A panna cotta az olaszok világbajnok desszertje, valamiért nálunk nem annyira ismert, pedig hihetetlenül egyszerű, könnyebb és gyorsabb, mint egy puding! Egy kis vaníliával ízesítve és gyümölccsel tálalva számít klasszikusnak, de bármivel fűszerezhető és ízesíthető, amit csak szeretünk.
A kávés változat instant kávéval pikk-pakk megvan, ha nics ilyenünk, akkor szemes kávét érdemes használni, és ezt a tejszín és tej keverékében felforralni, majd fél órát hagyni, hogy a folyadék átvegye a kávé aromáit, leszűrve ugyanúgy készíthetjük, mintha oldódós porkávét használtunk volna.
Hozzávalók:
Elkészítés: A zselatinlapokat hideg vízbe áztatjuk. A tejet és a tejszínt egy lábasba öntjük, hozzáadjuk a cukrot és az instant kávét, forráspontig melegítjük, majd a tűzről levéve hozzáadjuk a vaníliát és a kinyomkodott zselatinlapot, és addig keverjük, míg teljesen felolvad, ha biztosra akarunk menni, egy szűrőn át is szűrhetjük.
A kávés tejszínt hideg vízzel kiöblített szilikonformákba elosztjuk, de tehetjük simán poharakba is, majd hagyjuk langyosra hűlni, mielőtt betennénk a hűtőbe 6-7 órára vagy akár egész éjszakára.
Tálalás előtt – ha ki akarjuk borítani – forró vízbe mártjuk 6-7 másodpercre, majd tányérra borítjuk, és ízlés szerint csokival vagy gyümölcsökkel díszítve tálaljuk.
Ha édességről van szó, a leggyakrabban süteményekre gondolunk, és hajlamosak vagyunk megfeledkezni az egyik legjobb műfajról, a pohárkrémről, ami a leggyakrabban pikk-pakk összeállítható, mutatósan tálalható és rengeteg változatban készíthető. Ez a túrós és tejszínes hab tökéletes példa erre, percek alatt kész, selymes, lágy, nem túl édes, és bármilyen friss vagy aszalt gyümölccsel, magokkal, csokoládéval feldobható.
Most puha aszalt szilvával, ropogós dióval és tejcsokival került kelyhekbe, ha nincs puha szilvánk, érdemes egy kis teába beáztatni vagy átforralni, hogy kicsit felpuhuljon – nagyon jó harmóniát alkotnak így együtt, amolyan őszi hangulatot adva ennek a mindig jó desszertnek.
Hozzávalók:
Elkészítés: A túrót, a porcukrot, a vanília-kivonatot és 1 dl tejszínt egy tálba teszünk, és botmixerrel egészen krémesre, simára dolgozzuk. A maradék tejszínt elektromos habverővel közepesen kemény habbá verjük, majd 3-4 evőkanálnyival fellazítjuk a túrókrémet, majd az összes tejszínt hozzáadva finoman összeforgatjuk.
A diót durvára és az aszalt szilvát feldaraboljuk, a csokis vékony forgácsokra vágjuk, majd a túróhabbal kelyhekbe vagy poharakba rétegezzük, ízlés szerint díszítjük – jót tesz neki, ha 1-2 órára a hűtőbe tesszük tálalás előtt.
A szuflé a hiedelmekkel ellentétben az egyik legegyszerűbb desszert, pár hozzávalóból és gyorsan összeállítható. A könnyed, levegős textúráját a tojásnak köszönheti, és igaz, hogy összeesik kissé a hűlés során, de ez teljesen természetes folyamat. Ebbe a sütőtökös változatba az édes sült tökön kívül csak tojás, sűrített tej és némi étkezési keményítő szükséges, illetve persze némi fűszer, gluténmentes étrendbe is beilleszthető, és nagyon kellemes, bársonyos finomság.
Fűszerként most őrölt fahéj és szegfűszeg ízesíti a könnyű, napsárga sütőtökös szuflét, de ízlés szerint variálhatjuk gyömbérrel, őrölt kardamommal, vaníliával vagy akár mézeskalács-fűszerkeverékkel, de akár forgatható a tésztamasszába egy kevés mazsola vagy darabolt dió, mandula is…
Hozzávalók:
Elkészítés: A sült, hideg sütőtököt késes robotgépben pürésítjük. A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjéket kemény habbá verjük elektromos robotgéppel. A sárgákat a tökhöz adjuk a fűszerekkel és a sűrített tejjel együtt, habverővel simára keverjük, majd a keményítőt is hozzáadjuk, elkeverjük. A masszát 2-3 evőkanálnyi tojáshabbal fellazítjuk, majd 2-3 részletben az összes habot beleforgatjuk.
Vajjal kikent szufléformákba osztjuk a sütőtökös keveréket, tepsibe tesszük, ujjnyi vízzel feltöltjük a tepsit, 180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett – a formák méretétől függően – 20-25 perc alatt megsütjük.
Melegen vagy langyosan tálaljuk, kínálhatunk mellé csokiöntetet vagy vaníliafagyit.
A forró csoki azért zseniális, mert egyszerre ital és desszert, no meg persze csoki is. Ha jó minőségű csokiból készül, akkor az alapváltozat is tud tökéletes lenni, és hát persze rengeteg módon ízesíthető különféle fűszerekkel, netán egy kis alkohollal, ma már pedig mindenféle szirupok is léteznek, amelyekkel jól megbolondíthatóak a forró csokik is, nem csak a különféle koktélok, bár ez otthoni használatban azért elég ritka.
Annál gyakoribb vendég konyháinkban viszont az őszi-téli időszakban a sütőtök, amit ha sütőben sütünk meg, majd egy keveset pépesítünk belőle, akkor fehér csokival isteni és fűszeres forró italt tudunk készíteni. Lágy, selymes, igazi csajos ital, bekuckózáshoz vagy dumapartihoz is ideális.
Aki pedig lusta a sütőtöksütéshez, vagy nem tervez belőle más fogást, annak megsúgjuk: bébiételként kapható készen is sütőtökpüré, amivel ugyanolyan tökéletesen elkészíthető ez a mennyei manna… 😉
Hozzávalók 1 adaghoz:
Elkészítés: A tejet egy kis forralóba tesszük, hozzáadjuk a felkockázott csokit, és addig melegítjük kevergetve, amíg a csoki teljesen felolvad. Hozzáadjuk a sütőtökpürét, a kurkumát és a fűszerkeveréket, simára keverjük.
Azon melegében pohárba töltjük, ízlés szerint tejszínhabbal gazdagítjuk, és már fogyaszthatjuk is a melengető őszi-téli kényeztetést.
Szőlőlé az alapja ennek a nagyon jó kis desszertnek, amit érdemes frissen készíteni, egy turmixgéppel, majd átpasszírozni. Nem annyira macerás, mint elsőre tűnik, nem kell gumicsizmával megtaposti, mint klasszikusan a szüreteken, csak egy turmixgép vagy késes aprító és egy szűrő szükséges hozzá csupán, és néhány perc türelem, míg kinyerjük az értékes levet, utána már nagyon hamar és egyszerűen elkészül ez a selymes-krémes nyalánkság.
A puding maga kukoricakeményítővel készül, gluténmentes étrendbe is beilleszthető, használhatunk hozzá tejet vagy akár bármilyen növényi tejpótlót, ha nagyon édes a szőlőnk, akkor az édesítést el is hagyhatjuk, de mézzel, juharsziruppal vagy más egészséges édesítőt is használhatunk, így alakbarát és egészséges is lesz ez a remek desszert!
Hozzávalók:
Elkészítés: A szőlőt leszemezzük, turmixgépbe tesszük, és alaposan összemixeljük, majd egy sűrű szűrőn áttörjük, hogy a héjtól és a magtól megszabadítsuk.
Az étkezési keményítőt egy kisebb lábasba tesszük, hozzáadunk kb. 1 dl hideg tejet, és kézi habverővel simára, csomómentesre keverjük. Felöntjük a többi tejjel, és tűzre téve, állandó keverés mellett sűrűsödésig főzzük, majd hozzáadjuk a vaníliát, a mézet és a szőlőlé 1/3 részét, és kevergetve tovább főzzük, míg újból sűrűsödni kezd. Poharakba vagy kelyhekbe öntjük, és hagyjuk kicsit hűlni és dermedni.
A zselatinlapot hideg vízbe áztatjuk pár percre, míg felpuhul. Közben a maradék szőlőlevet egy lábosban felforraljuk, majd a tűzről levéve hozzáadjuk a kinyomkodott zselatint, és addig keverjük, míg a zselatin teljesen feloldódik. A pudingok tetejére öntjük, hagyjuk hűlni, majd a hűtőbe tesszük néhány órára, hogy teljesen megdermedjen.
Ízlés szerint friss szőlővel tálaljuk, a tetejét megszórhatjuk egy kis chiamaggal vagy durvára vágott dióval, hogy egy kis ropogós is legyen benne.
Ha megnézzük a Nutella címkéjét, valószínűleg azonnal a szívünkhöz kapunk, de legalábbis a fejünket csóváljuk csalódottságunkban. Az allergéneket nagy betűkkel kell jelölni, és szabály az is, hogy az összetevőket abban a sorrendben kell feltüntetni, amilyen arányban szerepelnek az ételben, vagyis azzal kell kezdeni, amiből a legtöbb van benne. Lássuk csak…
ÖSSZETEVŐK
Cukor, pálmaolaj, MOGYORÓ (13%), zsírszegény kakaópor (7,4%), sovány TEJPOR (6,6%), TEJSAVÓPOR, emulgeálószer: lecitinek (SZÓJA); aroma (vanillin).
Uhhh… Kész átverés, nem? Arról nem is beszélve, hogy pálmazsír mennyire káros a szervezetre és a környezetre, és ha igazi csokival és sok mogyoróval készülne, akkor lenne benne elég zsiradék magától is, nem kellene pluszban hozzáadni.
A házi csokis mogyorókrém sokkal természetesebb és finomabb is, egyszerű elkészíteni, és az édességét is szabályozhatjuk. Az egyetlen hátránya, hogy hűtőben kell tárolni, és kb. 1 hét alatt érdemes elfogyasztani, de ez valószínűleg nem okoz majd gondot, mert csak úgy eteti magát, isteni finom!
Hozzávalók:
Elkészítés: A mogyorót egy tepsibe tesszük, és 180 fokos sütőben 10-12 perc alatt illatosra pirítjuk, majd kivéve hagyjuk kicsit hűlni. Közben a kétféle csokoládét felkockázzuk, és vízgőz fölött megolvasztjuk, elkeverjük, félretesszük.
A még meleg pirított mogyorót tiszta konyharuhába vagy papírtörlőbe tesszük, és a héját ledörzsöljük, majd a csupasz mogyorót késes aprítóba tesszük, és egészen simára, pépesre őröljük. Ha melegen végezzük, akkor könnyebben lesz pépes, mert a mogyoróban lévő olaj könnyebben ki tud oldódni. Ezután hozzáadjuk az olvasztott csokoládét, a tejszínt, a kakaóport és a porcukrot, és sűrű, sima krémmé összedolgozzuk.
A házi Nutellánkat üvegbe tesszük, hagyjuk kihűlni és egy kicsit besűrűsödni, majd a hűtőben tároljuk felhasználásig.
Bár a karamell és a banán is egyértelműen édes, mégis nagyon jól passzolnak egymáshoz, és ha a krémes textúrákat egy kis ropogós babapiskótával, keksszel, valamilyen olajos maggal kiegészítjük, akkor igazán csodás és izgalmas finomságot kapunk, ami nem más, mint a banoffee (banana + toffee, vagyis banán és karamell összevonásából származó) pitetorta poharas változata.
A selymes tejkaramella a banoffee esetén leggyakrabban karamellizált sűrített tejjel készül, amit az angolok már készen is megvásárolhatnak. Nálunk ilyen nem kapható, de a kibontatlan sűrített tejkonzervet forró vízbe téve és 2 órán át főzve, majd kihűtve magunk is elkészíthetjük. Ennél gyorsabb a mikrós változat, amihez sűrített tej sem kell, csupán cukor, tejszín és olvasztott vaj, készítése pedig az alábbi receptből kiderül.
Hozzávalók:
A karamellhez:
Elkészítés: A karamellhez az olvasztott vajat, a cukrot, a tejszínt és egy csipet sót alaposan összekeverünk egy mikrózható tálkában, majd frissen tartó fóliával lefedjük, és a mikróba tesszük, 800 watton 2 percig hőkezeljük. Óvatosan – konyharuhával – kivesszük, megszabadítjuk a fóliától – vigyázat, nagyon forró –, és kanállal átkeverjük, amíg selymes, krémes lesz.
A hideg tejszínt a vaníliás cukorral habbá verjük. A banánokat meghámozzuk, vékonyan felszeleteljük. Az instant kávét a forró vízzel elkeverjük.
A piskótákat poharakba vagy tálkákba tördeljük, meglocsoljuk a kávéval, majd a tejszínes karamellszósszal, elosztjuk rajtuk a banánt, meghintjük egy csipet fahéjjal és a durvára vágott mogyoróval, dióval vagy mandulával, majd a tetejükre halmozzuk a vaníliás tejszínt. Pár óra hűtés nem árt neki, de akár azonnal is tálalható.
Minőségi csokoládé, tejszín, kakaó és vanília – ez a krém maga, amit könnyen pohárkrémmé is változtathatunk egy kevés morzsolt keksszel, piskótával és friss gyümölccsel. Csupa krém és csokoládé, a munka vele kb. 5 perc, 20 perc után pedig kóstolható is, de 1–2 óra pihentetés után lesz igazán finom.
Az alaprecept is isteni finom, ha jó minőségi csokival készítjük, de megbolondítható fűszerekkel is – fahéj, kardamom, csili, őrölt szegfűszeg is jól illik hozzá, de a mézeskalácsos fűszerkeverék és az őrölt gyömbér is remek ízesítője lehet.
Hozzávalók:
Elkészítés: A csokoládét kockára tördeljük, üvegtálba tesszük, 2×1 perc alatt mikróban 800 watton megolvasztjuk, közben átkeverjük – vagy gőz fölött felolvasztjuk. A mikróból kivéve a kakaóport és a vaníliás cukrot hozzáadva simára keverjük.
A jól behűtött tejszínt elkezdjük habbá verni, amikor már joghurt sűrűségű, 1/3 részét az olvasztott csokihoz keverjük, amikor már szép sima, akkor a többi tejszínnel összeforgatjuk, majd 4 pohárba elosztjuk.
A hűtőbe tesszük 20 percre, majd tálalhatjuk is – reszelt csokival, kekszmorzsával, bogyós gyümölcsökkel ízlés szerint megszórva.
A csokihab az egyik legcsábítóbb desszert, csupa krémesség és lágyság, csakhogy az eredeti francia csoki mousse nyers tojással készül, amitől sokak berzenkednek. Ha viszont konzerv csicseriborsó levét használjuk hozzá, akkor elhagyható a tojás, és az amúgy a lefolyóban landoló lé értékes új értelmet nyerhet. A habosítás egyébként más hüvelyesek levével is működik, csak azoknak sokkal karakteresebb az ízük, ezért érdemes mindenképpen a semleges csicseriborsót használni.
A csokihabhoz csak jó minőségű étcsokoládéra, a csicseri levére és egy kis vaníliás – vagy sima – cukorra van szükség, de a készítéskor mindenképpen vegyük figyelembe, hogy a felolvasztott csokit hagyni kell langyosra hűlni, időnként átkeverve, mert a hab a forró csokit nem szereti, összeesik tőle. Fontos még az is, hogy a hab elsőre folyósnak tűnhet, de a hűtőben 4-5 óra alatt könnyű, habos állagot kap, és isteni nyalánkságot kanalazgathatunk – minimális munkával.
Hozzávalók:
Elkészítés: A csokoládét összetördeljük, és vízgőz fölött megolvasztjuk, majd teljesen simára átkeverjük, félretesszük hűlni, időnként átkeverve.
A csicseriborsót leszűrjük a levet felfogva egy keverőtálba, majd elektromos robotgéppel elkezdjük felverni. Amint kezd habosodni, fehéredni, fokozatosan hozzáadjuk a vaníliás cukrot, és könnyű, majdnem kemény habbá verjük. A habot 2-3 kanalanként az olvasztott csokihoz adjuk, és egy spatulával finom, de határozott mozdulatokkal összeforgatjuk, hogy minél kevésbé törjön össze a hab.
Amikor már teljesen homogén, poharakba vagy kelyhekbe osztjuk, és a hűtőbe tesszük legalább 4 órára, de akár egy egész éjszakára.
Tálaláskor ízlés szerint díszítjük – a bogyós gyümölcsök mindig nagyobb feldobják látványban és ízben is, de csokidarabokkal, kókuszreszelékkel is tökéletes.
A fagyi persze magában is tökéletes, de az sem árt, ha ötletesen tálaljuk. A ropogós, házi kekszbe töltött gombócnyi nyalakodnivaló, az úgynevezett fagyiszendvics az egyik legegyszerűbb és legmutatósabb tálalás, valószínűleg az összes gyerek – és gyermeklelkű vagy édességbolond felnőtt – álma.
Egy jóféle, roppanós, nagyon csokis keksz gyakorlatilag bármilyen fagylalttal vagy jégkrémmel harmonizál, előre is elkészíthető, hosszan eltartható, fémdobozba téve roppanós marad, és bármikor előkaphatjuk, ha kényeztetni szeretnénk szeretteinket vagy vendégeinket.
Hozzávalók:
Elkészítés: A lisztet, a kakaóport, a sót és a sütőport összekeverjük. A lágy vajat keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a cukrot és a vaníliás cukrot, és elektromos habverővel 4-5 perc alatt jó habosra kikeverjük. A lisztes keveréket is hozzáadjuk, és addig keverjük, míg a massza összeáll. Ekkor beledolgozzuk a finomra vágott 10 dkg étcsokoládét is.
Fagyis kanállal a masszából félgömböket szaggatunk, és sütőpapírral bélelt tepsire, egymástól kicsit távolabb kupacokat rakunk belőlük – sülés közben kicsit elterülnek majd.
170 fokos sütőbe toljuk, és kb 10 perc alatt megsütjük. Hagyjuk teljesen kihűlni.
Tálalás előtt kettesével megtöltjük a kekszeket 1-1 kisebb gombóc fagyival.
Nagyon egyszerű, de isteni finom a tésztája, amihez csak tojás, cukor, liszt, egy kis sütőport és csokoládé kell, zsiradék helyett pedig tejszín kerül bele, amitől könnyebb és jó puha lesz, de kellően cuccos marad. Pikk-pakk összeállítható egy keverőtálban, és önmagában is isteni finom, de egy kis gyümölccsel megbolondítva egy kis ellenpontot adhatunk ízben és textúrában is ennek a jó kis csokis sütinek.
Most szilva került a tetejére, de őszibarackkal vagy körtével is nagyon finom a szezonális kínálatból, de szederrel is nagyon finom, érdemes kipróbálni!
Hozzávalók:
Elkészítés: A csokoládét felkockázzuk, hozzáadjuk a tejszínt, és mikróban vagy gőz fölött megolvasztjuk, majd simára keverjük, félretesszük.
A tojásokat egy keverőtálba felütjük, hozzáadjuk a cukrot, és egy kézi gabverővel simára és kissé habosra keverjük. Hozzáadjuk a tejszínes csokit, ezzel is elkeverjük, míg egynemű és egyszínű masszát kapunk, majd hozzászitáljuk a lisztet, a sót és a sütőport.
A masszát kivajazott és lisztezett vagy sütőpapírral bélelt formába öntjük, a tetejét kirakjuk félbevágott és kimagazott szilvával, és 180 fokos sütőbe tolva, légkeverés mellett kb. 30 perc alatt tűpróbáig sütjük.
A sütőből kivéve hagyjuk kihűlni, majd szeletelve tálaljuk.
Ha nincs kéznél egészséges finomság, sokkal könnyebben elcsábulunk olyan nassolnivalóra, ami aztán lelkiismeret-furdalást okoz, de ha egy kicsit rákészülünk, 60 perc alatt akár 3 félét is elkészíthetünk, amelyek 1 hétig bőven elállnak, mindegyik jól szállítható, így könnyedén magunkkal is vihetjük – mindegyik vegán és mindenmentes, nagyon egyszerű és igazán finom!
Gyorsan megvan, nagyon finom, tele van fehérjével és feltölt energiával, ráadásul az alap zabpehely-mogyoróvaj-datolya trió rengeteg módon variálható, bármilyen magokat, fűszereket adhatunk hozzá.
Hozzávalók:
Elkészítés: A magozott datolyát egy késes robotgépbe tesszük, és krémesre mixeljük, ha szükséges, időnként lekapargatjuk az edény oldaláról a letapadt gyümölcsöt. Hozzáadjuk a zabpelyhet, a mogyoróvajat, a kakaóport és a napraforgómagot, és addig mixeljük, amíg masszává összeáll. Falatnyi golyókat formázunk belőle,és kókuszban meghempergetjük. Hűtőben, dobozba téve 1 hétig vígan eláll.
Olcsó és egészséges kis nassolnivaló a főtt csicserivel készülő fűszeres csemege, ami tele van fehérjével, rosttal, vegán és mindenmentes, a fűszerezése személyre szabható, és könnyedén magunkkal vihetjük útravalónak egy üvegbe vagy dobozba zárva.
Hozzávalók:
Elkészítés: A csicseriborsót leszűrjük, leöblítjük, hagyjuk lecsöpögni, majd egy tálba téve hozzáadjuk az olívaolajat, a citromlevet és a fűszert, sózzuk, és alaposan összeforgatjuk. Tepsibe öntjük, elegyengetjük, hogy ne nagyon érjenek össze, és 180 fokos sütőbe toljuk, légkeverés mellett 15 percig sütjük. Egy spatulával alaposan összeforgatjuk, majd visszatoljuk a sütőbe még 15-20 percre, amíg pirulni kezd és ropogósra sül. Hagyjuk teljesen kihűlni, majd üvegbe vagy dobozba téve tároljuk.
Kívül ropogós, belül puha, illatos és nagyon jól variálható ez az egészséges zabkeksz, nemcsak nassoláshoz tökéletes, de akár gyors reggelinek is megállja a helyét szaladós napokon.
Hozzávalók:
Elkészítés: A banánt meghámozzuk, egy tálba tördeljük, villával vagy krumplinyomóval krémesre összetördeljük. Hozzáadjuk mogyoróvajat, a juharszirupot és a vaníliát, simára keverük, majd a zabpelyhet s a mazsolát is hozzáadva összeforgatjuk.
A masszából fagyiskanállal kupacokat halmozunk egy sütőpapírral fedett tepsire, ukkbeggyel kicsit lenyomkodjuk, és 180 fokos sütőbe tolva, légkeverés mellett kb. 15 perc alatt megsütjük. Hagyjuk kihűlni, hogy kívül jó ropogósak legyenek.
