Hűvös napokon, amikor úgyis elkél egy kicsit több kalória, ez a melengető, csőben sült fogás is helyet kaphat az asztalon. Két kis csavar is van benne: az egyik gyorsabbá, a másik kicsit alakbarátabbá teszi ezt a selymesen gazdag tésztás egytálételt.
Az első trükk, hogy a tészta főzési idejének felénél a főzővízbe kerül egy csomó zöldség, amelyek laktatóbbá, egészségesebbé teszik az ételt, miközben kalóriatartalmuk szinte nulla. Pár perc alatt így kellően megpuhulnak, hogy a sütőben tökéletesre összesüljenek majd.
A másik csavar a besamel elhagyása, a helyét egy tejjel, étkezési keményítővel és krémes görög joghurttal készülő villámgyors szósz veszi át, zöldfűszerekkel és fokhagymával ízesítve, a végeredményen pedig egyáltalán nem érződik a kegyes csalás: nagyon finom, illatos, szaftos sült tészta készül így – kicsit egészségesebben.
Hozzávalók:
Elkészítés: Egy nagy lábasban bő, sós vizet forralunk, amikor forr, belerakjuk a tésztát. Közben a hagymát durvára, a cukkinit kockára vágjuk, a tésztához adjuk, és forrástól 3-4 percig együtt főzzük. A spenótot összetépkedjük, és a tűzről lehúzott zöldséges tésztához adjuk, 1-2 percig pihentetjük, hogy a spenót összeessen, majd leszűrjük.
A lábast visszatesszük a tűzre, beleöntjük a tej 2/3 részét, hozzámorzsoljuk a leveskockát. A maradék tejben a keményítőt kikeverjük, majd kevergetés mellett a forró tejhez adjuk, és kevergetve kicsit besűrítjük, majd a tűzről levéve hozzákeverjük a görög joghurtot, a kakukkfüvet, a bazsalikomot, a zúzott fokhagymát és a reszelt parmezánt, frissen őrölt borssal fűszerezzük, elkeverjük.
A krémes mártáshoz adjuk az előfőzött zöldséges tésztát és a felcsíkozott sonkát, összeforgatjuk, majd egy sütőtálba öntjük, egyenletesen megszórjuk a reszelt sajttal, és 200 fokos sütőbe tolva 15 perc alatt szép aranyszínűre sütjük.
Azon melegében tálaljuk, zöldsalátát kínálhatunk mellé.
Az egyedényes tészta amerikai találmány, és bár nem minden alapanyaggal működik, de azokkal remekül bevethető, amelyek nagyjából egyszerre főnek meg a tésztával. Előnye, hogy csak egyetlen edény használunk, így a mosogatással is spórolunk, a tészta nem sima sós vízben, hanem a fűszeres lében fő, sokkal több aromát magába szívva, nem mellesleg a főzés közben a tésztából kioldódó keményítő kellemesen besűríti a szaftot, és szuper szószos lesz tálaláskor.
Ebben a változatban most csirkemellel, brokkolival és sok sajttal készült, gyors, kiadós és pofonegyszerű, de akár más zöldséggel is kipróbálható – cukkini, zöldborsó, spenót ugyanilyen jól működik egyedényes változatban!
Hozzávalók:
Elkészítés: A csirkemellet falatnyi kockákra vágjuk, a hagymát és a fokhagymát megtisztítjuk, finomra aprítjuk, a brokkolit kisebb rózsákra szedjük, a szárról a fás részt levágjuk, a zsenge belsejét felkockázzuk.
Az olajat egy mélyebb serpenyőbe öntjük, felforrósítjuk, rádobjuk a csirkemellet, és 3-4 percig kevergetve sütjük, amíg kifehéredik. Sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a hagymát, és tovább kevergetjük 3-4 percig, míg a hagyma kicsit összeesik. Mehet hozzá a fokhagyma is, átkeverjük, majd amikor megérezzük az illatát, hozzáadjuk a tésztát, az alaplevet és a tejszínt, felforraljuk, majd letakarva, időnként megkeverve kb. 5-6 percet főzzük. Amikor a tészta kezd puhulni, a brokkolit is hozzákeverjük, megsózzuk, szerecsendióval és kis csilivel ízesítjük, átkeverjük, és addig főzzük, míg a tészta harapósra puhul és a szósz besűrűsödik vagy szinte eltűnik.
Az utolsó pillanatban hozzákeverjük a reszelt sajtot, átforgatjuk, míg felolvad, és azonnal tálaljuk, ízlés szerint még egy is parmezánnal megszórva.
A házi vajas tészta gyorsan összeállítható, a hűtőben több napig eláll, és alapja lehet pitének, tésztakosárnak, de akár kisebb köröknek kiszaggatva megtölthetjük tésztatáskának is. Most egy fűszeres, mediterrán húsragu került bele, aminek különlegessége, hogy mazsola és aprított olajbogyó is került bele, valamint főtt tojás teszi még lágyabbá és kiadósabbá.
A tésztatáskák magukban is kellemesen szaftosak és fűszeresek a tölteléktől, de kínálhatunk mellé mártogatósként fűszeres joghurtot, tejfölt, vagy akár pestót, friss zöldfűszerekből kevés dióval, fokhagymával és olajjal mixelt illatos kencét is, főételként pedig egy nagy adag zöldsaláta a legjobb kísérője.
Hozzávalók:
A tésztához:
A töltelékhez:
Elkészítés: A tésztához a lisztet a sóval egy tálban összekerjük, hozzáadjuk a felkockázott hideg vajat, gyors mozdulatokkal elmorzsoljuk, hozzáadjuk az ecetet és a tojásokat, elkezdjük összedolgozni, majd kanalanként annyi hideg vizet adunk hozzá, amennyitől a tészta összeáll. Gombóccá formázzuk, és frissen tartó fóliába csomagoljuk, a hűtőben 1 órát pihentetjük.
A töltelékhez a hagymát és a fokhagymát meghámozzuk, finomra vágjuk. Egy serpenyőben kevés olívaolajon megdinszteljük, meghintjük az oregánóval, hozzáadjuk a darált húst, és kevergetve kifehéredésig pároljuk. Sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a felaprított olajbogyót, a mazsolát és a villával összenyomkodott hámozott paradicsomot, és kevergetve 5 percig főzzük, míg a leve elpárolog, majd a tűzről levéve hagyjuk kicsit hűlni, majd a meghámozott, apróra vágott tojást is belekeverjük.
A pihentetett tésztát kettéosztjuk, kinyújtjuk, és kb. 12 centis köröket szaggatunk belőle. Mindegyikre 2 evőkanálnyi tölteléket teszünk, a tészta széleit lekenjük egy kis vízzel, összehajtjuk, és a széleit lenyomkodjuk. A tésztatáskákat sütőpapírral fedett tepsire rakosgatjuk, és lekenjük a villával elhabart tojással.
A tepsit 200 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett kb. 25 perc alatt szép pirosra sütjük.
Ízlés szerint mártogatóssal, főfogásnak salátával tálaljuk.
Egyszerre friss és fűszeres, egészséges és laktató, vegánoknak is ideális fogás a mogyoróval megszórt zöldséges spagetti. A kissé megpirított, illatos és roppanós mogyoró fantasztikusan feldobja ezt a fogást, egyáltalán nem hiányzik róla se parmezán, se más sajt. Egy kis citrom, fokhagyma és bazsalikom ízesíti, nagyon egyszerű, gyakorlatilag 20 perc alatt elkészül.
A zöldségek a tésztával együtt főnek, amivel időt és energiát is spórolunk, a tészta is ízesebb lett. Készíthetjük sima durumtésztával is, de a teljes kiőrlésű tészta azért jobb, mert lassabban szívódik fel a magasabb rosttartalom miatt, így tovább tart a telítettség – és egyébként nagyon finom is, ha nem azt a nagyon barna, őrült egészségesnek kikiáltott, de kevéssé élvezetes fajtát választjuk.
Hozzávalók:
Elkészítés: Egy fazékban sós vizet forralunk. Míg felforr, rózsáira szedjük a karfiolt, és a tésztával együtt a vízbe tesszük, 6-7 perc után hozzáadjuk a zöldborsót. Közben a mogyorót durvára vágjuk, és egy száraz serpenyőben kicsit átpirítjuk, míg illatozni kezd, és kiöntjük egy tálkába – a serpenyő forróságától megég, ha benne hagyjuk.
A tésztát a zöldségekkel leszűrjük, meglocsoljuk az olajjal és a citrom levével, hozzáreszeljük a fokhagymát, megszórjuk a finomra vágott friss vagy a morzsolt szárított bazsalikommal, borsot őrölünk rá, és alaposan összeforgatjuk.
Azonnal tálaljuk, a pirított mogyoróval megszórva.
Cukkini, fokhagyma és tejszín, ez az alap, ami magában is remek, nevezhetjük ragunak vagy főzeléknek is, kiváló körete sült húsnak, halnak, vegetáriánusoknak rizzsel, tésztával is remek, és meglepő módon ezt a selymes változatot a gyerekek is szeretik. Az alaprecpt rengeteg lehetőséget rejt, felturbózhatjuk maréknyi zöldborsóval vagy spenóttal, húsimádóknak indíthatjuk az egészet egy kis lepirított baconön, vegán változatban pedig kiváltható a tejszín növényi tejszínnel vagy kókuszkrémmel, plusz fűszerekkel pedig újabb karaktereket adhatunk neki, minden zöldfűszer nagyon jól passzol hozzá.
A tejszínes cukkini most egy kis újhagymával és édes, aromás paradicsommal készült, valamint friss bazsalikommal, egyik nap főtt tésztára került némi reszelt parmezánnal, a maradék pedig egy kis tejszínnel még kipótolva nyers gnocchival összeforgatva, reszelt sajttal megszórva került a sütőbe, ahol szinte magától elkészült. Mindkettő 15 perc alatt tálalható, és közben melléjük még egy gyors saláta is összedobható!
Hozzávalók:
Elkészítés: A cukkinik végeit levágjuk, a paradicsomot kicsumázzuk, majd mindkettőt felkockázzuk. Az újhagymát megtisztítjuk, felkarikázzuk, és a cukkinivel együtt egy serpenyőbe tesszük 2 evőkanál olívaolajjal, és 4-5 percig pirítjuk, majd a paradicsomot is hozzáadjuk, sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, majd felöntjük a tejszínnel, és fedő alatt 5-6 perc alatt roppanósra pároljuk. Közben a bazsalikomot finomra vágjuk, és a tűzről levéve a tejszínes cukkinihez keverjük.
Azonnal tálaljuk, nagyon finom főtt tésztára halmozva és parmezánnal megszórva, de köretként sült húshoz, halhoz is remek, de nyers gnocchira öntve, reszelt sajttal meghintve és a sütőbe tolva 10 percre is tökéletes!
A lasagne rétegekből áll, kell hozzá tészta, töltelék, paradicsomszósz, besamel és sok reszelt sajt – ezek előkészítése pedig idő, ami sokszor nem áll rendelkezésre. A tésztarakottas kicsit trükkösen viszont úgy is elkészíthető, hogy a lasagne-lapok és a főzött húsos vagy zöldséges ragu helyett konyhakész töltött tésztát, például tortellinit használunk, amit ma már elég jó minőségben a szupermarketekben is beszerezhetünk.
A szószokon is egyszerűsíthetünk, ha konzerv hámozott paradicsomot és ricottát összekeverünk kis fűszerrel felturbózva, és ezzel, no meg jó adagnyi reszelt sajttal ezzel rétegezzük a tésztát. Villámgyors, szaftos, sajtos, mindent tud, amit a klasszikus lasagne, 10 perc alatt összeállítható, és bő fél óra múlva már tálalhatjuk is az egyik legkirályabb mediterrán fogást!
Hozzávalók:
Elkészítés: A hámozott paradicsomot egy tálba öntjük, hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, a bazsalikomot, az oregánót és a ricottát, sózzuk, borsozzuk, ha szeretjük, kis csilit is adhatunk hozzá, és botmixerrel az egészet krémesre összecsapatjuk.
Egy sütőtálat kikenünk 1 evőkanálnyi olívaolajjal, és kevés paradicsomos szószt öntünk bele, elsimítjuk, majd kirakosgatjuk a nyers ravioli harmadával. Egyenletesen rákanalazzuk a ricottás paradicsom harmadát, megszórjük egy kevés reszelt sajttal, majd megint ravioli, szósz és sajt következik, amíg az alapanyagok elfogynak. A tetejére jó sok sajtot hagyjuk, majd mehet is a sütőbe, ahol 180 fokon, légkeverés mellett 20-25 percet sütjük, amíg a tészta átfő és a szósz besűrűsödik.
Azonnal tálalhatjuk, ízlés szerint kis reszelt parmezánt kínálhatunk még mellé.
A Felvidéken kedvelt szlovák eredetű étel neve a borzas, kócos szóból származik, feltehetően azért, mert a finomra reszelt krumplival gazdagított tésztából nem lehet „jól fésült” galuskákat szaggatni, egy kicsit mindig kócosak maradnak a krumpliszálaktól. Klasszikusan juhtúróval és tejföllel összeforgatva tálalják, de nem ritka a pirított káposztás vagy savanyú káposztával készített változat sem.
Jó tartalmas és laktató, ideális hó végi fogás, ami a sütőben könnyedén fel is melegíthető. Mi most a savanyú káposztás változatot ajánljuk, kis pirított füstölt szalonnával összeforgatva, hogy a húsimádók se panaszkodhassanak…
Hozzávalók:
Elkészítés: A krumplit meghámozzuk, leöblítjük, majd apróbb lyukú reszelőn lereszeljük, kicsit sózzuk, és 10 percet állni hagyjuk.
Közben a füstölt szalonnát felaprítjuk, és serpenyőben a zsírját kisütjük, a szalonnadarabokat kicsit megpirítjuk. A savanyú káposztát – ha nagyon savanyú, kiöblítjük – alaposan kinyomkodjuk, majd a késsel apróbbra vágjuk némileg, és a szalonnához adjuk, borsozzuk, és takarékon, lefedve pároljuk, amíg a sztrapacska elkészül.
A sztrapacskához a krumplit kinyomkodjuk, tálba tesszük, hozzáadjuk a lisztet és a tojást, alaposan elkeverjük. Sós vizet forralunk, és késsel vagy nokedliszaggatóval a forró vízbe szaggatjuk, 6-8 perc főzés után leszűrjük.
Azon melegében a káposztához adjuk, összeforgatjuk, és azonnal tálaljuk. Tejfölt érdemes kínálni mellé, mert ezzel még finomabb.
Aki olasz eredetű receptre tippel, az jól teszi, hiszen az egyik legrégebbi megmaradt 14. századi szakácskönyv, a Liber de Coquina említ egy parmezános sült tésztaételt, ám nem sokkal később egy középkori angol szakácskönyvben, a Forme of Curyben is említésre kerül egy olvasztott vajjal és sajttal készülő tésztás fogás – immár nem parmezánnal, hanem a helyi kínálat szerint cheddarral. A recept tovább alakult és finomodott, és egy 1770-es receptgyűjtemény szerint más besamelmártással és sajttal kerül sütőbe a tészta. A kiadós egytálétel nem másnak, mint Thomas Jeffersonnak köszönhetően kezdte meg hódító útját a tengerentúlon: az elnök angliai útja során kóstolta, majd 1802-ben egy elnöki vacsorán ezt tálaltatta fel vendégeinek. A recept „macaroni and cheese” névvel először 1824-ben jelent meg a Virginian Housewife című szakácskönyvben, ami állítólag a legkedveltebb receptes gyűjtemény volt Amerika-szerte a 19. században, így nem csoda, hogy az egyszerű, de nagyon tartalmas és finom recept nemzeti étellé vált.
Valószínűleg senki nem fog meglepődni, hiszen Amerikáról, a készételek hazájáról van szó, de 1937 óta dobozos, konzerves és fagyasztott formában is kapható… Pedig olyan egyszerű és gyors házilag elkészíteni, és tuti finomabb, mint bármelyik kész változat. Az alaprecept rövid csőtésztával vagy szarvacskával, sajtos besamelmártással készül, de lehet gazdagítani pirított baconnel, kis zöldborsóval, de akár egy kis spenóttal is…
Hozzávalók:
Elkészítés: A tésztát sós forró vízben feltesszük főni, a csomagoláson jelzett időnél 2 perccel kevesebb ideig főzzük, mert még a szaftban sülni is fog, így lesz tökéletes az állaga, majd leszűrjük.
Közben a vajat egy edényben felolvasztjuk, hozzáadjuk a tárkonyt és a mustárt, elkeverjük, mehet bele a liszt is, folyamatosan keverjük, majd ha összeállt, akkor 2-3 részletben hozzáöntjük a tejet, mindig simára keverve, sózzuk, borsozzuk, és sűrűsödésig főzzük. Hozzáadjuk a leszűrt tésztát, átforgatjuk, majd 3-4 részletben a reszelt sajt 3/4 részét is hozzáadjuk, mindig elkeverve, hogy egyenletesen sajtos legyen mindenhol.
Egy nagyobb vagy több kisebb egyszemélyes sütőtálba öntjük, a sütőt 200 fokra előmelegítjük.
A toastkenyeret darabokra tépkedjük, egy késes robotgépbe tesszük, hozzáadjuk a reszelt fokhagymát, egy kis sót, borsot, a maradék reszelt sajtot és ízlés szerint felaprított petrezselymet, morzsásra mixeljük, majd a tészta tetejére szórjuk egyenletesen.
10 percre a sütőbe toljuk, hogy a morzsa megpiruljon és jó ropogós legyen.
Azon melegében tálaljuk, salátát kínálhatunk hozzá.
Akik nem a tenger, a hőség és a fürdés szerelmesei, azoknak a legjobb és legközelebbi tökéletes pihenési lehetőség Ausztia, a hegyi tavakkal, a barátságos fogadókkal és a csendes családi környezettel, sok kirándulással és kedves városokkal, ráadásul az itt eltöltött szabadságos napok príma ételekben is bővelkednek. Ezekből gyűjtöttük össze a kedvenceinket, amit akár otthon is elkészíthetünk, feleleveníteni az ízemlékeket, vagy ha nem jutott most külföldi nyaralás nekünk, akkor gasztronómiai utazásként.
1. Sajtos specli, az osztrák nokedli >>
Ami nekünk a tojásos nokedli, az az osztrákoknak a sajtos specli, ahogy a volt Monarchia vidékein mindenhol találkozhatunk hasonló fogással, gondoljuk különféle galuskákra, haluskykra, sztrapacskákra. Az osztrák változat olvadt, nyúlós sajttal készül, pirított hagymával tálalják, mellé friss saláta jár tökmagolajjal meglocsolva. Isteni!
Akármerre járunk is Ausztriában, bécsi szeletet mindenhol kóstolhatunk, a wiener snitzel ugyanis legenda. Persze a rántott hús – mert erről van szó – azért nekünk sem ismeretlen, de Ausztriában hagyományosan borjúból készítik, friss kenyérmorzsával, és szinte kötelezően majonézes krumplisaláta jár mellé.
3. Császármorzsa, a fejedelmi desszert >>
Ez az a desszert, amit hajlamosak vagyunk előszeretettel a sajátunknak tekinteni, de osztrák gyökerekkel bír, és a Monarchia idejére nyúlik vissza eredete, állítólag Ferenc József kedvence volt, és ezért kapta a Kaiserschmarrn nevet. Míg nálunk a morzsásabb változat ismert, addig Ausztriában darabosabban, pirultan, de belül puhán készítik.
4. Salzburgi galuska, a habos-krémes csoda >>
Habkönnyű és krémes, isteni finom, a napfényben fürdő hegycsúcsok ihlették ezt a pofonegyszerű desszertet, ami tulajdonképpen hatalmas galuskákká szaggatott édes tojáshab megsütve. A Salzburger Nockerl az egyszerűség dícsérete, pillekönnyű, egy kis savanykás bogyós gyümölccsel ellenpontozva a legfinomabb!
5. Sacher-torta, a kihagyhatatlan >>
Nagyon csokis és egy igazi legenda a Sacher, nem túl édes, és a benne lévő baracklekvártól elképesztően aromás, ami a duplán csokis süteményhez tökéletesen passzol. A cukrász szerint a titok a jó minőségű alapanyag, illetve a külső csokiréteg, ami kívülről lezárja, szigeteli a tortát, és benne így az ízek összeérnek, a durván csokis tészta pedig finoman felpuhul. Videós recept, érdemes megnézni, hogyan csinálja egy profi!
A gnudi (ejtsd: nyúdi) a toszkán konyha különlegessége, könnyű és nagyon ízletes finomság, amit leginkább előételnek készítenek, mint a legtöbb tésztaételt, de salátával kiegészítve főételként is bőven megállja a helyét. Tulajdonképpen falatnyi gombóckákról van szó, amit ricotta, finomra vágott spenót, tojás, reszelt parmezán és egy egész kevés liszt keverékéből készítenek. A nevét a nudi (meztelen többes számban) és a gnocchi összevonásából eredeztetik, hiszen tulajgonképpen nem más, mint a ravioli ricottás-spenótos tölteléke tészta nélkül, meztelenül megfőzve.
Pillekönnyű, nagyon egyszerűen és percek alatt elkészül, lágyabb és alakbarátabb, mint a gnocchi, hiszen krumpli helyett sovány ricottával készül. Ha friss spenóttal készítjük, elég 2-3 perc alatt sós vízben leforrázni, majd leszűrni, ha fagyasztottat választunk, azt csak simán hagyni kell kiolvadni. Toszkánában klasszikusan zsályás vajjal meglocsolva és parmezán vagy pecorino sajttal meghintve tálalják, de paradicsomszószos változata is létezik, mindkét változat nagyon finom, érdemes kipróbálni!
Forrás: iStock
Hozzávalók:
Elkészítés: A főtt, leszűrt és jól kinyomkodott spenótot vágódeszkán nagyon finomra vágjuk. Tálba tesszük, hozzáadjuk a ricottát és a tojást, jól elkeverjük, majd sózzuk,borsozzuk, kevés szerecsendiót reszelünk hozzá, a lisztet és a parmezánt is hozzáadjuk, összekeverjük.
A masszából evőkanálnyi adagokat veszünk, lisztezett deszkán golyókká formázzuk, és bő, sós vízbe tesszük, addig főzzük, míg feljönnek a víz színére. Szűrőkanállal kiemeljünk, jól lecsöpögtetjük, majd tálba tesszük, olvasztott vajjal meglocsolva, reszelt parmezánnal meghintve tálaljuk.
Forrás: iStock
A mediterrán konyha előszeretettel használja a padlizsánt, sütve, töltve, tálba rétegezve rakottasnak, de ha igazán gyors, kiadós és mégis isteni padlizsános fogásra vágyunk, akkor természetesen a tésztás változat a megoldás. Nagy lőnye, hogy alig kell hozzá zsiradék, így is szép aranyszínűre pirul a padlizsán, ha egy kis lédús és édes koktélparadicsomot dobunk mellé, mert amúgy a padlizsán szivacsos húsa hajlamos nagyon sok olajat magába szívni.
Ez a nagyon zamatos és könnyű fogás mindennel együtt 20 perc alatt megvan, spagettivel készítve melegen, apróbb tésztával hidegen, salátaként is remek. A padlizsán és a paradicsom mellé most csak egy kis hagyma, fokhagyma, csili és petrezselyem társult, de gazdagíthatjuk még olajbogyóval vagy kaprival, ha még mediterránabb hangulara és ízvilágra vágyunk.
Forrás: iStock
Hozzávalók:
Elkészítés: A padlizsán végét levágjuk, 1 centis kockákra vágjuk, a megtisztított hagymát és fokhagymát, valamint a petrezselymet finomra vágjuk, a koktélparadicsomokat félbevágjuk. A tésztának vizet teszünk fel, ha forr, sózzuk, és a tésztát a csomagoláson feltüntetett idő alatt megfőzzük, majd leszűrjük.
Közben egy nagyobb serpenyőben 2 evőkanál olívaolajat felforrósítunk, rádobjuk a padlizsánt, sózzuk és borsozzuk, időnként megkeverve 4-5 percig pároljuk, majd hozzáadjuk a hagymát, ezzel még 2-3 percig dinszteljük, végül a fokhagymát, a csilit és a paradicsomot is hozzádobjuk, és 5-6 percet pároljuk, amíg a paradicsom kis levet ereszt, és az ízek kicsit összefőnek, és a padlizsán szép aranyszínűre sül. Sózzuk, borsozzuk, ha szükséges, és a leszűrt tésztával tálaljuk, a a finomra vágott petrezselyemmel és reszelt parmezánnal megszórva.
Forrás: iStock
A rakott fogások nemcsak nálunk népszerűek, szinte minden konyhának megvannak a kiadós, rétegezett egytálételei. Van olyan is, amit több nemzet is a magáénak tart: ilyen a pastitzio a görögöknél, illetve a pasticcio az olaszoknál. A két ételben a különbség csak a fűszerezés és a sajtok: míg a görögök kakukkfűvel ízesítik a ragut, addig az olaszok bazsalikommal, a finom fogás tetejére pedig az egyik ország konyháiban morzsolt feta, a másikéiban pedig parmezán kerül. Hogy hol melyik, azt valószínűleg mindenki kitalálja… 😉
Forrás: iStock
Senkit ne riasszon el az alapanyagok sora, semmi extra hozzávalóra nincs szükség, a húsos ragu és a sajtmártás is gyorsan elkészül, a végeredménnyel pedig minden elismerést bezsebelhetünk.
Hozzávalók:
A sajtszószhoz:
Elkészítés: A hagymát meghámozzuk, felkockázzuk, 2 evőkanál olívaolajon egy serpenyőben elkezdjük dinsztelni, majd meghintjük a cukorral és a kakukkfű leveleivel, pár percig karamellizáljuk, majd hozzáadjuk a finomra vágott fokhagymát és a paradicsompürét, átkeverjük és kicsit lepirítjuk. Ezután a darált húst és a babérlevelet is hozzáadjuk, és kevergetve 4-5 percig pároljuk-pirítjuk, sózzuk, borsozzuk, majd felöntjük a hámozott paradicsommal, és lefedve – időnként megkeverve – 10 percig főzzük.
Közben a sajtmártáshoz a vajat felolvasztjuk egy edényben, beleszórjuk a lisztet, majd kézi habverővel folyamatosan kevergetve 2-3 percet pirítjuk. Apránként, folyamatos keverés mellett hozzáöntjük a tejet, simára keverjük, és néhány perc alatt krémes besamelt főzünk belőle. A tűzről lehúzva sózzuk, borsozzuk, egy kevés reszelt szerecsendiót adunk hozzá, végül belekeverjük a forró szószba az olvadt sajtot.
A tésztát forró, sós vízben feltesszük főni, és a csomagoláson feltüntetett főzési időnél 2 perccel rövidebb ideig főzzük, mert a tepsiben még sülni fog a szósz alatt… Leszűrjük, majd egy tepsibe vagy sütőtálba öntjük, meglocsoljuk 2 evőkanál olívaolajjal, kicsit összeforgatjuk.
A húsos raguból kihalásszuk a babérlevelet, hozzáadunk 1 jó merőkanálnyi sajtmártást, jól elkeverjük, majd a ragut a tésztára öntjük, kicsit összerázzuk-keverjük, hogy mindenhova jusson a fűszeres szaftos húsból. A tetejére öntjük és elsimítjuk a sajtszószt, majd rámorzsoljuk a feta sajtot.
180 fokos sütőbe toljuk, és kb. 30 perc alatt megsütjük, míg a teteje pirulni kezd. Azonnal is tálalhatjuk, de jobban járunk, ha 10-15 percet pihentetjük, mert akkor szebben szeletelhető, tálalható.
Forrás: iStock
