Írd be, mit keresel:
Tartósítószerek ma már nem minden befőttben, konzervben vannak – az új technológiákkal kivédhető a tartósítószer használata

Tartósítószerek ma már nem minden befőttben, konzervben vannak – az új technológiákkal kivédhető a tartósítószer használata
Forrás:
iStock

De az is tény, hogy bizonyos adalékanyagok, például a kéntartalmú vegyületek allergiás reakciót válthatnak ki az arra érzékenyeknél, a nitritek pedig akár rákkeltő vegyületekké is átalakulhatnak.

Ugyanakkor kissé megnyugtató adat, hogy az EU országaiban – így nálunk is – több ezer engedélyezett élelmiszer-adalékot tartanak számon, például ezek azok a rettegett E jelű számok is. Többségük ízesítőszer, és legfeljebb 10 százalékban tartalmaznak szintetikus anyagot, a maradék 90 százalék természetes anyag. És még egy adat: a szintetikus adalékokkal szemben az embereknek csak mintegy 2 ezreléke érzékeny, vagyis 2000-ből egy.

De nézzük, mi mindent rejtenek az élelmiszereink:

Tartósítószerek

Ide tartoznak a nitritek, nitrátok, a kén-dioxid és a szulfitok, valamint az antioxidánsok, mint például a C-vitamin.

Melyik élelmiszerhez adják?

Felvágottakhoz, füstölt húskészítményekhez, üdítőkhöz, salátaöntetekhez, gyümölcskészítményekhez és zsírt tartalmazó élelmiszerekhez, mint pl. a chips.

Van-e ártalmas hatásuk?

Alapvetően az a funkciójuk, hogy megvédjék az ételeket a baktériumoktól, penészgombáktól, megóvják a termék eredeti színét. Allergiás reakciót néha a kéntartalmú vegyületek válthatnak ki, valamint a nitritek okozhatnak rákos elváltozást.

Színezékek

Ezek az E102, E104, E110, E162, E150 – többek között. A felsorolt jelzések különböző színeket rejtenek, mint például céklapiros, krinolinsárga vagy karamell.

Melyik élelmiszerhez adják?

A színezékeket sokféle élelmiszerhez adagolják, de leggyakrabban a cukorkákhoz, szörpökhöz, lekvárokhoz.

Van-e ártalmas hatásuk?

A már eleve asztmásoknál kiválthatnak nehézlégzést. Túlérzékeny gyerekeknél hiperaktivitást okozhatnak.

Sokszor feleslegesen használnak színezékeket az élelmiszerekhez – főleg gyerekeknek

Sokszor feleslegesen használnak színezékeket az élelmiszerekhez – főleg gyerekeknek
Forrás:
iStock

Ízfokozók

Mint például a nátrium-glutamát (621), a kálium-glutamát (622) és a nátrium-inozinát (631)

Melyik élelmiszerhez adják?

Mártásporokhoz, levesporokhoz, leveskockákhoz, húskészítményekhez, például a szalámikhoz, illetve a konzervételekhez adagolják leggyakrabban.

Van-e ártalmas hatásuk?

A vizsgálatok nem igazolták, hogy ezek az anyagok bármilyen testi tünetet váltanának ki.

Emulgeátorok, stabilizálók

Itt szerepelnek többek közt a pektinek, a cellulóz, a glicerin. Ha a számokat nézzük, akkor a következők: E412, E414, E440, E460, E322, E422.

Melyik élelmiszerhez adják?

Bármihez, amit krémesebbé, nagyobb térfogatúvá akarnak tenni. Például a margarinokba, jégkrémekbe, szendvicskrémekbe, süteményekbe, krémporokba teszik bele.

Van-e ártalmas hatásuk?

A gumiarábikum felfúvódást és hajfájást okozhat.

Sokszor túlbiztosítják magukat a gyártók, kevesebb is elég lenne...

Sokszor túlbiztosítják magukat a gyártók, kevesebb is elég lenne…
Forrás:
iStock

Hát ilyesmik kerülnek a tányérunkra. De megnyugtatásképp azért szögezzük le, hogy az EU-ban már régóta szigorúan vizsgálják ezeket az adalékokat, és törvényben szabályozzák, hogy melyek kerülhetnek ki emberi fogyasztásra.

És hogy valami happy end is legyen, most elárulom, mitől volt olyan szép sárga a dobozos kacsazsírom. Hát a hozzáadott kurkumától! Semmi mástól.

Természetesen is lehet színezni: kacsazsírt kurkumával, tésztát céklával, spenóttal, fűszerekkel

Természetesen is lehet színezni: kacsazsírt kurkumával, tésztát céklával, spenóttal, fűszerekkel
Forrás:
iStock