriánál nem több. Igaz, a párizsit le lehetne cserélni csirkemellsonkára is, de úgy már nem lenne retro. A paradicsomléből is azt válasszuk, ami 100 százalékos, és nem tartalmaz hozzáadott fűszereket. A tojást picit meg szabad sózni, de ne nagyon, mert a só megköti a testünkben a vizet, és végül nem mutat majd kevesebbet a mérleg.
Recepttipp
Ennél a diétánál nincs túl sok variáció a receptekre, de ha végképp elegünk van a fent leírt menüből, próbáljuk ki a következőt:
Paradicsomleves
Egy liter paradicsomlét forraljunk össze egy csipet sóval, borssal (azt szabad!) és egy kis zellerzölddel. Végül tegyünk bele cukorpótlót, lehetőleg természetes alapanyagút, de ez nem kötelező, anélkül is finom. A zellerzöldet végül dobjuk ki. Ha a levessel jóllaktunk, nagyobb lelkesedéssel foghatunk neki a tojásnak és a párizsinak.
Tojáskrém
Mivel semmilyen adalékot nem használhatunk a diétához, hát legalább csapjuk be a szemünket. Ha a keménytojásokat összetörjük apróra, megsózzuk, megborsozzuk, és végül rálöttyintünk egy kevés paradicsomlét, mindjárt könnyebben le tudjuk nyelni. A tojáskrém készülhet úgy is, hogy a szétnyomkodott tojásba az apróra vágott párizsit is belekeverjük.
Figyelem!
