Kívül ropogós, belül puha, reszelt sajt teszi ellenállhatatlanul illatossá, hidegen is finom, de frissen, melegen tényleg abbahagyhatatlan. Ha a tésztába egy kis friss zöldfűszert is csempészünk, akkor némi tejföllel tálalva magában is mesés, ami lehet petrezselyem, kakukkfű, bazsalikom, vagy mit itt, finomra vágott újhagyma.
Húsimádóknak egy kis aprított sonkával vagy baconnel is felturbózhatjuk, és attól függően, milyen reszelt sajtot használunk hozzá, a karaktere is jól változtatható. Teljesen jól passzol hozzá a reszelt trappista vagy pizzamozzarella, de egy kis parmezánnal vagy karakteresebb kéksajttal is megbolondíthatjuk…
Hozzávalók:
Elkészítés: A nedves alapanyagokat – a tojást, a tejet és az olajat – egy tálban kézi habverővel elkeverjük. Hozzáadjuk a lisztet és a sütőport, sózzuk és borsozzuk, simára keverjük, hozzáadjuk a reszelt sajtot és az újhagymát, ezzel is átkeverjük.
Felforrósított gofri sütőbe adagoljuk a tésztát, és pár perc alatt szép pirosra sütjük.
Ízlés szerint tejföllel, reszelt sajttal tálaljuk, kínálhatunk mellé salátát vagy friss zöldséget is.
Gyors és nagyon egyszerű, kevés munkával és alapanyaggal készül, frissen sülve jó ropogós falatoznivaló, amit változatosan fűszerezve a végtelenségig variálhatunk. Valójában csak zabpehely, kevés szódabikarbóna, olaj és só kell hozzá, illetve egy kis víz, de nem kell hozzá se más zsiradék, se tojás.
Mivel önmagában elég semleges ízű, ezért érdemes római köménnyel, curryvel, csilivel vagy akár provence-i fűszerkeverékkel, rozmaringgal megbolondítani, illetve a tetejére is kerülhet mindenféle mag, aprított dió vagy mogyoró, de akár reszelt sajt is, mint a pogácsánál – ha nem fontos, hogy mindenmentes legyen…
Hozzávalók:
Valamint:
Elkészítés: A zabpelyhet egy tálba kimérjük, hozzáadjuk a sót, a szódabikarbónát és az őröt római köményt, és szárazon alaposan összekeverjük, majd meglocsoljuk az olajjal és a forró vízzel. Összekeverjük, és addig pihentetjük, míg a zab felszívja az összes vizet, ekkor újra átkeverjük.
A szezámmagot, lenmagot és napraforgómagot egy tálkában összekeverjük. A masszából diónyi golyókat formázunk, meghempergetjük a magos keverékben, ellapítjuk, és sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgatjuk.
200 fokos sütőbe toljuk, és kb. 10 perc alatt megsütjük. A sütőből kivéve még puhának tűnhet, de kihűlés után finom ropogós lesz.
A finom, napérlelte édes paradicsom a lágy mozzarellával és a friss, karakteres bazsalikommal lekörözhetetlen, és ha még kiegészítjük egy kis ropogósra sülő leveles tésztával, percek alatt összedobhatjuk az egyik legjobb nyári vacsorát vagy vendégváró falatkát.
Persze ez a szuperegyszerű minipite tekinthető csak alapnak, és még pakolhatunk rá akár többféle kiegészítőt is, kis hagymát, kockára vágott sonkát vagy bacont, vékonyra szelt gombát, kolbászt vagy húsos paprikát, bármelyik is legyen, mindből elég egész kevés, mégis mutatós és ellenállhatatlanul finom lesz.
Margherita minipiték
Hozzávalók:
Elkészítés: A sütőt előmelegítjük 200 fokra, közben a paradicsomokat félbe, majd szeletekre vágjuk, a hagymát megtiszítjuk és vékony cikkekre vágjuk. Egy tálba tesszük mindkettőt, sózzuk, borsozzuk, meglocsoljuk 2 evőkanál olívaolajjal, hozzáadjuk az oregánót és a zúzott fokhagymát, és egy kanállal óvatosan összeforgatjuk.
A leveles tésztát kiterítjük, kisebb négyzetekre vágjuk, sütőpapírral fedett tepsire rakosgatjuk. Mindegyikre teszünk a paradicsomos keverékből, majd egyenletesen rácsípkedjük a mozzarellát, és betoljuk a forró sütőbe kb. 20-25 percre, amíg szép aranypirosra és ropogósra sül.
A sütőből kivéve azonnal tálalhatjuk friss bazsalikomlevelekkel megszórva, ízlés és alkalom szerint salátát kínálhatunk mellé.
Bár spenót egész évben kapható fagyasztott változatban, és ma már szerencsére nem csak a pürésített, szétázott formában, hanem levelesen is, apróbb, jól porciózható adagokban, tavasszal legalább egyszer érdemes a friss spenóttal is ételt készíteni. Annyire friss, zöld, harsány, és ha tudjuk ellenőrizni, hogy nem homokos, földes, akkor mindenképpen érdemes a frisset választani.
Míg nálunk leginkább fokhagymával és tejszínnel készül a spenót, addig a görögök újhagymával, reszelt citromhéjjal és mentával készítik, elképesztően finom és aromás, nagyon üde és izgalmas, egy kis fetával – vagy a nem eredetvédett, de nagyon hasonló, sokkal pénztárcabarátabb krémfehér sajttal – pazar párost alkot, ami leveles tésztába töltve egyszerűen mennyei. Praktikus partifalatnak, de salátának főételként is igazán ideális és zseniális ízkombináció, süthetjük teekrcsnek, háromszögekre vágva vagy akár egy nagy pitének – minden módon sikert arat.
Spenótos-fetás tekercs
Hozzávalók:
Elkészítés: A spenótot alaposan megmossuk, a vastagabb szárrészeket letépkedjük, durvára összevágjuk. Az újhagymát megtisztítjuk, felkarikázzuk, és a felolvasztott vajon egy serpenyőben kicsit megfuttatjuk, majd a spenótot több részletben hozzáadjuk, időnként átforgatva hagyjuk összeesni, majd újabb adagot adunk hozzá, és pár perc alatt addig pároljuk, míg a saját levét elfővi. Enyhén sózzuk – a feta elég sós -, borsozzuk, ráreszeljük a citrom héját, meghintjük a mentával, és a tűzről levéve rámorzsoljuk a sajtot. Hagyjuk kicsit hűlni, majd hozzákeverünk 1 villával felvert tojást.
A leveles tésztát kiterítjük, széltében megfelezzük, majd fele-fele arányban elosztjk rajtuk középen a spenótos keberéket, a tészták széleit visszahajtjuk a töltelékre, óvatosan megfordítjuk, és egy sütőpapírral bélelt tepsire tesszük, lekenjük egy felvert tojással, megszórjuk szezámmaggal, és éles késsel 2 centis szeletekre vagy akár ízlés szerint háromszögelre vágjuk, egymástól kicsit távolabb húzzuk.
180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett 25-30 perc alatt szép aranyszínűre sütjük.
Azon melegében tálaljuk friss salátával, de langyosan is nagyon finom borozgatáshoz, beszélgetős partikra.
A ricotta nálunk még viszonylag ritkábban használt alapanyag, sokan a túróval rokonítják vagy próbálják meg helyettesíteni, ami sok esetben működik is, mert hasonlóak állagban és ízben, de míg a túró közvetlenül a tejből készül, addig a ricotta a tejsavóból, így sokkal finomabb szemcséjű, semlegesebb, szelídebb ízű sovány tejtermék. Itthon is gyártják, egyáltalán nem úri huncutság, kiadós és nagyon egészséges, és valamikor nálunk is ismert és kedvelt alapanyag volt – orda néven.
Ez a ricottás lepényke krémesebb és soványabb túróval is készülhet, de sokkal lágyabb és puhább lesz ricottával. Igazi adu ász recept, bármikor percek alatt ellenállhatatlanul finom és egészséges, alakbarát fogást kerekíthetünk vele, a tésztát gazdagíthatjuk finomra vágott zöldfűszerekkel, a végén a tetejére olvaszthatunk még némi sajtot, de egy kis salátával és fűszeres joghurttal, tejföllel az alapváltozat is fantasztikus.
Hozzávalók:
Elkészítés: A ricottát egy tálba öntjük, ha van egy kis leve, attól mindenképpen szabadítsuk meg. Hozzáadjuk a tojást, a parmezánt, a sütőport, a lisztet, ha nagyon vizes állagú lenne a ricotta, akkor adhatunk hozzá plusz 1 kanál lisztet, sózzuk, borsozzuk, és alaposan összekeverjük. Pár percet pihentetjük, amíg elkészítünk mellé egy salátát vagy egy fűszeres tejfölt.
Egy serpenyőt felforrósítunk, kikenjük olívaolajjal, és evőkanálnyi adagokat teszünk a masszából a serpenyőbe, és 3-4 perc alatt megsütjük az egyik oldalukat, majd egy lapáttal óvatosan alányúlva megfordítjuk, és 2-3 perc alatt a másik oldalát is szép aranybarnára sütjük.
Azonnal tálaljuk friss salátával, tejföllel, fűszeres joghurttal ízlés szerint.
Alig 10 perc munkával szinte elképzelhetetlen ilyen finom süteményt készíteni. Hála a készen kapható leveles tésztának, villámgyorsan összeállítható a túrós táskához hasonló, ám sós sütemény, ami uzsonnára, előételnek, vendégvárónak, piknikre vagy kirándulásra is remek, de akár salátával kísérve vacsorára is ideális lehet.
A töltelék főszereplője most a medvehagyma mellett natúr krémsajt lett, de készíthető krémesebb túróval vagy ricottával is, úgy is nagyon finom lesz. Arra figyeljünk, hogy viszonylag sűrűbb, szilárdabb legyen a töltelék, hogy semmiképpen ne áztassa el a tésztát.
Hozzávalók:
Elkészítés: A medvehagymát megmossuk, leszárítjuk, finomra vágjuk.
A krémsajtot a tejföllel és a mustárral simára keverjük, majd a medvehagymát is hozzákeverjük.
A leveles tésztát vékonyra kinyújtjuk, ha előnyújtottat vettünk, azon is kicsit vékonyítunk még, majd négyzetekre vágjuk. Mindegyik közepére 1-1 evőkanálnyi medvehagymás krémsajtot teszünk, majd a sarkokat behajtjuk, kicsit összecsippentjük, és a táskákat sütőpapírral bélelt tepsire tesszük.
180 fokos sütőbe toljuk, és kb. 15 perc alatt szép aranybarnára sütjük.
A Landfrauenwähe – vagyis a parasztasszony pitéje – többféle szezonális zöldség, szalonna vagy darált hús frissen gyúrt házi tésztába töltve, egy kis tejszínes-tojásos keverék fogja össze. Annak ellenére, hogy a tészta is házi, elkészítése nagyon egyszerű, a legtöbbet a sütő fog dolgozni.
A töltelék lényege, hogy minden belevaló nagyon apróra legyen vágva, így könnyen párolódik és sül majd át, minden mindennek átadja az aromáit. Aki nem akar pepecselni az aprítással, késes robotgéppel is elvégezheti pillanatok alatt ezt a dolgot. A mi piténkbe most apróra vágott húsos szalonna került, valamint sárgarépa, zeller, hagyma, póré és egy kis paradicsom, de használható ízlés szerint karalábé, kis káposzta, akár krumpli is, a lényeg, hogy legalább 3-4-féle zöldség színesítse ezt a rusztikus sós pitét.
Parasztasszony pitéje (Landfrauenwähe)
Hozzávalók:
A tésztához:
A töltelékhez:
Elkészítés: A lisztet és a sót egy keverőtálba szitáljuk, hozzáadjuk a felkockázott hideg vajat, és gyors mozdulatokkal morzsásra dolgozzuk, hozzááöntjük a vizet, és gyúrás nélkül gyorsan összeállítjuk a tésztát, majd fél órát hűvös helyen pihentetjük.
A töltelékhez a zöldségeket meghámozzuk, és mindent nagyon apróra felkockázunk. A szalonnát is apróra vágjuk, majd egy serpenyőbe tesszük, kevergetve szép pirosra sütjük, hozzáadjuk a hagymát és az előkészített zöldségeket, átforgatjuk, és lefedve, közepes hőfokon kb. 5 percig pároljuk. Hozzáadjuk a finomra vágott petrezselymet, sózzuk, borsozzuk, félretesszük.
A pihentetett tésztát kinyújtjuk, és egy kb. 30 centis pitetálat kibélelünk vele, villával megszurkáljuk, majd belekanalazzuk a szalonnás-zöldséges tölteléket. A tojásokat egy tálba felütjük, hozzáöntjük a tejszínt, kicsit sózzuk, szerecsendióval ízesítjük, villával felverjük, majd egyenletesen elosztjuk a tölteléken.
A zöldséges pitét 220 fokos sütőbe toljuk, és kb. 35 perc alatt megsütjük. A sütőből kivéve pár percet pihentetjük, majd szeletelve tálaljuk.
Zseniálisan egyszerű és isteni finom ez a szokatlan módon, egyszerűen egy késes robotgépben összeállított sós aprósüti, aminek a tésztája illatos, omlós a benne lévő sok sajttól. Fontos, hogy zsírosabb, félkemény sajttal dolgozzunk, ez lehet trappista vagy gouda, de ízlés szerint gazdagíthatjuk karakteresebb emmentálival vagy cheddarral is, de akár meg is bolondíthatjuk egy kevés füstölt sajttal, de az előző fajtákat akár kombinálhatjuk is.
A tésztába nem kell tojás, a reszelt sajt és a vaj kellően összetartja, ha viszont a tetejére szeretnénk szórni egy kis ropogós magot, nem árt megkenni tojássárgával vagy egy elhabart egész tojással, így rátapad s megmarad rajta a mag, ami lehet szezám-, len-, napraforgó-, de akár durvára vágott tökmag is, sőt pár szem kömény vagy mák, vagy akár darabolt dió, mogyoró is – mindegyik jól áll ízben ehhez az abbahagyhatatlan sajtos kekszhez.
Gyors sajtos keksz
Hozzávalók:
Valamint:
Elkészítés: A lisztet, a sót, a szódabikarbónát és a pirospaprikát egy késes robotgépbe tesszük, hozzáadjuk a hideg, felkockázott vajat, és morzsásra összedolgoztatjuk. Hozzáadjuk a reszelt sajtot, és még 1 percig dolgoztatjuk, majd a jeges vizet is hozzáöntjük, és még fél percet dolgoztatjuk, amíg nagyjából összeáll a tészta.
Frissen tartó fóliára öntjük, picit összegyúrjuk, gombóccá formázzuk, majd kissé lenyomjuk, hogy egy korongot kapjuk, mert így majd könnyebben ki tudjuk nyújtani, és a fóliába becsomagolva 30 percet pihentetjük a hűtőben.
Lisztezett munkafelületen 3-4 mm vékonyra nyújtjuk, kiszaggatjuk, sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatjuk. Lekenjük tojássárgával, megszórjuk ízlés szerint lenmaggal, szezmámmal vagy köménnyel, és 180 fokos sütőbe tolva, légkeverés mellett 10-12 perc alatt szép ananyszínűre sütjük, majd a sütőből kivéve hagyjuk kihűlni tálalás előtt.
A görögök nagyon kedvelik a rétestésztát, amit gyakran rétegeznek tepsibe mindenféle töltelékkel, vagy egyszemélyes kis falatkáknak töltenek meg sajtos, spenótos vagy húsos töltelékkel. A tiropitába egy tojásos-fetás krém kerül, gyakran reggelire vagy napközbeni snackként, előételként fogyasztják, de egy jó adag salátával könnyű vacsorának is tökéletes.
Az alábbi receptben aprított snidling kerül a töltelékbe, de a helyiek gyakran fűszerezik mentával vagy oregánóval, ezekkel is nagyon finom, érdemes variálni.
Hozzávalók:
Elkészítés: A fetát egy tálba tesszük, hozzáadjuk a reszelt parmezánt, a tojásokat, borsot őrölünk hozzá, majd egy villával összetörjük és átkeverjük, a finomra vágott snidlinget is hozzáadjuk, elkeverjük.
A réteslapokat 5 centi széles csíkokra vágjuk, olvasztott vajjal lekenjük, egyik végükre evőkanálnyi sajtkrémet teszünk, és háromszögben behajtjuk, majd cikkcakkban végighajtogatjuk a tésztán, így háromszög alakú batyukat kapunk.
A csomagokat sütőpapírral fedett tepsibe tesszük, olvasztott vajjal lekenjük, és 200 fokos sütőben 20 perc alatt megsütjük.
Azon melegében tálaljuk, friss zöldsalátával vagy akár görög salátával tálalva.
Gyerekzsúrra, uzsonnára, baráti beszélgetés, borozáshoz, vendégvárónak és bármikorra jó ez a sajtos keksz, aminek már a látványa is mosolyt fakaszt, nem mellesleg nagyon finom. Sok sajt van a tésztában, tojás nélkül készül, ráadásul egy késes robotgépben összeállítható, gyúrás nélkül. Érdemes hozzá félkemény sajtot használni, jó a trappista vagy a füstölt sajt is, de készülhet goudával, cheddarral, emmmentálival is, vagy akár keverve, vegyesen.
A tésztába most egy egész kevés kurkuma és pirospaprika is került, egyrészt a szín, másrészt az illat miatt, de természetesen más fűszerekkel, morzsolt zöldfűszerekkel is kipróbálható.
Hozzávalók:
Elkészítés: A lisztet, a sót, a kurkumát és a pirospaprikát késes robotgépbe tesszük, hozzáadjuk a felkockázott hideg vajat, és morzsásra összemixeljük. Hozzáadunk 20 dkg reszelt sajtot, és ezzel is összemixeljük, majd a vizet is hozzáadva kb. fél perc alatt tésztává összedolgoztatjuk, frissentartó fóliába csomagoljuk, és 30 percet pihentetjük a tésztát a hűtőben.
Lisztezett munkafelületen kinyújtjuk a tésztát 4-5 mm vékonyra, és ízlés szerinti kiszúróval kiszaggatjuk, vagy késsel háromszögere vágjuk, és a háromszögekből kis köröket szúrunk ki vastagabb szívószállal, mintha sajtszeletek lennének. A maradék tésztát összegyúrjuk, újra kinyújtjuk, szaggatjuk…
A kekszeket sütőpapírral fedett tepsire rakosgatjuk, megszórjuk a maradék reszelt sajttal, és 180 fokos sütőbe tolva kb. 10-12 perc alatt megsütjük, majd kivéve a tepsiben hagyjuk kihűlni a ropogós kekszeket.
Friss leveles tészta, sajt, bacon és tejföl az alapja ennek az isteni töltött táskának, a tetején pirult szezámmaggal, rém egyszerű, mégis zseniális, szó szerint eteti magát, főleg frissen, a sütőből kivéve.
Ezt az alapváltozatot amúgy tovább is lehet gondolni, kis mustárral, ketchuppal a tölteléket feldobni, a tetejére is kerülhet a szezám helyett más mag, esetleg reszelt sajt vagy kömény, szóval szerintem megunhatatlan és végtelenségig variálható ez a gusztusos falatozni való…
Hozzávalók:
Elkészítés: A baconszeleteket egy serpenyőben ropogósra sütjük, félretesszük, míg kihűl.
A leveles tésztát kigöngyöljük, nagyon kicsit lisztezett deszkára terítjük, széltében kettévágjuk. A tejfölt összekeverjük 1 teáskanál sóval, és alaposan megborsozzuk. Megkenjük vele mindkét lapot. A sajtot lereszeljük, elosztjuk a tejfölös lapokon, kicsit rányomkodjuk. Az egyik felére rátördeljük a bacont, majd ráfordítjuk a másik tésztát a sajtos felével. Ezt is kissé összenyomkodjuk, pizzavágóval először hosszában félbe, majd keresztben 4 részre vágjuk, 8 darabot kapva.
Egy tepsibe szilikonos sütőpapírt terítünk, egymástól pár cm-re egymás mellé sorakoztatjuk a kis szendvicseket. A tetejüket megkenjük a felvert tojással, megszórjuk szezámmaggal, majd előmelegített 180 fokos sütőben aranybarnára sütjük.
Forrás: Hajós Ágnes
Kinek a vaníliás kifli, kinek az almás pite, másnak a zserbó vagy épp a krumplis lángos az, aminek a receptjét mindennél jobban keresi, és a legszívesebben visszarepülne az időben, hogy megkérdezhesse a nagymamáját, hogyan is készítette pontosan, no és persze jól meg is ölelgetné, ha lehetne ilyen csuda dolgot csinálni… Mifelénk a tepertős pogácsa az egyik felejthetetlen emlékű finomság, amit rétegekre lehetett szedni, egymás után elmajszolni a puha és lágy tésztát, mellé forró tea járt.
A tepertős – vagy épp töpörtyűs – pogácsa nehéz műfaj: vagy túl zsíros és töppedt, tömör, a sok zsiradéktól nem tud kellően megkelni, vagy nincs benne elég tepertőkrém, és csak olyan felfújt, töpörtyűvel épp csak megijesztett valami, ami hamar kiszárad, morzsálódik. Sok-sok próbálkozás után most megtaláltuk a tökéleteset, mégpedig egy nagymama segítségével!
A jó hír, hogy bár leveles és réteges, nem kell hajtogatni, ami a leveles tészták mumusa: elég a kinyújtott tésztát megkenni a tepertőkrémmel, majd feltekerni, mint a bejglit! A másik jó hír, hogy bár kelt tésztáról van szó, nem kell felfuttatni az élesztőt, elég belemorzsolni a tésztába, de az fontos, hogy friss legyen az élesztő. És van még egy trükk, amiért nem tudunk eléggé hálásak lenni, ez a kulcsa a könnyűségnek, puhaságnak: ez pedig a krumpli! Főtt, kihűtött, tört burgonyával gazdagítva sokkal könnyebb lesz a tészta, nem mellesleg tovább puha marad. Nagyon egyszerű a recept, és igaz, hogy kell hagyni időt a munkafázisok között a kelesztésre, cserébe viszont tökéletes pogácsa a végeredmény.
Nagyon fontos, hogy csak szoba-hőmérsékletű alapanyagokkal dolgozzunk, ezért érdemes minden hozzávalót kikészíteni a konyhapultra néhány órával korábban, mert agyonüthetjük a tésztát, ha bármilyen hideget teszünk hozzá. A radiátor mellett kelesszük, hogy kellemesen langyos hőfokot tudjunk biztosítani a kelő tésztának, vagy tegyük 30–40 fokosra előmelegített, majd kikapcsolt sütőbe, hogy kellőképpen dagadhasson a tésztánk.
Hozzávalók kb. 35–40 darabhoz:
A tésztához:
Elkészítés: Az alapanyagokat 2-3 órával a készítés előtt kikészítjük, hogy minden szoba-hőmérsékletű legyen, semmit ne akkor kapjunk elő a hűtőből, mert a kelt tészta nem szereti a hideg alapanyagokat.
A liszteket és a vajat egy keverőtálban összemorzsoljuk, belemorzsoljuk az élesztőt is, hozzáadjuk az összetört főtt krumplit, a fehérbort, a tejfölt, a cukrot, ízés szerint sót. A tojást és a tojássárgát villával felverjük, és 3/4 részét a keverőtálba öntjük, a többit félretesszük. Alaposan összedolgozzuk, munkafelületen simára gyúrjuk, majd a tálba visszatesszük, konyharuhával letakarjuk, és langyos helyen 30 percet kelesztjük.
Közben a tepertőt krémesre ledaráljuk, sózzuk, bőven borsozzuk, simára keverjük.
A pihentetett tésztát félujjnyi vastagra kinyújtjuk, megkenjük a borsos tepertőkrémmel, és feltekerjük a bejglihez hasonlóan, majd a rudat kissé lelapítjuk, és a két végét középre hajtjuk, majd konyharuhával újabb 30 percet pihentetjük.
Ezután a tésztát enyhén lisztezett felületen ujjnyi vastagra kinyújtjuk, éles késsel bekockázzuk, és pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. A pogácsákat sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgatjuk, a tetejüket a félretett tojással lekenjük, és még 30 percet kelni hagyjuk langyos helyen.
Közben a sütőt 190 fokra előmelegítjük, majd a pihentetett pogácsákat betoljuk, és kb. 15 perc alatt megsütjük.
Kivéve hűlni hagyjuk, langyosan már meg is kóstolható…
