Mindettől eltekintve én szerettem a rizses húst. Az asztalhoz ülve mindig előre megszámoltam, hány kocka hús van benne. (Már akkor is imádtam a húst…) Irigyen nézegettem a mellettem ülő gyerek tányérját, hogy neki több van. Ő bezzeg utálkozva félretologatta mind a négy szemet, mert hogy mócsingos. Én a mócsingosat is imádtam volna. Hát, ez van.
Ma már persze tudok magam is készíteni rizses húst, és annyi felkockázott húst teszek bele, amennyit csak akarok, és kovászos uborkával és jó lecsós alappal elkészítve még mindig szeretem, de nem jelent az ízlelőbimbóimnak túl nagy kihívást. Jó, ha egy kis füstölt sajttal megszórom a tetejét, és megbotránkoztató módon megborsozom, elvagyok vele. De miért ennék rizses húst, ha már paellát is tudok csinálni???
A paella abban különbözik a rizses hústól, hogy a rizsszemek szemet gyönyörködtetően sárgák, az ízek különfélék és izgalmasak, és hogy kicsit pityókás a párolás időszakában meglocsolt száraz fehérbortól. A paella is egy rizses hús, ez tény, de mennyivel gazdagabb és finomabb! Kerülhet bele többféle hús és hal, színes zöldségek, ahány ház, annyi változata létezik. És ha már paella, akkor csapjunk egy igazi latin estét, és igyunk hozzá mindent, ami spanyol! Egy kis tequilát, sangriát, a tequilához kísérőnek meg némi sangritát! Ehhez is találtok recepteket a cookta.hu oldalán! De mielőtt becsípünk, készítsük el a kiadós, mégis könnyű vacsoránkat, a tengert idéző paellát!
Forrás: iStock
Tengert idéző paella
Egy igazán jól elkészített paella többszörösen áldásos. Nemcsak azért, mert a húsok és fűszerek sokfélesége igazi ízorgiát jelent, hanem azért is, mert a kiadós vacsora mellé nyugodtan fogyaszthatunk alkoholt, a rizses étel felszívja, és nem lesz baj. A paellát szinte bármilyen húsból, halból készíthetjük, lehet csirkés, nyuszis, bárányos, lazacos, rákokkal és kagylókkal megszórt… A lényeg, hogy a sokféle íz legyen benne, a hagyma és paprika, a fehérbor, a bors, a citrom és a sáfrány el nem maradhat belőle.
Hozzávalók:
Elkészítés: A paradicsomot meghámozzuk, majd felkockázzuk, ahogy a hagymát, fokhagymát is. A színes paprikákat felcsíkozzuk.
A csirkemellet felkockázzuk, és forró olajban megforgatjuk, hogy kifehéredjen. Sózzuk, borsozzuk. Ezután félretesszük.
Megpirítjuk a hagymát és a fokhagymát. Ne sózzunk! Most jöhet mellé a rizs és a színes paprika, amit szintén megpirítunk. Rászórjuk a sáfrányt vagy a kurkumát, már jöhet a só, bors, valamint az elősütött csirke, aztán felöntjük annyi vízzel vagy alaplével, hogy éppen ellepje. Húsz percig főzzük, de közben kóstolgatjuk, nehogy kemény maradjon a rizs. Ha még kemény, pótoljuk a vizet, és főzzük még kicsit. Ne legyen száraz, inkább tocsogós.
Most jöhet bele a paradicsom meg a tenger gyümölcsei. Na, és a bor! Úgy öt percig kell együtt forralni velük. Még egy kis só, bors, a sóhajtásnyi csili, és kész!
Mielőtt tálaljuk, locsoljuk meg citrommal! Pici petrezselyem és citromkarikák díszíthetik.
Forrás: iStock
Sokan tartanak a rizottótól, mítoszok övezik, az egyik legnehezebben elkészíthető ételnek tartják. De ennek több a füstje, mint a lángja, hiszen az olasz szegény konyha szüleménye, és ez a bizonyíték arra, hogy semmi bonyolult nincs benne: egyszerű alapanyagokkal és egy kis odafigyeléssel tökéletes rizottó főzhető. A titok a rizs fajtája és a fokozatosan hozzáadott forró folyadék, amitől a rizs elképesztően krémesre fő, a rizsben lévő és folyamatosan, apránként kifővő keményítő teszi olyan selymesen krémessé, ami perszer fokozható még egy kis reszelt parmezán hozzáadásával.
A zöldekre már nagyon kiéhezve most friss zöldfűszerekkel készült – ideális a húsvét előtti böjt idején is, tápláló és tartalmas, gazdagítható a tavaszvárás jegyében maréknyi fagyasztott zöldborsóval vagy zöldbabbal is, húsimádóknak pedig süthetünk hozzá pár szelet ropogós bacont is…
Hozzávalók:
Elkészítés: Az alaplét felforrósítjuk, beledobjuk az összes zöldfűszert, 1 perc alatt hagyjuk összeesni, majd szűrőkanállal kiemeljük.
Közben a hagymát megtisztítjuk, finomra vágjuk, és a felforrósított olaj és vaj keverékén kevergetve megdinszteljük, hozzáadjuk a rizst, és ezzel is tovább pirítjuk 3-4 percig. Felöntjük a fehérborral, megvárjuk, míg elfő, majd felöntjük annyi forró alaplével, amennyi ellepi, majd időnként megkeverve folyamatosan adjuk hozzá a meleg lét, amikor igényli.
Közben a fűszerolajhoz a blansírozott zöldfűszereket egy késes robotgépbe tesszük, hozzáadjuk az olívaolajat és a citrom levét, és alaposan összemixeljük.
Amikor elfogyott az alaplé, a fűszerolajat egy finom szűrőn át a rizottóhoz adjuk a reszelt parmezánnal együtt, hozzáreszeljünk a citrom héját, megkóstoljuk, sózzuk, frissen őrölt borssal gazdagon ízesítjük, és a tűzről levéve összeforgatjuk, fedő alatt 5 percet pihentetjük.
Parmezánforgáccsal – húsevőknek ropogósra sütött baconnel – tálaljuk, ízlés szerint salátát kínálhatunk mellé.
A legegyszerűbb tradicionális recept a ’risotto bianco’, vagyis fehér rizottó csak fokhagymát, hagymát, angolzellert használ, vajjal, parmezánnal ízesítve. Egyszerűségében nagyszerű, és rengeteg módon gazdagítható, elterjedt és nagyon kedvelt a spárgás és a gombás, valamint a csirkehúsos verzió, de édes opciók is léteznek.
Egy dolog azonban biztos. Amennyire könnyű elkészíteni, pont annyira igényel törődést ez az étel. A krémességének titka ugyanis a folyamatos kevergetés és a szakaszos párolás. Ez a folyamat lehetővé teszi, hogy a rizsben lévő keményítő kiválhasson, és az ételt krémessé varázsolja.
Forrás: Ábris
Hozzávalók 4 főre:
Elkészítés: Általában a rizst felhasználás előtt át szoktuk mosni alaposan, mivel magas keményítőtartalma ragadós, nem pergő rizst eredményez. Azonban ebben az esetben szükségünk van a keményítőre, így a rizst nem mossuk meg. Egy nagyobb serpenyőben kevés olívaolajon apróra vágott vöröshagymát és fokhagymát elkezdünk párolni közepes lángon. Egy kis só hozzáadása meggyorsítja a puhulást. Nem akarjuk, hogy színt kapjanak, így mikor áttetszővé válnak, jöhet a rizs. Ezt is pirítjuk pár percig, de nem hagyjuk, hogy odakapjon.
Ezután jöhet a fehérbor. Az italnak két szerepe van az ételben. Savassága segít a rizs puhulásában, és a zöldborsó édességével is nagyon jó kontrasztot alkot. Magas hőmérsékleten pirítjuk a rizst, amíg a fehérbor nagy része elpárolog, ezzel gyakorlatilag az alkoholtól is megszabadultunk.
Ezután kezdődik az igazi munka. Forró alaplével fogjuk szakaszosan felönteni az ételt, mindig csak 1-2 merőkanálnyit adva hozzá. A fontos az, hogy folyamatosan kevergessük a rizottót, és mindig csak akkor öntsük újra fel alaplével, ha az előző adag elpárolgott.
Eközben – vagy még előtte, ha nem akarunk ugrálni a konyhában, és egyszerre szeletelni és kavargatni – felvágjuk tetszés szerint a gombákat, és száraz, forró serpenyőben megpirítjuk. Ezzel a módszerrel a gomba folyadékot fog veszíteni, így az ízek koncentrálódnak, és a lehető legintenzívebb gombaízt megkapjuk a legegyszerűbb, olcsó csiperkéből. Mikor már szép aranybarna a gomba, sózzuk, borsozzuk, félretesszük.
A spenótot mosás után kis olajon és vízen megpároljuk. Pár másodperc alatt összeesik, tehát nem szabad megijedni az eredeti mennyiség látványától. Amint összeesett a spenót, sózzuk, ízlés szerint fűszerezhetjük oregánóval, borssal vagy egyéb fűszerekkel. Felaprítjuk, és ezt is félretesszük.
Mikor a rizottó már majdnem teljesen megpuhult, hozzáadjuk a fagyasztott vagy friss zöldborsót, majd a gombát és a spenótot. Az ízeknek így lesz idejük megismerkedniük egymással, de intenzívek maradhatnak.
Az ételünk akkor van kész, amikor már csak egy picikét roppanós a rizs (hasonlóan, mint az al dente tészta). Ekkor leszedjük a hőről, és a vajat, sajtot hozzáadjuk. Sózzuk ízlés szerint, és azonnal, melegen tálaljuk.
Ha minden jól ment, akkor egy igazán frissítő, krémes, laktató ebédet vagy vacsorát alkottunk olcsó alapanyagokból, egy kis törődéssel.
Forrás: Ábris
A rizskoch akkor a legfinomabb, ha könnyű, kellően krémes, vanília és citromhéj illata árad belőle. A némi tojással felturbózott és tepsiben megsütött egyszerű tejberizs nálunk egy kiadós leves után másodikként is kedvelt fogás, az olaszoknál pedig egyenesen ünnepi, elsősorban húsvéti desszert, torta di riso néven.
Az alaprecept nagyon egyszerű és kiadós, házi lekvárral tálalva önmagában is egy csodadesszert, de gazdagíthatjuk a rizses keveréket darabolt friss vagy aszalt gyümümölcsökkel, mazsolával, datolyával, párolt almával, körtével, vagy akár friss vagy fagyasztott bogyósokkal, a citrom helyett naranccsal – minden formában nagyon finom!
Rizskoch
Hozzávalók:
Elkészítés: A rizst szűrőben leöblítjük, majd 3 dl vízzel egy edénybe rakjuk. Tűzre téve felforraljuk, majd időnként megkeverve addig főzzük, amíg a vizet a rizs felissza. Hozzáöntjük a tejet, és időnként megkeverve addig főzzük, amíg a tejet is nagyjából felissza – kb. 15 perc alatt, majd a tűzről leéve, fedő alatt hagyjuk langyosra hűlni.
Közben a tojásokat szétválasztjuk, a tojásfehérjéket egy csipet sóval közepesen kemény habbá verjük. A tojássárgákhoz adjuk a cukrot és a vaníliás cukrot, és jó krémesre, habosra, szinte fehérre verjük.
A langyosra hűlt rizst először összekeverjük a cukros tojássárgával, majd több adagban beleforgatjuk a felvert habot, és kivajazott tepsibe vagy sütőtálba öntjük a keveréket, elsimítjuk.
180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett 35-40 perc alatt szép aranybarnára sütjük. A sütőből kivéve hagyjuk langyosra hűlni, majd lekvárral, friss gyümölccsel vagy gyümölcsből mixelt pürével tálaljuk.
Néha egészen elképesztő zöldség- és gyümölcsárakkal találkozhatunk, amelyeket egy normál fizetésből sem, hát még egy egyetemista vagy pályakezdő sem engedhet meg magának. Szerencsére a sárgarépa, a káposzta, a kelkáposzta, a hagyma és az uborka mindig jó áron beszerezhető, és a fagyasztott zöldségek és zöldségkeverék, sőt a konzerv zöldségek és hüvelyesek között is találni pénztárcabarát kínálatot.
A sárgarépa nyersen, párolva, főzeléknek, sütve is remek, lereszelve pedig salátának is ideális, filléres és egészséges alapanyag. Lereszelve tócsnit is készíthetünk belőle, hasábokra vágva és zöldfűszeres vagy fokhagymás joghurtba mártogatva snacknek, előételnek is remek.
Ugyanilyen sokarcú a káposzta is – a főzeléknek is beillő lucskos káposztától az amerikai káposztasalátáig sokféle módon használható, csupa vitamin és rost, kevés kalóriával. Ugyanilyen rokona, a kelkáposzta is – például főzeléknek, frankfurti levesnek – vagy a karalábé is, amiből leves, főzelék is lehet, de párolva és kis citromlével meglocsolva olcsó és egészséges köret.
Nyáron a csöves kukorica önmagában is tökéletes fogás olcsón és egyszerűen, megfőzve, esetleg tócsninak vagy grillezve, de az év bármely szakában elérhető konzerv vagy fagyasztott formában baráti áron, amiből gyors és egészséges leves, lepény és saláta is készíthető. A konzerv bab is jó szolgálatot tehet – pürésítve és fűszerezve szuper szendvicskrém lehet belőle, de egy kis hagymával, répával gyors leves vagy vega csilisbab is készülhet belőle.
De nem csak zöldség van a világon, kell egy kis fehérje is. Bár a bab például viszonylag sok fehérjét tartalmaz, ennél többre van szükségünk. A legolcsóbb választás a tojás és a tofu, ez utóbbi igencsak pénztárcabarát lett a szupermarketekben, ráadásul GMO-mentes és tartósítószer nélküli változatot pakolhatunk a kosarunkba, többféle ízesítéssel. A tojás is egészséges és kiadós fehérjeforrás, ha okosan használjuk – omlettnek salátával, levesnek, szendvicskrémnek is bevethetjük.
A gabonafélék között is találunk egészséges és pénztárcabarát alternatívát: ilyen a rizs, a puliszka, az árpagyöngy és mindenre jó zabpehely is. Egy indiai mondás szerint ha az ember csak rizst enne, akkor is mindent megkapna a szervezete, amire szüksége van. Ez szerintünk azért túlzás, plusz van az élvezeti érték is, de a rizs tényleg az egyik első számú alapélelmiszer a világban, és nemcsak köretként, de salátának, kásának, desszertnek is nagyon sokféle módon használható. A puliszka abszolút kedvenc, tényleg életmentő, mivel 5 perc alatt kész, egy kis tejföllel és túróval, de akár bármilyen maradék raguval a legfinomabb és laktató, ugyanakkor egészséges étel. Az árpagyöngy – vagyis a hántolt árpa – méltatlanul kikopott a menüinkből, pedig nagyon finom gabonaféle, az egyik legolcsóbb is. Izgalmasan ruganyosra fő, köretnek, rizottónak, salátának is ideális, filléres finomság, ami nagyon jól fűszerezhető, variálható.
A zabpehelyről pedig csak ódákat lehet zengeni. Kásának, palacsintának, müzlibe, tócsniba téve is tökéletes, a zabkeksz és a zabos muffin pedig desszertfronton lett igazi adu ász!
Az articsóka egy hatalmas virágbimbó, a francia és olasz konyhában igazi tavaszi ínyencségnek számít. Külső levelei egészen kemények, és csak a levelek tönkjei ehetőek, illetve a belső tányérrész, amit szívnek neveznek. Nem túl szapora, és elég sok része eldobandó, így tényleg jobban jár az, aki a már előkészített szíveket vásárolja csak meg, mégis egyszer-egyszer érdemes vele pepecselni, mert frissen főzve egészen más az ízélmény.
Most fehér spárgás krémes rizottó kísérőjeként készült, a lágy ízek és a krémesség ellenpontozására egy kis olasz fűszerolajjal, és hogy az ízek még kerekebbek legyenek, nem klasszikus alaplével főtt a rizs krémesre, hanem a spárgavégek és az articsóka főzőlevével… Ha nincs friss articsókánk, akkor készen kapható articsókaszívvel is érdemes elkészíteni, mert különleges és isteni!
Spárgás rizottó articsókával
Hozzávalók:
A fűszerolajhoz:
Elkészítés: A spárgák fás végeit levágjuk, majd meghámozzuk zöldséghámozóval, kivéve a fejeket. Az articsóka szárát és a tetejét 2-3 centire a hegyétől levágjuk, a külső leveleket lehántjuk, majd a levévégeket egy ollóval levagdossuk. A spárga fás végeit és az articsókát egyben egy lábasba tesszük, felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje, sózzuk, hozzáfacsarjuk fél citrom levét, és közepes lángon forrástól számítva kb. 30 percet főzzük. Az articsókát kiemeljük és hűlni hagyjuk, a spárgavégeket kidobjuk a léből, ha szükséges, a levet átszűrjük és melegen tartjuk.
Közben a megtisztított spárgát 2 centis darabokra vágjuk, a hagymát és a fokhagymát meghámozzuk, finomra vágjuk. A fűszerolajhoz a babért finomra vágjuk, hozzáadjuk a száráról lecsípkedett kakukkfüvet és az édesköménymagot, valamint a zúzott fokhagymát, fél deci olívaolajjal felöntjük, elkeverjük, félretesszük.
Egy edényben felforrósítjuk az olívaolajat és a vajat, rádobjuk a hagymát és a fokhagymát, kevergetve üvegesre dinszteljük, majd a rizst is hozzáadjuk, 2 percig kevergetve pároljuk, amíg kissé áttetszőek lesznek a szemek, majd felöntjük a borral, hagyjuk elpárologni, majd hozzáadjuk a spárgát és 2 merőkanálnyi forró spárga-articsóka főzőlevet, és időnként megkeverve közepes lángon főzzük, folyamatosan adagolva hozzá a levet, mindig megvárva, hogy felszívja a rizs, és kb. 20 perc alatt puhára, de még kissé harapósra főzzük. A végén belereszeljük a parmezán felét, hozzáadunk még 2 evőkanál vajat, hogy szép selymes legyen, átkeverjük.
Közben az artichókát félbevágjuk, ha apró kis szőröket találunk a belsejében, akkor azokat óvatosan kikaparjuk, ez akkor lehetséges, ha nem egészen zsenge, majd cikkekre vágjuk.
A rizottót tányérokba szedjük, zöldséghámozóval a maradék parmezánból forgácsolunk a tetejére, meglocsoljuk a fűszeres olajjal, és az articsókacikkekkel koronázva tálaljuk.
Ha van város, amit 5 perc alatt megszeretünk, és oda örök vonzalom köt és mindig visszavágyunk, az Barcelona, amit a hangulata mellett a felejthetetlen ízek és a mindig csábító teraszok, tapas-ok és sangriák is meghatároznak. Ide mindenképpen el kell menni, de az ételeket otthon is felidézhetjük – nem bonyolult, cserében viszont isteni!
Gazpacho, a jeges csodaleves >>
Hűsítő, frissítő, tulajdonképpen egy folyékony saláta a hideg krémleves, a gazpacho, ami főzés nélkül készül rengeteg ízletes és aromás, lédús zöldséggel. Isteni finom vitaminbomba, amit főleg a forró nyári napokn érdemes elkészíteni!
Tortilla, a krumplis omlett >>
Nem azonos a mexikói vékony lepénykenyérrel vagy a ropogós tortillacsipsszel, viszont kihagyhatatlan spanyol fogás. A spanyol krumplis tortilla tulajdonképpen tojással összefogott sült krumpli, ami akkor tökéletes, ha kívül kissé megpirul, belül pedig krémes. Salátával ebédre, vacsorára tökéletes, de egy pohárka por vagy sangria mellé önmagában is tökéletes.
Paella, a spanyol "rizses hús" >>
A paella valójában ténylegesen rizses hús, amit mindig többféle hússal és hallal készítenek, nem hiányozhat belőle egy kis fehérbor és sáfrány sem, ami színessé, illatossá és ízekben gazdaggá teszi. Társaságnak való jóféle mediterrán fogás, amiből nem érdemes keveset készíteni!
Hosszúkás, tekergő kis fánkféle a churros, kívül ropogós, belül nagyon könnyű és üreges, a spanyolok pedig leggyakrabban sűrű csokiszószba vagy karamellbe mártva fogyasztják. Egyáltalán nem bonyolult elkészíteni, mert nem kel, hanem égetett tésztával készül!
Katalán krém – tejpuding roppanós karamellel >>
Leginkább a creme brulée-re hasonlít a roppanós karamellréteggel fedett selymes tejpuding, csak sokkal egyszerűbben és gyorsabban készül, és egy kis citrom- vagy narancshéjjal, valamint kevés fahéjjal ízesítik. Mesésen finom, érdemes kipróbálni…
A rizses ropogós természetesen amerikai desszert, rice crispies a becsületes neve, és mint minden tisztességes tengerentúli édesség, egyszerűen elkészíthető, totálisan rá lehet kattani, dübörögnek benne a kalóriák, de őszintén szólva annyira finom benne, hogy egyszerre ropogós és ragacsos, mindehhez pillekönnyű és mégsem annyira édes, hogy tényleg ellenállhatatlan, és még szuperül variálható is…
Az alapja pillecukor vagy mályvacukor, valamint puffasztott rizs, némi vaj – és körülbelül ennyi. Lehet hófehér vagy rózsaszín, attól függően, milyen színű mályvacukrot használunk, de kakaóporral össze is csokizhatjuk, fűszerrel is ízesíthetjük, karamellel is turbózhatjuk, vagy keverhetünk bele színes tortadarát, ha gyermeki énünk úgy kívánja – gyerekzsúron, csajos partin úgy biztos sikert arat, de hófehéren sem lesz rá panasz…
Mályvacukros rizses ropogós
Hozzávalók:
Elkészítés: Egy kisebb tepsit kibélelünk sütőpapírral, a papírt lekenjük olajjal, így könnyebben tudjuk majd kezelni a rizses ropogóst.
A vajat felkozkázzuk, és egy lábasba tesszük, felolvasztjuk, majd hozzáadjuk a pillecukrot, és kevergetve 3-4 perc alatt felolvasztjuk, hozzáadjuk a vaníliát, és addig keverjük, amíg teljesen felolvad. Csipetnyi sót és a puffasztott rizst hozzáadjuk, és most gyorsan kell kevernünk, összedolgoznunk az alapanyagokat, hogy a cukros massza és a rizsszemek tökéletesen összekeveredjenek.
A masszát az előkészített tepsibe öntjük, egy spatulával alaposan lenyomkodjuk, és 1 órát hagyjuk hűlni és dermedni, majd a sütőpapír segítségével kiemeljük, és egy éles késsel feldaraboljuk szeletekre vagy kockákra. Ne legyünk türelmetlenek, melegben vagy nyirkosabb időben betehetjük hűtőbe is, ha már langyos.
Dobozba téve hosszan eláll, de valószínűleg elég gyorsan el fog fogyni…
Nekünk elsőre úri huncutságnak tűnhet a friss halat nyersen enni, ráadásul ennyiféle színes alapanyaggal tálba rendezni, de ne legyünk ennyire szigorúak, és nézzük meg, honnan is származik. A poke (ejtsd: poké) Hawaii szigetéről származik, elsőként a halászok készítették maguknak a feldolgozott halak leeső, apróbb részeiből, és maga a szó is szeletelést, darabolást jelent. Ezeket a haldarabkákat szójaszósszal, szezámolajjal, egy kis újhagymával, csilivel összekeverték, és már készen is volt a tápláló, gyors és finom fogás maceramentesen, praktikusan és szinte percek alatt. A nyers halsaláta népszerűsödésével aztán a helyiek rizzsel, szezámmaggal, zöldségekkel és friss ananásszal tálalták fel.
Először amerikai éttermek fedezték fel a pokében rejlő lehetőséget, hiszen mindig szükség van újdonságra a repertoárban, ez a fogás pedig nagyon jól alakítható, személyre szabhatő, kellően attraktív, nem mellesleg kiválóan előkészíthető rengeteg változatban egy profi konyhán, ráadásul már idejét múlta a nyers halfélékkel készülő sushi és a perui nyers halsaláta, a ceviche is, így éppen jókor jött új trendnek.
A Buddha-tál sikerével párhuzamosan tehát egy ínyencebb, egészséges és kreatív, szemet-szájat gyönyörködtető fogás született, és bár a friss tengeri hal nálunk nem tartozik a legolcsóbb alapanyagok közé, azért most már sok helyen beszerezhető, és nem kell sok belőle, ha mi magunk is szeretnénk ilyen meséses szép poke-tálat készíteni.
Pácolt hal poke-tálhoz
Hozzávalók 4 adaghoz:
Elkészítés: A halat felkockázzuk, tálba tesszük, meglocsoljuk a szójaszósszal és a szezámolajjal, összeforgatjuk. A gyömbért, az újhagymát vagy snidlinget és a csilit finomra vágjuk, a halhoz adjuk a citrom reszelt héjával és a szezámmaggal együtt, összekeverjük, és hűtőbe tesszük fél órára.
Közben előkészítjük a többi alapanyagot – rizst, quinoát vagy kölest, valamilyen gabonát főzünkk, kedvünk és a hűtőnk kínálata szerint zöldségeket darabolunk, ha szükséges, megpároljuk – bármi kerülhet bele, ami egészséges és színes, minél kreatívabbaj vagyunk, annál jobb -, majd a tálat összeállítjuk, a halat a tetejére kanalazzuk, a páclével és a citromlével ízesítjük, és már ehetjük is.
Egyszerű és semmilyen speciális tudományt és alapanyagot nem igényel a francia módra készített tejberizs, mégis elképesztően finom, lágy és krémes, a titok olyan egyszerű alapanyagokban rejlik, mint a tojás, a vaj és a tejszín, de mindegyikből minimális kell ahhoz, hogy mégis elképesztően jó desszert szülessen az egyszerű tejberizsből.
Önmagában is isteni finom egy kis friss gyümölccsel, de rétegezhetjük pohárdesszertbe olvasztott csokival, karamellel, gyümölcsraguval is, minden módon verhetetlen.
Selymes tejberizs
Hozzávalók:
Elkészítés: A vizet felforraljuk, hozzáadjuk a sót és a rizst, és újraforrástól 3 percig főzzük, majd leszűrjük, így megszabadítjuk a rizst a ragacsosságot adó keményítőtől. Közben a tejet felforraljuk a cukor felével és a vaníliás cukorral, hozzáadjuk az előfőzött rizst, és takarékon kb. 25 percig főzzük, időnként megkeverve, a vége felé gyakrabban, ahogy sűrűsödik.
Közben a maradék cukrot 1 tojássárgával elkeverjük, és a rizshez öntjük, 2-3 percig keevrgetve tovább főzzük, majd a vajat is hozzáadjuk, elkeverjük, és a tűzről levéve hagyjuk kihűlni.
Tálalás előtt a tejszínhabot felverjük, és az előzetesen fellazított hideg tejberizzsel finoman összeforgatjuk. Ízlés szerint rétegezhetjük vagy koronázhatjuk friss gyümölccsel, kompóttal, gyümölcsraguval pohárba, de csokiszósszal vagy egyszerűen egy kis fahéjjal is nagyon finom.
A klasszikus rizsfelfújt vaníliás, és jóféle házi lekvár dukál mellé, de mint minden egyszerű és jól bevált recept, ez is jól variálható, személyre szabható. Most kókuszos változatban készült, növényi tejjel és kókuszkrémmel, az édes és illatos desszertet pedig nem dzsem vagy gyümölcsöntet kíséri, hanem friss gránátalma, ami egyszerre teszi mutatóssá az amúgy nem túl fotogén édességet, másrészt a roppanós, lédús, üde ízvilágú bíbor magok nagyon jól ellenpontozzák és kiegészítik a lágy és szelíd, kókuszos-vaníliás süteményt.
A rizsfelfújthoz érdemes gömbölyűbb szemű, rizottónak való rizst választani, és főzés előtt leforrázni, így sokkal jobban meg tudják szívni magukat a finom édes tejjel a rizsszemek, és tökéletes állagú, lágy textúrájó lesz a végeredmény.
Kókuszos rizsfelfújt
Hozzávalók:
Elkészítés: A rizst egy lábasba tesszük, felöntjük vízzel, forrásig melegítjük, majd leszűrjük, hideg vízzel leöblítjük, majd visszatesszük a lábasba, felöntjük a tejjel. Hozzáadunk egy csipet sót, a félbevágott vaníliarúd kikapart magjait és a hüvelyét, a kókuszreszeléket, és takarékon kb. 20 perc alatt, időnként megkeverve megfőzzük, majd belekeverjük a cukrot és a mazsolát is, és hagyjuk langyosra hűlni, míg az összes folyadékot felszívja.
Ezután hozzákeverjük a kókuszkrémet és a tojásokat, összekeverjük, és elosztjuk 4-6 kikent kis szufléformába. Tepsibe állítjuk, felöntjük annyi vízzel, hogy legalább feléig érjen a formáknak, és 180 fokos sütőbe, légkeverés mellett 20 perc alatt megsütjük.
A sütőből kivéve hűlni hagyjuk, majd langyosan vagy hidegen tányérra borítjuk, és a gránátalma magjaival megszórva – vagy ízlés szerint más gyümölccsel – tálaljuk.
A Kína déli részén található tartomány kulcsfontosságú kereskedelmi kikötő évezredek óta, az itt zaljó pezsgésnek és az ide áramló rengeteg fűszernek és alapanyagnak, az emberek sokféleségének köszönheti konyhájának színességét és gazdagságát. Egyik emblematikus fogásuk a pirított rizs, ami persze más ázsiai országban is készül, és valami hasonlóval találkozhatunk a kínai kifőzdékben is. Remek módja a maradék rizs felhasználásának, felfrissítésének, ők is ezzel a módszerrel mentik meg az amúgy köretnek készült maradék párolt rizst, ami mára világszerte kedvelt egytálétellé nőtte ki magát.
Gyakorlatilag bármilyen előfőzött vagy gyorsan átsülő zöldséggel készíthető, gyakran gazdagítják csirkével, speciális kínai kolbászfélével, sonkával, rákkal is, de kihagyhatatlan belőle a szójaszósz, az újhagyma és tojás, amit nem külön sütnek meg rántottának, hanem a rizzsel együtt sütik, amitől lágyabb, krémesebb lesz ez a színes, ízekben gazdag, de nagyon egyszerű és kiadós egytálétel.
Kantoni pirított rizs
Hozzávalók:
Elkészítés: A zöldségeket megtisztítjuk, felaprítjuk. A tojásokat felütjük egy tálkába, és villával elhabarjuk.
Egy wokban vagy serpenyőben felhevítjük az olajat, rádobjuk az újhagymát és a sárgarépát, kevergetve pároljuk, majd 3-4 perc után hozzáadjuk a cukkinit és a zöldbabot is, pár percig tovább pirítjuk kevergetve, majd hozzáadjuk a zúzott fokhagymát és a gyömbért, átkeverjük, majd a rizst és a szójaszószt is hozzáadjuk, és 2-3 percig kevergetve sütjük, majd a felvert tojásokat is hozzáöntjük, és folyamatosan kevergetve addig hagyjuk a tűzön, amíg a tojás átsül.
Azonnal tálaljuk köretként vagy főételként, ízlés szerint kínálhatunk mellé még szójaszószt vagy megszórhatjuk pirított szezámmaggal.
