A klasszikus rösti serpenyőben, egyben sül, csak krumpli, só, bors és némi zsiradék kell hozzá, kívül ropogósra és aranybarnára, belül puhára és krémesre sül. Bár nagyon egyszerű, a svájciak szerint azért van néhány titka a készítésének, ilyen például a lisztesebb, magas keményítőtartalmú burgonya, amit előző nap főznek meg, de csak félpuhára, majd hagyják teljesen kihűlni, és egy éjszakát pihentetik, így az állaga kicsit megszikkad, és így lesz tökéletes a röstihez. A pihentetett krumplit nagyobb lyukú reszelőn kell lereszelni, lehetőleg hosszabb szálakra, majd ízlés szerint vajon vagy kacsazsíron megsütni jól lenyomkodva, hogy lepénynek összeálljon.
A natúr változat mellett természetesen léteznek változatok, például a krumpli mellé vékony karikákra vágott póréhagyma vagy apróra vágott húsos szalonna kerül, de a reszelt sajttal gazdagított változat is nagyon népszerű, attól függően, hogy köretnek vagy önmagában fogyasztják, például egy jó adag saláta kíséretében.
Hozzávalók:
Elkészítés: A krumplit megmossuk, és héjában félpuhára főzzük, majd leszűrjük, és hagyjuk teljesen kihűlni, még jobb, ha előző nap ezt elkészítjük. Lehúzzuk a héját, és durva reszelőn lereszeljük, sózzuk, borsozzuk, szerecsendiót reszelünk hozzá, és összeforgatjuk.
Egy nagyobb serpenyőben a vaj 2/3 részét felolvasztjuk 1 evőkanál olajjal, ráöntjük a reszelt krumplit, és egy falapáttal 3-4 percig kicsit kevergetjük, majd jól lenyomkodjuk a tetejét, illetve körben a peremét is, hogy minél tömörebb legyen. Közepes lángon 10 percig sütjük, majd egy nagy tányért borítunk rá, egy hirtelen mozdulattal átfordítjuk. A maradék vajat és olajat a serpenyőbe tesszük, ha felolvadt, a tányérról óvatosan visszacsúsztatjuk a krumplilepényt a serpenyőbe, és még 8-10 percig sütjük, hogy ez az oldala is jól megpiruljon.
Közben a fokhagymát megpucoljuk, lereszeljük, a tejfölhöz adjuk egy kis sóval, kikeverjük.
A röstit finomra vágott petrezselyemmel meghintjük, és cikkekre vágva tálaljuk a fokhagymás tejföllel.
Röszti, lapcsánka, lapotya, tócsni… és még számtalan elnevezését ismerjük ennek az egyszerű, reszelt krumpliból készült ételnek. Mivel krumpli mindig van itthon, így sűrűn elkészítem, és egyszerűen csak fokhagymás tejföllel tálalom. A napokban éppen vendégeket vártam, és szerettem volna meglepni őket a frissen kisült rösztivel, mivel tudom, hogy nagyon szeretik. Már elkezdtem a krumplit pucolni, amikor jött az ötlet, hogy miért is ne készülhetne a hagyományostól eltérő módon, pl. réteslapba csomagolva és a sütőben ropogósra sütve…
A frissen kisült, ropogós rösztinek pedig olyan sikere volt, hogy szinte pillanatok alatt elfogyott az utolsó morzsáig a mártogatóssal együtt.
Ropogós, zsályás röszti fokhagymás-tejfölös mártogatóssal
Hozzávalók 4 db rösztihez:
Elkészítés: A krumplit és a vöröshagymát pucoljuk meg, majd egy nagyobb lyukú reszelőn reszeljük le. Ízlés szerint sózzuk, majd hagyjuk kicsit állni, hogy a só átjárja, és levet engedjen.
Ezután alaposan nyomkodjuk ki, majd ízlés szerint szórjuk meg őrölt színes borssal, egy csipet szerecsendióval, az apróra vágott zsályával, és keverjük össze. Az ízesített krumplit ezután osszuk el négy részre.
Terítsünk le egy nedves konyharuhát, helyezzünk rá egy réteslapot, és kenjük le olajjal. Ezután helyezzük rá egy másik réteslapot, tegyünk a közepére egy adag ízesített krumplit, majd csináljunk belőle kis csomagot, a maradék réteslappal, és krumplival is így járjunk el.
Egy tepsit béleljünk ki sütőpapírral, kenjük le olajjal, majd helyezzük rá egymástól kicsit távolabb az elkészült csomagokat. Végül óvatosan kenjük le olajjal mindegyiket.
Helyezzük be előmelegített sütőbe, majd közepes hőmérsékleten süssük kb. 30 perc alatt szép pirosra, ropogósra.
A sütőből kivéve hagyjuk pár percig hűlni, mielőtt tálalnánk.
Fokhagymás-tejfölös mártogató
Hozzávalók:
Elkészítés: A fokhagymás szószhoz vagy a zúzott fokhagymához adjuk hozzá a tejfölt, majd alaposan keverjük össze.
Tálaláskor a pirosra, ropogósra sült rösztit a fokhagymás-tejfölös mártogatóssal kínáljuk.
Egy kedves ismerős, Marci osztotta meg síelés alatt készült fotóját egy étterem havas teraszáról, ahol mindenki röstizzát eszik, és hosszasan lelkendezett, hogy mennyire finom. Már minden hüttében kapni, vannak speciális változatok, sőt létezik már „röstizzéria” is a pizzériák nyomán…
Hogy a Svájcban nemzeti ételnek számító krumplilepényt, a röstit akarták tovább variálni és változatossá tenni a vendégek számára, vagy a mindenki kedvence pizzát szerették volna valamilyen módon kombinálni a nemzeti krumplilepénnyel, nem tudni, de a végeredmény zseniális.
A rösti csak krumplit, sót, borsot és némi zsiradékot tartalmaz az eredeti recept szerint – amit itt találtok –, így gluténmentes alapként szolgál ehhez a svájci-olasz hibrid ételhez. Az alap tehát egy reszelt krumpliból szép pirosra sütött aranysárga lepény a tészta helyett, erre kerül egy kis paradicsomszósz vagy tejföl, majd bármilyen feltét, majd a lényeg: a sajt, amiben a svájciak szintén nagyon erősek, a gruyere-t, az emmentálit és az appenzeller sajtokat is mind nekik köszönhetjük. De persze mehet a tetejére mozzarella is, a lényeg, hogy jó folyós legyen, ami a krumplival és a feltétekkel pár perc alatt megsül.
Lehet, hogy nem lehet kövön sütni (otthon úgysem szoktuk), nem rendelhető házhoz (még !), nem lehet kézzel enni (ez legyen a legnagyobb hibája), de kiadós és finom, gluténmentes alternatíva lehet annak, akinek ez fontos. Lehet, hogy nem diétás étel (nem az!), de a síelőknek szükségük is van az energiára, azt pedig mindenki döntse el, hogy a pizzatészta vagy a rösti tartalmaz több kalóriát.
Itt találtok egy receptet fázisfotókkal, angolul >>
Amit Svájcról tudni érdemes…
Fantasztikus ország, természetileg – és kulturálisan! Egy országban összeolvad négy kultúra: a német, a francia, az olasz és a romans. Ha arra vágysz, hogy Svájc hallatán ne csak az órát és a Toblerone-t lásd, lapozd velünk tovább ezt a kulináris esszenciát, hogy egy utazás alkalmával egyszerre négy országban-kultúrában járj!
A magyar konyha is ismer krumplilepényeket, mint a tócsni, a lepcsánka vagy a krumpliprósza, amit előszeretettel készítünk vacsorára vagy köretnek. A svájci eredetű rösti – a magyar burgonyalepénykékkel ellentétben – nem tartalmaz sem tojást, sem lisztet, csupán krumplit, s ennek keményítőtartalma tartja össze a serpenyőnyi lepényt.
Ehhez persze speciális technikára van szükség: a röstihez a lisztesebb fajtájú krumplit először héjában megfőzik, majd hűlni hagyják, akár egy egész napot pihentetik. Ezután a meghámozott főtt burgonyát szálasra, durvára reszelik, sóval és őrölt borssal fűszerezik. Nyeles serpenyőben libazsírt, kacsazsírt vagy vajat hevítenek, mert ezeken sül szép pirosra, ropogósra a krumpli. A reszelt krumplit a zsiradékre öntik, fakanállal ellapogatják, és közepes hőmérsékleten sütni kezdik. Amikor a széle pirulni kezd, egy tányérra vagy fedőre csúsztatják a lepényt, majd egy hirtelen mozdulattal a serpenyőbe fordítják vissza a krumplit, és a másik felét is szép pirosra sütik, míg a belseje omlósra, krémesre sül. Svájcban önmagában fogyasztják, mellé saláta vagy almapüré jár.
Természetesen léteznek mindenféle helyi variánsok is. Bern környékén apróra vágott vöröshagymával és húsos szalonnával gazdagítják, Appenzell környékén a helyi Appenzeller sajtból reszelnek bele, Grison-kantonban sonkával dúsítják a röstit, de van, ahol almát reszenek bele. Manapság egyre több zöldséggel lazított változat létezik, amihez cukkinit vagy répát, esetleg sütőtököt vagy édesburgonyát használnak.
Rösti (alaprecept)
Hozzávalók:
Elkészítés: A krumplit héjában megfőzzük, hűlni hagyjuk, akár egy egész éjszakát is. Meghámozzuk, durva reszelőn lereszeljük. Egy nagy serpenyőben felolvasztjuk a vajat vagy a kacsazsírt, belerakjuk a megsózott, esetleg megborsozott krumplit, lenyomkodjuk-lelapítjuk egy spatulával, és közepes hőfokon sütni kezdjük. Amikor az alja aranybarnára sült, egy tányérra csúsztatjuk a serpenyőből, óvatosan-ügyesen belefordítjuk a serpenyőbe, és megsütjük a másik oldalát is.
Mivel a krumpli a világ legtöbb vidékén alapélelmiszer, így nem meglepő, hogy sokfelé számít nemzeti ételnek a krumplilepény valamilyen formája. A magyar lepcsánka, tócsni, cicege, prósza tulajdonképpen mind ugyanaz a tenyérnyi krumplilepényke, és a sokféle elnevezés is mutatja, hogy országszerte sokfelé népszerű fogás. Ausztriában Kartoffelpuffer néven találkozhatunk vele, és népszerű eleme a téli vásároknak és a hütték kínálatának, Lengyelországban placki ziemniaczane a krumplilepény, amit hagymásan, fokhagymásan készítenek, Ukrajnában pedig deruny néven ismerik. A cseh változatba prézli is kerül, amitől ropogós lesz a lepényke, és köményes vagy majoránnás változatban is sütik.
