Jóféle csokoládéval érdemes nekiállni ennek a desszertnek, mert ez adja a lénygét. Lehet ét- vagy tej-, de akár ízesített csoki is, a pralinéval töltött változat például ideális ehhez a finomsághoz, mert még krémesebbé és ízesebbé teszi. Önmagában is nagyon finom kanalazgatni való édesség, de pohárkrémbe rétegezve mutatós és elegáns desszertté avanzsál.
A rétegezéshez használhatunk omlós kekszet, babapiskótát, de akár maradék linzerkekszet vagy zabkekszet is, a gyümölcsöt illetően pedig minden szezonális bogyós gyümölcs illik hozzá a málnától az áfonyáig, a szedertől a ribizliig, de felkockázott őszibarackkal is nagyon finom.
Hozzávalók:
Elkészítés: A csokit felkockázzuk, és gőz fölött vagy mikróban 200 watton 2 perc alatt felolvasztjuk, krémesre keverjük, majd félretesszük hűlni.
A piskótát, kekszet, zabkekszet zacskóba téve klopfolóval vagy sodrófával összetörjük, késes robotgépben is morzsásíthatjuk. A jól behűtött tejszínt elektromos robotgéppel felverjük, nem kell teljesen kemény habbá, inkább a görög joghurt állagát közelítsük.
A langyosra hűlt csokit 3-4 evőkanál tejszínhabbal fellazítjuk, majd a többi habot is óvatosan beleforgatjuk.
A morzsát, a habot és a gyümölcsöket poharakba vagy kelyhekbe rétegezzük, és 2-3 órát a hűtőben pihentetjük tálalás előtt. Mennyei!
A túró csodás alapanyag, sós és édes túrós ételeinknek se szeri, se száma. Túrófánk, túrós csusza, túrópalacsinta, túrós pite, vargabéles, körözött… hogy csak a legismertebbeket említsük, és persze a túrótorta, ami lehet sütött és hűtött is. A forró nyári napokon nem feltétlenül szeretjük bekapcsolni a sütőt, egy hűsítő, könnyű desszertre viszont bármikor elcsábulunk – ilyenkor jön jól a túróhabos, pillekönnyű, sütés nélküli túrótorta.
Ez a változat kellemesen citrusos és vaníliás, alapja omlós zabkeksz és olvasztott vaj keveréke, a könnyű túrós réteget habbá vert tejszín könnyíti és egy kis zselatin tartja össze. Összességében 20 perc alatt kezdők is összeállíthatják ezt az ünnepivé is varázsolható egyszerű desszertet… Az amúgy nem túl mutatós hófehér túrótortát a szezon gyümölcseivel elegánsan „felöltöztethetjük”, kirakhatjuk szeletekre vágott sárga- vagy őszibarackkal, színesíthetjük áfonyával, szederrel, de a legfinomabb illatos málnával és vaníliás málnapürével – ami nem más, mint vaníliás cukorral összetört málna –, ennél egyszerűbb és istenibb koronát ehhez a könnyű túrótortához elképzelni sem tudunk.
Hozzávalók:
A kekszes alaphoz:
A túróhabhoz:
Valamint:
Elkészítés: A zabkekszet egy késes robotgépben morzsásra, finomra aprítjuk, majd egy tálba öntjük. A vajat megolvasztjuk, a kekszhez adjuk, ha kicsit hűlt, összedolgozzuk, és egy frissen tartó fóliával kibélelt kapcsos tortaformába öntjük, kézzel vagy egy pohár talpával alaposan lenyomkodjuk. Hűtőbe tesszük, amíg elkészítjük a túróhabot.
A citrom héját lereszeljük, majd a levét kifacsarjuk, hozzáadjuk a zselatint és 2-3 evőkanál vizet, elkeverjük, majd felmelegítjük, de nem forraljuk, épp csak addig, míg a zselatin feloldódik.
A túrót áttörjük, de ha elég krémes, akkor erre nincs szükség, hozzáadjuk a porcukrot, a vaníliás cukrot és a reszelt citromhéjat, alaposan elkeverjük. A jól behűtött tejszínt kemény habbá verjük, 2-3 evőkanálnyi tejszínhabbal a túrót fellazítjuk, majd a citromos-zselatinos keveréket is elkeverjük benne, végül óvatosan beleforgatjuk az összes tejszínhabot.
A túróhabot a kekszes alapra öntjük, megrázogatjuk, hogy simára elterüljön, és a hűtőbe tesszük legalább 4–5 órára, de jobb egy egész éjszakára, hogy kellően megdermedjen.
Tálalás előtt a túrótortát kiszabadítjuk a kapcsos tortaformából, eltávolítjuk a fóliát. A málna 2/3 részét villával egy tálban összetörjük, elkeverjük a vaníliás cukorral. A maradék málnával kirakjuk a túrótortát, megszórjuk a leszemezett ribizlivel, majd egyenletesen meglocsoljuk a vaníliás málnavelővel, és szeletelve tálaljuk.
A kamillára leginkább csak akkor gondolunk, ha megfájdul a hasunk, ég a gyomrunk, és nemigen kapcsolódik hozzá pozitív élményünk, hiszen csak kényes, kellemetlen helyzetekben nyúlunk utána. Pedig egyébként nagyon finom melegen és hidegen is, valóban jót tesz az emésztőrendszernek, de nyugtató és gyulladáscsökkentő hatása is van. Főzete egyébként a hajat fényessé teszi, és érzékeny vagy pattanásos bőrűeknek az arcbőrt is érdemes lemosniuk vele rendszeresen – szebbé varázsolja a bőrt.
A kissé mellőzött kamilla külföldön már kezd belopózni a desszertek világába: sok blogon krémekbe, habokba, pudingokba csempészik bele a kamilla kellemes ízét, méghozzá csak áztatással, sosem forrázással, vagyis nem „kamillateás” lesz a végeredmény, hanem csak nagyon enyhe, különleges illatot és aromát ad ezeknek a könnyed desszerteknek, amolyan nyári rét hangulatot kölcsönözve nekik.
Az egyik legegyszerűbb olasz desszerttel, a panna cottával, vagyis „főtt tejszínnel” érdemes kipróbálni, ebben jól és tisztán érvényesül a virág, ráadásul percek alatt megvagyunk vele – persze az áztatást és a hűtést nem számítva. Nagyon jól illik hozzá az őszibarack, de más lédús gyümölccsel is kipróbálható.
Hozzávalók:
Elkészítés: A tejszínt egy tálba öntjük, belekeverjük a kamillát, frissen tartó fóliával lefedjük, és hűtőbe tesszük 5–6 órára.
A zselatint egy tál hideg vízbe áztatjuk 5-6 percre, hogy felpuhuljon.
A kamillás tejszínt átszűrjük egy lábasba, hozzáadjuk a tejet és a cukrot, kevergetve felforraljuk, majd a tűzről lehúzva hozzáadjuk a kinyomkodott zselatinlapokat, és addig keverjük, míg teljesen feloldódnak. Vízzel kiöblített formákba vagy simán poharakba, kelyhekbe osztjuk a „főtt tejszínt”, hagyjuk kihűlni, majd a hűtőbe tesszük 5–6 órára, hogy teljesen megdermedjen a krém.
Tálalás előtt a barackokat megmossuk, kimagozzuk, ízlés szerint cikkekre vagy kockákra vágjuk. Ha formákat használtunk a panna cottához, akkor langyos vízbe állítjuk 1 percre, majd tányérra borítjuk egy hirtelen mozdulattal, a poharas változatnál erre nincs szükség persze – és a barackkal tálaljuk.
Az eredeti muhallebi hófehér, csak tej, cukor, vanília és keményítő (rizsliszt vagy kukoricakeményítő) krémes főzete, amit leggyakrabban narancsvirágvízzel vagy rózsavízzel ízesítenek. Ezek a virágos ízek nekünk kissé furcsának tűnhetnek, valamint a vizek beszerzése is igényel némi utánajárást (bár gourmet vagy ázsiai boltokban beszerezhetők), nyugodtan elkészíthetjük például csokisan, így garantáltan hatalmas sikere lesz.
Az alábbi receptet tekintse mindenki alapnak: készíthető növényi tejjel is, bátran variálható a fűszerezése, tehetünk bele ízlés szerint fahéjat, kardamomot, egy kis kókuszreszeléket… Vagy tálalhatjuk friss gyümölccsel, bármilyen aprított magokkal – érdemes játszani vele, mert gyors és olcsó finomság, ami mindig sikert arat!
Hozzávalók:
Elkészítés: A kukoricakeményítőt és a kakaóport összekeverjük, majd hozzáöntünk 3 dl hideg tejet, és simára, csomómentesre keverjük. A maradék tejet egy edénybe öntjük, felforraljuk, folyamatos keverés mellett hozzáöntjük a keményítős mixet, és kevergetve főzzük, amíg sűrűsödni kezd. Ekkor hozzáöntjük a cukrot és a vanília-kivonatot is, és selymes krémmé főzzük pár perc alatt.
A csokis tejpudingot poharakba vagy tálkákba öntjük, kihűtjük, majd a hűtőbe téve hagyjuk teljesen megdermedni.
Tálalás előtt aprított csokival és pisztáciával megszórjuk – vagy ízlés szerint dekoráljuk.
Egy hűsítő pohárkrémnek nem nagyon lehet ellenállni, mindig jó egy kis édes-selymes krémet elkanalazgatni. És sokszor az sem elhanyagolható szempont – például forró kánikulai napokon –, hogy nem kell a sütőt sem bekapcsolni hozzá, sőt a tűzhelyet is alig, mert pár perc alatt elkészül.
A Raffaello pohárkrém valójában egy kókusszal és mandulával megbolondított tejbegríz, amibe kókuszkrém és kókuszreszelék is kerül, a kihűlt grízes krémet pedig még utólag egy kis kókuszkrém selymesíti. A desszert előre elkészíthető, hűtőben érdemes pihentetni tálalásig, de a mandulalapocskákkal csak tálalás előtt rétegezzük vagy keverjük össze, mert ha idejekorán tesszük ezt, akkor felpuhul benne a ropogós mandula. Vigyázat, isteni finom!
Hozzávalók:
Elkészítés: A kókuszkrém felét és a vizet egy lábosba öntjük, hozzáadjuk a cukrot és a vaníliás cukrot, tűzre tesszük, majd hozzáadjuk a grízt is, és kevergetve addig főzzük, amíg elkezd sűrűsödni. Ekkor hozzáadjuk a kókuszreszeléket is, majd a tűzről levéve hagyjuk teljesen kihűlni.
A hideg tejbegrízhez adjuk a maradék kókuszkrémet, és elektromos habverővel fellazítjuk, krémesítjük, majd szeletelt mandulával poharakba rétegezzük, és azonnal tálaljuk.
A nyers és vegán édességeket azok is készíthetik és fogyaszthatják, akik táplálékérzékenység vagy diéta miatt nem szorulnak rá. Egyszerűen egészségesebbek, csak könnyen emészthető növényi alapanyagot tartalmaznak. A cukormentes, laktózmentes hűs desszert pedig senkinek sem árt. Sőt!
Az alaprecepthez mindössze 5 alapanyagra van szükségünk: érett avokádóra, datolyára, kesudióra, sűrű kókusztejre és kakaóra. Leszámítva a kesudió áztatási idejét, maga a fagyialap néhány perc alatt elkészíthető, csupán egy késes mixerre lesz hozzá szükségünk.
Tovább turbózható az alaprecept fűszerekkel, belevalókkal, az előkészített fagyimasszát akár több részre oszthatjuk, és különféle módon ízesíthetjük.
Tehetünk bele:
– egy csipet csilit
– fél rúd vanília kikapart magjait
– apróra vágott friss gyümölcsöt – az eper, a málna, a mangó is tökéletes bele
– instant kávét
– durvára vágott mandulát vagy mogyorót
– kókuszreszeléket
– reszelt narancshéjat
Vegán csokifagyi
Hozzávalók kb. 10 jégkrémhez:
Elkészítés: A kesudiót egy csipet sóval egy éjszakára beáztatjuk. Másnap leszűrjük, egy késes robotgépbe tesszük a kimagozott datolyákkal, a héjából kikanalazott avokádóval, a kókusztejjel és a kakaóporral krémesre mixeljük. Ha nagyon sűrű, hígíthatjuk egy kis vízzel, majd újra mixeljük el. Ezután elosztjuk a jégkrémformákba, finoman a konyhapulthoz ütögetjük, hogy a felesleges légbuborékok távozzanak, majd pálcákat szúrunk bele vagy lezárjuk a nyelükkel, és fagyasztóba tesszük legalább 3-4 órára.
Csajos bulik kedvence a részeges eper, ami garantáltan jókedvre derít mindenkit, egyrészt azért, mert eper, ami már önmagában is boldogság, másrészt mert bódítóan finom, és ez itt szó szerint értendő… Attól függően, hogy milyen alkoholba áztatjuk, lehet enyhén vagy ütősen megrészegítő. Ha például vodkába áztatjuk, sokkal alattomosabb, mint ha borba, bár a vodkás eper karakteresebb, izgalmasabb. Az arany középút a nyerő, és miért is ne keverhetnénk az italokat, mint egy koktélnál?
A részeges eper nagyon könnyen elkészíthető, feljavítja a nem igazán aromás epret, és biztos sikert arathatunk vele egy buliban. Az alábbi receptben rozé bor és egy kis vodka keverékében áznak az eprek 1 órát, a leszűrés után megmárthatjuk őket cukorban, de akár egy kis olvasztott csokiban is, ki hogy szereti jobban.
Hozzávalók:
Elkészítés: Az epreket megmossuk, majd leszárítjuk, egy laposabb tálba tesszük, meglocsoljuk a borral és a vodkával, és 1 órát állni hagyjuk. Ezután leszűrjük, kicsit leszárítjuk, majd cukorba forgatjuk és tálra rendezzük. Csak felnőtteknek kínáljuk!
Éppen költözködünk, ez pedig az utóbbi pár hétben tovább bonyolította az étkezés amúgy sem egyszerű kérdéskörét. A gluténmentes császármorzsa ötlete anyukámtól jött, tőle kaptam két csomag félkész (por alapú), mindenmentes császármorzsát, amiket nagyon hálásan és gyorsan el is fogyasztottunk, és mivel tényleg seperc alatt megvolt, én meg kedvet kaptam, hogy tovább finomítsam és fejlesszem a saját verziómat. Jelentem: a követelményeknek remekül megfelel, még egy szétrobbantott konyhában is könnyen kivitelezhető a recept.
Forrás: Zita
Talán nem ez a legesztétikusabb édesség a világon, de én teljesen a rabja lettem: a morzsák egyszerre ropogósak kívül és lágyak belül. Vegán „joghurttal”, fagyival vagy lekvárral – de akár önmagában is – isteni. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nyakon önthettem a szüleim által készített levendulás (!) diabetikus eperlekvárral. Igazi luxus.
Forrás: Zita
A teljes recept 111,8 gramm inzulinrezisztancia diétában számolandó (lassú felszívódású) szénhidrátot tartalmaz. Nálunk az összmennyiségből 4 jókora adag lett, ezzel számolva egy adag 27,95 gramm szénhidrátot jelent. Ebbe a feltéteket (tehát a lekvárt/joghurtot) nem számoltam bele. Ha ez a szénhidrátmennyiség túl sok, akkor a barna rizsliszt egy részét ki lehet cserélni kókusz- vagy mandulalisztre is.
Hozzávalók:
Elkészítés: Készítsük el a lenmagtojást, vagyis a lenmaglisztet keverjük össze 3 evőkanál vízzel, majd minden hozzávalót keverjünk össze egy nagy tálban. Egy sűrűn folyó, csomómentes masszát kell kapnunk.
Egy nagy serpenyőben hevítsük fel az olajat, majd öntsük rá a tészta felét. Hagyjuk sülni pár percig, és amikor a széle elkezd szilárdulni, egy fakanállal vagy szilikon lapáttal „túrjuk össze” a tésztát. Süssük tovább, majd ha szilárdabb lett, szaggassunk belőle morzsákat a kanál segítségével. Ismételjük meg ezt a műveletsort néhányszor. Én néha lefedtem a serpenyőt, hogy gyorsabban süljenek a morzsák.
Amikor szépen átsültek, és helyenként már ropogóssá váltak a tésztadarabok, öntsük ki őket egy tálba, és jöhet a tészta másik fele.
Tálaljuk önmagában, porrá őrölt eritrittel, gyümölccsel, lekvárral, joghurttal, vagy amivel jólesik. Melegen az igazi.
Forrás: Zita
Egy pohárkrém könnyen és gyorsan összeállítható, selymes kanalazgatni való, egyszerű, de ellenállhatatlan desszert. Egy kis citrommal és friss eperrel üdítő, abbahagyhatatlan finomság. Az elkészítése néhány perc, és csupán pár egyszerű alapanyag kell hozzá, mégis egy könnyű, krémes desszert a végeredmény.
Mascarpone – vagy más krémsajt –, tejszín, egy kis citrom és némi gyümölcs is elég a boldogsághoz, legalábbis ez a könnyű mousse erről tanúskodik. Persze tovább is gondolhatjuk: rétegezhetünk bele babapiskótát, kekszet vagy kekszmorzsát, eper helyett más gyümölccsel is nagyon jól működik.
Hozzávalók:
Elkészítés: A mascarponét keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a mézet. Az alaposan megmosott citrom héját hozzáreszeljük, szűrőn át belefacsarjuk a levét, és alaposan összekeverjük. A hideg tejszínt habbá verjük, és először néhány kanál habbal fellazítjuk a citromos mascarponét, majd az összes habot óvatosan beleforgatjuk.
Az epret megmossuk, kicsumázzuk, és vékony szeletekre vágjuk. Poharak vagy kelyhek aljára és oldalára rakosgatjuk az eperszeletek 2/3 részét, elosztjuk bennük a citromhabot, és a tetejét is eperszeletekkel díszítjük.
Hűtőben 2–3 órát pihentetjük, hogy az ízek összeérjenek, és kellően megdermedjen a hab.
A sok színes, különféle formájú és ízű gumicukrok mellett ma már kapható bio és vitaminokkal dúsított, egészségesebbnek számító gumicukor, sőt, a vegetáriánusoknak és vegánoknak is kínálnak állati eredetű zselatin helyett növényi agar-agarral vagy almapektinnel készülő zselés cukorkát. Ezek jóval drágábbak, ráadásul a fényes, csábító felületet biztosító viaszt ezek is tartalmaznak, így biztosra csak akkor mehetünk, ha mi magunk készítjük el. Nem lesz ugyanolyan, mint a bolti, jóval puhább, viszont tudjuk, mi van benne!
A gumicukorhoz szükségünk lesz valamilyen lére, zselésítő anyagra és édesítőre. A lé lehet bolti vagy házi szörp, rostos vagy szűrt gyümölcslé, akár frissen facsart vagy préselt és átszűrt gyümölcslé. Szörppel és szűrt gyümölcslével áttetsző gumicukrot kapunk, rostossal nem lesz áttetsző, viszont sokkal ruganyosabb, keményebb és nagyon finom. Zselésítéshez a legegyszerűbb a zselatin, de akit zavar, hogy ennek alapanyaga a szarvasmarha csontja, választhatja az almapektint, igaz, ehhez gyógyszertárba vagy bioboltba kell menni, vagy a tengeri moszatokból kivont agar-agart, ami tiszta növényi alapanyag. Édesítéshez – ha nem elég édes a lé, pl. szörpnél nyugodtan elhagyható a plusz cukor – használhatunk cukrot, mézet, steviát, bármilyen alternatív édesítőt.
A gumicukor készítése roppant egyszerű, az alapanyagokat egyszerűen össze kell melegíteni, majd formába önteni, és hagyni megdermedni. A forma viszont nem mindegy: ne legyen túl nagy és túl mély: lehetőség szerint érdemes szilikon bonbonformát használni, ezeknek formája, mérete is ideális, ráadásul a puha szilikonból könnyedén kifordítható a megdermedt gumicukor.
Hozzávalók:
Elkészítés: A meggylé felét egy kis forralóba öntjük, felmelegítjük. A másik felében csomómentesre elkeverjük a zselatint, majd a mézzel együtt a meleg meggyléhez öntjük, és kevergetve felforrósítjuk, de forralni nem szabad. Ezután szilikon bonbonformába öntjük, és ha kihűlt, 2 órára a hűtőbe tesszük, hogy kellően megdermedjen.
A bonbonformából óvatosan kifordítjuk a gumicukrokat, és már fogyaszthatjuk is. Hűtőben tároljuk, mert nincs benne tartósítószer!
Isteni finom, telt, nagyon csokis hatású ez a keverem-kavarom nassolnivaló, sütni, de még főzni sem kell, csak egy kicsit összemelegíteni. A hűtőben tárolandó, mert könnyen olvad, és bármikor jól jöhet, amikor egy falat édességre vágyunk, egy kis energialöketre van szükségünk, de akár szülinapi gyerekzsúrra, baráti bulira is tökéletes apró, falatnyi kockákra vágva.
A csokis nass legfőbb alapanyaga a tahini, amit a keleti konyhát és az egészséges étrendet követőknek nem kell bemutatni. Viszonylag sok kell belőle ehhez a desszerthez, és igaz, hogy nem kalóriaszegény, de nagyon egészséges – jó tudni például, hogy több kalcium van benne, mint a tejben, gazdag hasznos rostokban, antioxidánsokban és fehérjében, emellett fontos vasforrás is. A puha csokis kockákba emellett csupa természetes és egészséges alapanyag kerül, datolya, kakaó és kókuszzsír, és gyakorlatilag bármilyen maggal vagy darabolt diófélével gazdagítható, kókuszos, kávés változatban is készíthető az alábbi alaprecept alapján.
Hozzávalók:
Elkészítés: A datolyát forró vízbe áztatjuk fél órára, majd leszűrjük, és éles késsel elkaparjuk – vagy késes robotgéppel pépesítjük.
A kókuszzsírt egy kisebb lábasba tesszük, hozzáadjuk a tahinit, a datolyát, a kakaóport, a vanília-kivonatot és egy csipet sót, és gyenge tűzön kevergetve összemelegítjük – nem főzzük, csak addig hagyjuk a tűzön, míg teljesen összekeverednek az alapanyagok.
Sütőpapírral vagy frissen tartó fóliával kibélelt kisebb négyszögletes edénybe öntjük, elsimítjuk, a tetejét durvára vágott mandulával megszórjuk.
Ha kicsit kihűlt, 4 órára hűtőbe tesszük, majd kockára vágva kínáljuk. Érdemes a hűtőben tárolni, ha marad belőle, mert könnyen puhul-olvad szobahőmérsékleten.
A házi puding gyors és egyszerű, és most nem a zacskósra gondolunk, hanem a házi „igazira”, ami tejjel, tojással és keményítővel készül, és garantáltan nincs benne semmilyen aroma adalékként. Most vajas-tejszínes gazdag karamellel készült, nagyon csábítóan krémes, és tényleg pár perc alatt megvan, igaz, a hűléssel és a dermesztéssel együtt már nem olyan gyors, vagyis kéreti magát, várni kell kicsit rá, de ígérjük: megéri!
Hozzávalók:
A pudinghoz:
Valamint:
Elkészítés: A vajat egy kisebb lábasba öntjük, felolvasztjuk, hozzáadjuk a barna cukrot, és kevergetve pár perc alatt felolvasztjuk, kissé karamellizáljuk, majd felöntjük a tejszínnel, tovább keverjük, nem baj, ha habzik, majd a tűzről lehúzzuk.
Az étkezési keményítőt egy keverőtálba tesszük, felöntjük egy kevés tejjel, simára keverjük, majd a tojássárgákat, a sót és a vanília-kivonatot is hozzáadva tovább keverjük, végül felöntjük a maradék tejjel. Folyamatos keverés mellett, lassan hozzáadjuk a vajas-tejszínes karamellát, hogy ne kapja össze a tojást, majd az egészet visszaöntjük a lábasba, tűzre tesszük, és közepes lángon, golyamatos keverés mellett 4-5 perc alatt sűrűsödésig keverjük.
A pudingokat poharakba vagy tálkákba öntjük, hagyjuk kihűlni, majd a hűtőbe téve 3 órát pihentetjük, míg teljesen megdermed és jól lehűl.
Tálalás előtt a hideg tejszínt habbá verjük, cukor nem is kell bele, mert a puding elég édes, és ezzel koronázzuk a desszertet, reszelt csokoládéval vagy csokidarával meghintve kínáljuk.
