Valamikor régen jóval több fűszert használtak, aminek ugyancsak prózai oka van. A nagyobb termetű állatok húsát nem tudták kellően tárolni, a kicsit túlérett hús szagát kellett elfedni a különféle aromás füvekkel és őrleményekkel, illetve az intenzív illatú és ízű fokhagymával, hagymával. Képzeljünk csak el egy egész marhát, szarvast, vagy akár egy sertést, őzet… Bár a szárítás, sózás, füstölés régóta ismeretes technológiák a hús tárolásához, a fagyasztás csak télvíz idején volt megoldható.
Ma, amikor a hűtők és fagyasztók segítségével biztonsággal eltarthatóvá váltak a legkülönfélébb húsok, azért nem kell lemondanunk a fűszerekről, mert elképesztően izgalmas és aromás fogásokat készíthetünk 1-2 csipet friss vagy szárított, reszelt, őrölt fűszerekkel, ízesítőkkel. Hogy mihez mi illik, az persze kérdés, de már nem sokáig, mutatjuk is:
Ezek a fehér húsú szárnyasok szinte mindent elbírnak, a zöldfűszerek közül a bazsalikom, kakukkfű, majoránna, menta, petrezselyem, rozmaring, tárkony, borsikafű, citromfű, curry, koriander, kömény, metélőhagyma, pirospaprika, zsálya is jó barátjuk. Emellett citrom, narancs, fokhagyma, gyömbér is mennyeien passzol hozzájuk.
Mélyebb, melegebb fűszerek illenek hozzájuk, mint amilyen a borsikafű, édeskömény, kakukkfű, kömény, majoránna, rozmaring, tárkony, zsálya, valamint szeretik a bort, a bogyós gyümölcsöket, az almát, körtét, birset, sok hagymát és fokhagymát.
A ritkán fogyasztott, fehér és egészséges húshoz a babér, bazsalikom, csillagánizs, kakukkfű, lestyán, majoránna, petrezselyem, rozmaring, zsálya mellett egy kis bor, alma, fokhagyma és hagyma is ideális, nagyon finom és omlós hús, könnyen átveszi a fűszerek aromáit.
Ritkán fogyasztjuk, pedig nagyon zsenge, tiszta hús, jól illik hozzá a bazsalikom, borsikafű, csili, curry, fekete bors, fokhagyma, kakukkfű, kapor, kömény, majoránna, petrezselyem, pirospaprika, rozmaring, szegfűbors, tárkony, turbolya, vöröshagyma, zsálya, de a különféle aszalt gyümölcsök is tökéletesen passzolnak hozzá.
A borjúhoz inkább a bazsalikom, borsikafű, curry, fekete bors, kapribogyó, majoránna, petrezselyem, pirospaprika, rozmaring, szerecsendió, vöröshagyma, zeller és zsálya illik, míg az érettebb marhához a babér, bors, fokhagyma, hagyma is illik, és persze vörösbor, amitől omlósabb lesz a hús.
A csirke után a leggyakrabban ez kerül a tányérra a húsfélék közül, így nagyon is érdemes változatosan fűszerezni. Nagyon jól illik hozzá a babér, borsikafű, curry, fekete bors, fokhagyma, kakukkfű, koriander, kömény, lestyán, majoránna, pirospaprika, rozmaring és zsálya, no meg a hagyma és a fokhagyma.
Ezek a karakteres húsok – fácán, őz, szarvas, vaddisznó – ünnepi alkalmakra készülnek, szinte kötelező hozzájuk a vörösbor és valamilyen bogyós – áfonya vagy szeder –, ha ragunak készítjük, amúgy a babér, bazsalikom, borsikafű, kakukkfű, majoránna, rozmaring, tárkony, szegfűbors és szerecsendió a tökéletes kiegészítőjük.
Az egyik legősibb termesztett táplálék a rizs, Kína és India területein őshonos, és több tízezer fajtája létezik. Európába két útvonalon érkezett, egyrészt a Közel-Keleten át, majd török közvetítéssel, például hozzánk is, másrészt afrikai kitérővel és mór közvetítéssel spanyol és olasz területekre. Természetesen mindenki kicsit alakított a rizs főzésén és a rizses recepteken, így számtalan készítési módja van.
Indiában bő sós vízben főzik meg az átmosott rizst, majd ha kellően puha, leszűrik. Kínában és Japánban kevesebb, másfélszeres-kétszeres vízben teszik fel főni, így ragacsosra fő, a szemek összetapadnak, és könnyebb megenni evőpálcikával. A Közel-Keleten és Törökországban egy kis zsiradékon üvegesre pirítják, majd vízzel, levessel felöntik, így főzik meg – és így készítjük többnyire mi is, hiszen anno a törököktől így tanultuk. A spanyolok is pirítással kezdik, majd felöntés után lefedve a sütőbe teszik, ahol szép lassan megfő, felissza a teljes vízmennyiséget, míg az olaszoknál a rizottós megoldás a legnépszerűbb, vagyis pirítás után apránként adják hozzá a forró folyadékot, mindig csak annyit, amennyit a rizs felvesz, és kevergetve főzik, így a folyamatosan kiszabaduló keményítőtől nagyon selymes, krémes lesz.
Nálunk a leggyakoribb a párolt és a törökös módon zsiradékon kicsit megpirított, majd vízzel, alaplével felöntött, fedő alatt készülő főtt rizs. Mindkettő esetében a kétszeres mennyiségű folyadék az ideális, vagyis 1 bögre rizshez 2 bögre folyadék. A főtt rizs elsősorban rizssaláta vagy nagyon fűszeres, szaftos, szószos, ragus ételek kísérőjének alkalmas, a párolt rizs viszont ízletesebb, ráadásul könnyen gazdagíthatjuk fűszerekkel, zöldségekkel.
A rizst mindig mossuk meg főzés előtt – vagy szűrőben, folyó víz alatt, vagy meleg vízzel felöntve, átkeverve, majd leszűrve!
Egy edénybe 2 rész vizet öntünk, sózzuk, hozzáadjuk a megmosott 1 rész rizst, felforraljuk, majd takarékon 15–18 perc alatt megfőzzük fedő alatt, majd még néhány percet állni hagyjuk, hogy saját gőzében kellően puhára párolódjon.
Kevés zsiradékon – 2,5 dl rizs esetében 2 evőkanál olaj, 1 evőkanál vaj vagy 1 evőkanál zsír – megfuttatjuk a megmosott és alaposan lecsöpögtetett rizst, amikor kezdenek áttetszővé, üvegessé válni a rizsszemek, felöntjük kétszeres mennnyiségű meleg vagy forró vízzel. Sózzuk, átkeverjük, és forrás után takarékra véve, lefedve 15–18 percig főzzük, majd a tűzről levéve még 5 percet hagyjuk a saját gőzében puhulni.
Attól függően, milyen ételhez szánjuk kísérőként a főtt rizst, szabadon variálhatjuk, fűszerezhetjük, gazdagíthatjuk is:
Kevesen tudják, de a brownie, ez a puha, ragacsos, nagyon csokis kedvenc állítólag úgy született, hogy az eredeti sütireceptből kimaradt a sütőpor, így nem emelkedett meg, vagyis egy vérbeli elrontott étel, mégis milyen jó, hogy így alakult! Hasonló a fordított almatorta, a tarte tatin is, amit állítólag egy francia panzió szeleburdi tulajdonosa és egyben szakácsa egy kicsit kapkodva készített, és az almák előbb kerültek a kivajazott tepsibe, mint a tészta. Ehhez már kreativitás, bevállalás is kell, nyilván a várakozó vendégek nyomása is segített, de a sütés után kiborított, karamellizált almatorta azóta is sikerdesszert.
Forrás: Hámori Zsófia
Az elrontott ételeknél a legfontosabb, hogy ne essünk pánikba. Van néhány trükk, amivel feljavítható vagy átalakítható a nem igazán sikerült étel, de ha menthetetlen, akkor engedjük el. Mindenkivel előfordulhat, ráadásul a só vagy a csili minősége sem mindig ugyanolyan, egy fontos telefon miatt is elfeledkezhetünk a szép lassan odakozmáló ételről…
Sokan a belefőzött krumplira vagy rizsre esküsznek a túl sósra sikerült ételnél. Ha csak kicsit sós, akkor korrigálható így is, de hatékonyabb, ha tejföllel, tejszínnel hígítjuk, és egy csipet cukrot adunk hozzá. Ha nagyon sós például egy leves, akkor egy részét merjük ki, pótoljuk vízzel és fűszerekkel – kivéve persze a sót, a kimert levest másnap tovább variálhatjuk.
Az elrontott sütik elsőre bosszúságot okoznak, de igenis megmenthetők. A szomorú muffinokat, a lapos piskótát és a szétfolyt kekszet kihűlés után összemorzsoljuk, kis fűszerrel – fahéj, kakaó, kardamom, mézeskalácsos fűszerkeverék – meghintjük és összeforgatjuk, és sütőpapíros tepsibe tesszük, 150 fokon 10 percet szárítjuk-pirítjuk: kész is a tökéletes kekszmorzsa, amit gyümölccsel és vaníliás cukorral elkevert görög joghurttal pohárba rétegezzük. Isteni finom, garantáljuk!
Ha valami épp csak elkezd odakozmálni, akkor érdemes átönteni egy másik edénybe, néhány cikk almát beletenni – legyen az sós vagy édes étel –, fél deci vízzel felönteni, majd 10 perc főzés után kivenni és eldobni az almát. Ha nagyon leégett, arra nincs jó megoldás, legfeljebb a húsnál, egyben sült zöldségnél, ezeknek az égett részét levághatjuk, kis vajon átpirítva még megmenthető.
Tyúkhúslevesnél vagy füstölt sonkával készülő bablevesnél, sóletnél, sertéshússal készülő ételeknél meglepő mennyiségű zsír főhet ki a húsokból. Ha langyosra vagy teljesen kihűtjük, a zsír feljön a felszínre, és egy kanállal egyszerűen lekanalazhatjuk.
A csili és a curry kiszámíthatatlan, ahány fajta, úgy változhat az ereje, így mindig kevéssel kell kezdeni, majd legfeljebb a végén még egy kicsivel felturbózni az ételt. Ha nagyon csípős lett mégis az étel, akkor egy kanálka mézzel érdemes ellensúlyozni, pár csepp citrommal, ha még mindig nagyon csíp, fokozatosan finomíthatunk tovább mézzel és citrommal.
A gyerekek játszva tanulnak – minden értelemben -, és erre tökéletes a közös főzés, sütögetés is, amivel nemcsak a konyhai alapműveleteket sajátíthatják el, de fejleszti a kreativitásukat, sőt a kézügyességüket is. Persze nem egy komplett menü elkészítésére kell gondolni, sőt a sütő mellé sem kell odaengedni őket, de egy gyors és finom keksz vagy egy kókuszgolyó összeállítása és formázása bőven belefér, vagy egy pufók amerikai palacsinta kikeverése, amit a kisütés után kidíszíthetnek.
A tésztával való „gyurmázás” és a közös móka mellett igazi sikerélményt kapnak ők és mi is, ha jól sikerül az elkészített recept, és játékosan megtanulják az alapműveleteket, a tisztaság fontosságát, és ha ügyesen irányítjuk őket, el is pakolnak maguk után – jó, ha tudják, hogy ez is fontos a konyhában. És hogy teljes legyen a siker, mutatunk is néhány nagyon egyszerű és finom „gyerekbarát” receptet.
Ez a mágikus mikrós süti gyorsan kész van, minden gyerek a saját bögréjében kikeverheti, és ízlés szerint azt tehet bele ízesítőnek, amit szeretne. Nem koszolós, nem pepecselős, látványos siker, amit imádni fognak!
Pikk-pakk kész, nem kell hozzá semmilyen hőkezelés, mindenki szereti, és ráadásul vicces nyalókává is alakítható, amiért a gyerekek külön hálásak lesznek. Recept ITT >>
Forrás: Színek és virágok blog
Garantált siker lesz a gyerekeknél ez a mókás süti, aminél a tészta összegyúrását és a formázást a lurkókra bízhatjuk, de a sütés és a csokiolvasztás a mi dolgunk. A megmártásnál és a szemek megrajzolásánál, a „sünisítésnél” visszaadhatjuk a gyerekeknek, a csokinak ott már nem kell túl melegnek lennie.
Nemcsak édességet készíthetünk a kicsikkel ez a sajtos keksz biztosan nem lesz ellenükre. Ha a tészta begyúrása után, a pihentetés alatt egérorrot és bajszot rajzolunk nekik, hajráfra pedig kerek egérfüleket ragasztunk papírból, akkor akár már kisegerekként formázhatják a kekszeket, majd majszolhatják a sós sütit.
Cukorgyöngyökkel, cukros csokidrazsékkal is nagyot varázsolhatunk: az egyszerű vajas keksz jópofa és színes gyerekkedvenc lesz ezzel a recepttel >>
Ha le akarjuk venni a gyerekeket a lábukról, akkor uzsonnára pufi palacsintákat sütünk. A tészta összeállításában is segíthetnek, a sütés persze a miénk, de a kreatív dekorálás az övék, pár előkészített gyümölccsel, magokkal, csokival, ami épp otthon van. Recept ITT >>
Azért is érdemes ezt a kisebb méretű, kanadai nemesítésű, de itthon is könnyedén megtermő fajtát választani, mert egészben vesszük, így nagyon hosszan elvan a hűtőben, míg a megvágott sütőtök még fóliával becsomagolva is pár nap alatt az enyészet felé indul, arról nem is beszélve, hogy a héj és a magház körüli rész kivágásával csökkentjük a felhasználható részt.
Vagyis több szempontból is a sonka vagy körte formájú sütőtök a favorit házi felhasználásra, de itt sem mindegy, milyet választunk.
Erre érdemes figyelni:
A sütőtök sütéséről és a sütőtökpüréről itt olvashattok >>
Sütőtökös receptjeinket itt találjátok >>
1. Könnyedebb, lazább szerkezetű és fehérebb lesz a rizs, ha főzéskor egy teáskanálnyi citromlevet adunk hozzá.
2. Tovább friss marad bármilyen zöldfűszer, ha a szárrészüket először nedves konyhai papírtörlővel, majd frissen tartó fóliával körbetekerjük, és így tesszük a hűtőbe.
3. A kellemetlen káposztaszagot megelőzhetjük főzéskor, ha egy kis darabka gyömbért adunk a fejes káposztához vagy a kelkáposztához, amit tálalás előtt egyszerűen eltávolítunk.
4. Ha egy ételhez csak fél fej hagymára van szükség, akkor úgy vágjuk félbe, hogy a gyökeres rész egyben maradjon, majd dobozba téve tegyük a hűtőbe: így tovább friss marad.
5. A karfiolt úgy tudjuk hófehéren megőrizni a főzés során, ha egy kis tejet adunk a főzővizéhez, így nem színeződik el.
6. Ha sütéskor alufóliát használunk, bosszúságot okoz, ha az az ételhez ragad. Ezt megelőzhetjük, ha egy kis hideg vajjal átkenjük a fólia felületét, vagy olajsprével megspricceljük ott, ahol érintkezhet az étellel.
7. A felesleges zsiradékot úgy tudjuk egy levesből vagy szószból a legegyszerűbben eltávolítani, ha 2-3 jégkockát dobunk bele: a zsiradék az olvadó jégkocka köré gyűlik, és egy kanállal könnyedén kiemelhetjük.
8. A fűszerek, és különösen a piros színűek, így a fűszerpaprika is, tovább megőrzik aromáikat, ha légmentesen lezárva a hűtőben tároljuk – így se nedvességet, se szagokat nem szívnak magukba, de illat- és színanyagaik is megőrződnek.
9. A sajtok kiszáradását megelőzhetjük, ha vékony vajréteget kenünk a vágott felületre, így tesszük dobozba, majd hűvös helyre.
10. Befőzéskor nélkülözhetetlen az üvegek és tetők sterilizálása: ezt a legegyszerűbben úgy végezhetjük el, ha tisztára mossuk, hagyjuk megszáradni, majd egy tepsibe tesszük, és 110 fokos sütőbe toljuk 30 percre.
A D-vitamin elengedhetetlenül szükséges a megfelelő növekedéshez, a csontfejlődéshez és az immunrendszer optimális működéséhez. Ezenkívül a D-vitamin a kalcium és a foszfát felszívódását is szabályozza a vékonybélből, így hiányában fokozódhat a csontritkulás, illetve a gyengébb immunrendszer akár felső légúti megbetegedésekre, influenzára is fogékonyabb lehet, emellett gondoskodik az idegrendszer megfelelő működéséről. Nem kérdés tehát, hogy miért is kell odafigyelnünk rá. A D-vitamin-szükséglet egy átlagos életmódú felnőtt számára 5–15 mikrogramm/nap, sportolók esetében pedig 25–75 mikrogramm/nap is lehet.
A vitaminok többsége vízben oldódik, azonban van néhány, amelyek zsírok nélkül nem lesznek képesek felszívódni és kifejteni jótékony hatásukat, hiába eszünk megfelelő minőségű és mennyiségű tápanyagot. Ezeket a könnyebb megjegyezhetőség végett DEKA vitaminoknak is nevezzük, ugyanis ez a négy betű fedi azokat (D-, E-, K-, A-vitamin). A zsírban oldódó vitaminok mindegyike fontos szerepet játszik szervezetünk működésében.
Szerencsére ma már nagyon sokféle forrásból biztosíthatjuk az őszi-téli időszakban kiemelten fontos D-vitamin-szükségletünket, hiszen egyre több termék található meg a boltok polcain, amelyek segítenek nekünk ebben. Talán legegyszerűbb, ha a hétköznapi étkezésekben olyan élelmiszereket használunk, melyek D-vitaminban gazdagok.
Kitűnő D-vitamin-forrás például a legtöbb hal, így a hering, a makréla, a lazac, a szardínia, a tonhal, a tej, a sajtok, a teljes kiőrlésű gabona, a tojás, a gomba, illetve a máj is, de találhatunk a boltok polcain természetes D-vitaminnal gazdagított napraforgóolajat is.
Mindezek mellett pedig ügyeljünk arra, különösen az őszi-téli időszakban – annak ellenére, hogy kevesebb a friss hazai zöldség és a gyümölcs –, hogy kiegyensúlyozottan és változatosan étkezzünk. Részesítsük előnyben az idényzöldségeket, így a hidegebb hónapokban fogyasszunk bátran sok sütőtököt, gesztenyét, céklát, káposztát vagy gombát. Ugyanis ha kellőképpen odafigyelünk az étkezésünkre és a megfelelő vitaminbevitelre, akkor azzal nagyban hozzájárulhatunk szervezetünk egészséges működéséhez, még télen is.
Forrás: venusz.hu
Könnyűszerrel belátható, hogy alapvetően meghatározza a napunkat az, hogyan és mivel indítjuk, megtiszteljük-e magunkat és szervezetünket egy jó reggelivel. De az alábbi 3 érvet tudományos kutatások is alátámasztják:
A reggeli a nap eső étkezése, a szervezetünk legalább 8–10 órája nem kapott energiát. Egy kiegyensúlyozott reggelivel, a vércukorszintet nem az egekbe küldve feltölthetjük a szervezetet energiával, lendülettel, egyúttal megelőzzük vele a túlevést ebédnél, vacsoránál, így a szervezet mindig fel tudja dolgozni és elégetni a felvett energiát. A kutatások azt is bizonyították, hogy a rendszeresen reggelizők normál testsúllyal és testtömegindexszel rendelkeznek.
Ahogy az egész testnek, úgy az agynak is megfelelő mennyiségű és minőségű energiára van szüksége az ideális munkához. Ha a reggeli teljes értékű, vagyis tartalmaz fehérjét, lassú felszívódású szénhidrátot és jó zsírokat is, az jótékonyan hat a memóriára, a koncentrációra is. A kutatások szerint a reggeliző gyerekek jobb eredményeket érnek el a tanulásban, mint azok, akik kihagyják a nap eső étkezését…
Több felmérés és kutatás igazolta, hogy a reggeliző emberek jobb kedvűek, jóval magasabb az ingerküszöbük, elégedettebbnek és kiegyensúlyozottabbnak vallják magukat. Ez magyarázható a megfelelő energia- és vitaminszinttel is, de az sem mellékes, hogy a napot egy finom, érzékekre is ható fogással kezdik.
Nem száraz abrak, lehet elképesztően krémesen és ízletesen készíteni, ráadásul nem kell vele reggel pepecselni, nyugodtan elő is készíthető. Lehet csokis és szinte pudingosan krémes, mint ITT, ráadásul rengeteg ízesítéssel, ITT pédául 5 + 5 szuper tippet találtok videóval. Aki nincs oda az édes reggelikért, ropogós sós kenyérpótlót is készíthet zabpehelyből ezzel a recepttel >>
Most nem a klasszikus nagymamaféle palacsintára, hanem a gyors pufipalacsinták egészségesebb változataira gondolunk. Ha van 30 percünk a reggelire, akkor ez a tökéletes választás: 10 perc munkával elkészíthető, és marad idő a kényelmes elfogyasztásukra is. Kedvenceink ez a joghurtos, a nutellás, de egészséges, és a banános-tojásos 2 alapanyagos palacsinta. Őrületesen egyszerűek és finomak egyszerre!
A kiadós tojásreggelik nem véletlenül népszerűek: gyors, kiadós, egyszerű, és ha jól készítjük, akkor nagyon finom is. A rántotta istenien krémes tud lenni például – olaj nélkül, de – tejszínnel és kis vajjal, recept ITT, kalóriaszegényebb változatban a felhőtojás is nagyon finom, ráadásul vicces és különleges. Akiknek pedig kicsit több idejük van egy kényelmesebb és közös reggelihez, azoknak az olaszok tojáslepényét, a frittatát ajánljuk.
A cukros ételek alattomosak, mert becsapósak, és nem is gondolunk bele, mennyire kártékonyak lehetnek. És nem csak azért, mert hizlalnak, mert pár gumicukor vagy egy pohár gyümölcslé még nem változtat minket kisgömböccé, viszont érdemes átgondolni, mennyit árthatnak a fogainknak, a fogszuvasodást és a fogkő képződését is elsősorban a cukor okozza, leginkább pedig olyan cukros étel, ami hosszan a szájban van, vagy maradékai könnyen lerakódhatnak a fogakra. Sok kedvenc ide sorolható, ezért érdemes megismerni őket!
A tömény cukros édességek állnak az első helyen. Kellemes ízük van, jó szopogatni vagy eszegetni, esetleg frissítik a leheletünket – ez a legveszélyesebb kategória. Ide tartozik a savanyú cukor vagy a mentolos cukorka, a pillecukor, a vattacukor, a nyalóka, a karamell és a gumicukor, és bár nem nagy mennyiség egyik sem a cukrot illetően, mégis hosszasan vannak a szájban, és egyenletesen bevonja a fogainkat a cukor, nagyjából semmi értékes nincs bennük – csak cukor, legfeljebb aroma, ízesítő, zselatin, színezék…
Teljesen felesleges cukorforrás az alakunk és a fogaink érdekében is a szénsavas üdítő és a gyümölcslé. Ha étkezés mellé fogyasztjuk, akkor végképp, mert ténylegesen indokolatlan kalória, de ha csak frissítőként fogyasztjuk, akkor is találunk jobb alternatívát. Ha munka közben észrevétlen elkortyolgatunk egy pohárnyi üdítőt vagy dobozos gyümölcslevet, órákon át folyamatosan cukros közegben vannak a fogaink. Jobb a víz vagy a herbatea, mellé egy alma vagy más gyümölcs!
Nem is gondoljuk elsőre, de az alkoholok cukortartalma is magas, ezeket pedig jó esetben hosszan és lassan, ízlelgetve kortyolgatjuk, ami az okos alkoholfogyasztás alapszabálya, de a fogaink annyira nem örülnek neki. Ha tehetjük – és miért is ne tehetnénk -, partizós estéken válasszunk fröccsöt vagy kevéssé édes koktélokat, az is jó, ha időnként kis vízzel is kortyolunk melléjük, a szánkat kicsit átöbítve, így a fogainknak, a folyadékbevitelnek, a józanságunknak és a pénztárcánknak is jót teszünk… 😉
A futás vagy a kocogás sokaknak nagy kihívás lehet, de a séta, gyaloglás vagy egy kirándulás nem, és nemcsak kalóriát éget vele a szervezetünk, de a vérkeringésünknek is jót tesz. Ha mindezt jó levegőn tesszük, az pedig kiemelten áldásos.
Sokan elbliccelik a sportolást, mozgást, mondván: nincs rá idejük, nem tudják rendszeresen beilleszteni a napi rutinba. De néhány megállónyi lábbuszozás, a barátnős kávézás helyett egy kiadós séta, egy randiséta vagy hétvégén egy jó kis családi kirándulás mindenkinek belefér – és nagyon jót tesz!
Hogy mennyi kalóriát éget el a szervezet adott kilométer megtételével, azt több tényező is befolyásolja – ilyen például a testsúlyunk, illetve a testzsír/csontozat/izmok aránya, a terep, a külső hőmérséklet is, így csak átlagokat tudunk, de ezek viszonyításnak nem rosszak.
10 percnyi lendületes gyaloglás például egy 75 kg-os embernél 10 perc alatt 75 kcal energia elégetésével jár, egy 60 kg-os személy esetében 60 kcal, ugyanez lassú futás, kocogás esetén 100 kcal (75 kg esetén), illetve 80 kcal (60 kg esetén). Vagyis nagyon megéri például hazafelé 2-3 buszmegállóval hamarabb leszállni, és hazasétálni – a fejünk is kitisztul, a gondolatainkat kényelmesen áttekinthetjük, a napi gondokat elengedhetjük – és még kalóriát is égetünk.
A séta, kirándulás, túrázás pedig programnak sem rossz hétvégére vagy ráérős napokra, akár egy könnyű pikniket is vihetünk magunkkal, ráadásul őszi időben meseszép színek, illatok és fények vesznek körbe, jó társasággal mindez kiegészítve pedig élménynek is tökéletes.
Aki egészségtudatosan él és eszik, annak sincs mindig figyelme és ideje, hogy minden legyen otthon frissen és kívánatosan egy krémes turmixhoz. Sok zöldség és gyümölcs jól elvan pár napig, de például a spenót hamar megfonnyad, ha egyszer kinyitottuk, a búzafűlé pedig tényleg nem az a műfaj, aminek a préseléséhez minden nap nekifognánk. Viszont néhány jégkockatartót beüzemelve ügyesen rákészülhetünk a szaladós napokra.
Ha a zöldeket, gyümölcsöket egy ráérősebb napon nagy adagban elkészítjük, majd jégkockatartóba öntve lefagyasztjuk, akkor akár minden napunkat indíthatjuk egy jó kis vitamindús turmixszal. Ha ízesítés nélkül, csak magában mixelve fagyasztjuk le a pépesített alapanyagot, akkor friss gyümölcsöt gazdagíthatunk, ízesíthetünk vele, változatosabbá téve a reggeli italunkat, plusz vitaminokat és rostokat hozzáadva, de akár a kész smoothie-t is lefagyasztjuk, így pedig pár darabot akár magunkkal is vihetünk egy befőttesüvegben a munkahelyünkre, suliba egészséges uzsonnának – ahogy az alábbi videóban is.
A jégkockába zárt pépesített turmixalapokra akkor is érdemes gondolni, ha éppen akciósan hozzájuthatunk drágább mangóhoz, bogyósokhoz, avokádóhoz vagy a ritkábban kapható szuperegészséges fodros kel szembejön a piacon: pár perc munkával feldolgozhatjuk, és betárazhatunk velük pár hétre, ráadásul gazdaságosan, vagyis duplán jól járunk vele.
Magyarországon az elhízás népbetegség, ami nem csupán a felnőttek egészségét károsítja, hanem a gyerekekét is, ugyanis a fiatalok egynegyede túlsúlyos. Pedig ha iskolás korban hozzászoktatjuk őket az egészséges, aktív életmódhoz, nagy eséllyel később is követni fogják azt. Ha valaki 8-14 éves kora között túlsúlyos, akkor nagy százalékuk felnőttként sem tud megküzdeni a plusz kilókkal. Ezért az iskolakezdés után fontos eldönteni, hogy mit sportoljanak a gyerekek, illetve, hogy milyen élelmiszerek kerülnek a tányérjukra.
„Azzal mindenki tisztában van, hogy a szülők a végletekig hajtják magukat a megélhetés miatt, legtöbbjüknek a családra nem marad elég idejünk. Emiatt a szabadidejük nagy részében számítógépes játékokon játszanak a gyerekek, így nem mozognak eleget, és közben tömik magukba a chipset, édességeket. Ennek következménye, hogy túlsúlyosak lesznek, ami az egészségükre hosszú távon rányomja a bélyegét, sőt akár visszafordíthatatlan károkat okozhat. Ezért hatalmas a szülők felelőssége, és muszáj megoldaniuk, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a gyerekek sportolására és étkezésére. Úgy a legkönnyebb megszerettetni a gyerekekkel az egészséges életmódot, ha ilyen mintát látnak otthon is. Azaz sok zöldség és gyümölcs kerül az asztalra, mellőzzük a finomított szénhidrátokat, édesítőként például steviát használunk, és a fehér liszt helyett teljes kiőrlésűt választunk. A sportra való nevelés is otthon, a családban kezdődik. Ha a családtagok közösen sportolnak – bicikliznek, fociznak, úsznak, tollasoznak, stb… –, akkor a gyereknek öröm lesz a mozgás, egyre jobban megszereti, és erről a pontról lehet továbblépni különböző edzésekre” – mondja Czanik Balázs személyi edző.
Forrás: Czanik Balázs
A vakáció alatt szinte mindenki jobban elengedi magát, több édességet eszünk, kevesebb aktív sportot iktatunk be, és ez kihat a gyerekre is. A tanév indulásával együtt érdemes folyamatosan visszaszoktatni őket és magunkat, ehhez álljon itt néhány hasznos tipp és két diétás desszert Czanik Balázstól.
Hozzávalók 2 adaghoz:
Elkészítés: A chiamagot áztassuk be 3 dl kókusztejbe 1-2 órára. Adjuk hozzá a lisztet és a tojást, keverjük alaposan össze, majd pici kókuszzsíron süssük ki a palacsintákat. Diétás lekvárral és friss gyümölccsel tálaljuk.
Forrás: Czanik Balázs
Hozzávalók:
A tésztához:
A krémhez:
Elkészítés: A tojásokat felverjük, hozzáadjuk az eritritet, a szénhidrát csökkentett lisztet, a kakaóport, a sütőport, a Monin szirupot és elkeverjük. Sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük, és elsimítjuk. 180°C-on 10-12 percig sütjük, majd hagyjuk kihűlni.
A krémhez a túrót kikeverjük a kétféle édesítővel, majd a kakaós piskótalapot félbevágjuk, az egyik lapot megkenjük a túros töltelékkel, majd rátesszük a tészta másik felét, finoman lenyomkodjuk, és szeletelve tálaljuk.
Forrás: Czanik Balázs
Forrás: Czanik Balázs
