Könnyedén akasztjuk magunkra az egészségtudatos jelzőt, ha naponta salátázunk, kerüljük a gyorsételeket, elfelejtjük a „szénhidrát” kifejezést, este 6 után pedig már ehető dologra sem gondolunk. A tudatos táplálkozás azonban egyáltalán nem az ételmegvonásról szól – sokkal inkább az okos választásról olyan információk alapján, amelyek nap mint nap szembejönnek, de nem tudjuk értelmezni őket vagy nagyvonalúan elsiklunk felettük. Mivel minden a vásárlásnál kezdődik, ha nem figyelünk az élelmiszerek címkéin lévő adatokra, érhetnek bennünket csalódások a súlyunk alakulása körül.
A Coca-Cola Magyarország nemrégiben készített kutatatásából kiderül, hogy alapvető ismeretek, sőt egyes esetekben érdeklődés híján vagyunk mi, magyarok a fenti témában, ami egészen biztosan kihat egészségi állapotunkra is. Erre válaszul indult útjára az okoscimke.hu oldal, amin olyan kérdésekre találunk válaszokat, amikről talán nem is tudjuk, hogy nem tudjuk.
1. A kJ az energiát jelöli, a kcal pedig a kalóriát?
Kalóriamentes-e a cukormentes vagy fordítva…?
Ha ez így lenne, elég nehéz volna megmagyarázni, hogy miben van kalória és miben energia, és egyáltalán mi a különbség…? Bár számtalan okoskodást hallunk arról, hogy melyik mit jelent, valójában mindkettő az energiatartalmat jelöli. Az energia egyik mértékegysége a kalória, de kifejezhetjük joule-ban is. 1 kalória 4,2 joule-nak felel meg – a különbség csak annyi, hogy ez utóbbi a hivatalos nemzetközi (az SI mértékegység rendszer) szerinti jelölés. A címkén mind a kettőt megtaláljuk, de jellemzően ezerszeres, azaz kilokalória (kcal) és kilojoule (kJ) váltásban. Az átszámításban természetesen itt sincs különbség: 1 kcal = 4,2 kJ. Az energiatartalmat – akárcsak a tápanyagokat – mindig 100 g vagy 100 ml mennyiségre vonatkozóan jelölik a címkén, de gyakran kifejezik egy adagra, néha a termék teljes súlyára vetíve is.
4 további fontos kérdésre itt olvashatjátok a választ >>
A felmérés alapján az szintén kijelenthető, hogy a magyar felnőttek egyre tudatosabb vízfogyasztókká váltak. A megkérdezettek 27 százaléka ügyel a napi vízfogyasztásra és törődik azzal, hogy elegendő vizet, illetve ásványvizet igyon. Ebben a korosztályok, lakóhelyek és a nemek tekintetében különösebb eltérés nincs. Az odafigyelés leginkább az életkor előrehaladtával válik némiképp hangsúlyosabbá. Azt lehet mondani, hogy a 60 év felettiek többsége (60 %) tartja be legpontosabban azt, hogy mikor, mennyi vizet kell meginniuk egy nap.
„Dietetikusként, anyaként is öröm azt látni a kutatásban, hogy életkortól függetlenül ismét divatos vizet inni, ami a legjobb szomjoltó. Nem tartalmaz cukrot, sem kalóriát, nem járul hozzá az elhízáshoz, sőt inkább a plusz kilók megelőzésében játszik szerepet, segít a koncentrálásban, és az emésztési folyamotokban jótékony hatást fejt ki. Minél tudatosabban építjük be a napirendükbe a vízfogyasztást, annál inkább látjuk annak jótékony élettani hatásait. Napi nyolc pohár folyadék elfogyasztásával a legtöbb ember megteremthetné szervezete egyensúlyát.” – mondta Antal Emese dietetikus, szociológus szakember, aki hozzátette, hogy tapasztalata szerint divatjelenség lett ásványvizes üveggel sétálni, egy fél literes palackot a kezünk ügyében tartani, ami nagyon üdvözlendő. Erre a kutatás eredményei is ráerősítenek, ami szerint ennél a terméknél a könnyű szállíthatóság a fiataloknak az átlagosnál is fontosabb. A 18-39 éves korosztály harmada (35%) már emiatt is ásványvíz párti lett, ami jó előjel a vízfogyasztási szokásaik berögzüléséhez.
A kutatásról
A Pulzus© Kutatási Rendszer által elvégzett felmérés 7 kérdés online lekérdezése alapján, 2022. március 24 és 28. között készült, 18+ korosztályba tartozó 1088 magyar felnőtt bevonásával. Az válaszok súlyozását életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus alapján végezték el, amelyek megfelelően az eredmények kutatás témájának megfelelő társadalmi, fogyasztói csoportnak a véleményét, szokásait, cselekvési szándékait megbízhatóan tükrözik.
Az egészséges húsvéti asztal titka a rengeteg zöld(ség)!
A tradicionális húsvéti asztal fő szereplői a húsvéti sonka, a tojás és a kalács. Emellett azonban ez az első ünnepi alkalom az évben, amikor nagy szerepet kapnak a harsogóan friss tavaszi zöldségek: az újhagyma, a retek, salátafélék, a torma. A titok az arányokban rejlik! Az OKOSTÁNYÉR® útmutatásait követve törekedjünk rá, hogy napi öt adag zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk, ebből legalább egyet nyersen. A tányérunk felét lehetőleg ezek tegyék ki! Ez a húsvéti menüben egyáltalán nem elképzelhetetlen!
Inkább vegyünk és együnk kevesebbet, de az alapanyagok legyenek jók! A sonkánál különösen fontos a minőség. Ne dőljünk be az árnak, mert sokszor az olcsóbb termékek nem is sonkák! A Magyar Élelmiszerkönyv a sonkákhoz a nyers, a hőkezelt, valamint a formában vagy bélben hőkezelt termékeket sorolja. Külön kategóriát képvisel a hagyományos eljárással készült parasztsonka. A klasszikus „húsvéti sonka” esetében csakis ezek jöhetnek szóba. A címkét mindenképp nézzük meg, mert az egész sonkába különböző húsrészek tartoznak. Jó, ha tudjuk, hogy ezek közül a tarja magas, míg a comb és a lapocka alacsonyabb zsírtartalmú. Az íz, minőség szempontjából az is sokat számít, hogy hagyományos pácolással, vagy gyorspácolással készült-e a termék, valamint, hogy a jelölésen a „füstölt” vagy a „füstölt ízű” kifejezés szerepel-e. A füstölt ízűnél közvetlenül juttatják az aromát a húskészítménybe, így aki hagyományos ízvilágra vágyik, csalódhat.
Figyeljünk az élelmiszerbiztonságra!
Vásárláskor és tároláskor is figyelnünk kell erre! Csak biztonságos és legális forrásból származó sonkát vegyünk! Az illata mellett fontos, hogy a színe, állaga is rendben legyen, ne legyen száradt, túl kemény, nyomásra pedig ne eresszen levet! A jó sonka színe bordó, vagy sötétrózsaszín. A bőre legyen rendesen megtisztított, szőrtelenített. Mindig ellenőrizzük az élelmiszercímkén a minőségmegőrzési időt! Ha a csomagolt termék csomagolása sérült, válasszunk inkább másikat! Ami pedig a tárolást illeti, a hagyományos nyers füstölt sonkát főzésig tartsuk hűvös, szellős helyen, a kész, főtt sonkát viszont már hűtve tároljuk!
Tojásvásárláskor csak tiszta, friss, ép tojást vegyünk. A dobozán nézzük meg a minőség-megőrzési idő lejáratának dátumát. És most jön egy kis kódfejtés: a tojásokon szereplő kód első számjegye a tartási technológiára utal (0-biotartás,1-szabad tartás, 2-mélyalmos és 3-ketreces technológiából származik), amit a származási ország betűjele és a termelő tízjegyű regisztrációs száma követ, ami alapján könnyen beazonosítható, hogy honnan származik. Ha bizonytalanok vagyunk a tojás frissességében, vízpróbával ellenőrizzük. Tegyük egy pohár vízbe a tojást, ha elmerül, friss, ha lebeg a vízszínén, akkor már inkább ne együk meg! Sokakat zavar, ha a főtt tojás sárgájának széle elszíneződik. A szürkés-zöldes szín csak esztétikailag okoz gondot, se a tojás ízén, se a minőségén, se az állagán nem változtat. Ha szeretnénk szép sárga tojássárgákat, akkor szigorúan tartsuk be a 10 perces főzési időt! Ha pedig mégis túlfőztük, akkor hűtsük le gyorsan a tojást, így jó eséllyel elkerülhető az a kémiai reakció, ami az elszíneződést okozza. Különösen figyeljünk oda a nyers tojást tartalmazó ételek, pl. majonézes saláták fogyaszthatóságára és megfelelő tárolására.
A tojást a nehéz, olajos majonézes változat helyett kínáljuk főtt tojásként a sonkához sok-sok retekkel, hagymával. A hagyományos torma mellett kipróbálhatjuk a különböző zöldségkrémeket, pástétomokat is, például a zsenge zöldborsókrém mentával nagyon friss, egészéges tavaszi ízű finomság, akár kenyérre kenve, vagy tojásba töltve. Használjuk a tavaszi zöldségeket bátran és kreatívan salátának, krémnek, tojástölteléknek!
Figyeljünk az arányokra: a sonkából, tojásból inkább kevesebbet szedjünk, és mellette bőségesen pakoljuk meg a tányérunkat tavaszi zöldekkel! Húsvétkor is tartsuk szem előtt, hogy a vöröshúsokból (sonkából, bárányból) hetente legfeljebb 30-50 dekányi mennyiségben együnk, és a heti adagnál kalkuláljuk bele az ünnepi fogásokat!
A desszerteknél részesítsük előnyben a túrós, gyümölcsös süteményeket, kínáljunk gyümölcssalátát, nyers gyümölcsöt vagy olajos magvakat! A süteményeknél bátran „spóroljuk” meg a receptben szereplő cukormennyiség 10-15 százalékát. Az összegyűjtött csokitojásokat nem kell egyszerre megenni, el lehet tenni későbbre, sőt akár egy későbbi születésnap alkalmával tortakrémmé is „változhatnak”.
Vigyázzunk a sóval! A sonkát a főzés előtt egy éjszakára áztassuk be bőséges mennyiségű vízbe, hogy a sótartalom egy része kiázzon belőle. Ezt követően hideg vízben tegyük fel főni, majd amikor a víz felforrt, öntsük le, és cseréljük tiszta, meleg vízre. Ízlés szerint fűszerezve (fokhagyma, vöröshagyma, babérlevél, koriander, fekete bors, mustármag) főzzük lassú tűzön, míg elég puha nem lesz. A szabály az, hogy általában annyi órán át főzzük, ahány kilós a sonka. A kész sonkát hagyjuk kihűlni a saját főzőlevében, ami aztán leszűrve kiváló alaplé lehet töltött káposztához, lefagyasztva pedig egy későbbi, fejtett bableves zamatát erősítheti a füstölt ízzel, ami így további sózást sem igényel.
Húsvét hétfő után mindig jön egy kedd!
A vendégjárás, locsolkodás nem egyenlő az ivással. Ha már mindenképpen koccintani kell, figyeljünk oda a mennyiségre és arra, hogy ne keverjük a különböző alkoholos italokat, a töményeket lehetőleg kerüljük. Feltétlenül együnk előtte és ügyeljünk arra, hogy megfelelően hidratált állapotban induljunk neki a locsolkodásnak. Mielőtt a második, harmadik háznál is elfogadjuk a kínálást, gondoljunk arra, hogy vajon őszinte lesz-e a mosolya a következő hölgynek, akitől megkérdezzük, hogy szabad-e locsolni. Ha pedig mégis többet ittunk a kelleténél, másnap pihenéssel és megfelelő vízfogyasztással enyhítsük a másnaposság tüneteit, ami – ne szépítsük – alkoholmérgezést jelent.
Igen, az avokádó gyümölcs, fán terem, de gyakran zöldségként használjuk, krémnek vagy salátába téve. Semleges ízének köszönhetően sósan és édesen is tökéletesen használható, turmixokba, süteményekbe, fagylaltokba például. Nagyon egészséges, a vegán és vegetáriánus étrend követőinek kedvelt alapanyaga, nem véletlenül, hiszen a szervezetnek kész kincs, el is mondjuk, miért!
1. Nem hizlal
Az avokádó önmagában még nem hizlal, de természetesen nem mindegy, mivel párosítjuk. Ha egy jó kis sajtos taco mártogatósaként esszük, akkor nyilván nem alakbarát, de például egy szelet pirítósra kenve a krémesen érett avokádót, egy kis citrommal meglocsolva, római köménnyel megszórva, vagy gyümölcsökkel krémesre turmixolva teljesen ideális, ahogy mondjuk guacamolénak elkészítve, zöldséghasábokkal mártogatva is. Magas rosttartalmának köszönhetően gyorsan eltelít, nem is lehet belőle sokat enni.
2. Azok a bizonyos zsírsavak
Az avokádó húsa gazdag egyszeresen telítetlen zsírokban – ezek segítenek csökkenteni az LDL-, és növelni a HDL-koleszterin szintjét a vérben, vagyis nagyon jótékonyan hat a szív- és érrendszerünkre.
3. Nem szennyezett
Kevéssé ismert, de az avokádófa azon kevés növények közé tartozik, amelyeket elkerülnek az élősködők és a fertőzések, így szinte sosem kell kemikáliákkal kezelni, ráadásul utóérő, de bőre eléggé ellenálló, így a szállításhoz sem kezelik a gyümölcsöt.
4. Szuper káliumforrás
Kiemelkedő mennyiségű káliumot tartalmaz, kétszer annyit, mint a káliumban szintén gazdag banán. A kálium megkerülhetetlen, nagyon fontos az izmok működéséhez, a sejtek energiaellátásában, valamint a szervezet sav-bázis egyensúlyának megtartásában.
5. Fiatalító
Antioxidánsokban gazdag, ezek pedig segítik a sejtek megújulását, vagyis visszafogják az öregedési folyamatokat; az avokádó esetén különösen a bőrszövetekre igaz ez. Ezért is használják gyakran bőrápolásra – olajtartalma mellett –, mégpedig úgy, hogy az avokádó húsát pépesítik, az arcbőrre felviszik pakolás gyanánt: kisimítja, megnyugtatja, feltölti a hámszövetet.
Ha mindez nem lenne elég, akkor tényleg isteni finom, mutatjuk is kedvenc receptjeinket:
Kubai csirkés leves avokádóval >>
Könnyű csokimousse avokádóval >>
A verseny lényege, hogy az emberek jobban megismerjék egymást, kapcsolatok, barátságok szövődjenek a közvetlen lakó- vagy munkakörnyezetükben, mégpedig úgy, hogy együtt esznek – nemcsak a családdal, hanem kvázi ismeretlenekkel is, piknikjelleggel. Nemcsak a figyelmüket és idejüket osztják meg így egymással, hanem kultúrájukat és ételeiket is. Kanada nagyon sokszínű, az étel és a közös étkezés pedig a legjobb módja, hogy nyissunk egymás felé, arról nem is beszélve, hogy mi magunk is új dolgokat – ízeket, illatokat, embereket ismerhetünk meg.
Az akció lényege, hogy a közös evéseket és recepteket a közösségi csatornákon meg is oszthatják #EatTogether vagy #MangerEnsemble, illetve a #Canada150 hashtaggel, a résztvevők csomó ajándékot, fődíjként pedig egy ottawai utazást nyerhetnek.
Érdemes megnézni az alábbi reklámfilmet, mi imádjuk, igazán kedvet csinál a közös evéshez és a közösködéshez. Talán nálunk is lesz egyszer hasonló… Vagy akár magunktól is elkezdhetjük!
A legfontosabb, hogy minden esetben kerüljük az alkalmi árusokat, és csak megbízható, legális helyről vásároljunk. Nagy veszélyt rejtegethetnek a húsvét előtt feltűnő, ellenőrzetlen húsfélét kínálgató árusok… Ha megtaláltuk az ideális helyet – hentest, boltot, piacot, szuper-hiper üzletet –, akkor olvassuk el a terméken található címkét: ez nagy segítség lehet abban, hogy az igényeinket legjobban kielégítő sonkát megtaláljuk.
A következő – kötelezően feltüntetendő – információkra mindenképpen érdemes figyelni a sonkák címkéjén a NÉBIH szerint:
Amennyiben csomagolatlan, úgynevezett lédig terméket vásárolunk, a csomagolt termékek címkéjén látható adatokhoz ugyanúgy hozzá kell tudnunk jutni, mivel a forgalmazónak rendelkeznie kell a termék paramétereit tartalmazó dokumentummal. Ilyen esetben nyugodtan érdeklődjünk az eladónál.
Pácolási és füstölési tudnivalók
A sonkákat tartósítás és ízesítés céljából pácolják és/vagy füstölik. Lassú pácolás esetén a húst tartósítás és ízesítés céljából sót és fűszereket tartalmazó oldatba merítik, vagy felületüket ezen anyagok keverékével bedörzsölik, és pácérettségig érlelik. Gyorspácolás esetén a termékbe vagy a termék egyes alapanyagaiba páclevet injektálnak, illetve vákuum alatt vagy anélkül a szöveti részbe juttatnak.
A lassú pácolással előállított húsok esetében a pácolási idő akár 5 hetet is igénybe vehet. A klasszikus, lassú pácolással készült sonkáknál a só diffundál a termékbe, miközben a húsban lévő víz távozik a termékből. A pácolás, füstölés és az azt követő érlelés során a termék eredeti víztartalmának mintegy 15-20%-át veszíti el. A gyorspácolt húsoknál a pácolás, illetve a termék gyártásának időtartama néhány nap. A gyorspácolás során páclét fecskendeznek a termékbe úgy, hogy az egyenletesen kerüljön be a termékbe, ezáltal lerövidül az érlelési idő, és hamarabb kialakulnak a sonkára jellemző illatok és ízek. Ebből egyenesen következik, hogy a hagyományos módszerrel készült sonkák drágábbak és finomabbak, mint a gyorspácolt sonkák.
A füstölés is többféle lehet… A sonkákon feltüntetett, füstölésre utaló kifejezések háromféle műveletet is jelölhetnek. Ezeknél a termékeknél
A háromféle eljárás kombinálható is egymással. Ilyen esetben mindegyik alkalmazott eljárást fel kell tüntetni a termék címkéjén. Ha például egy címkén az olvasható, hogy „füst ízesítésű, folyékony füsttel füstölt”, ez azt jelenti, hogy füstaromát juttattak a húsba, ezenkívül füstaromát is juttattak a füstölőkamra légterébe a termék előállítás során. A füstölésre utaló kifejezésekre érdemes odafigyelni, mivel a különböző módszerekkel előállított sonkák érzékszervi tulajdonságai között is tapasztalható különbségek vannak.
A fentiek fényében tehát legcélszerűbb lassú pácolású és valódi füstölt sonkát választani, akár kevesebbet venni belőle, de ízében, állagában és minőségében is ez az igazi.
A szakemberek szerint a műanyagszemcsék, amelyek egyebek között a bútorszövetekből és szintetikus textíliákból származnak, a házi porral keveredve hullanak az ételekre – olvasható a PhysOrg hírportálon. A kutatók porfogó ragasztócsíkokat tartalmazó Petri-csészéket tettek az asztalokon lévő lapostányérok mellé a főétkezések alkalmával három háztartásban. Egy húszperces étkezés során akár 14 műanyagszemcse is összegyűlt a Petri-csészékben, ami azt jelenti, hogy egy átlagos lapostányérra körülbelül 114 műanyagszemcse hullik rá ennyi idő alatt.
A Heriot-Watt Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy egy átlagember évente akár 68 415 potenciálisan veszélyes műanyagrészecskét is lenyelhet csupán a főétkezések alkalmával.
A kutatók érdekességképpen összevetették az éti kagylókban és az otthon elkészített ételekben előforduló mikroműanyag-szemcsék mennyiségét. Az eredményeik kevesebb mint két mikroműanyag-szemcsét mutattak kagylónként, amelyek elfogyasztásával tehát évente nagyjából 100, míg az ételekre hulló házi por révén 13 731-68 415 mikroműanyag-szemcse kerülhet egy átlagember szervezetébe.
A kutatás további részletei itt olvashatóak >>
Mindannyian friss és jó minőségű tojást szeretnénk, ehhez viszont ne csak a szemünkre hagyatkozzunk, hanem érdemes áttanulmányozni a tojáson található jelölést. A tojás lehet bio, tanyasi, mélyalmos és még számtalan, a tyúkok tartásától függő – ezeket mind megtaláljuk a jelölésen.
A tojás dobozán a szavatossági idő feltüntetése kötelező. Ha közeledik a lejárathoz, már akkor se vásároljuk meg, mert nem biztos, hogy a lejárati ideig fel tudjuk mindet használni. De a tojás héján lévő kódot is érdemes átböngészni, mert rengeteg érdekes információt kiolvashatunk belőle, ha tudjuk, mi mit jelent.
Az első számjegyből a tyúkok tartásmódja olvasható le. A 0 az ökológiai tartásból származó, szabadtartású és ellenőrzött takarmánnyal etetett állatok tojásain szerepel, az 1-es pedig a szabadtartást jelenti, ahol a baromfi napközben a szabadban mozoghat. 2-essel jelölik az alternatív technológiát, itt a szárnyasokat jellemzően mélyalmon, istállóban helyezik el. A 3-as szám a ketreces tartást jelöli.
A tojáskód második részében két betű jelöli azt az országot, ahonnan a tojás származik (Magyarország: HU). Találkozhatunk más, lengyel (PL), litván (LV) és spanyol (ES) tojással is.
A kód harmadik eleme 01-től 20-ig jelöli a megye és a főváros kódját. Magyarország esetében ezek az alábbiak:
A negyedik rész az állategészségügyi kerület száma. Ebből tudjuk, hogy melyik ellenőrző hatóság felelős a termék élelmiszer-biztonsági ellenőrzéséért, az ötödik elem pedig a tojótyúkot jelöli (T).
Az állattartó telep sorszáma következik ezután, majd az istálló száma.
A tojás osztályozása mérete, vagyis súlya, tömeg alapján történik:
A helyi piacon vásárolt tojások esetében találkozhatunk jelölés nélküli tojásokkal is, mivel a jelölési kötelezettségek nem vonatkoznak az 50-nél kevesebb tojótyúkot tartó termelőkre, azonban az értékesítés helyén ezen termelőknek is fel kell tüntetniük a nevet és a címet.
A tojás minőségét nem befolyásolja, hogy a héj fehér vagy rózsaszínes!
FONTOS!
Aki gimnázium után kollégiumba költözik, vagy elkezd saját háztartást vezetni, már az első pillanatban megtanulja, hogy pénzt spórolni a legjobban a kaján lehet. A tökélyre fejlesztett templom egere konyha is megoldás akkor, ha az ösztöndíj vagy a kezdő fizetés alacsony. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról sem, mennyi élelmiszer használható fel az utolsó utáni pillanatban is.
Évente komoly tízezreket spórolhatunk azzal, ha odafigyelünk, hogy a maradékokat, sőt a konyhai hulladékot is felhasználjuk. Ez a trend egyébként egyre nagyobb népszerűségnek örvend újra: a hulladékmentes háztartás lényege, hogy lehetőleg mindent felhasználjon, és minimális hulladék, valamint nulla szemét keletkezzen. Sőt, vannak, akik ennél is továbbmennek: konyhai hulladékból főznek.
Ez még nem romlott:
Akik elég idősek, és nem nagyvárosban élték az életüket, azok számára ez a fajta spórolás teljesen természetes: vidéken a komposztálást sem kellett tanítani, a maradékot vagy a hulladékot megették az állatok, az élelmiszert pedig főben járó bűn volt kidobni. A nagyvárosi életmód, a rohanás, illetve a mindig nyitvatartó és mindenhol elérhető élelmiszerboltok is felelősek azért, hogy elkényelmesedtünk. Így nemcsak a szemetünk nőtt meg nagyon, hanem a pénztárcánk is laposabbá vált.
Nemrég Németországban jelent meg egy kötet, amely a Resteküche (maradékkonyha) címet kapta, és pont a fenti problémára keres megoldást: azaz megmutatja mennyi mindent lehet még hasznosítani a konyhában, amire talán nem is gondolnátok.
A maradékmentésről bővebben itt olvashattok >>
A magyarországi élelmiszergyártó ágazatok közül elsőként és a mai napig egyedül a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség (MAGYÜSZ) fogadott el önkéntes cukor- és kalóriacsökkentési programot. Az italgyártó vállalatok azt tűzték ki célul, hogy 2020 végéig felére csökkenjen a Magyarországon forgalomba hozott alkoholmentes italok (szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek, jeges teák stb.) átlagos cukor- és kalóriatartalma a 2010-es értékekhez viszonyítva. A vállalási időszak lezárulásáig, azaz 2020. év végéig a szövetség tagjai által gyártott/forgalmazott üdítőitalok 100 milliliterre vetített átlagos cukor- és kalóriatartalma összességében 43 százalékkal lett kevesebb.
A szövetséget alkotó vállalatok a vállalási időszak vége után is folytatták az üdítőitalok megújítását, innovatív termékeket vezettek be, valamint bővítették kínálatukban az alacsony kalóriatartalmú és kalóriamentes termékek arányát. Ezen erőfeszítések eredményeként 2021-ben tovább csökkent Magyarországon az alkoholmentes italok cukor- és kalóriatartalma.
A 2021-ben végrehajtott intézkedések eredményeként:
„Több, mint egy évtizedre visszanyúló önkéntes cukor-és kalóriacsökkentési vállalási rendszerünk példaértékű eredményeket hozott. Szövetségünk és tagvállalataink a jövőben is folyamatos termékinnovációval, felelős reklámozással és a fogyasztók minél szélesebb körű tájékoztatásával szeretnének hozzájárulni a közös népegészségügyi célok eléréséhez” – mondta Miklósvári Géza, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség elnöke.
„A cukorbevitel kontrollálása, valamint a tudatos, változatos és mennyiségileg is megfelelő folyadékbevitel az egészséges táplálkozás fontos sarokkövei. A receptúrák fejlesztésével, a termék-innovációval és a minél sokszínűbb választék biztosításával az élelmiszeripar hathatós támogatást nyújthat ezen célok eléréséhez. Erre egy jó példa az üdítőital szövetség vállalási rendszere és az az eredmény, amit az elmúlt években a cukor- és kalóriacsökkentés területén elértek – tette hozzá Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.
A 80-20-as szabály nagyjából úgy foglalható össze, hogy az esetek 80 százalékában egészségesen étkezünk, és figyelünk arra, hogy mit és mennyit eszünk, a maradék 20 százalékban pedig olyan ételeket fogyasztunk, amiket szeretünk, de nem igazán egészségesek. Ez persze nem azt jelenti, hogy reggelire, ebédre és vacsorára egészségesen eszünk, aztán mellette halálra nassoljuk magunkat – de egy hónapra lebontva például nagyon hasznos tud lenni az, ha megengedjük magunknak, hogy olyat is bűntudat nélkül együnk, ami egyébként nem feltétlenül férne bele a diétánkba.
Azért hasznos ez a szabály, mert nem vagyunk robotok – a legtöbben képtelenek vagyunk arra, hogy 100 százalékban tartsunk egy szigorú diétát. Főleg a mai fogyasztói társadalomban nehéz ellenállni a reklámokból ránk özönlő gyorskajáknak és édességeknek. Az sem tartható, hogy bűntudattal gondolunk bármiféle élelmiszerre, hiszen ez pedig egészségtelen kapcsolatot alakít ki bennünk az étellel és az evéssel kapcsolatban.
A 80-20-as szabály azért tökéletes, mert így előre betervezhetjük a nassolnivalókat, és így nem kell rosszul éreznünk magunkat, ha becsúszik egy-egy sor csokoládé.
A 80-20-as szabályról és praktikus alkalmazásáról bővebben itt olvashattok >>
A tapasztalat szerint érdemes minél gyorsabban elöblíteni a munka folyamán használt konyhai eszközöket, így sok időt, kemikáliát és vizet is spórolhatunk. Ha mondjuk a csirkemáj felaprításához használt vágódeszkát csak félretoljuk, és majd csak a vacsora után mossuk el, nos, addigra rászáradnak a kis cafatok, és percekig súrolhatjuk forró víz alatt, míg tökéletesen tiszta lesz. Ellenben ha azonnal leöblítjük, és egy szivaccsal kicsit áttöröljük, már mehet is a szárítóra, fél perc sem kellett hozzá.
Ha odafigyelünk, és mindig elpakolunk, letörlünk, felsöprünk, akkor is maradnak olyan szegletek, amelyekről hajlamosak vagyunk megfeledkezni, már ami a takarításukat illeti. Míg a tűzhely tetejét gyakran letöröljük, mert ugye szem előtt van, a sütőt és a mikrót leginkább csak használjuk. Persze ezeket nem is kell minden alkalommal kitakarítani, időnként viszont nem árt.
A hatékonyságukkal és jó illatukkal agyonreklámozott kemikáliák helyett jobban tesszük, ha természetes alapanyagokkal takarítunk itt is. Egyrészt a vegyszerek allergéneket is tartalmaznak, másrészt irreálisan drágák ahhoz képest, hogy mennyivel olcsóbban megúszhatjuk. A mikróhoz elég például egy citrom és egy kis víz, a sütőhöz egy kis ecet és szódabikarbóna, a mosogató pedig egy kis citrom és szódabikarbóna segítségével is ragyogóvá varázsolható.
Mikró tisztítása
Végy egy citromot, vágd félbe, tedd egy műanyag tálba, önts rá vizet, majd tedd be a mikróba, és magas fokozaton kapcsold be 5 percre. Kioldódik a citrom sava, ami a víz gőzével fellazítja a szennyeződést, amit ezután egy száraz ronggyal le lehet törölni, ha pedig nagyon makacs foltok is lennének, akkor a meleg – vigyázat, ne legyen túl forró! – citromos vízbe mártott ronggyal le lehet könnyedén szedni.
Mosogató tisztítása
Végy egy citromot és egy kis szódabikarbónát, egy tiszta rongyot vagy papírtörlőt. A félbevágott citromot mártsd bele a szódabikarbónába, majd ezzel dörzsöld át alaposan a megtisztítandó felületet. Eltüntet tényleg minden szennyeződést, a vízkövet is, nagyon hatékony a citrom-szódabikarbóna kombó. Ezután már csak le kell öblíteni és áttörölni.
Sütő tisztítása
A citromnál némileg hatékonyabb a jóval savasabb ecet, ami szódabikarbónával kombinálva szuper tisztítószer. Nem feltétlenül kellemes az illata, de egy kis narancs- és citromhéjjal, egy kevés rozmaringgal szuper házi tisztítószer készíthető. Erről korábban írtunk, videós cikkünket itt találjátok >>
