A tavaszi szezonban érdemes kipróbálni bébispenóttal, illetve szinte kötelező zsenge zöldborsóval: a krémes rizsben tökéletesen otthonosan mozognak a borsószemek. A zsenge zöldség nem igényel túl nagy felhajtást, egy csipetnyi menta és kevés sajt azért nyugodtan kerülhet a rizottóba. Dekorációként, extra textúraként egy kis borsócsírát is adhatunk az ételhez.
Az édeskömény szerencsére egyre több helyen beszerezhető, így semmi sem akadályozhat meg minket abban, hogy édesköményes rizottót készítsünk. Az édeskömény önmagában is tökéletes ízhatást eredményez, de ha igazán különleges ételre vágyunk, akkor a már majdnem kész rizottóba egy kevés citromhéjat is reszelhetünk.
A rizottó azonban nem csak a tavaszi zöldek feldolgozására alkalmas, húsos vagy halas változatban is készíthetjük. Ha valami különleges, tartalmas finomsággal szeretnénk előrukkolni a családnak, izgalmas fogás lehet a kissé markáns babos-kolbászos rizottó vagy a letisztult, füstölt lazaccal készített változata. A lazacos rizottó rendkívül mutatós, pazar fogás, aminek az elkészítése semmivel sem bonyolultabb az alap rizottónál. A titok a lazacban rejlik, amelyből egy keveset már a főzés vége előtt az ételhez adunk, a többit azonban csak a tálaláskor ültetjük a rizs tetejére némi rukkola és parmezánforgács kíséretében.
A tejberizs mintájára édes rizottókat készíthetünk, amelyeknek állaga valahol a tejberizs és a tápiókapuding között található, azaz van textúrája, de mégis krémes.
Az édességnek is beillő fogás elkészítéséhez semmi másra nincs szükség, csak némi természetes édesítőszerre, gyümölcsre és egy kis fűszerre. Az édes rizottók esetében a rizst természetesen nem alaplével főzzük fel, hanem tehéntejjel, magtejekkel készítjük el a krémes rizsünket. A gyümölcsöket frissen is adhatjuk a fogáshoz, de az is jó, ha lekvárral, friss gyümölcsvelővel, kompóttal vagy lesütött, fűszerekkel összeboronált gyümölcsökkel dolgozunk.
Minden, amit a rizottóról tudni érdemes
Rohanó világunkban egy kiadós, gyorsan elkészíthető egytálétel nagy kincs, rengeteg időt, energiát takaríthatunk meg vele.
A rizottó e kincsek közé tartozik, ráadásul szinte végtelenül variálható: húsokkal és zöldségekkel, édesen és sósan egyaránt ínycsiklandó fogás készíthető belőle. Mint minden ételnek, a rizottónak is megvannak a maga titkai – a receptek mellett e fortélyokat is megismerhetjük ebből a nosztalgikus képekkel illusztrált, bájos szakácskönyvből.
Az olasz rizottók, spanyol paellák, kínai és thai pirított rizsek, a japán sushik mind egyre népszerűbbek, míg a jó öreg bácskai rizses hús mintha veszítene népszerűségéből. A menzákat okolhatjuk azért, hogy leszoktunk róla: az ottani száraz, színtelen fogások emléke miatt otthon is ritkán készítjük. Pedig…
A mi bácska rizses húsunk eredetileg a szerb gyuvecs, a hússal és lecsóval rétegezett rizs egyszerűsített változata, és az ’50-es évekig szerb rizses hús néven volt ismert. Az akkori menzai étlapreformnak köszönhetjük, hogy a Duna-Tisza közén lévő Bácska tájegység nevét kapta, aminek ma jelentős része Szerbiában található.
A lényeg azonban, hogy jól is lehet készíteni ezt a kiadós és fűszeres fogást. Pörköltalap, szaftos hús, fűszeres lé paradicsommal és paprikával gazdagítva, no és persze a rizs. Vannak, akik belefőzik a rizst a hosszú lére engedett pörköltbe, mások külön főzik meg, és végül keverik össze. Az első verzió veszélye, hogy nem egyszerre fő puhára a rizs és a hús, illetve az arányok sem korrigálhatók a főzés alatt már, így aki biztosra akar menni, a főzés végén keverje össze őket.
Savanyúság hozzá kötelező! 🙂
Bácskai rizses hús
Hozzávalók:
Elkészítés: A húst 1×1 cm-s kockákra vágjuk.
A hagymát felaprítjuk, a paradicsomot felkockázzuk, a paprikát kicsumázzuk és felkarikázzuk. Felhevített 4 evőkanálnyi olajon megdinszteljük a hagymát, majd meghintjük a pirospaprikával.
Hozzáadjuk a húst, jól összekeverjük, sózzuk, borsozzuk, a húst pár percig dinszteljük.
Hozzáadjuk a paradicsomot és a paprikát, kis vizet öntünk alá, és lefedve puhára főzzük.
Közben a rizst a maradék 2 evőkanál olajon megfuttatjuk, felöntjük kb. 5 dl vízzel, sózzuk, és puhára pároljuk.
Ha puha a rizs és a hús is, összekeverjük, megszórjuk a felaprított friss petrezselyemmel.
Azonnal tálaljuk. Savanyúságot kínálunk mellé.
Igazi retró desszert, mindenkinek van róla gyerekkori emléke. A szerencsésebbeknek a nagymama házi rizsfelfújtja ugrik be, a többiek a menzai változatra emlékezhetnek – kevesebb lelkesedéssel. Egy jó recepttel érdemes újra felfedezni a rizskochot!
A rizskoch vagy rizsfelfújt békebeli finomság, a tejberizs felturbózott változata. Nem csak desszertként fogyaszthatjuk: egy tartalmasabb leves után másodiknak is tökéletes. Elkészítése nem bonyolult, bár a felfújtaktól sokan tartanak, valamifajta félelem övezi: nem lesz elég könnyű, esetleg összeesik. Nem esetleg, hanem biztosan, ez a felfújtak természete, de a rizsfelfújtnál ez semmit nem von le az élvezeti értékből, a többi szuflét pedig frissen fogyasztjuk.
A rizs remek alapanyag, a világ népessége döntő hányadának alapvető tápláléka, például Ázsiában. Köretnek szinte mindenhez rizst fogyasztanak, desszert fronton pedig inkább pudingot készítenek belőle.
A rizskoch alapváltozatát vanília ízesíti, de készíthetjük kakaós vagy fahéjas változatban is. Az eredeti rizsfelfújtat házi lekvárral, leginkább aranyló sárgabaracklekvárral tálalják, a menzán málnaszörppel meglocsolva találkozhattunk vele – házi szörppel szerintünk így is tökéletes lehet.
Rizsfelfújt
Hozzávalók:
Elkészítés: A tejet egy fazékban felforraljuk. Mikor már forr, hozzáadjuk a rizst és egy csipet sót, és időnként megkavarva – ügyeljünk rá, mert könnyen letapad – puhára főzzük kb. 15-20 perc alatt.
Közben a tojásokat kettéválasztjuk. A tojássárgájához adjuk a cukrot, illetve a vaníliás cukrot, majd kézimixerrel fehéredésig dolgozzuk.
A tojásfehérjét kemény habbá verjük egy csipet sóval.
A meleg, de már nem forró tejberizsbe keverjük a cukros tojássárgáját és a diónyi vajat, majd óvatosan beleforgatjuk a tojáshabot.
Kikent, lisztezett formába vagy tepsibe öntjük a rizses masszát, elegyengetjük, és 180 fokon kb. 30 perc alatt készre sütjük.
Porcukorral megszórva, lekvárral tálaljuk.
Rizskedvelőknek ajánljuk
A rizs minden bizonnyal a napi étkezés egyik legfontosabb alapanyaga szerte a világon. Kínában naponta háromszor fogyasztják. Olaszország a rizottóiról híres, míg India és Pakisztán a basmati rizsről. Ebben a könyvben a legfinomabb ételek találhatóak a nemzeti konyhák kedvencei közül.
