Írd be, mit keresel:

Kevesen tudják, de a spanyolok védjegyévé vált tapas eredetileg a legdélibb, mediterrán tartományból, Andalúziából származik, ahol hatalmas kultusza van a különféle színes falatkáknak, amit egy-egy pohár bor vagy sangria mellé falatoznak előételként. Az egyik ilyen a hófehér húsú tőkehallal és főtt krumplival készülő bundás finomság, ami kis pogácsa vagy golyó formában is nagyon népszerű, és leggyakrabban fokhagymás majonézbe mártogatva fogyasztják.

Az eredeti andalúz recept fele sózott és kiáztatott, fele friss tőkehallal készül, ettől kicsit intenzívebben halas az íze, de készülhet simán friss, illetve nálunk inkább fagyasztott és kiengedett tőkehalból is – nálunk ez a legegyszerűbben beszerezhető, és ezzel is nagyon finom, főleg frissen sülve, amikor jó ropogós a bundája!

Andalúz tőkehalas falatkák

Hozzávalók:

  • 30 dkg tőkehal – fagyasztott, kiengedett
  • 30 dkg főtt krumpli
  • 1 kis fej hagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • fél citrom
  • 1 tojás
  • só, bors

Valamint:

  • 2 tojás
  • 3 evőkanál liszt
  • csipetnyi sütőpor
  • 1 kávéskanál kurkuma
  • 1 evőkanál snidling finomra vágva
  • olaj a sütéshez

Elkészítés: A hagymát és a fokhagymát meghámozzuk, lereszeljük, tálba resszük. A tökehalat felkockázzuk, és egy késes robotgépben pépesre mixeljük, majd a hagymához adjuk az összetört főtt krumplival és a tojással együtt, hozzáreszeljük fél citrom héját, hozzáfacsarjuk a levét, sózzuk, borsozzuk, és az egészet alaposan összedolgozzuk.

A bundához a tojásokat felütjük, sózzuk, hozzáadjuk a lisztet, a kurkumát és a csipet sütőport, valamint a snidlinget, simára keverjük. Egy serpenyőben kétujjnyi olajat forrósítunk, a halas-krumplis masszából kisebb pogácsákat formázunk, megforgatjuk a tojásos masszában, az olajba tesszük, és oldalanként 3-4 perc alatt szép aranyszínűre sütjük. Szűrőkanállal kiemeljük, jól lecsöpögtetjük, és konyhai papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja.

Azonnal tálaljuk valamilyen mártogatóssal magában vagy salátával főételnek.

A legegyszerűbb alapanyagokból készül, mégis elképesztően finom édesség a leche frita (ejtsd: lecse fritá), vagyis a sült tej, sok macera sincs vele, és mindenkinek kedvére lesz, aki szereti a pudingos desszerteket. Kiadós és semmilyen különös alapanyagra nincs szükség, ellenben egy kis türelemre igen, amíg a főtt tejkrém kihűl és kellően megdermed.

Több változata létezik, mint minden házias kedvencnek, alapvetpen citrom- és narancshéjjal, fahéjjal és vaníliával ízesítik a krémet, de ezt lehet variálni kakaóporral, kardamommal vagy kókuszreszelékkel is ízlés szerint, illetve a bundázás és sütés után vannak, akik megforgatják még fahéjas cukorban, mások lekvárba vagy édes sűrített tejbe mártogatva fogyasztják… Brutálfinom, érdemes kipróbálni!

Sült tej – leche frita

Hozzávalók:

  • 5 + 2,5 dl tej
  • 8 dkg étkezési keményítő
  • 1 rúd fahéj
  • citrom és narancs héja
  • 3 tojássárga
  • 10 dkg cukor
  • 1 teáskanál vanília-kivonat
  • 2 dkg vaj
  • Valamint:
  • 2 tojás
  • pár evőkanál liszt
  • olaj a sütéshez

Elkészítés: A citromot és a narancsot alaposan megmossuk, majd éles késsel vagy egy zöldséhámozóval 3-4 kisujjnyi darabot levágunk a héjából, lehetősleg minél kevesebb fehér résszel, és 5 dl tejjel, valamint a fahéjjal lábasba tesszük, felforraljuk, majd a tűzről levéve 25-30 percet pihentetjük, hogy kiázzanak az aromák.

Közben a 3 tojássárgáját a cukorral és a vanília-kivonattal egy keverőtálba tesszük, kézi habverővel jól kihabosítjuk, majd hozzáadjuk az étketési keményítőt és a maradék 2,5 dl tejet, és simára keverjük.

A meleg tejből kivesszük a citrushéjat és a fahéjat, hozzáöntjük a tojásos-keményítős tejet, és a tűzre téve, folyamatos kevergetés mellett jó sűrűre főzzük, vigyázva, hogy le ne kapjon, majd a végén hozzáadjuk a vajat is, és addig keverjük, míg teljesen felolvad és eltűnik a krémben.

A sűrű krémet egy kivajazott vagy frissen tartó fóliával kibélelt sütőtálba vagy szilikonformába öntjük, a tetejére is műanyagfóliát teszünk, rányomkodjuk a felületére, hogy ne bőrősödjön, 30 percet hagyjuk hűlni, majd legalább 2 órára, de akár egy egész éjszakára hűtőbe tesszük, hogy kellően megdermedjen.

Sütés előtt lehúzzuk róla a fóliát, óvatosan deszára borítjuk, és késsel 4-5 centis négyzetekre vágjuk. A bundázáshoz egy tányérba előkészítünk pár evőkanál lisztet, egy másikba 2 felvert tojást, közben bő olajat melegítünk. A "tejkockákat" óvatosan megforgatjuk a lisztben, majd a tojásban, és a forró olajba tesszük, 3-4 perc alatt megsütjük, amíg kívül szépen megpirulnak, belül pedig felpuhul, lágy lesz a tejes krém. Szűrőkanállal kiemeljük, alaposan lecsöpögtetjük, papírtörlőre szedjük.

Porcukorral meghintve tálaljuk azon melegében vagy langyosa, kínálhatunk mellé dzsemet, csokiszószt, vagy mint a spanyolok – sűrített tejet. 🙂

A spanyol tapas-ok éllovasa a tortilla, ami alapváltozatban krumpli, hagyma és tojás szentháromságából készül, olívaolajjal, serpenyőben sütve, majd cikkekre vágva fogyasztható melegen, langyosan vagy akár hidegen. Léteznek változatai is, amelyekbe sonka, chorizo vagy épp színes zöldségek is kerülnek, de a krumpli-hagyma-tojás trió szent és sérthetetlen.

Hagyományos módon a tortillához a krumplit bő olajban elősütik a hagymával, majd a felvert tojással serpenyőbe öntik, és félidőben megfordítva sütik készre, de spórolhatunk az olajmennyiséggel, ha a krumplit előfőzzük, majd csak kevés olajon lepirítjuk a hagymával – így garantáltan nem lesz nehéz, a krumpli nem tudja megszívni magát az olajjal, és ugyanolyan finom lesz.

A tortilla akkor tökéletes, ha kívül aranyszínűre sütjük, belül pedig a tojás kissé rezgős, lágy marad, de jól szeletelhető. Tökéletes kiadós vacsorának egy jó adag salátával, de baráti beszélgetéshez, borozgatás mellé is ideális harapnivaló.

Tortilla – spanyol krumplis omlett

Hozzávalók:

  • 3 közepes krumpli
  • 1 fej hagyma
  • 6 tojás
  • 1/2 dl olívaolaj
  • só, bors

Elkészítés: A krumplit meghámozzuk, apróra kockázzuk, és sós, forró vízben félpuhára, főzzük. Közben a hagymát megtisztítjuk, szálasra vágjuk. 

Egy serpenyőben az olívaolaj felét felforrósítjuk, rádobjuk a hagymát, majd a leszűrt krumplit is, és rázogatva egy kicsit megsütjük, lepirítjuk.

Közben a tojásokat egy keverőtálba felütjük, alaposan sózzuk és borsozzuk, hozzáöntjük a hagymás krumplit. A serpenyőt visszatesszük a tűzre, beleöntjük a maradék olajat, felforrósítjuk, és a krumplis tojást beleöntjük, és 5-6 percet sütjük, majd a tojáslepényt egy nagy tányérra csúsztatjuk, ráborítjuk a serpenyőt, majd a tányér alá nyúlva egy határozott mozdulattal megfordítjuk, belefordítjuk a serpenyőbe, és visszatesszük a tűzre. Lapáttal a széleket körben lenyomkodjuk, és még 4-5 percet sütjük.

Tányérra csúsztatjuk, és szeletelve tálaljuk, mellé salátát kínálunk.

A rosquilla jellegzetessége, hogy különösen illatos, mivel a tésztájába mindig kerül valamilyen likőr és citrushéj. A leggyakoribb ízpáros az ánizslikőr-citromhéj, illetve a narancslikőr-narancshéj, de gyakorlatilag bármilyen égetett alkohollal készíthető, nemcsak ízt és illatot ad a süteménynek, hanem könnyebbé, levegősebbé is teszi, az alkoholtartalma pedig elillan, mire a fánk megsül.

Nem kell dagasztani és keleszteni, egy kézi habverővel egy keverőtálban összedolgozható, és a nyújtást, szaggatást is megspórolhatjuk: a spanyolok ugyanis kézzel formázzák a lágy tésztát: kis gombóccá formázzák, majd hüvelykujjal lukat készítenek a közepükbe, és azonnal mehetnek a forró olajba, pihentetés nélkül. Isteni, gyors, kiadós – náluk reggelire is népszerű, de természetesen készíthetjük desszertnek, vagy egy kiadósabb leves után másodiknak…

Spanyol fánk – rosquilla

Hozzávalók:

  • 2 tojás
  • 3 evőkanál cukor
  • 3 evőkanál olívaolaj
  • 1 csomag sütőpor
  • 35 dkg liszt
  • 1 kupica édes ánizslikőr vagy narancslikőr
  • 1 citrom vagy narancs reszelt héja
  • olaj a sütéshez
  • kristálycukor a beforgatáshoz

Elkészítés: A tojásokat egy keverőtálba felütjük, hozzáadjuk a cukrot, és kézi habverővel simára keverjük. Hozzáadjuk az olajat és a likőrt, hozzáreszeljük a citrus héját, átkeverjük, majd a sütőport és a lisztet is hozzáadva lágy tésztává összedolgozzuk. 

A masszából olajos kézzel félmaréknyi adagokat szaggatunk, golyóvá formázzuk. Bő olajat melegítünk, amikor már forró, akkor a golyók közepébe a hüvelykujjaikkal lukat formázunk, és az olajba tesszük. Pár perc alatt szép pirosra sütjük időnként megforgatva, majd szűrőkanállal kiemeljük, alaposan lecsöpögtetjük, majd konyhai papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja, majd kristálycukorba forgatjuk. Melegen és hidegen is finom.

A csodás finomság nemcsak a spanyolok, de a mexikóiak és az argentinok kedvence is. Míg Európában inkább sűrű csokiszószba mártogatják a cukorban meghempergetett kukacka-fánkokat, addig a távoli kontinensen dulce de lechével, vagyis tejkaramellával kedvelik, de egyébként bármilyen lekvár is nagyon jól passzol hozzá.

A klasszikus recept szerint tejjel, vajjal és tojással készülő égetett tészta az alapja, de most egy még ennél is egyszerűbb és olcsóbb változatot próbáltunk ki: víz, liszt, szódabikarbóna, egy pici olaj és forró víz keverékéből sült a churros, igazi villámgyors és pofonegyszerű, pénztárcabarát recept, könnyű, gyorsan megsül, ízlés szerint pedig nemcsak kristálycukorba, hanem fahéjas vagy vaníliás cukorban is megforgatható.

Churros gyorsan és egyszerűen

Hozzávalók:

  • 25 dkg liszt
  • 2,5 dl forró víz
  • 1 kávéskanál só
  • 2 evőkanál olívaolaj
  • 1/2 kávéskanál szódabikarbóna
  • bő napraforgóolaj a sütéshez
  • kristálycukor a beforgatáshoz

Elkészítés: A száraz alapanyagokat – liszt, só, szódabikarbóna – egy tálban összekeverjük. Hozzáadjuk az olívaolajat és a forrásban lévő vizet, és gyors mozdulatokkal egy fakanállal simára keverjük. A tésztának ragacsosnak kell lennie, esetleg még egy kevés vizet adhatunk hozzá.

Bő napraforgóolajat forrósítunk. A tésztát habzsákba tesszük, és csillagcsőrös fejjel 10–15 centi hosszú darabokat nyomunk a forró olajba, késsel vagy ollóval elcsippentjük. Egyszerre 5-6 fánkocskát érdemes sütni, hogy ne ragadjanak össze, 3-4 perc alatt szép világosra sülnek.

Szűrőkanállal kiemeljük, alaposan lecsöpögtetjük, papírtörlőre tesszük, hogy a felesleges olajat felszívja, majd kristálycukorban megforgatjuk, és ízlés szerint csoki- vagy karamellszósszal tálaljuk.

Nem hiányozhat egyik tapasbárból sem a kívül ropogós, belül puha és krémes húsos krokett. Sonka mellett készítik felaprított sült csirkével is, ezzel kevésbé karakteres, mint a sonkás változat. Előételnek és vendégvárónak is remek, de egy salátával akár ebédre vagy vacsorára is kiváló. 

Mindenképpen érdemes hozzá érettebb vagy füstölt, határozott ízű sonkát választani, így pont megfelelő hozzá a húsvéti sonka maradéka. Egészen más jellegű étel, mint amit az ünnepek alatt ettünk, így senki nem fog panaszkodni, hogy unalmas. Főleg ha készítünk mellé egy pikáns paradicsomszószt vagy zöldfűszeres mártogatóst krémsajttal vagy tejföllel. 

Spanyol sonkás krokett (croquetas de jamón)

Hozzávalók:

  • 7 dl tej
  • 1 fej hagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 2 babérlevél
  • 1 teáskanál egész fekete bors
  • 15-20 dkg sonka
  • 10 dkg liszt
  • 10 dkg vaj

Valamint:

  • liszt, tojás és zsemlemorzsa a panírozáshoz
  • olaj a sütéshez

Elkészítés: A hagymát és a fokhagymát megpucoljuk, a hagymát négybe vágjuk, a fokhagymát kés pengéjével megroppantjuk. A tejet egy lábasba öntjük, hozzáadjuk a hagymát, a fokhagymát, a babérlevelet és a szemes borsot, felforraljuk, majd a tűzről levéve 15 percet állni hagyjuk, majd leszűrjük.

A sonkát apróra vágjuk, és zsiradék nélkül egy serpenyőben kicsit átsütjük, majd egy tányérba öntjük, félretesszük.

Ugyanebben a serpenyőben felolvasztjuk a vajat, megszórjuk a liszttel, és folyamatosan kevergetve kicsit átforrósítjuk, majd a leszűrt tejet folyamatos keverés mellett hozzáadjuk, sózzuk, majd a sonkát is hozzáadva jó sűrű besamellé főzzük. A masszát hagyjuk teljesen kihűlni és megdermedni.

A masszából kroketteket formázunk, lisztben, tojásban és zsemlemorzsában megforgatjuk, és forró olajban aranybarnára sütjük. Papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges zsiradékot felszívja, és melegen tálaljuk ízlés szerinti mártogatóssal vagy akár salátával. 

Mindettől eltekintve én szerettem a rizses húst. Az asztalhoz ülve mindig előre megszámoltam, hány kocka hús van benne. (Már akkor is imádtam a húst…) Irigyen nézegettem a mellettem ülő gyerek tányérját, hogy neki több van. Ő bezzeg utálkozva félretologatta mind a négy szemet, mert hogy mócsingos. Én a mócsingosat is imádtam volna. Hát, ez van. 

Ma már persze tudok magam is készíteni rizses húst, és annyi felkockázott húst teszek bele, amennyit csak akarok, és kovászos uborkával és jó lecsós alappal elkészítve még mindig szeretem, de nem jelent az ízlelőbimbóimnak túl nagy kihívást. Jó, ha egy kis füstölt sajttal megszórom a tetejét, és megbotránkoztató módon megborsozom, elvagyok vele. De miért ennék rizses húst, ha már paellát is tudok csinálni??? 

A paella abban különbözik a rizses hústól, hogy a rizsszemek szemet gyönyörködtetően sárgák, az ízek különfélék és izgalmasak, és hogy kicsit pityókás a párolás időszakában meglocsolt száraz fehérbortól. A paella is egy rizses hús, ez tény, de mennyivel gazdagabb és finomabb! Kerülhet bele többféle hús és hal, színes zöldségek, ahány ház, annyi változata létezik. És ha már paella, akkor csapjunk egy igazi latin estét, és igyunk hozzá mindent, ami spanyol! Egy kis tequilát, sangriát, a tequilához kísérőnek meg némi sangritát! Ehhez is találtok recepteket a cookta.hu oldalán! De mielőtt becsípünk, készítsük el a kiadós, mégis könnyű vacsoránkat, a tengert idéző paellát! 

Forrás:
iStock

Tengert idéző paella

Egy igazán jól elkészített paella többszörösen áldásos. Nemcsak azért, mert a húsok és fűszerek sokfélesége igazi ízorgiát jelent, hanem azért is, mert a kiadós vacsora mellé nyugodtan fogyaszthatunk alkoholt, a rizses étel felszívja, és nem lesz baj. A paellát szinte bármilyen húsból, halból készíthetjük, lehet csirkés, nyuszis, bárányos, lazacos, rákokkal és kagylókkal megszórt… A lényeg, hogy a sokféle íz legyen benne, a hagyma és paprika, a fehérbor, a bors, a citrom és a sáfrány el nem maradhat belőle. 

Paella

Hozzávalók:

  • csipet sáfrány (ha nincs méregdrága sáfrányunk, ami a paellánk színét adja, használhatunk helyette ½ kiskanál kurkumát vagy sáfrányos szeklicét, az is napfényesre színezi, csak ne mondjuk meg senkinek!)  
  • 1 közepes fej vöröshagyma
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 1 szép nagy paradicsom
  • pár szelet piros, zöld meg sárga kaliforniai paprika
  • 20 dkg rizs
  • 40 dkg csirkemellfilé
  • 25 dkg tenger gyümölcsei keverék
  • 1,5 deci száraz fehérbor
  • ½ citrom
  • 1 dl olívaolaj
  • só, bors
  • leheletnyi őrölt csili

Elkészítés: A paradicsomot meghámozzuk, majd felkockázzuk, ahogy a hagymát, fokhagymát is. A színes paprikákat felcsíkozzuk. 

A csirkemellet felkockázzuk, és forró olajban megforgatjuk, hogy kifehéredjen. Sózzuk, borsozzuk. Ezután félretesszük. 

Megpirítjuk a hagymát és a fokhagymát. Ne sózzunk! Most jöhet mellé a rizs és a színes paprika, amit szintén megpirítunk. Rászórjuk a sáfrányt vagy a kurkumát, már jöhet a só, bors, valamint az elősütött csirke, aztán felöntjük annyi vízzel vagy alaplével, hogy éppen ellepje. Húsz percig főzzük, de közben kóstolgatjuk, nehogy kemény maradjon a rizs. Ha még kemény, pótoljuk a vizet, és főzzük még kicsit. Ne legyen száraz, inkább tocsogós. 

Most jöhet bele a paradicsom meg a tenger gyümölcsei. Na, és a bor! Úgy öt percig kell együtt forralni velük. Még egy kis só, bors, a sóhajtásnyi csili, és kész!

Mielőtt tálaljuk, locsoljuk meg citrommal! Pici petrezselyem és citromkarikák díszíthetik.
 

Forrás:
iStock

Sangre azt jelenti: vér. Sangría pedig: felvágott ér, persze nem ilyen horrorisztikus módon, a név csupán arra a szenvedélyre céloz, ami a déliek számára az életet, a szerelmet, a fájdalmat hevíti, átitatja. Ha igazán szeretnénk átérezni a földi érzelmek minden fájdalmát, mélységét, életteliségét, boldogságát és kétségbeesését, rendezzünk egy sangríás, sangritás, tequilás vacsorát.

Nagyon kis buta az, aki a boltban vesz egy üveg üres, lapos sangríát, és aztán otthon úgy, ahogy van, megissza. Mert az nem arra való. A sangría egy különféle vörösborokból és italokból készült italkeverék alap, amit aztán magunknak kell megfűszereznünk, elkészítenünk és jól lehűtenünk. Hacsak nem csináljuk magunk vásárolta jó kis spanyol borokból… 

A sangría, mivel citruslevekkel hígított bor, enyhén bódító, hűsítő, szomjoltó nedű, ami még mámorosabbá teszi a nyári éjszakát. Ha a mintegy 7%-os alkoholtartalmát keveselljük, keverjünk bele rumot, vagy igyunk inkább tequilát, és mellé csak kísérőnek a sangríát vagy a sangritát. Na de ne siessünk ennyire előre. 

Forrás:
iStock

Sangría

A sangríánk akkor jó, ha könnyű, édes. Elegyítsük citrusokkal és mézzel, hogy olyan mámorító, ütős és hűs legyen, mint egy latin lover csókja. 🙂
 
Narancsos sangría

Hozzávalók:

  • 1 liter vörösbor, lehetőleg spanyol
  • 3 dl fehér rum (ha nem a tequila kísérőjeként fogyasztjuk)
  • 1 db citrom
  • 1 db lime
  • 4 db narancs leve
  • 3 evőkanál méz (vagy cukor)
  • mentalevél

Elkészítés: A gyümölcsöket kockázzuk fel, öntsük rá a rumot és a mézet, majd keverjük át a vörösborral. Szórjuk bele a mentaleveleket. Fogyasztás előtt legalább 3-4 órán át hűtsük. 

Tequila

Nem mindenki tudja, hogy a tequilát nem illik csak úgy a torkunkba önteni. Az igazán élvezetes, vérbő italozáshoz szükségünk lesz citromra és sóra. 

Előkészület: 

  • helyezzünk magunk elé egy üveg jófajta tequilát
  • töltsünk ki egy kupicával
  • negyedeljünk fel egy citromot
  • szerezzünk egy üvegcse sót

Élvezet:

  • nyaljuk meg a kézfejünket, majd szórjuk meg sóval
  • dobjuk le a tequilát egy hajtásra
  • és most harapjunk bele a citromba 
  • hunyjuk le a szemünket, és érezzük az ízeket meg a hatást 
  • ismételjük meg a műveletet néhányszor…

Forrás:
iStock

Sangrita

A sangrita – ami nem összekeverendő a sangríával – egy fűszeres ital, ami a tequila kísérője: a klasszikus recept szerint csilivel, gránátalmasziruppal és citromlével megbolondított narancslé, de létezik paradicsomos változata is, amibe hagyma, csili, citromlé és narancslé kerül a paradicsomlé mellé. Valljuk be, a mi ízvilágunknak elsőre szokatlan ízvilág, de izgalmas kipróbálni.

A mexikói halhatatlan festőnő, Frida Kahlo, aki igencsak szerette a tequilát, így írt a kísérő italként kevert sangritáról a naplójában: „… A sangrita az asszony. Árad belőle a fűszerek és a hagyma illata. Színt és csípős ízt ad a férfias tequilának. Idilli párt alkotnak ők ketten…” 

Sangrita Frida módra

Hozzávalók: 

  • 2 szárított csili
  • 2 evőkanál apróra vágott hagyma
  • 2 csésze paradicsomlé
  • 1 csésze narancslé
  • ½ csésze lime-lé

Elkészítés: A szárított csilit 2 percig forraljuk vízben, majd hűlni hagyjuk, felaprítjuk. A hagymát és a csilit összetörjük egy mozsárban, majd jól kikeverjük a citromlével, sózzuk, és felöntjük a narancslével és a paradicsomlével.

Forrás:
iStock

A spanyol tortilla nem összekeverendő a mexikói vékony kenyérlepénnyel, a kukorica- vagy búzalisztes tortillával. Annyi a hasonlóság közöttük, hogy mindkettő kerek, a nevüket is a kerek „tortaformáról” kapták. A spanyol krumplis tortilla tulajdonképpen tojással összefogott sült krumpli, ami akkor tökéletes, ha kívül kissé megpirul, belül pedig krémes. Ha teljesen átsül, az már nem jó, belül egy kicsit remegősnek, szaftosnak kell maradnia.

 

Forrás:
iStock

Az alaprecept végtelenül egyszerű: csupán tojás, burgonya és olívaolaj kell hozzá, de vannak, akik hagymával, fokhagymával, újhagymával, petrezselyemmel ízesítik, de gazdagítható cukkinivel, apró kockára vágott paprikával, gombával, spenóttal, esetleg baconnel, sonkával. A felkockázott vagy felkarikázott krumplit olajban megsütik, majd leszűrik, serpenyőbe teszik, és a felvert tojást ráöntik. Egészségesebb változat, ha a krumplit előfőzzük, és csak kevés olajban pirítjuk, majd erre öntjük a tojást – mi most ezt a változatot készítjük.

Forrás:
iStock

Spanyol tortilla

Hozzávalók:

  • 6 tojás
  • 6 közepes krumpli
  • 1 kis fej hagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • bors
  • olívaolaj

Elkészítés: A krumplit meghámozzuk, megmossuk, apróra kockázzuk, és sós, forró vízben néhány perc alatt előfőzzük, majd leszűrjük. Serpenyőben egy kevés olívaolajat hevítünk, a leszűrt krumplit és a felkarikázott hagymát hozzáadjuk, lefedve átsütjük, időnként megkeverve, majd hozzáadjuk a finomra vágott fokhagymát is. A tojásokat villával felverjük, sózzuk, borsozzuk. Ha sok zsiradék van a krumpli alatt, akkor leöntjük, majd a tojást ráöntjük. Közepes lángon addig sütjük, amíg az alja aranybarna lesz. Tányérra borítjuk, majd visszacsúsztatjuk, a serpenyőbe. Még 2 percet sütjük, és el is zárjuk alatta a tüzet: a serpenyő hője elég lesz ahhoz, hogy kívül megsüljön, de belül még szaftos maradjon.

Pár perc pihentetés után cikkekre vágva tálaljuk, salátát is kínáljunk hozzá.

Forrás:
iStock

Bár a mondás úgy tartja, „reggelizz, mint egy király, ebédelj, mint egy herceg és vacsorázz úgy, mint egy koldus”, a spanyoloknál ez pont fordítva van. A spanyol reggeli, vagyis desayuno, jellemzően csak egy csésze kávéból és némi péksüteményből, például a helyi specialitású churrosból áll. Ez tulajdonképpen égetett tésztából olajban sült rudacskák sokasága, amit forró csokiba mártva vagy cukorral meghintve fogyasztanak.

Churros, a spanyolok kedvenc desszertje, amit gyakran reggelire is fogyasztanak

Churros, a spanyolok kedvenc desszertje, amit gyakran reggelire is fogyasztanak
Forrás:
iStock

A délután 2 és 4 között elköltött ebéd, a comida a spanyolok fő étkezése, valamivel nagyobb, mint a cena, a vacsora. A több fogásból álló ebéd egy könnyebb salátával vagy levessel kezdődik, amit hal- vagy húsétel követ. Zárásként valamilyen gyümölcs vagy a tipikus spanyol gyümölcskosárka, esetleg (pék)sütemény a jellemző. Egy ilyen kiadós ebéd után nem csodálkozunk, ha az emberek elvonulnak egy kis délutáni sziesztára, sőt ilyenkor a boltok egy része is bezár néhány órára (emiatt viszont hosszabb is a munkaidő, jellemzően este 8 után fejezik be az emberek a munkát).

A paella igazi spanyol fogás – rizses egytálétel készülhet halakkal és a tenger gyümölcseivel, de hússal is, sőt akár vegyesen, sok zöldséggel

A paella igazi spanyol fogás – rizses egytálétel készülhet halakkal és a tenger gyümölcseivel, de hússal is, sőt akár vegyesen, sok zöldséggel
Forrás:
iStock

Ahogy az ebédet, úgy a vacsorát is viszonylag későn ülik meg a spanyolok, valamikor 9 és 11 között, sok spanyol étterem konyhája ki sem nyit este 8 előtt. Bár van olyan, aki képes még ilyenkor is bőségesen étkezni, de a szokás szerint a vacsora az ebédnél jóval könnyebb fogásokat – salátát vagy tapast – tartalmaz. A churroshoz hasonlóan a tapas is hagyományos spanyol étel, jobban mondva „falat”, hiszen mennyiségét tekintve kis adagról van szó.

Tapas – sok kis falatka, kóstoló, mindenki magának alakíthatja ki, miket választ

Tapas – sok kis falatka, kóstoló, mindenki magának alakíthatja ki, miket választ
Forrás:
iStock

A legenda szerint régen a kocsmák vendégei kenyérrel vagy sonkával takarták le poharaikat, hogy a bogarak ne tudjanak belemászni, de mondják azt is, hogy a kocsmárosok találták ki ezeket az erősen sózott falatkákat, hogy a vendégek szomjuk oltására még több alkoholt fogyasszanak. A tapas lehet saláta, szendvics, olajbogyó, sajttal töltött, majd bundában kisütött apró paprika, egy szelet tortilla, vagyis sült krumplival gazdagított spanyol omlett, de akár a híres napon szárított sonkájuk, a serrano vagy a jellegzetes spanyol kolbász, a chorizo is.

A spanyol tortilla sült krumplival gazdagított omlett vagy tojással összesütött sült krumpli

A spanyol tortilla sült krumplival gazdagított omlett vagy tojással összesütött sült krumpli
Forrás:
iStock

Ha kedvet kaptál a spanyol ízekhez…

Az izgalmas és sokoldalú mai spanyol konyha alapjában a századok során egymást követő hódítók öröksége. Bár a föníciaiak, a rómaiak és a mórok már rég elhagyták a napsütötte Ibériai-félszigetet, a konyhaművészetre gyakorolt hatásuk máig jól érzékelhető.

A könyvben összegyűjtött receptekből válogatva belekóstolhatunk a hamisítatlan spanyol életformába és ízvilágba a 112 ízletes és autentikus spanyol recept segítségével.

A churros olyan népszerű Spanyolországban, hogy a mi lángossütőinkhez hasonlóan churros sütő pavilonok, bárok találhatóak sokfelé, a legjobbak előtt pedig sűrű sorok várakoznak a frissen sülő, forró fánkért, amit street foodként fogyasztanak a helyiek és a turisták.

Forrás:
iStock

Churrost a legenda szerint a spanyol pásztorok készítettek először, akik csak nyílt tűzön tudtak sütni-főzni, és a tésztával sem kellett sokat bajlódni. A hosszúkás, olajban sült fánkok a churra birkák tekert szarvára emlékeztetnek, innen kapták a nevüket. A könnyen összeállítható tésztájú fánk hamar népszerű lett az egész Ibériai-félszigeten, sőt meghódította Dél- és Közép-Amerikát, ahol töltött változatban is ismert és népszerű. Magyarországon is jelenleg mexikói éttermekben találkozhatunk vele, mint tipikus mexikói desszerttel.

Forrás:
iStock

A churros égetett tésztából készül, amit nagyon egyszerű elkészíteni, bár több ponton is elrontható, így szükséges hozzá némi figyelem és elsősorban egy jó recept a megfelelő arányokkal. A vízből vagy tejből, valamint vajból, lisztből és tojásból álló tésztát egy habzsákból nyomjuk a kellően forró olajba, ahol először megnő, és pár perc alatt aranybarnára sül. Érdemes papírtörlőre szedni, hogy felitassuk a felesleges olajat. Fahéjas kristálycukorba szokták még forrón megforgatni, így egyszerre illatos, a tészta könnyű, a cukor ropogós… És ehhez jön még a csokiszósz…

Jó tudni, hogy égetett tésztából készül a képviselőfánk és a profiterol, de az ikonikus francia desszert, az éclair fánk is. Ezekhez a tésztát sütőpapírral bélelt sütőlapra kell nyomni habzsákból, és forró sütőben – ajtónyitogatás nélkül! – megsütni. Ha kihűltek, tölthetjük…

No de vissza a churroshoz egy tökéletes, kipróbált, jól bevált recepttel!

Forrás:
iStock

Churros csilis csokiszósszal

Hozzávalók:

Az égetett tésztához:

  • 6 dkg vaj
  • 2,5 dl tej
  • 4 tojás
  • 2 teáskanál kristálycukor
  • csipet só
  • 16 dkg liszt
  • 1 kávéskanál sütőpor

A csilis csokiszószhoz:

  • 10 dkg étcsokoládé
  • 5 dl tejszín
  • 2 csipet őrölt csili

Valamint:

  • olaj a sütéshez
  • kristálycukor ízlés szerint
  • őrölt fahéj

Elkészítés: A tésztához a vajat, a tejet, a kristálycukrot és egy csipetnyi sót lábosba tesszük, addig melegítjük kevergetve, amíg felolvad a vaj. Folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a sütőporral elkevert lisztet, fakanállal addig keverjük folyamatosan, míg elválik az edény falától. Levesszük a tűzről, és hűlni hagyjuk kb. 5 percig.

Amíg a tészta hűl, egy nagy serpenyőben bőséges olajat melegítünk.

Közben a tésztához robotgéppel egyenként hozzákeverjük a tojásokat, majd a tésztát habzsákba tesszük, és a felforrósodott olajba óvatosan 8-10 cm hosszú csíkokat nyomunk. Kb. 3-4 perc alatt megsülnek a fánkok.

A megsült churrost kiszedjük az olajból, papírtörlővel felitatjuk róla a felesleges zsiradékot, és fahéjjal elkevert kristálycukorban megforgatjuk.

A csokiszószhoz vízgőz fölött megolvasztjuk az étcsokoládét, majd hozzáöntjük a tejszínt, és szép simára keverjük. Őrölt csilivel fűszerezzük.

A csokiszósszal kínáljuk, frissen, forrón az igazi!

Forrás:
iStock