A gazdag húsos szendvics eredetét nehéz pontosan felfejteni, de nem mai találmány: valamikor az 1800-as évek végén született Floridában, és az oda betelepülő kubai vendégmunkások kedvenceiből készült. Annyira tökéletes, hogy hamar elképesztően népszerűvé vált, és a kubai név rajta ragadt, sőt ma már ikonikus ételnek számít a Cubano Sandwich. Tipikus street food fogás, ami gyorsan összeállítható és frissen tálalható, viszont az előkészítése elég pepecselős, mert a benne rejlő finom és szaftos hús hosszú pácolást és sütést igényel.
Mindenképpen érdemes otthon is kipróbálni, a legjobb úgy elkészíteni, hogy a pácolt húsból egy nagyobb adagot sütünk, és maradékból másnap elkészítjük ezeket a húsimádó szendvicseket, amikhez a kenyér – elsősorban bagett – mellett sonka, érett sajt, mustár és csemege uborka dukál, sőt néha még szalámi is kerül bele, a szendvics mellé pedig sült krumpli vagy csipsz is dukál, mint a hamburgerhez…
Az szendvics lelke a pácolt és sült sertéshús, mégpedig kubai módra, citrusos-zöldfűszeres ízesítéssel, omlósra sütve. Ehhez 1,5 kg sertéshúshoz 1 narancs és 1 lime héját lereszeljük, levét kinyomjuk. Hozzáadunk 4 evőkanál olívaolajat, 4 gerezd zúzott fokhagymát, 1 kis csokor finomra vágott friss koriandert, 1 evőkanál mustárt, sót és borsot, elkeverjük, majd a húsra üntjük, és lefedve 8-10 vagy akár 12 órára hűtőbe tesszük. Tepsibe tesszük a páccal együtt, fóliával lefedve 1,5 órát sütjük 180 fokon, majd fólia nélkül, a pecsenyelével meglocsolva még 30 percet. Isteni finom szeletelve, vajas krumplipürével, párolt zöldséggel vagy valamilyen citrusos salátával, másnap pedig a maradékból elkészíthetjük a kubai szendvicset.
Hozzávalók:
Elkészítés: A bagett végeit levágjuk, 4 egyenlő részre vágjuk, ezeket félbevágjuk. A bagettaljakra tesszük a félbehajtott sajtszeleteket, erre jön a sült hús, majd a sonka, a hosszában vékonyan felszeletelt csemege uborkát. A bagett-tetőket megkenjük a mustárral, és lefedjük vele a szendvicseket.
Így is tökéletes, de ha meleg ételre vágyunk, akkor a tetejüket megkenjük lágy vajjal, és kontaktgrillben pár perc alatt megsütjük, hogy a sajt olvadós, a bagett pedig ropogós, az egész pedig jó forró legyen. Ízlés szerint salátával vagy csipsszel, sült krumplival is kínálhatjuk.
A sós rágcsák tésztáját általában pihentetni kell, ennél a ropogós rúdnál viszont nem szükséges, így is nagyon finom, könnyű tészta az eredmény, köszönhetően a joghurtnak, ráadásul a benne lévő zsiradék, a vaj is szobahőmérsékleten kerül bele, így nagyon könnyen és gyorsan összeállítható a tésztája.
Természetesen nem csak sajttal készíthetjük, bármilyen maggal meghinthető, lenmag, napraforgómag, tökmag is nagyon finom rá, de ízlés szerint kis pirospaprika vagy köménymag, akár morzsolt kakukkfű is kerülhet a tetejére, de akár ezek kombinációja is, minden változatban biztos sikerre számíthat ez a vendégvárónak is tökéletes falatka.
Hozzávalók:
A tetejére:
Elkészítés: A lisztet keverőtálba rakjuk, hozzáadjuk a sót és a sütőport, elkeverjük, majd a szobahőmérsékletű vajat is hozzáadjuk, elmorzsoljuk. A görög joghurtot is hozzáadjuk, és lágy, jól nyújtható tésztává összegyúrjuk.
Pihentetés nélkül lisztezett felületen vékony téglalappá nyújtjuk, lekenjük az elhabart tojással, megszórjuk a reszelt sajttal és a szezámmaggal, és pizzaszeletelő vagy egy éles kés segítségével felcsíkozzuk. Sütőpapírral fedett tepsire rakosgatjuk.
180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett 13-15 perc alatt szép aranyszínűre sütjük.
Igen, csoki, de nem töltött vagy nugátos, még csak nem is tejcsoki, hanem legalább 70% kakaótartalommal bíró étcsokoládé sorolható az egészségesebb nassolnivalók sorába. Ez kevés cukrot tartalmaz, jó antioxidáns, 4-5 kocka belefér…
Ez a sűrű, selymes joghurtféle dupla annyi fehérjét és fele annyi szénhidrátot tartalmaz, mint a hagyományos joghurt. Egy kis pirított dióval és egy teáskanálnyi mézzel elképesztően finom, de egy kis fahéjjal édesítő nélkül is édeskés hatást érünk el.
Kevés szénhidrát, sok fehérje. Nagy mennyiségű probiotikumot is tartalmaz, és kellemes teltségérzetet ad. Édesítésnek egy teáskanál méz vagy 1-2 kanál mazsola, esetleg egy felkockázott kivi, és máris kész az egészséges uzsonna.
Egy maréknyi pisztácia, mandula, dió vagy mogyoró tápanyagokban gazdag, intenzív antioxidáns hatású rágcsa, nem cukros, és tele van jótékony hatóanyagokkal. A mandula és a pisztácia a szívnek és a keringésnek segít, míg a dió az agyműködésnek.
Egy kis sárgarépa, szárzeller, uborka, retek – magas víztartalom, sok rost, kevés kalória, és remek hatással vannak az anyagcserére. A szervezetnek nagyon jót tesz, finomak, frissítőek – rá lehet szokni!
A görögök nagyon kedvelik a rétestésztát, amit gyakran rétegeznek tepsibe mindenféle töltelékkel, vagy egyszemélyes kis falatkáknak töltenek meg sajtos, spenótos vagy húsos töltelékkel. A tiropitába egy tojásos-fetás krém kerül, gyakran reggelire vagy napközbeni snackként, előételként fogyasztják, de egy jó adag salátával könnyű vacsorának is tökéletes.
Az alábbi receptben aprított snidling kerül a töltelékbe, de a helyiek gyakran fűszerezik mentával vagy oregánóval, ezekkel is nagyon finom, érdemes variálni.
Hozzávalók:
Elkészítés: A fetát egy tálba tesszük, hozzáadjuk a reszelt parmezánt, a tojásokat, borsot őrölünk hozzá, majd egy villával összetörjük és átkeverjük, a finomra vágott snidlinget is hozzáadjuk, elkeverjük.
A réteslapokat 5 centi széles csíkokra vágjuk, olvasztott vajjal lekenjük, egyik végükre evőkanálnyi sajtkrémet teszünk, és háromszögben behajtjuk, majd cikkcakkban végighajtogatjuk a tésztán, így háromszög alakú batyukat kapunk.
A csomagokat sütőpapírral fedett tepsibe tesszük, olvasztott vajjal lekenjük, és 200 fokos sütőben 20 perc alatt megsütjük.
Azon melegében tálaljuk, friss zöldsalátával vagy akár görög salátával tálalva.
Gyerekzsúrra, uzsonnára, baráti beszélgetés, borozáshoz, vendégvárónak és bármikorra jó ez a sajtos keksz, aminek már a látványa is mosolyt fakaszt, nem mellesleg nagyon finom. Sok sajt van a tésztában, tojás nélkül készül, ráadásul egy késes robotgépben összeállítható, gyúrás nélkül. Érdemes hozzá félkemény sajtot használni, jó a trappista vagy a füstölt sajt is, de készülhet goudával, cheddarral, emmmentálival is, vagy akár keverve, vegyesen.
A tésztába most egy egész kevés kurkuma és pirospaprika is került, egyrészt a szín, másrészt az illat miatt, de természetesen más fűszerekkel, morzsolt zöldfűszerekkel is kipróbálható.
Hozzávalók:
Elkészítés: A lisztet, a sót, a kurkumát és a pirospaprikát késes robotgépbe tesszük, hozzáadjuk a felkockázott hideg vajat, és morzsásra összemixeljük. Hozzáadunk 20 dkg reszelt sajtot, és ezzel is összemixeljük, majd a vizet is hozzáadva kb. fél perc alatt tésztává összedolgoztatjuk, frissentartó fóliába csomagoljuk, és 30 percet pihentetjük a tésztát a hűtőben.
Lisztezett munkafelületen kinyújtjuk a tésztát 4-5 mm vékonyra, és ízlés szerinti kiszúróval kiszaggatjuk, vagy késsel háromszögere vágjuk, és a háromszögekből kis köröket szúrunk ki vastagabb szívószállal, mintha sajtszeletek lennének. A maradék tésztát összegyúrjuk, újra kinyújtjuk, szaggatjuk…
A kekszeket sütőpapírral fedett tepsire rakosgatjuk, megszórjuk a maradék reszelt sajttal, és 180 fokos sütőbe tolva kb. 10-12 perc alatt megsütjük, majd kivéve a tepsiben hagyjuk kihűlni a ropogós kekszeket.
A muffin nemcsak édesen jó, sós változatban is nagyon praktikus, tökéletes uzsonnára, reggelire, de akár pogácsa helyett vendégvárónak is, sőt egy jó kis salátával könnyű vacsorának vagy munkaebédnek is ideális. A kukoricadarától nagyon jó állagú, pikk-pakk kikeverhető, még a robotgépet sem kell elővenni hozzá.
A tésztába most egy kis morzsolt feta és lepirított csiperkegomba került, de ízlés szerint mehet bele sonka, bacon, kolbász, csemege kukorica, apróra kockázott paprika vagy aszalt paradicsom, de gyakorlatilag végtelen a lehetőség, hogy mivel adjuk meg az ízvilágát ennek a szuperegyszerű sós muffinnak.
Hozzávalók:
Elkészítés: A gombát megtisztítjuk, vékonyan felszeleteljük, és egy serpenyőben a megolvasztott vajon megfonnyasztjuk, majd kissé megpirítjuk, félretesszük.
A tésztához a száraz alapanyagokat – a lisztet, a kukoricadarát, a sütőport és szódabikarbónát – egy keverőtálba tesszük, sózzuk, borsozzuk, elvegyítjük. Egy másik tálban a joghurtot és a tojást elkeverjük, majd a száraz alapanyagokhoz adjuk, elkeverjük. Hozzáadjuk a gombát a vajjal együtt, valamint belemorzsoljuk a fetát, és az egészet összeforgatjuk.
Egy muffintepsit kivajazunk – vagy papírkapszlikkal kibélelünk – elosztjuk bennük a tésztát, a tetejét meghintjük szezámmaggal, és 180 fokos sütőbe tolva, légkeverés mellett 25 perc alatt szép aranyszínűre sütjük.
A sütőből kivéve hagyjuk kicsit hűlni, majd langyosan vagy akár teljesen kihűtve kínáljuk.
De mit tehetünk, egyáltalán tehetünk-e valamit, hogy a jövő évet ne bűntudattal és őrült, sokszor egészségtelen fogyókúrával kelljen kezdeni?
Szűcs Zsuzsanna dietetikus szerint van arany középút, és nem kell lemondani a desszertekről sem, hiszen az édes íz kedvelése velünk született tulajdonságunk, amely nélkül életünk egy kicsit színtelenebb lenne. Még az édesszájúaknak sem kell bűntudatot érezniük egy kis édesség elfogyasztásával, ha betartunk néhány egyszerű szabályt, nemcsak a hétköznapokon, de az ünnepek alatt is.
Ne szűkítsük le a napi étkezéseink számát egy vagy két nagyra a több kisebb helyett, a lehető legjobb, ha 4-5-ször étkezünk. Ha egész nap a nagy karácsonyi ebédre vagy a szilveszteri vacsorára készülünk, és előtte nem eszünk semmit, egészen biztosan jóval több kalóriát veszünk magunkhoz, mint ha előtte nem hagytunk volna ki étkezéseket. Különösen érdemes odafigyelni az ünnepek alatt is a reggelire, ezt semmiképp ne aludjuk át, és ne maradjon el! A főétkezések – reggeli, ebéd, vacsora – közé beiktatott tízórai és uzsonna pedig egyenletessé teszi a vércukorszintünket, és megakadályozzák azt is, hogy a következő főétkezésig túlzottan megéhezzünk, ezért többet együnk a kelleténél, vagy ellenőrizetlenül nassolni kezdjünk.
Nem létezik édesség valamilyen édesítőszer nélkül. Ezek közül leggyakrabban még mindig a cukrot használjuk. Érdemes a receptben meghatározott cukormennyiséget egy kicsit csökkenteni, ahogy egyébként az élelmiszeriparban is számos kedvelt termékkel – pl. üdítővel vagy a kedvenc túrórudink fitt változatánál – megteszik ezt a receptúra újragondolásával. Próbáljuk ki mi is, szokás kérdése az egész, valószínűleg kevesebb cukorral is finom lesz az édesség. Főként, ha az ízét esetleg gyömbérrel, vaníliával vagy más karácsonyi fűszerrel fokozzuk.
Az édességeknél gyakran nemcsak a cukor, hanem a magas zsírtartalom is gondot jelent! A vajjal, margarinnal, krémsajttal kikevert, tejszínes, zsírban gazdag krémek helyett használjunk soványabb alternatívát, például lekvárt, zsírszegény tejjel készült pudingot vagy sovány túrót. Csokoládéból a magasabb kakaótartalmút válasszuk! Általános szabályként elmondható, hogy a vajas, tejszínes édességek helyett inkább a gyümölcsös, tejes (pl. túrós) desszertek kerüljenek a tányérunkra.
Bár az ünnepek alatt ez különösen embert próbáló kihívás, de próbáljuk meg tartani, hogy édességet ebben az időszakban is legfeljebb heti 2-3 alkalommal eszünk, lehetőleg a főétkezések után, amikor nagy valószínűséggel már nem fogjuk túlenni magunkat belőle. Persze uzsonnára is lehet enni a gyümölcsön és pár szem olajos magon kívül egy kis édességet, lehetőleg ilyenkor is olyat válasszunk, ami tejtermékkel és/vagy gyümölcsökkel készült. Előrecsomagolt desszerteknél (pl. túrórudi) ellenőrizhetjük a kalóriatartalmat a csomagoláson, így könnyen nyomon követhetjük a fogyasztásunkat. És 2-3 szaloncukor is beleférhet, de akkor legyünk tudatában annak, hogy ezt nem „csak úgy” ettük, hanem ez is egy kisétkezésnek felel meg.
Nagyon sok kalória van az alkoholban is, különösen a tejszínes likőrökben, a töményekben, az égetett szeszekben és a szezon kedvencében, a forralt borban és persze a különféle forró csokikban. Az egyébként az egészséges táplálkozásba kis mennyiségben tökéletesen illeszkedő natúr olajos magvak és aszalt gyümölcsök kalóriatartalmára is ügyelni kell, nem mindegy, hogy mennyit eszünk belőlük!
A szeretteinkkel való együttlét, a baráti beszélgetések önmagukban is kellemessé és meghitté teszik az ünnepet, nem kell állandóan enni közben. Ha pedig egy kiadós séta, korizás vagy hógolyózás erejéig kimozdulunk otthonról, akkor energia-egyensúlyunk megtartásáért is teszünk, hiszen a mozgással kalóriát égetünk el, amivel ellensúlyozhatjuk az elfogyasztott finomságokat.
Jó, oké, nyilván bármilyen szendvicset lehet ebédre is fogyasztani, de ezeket annyira megpakolják minden földi – és vízi – jóval, hogy egy teljes értékű és bőséges fogás válik belőlük, amit az egyszerűség kedvéért késsel-villával fogyasztanak, hiszen a kenyér szinte ki sem látszik a sok rávalótól.
Ez a szendvics ráadásul komoly múlttal rendelkezik. Anno a vikingek a dán kenyeret hússal és hagymával ették, majd a középkorban vaj is került a szeletekre, valamivel később már bőséges feltéttel látták el azokat.
A munkásoknak kellett az energia, a jómódúaknak pedig kellett valami mutatós ínyencség a svédasztalra. Megint mások a maradékokat szerették volna újrahasznosítani, amit egyébként tesznek a mai napig is. Nem ritka, hogy az előző napi fogásból megmaradt krumpli, hús, hal, tojás vagy zöldségek, esetleg ezek kombinációja kerül a szendvicsre. Egy kevés öntet, gyümölcs, savanyú uborka, metélőhagyma vagy kapor, és kész is a tökéletes és tökéletesen laktató fogás.
Persze az sem mindegy, hogy milyen a kenyéralap! Ezek a szendvicsek ugyanis mindig szigorúan magvakkal dúsított, tömör szerkezetű rozskenyérből készülnek, amit itthon sajnos sokan nem kedvelnek fojtóssága miatt. Szerintem azonban csak megszokás kérdése, és ennyi feltéttel körítve biztosan nem lesz az a száraz érzésünk egy-egy falat után, plusz sokkal egészségesebb is, mint búzalisztes társai és ezek mellett igen jól eltartható.
Ha otthon készítenétek el, variáljátok bátran az ízeket és textúrákat. Kísérletezzetek. Csupán egyetlen szabályt tartsatok csak be: hogy minőségi, magvas kenyér legyen a kreáció alapja!
Vendégvárónak, baráti beszélgetéshez, borozáshoz is tökéletes, de gyors ebédnek, vacsorának is jó rántott sajt helyett, panírozás nélkül – salátával tálalva. Ha kellően ízes sajttal készítjük, akkor són és borson kívül más fűszert nem igényel, de a semlegesebb sajtot is megbolondíthatjuk egy kis kakukkfűvel, provence-i fűszerkeverékkel, csilipehellyel, római köménnyel vagy akár petrezselyemmel, korianderrel.
Nagy előnye, hogy előre is elkészíthető, a hűtőbe vagy a fagyasztóba is tehetünk belőle, tálalás előtt csak pár perc sütés, és máris kész az aranyló falatka. Viszont csak melegen, frissen sütve igazán finom – akkor viszont abbahagyhatatlan. Érdemes többféle sajtot keverni, felhasználhatjuk például a már kevéssé csinos maradék darabkákat, így maradékmentőnek is nevezhető ez az ellenállhatatlan sajtlabda.
Hozzávalók:
Elkészítés: Egy kisebb serpenyőbe annyi olajat öntünk, hogy 2 centinyi legyen benne, majd elkezdjük melegíteni.
A reszelt sajtot egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a tojást és a lisztet, sózzuk, borsozzuk, ízlés szerint fűszert is adhatunk hozzá, kézzel összedolgozzuk, és kb. 20 golyót formázunk a masszából. Zsemlemorzsában megforgatjuk, majd a felforrósodott olajban 1-2 perc alatt aranyszínűre sütjük. Szűrőkanállal kiemeljük, lecsöpögtetjük, konyhai papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja.
Azon melegében tálaljuk – ízlés szerint mártogatóst kínálhatunk melé, de salátával is fogyaszthatjuk.
A pizzatészta elkészítése nem nagy dolog, több receptet és a készítését videón is mutattuk, de aki biztos és gyors megoldásra törekszik, kész pizzatésztával is dolgozhat. A tölteléke paradicsomszósz, egy kis mozzarella, de gazdagíthatjuk sonkával, kolbásszal, tonhallal vagy kukoricával, bármilyen olyan felaprított finomsággal, aminek nincs szüksége sok sülésre. Készíthetjük persze tejfölös töltelékkel is, fokhagymásan… egy kis füstölt szalonnával mennyei lesz.
Hozzávalók:
Elkészítés: A pizzatésztát kinyújtjuk, féltenyérnyi darabokat vágunk belőle. Kanálnyi paradicsomszószt, pár kocka bacont, egy darabka mozzarellát és egy csipet kakukkfüvet teszünk rá, és óvatosan, ügyesen összecsípjük a széleit, gombóccá formáljuk, és sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük.
200 fokra előmelegített sütőben 20 perc alatt megsütjük. Kínálhatunk mellé paradicsomszószt mártogatni, de akár salátával gyors vacsorának is ideális.
Forrás: iStock
A sült csicseribordó ideális nassolnivaló, egészséges, tele van fehérjével és rosttal, könnyedén a saját ízlésünkre hangolhatjuk a fűszerezéssel, pofonegyszerű és olcsó, és akár magunkkal is vihetjük útravaló gyanánt, munkába, suliba, piknikre vagy strandra, de partikon, baráti beszélgetéseken is nagy sikere van, és akár többféle ízben is készíthetjük.
Mivel a csicseriborsó semleges ízű, így bármilyen ízvilágba elvihetjük ezt a zseniális nassolnivalót. Most garam masala fűszerkeverékkel, római köménnyel és kis citromlével kissé keleties hangulatú lett, de nagyon finom curryvel, tökéletesen passzol hozzá a pirospaprika, vagy akár zöldfűszerekkel, provence-i fűszerkeverékkel is megbolondíthatjuk, és fokhagymásan, kakukkfűvel és rozmaringgal is nagyon finom, érdemes vele kísérletezni!
Hozzávalók:
Elkészítés: A csicseriborsót leszűrjük, folyó víz alatt leöblítjük, és szűrőben hagyjuk alaposan lecsöpögni, majd sütőpapírral fedett tepsire öntjük. Meghintjük a fűszerekkel, meglocsoljuk az olívaolajjal és a citromlével, sózzuk, és alaposan összeforgatjuk.
190 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett 15 percet sütjük, majd spatulával alaposan átforgatjuk, és még kb. 15 percet sütjük, amíg megpirul és ropogós lesz. A sütőből kivéve hagyjuk kihűlni, és kész is a nassolnivaló. Jól záródó dobozba vagy befőttes üvegbe téve napokig eláll.
Bár spenót egész évben kapható fagyasztott változatban, és ma már szerencsére nem csak a pürésített, szétázott formában, hanem levelesen is, apróbb, jól porciózható adagokban, tavasszal legalább egyszer érdemes a friss spenóttal is ételt készíteni. Annyire friss, zöld, harsány, és ha tudjuk ellenőrizni, hogy nem homokos, földes, akkor mindenképpen érdemes a frisset választani.
Míg nálunk leginkább fokhagymával és tejszínnel készül a spenót, addig a görögök újhagymával, reszelt citromhéjjal és mentával készítik, elképesztően finom és aromás, nagyon üde és izgalmas, egy kis fetával – vagy a nem eredetvédett, de nagyon hasonló, sokkal pénztárcabarátabb krémfehér sajttal – pazar párost alkot, ami leveles tésztába töltve egyszerűen mennyei. Praktikus partifalatnak, de salátának főételként is igazán ideális és zseniális ízkombináció, süthetjük teekrcsnek, háromszögekre vágva vagy akár egy nagy pitének – minden módon sikert arat.
Spenótos-fetás tekercs
Hozzávalók:
Elkészítés: A spenótot alaposan megmossuk, a vastagabb szárrészeket letépkedjük, durvára összevágjuk. Az újhagymát megtisztítjuk, felkarikázzuk, és a felolvasztott vajon egy serpenyőben kicsit megfuttatjuk, majd a spenótot több részletben hozzáadjuk, időnként átforgatva hagyjuk összeesni, majd újabb adagot adunk hozzá, és pár perc alatt addig pároljuk, míg a saját levét elfővi. Enyhén sózzuk – a feta elég sós -, borsozzuk, ráreszeljük a citrom héját, meghintjük a mentával, és a tűzről levéve rámorzsoljuk a sajtot. Hagyjuk kicsit hűlni, majd hozzákeverünk 1 villával felvert tojást.
A leveles tésztát kiterítjük, széltében megfelezzük, majd fele-fele arányban elosztjk rajtuk középen a spenótos keberéket, a tészták széleit visszahajtjuk a töltelékre, óvatosan megfordítjuk, és egy sütőpapírral bélelt tepsire tesszük, lekenjük egy felvert tojással, megszórjuk szezámmaggal, és éles késsel 2 centis szeletekre vagy akár ízlés szerint háromszögelre vágjuk, egymástól kicsit távolabb húzzuk.
180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett 25-30 perc alatt szép aranyszínűre sütjük.
Azon melegében tálaljuk friss salátával, de langyosan is nagyon finom borozgatáshoz, beszélgetős partikra.
