A puliszka vagy polenta az egyik legolcsóbb alapanyag, nagyon gyorsan megfő, utána pedig változatosan használható. Azonnal is fogyasztható, krémesen, mindenféle feltéttel, de ha hagyjuk kihűlni és megdermedni, akkor formázható akár gombócnak, lepénynek. Vagy akár rudakra is vághatjuk, majd átpiríthatjuk serpenyőben egy kis vajon, vagy sütőben, mindenféle zsiradék nélkül.
A ropogósra sült rudakat tálalhatjuk köretként is, de mártogatóssal előételnek vagy partifalatnak is ideális. Az alábbi videóban zsiradékmentesen készül a finom snack, a fűszereken kívül csak víz, a mártogatóshoz krémsajt kell, szóval kész főnyeremény!
Hozzávalók:
A mártogatóshoz:
5 evőkanál krémsajt
Elkészítés: A vizet felforraljuk, sózzuk, ha forr, folyamatos keverés mellett beleöntjük a kukoricadarát, és kevergetve 3-4 perc alatt jó sűrűre főzzük. A tűzről levéve hozzáadjuk a provence-i fűszerkeveréket és a fokhagymát, sózzuk, borsozzuk, jól összekeverjük, majd a masszát egy tepsibe lapogatjuk egyenletesen, és 30 percig hagyjuk pihenni, dermedni.
Közben a mártogatóshoz a krémsajtot egy tálkába tesszük, ízesítjük snidlinggel, fokhagymával és egy kevés citromlével, összekeverjük.
A megdermedt fűszeres puliszkát ujjnyi csíkokra vágjuk, tepsibe vagy sütőrácsra tesszük, és 200 fokos sütőben 20 perc alatt ropogósra sütjük, és a mártogatóssal tálaljuk.
Az érett avokádó igazi főnyeremény, bár nem egyszerű eltalálni azt a pontot, amikor épp lágy és krémes, de még nem kezd el barnulni. Ráadásul hányszor, de hányszor látjuk, ahogy az öntudatos és fontoskodó vásárlótársaink össze-vissza tapizzák nemcsak az avokádót, de minden más zöldséget és gyümölcsöt, ami persze nem mindennek árt, de az avokádó húa nagyon érzékeny, az ilyen óvatlan tapogatásoktól könnyen megsérül, ami a héj alatt nem látszik, csak felvágáskor… Mindenesetre mi ne tapizzuk, és próbáljunk távolabb eső példányokat választani, amiket még nem nagyon fogdostak össze – pár nap múlva tökéletesre fognak érni a konyhapulton, és mivel mindig szem előtt vannak, bármikor tudjuk csekkolni, mennyire puhák éppen.
Ha pedig szeretnénk felgyorsítani az érési-puhulási folyamatot, érdemes ezt az utóérő avokádót papírzacskóba tenni egy alma vagy egy banán társaságában – a természetesen módon etiléngázt kibocsájtó gyümölcsök mellett sokkal gyorsabban, akár egy nap vagy éjjel alatt megpuhul, és készülhet is belőle a mindenmentes avokádókrém – sósan vagy édesen.
Hozzávalók:
Elkészítés: Az avokádót félbevágjuk, a magját kivesszük, a húsát egy kanállal kikaparjuk. Az újhagymát, a fokhagymát, a paradicsomot, a fokhagymát és a koriandert egészen finomra vágjuk, az avokádóhoz adjuk. Hozzáreszeljük a lime héját, belefacsarjuk a levét, sózzuk, borsot őrölünk hozzá, és villával vagy krumplinyomóval az egészet jól összetörjük, majd átkeverjük. Ízlés szerint tortillacsipsszel, hasábokra vágott zöldséggel kínáljuk, de kenhetjük szendvicskrémként is pirítósra…
Hozzávalók:
Elkészítés: Az avokádót félbevágjuk, a magját kiemeljük, a gyümölcshúst egy kanállal kikaparjuk, egy tálba tesszük. Hozzáadjuk a felkarikázott banánt, hozzáreszeljük a narancs héját, belefacsarjuk a levét, és villával vagy krumplinyomóval jól összepasszírozzuk. Ezután hozzáadjuk a kakaóport, a vaníliát és a szirupot, és egy kézi habverővel kihabosítjuk, majd tálkákba tesszük, és kakaóporral meghintve, ízlés szerint gyümölccsel vagy anélkül tálaljuk.
Szigorú értelemben nem is pizza, mert nem tészta az alapja, hanem cukkini, de formára és hangulatra, de még ízre is pizzás, és mivel a cukkini az egyik legalacsonyabb kalóriatartalmú zöldség, így tényleg jóval diétásabb, mint az „igazi”. Nagy előnye még, hogy elképesztően egyszerű és gyors – eleve nem kell bajlódni a tészta dagasztásával, kelesztésével, nyújtásával, elég a cukkinit felszeletelni.
Amellett, hogy egészségesebb és diétásabb, mint a tésztás változat, nagyon mutatós is, egy csajos bulin például ideális lehet, de gyors ebédnek, vacsorának, vendégvárónak is szuper. Ráadásul még a gyerekek is megeszik, akik amúgy nem rajonganak a zöldségekért.
Készíthető sokféle feltéttel, szinte bármi mehet rá a sajt mellett: paradicsomszósz vagy pesto, esetleg fokhagymás tejföl alapnak, arra kis sonka, kolbász, szalámi, kukorica vagy tonhal, olajbogyó vagy kapri – mindegyikkel finom.
Hozzávalók:
Elkészítés: A cukkinik két végét levágjuk, majd félcentis szeletekre vágjuk, és sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatjuk.
A paradicsomot egy tálba tesszük, hozzáadjuk a bazsalikomot, az oregánót és a zúzott fokhagymát, sózzuk, borsozzuk, majd botmixerrel krémesítjük. 1-1 teáskanálnyit teszünk a cukkinikarikákra, kicsit elkenjük, majd mehet mindegyikre egy adag reszelt sajt, valamint 1-2 karika kolbász (vagy tetszőleges feltét). Kevés olívaolajjal megcsepegtetjük.
180 fokos sütőbe toljuk, légkeverésen 10 percig sütjük, majd grillfokozaton 2–3 perc alatt kissé rápirítjuk a sajtot.
Azon melegében tálalhatjuk, akár egy adag salátát is kínálhatunk hozzá.
Ennek a sós aprósüteménynek az alaptésztáját rendszeresen megsütöm, hol szezámmaggal megszórva, de került a tésztába már köménymag is. Most, hogy már kapható a piacokon a medvehagyma, a szerencsésebbek pedig akár maguk is begyűjthetik egy kellemes séta alkalmával, így a keksz tésztájába is került egy kisebb csokorral. Állítom, a medvehagyma sem rontotta el. 🙂
A tésztát lehetőleg nyújtsuk ki jó vékonyra, majd süssük jó ropogósra. Egy pohár finom bor vagy esetleg egy korsó sör társaságában pedig szinte abbahagyhatatlan…
Forrás: Kard Éva
Hozzávalók:
Elkészítés: A kétféle lisztet szitáljuk bele egy tálba, majd keverjük hozzá a sót.
Adjuk hozzá a felkockázott vajat, majd kezdjük el összemorzsolni. Amikor már kellően morzsalékos, keverjük hozzá az apróra vágott medvehagymát, adjuk hozzá a tejfölt, és gyors mozdulatokkal gyúrjuk össze. (Ha szükséges, még egy kevés lisztet adhatunk hozzá, hogy ne ragadjon, és könnyen nyújtható legyen.)
Ezután lisztezett felületen nyújtsuk ki vékonyra a tésztát, majd vágjuk fel ízlés szerint, én enyhén lisztezett sütőpapíron nyújtottam ki, és derelyevágóval vágtam fel.
Egy tepsit béleljünk ki sütőpapírral, majd helyezzük rá az ízlés szerint felvágott tésztát – én a sütőpapírral együtt egy gyors mozdulattal áthúztam a tepsire…
Helyezzük be előmelegített sütőbe, majd közepes hőmérsékleten süssük 12–15 perc alatt világos színűre. Én légkeverésnél 160 fokon 12 percig sütöttem.
Forrás: Kard Éva
A sütőből kivéve hagyjuk a tepsin kihűlni, majd tálaljuk. Nagyon finom omlós, és a medvehagymától különösen finom ízű kekszet kapunk.
Forrás: Kard Éva
Csupán 4 alapanyag, no meg egy pici só, pár perc munka, a végeredmény pedig egy illatos és ropogós, nagyon sajtos keksz, ami nemcsak a finomságának, hanem a mutatós és mókás külsejének is köszönheti a sikerét. A keksz ugyanis úgy néz ki, mintha lyukas sajtszeletek lennének, ettől rögtön vidám és nagyon sajtos hangulatot keltve. Csak egy apró ötlet, de nagyon jópofává varázsolja ezt a kis vendégvárót vagy rágcsálnivalót.
A gyerekeket mindenképpen levesszük a lábukról ezzel a mutatós finomsággal, de a felnőttek sem állják meg mosoly nélkül – és mindehhez elképesztően finom. Nem szükséges hozzá kézügyesség, a tésztából maroknyi darabokat egyszerűen csak nagyjából körré nyújtunk – sodrófával vagy akár egy borosüveggel, majd egy vastagabb szívószállal lyukakat szúrunk ki belőle, majd egy késsel cikkekre vágjuk. Egészen kis gyerekek is bevonhatók – a szívószállal ők is tudnak már művészkedni!
Hozzávalók:
Elkészítés: A hideg vajat egy keverőtálba reszeljük, hozzáadjuk a sót és a lisztet, majd gyors mozdulatokkal összemorzsoljuk. Hozzáadjuk a tojássárgákat és a reszelt sajtot, és pár perc alatt összegyúrjuk, gombóccá formázzuk, és fóliába csomagolva legalább 1 órára – vagy akár egy egész éjszakára – hűtőbe tesszük.
A tésztát hagyjuk egy kicsit felengedni sütés előtt, majd 6 részre osztjuk, sodrófával félcentis körökké nyújtjuk, egy vastagabb szívószállal lyukakat szúrunk a tésztába, majd egy éles késsel cikkekre vágjuk.
A kis „sajtszeleteket” sütőpapírral bélelt sütőpapírra rakjuk, és 180 fokos sütőbe toljuk 10-12 percre, amíg megsülnek a kekszek.
Sütés után közvetlenül puháknak tűnhetnek, de kihűlve finom ropogós lesz a keksz!
Legyen az séta, kirándulás vagy túra, a mozgás örömét és szabadságunkat is korlátozza, ha pakkokkal kell manővereznünk. Vizet vagy valamilyen innivalót mindenképpen viszünk magunkkal, így a harapnivalót érdemes ügyesen úgy megválasztani, hogy minél kisebb helyen elférjen, energiadús és laktató legyen, valamint jól csomagolható és szállítható.
Ha csak pár órás sétára indulunk, elég pár alma vagy egy banán, egy kis zacskó diákcsemege, ami egy hasitasiban is elfér, de ha van otthon házi granola, az is nagyon jól nassolható menet közben, esetleg fűszeres sült csicseriborsó is ideális lehet, mindkettőhöz jól passzol az ivójoghurt vagy a kaukázusi kefir, amivel kiegészítve fehérjedús és rostokban gazdag energialöketet kaphatunk.
Granolák >>
Sült csicseriborsó >>
Forrás: Zita
Az is jó megoldás, ha az alma és banán mellé egy kis üvegben vagy dobozban mogyoróvajat vagy mandulavajat pakolunk, egy ügyes bicskával feldarabolva a gyümölcsöt, a finom kencébe mártogatva villámnassnak ideális kis instant snacket kapunk.
Alma mandulavajjal >>
Házi mandulavaj >>
Házi mogyoróvaj >>
Ha hosszabb kirándulásra indulunk, akkor kicsit komolyabb harapnivalóval érdemes készülni, amihez ideális a kemény tojás, ami praktikusan szállítható a héjában, szuper mellé a hasábokra vágott zöldség – sárgarépa, uborka, szárzeller – vagy a zsenge hónapos retek, valamint egy kis dobozban hummusz vagy körözött, ami már magában is elég laktató, de persze pár szelet kenyérrel is kiegészíthetjük.
Hummusz-változatok >>
Körözött >>
A szendvics a kirándulások klasszikus kiegészítője, de ha a két vaskosabb kenyérszelet közé betöltött ennél-annál egy kicsit alakbarátabb változatra vágyunk, akkor ideális megoldás a tortillatekercs, amiben a zöldségek és fehérjék felé billenhet el az arány.
Tényleg nem túlzás az egekig méltatni az égetett tésztával készülő illatos kis sajtos pamacsokat, gyorsan és egyszerűen összeállítható az alap, és attól függően, milyen sajtot használunk hozzá, különféle karaktereket adhatunk neki. Érdemes mindenképpen karakteresebb, érettebb sajtot választani – gouda, emmentáli, cheddar tökéletes hozzá -, és ha egy kis fehérbort is adunk hozzá, istenien megbolondítja a sajtos pufikat, sőt még egy kis fűszerrel is fokozhatjuk a finomságot: bármilyen zöldfűszert, csilit, római köményt vagy frissen őrölt borsot adhatunk hozzá, sőt sütés előtt is megszórhatjuk a tetejüket reszelt sajttal, köménnyel, csipetnyi pirospaprikával, számtalan a lehetőség.
Ami még jó ennél a receptnél, hogy a bekevert tészta a hűtőben 2 napig eláll, sőt le is fagyaszthatjuk zsákba töltve, és félig fagyosan kinyomva ugyanígy megsüthetjük a pufikat – amikor csak kedvünk szottyan rá!
Hozzávalók:
Elkészítés: A vizet és a fehérbort egy kis lábasba öntjük, hozzáadjuk a sót és a felkockázott vajat, és addig melegítjük, amíg a vaj teljesen felolvad. Ekkor a tűzről levéve hozzáadjuk a lisztet, és gyors mozdulatokkal simára keverjük. Ekkor visszatesszük a tűzre, és fakanállal folyamatosan keverve kb. 2 perc alatt addig főzzük-szárítjuk, amíg gombóccá összeáll, és elválik az edény falától.
A tésztát egy keverőtálba átöntjük, pár percet hűlni hagyjuk. Közben a tojásokat egy tálba felütjük, villával felverjük. Frissen őrölt borsot, esetleg kevés csilit vagy cayenne-i borsot adunk hozzá, és 1/3 részét a tésztához adjuk, eldolgozzuk, míg felveszi a tojást, majd további 2 részletben ugyanígy adjuk hozzá a maradék tojást, mindig jól elkeverve. Végül a reszelt sajtot is belekeverjük.
Habzsákba töltjük a tésztát, és sütőpapírral fedett tepsibe diónyi adagokat nyomunk egymástól távolabb, vizes ecsettel finoman lekenjük, megszórhatjuk reszelt sajttal, szezámmaggal ízlés szerint, és 220 fokos sütőben légkeverés mellett 15 perc alatt megsütjük.
Melegen, langyosan, hidegen is finom, magában is nagyon jól csúszik, de kínálhatunk mellé bármilyen mártogatóst, kencét is.
Ezt a receptet kicsit aggódva készítettem el, és fogalmam nem volt, hogy 2 vöröshagymából, kukoricalisztből, némi fűszerezéssel vajon mi sül majd ki. Így aztán izgatottan vártam, hogy kisüljön, majd kihűljön, és megkóstolhassam. A végeredmény pedig nagyon, de nagyon finom volt.
Forrás: Kard Éva
A sütés közben édeskésre karamellizálódott fűszeres hagymát egy ropogós réteg vonta be, melyhez nagyon jól illett a natúr joghurt, mellyel tálaltam. A hagymaropogós kellemesen fűszeres a kurkumának és a csilinek köszönhetően, de ízesíthető másképp is, legközelebb én is játszom még vele, mert nem utoljára készítettem.
Hozzávalók:
Elkészítés: A vöröshagymát pucoljuk meg, vágjuk fel közepes kockákra, majd tegyük langyos, sós vízbe kb. fél órára.
A kukoricalisztet keverjük össze a sóval, a szódabikarbónával, a kurkumával és az őrölt csilivel, majd apránként keverjük hozzá a hideg vizet, hogy egy sűrűbb palacsintatésztát kapjunk. A vöröshagymát alaposan csepegtessük le, majd keverjük hozzá a masszához.
Egy serpenyőben hevítsünk bőséges mennyiségű olajat, majd evőkanálnyi halmokat tegyünk bele a hagymás masszából. Mérsékeljük a hőfokot, közepes lángon süssük mindkét oldalát szép pirosra, ropogósra úgy, hogy a hagyma is átsüljön.
Amikor a hagymaropogós szép pirosra sült, szedjük ki egy papírtörlőre, hogy a felesleges zsiradékot felszívja.
Tálaláskor ízlés szerint natúr joghurttal, esetleg tejföllel kínáljuk. Én joghurttal tálaltam, és nagyon finom volt, így együtt.
Forrás: Kard Éva
Vendégvárónak vagy könnyű vacsorának, krémleves kísérőjeként vagy saláta mellé, de akár kirándulásra, piknikre, sőt munkahelyre is ideális ez a sós sajtos batyu, amit pikk-pakk össze lehet állítani. Ízlés szerint olajban és sütőben is süthető, a hajtogatási technikának köszönhetően a töltelék nem folyik ki belőle.
Most fetával és görög joghurttal készült a töltelék, amit olajbogyó és aszalt paradicsom gazdagít, napfényes, mediterrán hangulatot teremt, amire már nagyon vágyunk, de persze más sajtot és ízvilágot is választhatunk, akár kolbásszal, sonkával is megbolondíthatjuk.
Hozzávalók:
Elkészítés: Az olajbogyót és az aszalt paradicsomot apróra vágjuk, egy tálba tesszük, hozzámorzsoljuk a fetát, hozzáadjuk a görög joghurtot és az oregánót, borsot őrölünk hozzá, és alaposan összekeverjük.
A réteslapokat kiterítjük, hosszanti irányban 4 csíkra vágjuk, egy ecset segítségével megkenjük olívaolajjal, és kettesével egymásra fektetjük. Az egyik végébe evőkanálnyi fetás keveréket teszünk, és átlósan, háromszögben behajtjuk, majd cikkcakkban végighajtogatjuk a tésztán, így háromszög alakú csomagokat kapunk.
Sütőpapírral fedett tepsibe rakosgatjuk, olívaolajjal lekenjük, és 200 fokos sütőben 15-20 perc alatt szép pirosra sütjük.
Ugyanaz van benne, mint a rántott sajtban – vagyis sajt, liszt, tojás és zsemlemorzsa –, csakhogy a sajt lereszelve, majd egy kis liszttel és tojással összedolgozva, majd prézlibe forgatva. A titok, hogy a liszt és a tojás összefogja, de ogyanolyan olvadós lesz sütés után, mintha rántott sajtot ennénk.
Nagy előnye, hogy a mutatós kis golyók akár vendégvárónak, előételnek, baráti beszélgetésen vagy borozás mellé falatkáknak is tökéletesek, de akár saláta mellé, főzelékfeltétként is tökéletesen megállják a helyüket. Mindig sikert arat, és még a gyerekek is imádják bekapkodni.
A sajtos massza összeállítása roppant egyszerű, a golyógyártással és a hempergetéssel együtt is megvan 10 perc alatt, de utána mindenképpen be kell tenni a fagyasztóba legalább 20 percre sütés előtt, így biztosan nem fog szétmenni sütés közben – viszont ez lehetőséget ad arra is, hogy nagyobb adaggal készítsünk ilyen kis sajtgolyókat, ha jó áron jutunk sajthoz, vagy többféle maradék van a hűtőben, amit fel kellene dolgozni, így gyors vacsorának is bármikor előkapható a házi sajtgolyónk.
Az alaprecept is nagyon finom, de fűszerezhető ízlés szerint egy kis őrölt borssal, kakukkfűvel, római köménnyel vagy csilivel, illetve a zsemlemorzsába is keverhetünk egy kevés szezámmagot, aprított diót… A sajt mindenképpen félkemény jellegű sajt legyen: ideális a trappista, az edami, a gouda, de akár pizzamozzarella vagy szép sárga cheddar is lehet, illetve ezek keveréke, akár egy kis reszelt parmezánnal felturbózva.
Hozzávalók:
Elkészítés: A sajtot lereszeljük. A tojásokat egy keverőtálba tesszük, hozzáadunk egy csipet sót (a sajt sósságától függően), villával elhabarjuk, majd hozzákeverjük a lisztet és a reszelt sajtot, összedolgozzuk. A masszából diónyi golyókat formázunk, meghempergetjük zsemlemorzsába, és egy műanyag tálcára téve 20 percre a fagyasztóba tesszük.
Egy serpenyőben bő olajat hevítünk, és a fagyasztóból kivett sajtgolyókat pár perc alatt aranybarnára sütjük, majd szűrőkanállal kivéve lecsöpögtetjük, konyhai papírtörlőre szedjük, és azonnal tálaljuk.
A különféle laposkenyerek mindenfelé kedveltek, legyen az pita, tortilla, focaccia vagy naan… Mindegyik kicsit más, de nem véletlen, hogy szinte minden népnek megvan a maga változata. A naan hagyományosan sütőporral és élesztővel készül, joghurt kerül a tésztába, és klasszikusan kemencében, vagyis a tandoorban sül, de sima serpenyőben is pár perc alatt elkészíthető.
Ízesített naan sokféle formában létezik Indiában, de a sajttal töltött változat egy francia változat, és így tekinthető egyfajta fúziós fogásnak, mindenesetre annyira népszerű pár éve, hogy már az ottani indiai éttermek is felvették az étlapra, sőt egyre-másra nyílnak az úgynevezett naan-bárok, ahol különféle töltetlen és töltött indiai laposkenyerek kóstolhatóak rengeteg szósszal, mártogatóssal.
A töltött változat azért is zseniális, mert a tölteléktől önálló fogássá is válhat, ami egy adag salátával vagy sült zöldséggel főételként is megállja a helyét. Jó tudni, hogy ha nem fogy el azonnal, a hűtőben 1-2 napig eláll, le is fagyasztható, és serpenyőben vagy mikróban pár perc alatt felfrissíthető. Most sajt és tört főtt krumpli került bele, de burgonya helyett sonka, felvágott vagy akár többféle sajt is kerülhet bele.
Hozzávalók:
Elkészítés: A lisztet egy keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a sütőport, az élesztőt, a cukrot és a sót, összekeverjük, majd az olajat, a joghurtot és a víz 2/3 részét is hozzáöntjük, és elektromos robotgép dagasztókarjával 8-10 perc alatt ruganyos tésztává dagasztjuk, ha szükséges, hozzáadjuk a maradék vizet – ez függ a liszttől és a joghurttól is… A tésztát gombóccá formázzuk, és letakarva legalább 1,5 órát kelesztjük.
Közben a krumplit összetörjük, a friss sajtot összemorzsoljuk.
A megkelt tésztát enyhén lisztezett felületen kicsit átdolgozzuk, 12 részre osztjuk, és kettesével kinyújtjuk vékony körlapokká. Az egyiket megszórjuk a sajttal és a tört krumplival, befedjük a másik tésztalappal, a széleit ujjbeggyel lenyomkodjuk, majd még egy kicsit nyújtunk rajtuk a sodrófával. A maradék tésztával ugyanígy járunk el.
Egy serpenyőt szárazon felforrósítunk, és a töltött kenyeret egyesével beletesszük, oldalanként 5 perc alatt megsütjük, egyszer átfordítva. Az elkészült kenyeret villára szúrt vajdarabbal megkenjük, és tálalhatjuk is – magában, mártogatóssal vagy akár egy jó adag salátával kísérve.
Végy egy szép cipót vagy kenyeret, egy kis sajtot, némi vajat, tetszőleges felvágottat, sonkát vagy szalámit, vagyis csupa olyan dolgot, ami egy egyszerű hideg vacsorához vagy épp egy melegszendvicshez is kell. Ebből lesz a csoda, a mutatós és ropogós közösségi étel, amit körbeülve együtt fogyasztunk el, kézzel, beszélgetve, jó hangulatban. Egy kis fokhagymás vajjal és némi sajttal is jól működik, de gazdagítható mindenféle finomsággal, nem mellesleg a maradék sajtok és felvágottak is jól használhatóak hozzá, sőt csavarhatunk rajta egy kis pestóval, vékonyra szelt hagymával, kolbásszal.
A szemet gyönyörködtető kis töltött cipó gyakorlatilag elronthatatlan, egyetlen dologra érdemes odafigyelni: ne spóroljuk a fűszervajjal, mert ez adja az illatát, aromáját a legintenzívebben, és ez gondoskodik arról is, hogy sülés közben ne száradjon ki a kenyérke.
Egy-két személyre nem szabad elkészíteni, mert egyszerűen abbahagyhatatlan, de családi mókás vacsorának, baráti társasozáshoz, kártyapartira egy pohár bor vagy sör mellé az egyik legjobb frappáns megoldás!
Hozzávalók:
Elkészítés: A kenyeret egy nagy, recés késsel bevágjuk mindkét irányban, ügyelve, hogy sehol ne vágjuk át teljesen, majd egy sütőpapírral vagy fóliával bélelt tepsire tesszük.
A vajat felolvasztjuk, hozzáadjuk az apróra vágott petrezselymet és a zúzott fokhagymát, majd egy kiskanállal egyenletesen meglocsoljuk úgy, hogy a belsejébe is bőven jusson, majd a sonka- és sajtszeleteket a vágásokba tömködjük.
180 fokos sütőbe toljuk, és kb. 8–10 perc alatt szép ropogósra sütjük.
Kínálhatunk mellé mártogatóst, vagy egyszerűen mustárt, ketchupot is, újhagymát, paradicsomot, paprikát vagy épp retket is.
